Előre, 1989. március (43. évfolyam, 12828-12854. szám)
1989-03-01 / 12828. szám
A jelenlegi tervidőszak harmadik évében, 1988-ban is az élvonalban végzett a sighioarai Selyemszövőipari Vállalat az ágazati szocialista munkaversenyben. Szívderítő ezt leírni, közölni olvasóinkkal, s egyúttal hihetetlen is. Hiszen a tudósító jól emlékszik még, milyen csodálattal jegyezte a múlt év derekán az 1937-es szuperteljesítmény részeredményeit, amelyeket a korábbi, az 1986- os esztendő annak idején szintén ágazati csúcsnak számító mutatóihoz mért. És most a legújabb eredményeket a tavaly aligha meghaladhatónak hitt számadatokhoz hasonlít, ja?!... Nincs sok értelme az ilyenszerű fokozásnak. A dicséret erős fényével el is homályosítaná az eredmények mögött rejlő áldozatos erőfeszítéseket, kemény küzdelmet. Elterelné a figyelmet azokról a nehézségekről, amelyekkel a múlt év során ennek a nagyszerű munkaközösségnek meg kellett küzdenie. Ezt pedig már csak azért sem tehetjük, mert a sighioarai selyemszövők nemrég lezajlott közgyűlése, az ott elhangzott évi jelentés meg a számos hozzászólás tanúsága szerint ma is ugyanazokkal a nehézségekkel néznek farkasszemet a vállalat munkásai, mesterei és mérnökei. Ugyanazokat az akadályokat kell ismét legyűrniük, hogy a tavalyi önmagukkal folytatott versengésben az idén is helytálljanak. Mielőtt azonban a jelenlegi feladatokig, sürgető tennivalókig futnánk előre a mába, hadd vegyük sorra a múlt évi megvalósításokat, számára még inkább azokat a gondokat, melyek megoldásával sikert sikerre halmozott a vállalat. És amelyeket, ha tovább akar lépni, a jelek szerint az idén sem kerülhet meg. Az immár a teljesítmények legfelső fokára ért mutatók mögött valami titoknak kell rejlenie, mondtuk a vállalat vezetőinek. Válaszuk erre a „gyanúsítgatásra“ változatlanul az, ami a múlt évben is volt meg a korábbiakban mindannyiszor: a jó termékszerkezet teszi. S valóban elég, ha a gyár évente felfrissülő kiállítási termét végigjárjuk, néhány fontos számadatnak utánanézünk. Tetszetős, finom tapintású selyemkelmék és selyem típusú bútorszövetek sorakoznak az állandó házi kiállításon, megannyi a külpiac divat szerinti gyors változásait követő új meg újabb textília. A vállalat modellterezőinek piacérzékenységét, tájékozottságát és szakmai hozzáértését bizonyítják a számadatok is. A múlt évben például termékeiket 90 százalékban felújították, a korábbinál is nagyobb erőfeszítéseket tettek azért, hogy külföldi megrendelőik ízlésének, magas igényeinek megfeleljenek, és ennek köszönhetően kiviteli tér- Szabó Barna (Folytatása a 2. oldalon) Kiváló eredményei megismétlésére, túlszárnyalására készül A SIGHIORRAI SELYEMSZÖVŐIPARI VÁLLALAT FOKOZOTTABB RÉSZVÉTEL AZ ANYAGI JAVAK NEMZETKÖZI KÖRFORGÁSÁBAN Miklós László TAVASZLÓ ÖRÖM Arcunkon a tavasz mosolyával, szemünkben a nap mosolyával megyünk feléjük, társaink felé. S ők arcukon a tavasz mosolyával, szemükben a nap mosolyával jönnek felénk, társaik felé. Ajándékozó öröm e tavaszi randevú, mikor felfénylenek szépség, tisztaság örök jelképei, pazar Márciuskák. S akár egy szál hóvirág, szakasztott ibolya a ruhán, baloldalt, a szív felé tűzve a szerető társ szemérmes mosolyával... Világ proletárjai, egyesüljetek! A SZOCIALISTA DEMOKRÁCIA ÉS EGYSÉG FRONTJA ORSZÁGOS TANÁCSÁNAK NAPILAPJA XLIII. évfolyam 12 828. szám 1989. március 1., szerdai oldalára 50 báni A JAVADALMAZÁS EMELÉSE A PÁRT EMBERKÖZPONTÚ POLITIKÁJÁNAK KÉZZELFOGHATÓ MEGNYILATKOZÁSA MÁTÓL, MÁRCIUS ELSEJÉTŐL KEZDVE ÚJABB DOLGOZÓI KATEGÓRIÁK JAVADALMAZÁSÁT NÖVELIK ÉS BEFEJEZŐDIK A NYUGDÍJAK EMELÉSÉNEK INTÉZKEDÉSSOROZATA Íme, egy párhuzam, mely meggyőző és elgondolkoztató! Miközben a világ számos országában, köztük gazdaságilag fejlett államokban szüntelenül a munkanélküliség emelkedéséről, az árak növekedéséről, a vásárlóerő csökkenéséről értesülünk, hazánkban következetesen és sikeresen léptetjük életbe a dolgozók életszínvonala emelését szolgáló újabb és újabb intézkedéseket. Valamennyi, miként azt pártunk főtitkára, Nicolae Ceauljescu elvtárs a nemrégiben is hangsúlyozta, szervesen illeszkedik az országfejlesztés jelenlegi programjaiba, elválaszthatatlan a szocializmus építése lényegétől, amelynek legfőbb célja a dolgozók, valamennyi lakossági kategória jólétének biztosítása, megfelelő munka- és életkörülmények megteremtése. Ezeknek rendjében a tavaly és az idén folytatólagosan sorra kerülő javadalmazásemelési intézkedéssorozat kiemelkedő jelentőségű mind társadalmi átfogását, mind az anyagi hozzájárulást tekintve. Mint mindannyiunk számára ismeretes — és milliók számára a szó legszorosabb értelmében kézzelfogható valóság — a jelen esztendő január elsejével lezárult a javadalmazásemelés második szakasza, amely a 2001—2250 lej javadalmazással rendelkezőkre terjedt ki és 1988. augusztus 1. és október elseje között számos nyugdíjas kategóriára. Ez esztendő februárjában pedig intézkedést fogadtak el a szövetkezeti parasztság természetbeni javadalmazási rendszerének tökéletesítéséről. Mától pedig szakaszosan rátérünk a javadalmazásemelés harmadik szakaszának életbe ültetésére, amely a 2250 lej javadalmazást meghaladó dolgozói kategóriákat foglalja magában és befejezést nyer a nyugdíjak emelése, ebből az 1501 és 3000 lej közötti nyugdíjjal rendelkezők részesülnek. Miként az előző szakaszok, a jelenlegi intézkedések is rendkívüli gazdasági, szociális és politikai jelentőségűek, lévén, hogy a gazdasági téren dolgozók negyven százaléka és több mint 600 ezer nyugdíjas részesül megemelt jövedelemben. Méltányos kitérnünk az intézkedéssorozat körülményeire és a konkrét tényen túlmutató gazdasági vonatkozására. Ma, amikor nemzetközi szinten sok ország nehéz gazdasági körülményekkel küzd, amikor egyre inkább elhatalmasodnak a válság jelei és eluralkodik a bizonytalanság, hazánknak sikerült kiadósságai jó részét törlesztenie és célul tűzte ki, hogy azt rövid időn belül teljes mértékben felszámolja és ezzel egy időben életbe léptette az életszínvonal emelkedését lényegesen meghatározó javadalmazás- és nyugdíjnövelési törvényét. Mindezek tagadhatatlan érvek,, amelyek nemzetgazdaságunk életképességét, szilárd alapját igazolják. Azt a képességünket továbbá,hogy úrrá tudunk lenni a nehézségeken, pártunk tisztánlátó, realista és dinamikus politikájának életbe ültetésével. E politika alapján, amelynek kezdeményezője és kidolgozója pártunk főtitkára, Nicolae Ceausescu elvtárs, bizalommal végezhetjük le-Barabás Béres Katalin . (Folytatása az 5. oldalon) ,,Állandóan számolnunk kell azzal, hogy a dolgozók javadalmazásának növekedése, jövedelmeinek gyarapodása szorosan kapcsolódjék a termelőerők fejlődéséhez, a munkatermelékenység növekedéséhez, a termelés műszaki és minőségi színvonalának emelkedéséhez, s így a társadalom gazdasági erejének gyarapodása arányában biztosítsuk a nép anyagi és szellemi életszínvonalának folyamatos emelkedését NICOLAE CEAUSESCU ÉRDEMIBB MUNKÁVAL VÁLASZOLNAK A SFINTU GHEORGHE-I SZÉNFEJTŐ DOLGOZÓI A javadalmazásemelés harmadik szakaszában, március 1-jétől újabb munkaterületeken tevékenykedők egyéni és családi jövedelme gyarapszik. A fölemelt javadalmazást élvező ezúttal a bányászok nagy családja, köztük a capeni-i bányaüzem és ennek keretében a Sfintu Gheorghe-i külszíni szénfejtés közössége is. A javadalmazásemelés újabb szakaszában e részleg keretében több mint 400 személy jut többletjövedelemhez. Éppen ezért természetes, hogy a legfelsőbb párt- és államvezetőség újabb gondoskodását az ország dolgozóival egy időben e tájegység bányászai is örömmel és bizalommal fogadták, valamint azzal az elhatározással, hogy fokozottabb helytállással járulnak hozzá gazdaságpolitikánk célkitűzéseinek megvalósításához, példásan teljesítik soron levő feladataikat, egész évi tervkötelezettségeiket. Erről vallanak a Sfintu Gheorghe-i külszíni fejtés dolgozói 5. oldalas összeállításunkban. A Teleorman megyei isarvállalatok dolgozói az öszszes tervmutatók teljesítését célzó erőfeszítésekkel egyidejűleg minden erőt latba vetnek a gyártmányfelújítás fokának emeléséért, a technológiák és a termelési folyamatok korszerűsítéséért. Az év eleje óta a gyártmányfejlesztési törekvések keretében előállítottak új csapágytípusokat a repülőgépgyártás és a nukleáris villamos erőművek számára, kiváló műszaki-üzemi jellemzőkkel rendelkező villanymotorokat, hegesztett csöveket különböző fajtában és típusméretben. A város (meglepően fiatal alelnöknője hivatalában már második évtizede intézi az ügyes-bajos ügyeket), jó benyomást tesz a látogatóra rendezett főterével, ahol az egészen új, korszerű épületek és a régiek elegyéből sajátos hangulat árad, rendezett utcáival, a gondozott házak tiszta homlokzatával, a most, tél végén is felismerhetően ápolt parkocskáival és fasoraival kellemes szépségű épülettel büszkélkedhetik. Alda Mariana közgazdász a városi néptanács alelnöke a néptanács épületének ablakából, a szemben húzódó emeletes iskolaépületre mutat és nem titkolja, hogy elégedetlen vele, gazdálkodnunk, anyagi lehetőségeinknek megfelelően gondoznunk a város minden részét, az épületeket, az utcákat, a tereket, sétányainkat, a folyópartot. A tisztaság és a rendezettség az itt lakók hagyományos kívánalma, és elmondhatom, hogy sokat tesznek azért, hogy mindenütt rend legyen. Huszonhárom kerület lakosai egymással versengve állampolgári kötelességüknek érzik, hogy az 1982-ben kelt 10-es számú törvénynek megfelelve, minden évszakban elvégezzék azokat a munkálatokat, amelyek nélkül el sem képzelhető a normális városi élet. Ennek a mindenki által óhajtott igénynek a köztudatbeli állandósítása olyan nevelő jellegű feladatunk, melyet évek munkájával, apránként megvalósítva tereltünk a jó szokások medrébe. Ha városunk lakói tudják, mi a feladatuk, akkor képesek az együttes és e- Tar Károly (Folytatása az 5. oldalon) látványt mutatnak. Beiul már a mert a régi homlokzatra ráférne század elején kiérdemelte a már az új, a frissítő festés, kisváros jelzőt, közel említését — Különleges gondunk, hogy nem öt és fél évszázados évfor városunk rendezett, szép és fodulójához, több kiemelkedőleg tiszta legyen. Okosan kell mi város monsmsÁCÁIRT NICOLAE CEAUSESCU ELVTÁRS FORRADALMI MŰVE lelkesítő téziseinek és útmutatásainak fényében A SZOCIALIZMUST A NÉPPEL ÉS A NÉPÉRT ÉPÍTJÜK ÉLETUTAK, ELVEK A MUNKAEREDMÉNYEK TÜKRÉBEN „... a mostanihoz hasonló arányú és jellegű építkezés, korszerűsítés, rendezés nem volt még fővárosunk több évszázados történetében. (...) Az idén 97 km vízvezetéket kell építenünk, 100 km csatornát, 20 km fűtővezetéket, 1 millió 800 ezer négyzetméter aszfaltozott utat — tehát mindenből a tavalyinak közel a kétszeresét. Ami érthető is, hiszen sokkal több lakás épül, s az átadásra kerülő középületek száma is nagyobb, mint az elmúlt évben volt. (3. oldal) NEGYVEN ÉV TELT EL A MEZŐGAZDASÁG SZÖVETKEZETESÍTÉSÉNEK MEGHIRDETÉSE ÓTA A TUDOMÁNY HOZAMNÖVELŐ SZEREPE AZ ÚJ AGRÁRFORRADALOMBAN Az utóbbi negyven esztendőben a mezőgazdaságban bekövetkezett hatalmas változások arról vallanak, hogy helyes volt az RKP KB 1949. március 3—5-i plenárisán hozott döntés, amikor is elhatározták a szövetkezetesítés megkezdését, e fontos nemzetgazdasági ágban is a szocialista szektor létrehozását. Alighogy elsőleg a második világégést követően nemigen gondoltak erre a szántóvetők, hiszen országunk gazdasága még nem heverte ki a károkat, veszteségeket, s bizony éppen csak gyűlt valami betakarításkor a zsákokba. Kommunista pártunk azonban új alapokon kezdett hozzá a földművesek életének, munkájának megszervezéséhez, agrárpolitikájának helyességét pedig bebizonyította az idő. Az RKP KB 1949-es márciusi plenárisa a mezőgazdaság szövetkezetesítését fokozatos, állandó és időben hosszú folyamatnak gondolta el, hiszen a termelőegységek, a közös gazdaságok megalakításával párhuzamosan meg kellett teremteni a műszaki-anyagi alapot is ahhoz, hogy mind nagyobb hozamokat érjenek el minden ágazatban. Létre kellett hozni tehát egy olyan ipart, amely legyárthatta a mezőgazdaságnak szükséges gépeket, felszereléseket, ki kellett nevelni egy, a korszerű agrárgazdaságot ismerő és alkalmazni tudó szakembergárdát, új és új nagy termelékenységű növény- és állatfajtákat kellett biztosítani az mtsz-gazdák számára. Ugyanakkor meg kellett győzni parasztságunkat a szövetkezeti mezőgazdaság felsőbbrendűségéről, s ez a maga során a politikai, kulturális szint emelését követelte meg, valamint azt, hogy az egyszerűbb szövetkezeti formákba tömörüléssel saját maguk észleljék, társák: a közös munka, az ésszerűbb földgazdálkodás, a gépek, vegyszerek használata a terméseredmények hathatós növekedéséhez, s ezen keresztül a földművesek, az állattenyésztők jobb, szebb, civilizáltabb élet- és telt a két nemzedéknyi idő, és agrárgazdaságunkban valahai álomhatárokat ostromolnak. Mert ki hitte volna valaha, hogy búzából egy hektár száz mázsát is teremhet, kukoricából harminc tonnát, burgonyából hatvanezer kiló gumót gyűjthetnek egyetlen egységnyi területről, cukorrépából pedig hetven tonna lehet a szint... munkakörülményeinek létrehozásához vezet. A mezőgazdasági termelőszövetkezetek száma az évek múlásával gyarapodott, s közel tizenhárom esztendő elteltével a föld és a munkaeszközök nagy része szocialista tulajdonba került, így 1962-ben a szövetkezetesítés befejezettnek tekinthető. Ezzel együtt a mezőgazdaságban is megszűnt az ember ember általi kizsákmányolása. , Pártunk főtitkára, szocialista köztársaságunk elnöke, Nicolae Ceaușescu elvtárs akkoriban a Mezőgazdasági Minisztérium vezetőségében dolgozott, s határozottan cselekedett azért, hogy meggyőzze parasztságunkat, egyesítse földparcelláit, hozzon létre gazdaságilag erős termelőegységeket. Nem volt megye, ahol mint a párt vezetőségének tagja meg ne fordult volna. Az akkori idők dokumentumai bizonyságai annak a hatalmas munkának, amelyet az állhatatos forradalmár, kortárs világunk prominens személyisége, a nemzetünk hősei közötti hős végzett. Nem egy közös gazdaság megalakulásánál találhattuk ott, ha jelen volt a földek művelőinek körében akkor is, amikor az újonnan alakult termelőegységek megerősödéséért kellett tenni, cselekedni. Az első öt mezőgazdasági termelőszövetkezet 1949. július 24-én alakult meg. 1957- ben befejeződött egy országrész, Dobrogea szövetkezetesítése, 1962 áprilisában pedig befejeződött a román mezőgazdaság szocialista alapokon való újjászervezése, megszilárdultak a szocialista termelési viszonyok falán. „A több mint tizenhárom esztendő, amely a plenáris óta telt el — mondotta Nicolae Ceaușescu , elvtárs a Nagy Nemzetgyűlés 1962. áprilisi különleges ülésszakán — igazolta az intézkedések teljes helyességét. A nagy elméleti és gyakorlati fontossággal bíró dokumentum ma is megőrizte teljes érvényességét. Az élet bebizonyította, hogy milyen helyes volt pártunk irányvonala“. Teljes mezőgazdaságunknak az új típusú tulajdonra, a szocialista tulajdonra való helyezése a maga során egész sor változást hozott e nemzetgazdasági ág minden tevékenységi területén. Általánossá vált az együttműködés és a segítségnyújtás, új, szocialista alapokon történik a jövedelem elosztása, az egész mezőgazdaságot beilleszthették az ország egységes gazdaságitársadalmi fejlesztési tervébe, demokratikus termelési, munkaszervezési és irányítási formákat alkalmazhattak. Egyébként a szocialista mezőgazdaság megteremtése lehetővé tette a gazdaságilag hatékony termelés megszervezését, megvalósítását. A szocialista tulajdon létrehozása falvainkon A gyors ütemű felfelé ívelés útján Kétségtelen, hogy mezőgazdasági termelőszövetkezeteink életében a gyors ütemű felfelé ívelés pártunk történelmi IX. kongresszusa után következett be, amikor is — egész nemzetgazdaságunkhoz hasonlóan — agrárgazdaságunkban is forradalmi megújulásoknak lehettünk szemtanúi. Pártunk főtitkára, Nicolae Ceaușescu elvtárs nagy figyelmet szentelt és szentel mezőgazdaságunk fejlesztésének, visszaállította e nemzetgazdasági ág szerepének megillető rangját. Mint ismert, a fő cél a minél nagyobb terméshozamok elérése. Ennek érdekében megteremtettük a szükséges műszaki-anyagi alapot, a legkorsze-Dr. Ion Nicu mérnök, a Mezőgazdasági és Erdőgazdálkodási Akadémia tudományos titkára (Folytatása a 2. oldalon)