Előre, 1978. március (32. évfolyam, 9419-9445. szám)
1978-03-15 / 9431. szám
2 A MAGYAR NEMZETISÉGŰ DOLGOZÓK TANÁCSA PLÉNUMÁNAK MUNKÁLATAI A TANÁCS FELADATAI A DOLGOZÓK MOZGÓSÍTÁSÁBAN A ROMÁN KOMMUNISTA PÁRT 1977. DECEMBERI ORSZÁGOS KONFERENCIÁJÁN ELFOGADOTT HATÁROZATOK VALÓRA VÁLTÁSÁÉRT Tisztelt elvtársak! A Magyar Nemzetiségű Dolgozók Tanácsának plenáris ülése néhány hónappal azután ült össze, hogy lezajlott az RKP Országos Konferenciája, ez a párt és az egész nép számára nagyjelentőségű politikai esemény. Realista jellegüknél és mélységesen tudományos megalapozottságuknál fogva, az Országos Konferencián a XI. kongresszus által kijelölt orientációk szellemében elfogadott határozatok biztosítják a gazdaságitársadalmi tevékenység minőségi színvonalának emelését és a nemzeti vagyon gyarapítását, népünk életszínvonalának hangsúlyozottabb emelését, az egyre határozottabb előrejutást a sokoldalúan fejlett szocialista társadalom és a kommunizmus megteremtésének útján Romániában. A magyar nemzetiségű dolgozók, az egész néppel együtt nagy örömmel és megelégedéssel fogadták az Országos Konferencia dokumentumait, Nicolae Ceausescu elvtársnak, a párt főtitkárának a jelentését, amely igazi mintaképét adja annak, hogy miként kell alkotóan, a dialektikus és történelmi materialista szemlélet szellemében felvetni a román társadalom jelenlegi és jövőbeni fejlődésének alapvető kérdéseit. A XI. kongresszus óta eltelt években kifejtett tevékenységnek a jelentésben foglalt átfogó elemzése, azok az irányvonalak és feladatok, amelyeket kijelöl a jövőbeni tevékenységhez, teljes egyetértésre találtak a magyar nemzetiségű dolgozók, akárcsak a haza összes fiainak soraiban. Valamennyiünk számára nagyjelentőségű a párt Országos Konferenciájának az a határozata, hogy Nicolae Ceaușescu elvtárs jelentése legyen programatikus dokumentum részünkre, képezze az egész párt- és állami tevékenység alapját. A szilárd elkötelezettség légköre és az a lendület, amellyel népünk hozzálátott az Országos Konferencia határozatainak valóra váltásához, ragyogó kifejeződése a pártunk politikája és nemzetiségi különbség nélkül az összes dolgozók törekvései és létérdekei közötti teljes összhangnak. Amint kitűnik az Országos Konferencia elemzéséből és az 1977-es országos egységes gazdasági-társadalmi fejlesztési terv teljesítésére vonatkozó, i. é. február 5-én közzétett közleményből, kimagasló eredményeket értünk el, amelyek tükrözik a nemzetgazdaság kiegyensúlyozott és gyors ütemű fejlődését, az anyagi termelés ágaiban kibontakozó korszerűsítési folyamatok elmélyülését, a gazdasági tevékenység minőségi vetületeinek hangsúlyozottabb előtérbe jutását, a külkereskedelmi cserék bővülését. Az ipari össztermelés a múlt évben 12,5 százalékkal növekedett 1978-hoz viszonyítva, és 25,4 százalékkal 1975-höz viszonyítva. Értékben kifejezve az ipari termelés növekedése elérte a 84 milliárd lejt Az 1938-ban termelt acélmennyiség 284 ezer tonna volt, a múlt évi acéltermelés pedig 11,5 millió tonna. A villamosenergia-termelésre vonatkozó adatok kimondottan bámulatosak: 1,13 milliárd kilowattóra 1938-ban és közel 60 milliárd kilowattóra a múlt évben. Több száz példa közül, amelyek a fő ipari termékek termelésének növekedését tükrözik, ennek a kettőnek, gazdasági és társadalmi jelentőségükön túlmenően, jelképes értéke is van a haza gazdasági erejének gyors növekedését illetően. A mostani ötéves terv eddig eltelt időszakában több mint 1000 új ipari és agrozootechnikai termelőkapacitást helyeztek üzembe, nagyon sok lakást és szociális-kulturális létesítményt adtak át a használatnak. A mezőgazdaságban az évi gabonatermelés 4 millió tonnával haladja meg az előző ötéves terv évi átlagát; 1976-ban közel 20 millió, 1977-ben pedig 18 millió tonna gabonát takarítottunk be. Úgyszintén növekedett a zöldség-, a gyümölcs- és a szőlő-, valamint az ipari növénytermelés. Jelentős sikerek születtek a szállításban és a távközlésben, az áruforgalomban. Szilárdsággal munkálkodtunk azon, hogy gyakorlatba ültessük a lakosság életszínvonalának hangsúlyozottabb emelésére vonatkozó programot. Az ötéves terv első két esztendejében hozzávetőleg 440 ezer új munkahely létesült. A javadalmazásemelés első szakaszának megvalósítása eredményeként, már a múlt év közepétől kezdve, a dolgozó személyzetnek a munka javadalmazásából származó pénzjövedelme 9,6 százalékkal lett nagyobb 1976-hoz viszonyítva. A múlt év végéig 3,7 millió személynek emelkedett a javadalmazása. A javadalmazásemelkedés és az áraknak az előirányzott szint alatt való tartása biztosította a dolgozó személyzet reális javadalmazásának 5,7 százalékos növekedését a tervben előirányzott 3,2—3,8 százalékkal szemben. A parasztság pénzjövedelme az elmúlt évben 6,9 százalékkal volt nagyobb, mint 1976-ban. A nyugdíjak átlagban 11,4 százalékkal emelkedtek. 1977 szeptember 1-től kezdve rátértünk az állami gyermekpótlék első szakaszbeli növelésére, átlagosan 15 százalékkal. 1977- ben több mint 144 ezer lakás épült, melyekből 77,3 ezer állami alapokból, 47,4 ezer pedig hitel és kivitelezés formájában nyújtott állami támogatással. Jelentős eredményeket értünk el a lakosság élelmi és ipari cikkekkel való ellátásában is, továbbá a helységek közműellátási-műszaki ellátottságának gyarapításában, az oktatás és a lakosság egészségvédelme anyagi alapjának fejlesztésében. Mint ismeretes, ettől az évtől kezdve rátértünk azoknak az intézkedéseknek a végrehajtására, amelyeket a pártvezetőség jelölt ki a munkahét fokozatos csökkentésére 48 óráról 44 órára. A párt Programjának, az ötéves tervben foglalt fokozott és sokoldalú országfejlesztési előirányzatoknak a valóra váltásában elért eredmények nemzetiségi különbség nélkül az összes dolgozók szoros egységben kifejtett munkájának a gyümölcsei. Az ötéves terv első két esztendejében is világosan megnyilatkozott pártunknak a termelőerők területi elosztására irányuló politikája, amely szerves részét képezi a haza általános gazdasági, társadalmi és kulturális fejlesztési irányvonalainak. Ennek a politikának a gyümölcseit továbbra is jelentős mértékben élvezték azok a megyék is, ahol a román dolgozók mellett magyar nemzetiségű munkások, szövetkezeti parasztok és értelmiségiek is élnek és dolgoznak. Sokatmondó, hogy Kovászos megyében az utóbbi két évben 35,8 százalékkal növekedett az össztermelés, Hargita megyében 30,3 százalékkal, Szilágy megyében pedig 54,5 százalékkal. Pártunk politikája a termelőerők ésszerű elosztására az ország egész területén az egyetlen módja annak, hogy megszűnjenek a különböző vidékek és helységek közötti, a múltból örökölt nagy különbségek, csak ez a politika teremtheti meg a feltételeket nemzetiségi különbség nélkül az összes dolgozók jogegyenlőségéhez és korlátlan érvényesüléséhez az élet minden területén. Ezzel a kérdéssel kapcsolatban Nicolae Ceaugescu elvtárs rámutatott, hogy „a probléma bármilyen más felvetése nem realista és csak árthat a széles néptömegek érdekeinek. Éppen ebből kiindulva, szilárdan folytatjuk a termelőerők fejlesztését az ország egész területén, emeljük az összes vidékek, az összes megyék civilizációs fokát. Ezen az alapon teremtjük meg a feltételeket a teljes mérvű érvényesüléshez az összes többi tevékenységi területen, a saját nyelven való tanulásnak, a politikai és kulturális életben való részvételnek a lehetőségét.“ A magyar nemzetiségű dolgozók, akiket mélyen áthat kommunista pártunk általános politikájának helyessége s akiket lelkesít ez a realista szemlélet, az egész néppel szoros egységben és testvériségben teljes erejükkel hozzájárulnak az összes gazdasági, politikai, társadalmi és kulturális feladatok teljesítéséhez. Jelen voltunk a terv teljesítéséért vívott nagy küzdelemben, Románia állami függetlensége kivívásának centenáriuma megünneplésén, az írók konferenciáján, az ipari, építőipari és szállítási dolgozók tanácsainak első kongresszusán, a szocialista mezőgazdasági egységek vezetőtanácsainak kongresszusán, a szavazó urnák előtt a képviselők megválasztására az államhatalom helyi szerveibe, a párt Országos Konferenciáján, január végén pedig, az egész országot uraló lelkes légkörben elküldtük felköszöntőnket Nicolae Ceaușescu elvtársnak, a Román Kommunista Párt főtitkárának, Románia Szocialista Köztársaság elnökének. A Nicolae Ceaușescu elvtárshoz 60. születésnapja és több mint 45 esztendei forradalmi munkássága évfordulója alkalmából intézett köszöntőnkben egyebek között ez áll: „Szeretnék ezúttal is kiemelni szép és nagy családunk egységének és testvériségének ragyogó igazságát; ápoljuk ezt az érzelmet, amely lelkesít bennünket azért, hogy Romániának ezen a két évezredes földjén, románok, magyarok, németek, szerbek és más nemzetiségű állampolgárok, a teljes egyenlőség Napja alatt együtt élünk, dolgozunk és álmodunk, és mindig szívünk legmelegebb szeretetével gondolunk a haza első állampolgárára, önre, Nicolae Ceausescu elvtárs, aki tettekben és szavakban egyaránt, egyformán, nemzetiségre való tekintet nélkül értékeli az ország minden egyes fiát.“ Mint önök is tudják, minden egyes embernek a kifejtett tevékenysége, az általa létrehozott anyagi és szellemi értékek szerinti megítélése alapelv politikai, gazdasági és társadalmi életünkben. Ennek az elvnek az érvényesítése szocialista demokráciánk beszédes bizonyítéka, amely meghatározza az egyenlőséget mind a jogok, mind pedig a kötelességek tekintetében. Ugyanakkor a jogegyenlőség, ellentétben az egyenlőtlenség bármilyen formájának megnyilvánulásával a társadalmi életben, a demokráciának nemcsak egyik mutatója, hanem egyik kritériuma is. Országunk tapasztalata azt igazolja, hogy a jogegyenlőséget hatékonyan csak úgy lehet megvalósítani, ha annak, jogi vetületei mellett, gazdasági, politikai, társadalmi és kulturális tartalma is van. Szocialista társadalmi életünk uralkodó vonása nemzetiségi különbség nélkül az összes dolgozók korlátlan részvétele az ország politikai és társadalmi életében, a helyi és országos problémák megoldásában, a társadalom vezetésében. Az államhatalom központi és helyi szervei képezik a legszélesebb szervezeti keretet ahhoz, hogy az egész lakosság részt vegyen a közügyek irányításában. Annak a jognak és tényleges lehetőségnek a biztosítása, hogy a képviselőket egyenlő, közvetlen és egyéni szavazattal válasszák meg, pártunk, új társadalmi rendszerünk egyik alapvető vívmánya. A romániai magyar nemzetiség, a haza összes fiaival együtt, egyenlő politikaitársadalmi és jogi feltételek között, minden szinten részt vesz a képviselőjelölt-állításban és a képviselők megválasztásában. Az összes dolgozók szabad részvételének ezt a széles körű, demokratikus keretét ennek az alapvető jognak a gyakorlásához ékesszólóan bizonyítja az államhatalom központi és helyi szerveinek összetétele. Az 1975. évi választások alkalmával a Nagy Nemzetgyűlés képviselőinek 8,2 százalékát a magyar dolgozók soraiból választották, a megyei néptanácsokban pedig 8,1 százalékos a részarányuk. A tavaly ősszel megválasztott képviselőknek a municípiumi néptanácsokban 9,44 százaléka, a városi néptanácsokban pedig 9,48 százaléka magyar nemzetiségű. Azokban a megyékben, ahol nagyobb számban élnek magyar nemzetiségű dolgozók, több a magyar nemzetiségű képviselő is, részarányuk tükrözi a magyar nemzetiségű dolgozók részarányát az illető megye összlakosságában, így például a municípiumi néptanácsok magyar nemzetiségű képviselői Hargita megyében 86,49 százalékot, Szatmár megyében 47,06 százalékot, Bihar megyében pedig 40,68 százalékot képeznek. A városi néptanácsokban Hargita megyében 73,16 százalékot, Kovászna megyében 66,67 százalékot, Kolozs megyében pedig 27,40 százalékot képeznek a magyar nemzetiségű képviselők. Megelégedéssel állapítjuk meg, hogy az ország gazdasági-társadalmi és kulturális fejlődésével egyidejűleg mélyül a szocialista demokrácia, sokasodnak a közéletben való érvényesülés lehetőségei nemzetiségi különbség nélkül az összes dolgozók számára. Ezeknek a lehetőségeknek a kiaknázása azonban korrekt magatartást, magasfokú állampolgári és hazafiúi felelősségérzetet követel meg. Ez elsőrendű követelmény minden dolgozóval szemben, lényeges feltétele szocialista társadalmunk általános haladásának. Országunk magyar nemzetisége hagyományokban gazdag művelődési életet él, fokozza tevékenységét a tudomány, az irodalom és a zene, a színművészet, a képzőművészet és a népművészet terén, sajátos módon hozzájárul a haza közös kulturális kincsestárának gazdagításához. Országunkban az egész politikai ideológiai és kulturális tevékenység a párt Programjának szellemében bontakozik ki. Szilárdan arra törekszünk, hogy még erőteljesebbé tegyük a harcos, forradalmi szellemet, hogy előmozdítsuk az újat a társadalmi-gazdasági élet minden területén, arra törekszünk, hogy a dolgozók elsajátítsák a tudományos élet- és társadalomszemléletet, hogy következetesen érvényre juttassuk az egész társadalmi életben a szocialista etika és méltányosság szabályait. Az együttélő nemzetiségek soraiban kifejtett politikai-ideológiai és kulturális-nevelő tevékenységben, az általános feladatokkal szoros egységben, figyelmet szenteltünk azoknak a követelményeknek is, amelyek az RKP nemzeti politikájából fakadnak. Állandóan szem előtt tartottuk, hogy a nemzeti kérdés marxi-lenini megoldása pártunk részéről szocialista társadalmunk egyik nagy forradalmi vívmánya, hogy nemzetiségi különbség nélkül az összes dolgozók jogegyenlősége az élet minden területén eleven, tagadhatatlan valóság hazánkban. A magyar nyelvű oktatás, a magyar nyelv használatához való jog a társadalmi tevékenységben, az újságok, a folyóiratok, a rádió- és televízió-műsorok, a kiadók, a színházak, a művelődési intézmények, a közművelődés átfogó rendszere, megannyi reális tényező, amely hozzájárul az anyanyelven történő neveléshez, a nemzeti hagyományok megőrzéséhez és ápolásához, a romániai magyar nemzetiség fejlődéséhez és eredeti kultúrájának fejlődéséhez. A magyar nemzetiségű dolgozók, az egész néppel együtt, részt vesznek a Megéneklünk, Románia országos fesztivál átfogó kulturális-művészeti mozgalmában, amelyet Nicolae Ceausescu elvtárs, az ország elnöke kezdeményezett. A fesztivál pezsgést váltott ki a magyar nemzetiség soraiban is: ösztönzően hat a műkedvelő művészeti mozgalomra, az irodalmi alkotásra, a festészetre, a grafikára, a szobrászatra és a zenére, ösztönzően hat a jelenkori valóságunkból és a sajátos hagyományainkból ihletődött művek alkotására. A magyar nemzetiségű dolgozók széles körű részvételét a Megéneklünk, Románia országos fesztivál 1976/1977-es kiadásában híven szemlélteti az a közel 3000 kulturális-művészeti együttes, amelyekben a műkedvelő művészek tízezrei, a vállalatokból és intézményekből, falvakból és iskolákból, hozzájárultak a dolgozók neveléséhez, szocialista tudatuk fejlesztéséhez, a haza összes fiai egységének és testvériségének erősítéséhez. A fesztivál országos döntőjében 80 együttest, előadót és alkotót tüntettek ki közülük különböző díjakkal. Itt kell megemlítenünk azt is, hogy csupán 1975- ben és 1976-ban a magyar színházak és színházi tagozatok 2710 előadást tartottak több mint egymillió néző előtt. A magyar népdalok ápolása terén gazdag tevékenységet fejt ki a Maros együttes, a hasonló jellegű Csíkszeredai és sepsiszentgyörgyi együttesek, az „Electrecord“ vállalat, a rádió és a televízió magyar adásainak szerkesztőségei. A múzeumok fejlesztésével és korszerűsítésével párhuzamosan növekszik ezek szerepe az új ember alakítását célzó tevékenységben. Abból kiindulva, hogy az összes értékek beletartoznak az ország egységes kincsestárába, a különböző tárgyak feltárására, gyűjtésére, megőrzésére és értékesítésére irányuló tevékenység kiterjed azokra a tárgyakra is, amelyek a magyar nemzetiség történelmi múltjához, illetőleg jelenéhez kapcsolódnak. Sokatmondó példaként szolgálnak ebből a szempontból a sepsiszentgyörgyi, a Csíkszeredai, a székelyudvarhelyi, a székelykeresztúri, a gyergyószentmiklósi múzeumok, a kolozsvár-napocai, a marosvásárhelyi, a nagyváradi, a gyulafehérvári, az enyedi és más múzeumok. Az országunkban megjelenő magyar nyelvű sajtó, rádió- és televízióadások hozzájárultak a párt ideológiai programjának valóra váltásához, az RKP X. és XI. kongresszusán, a Nicolae Ceausescu elvtárs beszédeiben egész népünk elé tűzött nagyszerű feladatok teljesítéséhez. Ezek a tömegtájékoztatási eszközök változatos publicisztikai formákban arra törekedtek, hogy népszerűsítsék a párt bélés külpolitikáját, mozgósítsák az összes erőket a gazdasági feladatok teljesítésére és túlszárnyalására, hogy hozzájáruljanak a szocialista hazafiság fejlesztéséhez, az anyanyelv ápolásához, az összes román, magyar, német, szerb és más nemzetiségű dolgozók egységének megszilárdításához. A magyar tannyelvű oktatási hálózat a jelenlegi tanévben 2679 egységet és tagozatot ölel fel, melyek közül 2481-ben nappali, 35-ben esti, 163-ban pedig látogatás nélküli oktatás folyik. A nappali oktatási hálózatban 1098 óvoda és óvodai tagozat, 1271 általános iskola és 112 líceum működik. Ami a tanulókat illeti, a helyzet a következő: 52 580 iskoláskor előtti gyermek, 170 945 általános iskolai tanuló és 34 281 líceumi tanuló, akik közül 5253 tanuló esti tagozatra jár A tanulók megoszlása a különböző líceumtípusok szerint a következő: az ipari líceumokban 20 526, a mezőgazdasági-ipari és erdészeti líceumokban 1904, a gazdasági és közigazgatási jogi líceumokban 373, a pedagógiai líceumokban 468, a művészeti líceumokban 136, a matematikai-fizikai líceumokban 3654, a természetrajzi líceumokban 755, a filozófiai-történelmi líceumokban 1212 tanuló. Román tannyelvű líceumokba 26 614 magyar nemzetiségű tanuló jár, a szakmai iskolákba pedig 8061 tanuló. A magyar tannyelvű oktatásban — a felsőfokú oktatást nem számítva ide — összesen 13 064 óvónő, tanító és tanár tanít. A mostani egyetemi tanévben a magyar nemzetiségű hallgatók száma 7497 s ezek 46,1 százaléka a műszaki oktatásban folytatja tanulmányait. Az anyagi és szellemi lehetőségek bővülésének körülményei között, országunk magyar nemzetisége hozzájárul a tudományos kutató tevékenységhez, a tudomány és technika fejlesztéséhez. Számos magyar nemzetiségű mérnök és technikus, kutató és tanerő dolgozik állampolgári felelősségtudattal és szakmai hozzáértéssel a kutatási tervekbe foglalt műszakitudományos problémák megoldásán. Számos magyar szerző műve jelent meg a műszaki, fizikai és matematikai, agrotechnikai, biológiai, orvosi, nyelvészeti tudományok terén, az etnográfia és folklór, a pszichológia, filozófia, történelem stb. területén. Az utóbbi években, a kutatói tevékenységben elért eredmények nyomán érezhetően módosult a magyar nyelvű könyvtermés szerkezete is. A szépirodalmi művek mellett, amelyek hosszú időn át csaknem kizárólagosan uralták a kiadói tevékenység szerkezetét, jelenleg egyre fontosabb helyet töltenek be a tudományos és tudománynépszerűsítő művek. Azok a kiadók, amelyek az együttélő nemzetiségek nyelvén is nyomtatnak ki könyveket, hatékony eszközei a kultúra fejlesztésének, a dolgozók megismerési színvonala emelésének, szocialista tudatuk fejlesztésének. Ami a példányszámot illeti, a magyar nyelvű könyvtermés jelentősen megnövekedett az utóbbi időben. Míg 1975-ben 216 könyveim 1 600 000 példányban jelent meg, 1976- ban 223 könyveim példányszáma meghaladta a 2,5 milliót, az elmúlt évben pedig 217 könyveim 2 millió 423 ezres példányszámot ért el. A tudományos könyvek részaránya 1976-ban 19,2 százalék volt, az elmúlt évben pedig 18,4 százalék. Ehhez az eredményhez a legjelentősebben a Kriterion Könyvkiadó járult hozzá. A felsorolt tények természetesennem adnak teljes képet a romániai magyar nemzetiségnek a politikai, gazdasági, társadalmi és művelődési életben kifejtett munkájáról és eredményeiről, de úgy véljük, elegendőek bármilyen jóhiszemű ember számára, hogy meggyőzően szemléltessék: ennek a nemzetiségnek az anyagi és szellemi javak létrehozására irányuló tevékenysége nem volt soha olyan gyümölcsöző, olyan gazdag és sokoldalú, mint napjainkban. Megvannak hozzá az összes politikai, ideológiai, szervezeti és anyagi feltételek, hogy ez a tevékenység egyre jelentősebb sikereket érleljen. A párt Programjának a valóra váltása, az ország szilárd előrejutása a kommunizmus felé, a román nemzet felvirágzása, a román tudomány és kultúra, művészet és irodalom nagyarányú fejlődése egyben megteremti az egyre jobb feltételeket az együttélő nemzetiségek fejlődéséhez, szellemi életük, nemzeti sajátosságuk érvényre jutásához. Románia Szocialista Köztársaság Magyar Nemzetiségű Dolgozóinak Tanácsa, ennek tagjai, részt vettek a pártunk és államunk életében, az egész nép életében lezajlott nagy politikai és társadalmi eseményekben, s arra törekedtek, hogy a haza összes fiaival együtt, hozzájáruljanak társadalmunk gyors haladása problémáinak megoldásához. Mint a Szocialista Egységfront tagszervezete, a párt Központi Bizottságának irányításával részt vettünk a társadalmipolitikai élet összes nagyjelentőségű problémáinak a megvitatásában, amelyek széles körű nyilvános eszmecsere tárgyát képezték. Tanácsunk minden egyes tagja, a maga tevékenységi területén, küzdött az összes gazdasági, politikai, társadalmi és kulturális feladatok példás valóra váltásáért, az összes megyék anyagi és szellemi haladásának meggyorsításáért, az országnak a szocialista civilizáció újabb magaslataira való emelkedéséért. Megkülönböztetett figyelmet szenteltünk a párt nemzeti politikája életbe ültetésének, nemzeti különbség nélkül az összes dolgozók egysége és testvérisége megszilárdításának, a szocialista hazafiság érzelme ápolásának, a párt iránti hűség, a sokoldalúan fejlett szocializmus romániai megteremtésének nagyszerű műve iránti hűség ápolásának. A tanács és annak bürója munkájában jelentős helyen szerepelt az arra irányuló törekvés, hogy megtaláljuk az útjait, módozatait a pártvezetőség által kijelölt irányvonalak megvalósításának az oktatás, az anyanyelv használata, a művészeti alkotás, a politikai és közművelődési munka terén. Ezekben a kérdésekben nem egyszer a legmagasabb szinten kérték ki a véleményünket, számos bejelentést és javaslatot tettünk, attól a géltól vezérelve, hogy ezek a tevékenységek váljanak olyan sarkalatos tényezőkké, amelyek jól meghatározott társadalmi-politikai funkciót töltenek be és egyben képezzék bizonyságait az ország összes állampolgárai jogegyenlőségének. Együttműködtünk a párt Központi Bizottságának osztályaival, a Szocialista Művelődési és Nevelési Tanáccsal, a Nevelés- és Oktatásügyi Minisztériummal és más tényezőkkel az országunk magyar nemzetiségének munkájával és életével kapcsolatos kérdések megvizsgálásában és hozzájárultunk a megoldásukat célzó javaslatok kidolgozásához. Elmondhatjuk, hogy tevékenységünkben pártos elvszerűségről tettünk tanúbizonyságot, szilárd magatartást tanúsítottunk a sovinizmus és nacionalizmus bármilyen megnyilvánulásával szemben, függetlenül attól, hogy milyen részről nyilvánult ez meg. Mi megértettük és megértjük, hogy a kombattivitás és a szilárdság hiánya az ilyen megnyilvánulásokkal szemben nagy károkat okoz népünknek, valamint békepolitikánknak, a közös hazánk felvirágoztatásának szentelt összeforrott munkánknak. Ugyanakkor nyíltan meg kell mondanunk, hogy tevékenységünk gyümölcsözőbb lehetett volna, ha szigorúbban, rendszeresebben végezzük — főként a bárógyűlések megtartása tekintetében — és ha a tanácsban részt vevő összes elvtársak állandóan kellő érettséget és öntudatosságot tanúsítottak volna a munkában. Tisztelt elvtársak! Az ötéves terv első két esztendejében elért sikerek alapján, a termelési és beruházási anyagi ráfordítások csökkentése nyomán megnövekedett erőforrások alapján a párt Országos Konferenciája elfogadta az ország gazdasági-társadalmi fejlesztésének kiegészítő programját az 1980-ig terjedő időszakra. Ennek a programnak az értelmében az ipari termelés növekedése 100— 130 milliárd lejjel haladja meg az ötéves tervben eredetileg előirányzott szintet. Teljes meggyőződésünk, hogy a párt az egész népalkotó munkájának méreteihez szabta a gazdaságitársadalmi fejlesztési feladatokat. Tudatában vagyunk az Országos Konferencián elfogadott határozatok fontosságának és mindent elkövetünk, szoros egységben az összes dolgozókkal, a kijelölt feladatok, az ötéves terv összes mutatóinak teljesítése érdekében. A magyar nemzetiségű dolgozók hozzá fognak járulni az öszszes termékek műszaki, minőségi színvonalának emeléséhez, kiveszik részüket a mennyiségnek egy új minőséggé való átalakításáért vívott harcból, azon munkálkodnak, hogy lerövidítsék a kutatás-tervezés-termelés ciklus időtartamát és alkalmazzák az új technológiákat, amelyek biztosítják a munkatermelékenység gyors növekedését, a nyersanyagok és anyagok hatékony értékesítését, a fűtőanyag és az energia ésszerű felhasználását az összes termelő egységekben és ágazatokban. Azoknak a szektoroknak a munkásai, technikusai és mérnökei, amelyek biztosítják a gazdaság nyersanyag-alapját, fokozott erőfeszítéseket tesznek az ismert források értékesítésére és újabb tartalékok feltárására. Ugyanakkor szükséges, hogy teljes erőnkkel hozzájáruljunk egy olyan átfogó tevékenység kifejtéséhez, amely elvezessen a nyersanyagok ésszerű felhasználásához a feldolgozási veszteségek szüntelen csökkentése révén, a termékek újratervezéséhez, a legfejlettebb technológiák alkalmazásához, a pazarlás és a felelőtlen magatartás felszámolásához a nyersanyagok és anyagok felhasználására. Figyelembe véve, hogy az ország primér energiamérlege elsődleges fontosságú tényező, hogy az importnak csaknem 25 százalékát energiahordozó anyagok képezik, határozottan részt kell vennünk azoknak az intézkedéseknek a végrehajtásában, amelyeket a párt- és az államvezetőség jelölt ki a fűtőanyaggal és az energiával való ésszerű gazdálkodás érdekében. Tudatában vagyunk annak, hogy a munkatermelékenység hangsúlyozottabb növelése elsőrendű követelménye gazdasági fejlődésünknek, éppen ezért minden erőnkkel hozzá fogunk járulni a termelés gépesítéséhez és automatizálásához, a termelés és a munka tudományos megszervezéséhez, a munkafegyelem megszilárdításához és a munkaidő teljes kihasználásához, a dolgozó személyzet szakképzettségének emeléséhez. Az Országos Konferencia határozatainak szellemében, a magyar nemzetiségű dolgozók mindent megtesznek az állóalapok hatékonyságának szüntelen növelése, a beruházási munkálatok olcsóbbá tétele, a termelési kapacitások és területek teljes kihasználása érdekében. Az a feladat, hogy 1980-ig érjük el az ezer lej állóalapra számított legkevesebb 1200 lej értékű ipari termelést, kiemelt helyen fog szerepelni tevékenységünkben. Megkülönböztetett figyelmet fordítunk a földalap ésszerű kihasználására, a gabonatermelés — főként a kukoricatermelés — növelésére, a zöldség- és ipari növénytermelés fokozására, a gyümölcs- és szőlőtermesztés fejlesztésére vonatkozó programok valóra váltására. Ugyanakkor hozzájárulunk az állattenyésztési szektor fejlesztéséhez és korszerűsítéséhez, az állatállomány és az állattenyésztési szektor termelésének növeléséhez. Annak a megértéséből kiindulva, hogy a produktív szektor fejlesztése lényeges feltétele az ötéves terv teljesítésének, teljes mértékben hozzájárulunk a beruházási terv idejében és egyre igényesebb minőségi szinten történő teljesítéséhez, s ily módon előmozdítjuk a párt következetes politikájának gyakorlatba ültetését a termelőerők ésszerű elhelyezésére az ország egész területén, az összes megyék gazdasági, társadalmi és kulturális színvonalának emelését. Az ország hangsúlyozott gazdasági erősödése, az összes ágazatok gyors fejlesztése, a lakosság életszínvonalának emelése a felhalmozások magas rátájának eredményeként, nagy gyakorlati és elméleti jelentőségű tapasztalat a társadalom párt általi vezetésének folyamatában, Románia jelenkori történelmében. Éppen ezért a jövőben is határozottan küzdünk azért, hogy töretlenül valóra váltsuk a párt politikáját, amelyet Nicolae Ceausescu elvtárs nem egyszer rendkívül világosan megfogalmazott azzal kapcsolatban, hogy miként osztjuk el a nemzeti jövedelmet fejlesztési alapra és fogyasztási alapra, az ötéves tervben előirányzott arányban. Tanácsunk a jövőben is hozzájárul annak a politikai munkának a kibontakoztatásához, melynek célja az összes dolgozók mozgósítása az összes feladatok példás teljesítésére, minden munkahelyen, a szocialista tudat fejlesztése, a tömegek általános megismerési és kulturális színvonalának emelése, arra törekszünk, hogy fejlesszük az állampolgári felelősségtudatot, hogy mindenki ismerje és tartsa tiszteletben az ország törvényeit, hogy az öszszes állampolgárok vegyenek részt a helyi és országos érdekű társadalmi problémák megoldásában. Nemzetiségi különbség nélkül az összes dolgozók egységének és testvériségének megszilárdítása, szeretett hazánk szüntelen anyagi és szellemi felvirágoztatásának szentelt közös munkájuk fejlesztése a jövőben is alapvető célja lesz tanácsunk és összes tagjai tevékenységének. Továbbra is támogatni fogjuk a pártszerveket, a társadalmi és tömegszervezeteket az arra irányuló munkában, hogy elmélyzüljön a román nemzet és az együttélő nemzetiségek szellemi értékeinek kölcsönös megismerése és értékelése, hogy tudatosuljanak a közös eszmények és célok, egész népünk közös jelene és közös ragyogó jövője. Tisztelt elvtársak! Plenáris ülésünk a magyar nemzetiségű dolgozók nevében kifejezi teljes megelégedését a párt Országos Konferenciájának azzal a következtetésével kapcsolatban, hogy az élet, az utóbbi két évben lezajlott események teljes mértékben igazolták a XI. kongresszus, az RKP Programja értékelésének helyességét és tisztánlátását a nemzetközi helyzetre vonatkozólag, igazolták a párt és az állama külpolitikai irányvonalainak és tevékenységének helyességét. Tanácsunk nagyra értékeli Nicolae Ceausescu elvtársnak, a párt főtitkárának, Románia Szocialista Köztársaság elnökének kimagasló tevékenységét, döntő szerepét pártunk és államunk külpolitikájának kidolgozásában, Jelentős hozzájárulását a világ összes népei közötti közeledésért kifejtett nagy erőfeszítésekhez, egy új gazdasági rend megteremtéséhez, amely új elvekre építse az államok közötti kapcsolatokat ; nagyra értékeljük az öszszes földrészeken elismert, fáradhatatlan tevékenységét, amellyel síkra száll azért, hogy az összes államok közötti kapcsolatokban érvényesüljenek a jogegyenlőség, a szuverenitás és nemzeti függetlenség, a belügyekbe való be nem avatkozás elvei, minden nép azon joga, hogy saját maga válassza meg társadalmi és politikai berendezkedését, minden egyes ország konkrét társadalmi és történelmi körülményeinek és az illető nép törekvéseinek megfelelően. A párt és az állam külpolitikájának valóra váltása, a jelenkori világot foglalkoztató nagy politikai és gazdasági problémák megoldásához nyújtott számottevő hozzájárulása megnövelte Románia Szocialista Köztársaság tekintélyét a világ népei előtt. Az Országos Konferencián előterjesztett Jelentés átfogóan és mélyrehatóan elemzi a jelenlegi nemzetközi helyzetet és kijelöli pártunk és államunk külpolitikai orientációit. A jelenkori világ fejlődési tendenciáinak, a mélyreható átrétegződéseknek, az erőviszonyok nemzetközi sűrőn történő változásainak feltárása politikailag rendkívül fontos a párt és az állam tevékenysége számára, egész népünk munkája számára. Pártunk átfogó és dinamikus nemzetközi tevékenységet fejtett ki, amelyben jelentős helyen szerepel a szolidaritás, az egység és az együttműködés erősítése a szocialista országokkal, hiszen ez döntő tényezője a szocializmus világbefolyásának, egy demokratikus enyhülési és békepolitika előmozdításának. Megelégedéssel állapítjuk meg, hogy a nemzetközi kapcsolatoknak pártunk és államunk által szorgalmazott elvei széles körű elismerésre találtak. Ismeretes, hogy országunk az összes államokhoz fűződő kapcsolatait a teljes jogegyenlőség, a nemzeti függetlenség és szuverenitás tiszteletben tartása, a belügyekbe való be nem avatkozás, az erőszakról és az erőszakkal való fenyegetőzésről való lemondás elveire építi. Tanácsunk, a Szocialista Egységfront keretében, a jövőben is szilárdan fog küzdeni ezeknek az elveknek a teljes mérvű érvényesüléséért, mert ez a biztos alapja az államok közötti egyenlő együttműködésnek, a béke és biztonság légköre meghonosításának szerte a világon. Olyan körülmények között, amikor fokozódik a harc a világ újrafelosztásáért, amikor elmélyülnek az ellentmondások az államok és államcsoportosulások között, magukban hordozva újabb konfliktusok és háborúk veszélyét, pártunk és államunk határozottan síkra száll az általános leszerelésért és elsősorban a nukleáris leszerelésért. Egész népünk egyöntetű egyetértésére talált az Országos Konferenciának az a megállapítása, hogy az összes haladó, antiimperialista erőknek, az összes népeknek cselekedniük kell a világ békéjét és biztonságát fenyegető súlyos veszélyek elhárításáért. Az Országos Konferencia újra leszögezte pártunk és államunk álláspontját azzal kapcsolatban, hogy folytatni kell az erőfeszítéseket egy új gazdasági világrend megteremtéséért, amely helyezze új, egyenlőségi és méltányossági elvekre az összes államok közötti kapcsolatokat, biztosítsa a gyengén fejlett és fejlődő országok hozzájutását a modern technológiákhoz, teremtsen kiegyensúlyozott fejlődési feltételeket a földgolyó különböző övezetei számára. Tisztelt elvtársak! A Románia sokoldalú fejlesztésében elért nagy megvalósítások tükrözik, egész népünk hatalmas alkotóerejét, nemzetiségi különbség nélkül az összes dolgozók szoros egységben kifejtett békés munkáját, a párt vezető szerepét és nagy tekintélyét, amely ragyogó programot állított elénk mindannyiunk jelenére és jövőjére vonatkozólag. Ezer éve élünk együtt — románok, magyarok, németek és más nemzetiségű dolgozók —, van egy közös, szabad, szocialista hazánk, amelyet mi építettünk valamennyien, s amely biztosítja számunkra az emberi méltóságot és az egyenlő érvényesülési jogokat az élet minden területén. Egyesít bennünket a közös múlt, a szabadságért és függetlenségért vívott közös harc, a nagy osztálycsaták, amelyekben váll váll mellett küzdöttünk a párt vezetésével, az elnyomás és megkülönböztetés mindenféle formája ellen. Szembeszegültünk az idők viszontagságaival és leküzdöttük a nehézségeket. Mindig együtt voltunk, jóban és rosszban. Együtt találtunk megoldásokat és együtt oldottuk meg a problémákat, nagyokat és kicsiket egyaránt. Kiemeltük az országot a háborús romokból, váll váll mellett dolgoztunk és új, modern gazdaságot teremtettünk, amellyel méltán büszkélkedhetünk a világ előtt. Figyelembe véve közös múltunkat, jelenünket és jövőnket, felvetődik a kérdés: milyen „jogcímen“, milyen „ésszerű“ és „humanitárius meggondolás“ alapján próbálnak beleavatkozni egyesek a belügyeinkbe és próbálnak megoldásokat adni nekünk saját problémáinkra. Világos számunkra, hogy bizonyos ultrareakciós, neofasiszta, revizionista és imperialista körök ezen próbálkozásainak az a célja, hogy a nacionalizmus és a sovinizmus mérgezett fegyverével széthúzást szítsanak, hogy lesújtsanak népünk létérdekeire, demokratikus béke- és haladáspolitikánkra, az ország nemzeti függetlenségének és szuverenitásának megvédésére irányuló politikánkra. Úgy, ahogy eddig is megtaláltuk a legmegfelelőbb megoldásokat az összes gazdasági, politikai és társadalmi problémákra, kétségtelenül meg fogjuk találni őket a jövőben is, az ország határain túli úgynevezett „jóakaróink“ „segítsége“ nélkül. Tanácsunk, az összes romániai magyar nemzetiségű dolgozók nevében, szilárdan visszaver bármilyen próbálkozást arra, hogy beleavatkozzanak belügyeinkbe, hogy bármilyen formában megsértsék népünk érdekeit, hogy ellenségeskedéssel próbálják megmérgezni azokat a mélyen gyökerező és állhatatos testvéri kapcsolatokat, amelyek szocialista egységbe ötvözik, nemzetiségi különbség nélkül, közös szocialista hazánk összes dolgozóit. A román nép ma egységesebben zárkózik fel, mint bármikor, a párt körül, a párt főtitkára és az ország elnöke, Nicolae Ceausescu elvtárs körül, s ez az egység a közös eszményekből fakad, pártunk bölcs egyenlőségi és méltányossági politikájából, a román társadalom eleven valóságából, amelyben minden ember és minden etnikai közösség fejleszti és kiteljesíti személyiségét. Mélységes meggyőződésünk, hogy az Országos Konferencián elfogadott határozatok híven fejezik ki a nép alapvető érdekeit, biztosítják az ország felemelkedését a gazdasági és társadalmi fejlődés újabb lépcsőfokára, biztosítják a dolgozók jólétének szüntelen növekedését; ebben a meggyőződésben tanácsunk, a magyar munkások, parasztok és értelmiségiek ünnepélyesen megfogadják a pártvezetőség előtt, Nicolae Ceausescu elvtárs, a párt főtitkára, Románia Szocialista Köztársaság elnöke előtt, hogy odaadással és forradalmi lendülettel, az ország összes fiaival szoros egységben és testvériségben fognak dolgozni az Országos Konferencián kitűzött öszszes célkitűzések és feladatok megvalósításáért, a sokoldalúan fejlett szocialista társadalom megteremtéséért és Románia kommunizmus felé haladásáért. Erőt erjésztette Péterfi István elvtárs, a Magyar Nemzetiségű Dolgozók Tanácsának elnöke A Románia Szocialista Köztársaság Magyar Nemzetiségű Dolgozói Tanácsának hétfői plénumán az előterjesztett beszámolók vitája során felszólaltak a következő elvtársak: Jakabos Csaba István, a kézdivásárhelyi Csavargyár főmérnöke, Rácz Ernő, az RKP Kolozsvár-Napoca municípiumi bizottságának titkára, Gáspár Zsuzsanna, a Maros megyei filmterjesztő vállalat igazgatója, Bodor Pál, a Román Rádiótelevízió főszerkesztője, Kőmíves Antal, a Szocialista Munka Hőse, a pécskai Avintul mtsz elnöke, Kiss Albert, a marosvásárhelyi Metalotehnica Vállalat igazgatója, Horváth Bisztrai Mária, a kolozsvár-napocai Állami Magyar Színház igazgatója, Kovács Lajos, a nagyváradi Alexandru Moghiorov líceum igazgatója, a Bihar megyei magyar nemzetiségű dolgozók tanácsának elnöke, Mátyás János, a Beszterce-Naszód megyei árpástól mtsz brigádosa, Pongrácz P. Mária, a temesvári Szabad Szó szerkesztője, Gergely János, a Szatmár megyei szocialista művelődési és nevelési bizottság alelnöke, a magyar nemzetiségű dolgozók tanácsának elnöke, Soós András, a dévai Decebal líceum tanára, a Hunyad megyei magyar nemzetiségű dolgozók tanácsának elnöke, Gálfalvi Zsolt, A Hét szerkesztője, Cseresnyés Béla, az MTSZOSZ alelnöke, Hajdú Győző, az Igaz Szó főszerkesztője, Szilágyi Gyula, a zilahi matematikai-fizikai líceum aligazgatója, a Szilágy megyei magyar nemzetiségű dolgozók tanácsának elnöke, Fazekas Lajos, az RKP Hargita megyei bizottságának első titkára, Demény Lajos, a Nicolae Iorga Történelmi Intézet tudományos kutatója, Izmáei László, az enyedi Bethlen Gábor líceum igazgatója, Rácz Béla, a nagybányai Bányavidéki Fáklya szerkesztője, Csíki Piroska, az RKP Kovászna megyei bizottságának titkára. ELŐRE - 1978. március 15.