Előre, 1978. április (32. évfolyam, 9446-9471. szám)
1978-04-01 / 9446. szám
ELŐRE - 1978. április 1. megoldásához. A városunktól alig néhány kilométerre, egyre inkább kiteljesednek a bányamunkálatok egy újabb olténiai szénmedencében — a Valea Jilrilor területén — ahol nemsokára néhány ezer ember dolgozik. Itt azonban még mindig csak a munkatelep-szervezés szakaszában van a lakásalap és a többi szociális ellátmány (várótermek, kantinok, fürdők, öltözők) építése. E késedelmek miatt nagyon zsúfoltak a megye többi helységei, közöttük Motru város is. A közművesítési-községgazdálkodási létesítményeket nem sikerült kifejlesztenünk a lakásépítkezések ütemében s a vonatkozó szükségletekhez mérten, így például a jelenlegi hőközpont kapacitását sürgősen bővíteni kell, s ezzel együtt módosítani a város egész hőenergia- és vízszolgáltató berendezés-hálózatát. Az utóbbi időben apadni kezdtek a vízforrások, s a bányamunkálatokkal kapcsolatos lecsapolási műveletekkel párhuzamosan újabb problémák merülnek fel a városunk és más helységek vízellátásában a megye területén. Megragadom ezt az alkalmat, hogy kifejezzem teljes csatlakozásomat pártunk és államunk bel- és külpolitikájához. Nicolae Ceausescu elvtárs, pártunk, a szocialista Románia világszerte nagy tekintélynek örvend, rendkívüli tiszteletnek és csodálatnak, földünk legtávolabbi sarkaiban is. Íme, miért támogatom teljes szívvel ezt a következetes és bölcs politikát, amely küzd a konfliktusok és a feszültségi gócok kiküszöböléséért, az általános leszerelésért, egy új gazdasági és politikai világrend meghonosításáért. Befejezésül, kérem, engedjék meg, hogy biztosítsuk Önt, az ország első bányászát, hogy a gorji bányászok mindent megtesznek a tervfeladataik teljesítéséért, ezzel fejezik ki forró hálájukat mindazért, amit Ön tett és tesz munkásosztályunk ez élenjáró csapatáért, a jelenlegi ötéves tervből eltelt idő alatt, tudatában vagyunk annak, hogy még jelentős, kellőképpen ki nem használt tartalékaink vannak. Vannak még hiányosságaink a munkaszervezés,a termékek minőségének biztosítása, a felszerelés és a munkaidő kihasználása tekintetében. Ez azt jelenti, hogy nem tettünk meg mindent, amit megtehettünk volna a felelősségtudat fejlesztéséért, a rend és a fegyelem erősítéséért minden munkaterületen, a fejlett tapasztalat általános elterjesztéséért. A termékminőség javítása, az egész gazdasági tevékenység hatékonysága állandóan figyelmünk előterében fog állni. E célból intézkedünk a káderek politikai és szakmai felkészültségének javítása érdekében. Tudatában vagyunk, hogy mindezeknek a feladatoknak a teljesítése mindenekelőtt új minőséget feltételez magának a községi pártszervezetnek, a néptanács végrehajtó bürójának munkastílusában és munkamódszereiben. Támogatom azt a javaslatot, hogy a mezőgazdasági káderek, munkáját az átlagtermések szerint bírálják el, és e szerint javadalmazzák. Biztosítjuk a konferenciát, önt, tisztelt és szeretett főtitkár elvtárs, hogy Radnót község lakosai — románok, magyarok és más nemzetiségűek — a pártszervek és -szervezetek vezetése alatt, erejüket nem kímélve munkálkodnak azon, hogy minél jelentősebb eredményeket érjenek el, s hozzájáruljanak ezzel a sokoldalúan fejlett szocialista társadalom megteremtéséhez virágzó szabad hazánkban. (Folytatás az 1. oldalról) elvtárs, az RKP KB Politikai Végrehajtó Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára vezette. Bejelentették, hogy a konferencia plénumán 125 elvtárs iratkozott fel szólásra az ország összes megyéiből, közülük 77-en szólaltak fel. Átfogóart kitértek a párt XI. kongresszusa által elfogadott programból és az Országos Konferencia határozataiból a néptanácsokra háruló feladatokra. Úgyszintén a felszólalók számos javaslatot tettek az ipari és a mezőgazdasági terv teljesítésével, a helységrendezéssel és gazdálkodással, a szocialista demokrácia fejlesztésével, a tömegek társadalmi életbe való bevonásával, a pártszervek és -szervezetek munkamódszereinek és stílusának tökéletesítésével, a gazdasági, a politikai tömegnevelő munka javításával kapcsolatban. Az elnökség javaslatára a konferencia elfogadta a vita felfüggesztését, olyan értelemben, hogy azok a részvevők, akik nem szólaltak fel, de javaslataik vagy megjegyzéseik vannak, terjesszék be írásban a konferencia titkárságához. Ezután a részvevők egyöntetű szavazattal elfogadták a néptanácsok elnökei országos konferenciájának Határozatát és Felhívását. E dokumentumokat Nicolae Ceaușescu elvtársnak ezen a fórumon elhangzott beszédének útmutatásai, a vitában tett észrevételek és javaslatok alapján véglegesítik. A Határozatot és a Felhívást közzéteszik. Kifejezve az összes részvevők óhaját Constantin Dascalescu elvtárs felkérte Nicolae Ceausescu elvtársat, hogy mondjon beszédet a néptanácsok elnökei országos konferenciájának záróülésén. A részvevők lelkes éljenzésének általános légkörében NICOLAE CEAUSESCU elvtárs, a Román Kommunista Párt főtitkára, Románia Szocialista Köztársaság elnöke emelkedett szólásra. A párt főtitkárának átfogó beszédét a hallgatóság különleges figyelemmel, nagy érdeklődéssel és teljes egyetértéssel kísérte és több ízben hosszantartó tapssal, éljenzéssel és ovációval fogadta. A beszéd befejeztével olyan légkör uralkodott, amely hűen kifejezte nemzetiségi különbség nélkül a haza összes honpolgárainak, forró szeretetét és mélységes bizalmát dicsőséges kommunista pártunk, a nép kipróbált vezetője iránt, a párt főtitkára, Nicolae Ceausescu elvtárs iránt, akinek példamutató élete és forradalmi tevékenysége elválaszthatatlanul kapcsolódik mindahhoz, ami a mai Romániában, dicsőségére és nagyságára megvalósul. Hangot adva ezeknek az érzelmeknek, a részvevők megszakítás nélkül ütemesen ismételték: Ceausescu — RKP!, Ceausescu és a nép! E felemelő megnyilatkozásban közvetlenül kifejeződött a haza valamennyi fiának szoros összeforrottsága a párt és főtitkára körül, szocialista nemzetünk egysége és ereje, a nép óhajainak és a párt politikájának teljes összhangja. A haza honpolgárai millióinak nevében, akiket e nagy fórumon képviseltek, a részvevők kifejezték határozott fogadalmukat, hogy életbe ültetik a Nicolae Ceausescu elvtárs beszédében és a néptanácsok elnökei konferenciájának határozataiba foglalt jelentős feladatokat és útmutatásokat, mozgósítják a megyék, városok és falvak összes anyagi és emberi erőforrásait, hogy példamutatóan megvalósítsák a jelenlegi ötéves terv, az RKP XI. kongresszusa által elfogadott pártprogram célkitűzéseit, amelyek biztosítják az egész ország további felvirágoztatását, népünk szabad, méltó és mind bőségesebb életét, Romániának a haladás és a civilizáció egyre magasabb fokaira történő emelését. ★ A néptanácsok elnökeinek országos konferenciája csütörtök délután az alábbi nyolc szakosztályban folytatta munkáját: — Az 1978-as és az egész ötéves gazdasági-társadalmi fejlesztési terv területi profilú megvalósításával kapcsolatos néptanácsi tevékenységgel foglalkozó szakosztály; — Mezőgazdasági, erdőgazdálkodási és vízgazdálkodási szakosztály; — Területrendezési, urbanizációs, lakás- és szociális-kulturális építési szakosztály; — A községgazdálkodási tevékenységek fejlesztésével és a települések műszaki és közműellátásával foglalkozó szakosztály; — a lakosság ellátásával és a lakosságszolgáltatási hálózat fejlesztésével foglalkozó szakosztály; — A munkaerő felkészítésével, az oktatás, a kultúra és az egészségvédelem kérdéseivel foglalkozó szakosztály; — A néptanácsi tevékenység tökéletesítésével, a demokrácia fejlesztésével, a dolgozóknak az egész gazdasági-társadalmi élet vezetésében való részvételével foglalkozó szakosztály; — A párttevékenységgel, a politikai-nevelő , tömegmunkával foglalkozó szakosztály. A szakosztályi üléseken folytatták a konferencia napirendi kérdéseinek vitáját. A következtetéseket, a vitaanyagot, a javaslatokat és az elgondolásokat összegezték és beterjesztették a konferencia titkárságához. -------------------------------------------3.A NÉPTANÁCSOK ELNÖKEINEK ORSZÁGOS KONFERENCIÁJA (Folytatás a 2. oldalról) ZSOLDIS MIKLÓS ELVTÁRSNAK a Radnót községi (Maros megye) néptanács elnökének FELSZÓLALÁSA A néptanácsok elnökeinek országos konferenciája, amelyen részt vennem megtiszteltetés, hasznos támogatást jelent nekünk, mindazoknak, akik a néptanácsokban dolgozunk. A helységgazdálkodási kérdések, a községek, városok, az egész ország fejlődési irányai ilyen megvitatási formájának intézményesítése a pártfőtitkár, Nicolae Ceausescu elvtárs kezdeményezésére, szocialista demokráciánk szüntelen tökéletesítésének és elmélyítésének kifejezője a szocializmus és a kommunizmus Románia számunkra oly drága földjén való építése művében. Annak a bölcs politikának köszönhetően, amelyet pártunk és államunk a termelőerőknek az ország egész területén való körültekintő elosztása ügyében folytat, a mi községünk, Radnót — ez a régi Maros menti román település — is, a megye többi helységéhez hasonlóan, erőteljes ipari, mezőgazdasági, közművesítési fejlődésen ment át. A több mint 10 000 lakosú Radnót ma jelentős, szüntelenül fejlődő és korszerűsödő műszaki-anyagi alappal rendelkezik. Van községünkben egy kombinált takarmányt előállító vállalat, egy állami mezőgazdasági vállalat, egy mezőgépészeti állomás, egy hőerőmű, négy mezőgazdasági termelőszövetkezet. Ez utóbbiak 1977-ben több mint 1500 hektárnyi területen 3625 kilogrammos átlagtermést értek el búzából az előirányzott 3020 kilogrammal szemben, cukorrépából pedig, 470 hektár területről, nem éppen kedvező időjárási viszonyok között, 33 tonnát hektáronként, úgyhogy terven felül 2771 tonna cukorrépát szállítottak le. Az állattenyésztési szektorban az erőfeszítéseknek köszönhetően az ötéves terv első két esztendejében az állami mezőgazdasági vállalatban a tejhozam 3520 liter volt egy 1224 főnyi állomány átlagában, a két szarvasmarha tenyésztő mezőgazdasági termelőszövetkezetben pedig 2400 liter, egy 580 főnyi tehénállomány átlagában. A növénytermesztő és állattenyésztő szektorokban egyaránt elért eredmények lehetővé tették, hogy a jelenlegi ötéves tervben előirányzaton felül 3220 tonna gabonát, 7795 tonna cukorrépát, 943 tonna zöldséges főzelékfélét, 1800 kg gyapjút és 11800 hl tejet szállítsanak le. Ez a vázlatos mérleg is bizonyítja, milyen nagy többleteket lehet elérni jól megfontolt mezőgazdaságfejlesztési intézkedések alkalmazása nyomán, és szorgos munkával milyen lényeges anyagi előnyökre tehetnek szert községünk lakói. Elmondhatom, hogy községünk lakói sohasem éltek jobban, mint most, hogy helységünk egyre szebb, gondozottabb lesz, hogy az embereknek egyre több rádió, televízió, frizsider stb. van a házaikban. A község gazdasági potenciáljának növekedése lehetőséget nyújt arra, hogy új termelőegységek létesüljenek. Az elkövetkező években három modern állattartási komplexum létesül: egy sertésnevelde 43 000 állat számára, egy 700 fejőstehenet befogadó istálló és egy 500 férőhelyes juhnevelde. 24 hektáron üvegházat létesítünk, a hőerőműtől jövő fűtéssel, 124 hektár jelenleg terméketlen területen halastavat alakítunak ki. Kiépítjük az öntözőrendszert a zöldségtermesztésre szánt 200 hektár területen. Az ipari és mezőgazdasági egységekben elért eredmények a dolgozók — románok, magyarok és más nemzetiségűek — lelkes munkájának, odaadásának köszönhetők, akik a több mint 1250 kommunistával az élen szilárdan valóra váltják községünkben pártunknak és államunknak a haza összes helységei harmonikus és kiegyensúlyozott fejlesztésére irányuló politikáját, amely biztosítja a város és a falu, a fizikai és a szellemi munka, az életszínvonaluk közötti lényeges különbségek fokozatos felszámolását. Az ország összes vidékei megfontolt gazdasági fejlesztésének politikája másfelől lényeges vonatkozása a nemzeti kérdés megoldásának is. Mert hazánk összes dolgozói, összes állampolgárai számára a teljes jogegyenlőséget, mindenfajta nemzetiségi különbség nélkül, mindenekelőtt az egyenlőség megvalósításához szükséges anyagi feltételek megteremtése szavatolja. Másodsorban — mint Nicolae Ceausescu elvtárs a magyar és a német nemzetiségű dolgozók tanácsainak együttes plenáris ülésén hangsúlyozta, országunkban gyakorlatilag nincs olyan tevékenységi terület, ahol a dolgozók ne nyilvánulhatnának meg szabadon és maradéktalanul, ahol ne értékesíthetnék alkotóképességüket, élvezvén mindazokat a jogokat, amelyeket szocialista társadalmunk nyújt, mindazt, amit közös hazánkban megvalósítunk, és — visszatérve községünk lakosaira — mindazt, amit Radnóton megvalósítunk. Utalni szeretnék tevékenységünk néhány vetületére. A kitartó és lényeges állami támogatás eredményeként széles kereskedelmi bázist hoztunk létre községünkben. A mostani ötéves terv első két esztendejében 120 millió lej értékű árut vásárolt a lakosság, a szolgáltatások értéke meghaladta a 15 milliót. 3500 iskoláskorú és annál kisebb gyermekek számára 19 intézményünk van, ebből 2 agráripari szaklíceum, amely energetikai és talajjavítási szakembereket képez, egy napközi otthonunk, bölcsődéink, óvodánk és pionírházunk van. A dolgozók egészségvédelmét egy kórház, egy diszpenzár szolgálja, 60 középfokú és felsőfokú szaktanulmányokkal rendelkező káderrel. Használatba adtunk 400 lakást. Jelenteni szeretném, főtitkár elvtárs, hogy Radnót község iparának dolgozó kollektívái a jelenlegi ötéves terv első két éve és két hónapja alatt 280 millió lej értékű termelést valósítottak meg terven felül, ami 60 millió kWó villanyáramban, 11 000 tonna koncentrált takarmányban konkretizálódik, s közben 21 000 tonna egyezményes fűtőanyagot takarítottak meg. Ebben a negyedévben kiteljesedett ez évi szarvasmarha törzsállományunk, és 500 hl többlettejet szállítottunk. A községi pártbizottság és a néptanács értékelése szerint, bár jó eredményeket értünk el A néptanácsok elnökeinek országos konferenciája beletartozik abba az általános vonalba, amelyet párt- és államvezetőségünk, személyesen Nicolae Ceausescu elvtárs érvényesít a tömegekkel való tanácskozás terén, hogy megtaláljuk a legmegfelelőbb utakat a szocialista társadalmunk fejlesztésével kapcsolatos sokrétű problémák megoldására. Ez a munkamódszer mélyrehatóan kifejezi rendszerünk demokratizmusát, lehetővé teszi a dolgozók részvételét az egész gazdasági és társadalmi tevékenység vezetésében. A nagyszerű feltételekért, azért a lehetőségért, hogy részt vehetünk a társadalom vezetésében, engedje meg, igen szeretett Nicolae Ceausescu elvtárs, hogy tolmácsoljam a Galac megyei Cudalbi község több mint 11000 lakosának — akiket a néptanácsok elnökeinek országos konferenciáján képviselek — legforróbb háláját a kiváló munka- és életkörülményekért, a párt bölcs politikájáért, amelynek mozgatóereje ön, pártunk és államunk, a kommunista és munkásmozgalom, a jelenkori nemzetközi élet kiemelkedő személyisége. A párt XI. kongresszusa és legutóbbi Országos Konferenciája határozataiból, a gazdaságitársadalmi fejlesztési terv előirányzataiból ránk háruló feladatok valóra váltása során a községünkben kifejtett munkában az alapszervezet, a községi néptanács , a párt és az állam vezetősége konkrét útmutatásait követve — tanácskozik a kommunistákkal, a többi állampolgárral, arra törekszik, hogy szüntelenül érvényesítse a román társadalom egész vezetési tevékenységére jellemző demokratikus, népi szellemet. Mindennapi munkánkban nagy figyelmet fordítunk az egész ország előrehaladása, a szövetkezeti parasztoknak, a község többi lakosának az anyagi és szellemi igényei kielégítése szempontjából döntő fontosságú problémákra, a növényi és az állati mezőgazdasági termelés növelésére, a község rendezési programjának alkalmazására, a szociális-kulturális és oktatási intézmények jó működésére, a helységszépítésre, az embereknek a munka és a becsületesség szellemében, a szocialista etika és méltányosság szellemében való nevelésére. Azoknak az útmutatásoknak a szellemében, amelyeket Nicolae Ceaușescu elvtárs adott a politikai nevelés, a propaganda és az ideológia terén működő aktivistákkal és káderekkel 1977 szeptemberében tartott munkatanácskozáson, a pártbizottság nagy hangsúlyt fektetett a politikai nevelő tevékenység tartalmának javítására, ennek szorosabb összekapcsolására a gyakorlati tevékenységgel, az emberek problémáival, a vezető káderek, az egész pártaktíva közvetlen részvételével a különböző tevékenységekben. Tudjuk, hogy szocialista demokráciánk mélyülésének feltételei között a dolgozók tényleges részvétele községünk ügyeinek vezetésében és a jó gazdálkodásban, a továbbiakban arra köteleznek bennünket, hogy javítsuk a dolgozókkal való munka stílusát és módszereit, politikaiszakmai felkészültségük tökéletesítése céljából. Bár vannak jó eredményeink ezen a téren, jelenleg arra törekszünk, hogy felszámoljuk a még meglevő hiányosságokat, hogy pontosan teljesítsük feladatainkat. Ilyenformán a községi pártbizottság, a néptanács behatóan foglalkozott az állattenyésztés fejlesztésével. A szakemberek és a szövetkezeti tagok, a többi dolgozó mozgósításával, korszerűsítve az állattenyésztés módszereit, sikerült jelentős eredményeket elérnünk ezen a téren. Cudalbi községben évről évre növekedett az állatállomány. Jelenleg 4150 szarvasmarhánk ebből 2010 tehén és üsző —, 6150 sertésünk, több mint 15 000 juhunk és jelentős számú szárnyasunk van. A szövetkezeti tagok háztáji gazdaságaiban tenyésztett állatok száma is gyarapodott: több mint 1600 szarvasmarha — amiből 750 tehén és üsző —, mintegy 3500 sertés, 7000 juh. Intézkedések történtek a kishozamú állatok kicserélésére saját nevelésű növendékállatokkal. A kiválogatási folyamatot szigorúan betartott tervek, grafikonok alapján végeztük. Az állattenyésztési szektorban biztosítjuk a gondozók állandóságát, a megfelelő takarmányozást és gondozást. Az ötéves terv kezdetén a községbeli két termelőszövetkezetben az állattenyésztés globális termelésének részaránya 30 százalékos volt. Ebben az évben ez a részarány 38 százalékot tesz ki, hogy majd az ötéves terv végén meghaladja az 50 százalékot. Az elért termelés alapján Cudalbi község 470 tonna hússal, 15 ezer hektoliter tehéntejjel, csaknem 2000 hektoliter juhtejjel, 25 tonna gyapjúval és egyéb termékekkel járul hozzá a központi állami alaphoz. Jelentős menynyiségű terméket szállítanak évente az államnak a háztáji gazdaságok is: 326 tonna húst, több mint 2000 hektoliter tehéntejet, 7 tonna gyapjút és egyéb termékeket. Az ötéves tervben területi viszonylatban foglalt feladatok valóra váltása érdekében a néptanács — a községi pártbizottság vezetésével — határozott intézkedéseket hozott a megfelelő takarmányalap biztosítására, mind mennyiségi, mind pedig minőségi szempontból, az egész állatállomány számára. A takarmánynövényeket a legtermelékenyebb, a tárolási és felhasználási helyhez minél közelebb eső területeken termesztjük. Ezeken a területeken elsődleges talajjavítási programot alkalmazunk, főképpen istállótrágyából évente mintegy 15 ezer tonnát szállítva ezekre a földekre. Annak érdekében, hogy a néptanácshoz tartozó 379 hektár legelőn nagyobb takarmánytermést érjünk el, 280 hektáron felülvetést alkalmaztunk és évente talajjavítást, végzünk, úgyhogy a fűhozam meghaladja a 20 tonnát hektáronként. A szövetkezeti tagok által használt földeken 30 hektáros lucernást létesítettünk; más területeken takarmányrépát, csalamádét és egyéb takarmányokat termesztünk a szövetkezeti tagok állatai számára. Az állatállomány gyarapítása céljából a Cudalbi szövetkezetközi tanácsba tömörült mezőgazdasági szövetkezetek összefogtak egy — évi 52 ezer darab kapacitású — sertésnevelő és -hizlaló komplexum építésére, amely 1980-ban üzemel teljes kapacitással. Az eddig elért eredmények azonban alatta maradnak közséA napirendre tűzött — a Román Kommunista Párt XI. kongresszusán kijelölt irányelvekből fakadó — problémák fontosságát tekintve, a néptanácsok elnökeinek konferenciája kivételes eseményt jelent az ország politikai és társadalmi-gazdasági életében. Jelentjük a konferenciának, hogy a Fehér megyei Ighiu község összes lakosai, a megyei pártbizottság bürójának állandó irányítása alatt kitartó erőfeszítéseket tesznek, hogy valóra váltsák Nicolae Ceausescu elvtársnak, a néptanácsok első kongresszusán és a mezőgazdasági problémákkal kapcsolatos tanácskozás alkalmával tartott beszédeiből fakadó útmutatásokat és feladatokat, hogy egyre inkább növeljük a mezőgazdasági termelést mind a szocialista egységekben, mind a lakosság gazdaságaiban. Teljes felelősséggel munkálkodtunk a föld ésszerű felhasználásáért, termékennyé tételéért, az összes lakosok — fiatalok és idősek — mozgósításáért a jó helységgazdálkodásra, egyes fontos gazdasági és szociális-kulturális célkitűzések megvalósítására. A községünk lakosai által az utóbbi években mind a mezőgazdasági termelés növelése, mind a gazdasági és községgazdálkodási feladatok teljesítése terén elért jó eredményekért a felsőbb párt- és államvezetőség az utóbbi években a Munkaérdemrend I. és II. osztályát adományozta községünknek, ami erőteljes ösztönzést adott a munkában valamennyi lakosnak, úgyszintén több éven át községünk megyei szinten az elsők között valósította meg a gazdasági feladatokat. Községünknek a mezőgazdaságban elért jó eredményei lehetővé tették, hogy 1977-ben 205 tonna hússal, 1872 hektoliter tejjel és 353 tonna gabonával többet szállítsunk az állami alapba, mint 1975-ben. Hangsúlyozni szeretném, hogy a községi pártbizottság, községünk néptanácsának végrehajtó bürója számára az egyik fő feladat volt a szőlészet, a gyümölcstermesztés és a zöldségtermesztés fejlesztése, párhuzamosan a mezőgazdaság többi szektorának fejlesztésével. Községünknek nagy hagyományai vannak e területeken, hiszen jól ismert a Fehér megyei borvidék, s a lakosok szőlőtermesztési és borászati tapasztalatait kellőképpen értékelik megyeszerte. Ezekre a tapasztalatokra s az államtól kapott állandó segítségre támaszkodva, az e téren ránk háruló feladatok fényében, főleg az utóbbi években a meglevő telepítések korszerűsítésére és más növények termesztésére alkalmatlan újabb területek beültetésére törekedtünk. A jelenlegi ötéves tervben célul tűztük ki, hogy értékes fajták bevezetésével 500 hektár szőlőt korszerűsítünk. Eddig 200 hektáron végeztük el ezt a munkát és az akciót tovább folytatjuk. A következő ötéves tervben újabb 400 hektár szőlőt korszerűsítünk, illetve telepítünk.Számításaink szerint az új telepítéseken 8000—12 000 kg szőlőt fogunk szüretelni hektáronként, ami lehetővé teszi, hogy a végső szakaszban, mintegy 350—400 vagon szőlőt szállítsunk le az államnak a jelenlegi 30—40 vagonnal szemben. A községünkhöz tartozó mezőgazdasági termelőszövetkezetek egy másik alapszektora — a gyümölcstermesztés — tekintetében elsősorban a területek kiterjesztésére és a meglevők korszerűsítésére törekedtünk. A bucerdeai téesz például jelenleg 130 hektár olyan gyümölcsössel rendelkezik, amelyet az illető földrajzi övezet talaj- és éghajlati viszonyainak legjobban megfelelő fajtákkal ültettek be. A továbbiakban egy tanulmányon dolgozunk 500 hektár gyengén termő terület hasznosítására újabb gyümölcsösök telepítésével, amelyekről nagy termést fogunk elérni. A gyümölcs- és szőlőtermesztés kiterjesztése mellett községünk szövetkezeti tagjai elhatározták, hogy nagyobb figyelmet fordítanak a zöldségtermesztésre is. Arra törekszünk, hogy kiterjesszük a zöldségtermesztést a szövetkezeti tagok háztáji gazdaságaiban is, ezeken a területeken jelentős paradicsom-, hagyma-, paprika stb. termést érjünk el. Úgy véljük, hogy indokolatlanul halogattuk a zöldségtermesztés fejlesztését községünk területén. Az úgynevezett „hagyományhiány“ nem szabad hogy fékezze földjeink teljesebb hasznosítását. Ezért határozottan és késedelem nélkül meg kell szüntetnünk a lemaradást ezen a területen. Jelenleg tanulmányozunk minden arra irányuló lehetőséget, hogy a folyóvizek melletti területek felhasználásával bevonjuk a zöldségtermesztésbe a három mezőgazdasági szövetkezetei. Előirányoztuk, hogy mintegy 250 hektár szántóterületet rendezünk be öntözéses művelésre. Bővebben foglalkoztam felszólalásomban a föld ésszerű felhasználásával. Ugyanakkor gondoskodunk arról, hogy valóra váltsuk a községi pártbizottság és a néptanács előtt álló öszszes feladatokat. Az önbírálat szellemében szeretnék még rámutatni arra, hogy tevékenységünkben még egész sor hiányosság tapasztalható a jó községgazdálkodás, egyes községszépítési problémák megoldása terén, még mindig túl lassan alkalmazzuk a falurendezési intézkedéseket, néha nem nyilvánul meg elég határozottsággal a községbeli összes tevékenységek egységes és hatékony vezetése. A még hasznosítható tartalékaink ismeretében teljes határozottsággal fogunk munkálkodni a kijelölt programok valóra váltásáért, a Román Kommunista Párt XI. kongresszusának és Országos Konferenciájának dokumentumaiból fakadó feladatok teljesítéséért. Az általam képviselt állampolgárok nevében vállalom konferenciánk előtt, a párt- és államvezetőség előtt, személyesen ön előtt, igen szeretett és tisztelt Nicolae Ceausescu elvtárs, hogy mindent megteszünk a termelés és a munka minél helyesebb megszervezéséért, a földállomány minél ésszerűbb felhasználásáért, hogy állandóan növeljük a mezőgazdasági termelést és fokozzuk községünk hozzájárulását az állam központi alapjához. Nicolae Ceausescu elvtárs, a párt főtitkára, az RKP XI. kongresszusán és Országos Konferenciáján előterjesztett jelentéseiben, egész sor beszédében közvetlenül szólt hozzánk, néptanácsi elnökökhöz; világosan és bölcsen rámutatott arra, miként kell dolgoznunk, milyen irányban kell cselekednünk, hogy megfelelően eleget tegyünk városaink és falvaink vezetőiként ránk háruló kötelezettségeinknek, hogy az összes helységek szocialista fejlesztése a legjobb feltételek között és a leghatékonyabban megvalósuljon. Az ország magas fejlődési ütemével lépést tartva az összes ilfovi helységek, Oltenița város is teljes mértékben bekapcsolódik a szocialista építés mélyen újító változásaiba. Az utóbbi években városunk strukturális változásokon ment át. Az ország összes helységeinek kiegyensúlyozott és harmonikus fejlesztésére vonatkozó pártvezetőségi intézkedések nyomán új gazdasági objektumok, szociális-kulturális építmények jelentek meg, az emberek egyre jobb munka- és életfeltételekkel rendelkeznek. A termelőerőknek az ország egész területén való ésszerű elosztása kifejezéseképpen, a jelenlegi ötéves tervben Oltenita több mint 1,5 milliárd lej beruházási alapot kapott az állami költségvetésből új ipari és szociális-kulturális objektumok építésére, ami az 1971— 1975-ös ötéves tervhez viszonyítva csaknem háromszoros növekedést jelent. Ebből 210 millió lejt szántak lakásépítésre, vagyis az egész ötéves tervben 2577 új lakás épül, amiből 1866-ot az 1978—1980-as időszakban építenek fel. Figyelembe, véve a megnövekedett lakásépítkezési beruházások volumenét és az építőtelepek tevékenységének javításával kapcsolatban a néptanácsokra háruló feladatokat, a városi néptanács végrehajtó bürója egész sor intézkedést kezdeményezett és ültetett életbe a tervezett beruházási volumen maradéktalan megvalósítására, éspedig a műszaki-gazdasági dokumentáció idejében való kidolgozását; a munkafront biztosításához szükséges terület felszabadítását; az építőtelepi munkálatok iparosítását; a munkaerő biztosítását; a felszerelések intenzív kihasználását és a munka magas fokú megszervezését. Nicolae Ceausescu elvtárs útmutatásait követve, akciókat kezdeményeztünk a lakosság széles körű mozgósítására a lakásépítkezésnél. E tekintetben elmondhatjuk, hogy az 1977-es esztendő valóságos iskola volt számunkra, s a szerzett tapasztalatokat most hatékonyan felhasználjuk. A lakásokat megrendelő gazdasági egységekből szakképzett munkásokat — szerelőket, villanyszerelőket, vasbetonszerelőket, festőket, ácsokat — helyeztek ki az építőtelepekre, s ezek több mint 60 000 hazafias munkaórát végeztek az építőtelepeken. Az építendő háztömbök jövőbeni lakói idejében tudják, hogy melyik lakás lesz az övék, s így mindegyikük átlag 250—300 óra hazafias munkát végez az illető lakások elkészítésénél. Az ebben az irányban kifejtett akció, az építőtelepek és a képviselők közötti állandó kapcsolat, a tömegek széles körű részvétele lehetővé tette számunkra, hogy az elmúlt évben maradéktalanul megvalósítsuk a lakásépítési tervet. Ennek ellenére a lakásépítésben ebben az időszakban előfordultak nehézségek és hiányosságok is, mégpedig az építőtelepeknek építőanyagokkal, előregyártott elemekkel, aggregátokkal, dróthálóval történő nem elég ütemes ellátása, a tervező, az építő és a megrendelő közötti nem megfelelő együttműködés tekintetében, továbbá azzal kapcsolatban, hogy nem biztosították idejében az egyes dokumentációkat, késedelemmel nyitották meg a pénzellátást, és helytelenül használták a felszereléseket és a munkaerőt, egyes hiányosságok pedig közvetlenül ránk, a városi néptanács vezetőségében levőkre vonatkoznak. Nem minden esetben sikerült hatékony politikai nevelőmunkát kifejtenünk a rend és a fegyelem erősítéséért, az anyaggazdálkodási felelőtlenség leküzdéséért, a végzett munkálatok minősége tekintetében, a munkaidő és a felszerelések kihasználása terén megnyilvánult hiányosságok megszüntetéséért. Nagy feladatok állnak előttünk az 1978-as évben a lakásépítés terén, s ez arra készteti a néptanácsot, hogy még határozottabban cselekedjék saját munkastílusának javításáért, az összes erők aktivizálásáért e hiányosságok megszüntetése érdekében, és hogy megoldásokat találjunk a beruházási terv maradéktalan teljesítésére. Az iskolák, otthonok, iskolaműhelyek építésével foglalkozó összes építőtelepeket ifjúsági építőtelepeknek nyilvánították. Ezeknek az objektumoknak a megvalósításában a ICISZ-bizottságok irányítása alatt szervezetten részt vesznek a nagyobb osztályok tanulói is. Általában a beruházási tevékenységgel és különösen a lakásépítéssel kapcsolatban konkrét intézkedéseket állapítottunk meg a munka javítására, a termelékenység növelésére, a terv-ben foglalt objektumok átadási határidejének előbbrehozására, így például a megyei építkezési tröszttel együtt előregyártott elemeket öntő telepet létesítünk, hogy idejében biztosítani lehessen a szükséges paneleket és csökkenteni lehessen ezek kezelési költségeit, illetve Calarakiból Buzáuba való szállításuk költségeit, minthogy e városok vállalatainak nincs megfelelő kapacitásuk arra, hogy leszállítsák mindazt, amit számunkra kiutaltak. Munkánk eredménye nagy mértékben függ a hatáskörünkbe tartozó egyes problémák megoldásától. Úgy vélem, nagy segítség lenne számunkra, ha az építőtelepeket ellátnák több olyan magas technicitású géppel és felszereléssel, amelyek lehetővé tennék a munkatermelékenység növelését és a munkálatok kivitelezési ütemének meggyorsítását. Szeretnénk, ha a jövőben nagyobb és szakképzettebb segítséget kapnánk központi fórumunk — a Néptanácsügyi Bizottság — részéről, különösen tevékenységünk tartalmi problémái tekintetében, hiszen jelenlegi kapcsolataink még a formalizmus, sőt , a bürokratizmus jegyeit mutatják. Javasolom az építőtelepi munka javadalmazási rendszerének felülvizsgálását olyan értelemben, hogy ugyanazon mesterségre és szakképzettségre egységes normatívumok legyenek,függetlenül az építőtelep természetétől és az illető mesterségtől. Élve azzal a lehetőséggel, hogy felszólalhatok e magas szónoki emelvényen, szeretném ismét kifejezni Ilfov megye képviselői és a megye városainak és falvainak gazdálkodásában feladatokkal bírók háláját azért a felbecsülhetetlen támogatásért, amelyet a párt főtitkára nyújt nekünk nap mint nap a gyakorlatban. Megköszönjük Nicolae Ceausescu elvtársnak az ország helységei fejlesztésére vonatkozó magas tudományos és gyakorlati értékű elgondolását, azokat az építő jellegű és hatékony orientációkat, amelyek manapság munkánk alapját képezik. Köszönetet mondunk neki azért a magas politikai és társadalmi rangért, amelyre a néptanácsok — az ország helységei kollektív vezető és igazgatási szerveiként, szocialista demokráciánk elsőrangú intézményeiként — szerepét és tevékenységét emelte. A párt főtitkárának gondolkodásmódja és tevékenysége révén nekünk, polgármestereknek és képviselőknek jól körülhatárolt célkitűzéseink vannak, világos elképzelésünk saját munkánkról és nagyonértékes támogatásnak örvendünk. Mindez sokra kötelez. A magunk részéről biztosítjuk önt, drága Nicolae Ceausescu elvtárs, s az ön személyén keresztül biztosítjuk a pártot, az országot, nem fogjuk kímélni erőinket annak érdekében, hogy maradéktalanul életbe ültessük mindazt, amit tőlünk kért. Biztosítjuk, odaadással fogunk dolgozni, minden energiánkat latba vetjük azért, hogy nagyobb hatékonysággal valósítsuk meg a ránk háruló feladatokat. Hiszen tudatában vagyunk annak, csakis így teljesíthetjük ama kötelességünket, hogy nagyobb mértékben járuljunk hozzá az egész nép jóléte és boldogsága növekedéséhez, a párt XI. kongreszszusa és Országos Konferenciája határozatainak valóra váltásához, az ország összes helységei felvirágzása, Romániának a kommunizmus felé való haladása érdekében. DUMITRA BIRSAN ELVTÁRSNŐNEK, a Cudalbi községi (Galac megye) néptanács FELSZÓLALÁSA NICOLAE FENICER elnökének ELVTÁRSNAk, az Ighiu községi (Fehér megye) néptanács elnökének FELSZÓLALÁSA NICOLAE IOSIN ELVTÁRSNAK, az Oltenița városi (Ilfov megye) néptanács elnökének FELSZÓLALÁSA günk lehetőségeinek, a párt és az állam ilyen irányú erőfeszítéseinek. Szövetkezeteinkben még tapasztalható fegyelmezetlenség, ami kihat a termelésre és az emberek jövedelmére. Nincsenek értékesítve a háztájiban meglévő összes tartalékok a központi állami alaphoz való hozzájárulásuk növelése tekintetében. Az elért eredmények mellett még sok a tennivalónk a fajtanemesítés és nagy hozamú állatok kitenyésztése terén, a terhelés és a kiválogatás jó megszervezése, a megfelelő takarmányalap biztosítása, e szektor ipari alapokra helyezése terén. Ezen a konferencián is megértettük, hogy ránk, néptanácsi dolgozókra az a feladat hárul, hogy javítsuk a helyi gazdaság vezetését, többet törődjünk a mezőgazdaságfejlesztés, a gazdasági élet, távlati problémáival, hogy ne csak a napi feladatok megoldására korlátozzuk munkánkat. Ilyenformán nagyobb figyelmet fordítunk majd a tervezési tevékenység, a káderképzés javítására, hogy több kezdeményezést tanúsíthassunk, és hogy magas hatékonyságot érjünk el azokban a szektorokban, ahol dolgozunk. Meggyőződésünk, hogy tántoríthatatlanul alkalmazva a párt általános politikáját, Nicolae Ceausescu pártfőtitkár elvtárs igen értékes útmutatásait, amelyeket az RKP KB ez év március 22—23-i plénumán fogalmazott meg, továbbá e konferencia ajánlásait és következtetéseit, sikerülni fog községeinkből olyan államigazgatási egységeket kialakítani, amelyek biztosítani tudják a lakosság anyagi és szellemi életszínvonalának emelését, fokozzák hozzájárulásukat a XI. pártkongresszuson kidolgozott nagyszerű program valóra váltásához.