Előre, 1981. szeptember (35. évfolyam, 10503-10528. szám)
1981-09-01 / 10503. szám
A SZOCIALISTA DEMOKRÁCIA ÉS EGYSÉG FRONTJA ORSZÁGOS TANÁCSÁNAK NAPILAPJA yggi« Relactia ELŐRE, 79776 Bucurc<?d, Piata Scinteii 1. AÄAV. ELŐRE szerkesztősége - I I 79776 Bukarest, Scinteia tér 1. évfolyam Tájékoztató szolgálatunk telefonszáma: 18 03 02. 10 503. szám —-------------------1Q0, Előfizetési díj: egy hónapra 8 lej, három hónapra 24 lej, hat hónapra 18 lej, egy esztendőre 96 lej. mL__ i Előfizetéseket elfogadnak az összes postahivatalok, Szeptember 1.: a levélkézbesítők és a lapterjesztők. kedd --------------------Lapunkat külföldre a következő címen . .I • lehet megrendelni: 4 Oldal ILEXIM — Departamental Export-Import Presa 7nl * P. O. Box 136—137 — Telex: 11226. ara J0 Dani București, str. 13 Decembrie nr. 3. NICOIAC Cl A UfESCU HVTÁRS BESZÉDE 1 ....• . . . r . .. . v - . ..... s : ' • a mezőgazdasági kérdésekről tartott munkatanácskozáson Tisztelt elvtársak! A munkatanácskozás, amelyen részt vesznek párt- és mezőgazdasági alapkáderek, az első titkárok, a mezőgazdasági kérdésekkel foglalkozó titkárok, egységes agráripari tanácsi pártszervezők és elnökök, a mezőgazdasági igazgatóságok, állami mezőgazdasági vállalati és mezőgépészeti állomási trösztök igazgatói, valamint állami mezőgazdasági vállalatok és mezőgépészeti állomások igazgatói, mezőgazdasági termelőszövetkezeti elnökök, mélyrehatóan elemezte, hogyan bontakozott ki a munka a mezőgazdaságban, milyen eredmények születtek eddig az idén és milyen intézkedéseket kell tenni az őszi mezőgazdasági munkálatok lehető legjobb körülmények közötti elvégzéséért és az 1982-es termés megfelelő előkészítéséért. A vita során — a bírálat és az önbírálat szellemében — elemeztük az idei tevékenységnek mind a jó eredményeit, mind pedig a hiányosságait és fogyatékosságait. Történtek próbálkozások is bizonyos hiányosságok igazolására, nem foglaltak állást kellő határozottsággal az egyes megyékben számos mezőgazdasági egységben jelentkezett fogyatékosságokkal szemben. Az összes megyékben kitartó munka folyt a XII. pártkongresszusi határozatok, az 1981—1985-ös ötéves terv első esztendejére megszabott feladatok teljesítéséért. Ezen az alapon és az eddigi hozamok, akárcsak az őszi kultúrnövények termésbecslése birtokában megállapítható, hogy a mezőgazdasági termelés összességében kielégítő, sőt egyes megyék és egyes kultúrnövények tekintetében jó. Ez megteremti a megfelelő feltételeket a lakosság jó, terv szerinti ellátásához mind 1981- ben, mind pedig 1982-ben az új termésig. Egyébként az idei esztendő első 7 hónapjában teljesítettük, nagy vonalakban, a lakosság mezőgazdasági termény- és élelmiszerellátására vonatkozó tervelőirányzatokat, sőt egyes termékek tekintetében jelentős növekedést értünk el az 1980-as fogyasztáshoz képest. Az idén összességében húsból és húsipari termékekből megvalósulnak a tervelőirányzatok, körülbelül 12 ezer tonnás mínusszal az állami alapból, de a következő négy hónapban megvan minden lehetőség annak pótlására. 1980-hoz képest meghaladjuk a forgalmazást halból, cukorból és édesipari termékekből csaknem 15 százalékkal, étolajból 8 százalékkal, margarinból több mint 11 százalékkal. Vannak bizonyos mínuszok tejtermékekből, mert nem teljesítették előirányzat szerint a termelést és az állami alapot. 1980-hoz képest a forgalmazás körülbelül 19 százalékkal növekedett tojásból, csaknem 40 százalékkal korai burgonyából, 20 százalékkal zöldségféléből, 25 százalékkal melegházi zöldségféléből. Gyümölcsből 5 százalékos növekedést értünk el. Biztosítottuk a jó kenyérellátást, 3,3 százalékos a növekedés a múlt évhez képest, számottevően emelkedett a száraztészta-ellátás. A várható zöldség- és gyümölcstermés megteremti a feltételeket a jó őszi ellátáshoz, megfelelő tartalékok biztosításához. Ennek ellenére meg kell mondanunk, hogy az idei mezőgazdasági eredményekkel nem lehetünk megelégedve. Való igaz, hogy az időjárási, éghajlati viszonyok eléggé bonyolultak voltak: hideg tavasz, különösen május hónapban, ami késleltette a vegetációt és hosszas szárazság a nyári hónapokban. Ez a kedvezőtlen helyzet kétségtelenül gyakorolt bizonyos negatív befolyást a termésre. De amint a tanácskozáson is hangsúlyozták, ilyen klímaviszonyok között is számos állami és szövetkezeti mezőgazdasági egység 5000—6000 kiló búzatermést ért el hektáronként, nagy árpahozamot, és megvan a kilátás arra, hogy kukoricából , éppenséggel 10 000 kilós hektárhozamot is biztosítsanak. Jelentős számú megyében a termelőirányzatokat meghaladó terméseredmények születtek. A tanácskozás folyamán említettem ilyen tekintetben Ialomita, Olt, Konstanca és más megyéket, amelyek terven felüli termékeket takarítottak be. Sajnos, bizonyos számú megye és mezőgazdasági egység a termelőirányzatok alatt mozgó terméseredményeket ért el. Nem kívánom említeni őket, ismeretesek, szó esett róluk a tanácskozás keretében. Milyen következtetéseket szűrhetünk le az idei mezőgazdasági tevékenység módjából? Elsősorban, elmondhatjuk, az idei esztendő tapasztalata is bizonyítja, minden szükségessel rendelkezünk ahhoz, hogy még bonyolult időjárási és éghajlati viszonyok között is állandó és biztos terméseredményeket érjünk el. Ehhez azonban általánosan el kell terjesztenünk a jó tapasztalatokat az összes megyékben és mezőgazdasági egységekben. Határozottan alkalmaznunk kell a normákat, a tudományos ismereteket, hogy a mezőgazdasági munkálatokat a lehető legjobb körülmények között végezzék el. Másodsorban: elmondhatjuk, minden szükségessel rendelkezünk ahhoz, hogy a jelenlegi ötéves terv folyamán valóra váltsuk a XII. kongresszus mezőgazdaságfejlesztési határozatait. Nemcsak elérjük, hanem túl is szárnyalhatjuk az ötéves tervben előirányzott hozamokat. Harmadsorban: szükségesnek mutatkozik, hogy határozottabban fellépjünk a mezőgazdaság gépesítésével és kemizálásával kapcsolatos összes kérdések gyors és teljes megoldásáért, biztosítva a rendelkezésünkre álló gépi eszközök lehető legjobb kihasználását, ésszerűen és maximális eredményekkel használva fel a műtrágyákat és a többi vegyszert. Negyedsorban: az idei esztendő tapasztalata bizonyítja, hogy a mezőgazdasági szerveknek, a Mezőgazdasági Akadémiának határozottabban kell munkálkodniuk megfelelő minőségű és nagy hozamú vetőmag- és ültetőanyag biztosításáért. Az idei esztendő számos hiányossága annak is tulajdonítható, hogy gyenge minőségű, IV. szaporítású vetőmagot használtak, pedig normális körülmények között legfeljebb II. szaporítású vetőmagot kellett volna igénybe venni. Ez érvényes az összes kultúrnövények, mind a gabonafélék és ipari növények, mind a zöldségfélék tekintetében. Ötödsorban: az állattenyésztés idei helyzete erőteljesen bizonyítja, hogy a legnagyobb eltökéltséggel kell végrehajtani az állattenyésztés fejlesztésének programját, biztosítani az állattenyésztési termelés növeléséhez szükséges takarmányalapot. Hatodsorban: az idei tapasztalatot bizonyítja, hogy határozottabban kell munkálkodni a telkesítési és lecsapolási munkálatok végrehajtásáért, az öntözés megfelelő kihasználásáért, jobban megszervezve a földtáblákat, a parcellákat, mind a gépesítési lehetőségek, mind a domborzati viszonyok arányában, kiküszöbölve a fölös nedvességtartalmat, elegyengetve a talajt és megfelelőképpen kivitelezve a munkálatokat. Végül, az idei tapasztalat mind a szép eredményeket, mind pedig a gyengébb eredményeket elért egységekben azt mutatja, hogy minden kultúránál szavatolni kell az optimális növénysűrűséget — az állandó, jó terméseredmények egyik döntő feltételét. Bebizonyosodott továbbá, hogy biztosítanunk kell a vetés optimális időszakban történő elvégzését. A dombvidékeken az őszi növények vetése nem szabad, hogy meghaladja október 1-ét. Általában október 15-ig be kell fejeznünk az őszi kultúrnövények vetését. Csakis ilyen körülmények között van ugyanis kilátás arra, hogy bokrosodva lépjenek a télbe, csakis így vehetjük biztosra a megfelelő termést. Bebizonyosodott, hogy a tavasziakat is korábban kell vetni. Az idei tapasztalat szerint ott, ahol április 15-ig befejezték a kukorica vetését, jó eredményeket értek el. Az, április 15 után vetett kukorica általában gyengébb termést hozott. Más következtetések is levonhatók a növényápolási munkálatok kivitelezésének módjával kapcsolatosan. A kapálás, különösképpen a csapadékszegényebb övezetekben, jelentős mértékben megőrzi a talaj nedvességtartalmát, tehát feltételeket teremt a megfelelő terméshez. Sok szó esett itt a szárazságról. Ismertettem, hogyan oszlott meg övezetek szerint a csapadék; megjegyzendő, hogy a normális csapadékviszonyú, sőt a csapadékban gazdag megyékben gyengék a terméseredmények, a csapadékszegényebbek pedig nagy, sőt a termelőirányzatokat meghaladó hozamokat értek el. Ialomita megye például, ahol a nyolc hónap alatt átlag 350 liter csapadék hullott, 3700 kilós hektárhozamot ért el búzából, de Ilfov, a mostani Giurgiu több mint 400 liter csapadékkal miért regisztrált kisebb eredményeket? Az összehasonlítás azt mutatja, hogy nem az eső, hanem a felelősség hiánya, a mezőgazdasági munkálatok jó megszervezésének a hiánya vezetett a gyenge eredményekhez. Ilfov megye egyébként a tavaly is kis terméseket takarított be, a megyében gyengén dolgoztak. Ugyanaz mondható fel femes megyéről, ahol a klíma- és csapadékviszonyok jobbak voltak mint Ialomitában, a terméseredmények viszont jóval kisebbek. A következtetés szükségképpen az, hogy a mezőgazdasági termelőirányzatokat a gabonafélék és más kultúrnövények tekintetében elsősorban azért nem teljesítették, mert hiányosságok mutatkoztak a munka megszervezésében és lebonyolításában, nem tartották be a korszerű mezőgazdálkodás szabályait és követelményeit. Persze, a megyék viselik a fő felelősséget, de jelentős felelősség hárul a Mezőgazdasági Minisztériumra, a Mezőgazdasági Akadémiára, az oktatási intézményekre is. Nem teljesítették kötelezettségeiket. Bukarestben mezőgazdasági oktatási intézet létezik, itt működik a Gabonatermesztési Intézet, a Mezőgazdasági Akadémia, de éppen a közeli övezetben nem kielégítő a termés Márpedig ez megkérdőjelezi az említett intézmények tevékenységét, beleértve a szintén Bukarestben működő minisztériumét is. Ahogy mondani szokás, még egy kőhajításnyira sem biztosították a mezőgazdaság hatékony irányítását és vezetését. Van mezőgazdasági intézetünk Iasi-ban, Kolozsváron, Craiován. De éppen ott születtek gyengébb terméseredmények, ahol ilyen tekintélyes erőink vannak. Hogyan igazolható a tudományos kutatásban, az oktatásban tevékenykedők munkája, hiszen nekik össze kell kapcsolniuk az oktatást a kutatással és a termeléssel, ők viselik a közvetlen felelősséget a mezőgazdasági eredményekért? E következtetéseken komolyan el kell gondolkodnunk. A minisztérium, a Mezőgazdasági Akadémia, az oktatási intézetek, a szakemberek gondolkozzanak el igen komolyan erről! Úgy tűnik, nem minden kutatási és oktatási káder van tisztában azzal, hogy feladata nem papírok gyártásában, referátumok összeállításában rejlik, hanem abban, hogy a jelenlegi követelmények szintjén, világszínvonalon mozgó mezőgazdasági hozamokat biztosítson. Minden egyes megyében alaposan elemezni kell hogyan folyt a munka, hogyan dolgozott minden egység, szervezési intézkedéseket kell foganatosítani, megerősítve a mezőgazdasági egységek vezetőségét, leváltani azokat, akik nem bizonyultak megfelelőknek. Nem szavak és referátumok, hanem az elért hozamok alapján kell megítélnünk az embereket; szenvedélyesen, szakavatottan dolgozó embereket kell kineveznünk, olyanokat, akik határozott elszántsággal készek biztosítani a mezőgazdasági programok végrehajtását. Tűzzük ki feladatul, hogy ne legyen megyénk, ahol búzából 3000 kilón aluli hektárhozamot érnek el. Az ország délnyugati és részben keleti megyéiben — körülbelül 15 megyéről van szó — 4000—5000 kilós hektárhozamot kell elérnünk búzából. A II. kategóriájú megyékben a minimális hektárhozam legyen 3500 kiló, a III. kategóriába tartozó körülbelül 12—15 megyében pedig legalább 3000 kiló. Az adott csapadékmennyiség mellett, megfelelőképpen megválasztva a földterületet, jó munkát végezve, betartva a megfelelő növénysűrűséget, könnyen biztosíthatjuk ezt a hozamot. Ne legyen többé egyetlen búzatermő vidéken sem olyan parcella, ahol a négyzetméterenkénti növénysűrűség nem éri el a 600 tövet. Az előirányzott vetőmagmennyiség tulajdonképpen 700-as növénysűrűséget biztosít négyzetméterenként, ami normális körülmények között 6000—7000 kilós hozamot kell hogy jelentsen hektáronként. Tárgyaljunk komolyan és az összes mezőgazdasági egységek, megyei mezőgazdasági szervek vezetőivel, de természetesen a kutatásban, az oktatásban dolgozókkal, ami. (Folytatása a 2. oldalon) A HATÉKONYABB ENERGIA- ÉS NYERSANYAGGAZDÁLKODÁSÉRT ÚJABB ÉRCTARTALÉKOK KIAKNÁZÁSÁT KÉSZÍTIK ELŐ A NAGYBÁNYAI BÁNYAKUTATÓK Az ország fejlettségi színvonalának szüntelen emelése — többek között — megköveteli a belső erőforrások hasznosítását, az ésszerű anyaggazdálkodást. A sokrétű feladatokat Nicolae Ceausescu elvtárs a dolgozók tanácsainak II. kongresszusán tartott előadói beszédében ismételten kidomborította: „Mivel az energetikai és nyersanyagszükségletet nagyobb mértékben kell hazai erőforrásokból fedeznünk, fokozni kell a geológiai kutató tevékenységet, új hasznos ásványi anyagok feltárásáért és értékesítéséért. Ennek kapcsán szükséges a geológiai kutatások idejének, valamint a kutatástól a felfedezett tartalékok kitermeléséig terjedő időszaknak a lerövidítéses. Máramaros egyike az ország legfontosabb bányaipari vidékeinek. A hasznos ásványi tartalékok feltárásában és bővítésében döntő szerepet tölt be a nagybányai Bányakutató és Feltáró Vállalat munkaközössége. A megnövekedett követelmények és egyes ércféleségek szegényebb hasznos tartalmának körülményei közepette hogyan igyekeznek eleget tenni az elvárásoknak? — kérdeztük GRAMA CORNEL mérnöktől, a vállalat igazgatójától. — Az előttünk álló feladatok valóban nagyok. Amint azt az RKP XII. kongresszusának dokumentumai is megszabják, hazánknak a fejlődő ország stádiumából a közepesen fejlett országok soraiba kell lépnie oly módon, hogy a lehetőségekhez mérten, hazai forrásokból fedezze nyersanyagszükségleteit. E nagyszabású célkitűzés megvalósítása érdekében fejtjük ki tevékenységünket mi is. Központi törekvésünk az, hogy a Bányászati és Színesfém- Kohászati Ipari Központtal együttműködve, biztosítsuk az érctartalékok növekedését. Munkánkat megnehezíti — ugyanakkor annak jelentőségét fokozza is — az a tény, hogy a kitermelés egyre mélyebb szinteken történő haladásával a fellérek keskenyednek. Ezt a folyamatot csak újabb tartalékok feltárásával, a bányászati technológiák korszerűsítésével lehet ellensúlyozni. A cél az, hogy több tartalékot fedjünk fel, mint amennyinek a kiaknázása folyamatban van, másrészt pedig növeljük a kitermelt érc mennyiségét, hogy a belőle kivonható hasznos ásvány termelése ne apadjon. — Ezek a feladatok a geológiai feltáró tevékenység iránti követelményeket, igényeket szaporítják... — Szemléltetésként említsem meg, hogy a hetedik ötéves terv időszakában közel 50 százalékkal nagyobb volumenű geológiai munkát kell végeznünk, mint 1976—1980 között. A megszaporodott tennivalókra idejében felkészültünk, így az 1981—1985-ös terv idején sorra kerülő feltáró munkálatok tervei már elkészültek, s azok finanszírozása is biztosított. A feladatok azonban nem egyenletesen oszlanak meg a bányaüzemek között, hiszen vannak olyan egységek — például Herzsa, Felsőbánya, liba —, ahol a tartalékok biztosításának kérdése sürgetőbb, ezeknél következésképp a geológiai munkálatok mennyisége szinte a kétszerese a többiekének. — A feltáró tevékenység — térben is történő — kiszélesítése bizonyára újabb bányák megnyitását is eredményezi. — Igen, a meglevő bányaüzemek területein kívül is találtunk hasznos ércet. Ezek kitermelése a jelenlegi tervidőszakban veszi kezdetét, s a gazdasági térképen mint új bányakitermelés jelenik meg Tarna-Socea, Felsőbánya-Kelet, Cisma, Poiana Botizei, Macíklán-Borsa stb. neve. — Ezek a közeljövő új bányái, de beszélgethetünk-e új, eddig nem hasznosított ásványok feltárásáról is? — Pártunk főtitkárának útmutatására ezirányban is tettünk erőfeszítéseket. Megelégedésünkre szolgál, hogy a rázbarei vas-mangánérc, a stejerai kaolinos és a magureni-i dolomitos kőzetek feltárása olyan ásványi tartalékokat jelentenek, amelyekre nagy szüksége van nemzetgazdaságunknak. Tavaly ugyanakkor megkezdtük a kutatást szén Rácz Albert (Folytatása a 2. oldalon) KOHÓKOKSZ - TERVEN FELÜL A hunyadi 1-es számú kokszoló üzem dolgozói kitartó erőfeszítéseket tesznek a kohókoksz-termelés növelésére. A berendezések optimális kihasználásával, és egyebek mellett a váltások és munkacsoportok jobb megszervezésével az esztendő eddigi időszakában terven felül 5500 tonna kohókokszot és 1800 tonna kátrányszármazékot állítottak elő, miközben az 1 tonna kokszra számított fajlagos fogyasztást 31 kg szénnel csökkentették. ÚJ TÍPUSÚ DÍZELMOTOR A brassói szakintézet kutatómérnökei egy új típusú dízelmotort terveztek. A 70 lóerős, kiváló teljesítményű motort a TV haszonjárművekbe, illetve az ARO terepjárókba építik be. HAJÓK EXPORTRA Jelentős sikerről számoltak be a napokban a galaci hajógyártók; a végső simítási munkálatok befejezése után előkészítették egy 15 000 tow kapacitású teherhajó és két parti úszómű átadását külföldi megrendelőiknek. Befejezés előtt áll a Polar 11 tengeri halászhajó építése is, melynek a tulceai tengerhalászati vállalat a megrendelője. Ohmes ,Komis, GYORS HAGÁGYELÍIKÉSZÍTÉS KOVÁSZNA MEGYÉBEN Szeles, hűvös vasárnap reggel. .. Terepjárásra indulunk, az első állomás Szépmező. A 6-os számú farmon a reggeli óráktól két burgonyapergetőt üzemeltetnek, a hideg idő ellenére legalább 120-an jelentek meg e napon is a mezőn. — Átmeneti szünet után, amelyet a kedvezőtlen időjárás okozott, újrakezdtük a betakarítást — tájékoztatott Valeriu Stoica, az állami gazdaságok megyei trösztjének főmérnöke, aki a helyszínen irányította a munkát. S nemcsak itt Szépmezőn indultak újra a gépek, hanem azonban is, a katonai vállalatunk pedig a dálnoki farmra vonta össze az erőket. — Az újraindulás láthatóan ütemnövekedést is eredményezett. — A Román Kommunista Párt Központi Bizottságánál tartott munkatanácskozás, Nicolae Ceausescu elvtárs nagy jelentőségű beszédében foglalt útmutatások alapján cselekszünk. Célunk az, hogy a rendelkezésünkre álló gépek és kombájnok teljesítőképességének jó kihasználásával meggyorsítsuk a burgonyabetakarítást, a takarmánykaralábé szedését, s természetesen a szállítást, terményértékesítést is. — Az őszi betakarítási program mellett fontos feladat a vetésre való felkészülés. — A hangsúly természetszerűleg az előkészületek minőségére helyeződik. Farmjaink példája igazolta, hogy e vidéken is lehetséges búzából 4—5 ezer kilogrammos hozamokat elérni, ha jó magágyba, időben minőségi vetőmagot vetünk. A burgonyaszedés ütemének növelése többek között a búzavetésre való felkészülést is jól szolgálja. Zágonban a termesztett burgonyafajták összetétele nem tette lehetővé az augusztusi szedést. Megtörténtek az előkészületek, hogy az őszi munkák lebonyolításában ne legyen kiesés. — A tanulság levonásán túljutottunk — mondotta Bortik László, a község polgármestere —, s most már a cselekvésen a sor nálunk is. E tekintetben mindenekelőtt a földek termőképességének a javítását emelhetném ki. Két hét óta a lehetséges kapacitás szintjén szórjuk az istállótrágyát a földekre, azonnal alá is forgatjuk a barázdákat. Ilyen nagyszabású tápanyagutánpótlási akcióra a községben rég nem volt példa — a számítások szerint legalább 200 hektárt javítottunk fel —, s bízunk abban, hogy az eredmények sem maradnak el. Szeptember elejével nálunk is teljes lendülettel beindul a betakarítás. Különös hangsúlyt helyezünk a tagság, az egész lakosság mozgósítására, munkába való bevonására. Az előttünk álló feladatok megértetésével, a régi kapacitás nyújtotta lehetőségek értékesítésével október elsejéig mi is elvégezhetjük a vetést, biztonságba helyezhetjük az őszi terményeket. A megye egy másik övezetében, Kézdivásárhely környékén a betakarítás időbeni megkezdésének köszönhetően örvendetesen előrejutottak a burgonya betakarításával. Ezt igazolja az a tény, hogy a megye e legfontosabb krumplitermesztő övezetében vasárnap már közel 1000 hektárról került biztonságba a termés, agráripari tanács szinten 33 százalékban végeztek e fontos szezonteendővel. A szomszédos Csernátonban is összegyűjtötték a krumplit az első 500 hektárról, Szentléleken pedig 19 százalékot mutat a hétvégi szedési teljesítmény. Ennek köszönhetően meggyorsult a szállítások üteme a központosított alap számára s hét végéig már mintegy 18 006 tonna burgonyát vettek át és továbbítottak mindenekelőtt a főváros számára. S bár a szeptember elsejéig elért 20 százalékos burgonyaszedési teljesítmény kielégítő, mégis, amint a mezőgazdasági munkálatokat irányító megyei parancsnokság legutóbbi ülésén is megállapították, további erőösszpontosításra van szükség. A szedési teljesítmények növelése mellett biztosítani kell, hogy a krumpli ne maradjon a mezőn, a földeken. A megrendelőknek való gyors továbbítás mellett a kézdivásárhelyi modern burgonyatároló feltételeket teremt az átvétel gyorsítására, a krumpli mielőbbi biztonságba helyezésére, s a szabaddá tett parcellákon pedig nyújtott műszakban dolgozhatnak a talajelőkészítésre szakosított gépesítési egységek, s így a megyében meggyorsulhat a magágyelőkészítés üteme. Flóra Gábor