Előre, 1986. január (40. évfolyam, 11848-11872. szám)

1986-01-21 / 11863. szám

2 Villanófény Téli terv (Imreh S. István felvétele) Január 21, kedd I. évnegyed I. hónap Az évből eltelt: 21 nap Hátra van még: 344 nap Napkelte: 7.51 Napnyugta: 17.06 Holdkelte: 12.54 Holdnyugta: 4.18 FELHŐS IDŐ A Meteorológiai és Hidro­lógiai Intézet jelenti: Válto­zékony idő, változó felhőzet, inkább felhős égbolt ,az ország legnagyobb részében. Csapa­dék eső, havaseső és hó for­májában az ország nyugati, északi és központi részein, szórványos jelleggel és csak eső formájában a többi vidé­ken. Mérsékelt, időnként megerősödő szél az ország legnagyobb részében 50 kilo­méter, a hegyekben 100 kilo­méter óránkénti sebességig. Éjszakai hőmérséklet mínusz 5 és plusz 5 fok között, nap­pali 0—8 fok között. ­ "S­TEVE KEDD 20.00 Híradó , 20.20 Gazdasági aktualitások • Többlettermelés a gazdaság minden ágazatában 20.30 Tv-színház (SZ) Tudor Szim­áru: Történet az egyesü­lésről. Szereplők: Traian Sta­­nescu, Elena Albu, Teofil Vilcu, Gheorghe Cozorici, Ion Marinescu, Tudor Gheorghe, Boris Ciornei, Ion Pavlescu, Ileana Cernat, Adrian Geor­­gescu, Matéi Alexandra, Radu Panamarenco, George Oan­­cea, Cornelia Pavlovici, Ro­xana Ionescu, Angela Ioan, Ion Chelaru, Catalin Ciornei, Geo Costiniu, Carmen Miha­­lache és mások. Rendezte: Eugen Todoran 21.50 Híradó SZERDA 20.00 Híradó 20.20 A román gazdaság a a Nicolae Ceausescu korszak­ban (SZ) 20.35 Versek és dalok az Egye­sülés köszöntésére (SZ) 20.45 Tv-fórum (SZ): Nicolae Ceausescu elvtárs műve 21.05 Film folytatásokban (SZ): A legendás lovag — utolsó rész 21.50 Híradó ■ Eredményes évet zártak az elmúlt esztendőben a Kras­­só-Szörény megyei talajjaví­tási vállalat dolgozói Berzo­­via község határában, ahol befejezték a talajjavítási munkákat, s ugyanakkor het­venkét hektáron drénezést is végeztek. Az idén tovább folytatják a talajjavítási mun­kákat, hogy a helybeli ter­melőszövetkezet és állami mezőgazdasági vállalat föld­tábláin több száz hektár te­rületen öntözhessenek. Egyéb­ként szeptemberig be akar­ják fejezni azt a nagyszabású munkát is, melynek segítsé­gével — a földben elhelye­zett vezetékeken keresztül — a sertéstenyésztő és hizlaló komplexumnál felgyűlő trá­­gyalevet a szántóföldekre juttatják, s tápdúsító öntözés­ként hasznosítják.­­ A predeáli üdülőtelepre vasárnap megérkezett az idei második széria. A predeáli villákban és szállodákban az idén 1200-zal többen töltik pi­henő szabadságukat, mint az elmúlt évben. A turisztikai hi­vatal kirándulásokat, sportve­télkedőket, filmvetítéseket és művész­műsorokat, az üdülők számára karneválokat szervez, hogy minél kellemesebben teljen idejük. S­zerencsés csillagzat alatt­­ született az Előre szer­kesztősége, a Hargita Me­gyei Pionírtanács, Tanfel­ügyelőség, Testnevelési és Sporttanács rendezésében zajló, lapunk nevét viselő jégkorong torna. Csütörtökön még csorog­tak az ereszek szerte a Csíki medencében, hogy pénteken csonttá fagyjon mindenütt a víz, így a csíkszentdomokosi felújí­tott jégpályán is. A­­hideg idő azonban mintha csak a gyerme­kek kedvét kereste volna, pon­tosan vasárnap délig tartott, a­­mikor ismét megroggyant a hó, megpuhult a jég. A két időjárási frontátvonulás között került sor — a legjobb jégviszonyok közepette — a II. jégkorong Előre Szuperkupára, amelyen immár Hargita megye, s nyugodt lélekkel mondhatjuk, hogy az ország legjobb kis pio­níregyüttesei vettek részt, így a versenyen kívül induló, az át­meneti enyhülés miatt tétovázó házigazdák sorra fogadhatták a címet védő Gyergyószentmiklósi ISK-t, a Csíkszeredai ISK-t, a Balánbányai Minerált, valamint a jubiláris jégkorong Előre Ku­pa győztesét és második helye­zettjét, Gyergyócsomafalvát és Gyergyóremetét. A megtisztelő címért a harc eleve szorosnak és izgalmasnak ígérkezett, hi­szen a műjégpályán készülő szentmiklósi és Csíkszeredai e­­gyüttes, de a balánbányai is a maga során jogos igényekkel je­lentkezett a mindeddig szép és dicséretes teljesítményt nyújtó falusi csapatokkal szemben, a­­melyek edzése a természet jó­indulatától függ. Az előzetes el­gondolások, számítások azonban hamarosan felborultak, mi több, a végén feje tetejére álltak. Hogy miként? Arról az alábbiakban érdemes bővebben is szólni. Kezdődött minden azzal, hogy — amint azt már röviden emlí­tettük — a két falusi együttes a X. jégkorong Előre Kupa torna elődöntőjét megismételve, olyan parádés, izgalmas csatározással lepte meg az ezres csíkszentdo­mokosi közönséget és a szakem­bereket, hogy mindenki feltette a kérdést: vajon nem a torna rangadóját látta? Aki hangosan vagy magában igennel válaszolt, nem sokat tévedett. Ugyanis a győztes Gyergyócsomafalva és a vesztes Gyergyóremete a továb­biakban is várakozáson felül, mi több, bravúrosan szerepelt, bizo­nyítva, hogy községük áldozat­­vállalása nem volt értelmetlen. De ne vágjunk a dolgok elébe. Kövessük az események mene­tét. Szombaton a kora reggeli ó­­rákban már jegyezhettük is az első vérbeli meglepetést. Az Előre Kupa hétszeres tulajdono­sa, a gyergyócsomafalvi kis pio­nírok csapata sima, teljesen megérdemelt győzelmet aratott a Csíkszeredai Iskolás Sportklub együttese felett, amelynek edző­je nem kisebb egyéniség, mint a sokszoros válogatott Janovits Endre, aki egyben az országos felnőtt bajnokság negyedik he­lyezettjének, a Progresusnak a szakirányítója is. Ezzel már kör­vonalazódott a rangadó, ahova mindenki a Gyergyószentmiklósi ISK-t és Gyergyócsomafalvát várta. Ahhoz azonban, hogy ez a valószínűség valósággá is vál­jon, az kellett, hogy az előbbiek túljussanak Remetén, de a vesz­tes Csíkszeredán is. Nem csoda tehát, hogy az elkövetkezőkben gyakorlatilag nem volt érdekte­len mérkőzés. Még szombaton a gyergyó­­szentmiklósiak minden csoma­­falvi győzelemre győzelem­mel válaszoltak. 5—0 arány­ban múlták felül Reme­tét, majd a városiak rangadó­ján 6—1-re Csíkszeredát. Mivel a maga során Gyergyócsomafal­va 4—0-ra nyert Balánbánya el­len, vasárnap a mindent eldön­tő utolsó találkozón két veret­len együttes csapott össze. Ér­demes ideírni a két csapat ed­zőjének mérkőzés előtti nyilat­kozatát: Domokos Lajos (Csorna­falva): „Az ellenfél jobbnak, gólerősebbnek néz ki, esélyesebb a győzelemre, bízom azonban kapusomban, a gyermekek küz­dőképességében“. Bazilides Tibor (Gyergyószentmiklósi ISK): „Úgy érzem, jobbak vagyunk, de ez nem jelent semmit, a jé­gen sok minden történhet“. És történt is. Fergeteges gyer­gyószentmiklósi támadások u­­tán a 13. percben a csomafalvi Kedves Áron elcsípett egy ko­rongot, elfutott azzal, felnézett és Domokos László elé tálalt, aki nagyszerű góllal szerezte meg csapatának a vezetést. A váratlan gól nem törte le Bazili­des edző legénykéit, újabb ro­hamoknak indultak, de minden lövés elakadt az ellenfél védőin vagy Csata Attilán, aki szenzá­ciósan védett. Fordulás után újabb váratlan jelenetnek lehet­tünk szemtanúi. A kapujukhoz szegezett csomafalviak formás támadásba lendültek, amelynek végén Kedves Áron 2-re növelte a csomafalvi gólok számát. Vé­ge lenne ezzel a mérkőzésnek? Ilyen könnyen nyerne Csoma­­falva? Szó se lehetett róla. A második játékrész utolsó per­cében Keresztes Lehel végre be tudta csapni Csata Attilát, majd fordulás után közvetlenül buta öngóllal (ezt Szász István neve mellé írták be) egyenlített az Iskolás Sportklub. Kezdődött te­hát minden elölről. Pontosabban mégsem, mert ebben a pillanat­ban Gyergyószentmiklós jobb gólkülönbségének köszönhetően, már a rangsor élén állt. Ebbe viszont a csomafalviak nem mentek bele. A szoros védeke­zésből hirtelen indították ellen­­támadásaikat, s az egyik ered­ménnyel is járt. Kedves Áron, akit a közönség csak így bizta­tott: „Áron, mindenáron!“, szen­zációs gólt lőtt a kapu jobb fel­ső sarkába, s ezzel Csomafalva ismét vezetéshez­­ jutott, mi több, mivel több gól nem született, megszerezte a győzelmet, meg­fosztotta tavaly kivívott címétől a Gyergyószentmiklósi ISK-t. Csomafalva ezek szerint tarolt, kettős kupagyőztes lett. Első lett mind a X. Előre Kupa, mind a II. Előre Szuperkupa tornán. Gyarmath János II. jégkorong Előre Szuperkupa torna — Csíkszentdomokos '86 Gyergyócsomafalva feltartóztathatatlan volt! Kiküldött munkatársunktól D/ICMD/4 KEDDI KRÓNIKA Programszakadás Ha a gépkocsiban elromlik­­ egy légcsavar, más szóval propeller vagy ventilátor, ak­kor az baj, de nem tragédia. A motor megáll, a vezető bosszankodik, az utasok meg örülnek, hogy nem a fék sza­kadt el. Ha viszont egy repü­­­­lő légcsavarja romlik el, ab­­ból tragédia lehet. Nem véletlen, hogy mosta-­­ nában egyre többet beszélünk a termékek megbízhatóságá­­­­ról, üzembiztonságáról, mert a fokozott tipizálás és nagy , szériagyártás során nem min-­­­dig lehet tudni, repülőbe vagy­­ triciklibe kerül az a bizonyos , alkatrész (túloztunk, persze,­­ de csak a szemléletesség ked­­­­véért). Sajnos, akadnak még ter­mékek, am­elyek gyártásánál ‘ nem törjük magunkat eléggé­­ az üzembiztonsággal. Azt­­ hisszük, ha elromlik, az baj,­­ de nem tragédia. Pedig itt van a banális vil­­­­lásdugó esete. Valóban, ha­­ mozog a csatlakozóban, re­­e­cseg a rádió, villódzik a tévé­­­h­ez, ugye, csak kellemetlen. De ugyanaz a villásdugó, ha automata mosógép drótjának végén apró kihagyásokkal teljesít szolgálatot, akkor el­füstöl a villanyvezeték szige­telése. Vizsgaszesszió előtti na­pokban, amikor minden perc drága, bukaresti fizikushall­gatók egy csoportja éjt nap­pallá téve dolgozott egy kü­lönleges számítógép-progra­mon. Az utolsó lépéseknél drukkerek is akadtak, egyre többen izgultak körülöttük és valaki véletlenül hozzáért a fali csatlakozóhoz. A képer­nyő egy pillanatra elsötétült, ezalatt — zutty — a program láthatatlanul és hallhatatla­­nul összeomlott. Tiszta szerencse, hogy a programozó diákokban nem szakadt meg a program. Min­denesetre „nyomot hagyó“ mesterségre nevelésre került volna sor, ha akkor jelentke­zik valaki és magára vállalja a felelősséget a hibás duga­szért vagy a felületes szerelé­sért. Nits Árpád Bányászati múzeum Igen érdekes látnivalókat kí­nál az Abrudkártyától : mindössze a 12 kilométerre levő Rosia Mon­tanan működő Bányászati Mú­zeum. Az 1981-ben létesített in­tézmény nyolc kiállítóterme és szabadtéri szektora átfogó képet nyújt az ebben az országrészben ősidők óta űzött foglalatosság történetéről, nemkülönben a mó­­cok harci múltjának kiemelkedő mozzanatairól, a Nyugati Sziget­­hegység településein kibontako­zott erős kulturális mozgalomról. Szabadtéri elrendezésben ré­gebbi és újabb keletű bányász­szerszámok és felszerelés ragad­ja meg a látogató figyelmét. Szintén a múzeumhoz tartozik a korhű kivitelezésű, 400 méteres római bányatárna. • Jórészt hazafias mun­kával készült el Hátszegen a dévai földgázelosztó vál­lalat itteni munkacsoport­jának székháza. A négy helyiséget, mechanikai műhelyt és két raktárt magába foglaló épülethez az egység dolgozói főleg újraértékesíthető anyago­kat­ használtak fel. (NICU­SBÜCHER, Hátszeg) ­ AZ ELECTRECORD TÉLI ZENÉI sak a zenehallgatás idő­pontja téli: maga a zene, Csajkovszkij II., opus 17- es, c-moll kis orosz szimfóniája más évszakokat idéz. Az „ukraj­nai“ alcímet is viselő mű kelet­kezésének alkalma is egy nyári, ukrajnai nyaralás, 1872-ben. A II. vonósnégyes, az I. Zongora­­verseny keletkezésének is ideje. Az ukrajnai népzene dalamai szövik át, a folyó, a madár, a tánc dallamai. Az Electrecord STRECE 02445 számát viselő le­mezén a belgiumi Ronald Zoll­mann vezényli a lasi-i Moldova Szimfonikus zenekart, amely az idén ünnepli rendszeres hang­versenyévadjainak nyolcvanadik évét A „nagy“ Csajkovszkij-mű­­vek árnyékában viszonylag rit­kán kerül megszólaltatásra ez a rendkívül szép darab. Az első té­tel szonátaformában íródott. Lassú bevezető nyitja, kürtön szólal meg a főtéma, a Volga anyácskánk című ukrán népdal földolgozása. Ezt használja föl a gyors, Allegro kidolgozási részben, ennek a fölfokozott rit­musaihoz társul a métabús mel­léktéma, a kettőből bontja ki a szerző a lírai tétel szövetét. Zollmnaan a gyors részben, an­nak ellenére, hogy a visszafogot­tabb, uralt intonáció híve, nem játékos, inkább drámai. A tétel végének, méltóságteljes, maes­toso pillanatát végül egy fölol­dó, könnyebb szakasz váltja föl. A II., Andantino marziale rész­­induló, groteszk elemekkel. A saját, Undine című operájának második felvonásából a nászin­dulót használja témaként a szer­ző, melléktémaként egy négy va­riációnak alávetett dallamot. A középrész, Ária, egy lírai orosz népdal változataiból épül. A ze­nekar hangja itt végig szelíd, lí­rai, kevésbé groteszk, mint amire a zenei szöveg módot adna, kerüli a vaskosságot, inkább gyöngéd. Egy Tolsztoj-elbeszé­­lésre hasonlít nyugodt, elbeszé­lő hangja, régi udvari táncot idéző előadásmódja. Zollmann varázslatos hangképeket csal elő a iadi-i zenekarból. A Scherzo mozgalmas tételé­nek középrésze, triója egy uk­rán tréfás dalra épül, fafúvósok szólaltatják meg, Csajkovszkij kedvelt hangszeregyüttese. Hár­mas mozgása részben táncra emlékeztet, másutt dús fölrakású elbeszélésre. Ez az epikus elem, az elbeszélés-szerűség, a tár­gyilagos hangvétel az interpre­táció egyik legérdekesebb és legélvezetesebb eleme. A közép­rész lassan indít, fokozatosan nőnek ki a fúvósok szövegrészei, majd egy fölfokozott visszatérés­sel zárul a tétel. A három gyorsuló tempójel­­zéssel föliratozott Fincilé egy­­ népünnepély képét idézi. Tema­tikusan, az indításban Muszorg­­lszkij Egy kiállítás, képei című al­kotásának séta-motívumát is fölvillantja. A tétel alaptémája azonban A daru nevezetű ukrán táncdallam. Előbb halkan indul, csöndes humorral, majd variá­ciók során harsányabb színekkel gazdagodik. Fölbukkan benne ellenpontozásképp egy lírai té­ma is. A szimfónia vége azon­ban a néptánc elragadó forga­taga. Az előadásban Zollmann és a vezénylését hihetetlenül ér­zékenyen követő muzsikusok ezt úgy valósítják meg, hogy a las­­sú bevezető tipegő, lépő, sorjá­zó, gyorsuló bevonulása után egy opera-táncra emlékeztető hangzású, tiszta, sugárzó, egy­séges hangzású zenét játszanak. Azt mondhatnánk, tombolássá tágul a tánc, de ez itt nem szer­telen, nem frenetikus, csak de­rűs, tágas. A II. Szimfóniát a kortársak, köztük Rimszkij-Korszakov, Mu­szorgszkij, Borogyin osztatlan el­ismeréssel fogadták. Az önma­gával elégedetlen szerző azon­ban néhány év múlva újra át­dolgozta, ez a végleges válto­zat. Ronald Zollmann, aki 1950- ben született, tizenhét évesen Igor Markevitch és Nadia Bou­langer tanítványa volt, ma a vi­lág nagy zenekaraival és ope­raházaiban vezényel. Számtalan karmesteri díj, körút, lemez áll mögötte, 1977 óta a Brüsszeli Királyi Konzervatórium vezény­lés-szakának vezető tanára. Ve­zénylésének legfőbb jellemzői közé sorolhatjuk az erőteljes összefogottságot, a tiszta, sugár­zó hangképet, a gyöngéd, lírai hangvételre való hajlamot, a­­mely azonban sohasem érzelgős, a melankólia és az öröm is fe­gyelmezett nála, sosem szélső­ségesen érzelmes, a szenvedély­ben sem. A tempójelzéseket kor­hű értelmezésben közvetíti, nem interpretálja modern sebességre, ami idegen lenne a mű szelle­métől. A zenélés intenzitása és esztétikai kerekdedsége, formált­­sága ad a muzsikálásának, a zenélésének s ennek a jól sike­rült lemeznek maradandó érté­ket. Egy ritka művet egy nagy karmester előadásában élvezhe­tünk. ★ Antoine de Saint-Exupéry, a hírneves francia író, aki 1944 júliusában repülőtisztként halt hősi halált a Korzika fölötti légi­csatában, 1940-ben írta az immár világhíres művét, A kis her­, cégét. Eldönthetetlen, hogy mese vagy elbeszélés-e a bolygók vi­lágából érkező lényecske törté­­nete, hogy gyermekeknek vagy felnőtteknek szól-e. Világos me­séje mindkettő számára érthető­vé teszi, ahogyan tanulságai, legfontosabb gondolatai, a gyermeki világot idéző logikája és erkölcsi tisztessége azóta sok­szor idézett locusszá vált. A siva­tagban, nyolc napra elégséges víz tudatában sietősen repülő­gépet javító szerző és a boly­góját odahagyó, a Földre láto­gatóba érkező Kis Herceg tör­ténete egyben a barátság, a gyöngédség, a szeretet meséje is. A Szaharába pottyanó kis utas panaszára, miszerint embe­rek közé vágyik, mert egyedül van, a kígyó feleli: „Az embe­rek közt is egyedül van az em­ber". Különösen, ha olyan el­fogultak, önzők, pénz- és hata­lomvágyók, mint a könyvbeli Ki­rály, Pénzember, a Hiú, az Iszá­kos, a Földrajztudós, akik azt hi­szik, hogy csak az fontos, amit ők végeznek vagy gondolnak, el­felejtik a világ eredendő érté­keit, a rácsodálkozás örömét, a kölcsönös felelősség súlyát és bánatát. Ebben a könyvben a Róka, a Kígyó mondják el — a Kis Herceggel együtt — azt a­­mi fontos: a róka elmagyarázza a kisfiúnak, hogyan kell megsze­lídítenie, de ez a történet több ennél, ez az emberi kapcsolatok története is, egyfajta modellje. Az Electrecord ST—EXE 02630 számú lemezén Illyés Kinga színművésznő mondja el Saint- Exupéry történeteit, jeleníti meg mindegyik szereplőt. A könyv dialógusokra épített szerkezete megkönnyíthette számára a dra­­matizálás munkáját, de így is meg kellett rövidítenie, össze kellett vonnia a terjedelmes szö­veget. Emlékszem arra az 1969- es előadásra, amelyen először mutatta be a művésznő stúdió­­színpadon a kis herceg történe­tét. Röpültek a labda­bolygók, elfelejtettük, hogy egyetlen sze­mély játssza-mondja-forogva­­szenvedi végig a tizennégy (!) szereplőt. Ez a könyv kiválóan alkalmas a stúdió-, a hang­­rögzítős munkára egyébként. Illyés Kinga legjobb képességei ragyognak föl a hangváltások­ban, az egymásnak feleselő ala­kok hangi jellemzésében, a tu­­dákos, orrhangú Földrajztudós, a reszketeg hangú Iszákos, a cér­nahangú Virág, a csengő, gyer­mekhangú Kis Herceg, vagy a meleg, „felnőtt"-hangú mesélő látványt helyettesítő akusztikai megjelenítésében. Ami a kiha­gyásokat illeti, minden lényeges szereplő vagy mozzanat benne van a válogatásban, rajta van a lemezen. Ami néha fölösleges, az azok a betoldott szavak, ki­fejezések, mondatok, amelyek egyáltalán nem voltak az eredeti szövegben, de amelyek „ma­gyarázatként" kerülnek be. Sze­rencsére, ilyen elenyészően ke­vés van. A történet fonala ép és a tanulságok is. „Mindörökké felelőssé válsz azért, amit meg­szelídítettél" — mondja a róka. Illyés Kinga vállalja ezt a fele­lősséget, nemhiába járta be a „kerek világot" ezzel a történet­tel, Angliát, az NSZK-t, Svájcot, Franciaországot, Belgiumot, Ju­goszláviát, Svédországot, Ma­gyarországot, Hollandiát, az Egyesült Államokat. S abban a közös stúdiómunkában, amely­ben Hencz József kellemes, il­leszkedő zenéi. Boros Zoltán szerkesztői tudása is benne van, Illyés Kinga hatalmas palettán játszik, vállalva a hallgatóság megszelídítésének felelősségét. ★ A téli zene- és mesehallga­táson kívül az év fordulójához társul némely könnyebb műfaj élvezete is. Ez a bécsi keringők, az operettek évadja, s ebből nyújt át egy csokrot az Electre­cord harmadik lemeze, Szilágyi Ferenc kolozsvár-napocai opera­énekes előadásában. Szilágyi — ahogy azt Fehérvári László ope­rakritikus leírja — óriási utat tett meg életpályájában. A ka­pusi származású, Triumf-gyárbeli esztergályosból két évtized ün­nepelt tenoristája lett. 1953-ban került a Kolozsvár-napocai Álla­mi Magyar Operába, magán­úton végezte el a Konzervató­riumot s 1959-ben már Mascag­ni Parasztbecsületének Turridu­­ját énekelte a Szamos-parti ope­raház színpadán. Tíz hónap a­­latt, 1962-ben öt operai tenor­­főszerepben debütált! A Carmen Don Joséja, az Aida Radamese, a Pillangókisasszonyban Pinker­ton, J­­s a Don Carlos és a Hunyadi László címszerepét éne­kelte. Jelentős alakításaként kell említenünk később, a Fidelióban Fiorestan, az A nürnbergi mes­terdalnokok Walterét, a Pikk Dáma Hermán-szerepét, a Ba­­jazzók Canióját vagy a Tosca Cavaradossiját, az Othello cím­szerepét. Nem volt olyan Bánk Bán előadás, amelyen Szilágyi Ferencnek ne kellett volna meg­ismételnie Bánk nagyáriáját, gyakrabban előfordult, hogy há­­romszor-négyszer is­ visszahívta a lelkes közönség a dobogóra. Emellett az operai szerepkör mel­lett Szilágyi Ferenc operetténe­kesként is aratta a sil­ereket, nem szólva a számtalan­­ nóta- és hallgatóéneklésről, rádió- és televíziós felvételek sokaságá­ról. A jelenlegi, STRECE 02467 számot viselő lemez tizenegy operettből tartalmaz egy-két hí­res dalt, belépőt, áriát. Kacsóh Pongrác János Vitézéből; Leltár­tól a Cigányszerelem, Frederika, i Paganini, A mosoly országa és A víg özvegy című operettekből; Kálmán Imre Zsuzsi kisasszony, Bajadér, Maricza grófnő és a Cirkuszhercegnő című alkotásai­ból; valamint Johann Strauss Ci­gánybárójából találunk hangu­latos darabokat e fölvételen. Szi­lágyi Ferenc hatalmas repertoár­ja, több évtizedes rutinja most is megteszi a magáét, bár a felvétel zenei minősége, értsd: stúdiómunka, akusztikai viszo­nyok, vágás, nem a legjobb. Ebben persze nincs szerepe az előadónak, sem a Ploiesti-i Szimfonikus Zenekarnak, ame­lyet Bács Lajos vezényel. A le­mez így is, a műfaj kedvelői számára élvezhető produkció, a régmúlt álomvilágok rózsaszín romantikáját hozza, mintegy ki­egészítve a hagyományos január másodikai, bécsi keringő-hang­­verseny élményét. Egy-egy híre­sebb keringő, polka erre a le­mezre is rákerülhetett volna, esetleg egy-egy operet-kettős is Szilágyi Ferenc és valamely jó h­angú énekesnőnk előadásában. Ez a műfaj — és valószínűleg az Electrecord is — tartogat még meglepetéseket az elkövetkező évekre. Addig is, a jó lemeznek, ki-ki műfaja és igénye szerint örül, s várjuk az újabb mesé­ket, muszikákat. Balla Zsófia EREDMÉNYEK • Gyergyóremete — Gyer­gyószentmiklósi ISK 0—5 (0—2, 0—2, 0—1). A góllövők­: Koncsag Zoltán, Keresztes Lehel, Kereső László, Szász István és Lew Attila • Balánbányai Mineral — Csíkszentdomokos (versenyen kívül) 8—3 (4—1, 1—2, 3—0). A góllövők: Timaru Ion (4), Boldizsár György (2), Zoltán Florin és Rácz György, il­letve Bálint Alfonz (2) és Székely Zoltán • Gyergyószentmiklósi ISK — Csíkszeredai ISK 6—1 (4—1, 1—0, 1—0). A góllövők: Szász István (4) és Lew At­tila (2), illetve Vezsenyi At­tila • Gyergyóremete — Ba­lánbányai Mineral 4—0 (2—0, 1—0, 1—0). A góllövők: Csor­­tán Csaba (3) és Laczkó Gyula . Csíkszentdomokos — Csomafalva (versenyen kí­vül) 9—5 (2—2, 2—1, 5—2). A góllövők: Bálint Alfonz (7), Péter László és Székely­­Zoltán, illetve Domokos­­László (3) és Domokos Ár­pád (2) • Gyergyóremete — Csík­szeredai ISK 3—0 (2—0, 1—0, 0—0). A góllövők: Csortán Csaba (2) és Laczkó Gyula • Balánbányai Mineral — Gyergyócsomafalva 0—4 (0—0, 0—1, 0—3). A góllövők: Kedves Áron (2), Molnár Lóránt és Domokos László • Gyergyószentmiklósi ISK — Csíkszentdomokos (versenyen kívül) 5—2 (2—0, 0—1, 3—1). A góllövők: Szász István (3), Sára Adolf és Hankó Róbert, illetve Bá­lint Alfoz és Nagy István 9 Baránybányai Mineral — Csíkszeredai ISK 1—3 (0—0, 0—2, 1—1). A góllö­­­­vők: Boldizsár György, il­letve Rajz Attila, Gergely Attila és Imets Attila 9 Gyergyóremete — Csíkszentdomokos (verse­nyen kívül) 2—4 (0—0, 1—2, 1— 2). A góllövők: Csortán Csaba (2), illetve Bálint Al­i­fortz (2) és Márton Alpár (2) • Gyergyószentmiklósi ISK — Gyergyócsomafalva 2— 3 (0—1, 1—1, 1—1). A góllövők: Keresztes Lehel és Szász István, illetve Ked­ves Áron (2) és Domokos László A RANGSOR Csomafalva 4 4 0 0 12— 2 8 Gyergyó­szentmiklós 4 3 0 1 18— 4 6 Remete 4 2 0 2 7— 6 4 Csíkszereda 4 1 0 3 4—14 2 Balánbánya 4 0 0 4 1—16 0 A torna díjazottjai • A legfiatalabb játékos: Barabás Mihály (Balánbá­nyai Mineral) • A legjobb kapus: Csata Attila (Gyer­gyócsomafalva) • A leg­jobb hátvéd: Madarász Im­re (Gyergyócsomafalva) • A legjobb csatár: Csortán Csaba (Gyergyóremete) • A gólkirály: Szász István (Gyergyószentmiklósi ISK) • A legsportszerűbb csa­pat: Balánbányai Mineral • A legtöbb büntetőt érté­kesítő csapat: Balánbá­nyai Mineral A díjakat és diplomákat az Előre szerkesztősége, a Hargita megyei Pionírta­nács, Tanfelügyelőség, Test­­nevelési és Sporttanács, a Szakszervezetek Hargita Megyei Szövetségének Ta­nácsa, valamint a Hargita Művészete Kisipari Szövet­kezet adományozta. ELŐRE KÖZÉLET Faruk Kaddoumi, a PFSZ Végrehajtó Bizottságának tagja és Politikai Főosztályának veze­tője, aki küldöttség élén látoga­tást tett országunkban, találko­zott a román sajtó és Rádiótele­vízió képviselőivel. A vendég részletesen beszá­molt arról, hogy fogadta Nicolae Ceausescu elvtárs, a Román Kommunista Párt főtitkára, Ro­mánia Szocialista Köztársaság elnöke. Mint külön hangsúlyoz­ta, a román államfő világosan megerősítette: az RKP, Románia támogatja a Palesztinai Felsza­­badítási Szervezetet és harcos szolidaritást vállal vele. Nicolae Ceausescu elnök nyomatékosan hangsúlyozta — mondotta a ven­dég —, fokozott erőfeszítéseket kell tenni a palesztin nép tör­vényes nemzeti jogainak, első­sorban az önrendelkezéshez és egy független palesztin­ állam megteremtéséhez való jogának a megvalósításáért. A baráti szocialista Románia Nicolae Ceausescu elvtárs veze­tésével széles körű tevékenysé­get fejt ki, kitartó és követke­zetes erőfeszítéseket tesz, cse­lekvően részt vállal az igazságot és tartós közép-keleti béke meg­teremtéséért kifejtett nemzet­közi erőfeszítésekből, fontos sze­repe van a palesztin nép jogos törekvéseinek megvalósítását szolgáló akciók fokozásában. A vendég síkraszállt azért, hogy hívjanak össze nemzetközi konferenciát az ENSZ égisze a­­latt a Közép-Kelet kérdéseiben a Szovjetunió, az Amerikai E­­gyesült Államok, az összes ér­dekelt felek és a Palesztinai Felszabadítási Szervezet részvé­telével, ez utóbbi — mint a pa­lesztin nép egyetlen törvényes képviselője — számára pedig biztosítsanak az összes többi, közvetlenül érdekelt féllel e­­gyenlő pozíciót. Befejezésül nagy elismeréssel szólt a román népnek a palesz­tin nép igaz ügye iránti szoli­daritásáról. IS« - MESTERSÉGEK (Folytatás az 1. oldalról) Régből elhallgatja, hogy mitől romlott el az óra — leesett vagy beázott, mert ezek a leg­gyakoribb esetek. Nekünk kell kiszálazni, hogy tulajdonképpen min ment keresztül az érzékeny műszer. Olykor ízekre kell szed­ni, amíg rájövünk, mi a baj. Ezt kezdetben közösen végezzük, a megoldást aztán rájuk bízom, ha nem sikerül, kezdjük elöl­ről. .— S ez nem nem árt az órá­nak? — Hát éppenséggel nem használ — vonja meg nevetve a vállát —, de hát a sebésznek is el kell végeznie valakin az első műtétet... Arra oktatom őket, hogy kérdezni, tanulni so­hasem szégyen. Én sem szé­­gyellek még ma sem elmenni egy-egy régi nyugdíjas kollégá­hoz. A múltkoriban például régi ingaórát hozott valaki — manapság különben is divat a dédanyák antik óráit kiásni va­lamelyik padlászugból — kü­lönleges szerkezete volt, nem boldogultunk vele. Látta volna, a nyugdíjas mester, hogy meg­örült neki — Mandel Andrást vagy Borlodean Gheorghet szoktam ilyenkor felkeresni —, mintha a fiatalsága tért volna vissza ... — Szigorú főnöknek tartja magát? — Egyáltalán nem tartom fő­nöknek magam, csupán tapasz­taltabb kollégának. Nyílt, bará­ti légkör van a kis műhelyben, hiszen ez a második otthonunk, sokszor több időt töltünk itt, mint odahaza. Mindent meg-­ tárgyalunk közösen, több szem többet lát alapon, mindnyájunk véleménye egyforma súllyal esik a latba, csak így lehet jól dol­gozni, s a szakmában előrelép­ni. Egyébként többnyire már túl vagyunk a tanulóéveken. Mitar Mircea vagy Heisler Magdolna például bevált, jó mesterembe­rek. — Van egy vesszőparipám — folytatja Jakobi Gábor, miután kihörpinti a kávéját — a tisz­taság, a rend. Ezek kulcsszavak az óvásszakmában. Pedáns, tiszta munka, erre nagyon so­kat adok, ötven százalékban eb­ből áll az órásmesterség. Lelki­­ismeretesen kitakarítani a szer­kezetet, hogy akadálytalanul, könnyen szaladjanak a kerekek. Bármilyen baja van egyébként az órának, az alapos kitisztítása nálunk elmaradhatatlan. Az óra érzékeny műszer, s ez talán még inkább áll a kvarcóra ese­tében, egy porszem, egy szem­mel alig látható vasreszelék zárlatot okozhat. Az alapos munka feltétele viszont, hogy az ember maga körül rendet tartson. Azt szoktam mondani, amilyen az asztalod, olyan a munkád. Hét órás műhelyt tart fenn A­­radon a Precizia szövetkezet, mintegy harmincnyolc-negyven mesterrel. A főtéri kis műhely hat szakemberével elsősorban garanciajavításokra szakosított. — Havonta 300—350 jótállási időben lévő óra érkezik be, s emellett még legalább ugyan­ennyi egyéb javítást elvégzünk. De ha már a jótállásról esett szó, meg akarom jegyezni, hát­ha ily módon lesz valami foga­natja, hogy szorosabbra kellene vonnunk az együttműködést a kereskedelemmel. Miről van szó? Arról, hogy az óraüzletek elárusítóinak már maguknak ki kellene próbálniuk az órákat, s felhúzott, pontosan beállított órákat áruba bocsátani. A rosz­­szul működőket pedig előzete­sen elhozni hozzánk. Nem be­szélve arról, hogy nekik is ille­nék megtanulni, hogyan kell beállítani, vagy elemet cserélni például egy kvarcórában, hiszen ezt kötelességük lenne a vásár­lónak is elmagyarázni. Sok fö­lösleges járkálástól, bosszanko­­dástól kímélnék meg ily módon az új óratulajdonosokat, s biz­tos vagyok benne, hogy az óra­gyártók sem haragudnának, ha kevesebb csorba esne a tekin­télyükön. A CEC-BEN TAKARÉKOSKODNI: ELŐNY A Takarék- és Letéti Pénztár az egyéni megtakarításokat őrző és gyarapító, régi hagyományokra visszatekintő intézmény orszá­gunkban. Az iránta való bizalom annak is tulajdonítható, hogy a betéteseknek bármikor rendelkezésükre álló takarékoskodási eszközök különböző jogokkal és kedvezményekkel járnak. A minden takarékossági eszközzel együtt járó kedvezményeken kívül a Takarék- és Letéti Pénztár általános jogokat és kedvez­ményeket biztosít az összes betéteseknek. A CEC igénybevételével történő takarékoskodás első fontos kedvezménye a kamat és a nyeremények, amelyek a betétesek pénzjövedelmeit gyarapítják. További előny, hogy az állam sza­vatolja a CEC-betéteket. A Takarék- és Letéti Pénztár ugyanakkor biztosítja a betétesek és a betét-tulajdonosok nevének, valamint a lebonyolított műve­leteknek a titkosságát. Az összes betétesek általános kedvezményei közé tartozik e­­zenkívül a CEC-ben őrzött összegek, a kamatok és nyeremények adó- és illetékmentessége, az, hogy a betét-tulajdonosoknak joguk van a meghatalmazási záradék, illetve a végrendeleti kitétel be­vezetésével más személyeket megbízni, rendelkezzenek a letétbe helyezett összegekkel, a visszafizetéseket feltételhez könni. Ugyan­akkor a betétek, a kamatok és a nyeremények elévülhetett­­nek, vagyis a betéteseknek joguk van korlátlan időre rendelkez­ni a letétbe helyezett összegekkel, a kamatokkal és a sorsolá­sokból származó nyereményekkel. A Takarék- és Letéti Pénztár — az egyéni megtakarítások meg­őrzésére egyedül illetékes intézmény — a takarékossági eszkö­zök széles skálájával áll a körültekintő és gazdálkodó szellemű honpogárok rendelkezésére. A különböző takarékkönyveken kívül a CEC állandó jelleggel biztosít nyereményes CEC-kötvényeket és személyi folyószámlá­kat, a legkisebb betéteseknek — a tanulóknak — pedig életko­ruknak és érdeklődési körüknek megfelelő takarékossági eszközö­ket. A Takarék- és Letéti Pénztár országos hálózata gondosko­dik a betétesek jó kiszolgálásáról, a különböző gazdasági egy­ségekben és intézményeknél működő CEC-kirendeltségek és -pénztárak pedig közvetlenül a munkahelyen állnak az érdekel­tek rendelkezésére. (1256) LOTTÓ-2 A január 19-i sorsolás nyerőszámai I húzás: 56 65 11 32 II. húzás: 48 22 70 60 III. húzás: 18 2 45 74 Össznyereményalap: 746 987 lej, amiből 9755 lej áthozat az I. kategóriához PRONOSPORT A január 19-i verseny eredményei Atalanta — Napoli — Avellino — Inter 1 Como — Verona 1 Milan — Florentine 1 Pisa — Juventus X Roma — Bari 1 Sampdoria — Udinese 1 Torino — Lecce 1 Brescia — Lazio 1 Catanzaro — Ascoli X ''Cremonese — Campobasso X Empoli — Cesena X Sambenedettese — Genoa 1 Össznyereményalap: 1 654 806 lej, amiből 24 396 lej áthozat az I. kategóriához

Next