Előre, 1978. április (32. évfolyam, 9446-9471. szám)

1978-04-01 / 9446. szám

ELŐRE - 1978. április 1. megoldásához. A városunktól alig néhány kilométerre, egyre inkább kiteljesednek a bánya­munkálatok egy újabb olténiai szénmedencében — a Valea Jil­­­rilor területén — ahol nemso­kára néhány ezer ember dolgo­zik. Itt azonban még mindig csak a munkatelep-szervezés szakaszában van a lakásalap és a többi szociális ellátmány (vá­rótermek, kantinok, fürdők, öl­tözők) építése. E késedelmek miatt nagyon zsúfoltak a me­gye többi helységei, közöttük Motru város is. A közművesíté­­si-községgazdálkodási létesít­ményeket nem sikerült kifej­lesztenünk a lakásépítkezések ü­­temében s a vonatkozó szükség­letekhez mérten, így például a jelenlegi hőközpont kapacitását sürgősen bővíteni kell, s ezzel együtt módosítani a város egész hőenergia- és vízszolgáltató be­rendezés-hálózatát. Az utóbbi időben apadni kezdtek a vízfor­rások, s a bányamunkálatokkal kapcsolatos lecsapolási művele­tekkel párhuzamosan újabb problémák merülnek fel a vá­rosunk és más helységek vízel­látásában a megye területén. Megragadom ezt az alkalmat, hogy kifejezzem teljes csatlako­zásomat pártunk és államunk bel- és külpolitikájához. Nicolae Ceausescu elvtárs, pártunk, a szocialista Románia világszerte nagy tekintélynek örvend, rendkívüli tiszteletnek és cso­dálatnak, földünk legtávolab­bi sarkaiban is. Íme, miért támogatom teljes szívvel ezt a következetes és bölcs politikát, amely küzd a konfliktusok és a feszültségi gócok kiküszöbölé­séért, az általános leszerelés­ért, egy új gazdasági és poli­tikai világrend meghonosítá­sáért. Befejezésül, kérem, engedjék meg, hogy biztosítsuk Önt, az ország első bányászát, hogy a gorji bányászok mindent meg­tesznek a tervfeladataik teljesí­téséért, ezzel fejezik ki forró hálájukat mindazért, amit Ön tett és tesz munkásosztályunk ez élenjáró csapatáért, a jelenlegi ötéves tervből eltelt idő alatt, tudatában vagyunk annak, hogy még jelentős, kel­lőképpen ki nem használt tar­talékaink vannak. Vannak még hiányosságaink a munkaszerve­­zés,a termékek minőségének biz­tosítása, a felszerelés és a mun­kaidő kihasználása tekinteté­ben. Ez azt jelenti, hogy nem tettünk meg mindent, amit megtehettünk volna a felelős­ségtudat fejlesztéséért, a rend és a fegyelem erősítéséért min­den munkaterületen, a fejlett tapasztalat általános elterjeszté­séért.­­ A termékminőség javítása, az egész gazdasági tevékenység hatékonysága állandóan figyel­münk előterében fog állni. E célból intézkedünk a káderek politikai és szakmai felkészült­ségének javítása érdekében. Tudatában vagyunk, hogy mindezeknek a feladatoknak a teljesítése mindenekelőtt új minőséget feltételez magának a községi pártszervezetnek, a néptanács végrehajtó bürójának munkastílusában és munkamód­­szereiben. Támogatom azt a javaslatot, hogy a mezőgazdasági káderek, munkáját az átlagtermések sze­­­rint bírálják el, és e szerint javadalmazzák. Biztosítjuk a konferenciát, önt, tisztelt és szeretett főtitkár elvtárs, hogy Radnót község la­kosai — románok, magyarok és más nemzetiségűek — a párt­­szervek és -szervezetek vezetése alatt, erejüket nem kímélve munkálkodnak azon, hogy mi­nél jelentősebb eredményeket érjenek el, s hozzájáruljanak ez­zel a sokoldalúan fejlett szocia­lista társadalom megteremtésé­hez virágzó szabad hazánkban. (Folytatás az 1. oldalról) elvtárs, az RKP KB Politikai Végrehajtó Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára ve­zette. Bejelentették, hogy a konfe­rencia plénumán 125 elvtárs iratkozott fel szólásra az or­szág összes megyéiből, közülük 77-en szólaltak fel. Átfogóart ki­tértek a párt XI. kongresszusa által elfogadott programból és az Országos Konferencia hatá­rozataiból a néptanácsokra há­ruló feladatokra. Úgyszintén a felszólalók számos javaslatot tettek az ipari és a mezőgazda­­sági terv teljesítésével, a hely­­ségrendezéssel és gazdálkodás­sal, a szocialista demokrácia fejlesztésével, a tömegek társa­dalmi életbe való bevonásával, a pártszervek és -szervezetek munkamódszereinek és stílusá­nak tökéletesítésével, a gazda­sági, a politikai tömegnevelő munka javításával kapcsolat­ban. Az elnökség javaslatára a konferencia elfogadta a vita felfüggesztését, olyan értelem­ben, hogy azok a részvevők, akik nem szólaltak fel, de javaslataik vagy megjegyzéseik vannak, ter­jesszék be írásban a konferen­cia titkárságához. Ezután a részvevők egyönte­tű szavazattal elfogadták a nép­tanácsok elnökei országos kon­ferenciájának Határozatát és Felhívását. E dokumentumo­kat Nicolae Ceaușescu elvtárs­nak ezen a fórumon elhangzott beszédének útmutatásai, a vi­tában tett észrevételek és ja­vaslatok alapján véglegesítik. A Határozatot és a Felhívást köz­zéteszik. Kifejezve az összes részvevők óhaját Constantin Dascalescu elvtárs felkérte Nicolae Ceausescu elvtársat, hogy mond­jon beszédet a néptanácsok el­nökei országos konferenciájá­nak záróülésén. A részvevők lelkes éljenzésé­nek általános légkörében NICOLAE CEAUSESCU elvtárs, a Román Kommunista Párt fő­titkára, Románia Szocialista Köztársaság elnöke emelkedett szólásra. A párt főtitkárának átfogó beszédét a hallgatóság különle­ges figyelemmel, nagy érdeklő­déssel és teljes egyetértéssel kísérte és több ízben hosszan­tartó tapssal, éljenzéssel és ová­cióval fogadta. A beszéd befejeztével olyan légkör uralkodott, amely hűen kifejezte nemzetiségi különbség nélkül a haza összes honpolgá­rainak, forró szeretetét és mély­séges bizalmát dicsőséges kom­munista pártunk, a nép kipró­bált vezetője iránt, a párt főtit­kára, Nicolae Ceausescu elvtárs iránt, akinek példamutató élete és forradalmi tevékenysége el­választhatatlanul kapcsolódik mindahhoz, ami a mai Romániá­ban, dicsőségére és nagyságára megvalósul. Hangot adva ezek­nek az érzelmeknek, a részvevők megszakítás nélkül ütemesen ismételték: Ceausescu — RKP!, Ceausescu és a nép! E felemelő megnyilatkozásban közvetlenül kifejeződött a haza valamennyi fiának szoros összeforrottsága a párt és főtitkára körül, szocialis­ta nemzetünk egysége és ereje, a nép óhajainak és a párt poli­tikájának teljes összhangja. A haza honpolgárai milliói­nak nevében, akiket e nagy fó­rumon képviseltek, a részvevők kifejezték határozott fogadalmu­kat, hogy életbe ültetik a Nicolae Ceausescu elvtárs be­szédében és a néptanácsok el­nökei konferenciájának határ­o­­zataiba foglalt jelentős feladato­kat és útmutatásokat, mozgósít­ják a megyék, városok és fal­vak összes anyagi és emberi erőforrásait, hogy példamutató­an megvalósítsák a jelenlegi ötéves terv, az RKP XI. kong­resszusa által elfogadott párt­program célkitűzéseit, amelyek biztosítják az egész ország továb­bi felvirágoztatását, népünk sza­bad, méltó és mind bőségesebb életét, Romániának a haladás és a civilizáció egyre magasabb fo­kaira történő emelését. ★ A néptanácsok elnökeinek or­szágos konferenciája csütörtök délután az alábbi nyolc szak­osztályban folytatta munkáját: — Az 1978-as és az egész öt­éves gazdasági-társadalmi fej­lesztési terv területi profilú megvalósításával kapcsolatos néptanácsi tevékenységgel fog­lalkozó szakosztály; — Mezőgazdasági, erdőgazdál­kodási és vízgazdálkodási szak­osztály; — Területrendezési, urbanizá­ciós, lakás- és szociális-kultu­rális építési szakosztály; — A községgazdálkodási tevé­kenységek fejlesztésével és a települések műszaki és közműel­látásával foglalkozó szakosztály; — a lakosság ellátásával és a lakosságszolgáltatási hálózat fej­lesztésével foglalkozó szak­osztály; — A munkaerő felkészítésé­vel, az oktatás, a kultúra és az egészségvédelem kérdéseivel foglalkozó szakosztály; — A néptanácsi tevékenység tökéletesítésével, a demokrácia fejlesztésével, a dolgozóknak az egész gazdasági-társadalmi élet vezetésében való részvételével foglalkozó szakosztály; — A párttevékenységgel, a politikai-nevelő , tömegmunkával foglalkozó szakosztály. A szakosztályi üléseken foly­tatták a konferencia napirendi kérdéseinek vitáját. A következtetéseket, a vita­anyagot, a javaslatokat és az elgondolásokat összegezték­­ és beterjesztették a konferencia titkárságához. -------------------------------------------3.­­A NÉPTANÁCSOK ELNÖKEINEK ORSZÁGOS KONFERENCIÁJA­­ (Folytatás a 2. oldalról) ZSOLDIS MIKLÓS ELVTÁRSNAK a Radnót községi (Maros megye) néptanács elnökének FELSZÓLALÁSA A néptanácsok elnökeinek or­szágos konferenciája, amelyen részt vennem megtiszteltetés, hasznos támogatást jelent ne­künk, mindazoknak, akik a néptanácsokban dolgozunk. A helységgazdálkodási kérdé­sek, a községek, városok, az egész ország fejlődési irányai ilyen megvitatási formájának intézményesítése a pártfőtitkár, Nicolae Ceausescu elvtárs kez­deményezésére, szocialista de­mokráciánk szüntelen tökéletesí­tésének és elmélyítésének kife­jezője a szocializmus és a kom­munizmus Románia számunkra oly drága földjén való építése művében. Annak a bölcs politikának kö­szönhetően, amelyet pártunk és államunk a termelőerőknek az ország egész területén való kö­rültekintő elosztása ügyében folytat, a mi községünk, Radnót — ez a régi Maros menti román település — is, a megye többi helységéhez hasonlóan, erőteljes ipari, mezőgazdasági, közműve­­sítési fejlődésen ment át. A több mint 10 000 lakosú Radnót ma jelentős, szüntelenül fejlődő és korszerűsödő műszaki-anyagi alappal rendelkezik. Van közsé­günkben egy kombinált takar­mányt előállító vállalat, egy ál­lami mezőgazdasági vállalat, egy mezőgépészeti állomás, egy hő­erőmű, négy mezőgazdasági ter­melőszövetkezet. Ez utóbbiak 1977-ben több mint 1500 hek­tárnyi területen 3625 kilogram­mos átlagtermést értek el bú­zából az előirányzott 3020 ki­logrammal szemben, cukorrépá­ból pedig, 470 hektár területről, nem éppen kedvező időjárási viszonyok között, 33 tonnát hek­táronként, úgyhogy terven felül 2771 tonna cukorrépát szállítot­tak le. Az állattenyésztési szektorban az erőfeszítéseknek köszönhetően az ötéves terv első két esztende­jében az állami mezőgazdasági vállalatban a tejhozam 3520 li­ter volt egy 1224 főnyi állomány átlagában, a két szarvasmarha tenyésztő mezőgazdasági terme­lőszövetkezetben pedig 2400 li­ter, egy 580 főnyi tehénállo­mány átlagában. A növénytermesztő és állatte­nyésztő szektorokban egyaránt elért eredmények lehetővé tet­ték, hogy a jelenlegi ötéves tervben előirányzaton felül 3220 tonna gabonát, 7795 tonna cukorrépát, 943 tonna zöldség­es főzelékfélét, 1800 kg gyapjút és 11800 hl tejet szállítsanak le. Ez a vázlatos mérleg is bizo­nyítja, milyen nagy többleteket lehet elérni jól megfontolt me­­zőgazdaságfejlesztési intézkedé­sek alkalmazása nyomán, és szorgos munkával milyen lénye­ges anyagi előnyökre tehetnek szert községünk lakói. Elmond­hatom, hogy községünk lakói sohasem éltek jobban, mint most, hogy helységünk egyre szebb, gondozottabb lesz, hogy az embereknek egyre több rá­dió, televízió,­ frizsider stb. van a házaikban. A község gazdasági potenciál­jának növekedése lehetőséget nyújt arra, hogy új termelőegy­ségek létesüljenek. Az elkövet­kező években három modern állattartási komplexum létesül: egy sertésnevelde 43 000 állat számára, egy 700 fejőstehenet be­fogadó istálló és egy 500 férő­helyes juhnevelde. 24 hektáron üvegházat létesítünk, a hőerő­műtől jövő fűtéssel, 124 hektár jelenleg terméketlen területen halastavat alakítunak ki. Kiépít­jük az öntözőrendszert a zöld­ségtermesztésre szánt 200 hek­tár területen. Az ipari és mezőgazdasági egységekben elért eredmények a dolgozók — románok, magya­rok és más nemzetiségűek — lelkes munkájának, odaadásának köszönhetők, akik a több mint 1250 kommunistával az élen szilárdan valóra váltják közsé­günkben pártunknak és álla­munknak a haza összes helysé­gei harmonikus és kiegyensúlyo­zott fejlesztésére irányuló poli­tikáját, am­ely biztosítja a város és a falu,­ a fizikai és a szellemi munka, az életszínvonaluk kö­zötti lényeges különbségek fo­kozatos felszámolását. Az ország összes vidékei meg­fontolt gazdasági fejlesztésének politikája másfelől lényeges vo­natkozása a nemzeti kérdés megoldásának is. Mert hazánk összes dolgozói, összes állampol­gárai számára a teljes jog­­egyenlőséget, mindenfajta nem­zetiségi különbség nélkül, min­denekelőtt az egyenlőség meg­valósításához szükséges anyagi feltételek megteremtése szava­tolja. Másodsorban — mint Nicolae Ceausescu elvtárs a magyar és a német nemzetiségű dolgozók tanácsainak együttes plenáris ülésén hangsúlyozta­­, országunkban gyakorlatilag nincs olyan tevékenységi terü­let, ahol a dolgozók ne nyilvá­nulhatnának meg szabadon és maradéktalanul, ahol ne érté­kesíthetnék alkotóképességüket, élvezvén mindazokat a jogokat, amelyeket szocialista társadal­munk nyújt, mindazt, amit kö­zös hazánkban megvalósítunk, és — visszatérve községünk la­kosaira — mindazt, amit Rad­­nóton megvalósítunk. Utalni szeretnék tevékenysé­günk néhány vetületére. A ki­tartó és lényeges állami támo­gatás eredményeként széles ke­reskedelmi bázist hoztunk­ létre községünkben. A mostani ötéves terv első két esztendejében 120 millió lej értékű árut vásárolt a lakosság, a szolgáltatások értéke meghaladta a 15 milliót. 3500 is­koláskorú és annál kisebb gyer­mekek számára 19 intézmé­nyünk van, ebből 2 agráripari szaklíceum, amely energetikai és talajjavítási szakembereket ké­pez, egy napközi otthonunk, böl­csődéink, óvodánk és pionírhá­zunk van. A dolgozók egészség­­védelmét egy kórház, egy disz­­penzár szolgálja, 60 középfokú és felsőfokú szaktanulmányokkal rendelkező káderrel. Használatba adtunk 400 lakást. Jelenteni szeretném, főtitkár elvtárs, hogy Radnót község iparának dolgozó kollektívái a jelenlegi ötéves terv első két éve és két hónapja alatt 280 millió lej értékű ter­melést valósítottak meg terven felül, ami 60 millió kWó villany­áramban, 11 000 tonna koncent­rált takarmányban konkretizáló­dik, s közben 21 000 tonna e­­gyezményes fűtőanyagot takarí­tottak meg. Ebben a negyedév­ben kiteljesedett ez évi szarvas­­marha törzsállományunk, és 500 hl többlettejet szállítottunk. A községi pártbizottság és a néptanács értékelése szerint, bár jó eredményeket értünk el A néptanácsok elnökeinek or­szágos konferenciája beletarto­zik abba az általános vonalba, amelyet párt- és államveze­tőségünk, személyesen Nicolae Ceausescu elvtárs érvényesít a tömegekkel való tanácskozás te­rén, hogy megtaláljuk a legmeg­felelőbb utakat a szocialista tár­sadalmunk fejlesztésével kap­csolatos sokrétű problémák meg­oldására. Ez a munkamódszer mélyrehatóan kifejezi rendsze­rünk demokratizmusát, lehetővé teszi a dolgozók részvételét az egész gazdasági és társadalmi tevékenység vezetésében. A nagyszerű feltételekért, a­­zért a lehetőségért, hogy részt vehetünk a társadalom vezetésé­ben, engedje meg, igen szeretett Nicolae Ceausescu elvtárs, hogy tolmácsoljam a Galac megyei Cudalbi község több mint 11000 lakosának — akiket a népta­nácsok elnökeinek országos kon­ferenciáján képviselek — leg­forróbb háláját a kiváló munka- és életkörülményekért, a párt bölcs politikájáért, amelynek mozgatóereje ön, pártunk és ál­lamunk, a kommunista és mun­kásmozgalom, a jelenkori nem­zetközi élet kiemelkedő szemé­lyisége. A párt XI. kongresszusa és legutóbbi Országos Konferenciá­ja határozataiból, a gazdasági­­társadalmi fejlesztési terv elő­irányzataiból ránk háruló fel­adatok valóra váltása során a községünkben kifejtett munká­ban az alapszervezet, a községi néptanács , a párt és az ál­lam vezetősége konkrét útmuta­tásait követve — tanácskozik a kommunistákkal, a többi állam­polgárral, arra törekszik, hogy szüntelenül érvényesítse a ro­mán társadalom egész vezetési tevékenységére jellemző demok­ratikus, népi szellemet. Mindennapi munkánkban nagy figyelmet fordítunk az egész or­szág előrehaladása, a szövetke­zeti parasztoknak, a község töb­bi lakosának az anyagi és szel­lemi igényei kielégítése szem­pontjából döntő fontosságú prob­lémákra, a növényi és az állati mezőgazdasági termelés növelé­sére, a község rendezési prog­ramjának alkalmazására, a szo­ciális-kulturális és oktatási in­tézmények jó működésére, a helységszépítésre, az emberek­nek a munka és a becsületesség szellemében, a szocialista etika és méltányosság szellemében való nevelésére. Azoknak az útmutatásoknak a szellemében, amelyeket Nicolae Ceaușescu elvtárs adott a poli­tikai nevelés, a propaganda és az ideológia terén működő ak­tivistákkal és káderekkel 1977 szeptemberében tartott munka­tanácskozáson, a pártbizottság nagy hangsúlyt fektetett a poli­tikai­ nevelő tevékenység tartal­mának javítására, ennek szoro­sabb összekapcsolására a gya­korlati tevékenységgel, az em­berek problémáival, a vezető káderek, az egész pártaktíva közvetlen részvételével a külön­böző tevékenységekben. Tudjuk, hogy szocialista de­mokráciánk mélyülésének felté­telei között a dolgozók tényleges részvétele községünk ügyeinek vezetésében és a jó gazdálko­dásban, a továbbiakban arra kö­teleznek bennünket, hogy javít­suk a dolgozókkal való munka stílusát és módszereit,­ politikai­szakmai felkészültségük tökéle­tesítése céljából. Bár vannak jó eredményeink ezen a téren, je­lenleg arra törekszünk, hogy felszámoljuk a még meglevő hi­ányosságokat, hogy pontosan tel­jesítsük feladatainkat. Ilyenformán a községi pártbi­zottság, a néptanács behatóan foglalkozott az állattenyésztés fejlesztésével. A szakemberek és a szövetkezeti tagok, a többi dol­gozó mozgósításával,­­ korszerű­sítve az állattenyésztés módsze­reit, sikerült jelentős eredmé­nyeket elérnünk ezen a téren. Cudalbi községben évről évre növekedett az állatállomány. Je­lenleg 4150 szarvasmarhánk ebből 2010 tehén és üsző —, 6150 sertésünk, több mint 15 000 ju­­hunk és jelentős számú szárnya­sunk van. A szövetkezeti tagok háztáji gazdaságaiban tenyész­tett állatok száma is gyarapo­dott: több mint 1600 szarvasmar­ha — amiből 750 tehén és üsző —, mintegy 3500 sertés, 7000 juh. Intézkedések történtek a kis­­hozamú állatok kicserélésére sa­ját nevelésű növendékállatokkal. A kiválogatási folyamatot szigo­rúan betartott tervek, grafiko­nok alapján végeztük. Az állat­­tenyésztési szektorban biztosít­juk a gondozók állandóságát, a megfelelő takarmányozást és gondozást. Az ötéves terv kezdetén a községbeli két termelőszö­vetkezetben az állattenyész­tés globális termelésének rész­aránya 30 százalékos volt. Ebben az évben ez a részarány 38 szá­zalékot tesz ki, hogy majd az ötéves terv végén meghaladja az 50 százalékot. Az elért termelés alapján Cud­albi község 470 tonna hússal, 15 ezer hektoliter tehéntejjel, csak­nem 2000 hektoliter juhtejjel, 25 tonna gyapjúval és egyéb ter­mékekkel járul hozzá a központi állami alaphoz. Jelentős meny­­nyiségű terméket szállítanak é­­vente az államnak a háztáji gaz­daságok is: 326 tonna húst, több mint 2000 hektoliter tehéntejet, 7 tonna gyapjút és egyéb termé­keket. Az ötéves tervben területi vi­szonylatban foglalt feladatok valóra váltása érdekében a nép­tanács — a községi pártbizottság vezetésével — határozott intéz­kedéseket hozott a megfelelő takarmányalap biztosítására, mind mennyiségi, mind pedig minőségi szempontból, az egész állatállomány számára. A takar­mánynövényeket a legtermelé­kenyebb, a tárolási és felhasz­nálási helyhez minél közelebb eső területeken termesztjük. E­­zeken a területeken elsődleges talaj­javítási programot­­ alkal­mazunk, főképpen istállót­rá­­gyából évente mintegy 15 ezer tonnát szállítva ezekre a föl­dekre. Annak érdekében, hogy a nép­tanácshoz tartozó 379 hektár legelőn nagyobb takarmányter­mést érjünk el, 280 hektáron felü­lvetést alkalmaztunk és é­­vente talaj­javítást, végzünk, úgy­hogy a fűhozam meghaladja a 20 tonnát hektáronként. A szö­vetkezeti tagok által használt földeken 30 hektáros lucernást létesítettünk; más területeken takarmányrépát, csalamádét és egyéb takarmányokat termesz­tünk a szövetkezeti tagok álla­tai számára. Az állatállomány gyarapítása céljából a Cudalbi szövetkezet­közi tanácsba tömörült mező­­gazdasági szövetkezetek össze­fogtak egy — évi 52 ezer darab kapacitású — sertésnevelő és -hizlaló komplexum építésére, amely 1980-ban üzemel teljes kapacitással. Az eddig elért eredmények a­­zonban alatta maradnak közsé­A napirendre tűzött — a Ro­mán Kommunista Párt XI. kongresszusán kijelölt irányel­vekből fakadó — problémák fontosságát tekintve, a nép­tanácsok elnökeinek konferen­ciája kivételes eseményt jelent az ország politikai és társa­dalmi-gazdasági életében. Jelentjük a konferenciának, hogy a Fehér megyei Ighiu község összes lakosai, a megyei pártbizottság bürójának állandó irányítása alatt kitartó erőfeszí­téseket tesznek, hogy valóra váltsák Nicolae Ceausescu elv­társnak, a néptanácsok első kongresszusán és a mezőgazda­­sági problémákkal kapcsolatos tanácskozás alkalmával tartott beszédeiből fakadó útmutatáso­kat és feladatokat, hogy egyre inkább növeljük a mezőgazda­­sági termelést mind a szocia­lista egységekben, mind a la­kosság gazdaságaiban. Teljes felelősséggel munkál­kodtunk a föld ésszerű felhasz­nálásáért, termékennyé téte­léért, az összes lakosok — fia­talok és idősek — mozgósítá­sáért a jó helységgazdálkodásra, egyes fontos gazdasági és szo­ciális-kulturális célkitűzések megvalósítására. A községünk lakosai által az utóbbi években mind a mező­­gazdasági termelés növelése, mind a gazdasági és község­gazdálkodási feladatok teljesí­tése terén elért jó eredmé­nyekért a felsőbb párt- és ál­lamvezetőség az utóbbi évek­ben a Munkaérdemrend I. és II. osztályát adományozta köz­ségünknek, ami erőteljes ösz­tönzést adott a munkában va­lamennyi lakosnak, úgyszintén több éven át községünk megyei szinten az elsők között való­sította meg a gazdasági fela­datokat. Községünknek a mező­gazdaságban elért jó eredményei lehetővé tették, hogy 1977-ben 205 tonna hússal, 1872 hektoliter tejjel és 353 tonna gabonával többet szállítsunk az állami alapba, mint 1975-ben. Hangsúlyozni szeretném, hogy a községi pártbizottság, közsé­günk néptanácsának végrehajtó bürója számára az egyik fő feladat volt a szőlészet, a gyü­mölcstermesztés és­­ a zöldség­­termesztés fejlesztése, párhu­zamosan a mezőgazdaság többi szektorának fejlesztésével. Köz­ségünknek nagy hagyományai vannak e területeken, hiszen jól ismert a Fehér megyei bor­vidék, s a lakosok szőlőter­mesztési és borászati tapaszta­latait kellőképpen értékelik megyeszerte. Ezekre a tapasztalatokra s az államtól kapott állandó segít­ségre támaszkodva, az e téren ránk háruló feladatok fényében, főleg az utóbbi években a meg­levő telepítések korszerűsítésé­re és más növények termesz­tésére alkalmatlan újabb terü­letek beültetésére törekedtünk. A jelenlegi ötéves tervben célul tűztük ki, hogy értékes fajták bevezetésével 500 hektár szőlőt korszerűsítünk. Eddig 200 hek­táron végeztük el ezt a munkát és­ az akciót tovább folytatjuk. A következő ötéves tervben újabb 400 hektár szőlőt kor­szerűsítünk, illetve telepítünk.­­Számításaink szerint az új te­lepítéseken 8000—12 000 kg sző­lőt fogunk szüretelni hektáron­ként, ami lehetővé teszi, hogy a végső szakaszban, mintegy 350—400 vagon szőlőt szállít­sunk le az államnak a jelen­legi 30—40 vagonnal szemben. A községünkhöz tartozó mező­­gazdasági termelőszövetkezetek egy másik alapszektora — a gyümölcstermesztés — tekinte­tében elsősorban a területek ki­­terjesztésére és a meglevők korszerűsítésére törekedtünk. A bucerdeai téesz például jelenleg 130 hektár olyan gyü­mölcsössel rendelkezik, amelyet az illető földrajzi övezet talaj- és éghajlati viszonyainak leg­jobban megfelelő fajtákkal ül­tettek be. A továbbiakban egy tanulmá­nyon dolgozunk 500 hektár gyengén termő terület haszno­sítására újabb gyümölcsösök te­lepítésével, amelyekről nagy termést fogunk elérni. A gyümölcs- és szőlőtermesz­tés kiterjesztése mellett közsé­günk szövetkezeti tagjai elha­tározták, hogy nagyobb figyel­met fordítanak a zöldségter­mesztésre is. Arra törekszünk, hogy kiterjesszük a zöldségter­mesztést a szövetkezeti tagok háztáji gazdaságaiban is, eze­ken a területeken jelentős pa­radicsom-, hagyma-, paprika stb. termést érjünk el. Úgy véljük, hogy indokolat­lanul halogattuk a zöldségter­mesztés fejlesztését községünk területén. Az úgynevezett „ha­gyományhiány“ nem szabad hogy fékezze földjeink telje­sebb hasznosítását. Ezért hatá­rozottan és késedelem nélkül meg kell szüntetnünk a lemara­dást ezen a területen. Jelenleg tanulmányozunk min­den arra irányuló lehetőséget, hogy a folyóvizek melletti te­rületek felhasználásával bevon­juk a zöldségtermesztésbe a három mezőgazdasági szövetke­zetei. Előirányoztuk, hogy mint­egy 250 hektár szántóterületet rendezünk be öntözéses műve­lésre. Bővebben foglalkoztam fel­szólalásomban a föld ésszerű felhasználásával. Ugyanakkor gondoskodunk arról, hogy való­ra váltsuk a községi pártbizott­ság és a néptanács előtt álló ösz­­szes feladatokat. Az önbírálat szellemében szeretnék még rá­mutatni arra, hogy tevékenysé­günkben még egész sor hiá­nyosság tapasztalható a jó köz­séggazdálkodás, egyes község­­szépítési problémák megoldása terén, még mindig túl lassan alkalmazzuk a falurendezési in­tézkedéseket, néha nem nyilvá­nul meg elég határozottsággal a községbeli összes tevékeny­ségek egységes és hatékony ve­zetése. A még hasznosítható tartalé­kaink ismeretében teljes hatá­rozottsággal fogunk munkál­kodni a kijelölt programok va­lóra váltásáért, a Román Kom­munista Párt XI. kongresszusá­nak és Országos Konferenciá­jának dokumentumaiból fakadó feladatok teljesítéséért. Az általam képviselt állam­polgárok nevében vállalom kon­ferenciánk előtt, a párt- és ál­lamvezetőség előtt, személye­sen ön előtt, igen szeretett és tisztelt Nicolae Ceausescu elv­társ, hogy mindent megteszünk a termelés és a munka minél helyesebb megszervezéséért, a földállomány minél ésszerűbb felhasználásáért, hogy állan­dóan növeljük a mezőgazdasági termelést és fokozzuk közsé­günk hozzájárulását az állam központi alapjához. Nicolae Ceausescu elvtárs, a párt főtitkára, az RKP XI. kongresszusán és Országos Kon­ferenciáján előterjesztett­ jelen­téseiben, egész sor beszédében közvetlenül szólt hozzánk, nép­tanácsi elnökökhöz; világosan és bölcsen rámutatott­ arra, mi­ként kell dolgoznunk, milyen irányban kell cselekednünk, hogy megfelelően eleget tegyünk városaink és falvaink vezetői­ként ránk háruló kötelezettsé­geinknek, hogy az összes hely­ségek szocialista fejlesztése a legjobb feltételek között és a leghatékonyabban megvalósul­jon. Az ország magas fejlődési ütemével lépést tartva az összes ilfovi helységek, Oltenița város is teljes mértékben bekapcsoló­dik a szocialista építés mélyen újító változásaiba. Az utóbbi években városunk strukturális változásokon ment át. Az ország összes helységeinek kiegyensú­lyozott és harmonikus fejleszté­sére vonatkozó pártvezetőségi intézkedések nyomán új gazda­sági objektumok, szociális-kul­turális építmények jelentek meg, az emberek egyre jobb munka- és életfeltételekkel ren­delkeznek. A termelőerőknek az ország egész területén való ésszerű elosztása kifejezésekép­pen, a jelenlegi ötéves tervben Oltenita több mint 1,5 milliárd lej beruházási alapot kapott az állami költségvetésből új ipari és szociális-kulturális objektu­mok építésére, ami az 1971— 1975-ös ötéves tervhez viszonyít­va csaknem háromszoros növe­kedést jelent. Ebből 210 millió lejt szántak lakásépítésre, vagy­is az egész ötéves tervben 2577 új lakás épül, amiből 1866-ot az 1978—1980-as időszakban­­ építe­nek fel. Figyelembe, véve a megnöve­kedett lakásépítkezési beruhá­zások volumenét és az építőte­lepek tevékenységének javításá­val kapcsolatban a néptanácsok­ra háruló feladatokat, a városi néptanács végrehajtó bürója e­­gész sor intézkedést kezdemé­nyezett és ültetett életbe a ter­vezett beruházási volumen ma­radéktalan megvalósítására, és­pedig­ a műszaki-gazdasági do­kumentáció idejében való kidol­gozását; a munkafront biztosítá­sához szükséges terület felsza­badítását; az építőtelepi munká­latok iparosítását; a munkaerő biztosítását; a felszerelések in­tenzív kihasználását és a mun­ka magas fokú megszervezését. Nicolae Ceausescu elvtárs útmutatásait követve, akciókat kezdeményeztünk a lakosság szé­les körű mozgósítására a la­kásépítkezésnél. E tekintetben elmondhatjuk, hogy az 1977-es esztendő valóságos iskola volt számunkra, s a szerzett tapasz­talatokat most hatékonyan fel­használjuk. A lakásokat meg­rendelő gazdasági egységekből szakképzett munkásokat — sze­relőket, villanyszerelőket, vas­betonszerelőket, festőket, ácso­kat — helyeztek ki az építőtel­­­epekre, s ezek több mint 60 000 hazafias munkaórát végeztek az építőtelepeken. Az építendő ház­tömbök jövőbeni lakói idejében tudják, hogy melyik lakás lesz az övék, s így mindegyikük át­lag 250—300 óra hazafias mun­kát végez az illető lakások el­készítésénél. Az ebben az irányban kifejtett akció, az építőtelepek és a kép­viselők közötti állandó kapcso­lat, a tömegek széles körű rész­vétele lehetővé tette számunkra, hogy az elmúlt évben maradék­talanul megvalósítsuk a lakás­­építési tervet. Ennek ellenére a lakásépítés­ben ebben az időszakban elő­fordultak nehézségek és hiá­nyosságok is, mégpedig az épí­tőtelepeknek építőanyagokkal, előregyártott elemekkel, aggre­­gátokkal, dróthálóval történő nem elég ütemes ellátása, a ter­vező, az építő és a megrendelő közötti nem megfelelő együtt­működés tekintetében, továbbá azzal kapcsolatban, hogy nem biztosították idejében az egyes dokumentációkat, késedelemmel nyitották meg­ a pénzellátást, és helytelenül használták a felsze­reléseket és a munkaerőt, egyes hiányosságok pedig közvetlenül ránk, a városi néptanács veze­tőségében levőkre vonatkoznak. Nem minden esetben sikerült hatékony politikai­ nevelőmunkát kifejtenünk a rend és a fegye­lem erősítéséért, az anyaggaz­dálkodási felelőtlenség leküz­déséért, a végzett munkálatok minősége tekintetében, a mun­kaidő és a felszerelések kihasz­nálása terén megnyilvánult hiá­nyosságok megszüntetéséért. Nagy feladatok állnak előt­tünk az 1978-as évben a lakás­építés terén, s ez arra készteti a néptanácsot, hogy még hatá­rozottabban­­ cselekedjék saját munkastílusának javításáért, az összes erők aktivizálásáért e hiányosságok megszüntetése ér­dekében, és hogy megoldásokat találjunk a beruházási terv ma­radéktalan teljesítésére. Az is­kolák, otthonok, iskolaműhelyek építésével foglalkozó összes é­­pítőtelepeket ifjúsági építőtele­peknek nyilvánították. Ezeknek az objektumoknak a megvalósí­tásában a ICISZ-bizottságok irá­nyítása alatt szervezetten részt vesznek a nagyobb osztályok tanulói is. Általában a beruházási tevé­kenységgel és különösen a la­kásépítéssel kapcsolatban konk­rét intézkedéseket állapítottunk meg a munka javítására, a ter­melékenység növelésére, a terv-­­­ben foglalt objektumok átadási határidejének előbbrehozására, így például a megyei építkezési tröszttel együtt előregyártott elemeket öntő telepet létesítünk, hogy idejében biztosítani lehes­sen a szükséges paneleket és csökkenteni lehessen ezek ke­zelési költségeit, illetve Cala­­raki­ból Buzáuba való szállítá­suk költségeit, minthogy e vá­rosok vállalatainak nincs meg­felelő kapacitásuk arra, hogy leszállítsák mindazt, amit szá­munkra kiutaltak. Munkánk eredménye nagy mértékben függ a hatáskörünk­be tartozó egyes problémák megoldásától. Úgy vélem, nagy segítség lenne számunkra, ha az építőtelepeket ellátnák több o­­lyan magas technicitású géppel és felszereléssel, amelyek lehe­tővé tennék a munkatermelé­kenység növelését és a munká­latok kivitelezési ütemének meggyorsítását. Szeretnénk, ha a jövőben na­gyobb és szakképzettebb segítsé­get kapnánk központi fóru­munk — a Néptanácsügyi Bi­­­zottság — részéről, különösen tevékenységünk tartalmi prob­lémái tekintetében, hiszen jelen­legi kapcsolataink még a for­malizmus, sőt , a bürokratizmus jegyeit mutatják. Javasolom az építőtelepi mun­ka javadalmazási rendszerének felülvizsgálását olyan értelem­ben, hogy ugyanazon mesterség­re és szakképzettségre egységes normatívumok legyenek,­­függet­lenül az építőtelep természeté­től és az illető mesterségtől. Élve azzal a lehetőséggel, hogy felszólalhatok e magas szónoki emelvényen, szeretném ismét kifejezni Ilfov megye képviselői és a megye városai­nak és falvainak gazdálkodásá­ban feladatokkal bírók háláját azért a felbecsülhetetlen támo­gatásért, amelyet a párt főtit­kára nyújt nekünk nap mint nap a gyakorlatban. Megkö­szönjük Nicolae Ceausescu elv­társnak­ az ország helységei fej­lesztésére vonatkozó magas tu­dományos és gyakorlati értékű elgondolását, azokat az építő jel­legű és hatékony orientációkat, amelyek manapság munkánk a­­lapját képezik. Köszönetet mon­dunk neki azért a magas poli­tikai és társadalmi rangért, a­­melyre a néptanácsok — az or­­­szág helységei kollektív vezető és igazgatási szerveiként, szo­cialista demokráciánk elsőrangú intézményeiként — szerepét és tevékenységét emelte. A párt főtitkárának gondolkodásmódja és tevékenysége révén nekünk, polgármestereknek és képvise­lőknek jól körülhatárolt célkitű­zéseink vannak, világos elképze­lésünk saját munkánkról és na­gyon­­értékes támogatásnak ör­vendünk. Mindez sokra kötelez. A magunk részéről biztosítjuk önt, drága Nicolae Ceausescu elvtárs, s az ön személyén ke­resztül biztosítjuk a pártot, az országot, nem fogjuk kímélni erőinket annak érdekében, hogy maradéktalanul életbe ültessük mindazt, amit tőlünk kért. Biz­tosítjuk, odaadással fogunk dol­gozni, minden energiánkat latba vetjük azért, hogy nagyobb ha­tékonysággal valósítsuk meg a ránk háruló feladatokat. Hiszen tudatában vagyunk annak, csak­is így teljesíthetjük ama köte­lességünket, hogy nagyobb mér­tékben járuljunk hozzá az egész nép jóléte és boldogsága növe­kedéséhez, a párt XI. kongresz­­szusa és Országos Konferenciá­ja határozatainak valóra váltá­­sához, az ország összes helysé­gei felvirágzása, Romániának a kommunizmus felé való haladá­sa érdekében. DUMITRA BIRSAN ELVTÁRSNŐNEK, a Cudalbi községi (Galac megye) néptanács FELSZÓLALÁSA NICOLAE FENICER elnökének ELVT­ÁRSNA­k, az Ighiu községi (Fehér megye) néptanács elnökének FELSZÓLALÁSA NICOLAE IOSIN ELVTÁRSNAK, az Oltenița városi (Ilfov megye) néptanács elnökének FELSZÓLALÁSA günk­­ lehetőségeinek, a párt és az állam ilyen irányú erőfeszí­téseinek. Szövetkezeteinkben még tapasztalható fegyelmezet­lenség, ami kihat a termelésre és az emberek jövedelmére. Nincsenek értékesítve a háztáji­ban meglévő összes tartalékok a központi állami alaphoz való hozzájárulásuk növelése tekinte­tében. Az elért eredmények mellett még sok a tennivalónk a fajta­nemesítés és nagy hozamú álla­tok kitenyésztése terén, a ter­helés és a kiválogatás jó meg­szervezése, a megfelelő takar­mányalap biztosítása, e szektor ipari alapokra helyezése terén. Ezen a konferencián is meg­értettük, hogy ránk, néptanácsi dolgozókra az a feladat hárul­, hogy javítsuk a helyi gazdaság vezetését, többet törődjünk a mezőgazdaságfejlesztés, a gazda­sági élet, távlati problémáival, hogy ne csak a napi feladatok megoldására korlátozzuk mun­kánkat. Ilyenformán nagyobb figyelmet fordítunk majd a ter­vezési tevékenység, a káderkép­zés javítására, hogy több kezde­ményezést tanúsíthassunk, és hogy magas hatékonyságot ér­jünk el azokban a szektorok­ban, ahol dolgozunk. Meggyőződésünk, hogy tánto­­ríthatatlanul alkalmazva a párt általános politikáját, Nicolae Ceausescu pártfőtitkár elvtárs igen értékes útmutatásait, ame­lyeket az RKP KB ez év már­cius 22—23-i plénumán fogal­mazott meg, továbbá e konfe­rencia ajánlásait és következ­tetéseit, sikerülni fog községe­inkből olyan államigazgatási egységeket kialakítani, amelyek biztosítani tudják a lakosság a­­nyagi és szellemi életszínvonalá­nak emelését, fokozzák hozzájá­rulásukat a XI. pártkongresszu­son kidolgozott nagyszerű prog­ram valóra váltásához.

Next