Előre, 1977. június (31. évfolyam, 9187-9212. szám)
1977-06-01 / 9187. szám
ELŐRE - 1977. június 11 TÖRVÉNY A MESTER SZEREPÉRŐL ÉS HATÁSKÖRÉRŐL A TERMELÉSBEN Az anyagi termelés gyors ütemű fejlesztése és korszerűsítése szükségessé teszi a mester szerepének erősítését a termelő folyamat szervezésében és vezetésében, hozzájárulása állandó növelését az anyagi és emberi tartalékok maximális hatékonysággal való értékesítéséhez, a munkatermelékenység növelési tartalékainak rendszeres azonosításához és kihasználásához, a termékek minőségének szüntelen javításához, a munkáskollektíváknak a feladatok példás teljesítésére való mozgósításához, az egységes országos gazdasági-társadalmi fejlesztési terv célkitűzéseinek megfelelően. Ennek érdekében Románia Szocialista Köztársaság Nagy Nemzetgyűlése elfogadja a jelen törvényt. I. FEJEZET A mester szerepe és helye a termelésben 1. szakasz. — (1) A mester a reábízott munkaalakulat közvetlen szervezője és vezetője és felel termelő tevékenységéért, valamint tervfeladatai teljesítéséért. A mester fennhatósága alá tartozik a normatívák szerint megállapított adott számú munkás, és esetenként csoport- vagy brigádvezetők, akik felelnek egyes munkaközösségek feladataiért. (2) A mester közvetlenül, a fennhatósága alá tartozó munkásokkal együtt részt vesz a termelő folyamatban és a műszaki termelő személyzet csoportjába tartozik. 2. szakasz. — A mester alá van rendelve a műhely, osztály vagy a termelő részlegek más vezetőjének, az egység szervezési formájától függően. A mester a tervteljesítéssel összefüggő kérdésekben együttműködik az egység termelő vagy funkcionális osztályaival, valamint a tervezőkkel és technológusokkal a termelő folyamat korszerűsítésében, az új termékek gyártásbavételében, a technológiák bevezetésében és a termékek minőségének állandó javításában. e) az elsősegélynyújtásról baleset esetén, a hivatali felettes szervek azonnali értesítéséről, a munka biztonságát veszélyeztető okok elhárításáról; f) a munka higiéniai és egészségügyi feltételeinek állandó javításáról, a környezetet szenynyező okok jelzéséről, és azok megelőzéséről, valamint a szakmai balesetek és megbetegedések elhárításáról. 7. szakasz. — A munkaalakulat személyzete szakmai képesítésének a műszaki haladás követelte szintre való állandó emelésében és a szocialista munkafegyelem szellemében való nevelésében a mester felel a következőkért: a) felügyel és irányít minden egyes munkást, hogy elsajátítsa a termelési feladatok jó körülmények közötti végrehajtásához szükséges ismereteket és fogásokat; a szakképzettségük növelése és szakmai felkészültségük tökéletesítése érdekében munkahelyi kiképzésben részesíti a fiatalokat; b) a munkaalakulat tagjaival elsajátíttatja a technológiai és munkarend és fegyelem tudnivalóit; a berendezések, gépek és felszerelések üzemeltetési és karbantartási előírásait, valamint a nyersanyagok és termékek kezelésének, szállításának és raktározásának szabályait; c) a munkaalakulat munkásait felkészíti arra, hogy átvegyék az élmunkások fejlett munkamódszereit és feltételeket teremt ezek alkalmazásához; d) megszervezi a vezetése alatt álló munkaalakulathoz beosztott tanulók és diákok termelési gyakorlatát; e) megteremti a feltételeket ahhoz, hogy azok a munkások, akiket javasolt, látogassák a szakképesítési tanfolyamokat, vagy a szakmai továbbképzés más formáit; a munkaalakulatában lévő munkások részére tartalmilag javuljanak a felkészítő tanfolyamok és javasolja a szakképzési és továbbképzési programok kiegészítését. 8. szakasz. — A mester köteles részt venni a szocialista verseny megszervezésében és a szakszervezeti csoportok havi gyűlésén , és bürójukkal együtt tevékenykednie kell a versenyvállalások megalapozásáért és teljesítéséért. A havi gyűléseken a mester beszámol a tervfeladatok teljesítésének módozatairól, beleértve a vállalásokat is, a dolgozók javaslatai megoldásának stádiumáról, előterjeszti a munkaalakulat következő időszakra szóló termelési programjának feladatait és a teljesítéséhez szükséges feltételeket vita alá bocsátja. 9. szakasz...A jelen törvényben megszabott hatáskör és a sajátos feladatok nem teljesítése a mester önhibájából, esetenként maga után vonja a fegyelmi, adminisztratív, anyagi vagy büntetőjogi felelősséget. 17. szakasz. — A mestert a magas szakképzettségű munkások és a szakmának megfelelő, hosszas termelési tapasztalattal, a törvény által előírt szakmai képzettséggel rendelkező technikusok sorából választják ki, azt aki szakmai, politikai és erkölcsi tekintélynek örvend a munkaközösségben, ahol dolgozik, és a termelés és munka jó szervezőjének bizonyul. 18. szakasz. — (1) A mesteri funkció betöltése versenyvizsga alapján történik, azok a jelöltek jelentkezhetnek, akik vezetői és szervezői képességekről tesznek tanúságot és akik: a) az illető szakma mesteriskolájának diplomával rendelkező végzettjei; b) magas szakképzettségű munkások, a líceumok vagy a szakiskolák végzettjei. legkevesebb tízévi szakmunkási szolgálati idővel rendelkeznek az illető szakmában és az ágazat tarifáris besorolási rendszerében az utolsó vagy utolsó előtti csoportba jutottak; c) olyan termelőszektorokban legkevesebb tíz évi szolgálati idővel rendelkező technikusok, amelyben versenyvizsgára jelentkeztek. (2) A mesteriskolák diplomás végzettjei csak abban az esetben vehetnek részt a más vállalatokban szervezett versenyvizsgán, ha teljesítették a járulékos okiratban megállapított kötelezettségüket azzal az egységgel szemben, amely iskolába javasolta őket. (1) Az (1) bekezdés b. és c. pontja alatt előirányzott személyek a versenyvizsgára való feliratkozás esetén, benyújtják annak a munkaközösségnek a vállalati dolgozók tanácsa bárója által láttamozott ajánlását, ahol dolgoznak. 19. szakasz. — (1) A mesteri tisztség betöltéséhez szükséges versenyvizsgát a vállalati műszaki-gazdasági, más szakterületű, adminisztrációs személyzet besorolási és előléptetési bizottsága előtt tartják fenn, amelyet az állami szocialista egységek személyzete munkában való besorolásának és előléptetésének megfelelő törvényes rendelkezések értelmében alakítanak. (2) A verseny gyakorlati és írásbeli próbákból áll, melyek a szakmai ismereteket vizsgálják felül a termelés és munka megszervezésében, a termékek minőségi normáinak megállapításában, a munkabiztonságban, valamint az illető vállalat sajátos technológiájával előállított komplex munkálatok helyes elvégzésének ellenőrzésében. (3) A dolgozók tanácsának bürója, vagy esetenként az egység vezetője sorolja be, lépteti elő mesternek azt, akit a versenyben elért sikerei mellett, a termelésben megvalósított legjobb eredményekért értékelnek. (4) A mester tisztségének betöltésére versenyvizsga alapján besorolt személyeket 30 napos próbaidőnek vetik alá. Ha a próbaidő végén az illető személy megfelelőnek bizonyult, előléptetése a próbaidő kezdetétől számít véglegesnek. Ha próbaidő lejártával az illető személy nem igazolta be, hogy eleget tud tenni a reá háruló feladatoknak, a korábbi, vagy azzal egyenértékű munkakörbe helyezik vissza. 20. szakasz. — A 18. szakasz (1) b és c bekezdésében előírt feltételek alapján előléptetett mesterek kinevezésüktől számított öt éven belül kötelesek elvégezni a mesteriskola esti tagozatát. (2) Ugyanezek a kötelezettségek hárulnak azokra a mesterekre is, akiknek a jelen törvény életbelépéséig el kellett volna végezniük egy mesterképző tanfolyamot. (3) Azok a személyek, akiket a jelen törvény életbelépése előtt mesteri tisztségbe soroltak be, továbbra is betölthetik az illető munkakört olyan feltételek között, melyeket a 12/1971 számú Törvény 68. szakasza ír elő az állami szocialista egységek szermélyzetének besorolására és előléptetésére vonatkozólag. 21. szakasz. — (1) A mesterek szakmai képzése mesteriskolákban történik, melyek nappali és esti tagozattal rendelkeznek. (2) A mesteriskolák tanulmányi ideje egy évtől másfél évig terjed a nappali tagozaton és két évig az esti tagozaton. (3) A nappali tagozaton az iskoláztatási idő felét termelési gyakorlatnak szánják, ez alatt az idő alatt a tanulók az illető részlegek legfontosabb gépein, berendezésein dolgoznak és segédmesterekként tevékenykednek. (4) A mesteriskolákban elsajátítható szakmák jegyzékét, a nappali és esti tagozatok tanulmányi idejét Államtanácsi Törvényerejű Rendelet határozza meg. (5) Az évi iskoláztatási tervet a Nevelés- és Oktatásügyi Minisztérium javaslata, az Állami Tervbizottság, a Munkaügyi Minisztérium, a Pénzügyminisztérium beelegyezésével és a mesteriskolákat szervező minisztériumokkal és más központi és helyi szervekkel való tanácskozás alapján a Minisztertanács Határozata hagyja jóvá. 22. szakasz. — (1) A mesteriskolákat vállalatok s más szocialista szervezetek mellett szervezik a minisztériumok és más központi szervek, valamint a megyei néptanácsok és Bukarest municípium végrehajtó bizottságai mellett, melyek a munkaerő felkészítéséért felelnek. (2) A mesteriskolák a szakiskolákkal és megfelelő profilú líceummal együtt az iskolaközpontokon belül működnek. Azokban a helységekben, ahol nem léteznek ilyen iskolaközpontok, önálló egységekként tevékenykednek. (3) A mesteriskolákban többféle szakma megtanítására szerveznek felkészítőket. A mesterszükségletnek megfelelően olyan osztályokat is szervezhetnek, ahol a tanulók két szakmát sajátítanak el. (4) A mesteriskolák vezetőit, a műszaki-anyagi alapok biztosítását, az oktató-nevelő tevékenység megszervezését és végrehajtását, valamint ezek ellenőrzését, irányítását a törvény által a líceumi oktatás egységei számára megalapított szervek, az ott leszögezett feltételek között hajtják végre. (5) A mesteriskolák a Nevelés- és Oktatásügyi Minisztériumnak vannak alárendelve, valamint azoknak a minisztériumoknak és más központi és helyi szerveknek, melyek szervezik, s így kötelességük ezek szakirányítását, didaktikai-anyagi alapját és az oktató-nevelő tevékenységhez szükséges szakkádereket biztosítani. 23. szakasz. — (1) A mesteriskolákba való felvétel versenyvizsga alapján történik, melyek feltételeit és lefolyását a Nevelés- és Oktatásügyi Minisztérium határozza meg a többi központi és helyi szervekkel való egyetértésben. (2) A mesteriskolába való felvételre a jelölteket a líceumot, vagy szakmai iskolát végzett munkások közül válogatják ki, akik legkevesebb 8 éve dolgoznak a termelésben, utolsó vagy utolsóelőtti szakmai besorolással, és nagy termelési gyakorlattal rendelkeznek, előnyben részesülnek azok, akik csoportvezetői munkakört töltöttek be, szakmai, politikai és erkölcsi tekintélynek örvendenek, jó szervezői a termelésnek és a munkának. (3) A jelöltek a munkaközösségük s ezen belül a mesterük ajánlásával kell hogy rendelkezzenek, melyet vállalatuk dolgozó tanácsának bárója láttamoz. Minden mesteri állás betöltésére a vállalatok legkevesebb két jelöltet javasolnak a felvételi vizsgára. (4) A munkások és technikusok köréből előléptetett mestereket, akik a 20. szakasz (1) bekezdés előírásai alapján kötelesek elvégezni a mesteriskolát, versenyvizsga nélkül, a jóváhagyott oktatási terv keretében veszik fel a mesteriskolák esti tagozatára. (5) A mesteriskola nappali tagozatára való felvétel után minden tanuló a vállalatával egy pótszerződést köt a munkaszerződése mellett, melyben kötelezi magát, hogy az iskola elvégzése után legkevesebb 5 évet a vállalatban dolgozik mint mester. 24. szakasz. — (1) Az oktatási - nevelési folyamatban a mesteriskola felkészíti a tanulókat a vezetés tudnivalóira, a termelés és a munka tudományos megszervezésére, ismerteti velük a műszaki újdonságokat, a legkorszerűbb technológiai eljárásokat, mérő és ellenőrző készülékeket, a gépek, berendezések és felszerelések kihasználási, beállítási, karbantartási, javítási módját, a munkavédelmi előírásokat, a gazdasági és munkatörvénykezéseket azon a munkaterületen, amelyre felkészülnek. (2) A Nevelés- és Oktatásügyi Minisztérium felel az oktatási-nevelési folyamat tartalmáért, jóváhagyja az oktatási tervet, a tankönyveket és programokat, miután mindezt a mesteriskolákat szervező minisztériumokkal, más központi és helyi szervekkel megtanácskozta. A tankönyveket és programokat azok a" minisztériumok, más központi és helyi szervek dolgozzák ki a Nevelés- és Oktatásügyi Minisztériummal együtt, amelyek a mesteriskolákat szervezik, s ezeket időnként a jelenkori tudomány, technika és pedagógia új megvalósításaival egészítik ki. 25. szakasz. — (1) A mesteriskola tanulmányait abszolváló vizsga letételével fejezik be, ami a tanuló tervmunkájának vagy diplomadolgozatának a megvédéséből áll ; a terv vagy dolgozat témáját azokkal a vállalatokkal kell megtanácskozni, melyek számára a tanulókat felkészítik. (2) Akik sikerrel teszik le a mesteriskola abszolváló vizsgáját, megkapják az iskola abszolváló diplomáját. (3) Akiknek nem sikerül az abszolváló vizsgájuk, joguk van a következő iskolai év valamelyik szessziójában egyszer megismételni. Az abszolváló vizsga sikeres letételéig ugyanabban a besorolásban és munkahelyen vagy annak megfelelően dolgoznak, amelyben a mesteriskola végzése előtt működtek. 26. szakasz. — (1) Az oktatás ideje alatt a mesteriskola tanulói anyagi és tanulmányi támogatást élveznek. Az anyagi és tanulmányi támogatás formáit az Államtanács törvényerejű rendelete szabja meg. (2) Az (1) bekezdésben feltüntetett jogok fedezésének kiadásait a személyzet iskoláztatására tervezett alapokból azok az egységek viselik, melyek számára a tanulókat felkészítik. (3) A nappali tagozat tanulói, akiket az oktatás ideje alatt kizárnak az iskolából, kötelesek az érvényben levő szabályzat alapján megállapított iskoláztatási költségeket visszafizetni. Azok kivételével, akiket orvosi előírás alapján tanácsolnak el. (4) A mesteriskola nappali tagozatának azon tanulói is kötelesek az iskoláztatási költségeket megtéríteni, akik a 25. szakasz (3) bekezdésében megszabott határidőben megbuknak az abszolváló vizsgán, valamint azok a végzettek is, akik elutasítják abba a vállalatba való visszahelyezésüket, mely számára felkészültek, vagy azok akik a pótszerződésben megszabott határidő letelte előtt hagyják ott munkahelyüket. 27. szakasz. — Ha az esti tagozattal működő mesteriskola nem abban a helységben található, mint az egység, ahonnan a tanulók származnak, akkor ezeket az iskoláztatás idejére az iskolával egy helységben lévő, hasonló profilú egységbe helyezik át. A kihelyezés ideje alatt a tanulókat, — mestereket — a befogadó egység javadalmazza és a 26. szakasz (1) bekezdésben meghatározott jogokat élvezik. 28. szakasz — (1) Abban az esetben, ha a mesteriskola végzettjeit, állás hiányában nem tudják mesteri munkakörbe besorolni az őket ajánló vállalatok, ■ kötelesek megengedni, hogy végzettjeik más egységekben mesteri tisztségek betöltésére szervezett versenyvizsgákon vegyenek részt, és siker esetében a szolgálati érdekből való áthelyezést is biztosítsák, anélkül, hogy ehhez felső szervük jóváhagyását igényelnék. (2) Az áthelyezés végrehajtásáig, a mesteriskolák végzettjeit a termelésben, azon munkahelyekre sorolják be, ahol a mesteriskola elvégzése előtt dolgoztak, vagy az előbbiekkel egyenértékűekre, abban a vállalatban, amellyel a pótszerződést megkötötték. 29. szakasz. — (1) A mesterek kötelesek gyarapítani szakmai tudásukat, a vezetés, termelés és munkaszervezés, valamint szakmájuk legújabb tudnivalóinak állandó és rendszeres elsajátításában. A vállalatokra pedig az a kötelezettség hárul, hogy biztosítsák a mesterek számára az időnkénti — legalább ötévenként egyszer — vagy ahányszor a termelés szükségletei megkívánják, a szervezett formában való továbbképzést. (2) A mesterek szakmai továbbképzését, rendszerint azokban a vállalatokban szervezik meg, amelyekben ezek dolgoznak. Bizonyos mester kategóriák számára, — melyeket a minisztériumok, más központi vagy helyi szervek tervekben, évi programokban határoznak meg — a továbbképzést az iparközpontok, vagy ezek szakmai továbbképző központjai szervezik meg. (3) A mesterek szakmai továbbképzésének tárgyát, tartalmát és formáját minden vállalat vagy iparközpont az érvényben levő szabályok értelmében szabja meg. 30. szakasz. — (1) A mesterek szakmai továbbképzésének fő formái tudásszintjük, és mesteri tisztségük további betöltésére való képességük ellenőrzésének módjai a következők: a) egyéves továbbképző tanfolyamok, melyeket a vállalat, más vállalatok, vagy továbbképző központok szerveznek a munka alól való részleges felmentéssel. b) egyéni továbbképző programok, a szerzett szakismeretei időnkénti ellenőrzésével. (2) A továbbképzést el lehet végezni esetenként a következőképpen is: a) az ország más vállalataiban végzett szakosodással; b) külföldön történő szakosodással, ha ezt más országokkal kötött szerződések vagy egyezségek előírják. (3) Az (1) paragrafus szakmai továbbképző formáit esetenként elméleti és gyakorlati próbák letételével, törvény megszabta munkák, vizsgák elvégzésével lehet befejezni, egyes igazolások kibocsátásával. V. FEJEZET A mester besorolása, felkészítése és szakmai továbbképzése II. FEJEZET A mester hatásköre és felelőssége 3. szakasz... (1) A mester köteles biztosítani a reábízott munkaalakulat tervfeladatainak ütemes teljesítését és megtenni az összes intézkedéseket a termelés és munka tudományos szervezésére. Ennek érdekében a mester felel: a) a termelési program teljesítéséért, az előírt választék és határidők szerint; b) minden egyes munkahely megszervezéséért és a gyártási feltételek előkészítéséért; a munka felosztásáért minden egyes csoportra, brigádra és végrehajtóra; a tilffelétek végrehajtásának felügyeletéért a munkálatok egész lefolyása alatt; c) minden munkahely nyersanyagokkal, anyagokkal és félgyártmányokkal való ellátásának megszervezéséért és rajzokkal, technológiai lapokkal és más műszaki dokumentációval való biztosításáért, valamint a munkálatok, a műveletek, a termékek és szolgáltatások végrehajtásához és ellenőrzéséhez szükséges szerszámokkal, készülékekkel, mérő- és ellenőrző műszerekkel való ellátásáért; d) a termelő kapacitások teljes kihasználásáért, a felszerelések, gépek és berendezések maximális hasznosításáért, a leállások és a működésbeni zavarok megelőzéséért és kiküszöbö-léséért; e) a korszerű termelési és munkamódszerek bevezetéséért és elterjesztéséért, a találmányok és újítások alkalmazásáért a munkaalakulatban, a műszaki haladást és a kézi műveletek gépesítését szolgáló kezdeményezések támogatásáért; f) minden egyes munkadarab, termékrész és termék számára megállapított nyersanyag, anyag, energia és üzemanyag fogyasztási normáinak betartásáért, a hulladékok visszanyeréséért és magasrendű értékesítéséért, az összes anyagi javakkal való ésszerű gazdálkodásért; g) minden egyes munkás és az egész munkaalakulat feladatainak teljesítéséért, a termelési program teljesítési stádiumának operatív jelentésért hivatali felettesének, a munkaalakulat feladatainak átvételéért a megelőző váltástól és a feladatok átadásáért a következő váltásnak, a nyomon követendő célkitűzések pontos megállapításával. (2) A mester köteles közvetlenül részt venni egyes komplex műveletek végrehajtásával, szerelési munkákkal, a felszerelések karbantartásával, javításával, beállításával és kezelésével, a mérő és ellenőrző műszerek nyomon követésével adott menynyiségű termék előállításában, munkálat valamint olyan más művelet elvégzésében, amely magas szakképesítést és tapasztalatot igényel, hogy biztosítsa ezzel a vezetése alatt álló munkaalakulat egész kapacitásának kihasználását. 4. szakasz. — A mester munkaalakulatában felel a termékek és a végzett munkálatok minőségének biztosításáért és köteles intézkedni, hogy: a) a végrehajtók szigorúan betartsák a gyártási technológiákat, a termelési eszközök és szerszámok üzemeltetésére éss karbantartására vonatkozó előírásokat; a hatáskörébe tartozó munkások elsajátítsák a munkálatok elvégzésének módozatát; közvetlenül hajtsa végre az egyes nehéz műveleteket vagy gépkezeléseket, mindaddig, amíg a hatáskörébe tartozó munkások elsajátítják azt; a termelő tevékenység a törvény által előírt higiéniai, egészségügyi és állategészségügyi feltételek között menjen végbe; b) operatívan ellenőriznie kell és meg kell oldania a hatáskörébe tartozó munkásoknak a termelésben használt olyan nyersanyagok, anyagok és szerszámok minőségi jellemzőire vonatkozó észrevételeit, amelyek nem felelnek meg a szabványoknak, a műszaki normáknak és a munkahelyi előírásoknak; c) állandóan ellenőriznie kell a munkaalakulat munkásai által végzett műveletek, munkálatok és termékek minőségét, hogy biztosítsa a műszaki dokumentációban előírt minőségi paramétereket, valamint azért, hogy elejét vegye az ezektől való eltéréseknek, megőrizze a termékek minőségét munkahelyi kezelésük, csomagolásuk és raktározásuk idején; d) a minőségi normáktól való súlyos eltérések esetén le kell állítania a műveletek végrehajtását, és a gyártást, értesítenie kell erről hivatali felettesét; e) meg kell szerveznie a munkaközösségen belül a minőségi normák áthágási eseteinek, a selejtek okainak, és az elkerülésükhöz szükséges intézkedéseknek a megvitatását, meg kell állapítania, hogy ki a hibás a selejt vagy a deklasszált termék előállításában. 5. szakasz. — A munkatermelékenység növelése, a munkanormák alkalmazása, a munka mennyisége és minősége szerinti javadalmazása terén a mester felel a következőkért: a) a munkahelyekre és a munkaalakulat egészére kidolgozza és alkalmazza a munkatermelékenység növelésére megszabott program intézkedéseit; biztosítja, hogy a munkaalakulat összes munkásai egészében kihasználják a munkanapot; b) minden munkahelyen megteremti a munkanormák és szabályozók megállapításához alapul szolgáló dokumentációban előírt műszaki és szervezési feltételeket ; c) részt vesz a munka operatív normázása tevékenységében, a munkanormák szigorú alkalmazásában és állandóan nyomon követi, hogy a hatáskörébe tartozó munkások hogyan teljesítik ezeket: olyan intézkedéseket hoz, amelyek kiküszöbölik a munkanormák nem teljesítésének okait; d) kidolgozza a megállapított műszaki szervezési feltételek módosulásának megfelelő munkanorma-javítási javaslatokat; e) alkalmazza a munkaalakulat részére megállapított javadalmazási formát; f) alkalmazza a törvény előírásait az akkordban vagy rezsiben dolgozó munkások javadalmazásának megállapításában és folyósításában, azzal a feltétellel, hogy teljesítik saját munkafeladataikat és a kollektív akkord esetében járó egyéni javadalmazás növelésére vagy csökkentésére vonatkozó előírásokat, az alakulat minden egyes tagjának a munka elvégzéséhez való tényleges hozzájárulásától függően; g) a törvényes előírások betartásával, figyelembe véve a termelés szükségleteit és a személyzet érdekeit, beosztja a pihenőszabadságokat. 6. szakasz. — A mester felel azért, hogy a termelő tevékenység teljes biztonságban menjen végbe és a munkavédelmi intézkedések egészében valóra váljanak. Ennek érdekében a mester intézkedik: a) az alakulat munkásainak felkészítéséről, a munkavédelmi rendelkezések, a munkahigiéniai, valamint a tűzvészek megelőzésére és oltására vonatkozó szabályok szigorú alkalmazásának felügyeletéről, a felkészítés időszakonkénti megismétléséről és annak az ellenőrzéséről, hogy a formáció tagjai mennyiben sajátították el a tudnivalókat; b) a munkabiztonsági készülékek és a minden egyes munkahely sajátos normái által előírt védőfelszerelések biztosításáról: a munkabiztonsági és védelmi előírások, plakátok és a veszélyes helyeket jelző mutatók kifüggesztéséről minden munkahelyen: c) a gépek, felszerelések és berendezések a teljes biztonság körülményei közötti üzemeltetéséről az egész személyzet esetében: d) munkaalakulata számára a vállalat programjában előirányzott munkavédelmi és a tűzvészeket megelőző munkálatok teljesítésének nyomon követéséről; a munka biztonságát veszélyeztető esetekben a munka leállításáról és a hivatali felettes értesítéséről; az ittas állapotban levő, fáradt, megfelelő védőfelszereléssel nem rendelkező munkásoknak a munkától való eltiltásáról. III. FEJEZET A mester jogai 10. szakasz. — A munkaalakulat vezetői minőségében a mesternek joga van közvetlenül vagy a csoport- illetve brigádvezetők által utasításokat adni a hozzá beosztott munkásoknak; a hivatali felettesek vagy a műszaki ellenőrző szervek utasításai a munkaalakulat munkásaihoz, a mesteren keresztül jutnak el. Kivételes esetekben, ha a mester hiányzik és gyors intézkedések meghozatala szükséges, a hivatali felettes közvetlen utasításokat adhat a munkásoknak, azzal a kötelezettséggel, hogy a munkahelyre való viszszatértekor azonnal tájékoztatja. 11. szakasz. — A munkaalakulatra háruló feladatok teljesítése érdekében a mesternek joga van a személyzetet csoportokba, brigádokba, munkahelyekre beosztani; a vezetése alatt álló munkaalakulat tagjainak besorolása, áthelyezése, munkaszerződésük felbontása csakis a mester beleegyezésével történik. 12. szakasz. — (1) A munkában elért rendkívüli eredmények esetén, a mester, a szakszervezeti csoport bürójának megkonzultálásával, az alárendeltségében dolgozó személyzet részére a következő ösztönzők alkalmazását állapítja meg: a) szóbeli vagy írásbeli köszönet a rendkívüli eredményekért; b) a munkások kijelölése, akiket a verseny élenjáróinak vagy élmunkásoknak nyilváníthatnak; népszerűsítésük az egység tisztelettábláján; (2) Az egység vezetősége a mester megkérdezése alapján oldja meg az alárendeltségében dolgozó munkások lakáskéréseit és más szociális kérdéseit. (3) A munkások jelentkezése a magasabb szakképzettségi kategória elnyeréséhez szükséges vizsgára, a javadalmazási fokozatok adományozása, a munkások megjutalmazása év közben a rendkívüli eredményekért, az e célra szánt alapokból és más anyagi ellenszolgáltatások nyújtása, amelyeket az egység vezetősége állapít meg, a mester beleegyezésével megy végbe. 13. szakasz. — (1) A munkahely rendjének és fegyelmének megerősítése, a belső rendszabályzatban megállapított normáktól való eltérés elkerülése és kiküszöbölése érdekében, a mesternek jogában áll a szakszervezeti csoport bürójának megkonzultálása után, a következő büntetéseket kiróni: a) megrovás b) figyelmeztetés c) egy javadalmazási fokozat megvonása legtöbb háromhónapos időszakra. (2) Súlyosabb kihágások esetén a mester javasolja hivatali feletteseinek a törvénynek megfelelő más büntetések alkalmazását. 14. szakasz. — Hogy növekedjék érdekeltsége a reáosztott feladatok teljesítésében és rendkívüli termelési eredményeket érjen el, a mester részesül a következőkben : a) a termelésben betöltött szerepének és felelősségének megfelelő tarifáris javadalmazásban, amely minden esetben nagyobb az általa vezetett munkaalakulatban dolgozó munkásokénál. Ennek érdekében a munkaalakulatokba csak olyan munkások vonhatók be, akiknek tarifáris javadalmazása alacsonyabb a mesterénél.A csoport — vagy brigádvezető — munkásokból előléptetett mestereket az 57/1974-es számú törvény 24. szakasza (4) alapján megállapított tarifáris javadalmazással kell besorolni, számításba véve, milyen volt munkásként besorolási javadalmazásuk, hozzáadva a csoport vagy brigád vezetéséért járó tarifáris pótlékot. b) globális akkordban javadalmazzák, az általa vezetett munkaalakulattal együtt. Ebben az esetben a mester az általa vezetett munkaalakulat munkásai tarifáris javadalmazása teljesítési fokával azonos arányban, a ledolgozott időnek megfelelően részesül javadalmazásban. A mester a szerződött termelés feladatai teljesítésétől, valamint attól függően, hogy eleget tett-e a munkaalakulat vezetői minőségében ráháruló feladatoknak, részesül az akkordtöbblet egészében. A feladatok nem teljesítése esetén az akkordtöbblet csökkentését egészen az eltörlésig, az egység kollektív vezetőszerve határozza el; c) megjutalmazása a munkában elért rendkívüli eredményekért, az 57/1974-es számú törvény 59. szakaszában előírtak szerint az egész üzem mesterei és munkásai részére tervszerűsített javadalmazási alap nem több mint 1 százalékából létrehozott jutalmazási alapból történik. 15. szakasz. — A mester a munkások besorolási és előléptetési bizottságának jogerős tagja és beválasztható az egység kollektív vezető szerveibe. IV. FEJEZET Az egységek kollektív vezető szerveinek kötelezettségei 16. szakasz. — A gazdasági egységek kollektív vezető szervei kötelesek megteremteni az összes szükséges feltételeket ahhoz, hogy a mester betöltse szerepét a termelő folyamatban és a műhely. — a részlegvezető vagy az egység osztályai által biztosítaniuk kell a következőket : a) a termelési programok szétosztását a hónap megkezdése előtt legkevesebb öt nappal, a választékra, mennyiségre, határidőkre, a munkáslétszámra, javadalmazási alapra a munkanormákra, a minőségi mutatókra, a fogyasztási szintekre, a megengedett selejt arányára, a felszerelések, gépek és berendezések kihasználási mutatóira vonatkozó tervfeladatok megjelölésével; b) a technológia, a műszaki dokumentáció, a nyersanyagok és anyagok, a szerszámok, a készülékek, ellenőrző műszerek, a mérő- és ellenőrző készülékek előkészítését; a tervnek megfelelő raktározási és belső szállítási feltételeket ; a részlegek mérnökei, almérnökei és technikusai konkrét diszpécseri vagy műszaki ellátási kötelezettségeinek megállapítását, hogy támogassák a mester tevékenységét; a felszerelések, gépek és berendezések karbantartási és javítási munkálatainak program szerinti megszervezését és végrehajtását és felszerelésüket munkabiztonsági kellékekkel; d) a részlegek, műhelyek, ,vagy az egység más osztályai végrehajtó személyzete feladatainak pontos megállapítását a nyilvántartási és számítási rendszer ésszerűsítésén belül, akiknek támogatniuk kell a mester tevékenységét oly módon, hogy minél kevesebb ilyen munkát végezzen és álljanak rendelkezésére a tervezett termelés mennyiségi és minőségi teljesítésének vezetéséhez és ellenőrzéséhez szükséges adatok; e) a mester tájékoztatását és megkérdezését az egység vagy részleg szintjén hozott, olyan határozatokról, amelyek munkaalakulatának tevékenységét érintik ; f) a mester részvételét a termelési programok kidolgozásában, a műszaki és gazdasági intézkedések alkalmazásában, abban a műhelyben vagy részlegen, amelyhez tartozik és az olyan intézkedésekében, amelyek az általa vezetett alakulatra vonatkoznak; g) az egység szervezési és működési rendszabályának és a tisztséglapnak a mester feladataival való kiegészítését az ágazat, vagy a munkahely technológiai sajátosságai szerint. VI. FEJEZET A főmesteri tisztségbe való előléptetés 31. szakasz. — A mesternek, aki kiváló eredményeket ér el a termelésben, a gyakorlat igazolta politikai- szakmai erényekkel rendelkezik, megfelel a 18. szakasz követelte képzettségi feltételeknek, és a mesteri vagy más műszaki tisztség betöltésében legkevesebb ötéves szolgálati idővel rendelkezik, joga van a főmesteri munkakör betöltésére szervezett versenyvizsgára jelentkezni, a létező ilyen állások számának megfelelően. 32. szakasz. — (1) A főmester, a mesternél egy fokkal magasabb tisztség, a szakmai felkészülést és a javadalmazást illetőleg, és mindazokkal a hatáskörökkel, felelősségekkel és jogokkal rendelkezik melyeket a jelen törvény a mesterek számára megállapít. (2) A főmesterre a szervezésileg és technológiailag is legkomplexebb munkaalakulatot bízzák. (3) Abban az esetben, ha a termelést nem műhelyenként szervezik meg, és a részleg legkevesebb nyolc munkaalakulattal dolgozik egy váltásban, a főmester feladatot kaphat, hogy legkevesebb négy alakulat munkáját hangolja össze, melyek mindenikét egy mester vezeti. Hasonlóképpen abban az esetben, ha egyes egységek váltásban dolgoznak, de a műszakok nem képeznek részleget, vagy műhelyt, a főmester feladatul kaphatja, hogy több váltás munkáját irányítsa. 33. szakasz. — Műhelyfőnök, részlegvezető, munkafront,munkatelep vezető s más hasonló termelésvezető tisztségekbe többnyire a főmesterek köréből léptetik elő a vezetőket, a szakképzettség és szolgálati idő, — törvény megszabta — feltételeit tiszteletben tartva. 3. TERVEZET VII. FEJEZET A mesterek és főmesterek száma 34. szakasz. — (1) A mesterek és főmesterek számát minden egységben a váltásonként egy mester által vezetett munkaalakulatok létesítési szabályzatainak alapján állapítják meg. (2) A munkaalakulatok létesítésének szabályzata megállapítja a minimális munkáslétszámot, a tevékenységi zónát, vagy a munkaalakulat által kiszolgált aggregátok, berendezések, felszerelések fontosabb paramétereit, különös figyelmet szentelve a munkahely műszaki ellátottságának, a kiszolgált felület nagyságának s egyes technológiák vagy termelési ágak más sajátos tényezőinek. (3) Az Államtanács Törvényerejű rendelete határozza m°g a váltásonként egy mester által vezetett munkaalakulatok képzéséhez a termelő tevékenységi ágazatoknak megfelelő minimális munkáslétszám-szükséglet határait. 35. szakasz. — (1) A hasonló profilú iparágak, ágazatok, egységcsoportok egységesített normatíváját a 34. szakasz (3) bekezdésben megállapított határok tiszteletben tartásával dolgozzák ki és a minisztériumok, más központi és helyi szervek hagyják jóvá a Munkaügyi Minisztérium és a Romániai Szakszervezetek Általános Szövetsége Központi Tanácsának beleegyezésével. Az említett normatívok alkalmazásával állapítják meg az egységek vezetői a munkaalakulatok munkáslétszámát, úgy, hogy ésszerűen töltsék ki a mester munkaidejét, hasznosítsák átfogó képességét, a termelési feladatok elvégzésében. (2) A főmesterek száma a tisztséglisták szerint, legtöbb egy lehet három mesterre számítva. (3) A személyzet létszámát ésszerűsítő intézkedések keretében az egységek vezetői elsősorban a mesterek állásait kötelesek biztosítani a termelés szükségleteinek és az érvényben lévő előírásoknak megfelelően. (4) A mérnököket és almérnököket a termelési gyakorlat idején segédmesterként foglalkoztathatják, vagy egy munkaalakulat vezetését bízhatják rájuk a mester hatáskörével, felelősségével egyetemben. VIII. FEJEZET Zárórendelkezések vény közzététele után 30 nappal lép életbe. Életbelépése időpontjában érvényét veszti a mester termelésben betöltő szerepére vonatkozó 1061/1959 számú Minisztertanácsi Határozat, a mester hatáskörét megállapító típus Szabályzat, melyet a Minisztertanács és a Szakszervezetek Központi Bizottsága 1960. július 1.-i 876 számú határozata hagyott jóvá, a Románia Szocialista Köztársaság 11/1968 oktatási törvényének a mesteriskolára vonatkozó előírásai, és a 125/1963 számú Minisztertanácsi Határozat, amely a mesteriskolák esti tagozata tanulóinak jogaival foglalkozik, valamint minden más, a jelen törvénnyel ellentétes rendelkezés. Az állampolgárok a jelen törvénytervezethez fűződő javaslatait, megjegyzéseit, és észrevételeit a Nagy Nemzetgyűléshez juttatják. 36. szakasz. — A minisztériumoknak, más központi szerveknek, a megyei néptanácsok, és Bukarest municípium végrehajtó bizottságának, valamint az iparközpontok és a vállalati dolgozók tanácsainak a kötelessége olyan intézkedéseket hozni, melyek segítségével állandóan növelik a mester szerepét a termelés közvetlen szervezésében és vezetésében, hozzájárulását minden gazdasági egység tervfeladatainak teljesítéséhez. 37. szakasz. — A jelen törvény előírásait azokban a gazdasági egységekben is alkalmazzák, melyek a Honvédelmi Minisztérium és Belügyminisztérium alegységeit képezik, valamint a szövetkezeti és társadalmi egységekben is. 38. szakasz. — A jelen tér