Előre, 1986. október (40. évfolyam, 12079-12105. szám)
1986-10-01 / 12079. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! A SZOCIALISTA DEMOKRÁCIA ÉS EGYSÉG FRONTJA ORSZÁGOS TANÁCSÁNAK NAPILAPJA XL. évfolyam 12 079. szám 1986. október 1., szerdai oldal ára 50 iáni NICOLAE CEAUȘESCU ELVTÁRS FELADATMEGHATÁROZÓ ÚTMUTATÁSAI SZELLEMÉBEN ig! A kolozsvár-napocai Területi Vasútigazgatóság munkaközössége, amelyet a tavalyi szocialista versenyben a Munkaérdemrend I. fokozatával tüntettek ki, az idén is kiemelkedő eredményeket ért el: az előirányzott szállítási volument csaknem 670 millió konvencionális tonnakilométerrel szárnyalta túl, nemkülönben túlteljesítette a gördülőanyag-kihasznási mutatót. A technológiai folyamatok tökéletesítésével és korszerűsítésével, a mozdony- és kocsipark jobb kihasználásával a munkatermelékenység növelése tekintetében a túlteljesítése 7,5 százalék volt. Ugyanakkor a szorgos munkaközösség előirányzaton felül megtakarított több mint 260 tonna nyersolajat és 270 megawattóra villamos energiát. A nem konvencionális TM energiaforrások egyre szélesebb körű felhasználása Krassó-Szörény megyében is a felelős tényezők egyik fő törekvése. A Megyei Településgazdálkodási Vállalat jelenleg 26 biogáz-berendezést vitelez ki kereskedelmi, egészségügyi, mezőgazdasági egységek és iskolák mellékgazdaságai számára. Halalji megye 14 gazdasági egysége jelentette, hogy hiánytalanul teljesítette az év eleje óta mostanig terjedő exporttermelési előirányzatait, sőt több mint 65 millió lej értékű termékmennyiséget szállított le tervfeladatain felül külföldi megrendelőinek. A rangos sikert lényegében a termelés korszerűsítésének és a termékminőség javításának köszönhetik. 1 . A voivozi-i bányászok a tervfeladatok teljesítése, illetve túlszárnyalása mellett megkülönböztetett figyelmet fordítanak a beruházásokra. A vállalat egyik fontos szektorában hat nappal határidő előtt üzembe helyeztek egy új frontfejtést hazai gyártmányú komplex bányagéppel, amelynek napi teljesítménye 600 tonna szén lesz. Csupán ennek köszönhetően október folyamán előirányzaton felül 3000 tonna szenet fognak kitermelni. ÜTEMESEBB, HATÉKONYABB Az esztendő első nyolc hónapjában — kizárólag a termelékenység növelésével — iparunk közel hetvenmilliárd lejjel nagyobb árutermelést valósított meg, mint a múlt év azonos időszakában. A nemzetgazdaság igényelte fontos termékekben konkretizálódott ez a többlet. A dolgozók III. kongresszusa értékelte az elért eredményeket, de ugyanakkor rámutatott: egyes minisztériumok, iparközpontok és vállalatok kollektív vezető szervei nem minden esetben hoztak határozott intézkedéseket a gazdaság bizonyos szektorában megnyilvánuló hiányosságok és nehézségek sürgős felszámolására. Mindez lemaradást okozott egyes tervmutatók teljesítésében, különösképpen az export és a hatékonyság tekintetében. Elsődleges feladat tehát a lemaradások mielőbbi behozása, az előirányzott fizikai termelés, mindenekelőtt az export megvalósítása. „Minden minisztériumnak, minden iparközpontnak és gazdasági egységnek — szögezte le Nicolae Ceaușescu elvtárs — a leghatározottabban törekednie kell a külgazdasági cserék általános bővítési külpolitikába valóra váltására, az exporttermelés időben és kiváló minőségben történő előállítására, mindent megtéve, hogy a román termékek versenyképesek és összehasonlíthatók legyenek a világviszonylatban előállított legjobb ,hasonló termékekkel. Ismeretes, hogy jelenlegi ötéves tervünk a nemzetközi gazdasági cserék, a külkereskedelmi tevékenység erőteljes növelését irányozza elő. Számos nemzetgazdasági szektorban több mint harminc százalékot tesz ki az exporttermelés. A tervtörvény külön előírja a magas fokon feldolgozott termékek részarányának növelését. Sokrétűbbé kell tenni az áruértékesítés formáit és bővíteni a piacokat, újabb akciókat kell kezdeményezni az együttműködés elmélyítésére, időben és versenyképes szinten kell elvégezni a külföldön vállalt építő-szerelő munkákat, fejleszteni kell a technológiai dokumentáció exportját és a külföldi műszaki segédletet. Ezzel egyidejűleg maximális hatékonysággal kell értékesíteni a behozatali célokra szolgáló valutaalapokat, szorgalmazva a hazai forrásokból származó nyersanyagok, alapanyagok, tüzelőanyagok, gépek és berendezések kiemelt jellegű igénybevételét, valamint az áruszállítással kapcsolatos valutaköltségek csökkentését. A behozatalt szervesen egybe kell hangolni a kivitel lebonyolításával, az aktív kereskedelmi mérleg kialakításával. Ilyen összefüggésben az 1986— 1990-es tervszakaszban az előző ötéves tervhez képest 52,7 százalékkal gyarapodik a külkereskedelem, az export növekedése több mint 75 százalékos , jóval nagyobb, mint a nemzeti jövedelemé és az ipari termelésé. Sokatmondóan bizonyítják ezek az előirányzatok is, hogy országunk cselekvően bekapcsolódott a nemzetközi munkamegosztásba, az anyagi és szellemi javak világcseréjébe. A pártos állami dokumentumok kiemelik: következetesen munkálkodunk a KGST-ben részt vevő szocialista országokkal való kapcsolatok fejlesztéséért, a hosszú távú program, a termelési kooperáció és szakosítás valóra váltásáért, az ezredfordulóig terjedő tudományos-műszaki komplex program teljesítéséért." Ugyanakkor széleskörűen fejlesztjük gazdasági, termelési együttműködésünket az összes szocialista országokkal. Fontos szerepet töltenek be a fejlődő országokkal meghonosodott kapcsolataink, és bővül a gazdasági együttműködés a fejlett tőkés országokkal. Az ötéves terv a nemzetgazdaság már megteremtett, az intenzív fejlesztés nyomán pedig tovább gyarapodó lehetőségeihez méretezi a feladatodat, szem előtt tartva a párt- és államvezetőségnek az exporttermelés szerkezetének bővítésével, a versenyképesség fokozásával kapcsolatos útmutatásait. A termékek műszaki és minőségi színvonalának emelésére, a termelékenység növelésére kidolgozott programok a külkereskedelem jelenlegi és távlatos szükségleteinek is mindenben megfelelnek. „Úgy hiszem — mondotta a pártfőtitkár —, nem szükséges külön hangsúlyoznom a külkereskedelmi, külgazdasági és termelési kooperációs feladatok fontosságát az ide tartozó intézkedésekkel együtt. Az intézkedések összességének biztosítania kell a feltételeket a nyersanyagok, az alapanyagok, a termelés megfelelő menetéhez szükséges más termékek behozatalához, s ugyanakkor szavatolnia kell a fizetési mérleg egyensúlyát, számolva a küladósság mielőbbi törlesztéséhez szükséges többlettel is. Alaposan meg kell érteni, hogy az exporttevékenységre, a külgazdasági kapcsolatokra fordítsanak állandó figyelmet az összes párt- és állami szervek, az öszszes egységek, a dolgozók." Az exporttermelés minőségét és hatékonyságát is döntő mértékben meghatározza, hogy a gazdasági vállalatok — sajátos- Lakatos András (Folytatása a 3. oldalon) ri TERVTELJESÍTÉS ÉS SZAKMAI KÉPZÉS EGYSÉGE Az, hogy egy vállalat menynyire viseli szívén a szakmai képzés és továbbképzés ügyét, többféleképpen is mérhető. Vannak helyek, ahol a különféle tanfolyamokra, felkészítőkre beiratkozottak számát igyekeznek növelni, mások a magasabb oktatási formák, intézmények végzettjeit viszonyítják a munkába besorolt személyzet összlétszámához, megint mások a saját nevelésű dolgozók előléptetését hozzák fel szemléletes, pozitív példának. Násai Petru főmester, a gyulafehérvári Berendezésgyártó Vállalat pártbizottságának titkára, a dolgozók tanácsának elnöke is ennek az utóbbi „hatékonyságmérési módnak“ a híve, csakhogy ő a saját nevelésű, előléptetett dolgozókhoz hozzászámítja az elmúlt 15 év alatt a tőlük vezetőnek elkerült személyeket is. Joggal. — Amikor 1971-ben ez a vállalat megalakult, egy 10-12 főből álló, akkor végzett mérnökcsoportot irányítottak ide, s mondották: neveljetek ki belőlük jó termelésirányítókat, mert másokat, tapasztaltabbakat nem tudunk biztosítani számotokra. Megfogadtuk a jó tanácsot, s ma az akkori fiatal műszakiak egy része nálunk és másoknál vezető. Egyikük, Tipi Lucel, a vállalat főmérnöke lett, de vannak mellette mások is, részlegvezetők, vállalati főkönyvelők és főmérnökök. A középszintű vezetőknél is ugyanezt az elvet követtük, akiben felfedeztük a szervezői, vezetői adottságokat, és aki vállalta a továbbtanulással járó plusz megterhelést, azok ma már, nagyon vagy még mindig fiatalon, termelésirányítók, mondhatni: kulcsfontosságú munkaköröket töltenek be. Manciu Ioan almérnök, az öntöde helyettes részlegvezetője szakiskola végzettjeként került hozzánk, s az esti líceum után a hunyadi Almérnöki Intézetet is elvégezte. De hasonló pályát járt be Udvari György mester is, aki az exportra gyártott faesztergák összeszerelését irányítja. Ezek csak kiragadott példák, de ha jól meggondoljuk, mindenik vezető beosztású dolgozónk hasonló utat járt végig. A vállalat, a Fa- és Építőanyagipari Minisztérium alárendeltségében, gépgyártással foglalkozik, s az ismert homlokrakodók, szállítószalag-rendszerek, faesztergák, gyalugépek mellett egyedi megrendelések, gépek, gépsorok gyártását is vállalja. Az év eddig eltelt időszakában árutermelési tervüket 5,6 millió lejjel szárnyalták túl, a fizikai termelést 101,8 százalékban, a munkatermelékenységi mutatót 100,4 százalékban teljesítették, s a külföldre szánt termékeket időre, maradéktalanul leszállították. Ezeknek a jóknak mondható eredményeknek a megvalósítói az itt dolgozó, felkészült szakemberek, akik — Nistor Aurél tanulmányi szakfelügyelő szavaival — szinte kivétel nélkül ma is tanulnak, képezik magukat, szakkönyveket forgatnak. — Nem is lehetne ez másként, mert az egyedi megrendelések elkészítése előtt kötelező az előtanulmány — folytatta a megkezdett gondolatot a szakfelügyelő —, s ez nem csak a mesterek, a mérnökök, hanem a szakmunkások, marósok, esztergályosok, fémforgácsolók, tehát a megrendelések elkészítőinek is feladata. Megtudtuk tőle még aztis, hogy a mesterképzésben igen előrelátóak és következetesek, s ennek köszönhetően mindenik munkacsoportjukban mesteriskolát végzett szakmunkások is dolgoznak, akik bármikor képesek, alkalmasak az időlegesen hiányzó mestert helyettesíteni. Különben az előléptetésnél a törvényes előírások szerint járnak el: versenyvizsgát írnak ki, hirdetnek meg a megüresedett mesteri munkakörök betöltésére. A munkaerő szakképesítése és felhasználása visszatérő napirendi pontja a különböző vállalati kollektív vezető szervek értekezleteinek, munkaüléseinek. Násai Petru szerint: — Ezt a kérdést megtárgyalja a pártbizottság, a dolgozók tanácsa, ennek végrehajtó szerve, de sokszor előfordul az is, hogy gazdasági-műszaki jellegű elemzéseknél egyáltalán nem mellékes körülményként szóba kerül a szakképesítés, a továbbképzés ügye. Például, nemrég a szerszámgépek kihasználtsági fokát vizsgáltuk, s ennek javítása érdekében a több szakma elsajátításának szükségességét fogalmaztuk meg sürgős, halaszthatatlan feladatként. A vállalat dolgozói közül jelenleg 472-en a második, illetve harmadik szakma végzésére jogosító bizonyítvány birtokosai, s további 26 géplakatosuk hegesztőnek tanul. Nistor Aurel azonban azt sem hallgatta el, hogy ez még mindig kevés, ezen a téren van még pótolnivalójuk. Az új szakma oktatásánál nem is annyira anyagismeretet, elméletet kellene leadni — foglalta össze véleményét — a túl hosszú hat hónap alatt, hiszen egy rokonszakmát már ismerő dolgozóval van dolgunk, hanem ennél valamivel rövidebb idő alatt mesterségbeli fogásokra, gyakorlati ismeretekre kellene megtanítani a részvevőket. De térjünk vissza pár gondolat erejéig a munkaerő toborzásának, felkészítésének összetett kérdéséhez. Az évente felvett fiatal szakmunkások több mint fele saját dolgozóik gyermeke vagy közelebbi, távolabbi rokona. Felismerték tehát azt, hogy a személyes példa mennyire vonzó lehet a munkaerő-utánpótlás biztosításában. 1985-ben 28 környékbeli: alvinci, marosszentimrei, alsógáldi, tövisi stb. fiatal került be a gyárba, ahol a törvény szerint II. kategóriás fémforgácsoló szakmunkásként foglalkoztatják őket. Továbbra is gondjukat viselik, irányítják lépteiket, foglalkoznak továbbképzésükkel. Nicolae Ceausescu elvtárs, pártunk főtitkára, a forradalmi munkásdemokrácia legutóbbi fórumán mondotta: „Igazi forradalmat kell megvalósítanunk az emberek gondolkodás- és cselekvésmódjában, szakmai, műszaki, tudományos és kulturális színvonaluk emelésében, a magas fokú forradalmi, hazafias öntudattal rendelkező új ember nevelésében.“ A gyulafehérvári Berendezésgyártó Vállalat e téren ,elért eddigi eredményei több mint biztatóak, azt példázzák, hogy a vállalati alaptevékenység, az ütemes tervteljesítés és a szakmai felkészültséggel, a továbbképzéssel való törődés között milyen elválaszthatatlan a kapcsolat. Deák Levente A GYULAFEHÉRVÁRI BERENDEZÉSGYÁRTÓ VÁLLALAT TAPASZTALATÁBÓL MAI SZÁMUNKBAN: • Az SZDEF - a munka, az országépítés frontja • Tűzgömbpergetők (2. old.) • Nagyvilág (4. old.) • Az olvasó fóruma (5. old.) NICOLAE CEAUSESCU ELNÖK FOGADTA EGYIPTOM ARAB KÖZTÁRSASÁG NAGYKÖVETÉT Nicolae Ceausescu elvtárs, Románia Szocialista Köztársaság elnöke szeptember 29-én fogadta Mohamed Szaid El-Szayedet, Egyiptom Arab Köztársaság bukaresti nagykövetét. Az egyiptomi nagykövet ez alkalommal átnyújtotta Nicolae Ceausescu elvtársnak Mohamed Hoszni Mubarak, Egyiptom Arab Köztársaság elnöke üzenetét. SÜRGŐS TEENDŐK A MEZŐGAZDASÁGBAN # Az utóbbi napokban hullott csapadék folytán a talaj csírarétegében javult a nedvességéltalom az ország legtöbb vidékén, így tehát minden erővel folytatni kell a szántást, a talajelőkészítést és a vetést, hogy az összes növénykultúrák vetőmagja optimális időben földbe kerüljön. # Lényeges követelmény: a gépi eszközök maximális kihasználásával és az egész mezei munka alapos megszervezésével mindenütt biztosítani kell az eredetileg megszabottaknál jóval nagyobb vetési munkasebességet, hogy ez a fontos mezőgazdasági idénymunka minden övezetben határidőn belül befejeződjék. SZILÁGY MEGYEI HATÁRJÁRÁS JÓ MUNKASZERVEZÉST KÖVETEL A GYORS BETAKARÍTÁS... Pártunk főtitkára, Nicolae Ceausescu elvtársnak az augusztusi munkatanácskozáson elhangzott útmutatásait követve, a szilágyperecsenyi egységes agráripari tanácshoz tartozó mezőgazdasági termelőszövetkezetekben az erők és eszközök összefogásával bontakozott ki valamenynyi növénytermesztő farmon a betakarítás. Begyűjteni való pedig bőségesen volt és van, az övezetben ugyanis a kapásnövényeken kívül zöldségféléket is termesztettek, valamint jelentős gyümölcs- és szőlőtermesztő ez a vidék, tehát a szüret is nagyszámú kézi munkaerőt köt le ezekben a napokban. A gyors és veszteségmentes betakarítást, valamint a területfelszabadítást sürgette az a tény, hogy az országnak e táján a kalászosok vetését a déli vidékekhez képest hamarabb kell befejezni, tehát a betakarítás megszervezése egyúttal a maghintést megelőző tevékenységek közé tartozott. Kevéssel szeptember vége előtt viszont még szedték a burgonyát az egységekben, noha e termény betakarítását gyorsan és mindenhol befejezték. Nincs ellentmondás állításunkban, ám szükségesnek tartjuk megjegyezni, hogy a veszteségmentes betakarítás szükségességét nemcsak vallják a perecsenyi Agrithoz tartozó szövetkezetekben, hanem erőfeszítéseket tettek, hogy valóban minden megtermett gumót begyűjtsenek. A burgonyaföldeken a szedés befejezését követően kétszer is tárcsáztak, a parcellák hosszában és széltében, s a felszínre került gumókat nem hagyták a földön, szedték ezeket a munkában segítséget nyújtó tanuló fiatalok. Az egységek vezetői szerint egyik-másik parcellán ezzel a módszerrel egy tonna burgonyát is, összegyűjtöttek, amit ugyancsak megválogattak, osztályoztak és az állami alapnak szállítanak. A napraforgó betakarítását úgyszintén befejezték, e környéken néha erre itt később került sor az érés miatt. Legutóbb a varsói és termelőszövetkezetből kaptuk a hírt a munka befejezéséről, minthogy ott még tavasszal arra kényszerültek, hogy tíz hektáron újra bevessék a területet, ám a későbben élő termés begyűjtésével két nap alatt végeztek, semmi sem került veszendőbe, a lehullt tányérokat is összegyűjtötték a szövetkezeti tagok, s azóta vetéshez készítették elő a földet. A múlt hónap utolsó harmadának közepén a cukorrépa betakarításának a kezdetéről is szólhattak az egységek. Tény és való, körültekintő munkaszervezést igényel a terménybegyűjtés azért is, mert amint a bevezetőben is említettük, többféle kultúra termését szükséges még betakarítani az övezetben, és általában mindenből a tavalyinál lényegesen többet. Kukoricát is aránylag nagy területről, több mint két és fél ezer hektárról, s az idei gazdálkodási feltételek közepette is nem egy helyütt arra kényszerültek, hogy az érés siettetéséért a száron álló csöveket kibontsák a levelekből. Ennek köszönhetően szeptember harmadik dekádja elejére a vetésterületnek közel feléről takarították be a csöves terményt és szállították fedél alá a termést. Az agráripari tanács körzetében — a jó munkaszervezésnek köszönhetően — Szilágysomlyón már szeptember (Folytatása a 3. oldalon) ...ÉS MÉG TÖBB SZÜRETELŐT A BŐSÉGES ALMATERMÉS Szilágysomlyó és környéke Szilágy megye legjelentősebbgyümölcstermesztő övezete. Itt találhatók az állami mezőgazdasági vállalat legnagyobb és legeredményesebb almáskertjei, s ilyenkor ősszel valóban felmérhető a gyümölcstermesztők évi munkájának eredményessége. Azt szokták mondani az itteniek, egy évben annyi alma terem errefelé, hogy az ország minden egyes lakosának jutna belőle kóstoló. Csak a rengeteg almát le kell szedni, osztályozni, csomagolni, szállítani és gondosan tárolni. Ez utóbbi sem megoldhatatlan feladat, hiszen az idén már megjelentek az első gyümölcsök, ám az üzletekben még volt a tavaly termett almából, pedig a tavaly nem is termett annyi, mint ebben az évben. S ebből az is következik, hogy az idén a szürethez, a bőséges almatermés begyűjtéséhez még nagyobb hozzáállással szükséges dolgozni. Meg is kezdték a szüretet még szeptember elején, s azóta tart, most sem szünetel a munka. Az állami vállalathoz tartoző öt gyümölcstermesztő farm rendszerint verseng azért, hogy a legjobb termést érje el, melynek a legnagyobb része friss gyümölcsként jut az állami alap részére, illetve a fővárosba, más megyékbe és munkásközpontokba. Még szüret előtt elvégezték a termésbecslést, s abból az derült ki, hogy a tavalyi termésnél lényegesen többet, közel háromszor annyi almát kell leszedni a fákról az idén ősszel, s ez magában már jelzi, hogy elégedettek lehetnek a gyümölcstermesztők az utolsó előtti idénytennivaló idején. A szürettel ugyanis nem zárul le a tevékenység a gyümölcsösökben, kezdik a szántást, trágyázást, permetezést és több más munkát. Ám az idényzáró teendők vége előtt még meg kell birkózniok a szüret tetemes munkájával, amihez főleg a fiatalok nyújtanak segítséget a helybeli almatermesztőknek. Egy héttel a tanévnyitó után kerestük fel a gyümölcstermesztő farmokat, s általában kedvező képet szereztünk az ott folyó munkáról. Az említett időben ugyanis volt elegendő szüretelő, az öt farmon összesen 2322 tanuló szedte a termést, illetve sokan az osztályozás felelősségteljes munkáját végezték, hogy a farmról egyenesen a hűtőraktárakba szállítsák azt az almát, ami télen és tavasszal kerül a fogyasztók asztalára. A legtöbben a Mera nevű farmon dolgoztak, több mint félezer líceumi tanuló, valamennyien kivétel nélkül, a szilágysomlyói történelmi-filológiai líceum diákjai. A Magura farmon a helybeli agráripari líceum tanulói szüreteltek, akik választott szakmájukhoz tartozásukat bizonyítandóan még nagyobb szorgalommal dolgoznak, osztályonként ahány tanuló van, annyi konténer telik meg naponta osztályozott almával. Az agráripari líceum tanulói ugyanakkor még másik két gyümölcster■mesztő farmon is szüretelnek, más fajtájú terménybegyűjtéssel is foglalkoznak, s mellékesen a líceum tangazdaságában is végzik a munkát a nő- Fejér László (Folytatása a 3. oldalon) . A HARGITA MEGYEI KISIPARI SZÖVETKEZETEK VÉDJEGYE JÓ MINŐSÉG, MEGBÍZHATÓSÁG A Hargita megyeiekről azt tartja a köztudat, hogy ezermesterek. A mostoha természeti viszonyokkal való küzdelem valóban megtanította az embereket, hogy házuk táján a legszükségesebbeket maguk végezzék el. Ez a kézügyességbeli adottság manapság is érvényesül, az apróbb teendőket, javítanivalókat sokan maguk vállalják. De egyebekben már szolgáltatási lehetőségeinkre-kínálatunkra hagyatkoznak, amely differenciált hálózatával a legkülönfélébb személyes igényeknek is eleget tehet. A lakossági igény és lehetőségek szerves és folyamatos „találkozását” jelzi az a tény, hogy az elmúlt ötéves terv folyamán Hargita megyében a szolgáltatások volumene csaknem kétszáz millió lejjel gyarapodott az előző tervidőszakhoz viszonyítva. A növekedés dinamikájáról csak annyit, hogy az évi 17,3 százalék fejlődési ütemmel elérték azt, hogy egy városi lakosra számítva a szolgáltatás értéke 1006 lejről 1902 lejre emelkedett... Ennyi adat a múltról talán elegendő is. Forduljunk inkább a távlatok, a megoldandó feladatok irányába. A tevékenység perspektíváiról, strukturális korszerűsödéséről a legilletékesebb, KISS ILONA, a Hargita Megyei Kisipari Szövetkezetek Szövetségének elnöke tájékoztat: — Elöljáróban vázoljuk a hálózat mai struktúráját, mint kiindulási alapot a fejlődéshez, megújuláshoz. — Hargita megye városaiban 13 szövetkezet működik, mindeniknek vannak szolgáltatási egységei is, némelyeknek éppen többrendbeli mesterség-kínálata, összesen 210 féle szolgáltatást nyújtunk jelenleg. Ezeknek száma városonként a település nagyságától, valamint a lakosság számától függően pontosan meghatározott. Természetesen minden esetben figyelembe véve,a helybeli lakosság kívánalmait, esetleg sajátos igényeit. — Milyen fejődési irányokra, szerkezeti megújulásra számíthatnak a megye lakói a jelenlegi ötéves tervben? — A XIII. kongresszus irányelveinek szellemében, a munka és az élet új minősége követelményével összhangban szolgáltatási hálózatunk valamennyi dolgozója még nagyobb felelősségérzettel, magasabb szinten kívánja végezni munkáját. A dolgozók III. kongresszusa keretében megtartott VII. kisipari szövetkezeti kongresszus dokumentumainak és határozatának szellemében a lehetőségek intenzív kihasználására, valamint a lakossági igények kettős pillérén szolgáltatási hálózatunk minőségi megújulására, a korszerűsítés meggyorsítására, még nagyobb hatékonyságra törekszik. És ez a törekvés nemcsupán nagyobb felelősségérzetben jut érvényre, hanem városokra, szövetkezetekre, tevékenységi ágazatokra lebontott konkrét tervekben. Minden bizonnyal olvasóinkat érdeklik ezek a tervek, hiszen legközvetlenebbül kapcsolódnak a mindennapokhoz. A szolgáltatások mennyiségi perspektívája már önmagában is biztató, lévén hogy 1990-ig a volumen két és félszeresére növekszik. Természetesen, ezzel párhuzamosan a szolgáltatásoknak tovább kell javulniuk, a jó minőségnek, megbízhatóságnak minden egyes dolgozó munkája alapkövetelményévé kell válnia. Az említett mennyiségi növekedést most már Összetevői- Béres Katalin (Folytatása a 2. oldalon)