Romániai Magyar Szó, 1992. július (4. évfolyam, 769-795. szám)
1992-07-24 / 789. szám
Romániai Magyar Szó 2 Ellentmondó hírek Szarajevóból A szarajevói repülőtér nyitva, a huma-nitárius segélyszállítmányok folyamatosan érkeznek — jelentették szerda este a hírügynökségek. Az UNPROFOR szakértői szerint egyébként a harcban álló felek mindegyike azon van, hogy ne támadják a repülőteret. Ugyancsak a kéksisakosoktól származik a hír, miszerint egyre jobb a szerb fegyveresekkel való együttműködés, ám mind több a probléma a horvát—muzulmán erőkkel, főként ami a grbavicai körzetet illeti. A szakítópróbára akkor kerül majd sor, amikor a kéksisakosok megpróbálnak segélyszállítmányokat eljuttatni a Grbavica környékén muzulmánok által elszigetelt szerb harcosoknak. Ellentmondó hírek érkeznek a szarajevói harcokról. A Reuter szerda esti jelentésében még arról számolt be, hogy a bosnyák fővárosban szokatlan nyugalom honolt, lövés alig dördült el. A hírügynökség ezt azzal hozza kapcsolatba, hogy Butrosz Gáli ENSZ-főtitkár ellenzi a 12-eknek a Biztonsági Tanács által is elfogadott javaslatát, miszerint a boszniai ENSZ-erők terjesszék ki ellenőrzésüket a szemben álló felek nehézfegyverzetére is. Csütörtök reggel a France Presse már arról számolt be, hogy a muzulmán erők nagyszabású támadást indítottak a szarajevói szerb állások ellen. Szintén súlyos harcok voltak a szerb milíciák által ostromgyűrűbe zárt muzulmán többségű Gorazeje városában is. Helyi források legkevesebb 50 halottról számolnak be. Áprilistól, a boszniai harcok kirobbanása óta mintegy 7500, főként polgári személy vesztette életét. A boszniai események kapcsán fokozódnak Kis-Jugoszlávia, elsősorban Szerbia problémái. A Milosevics-vezetésnek nem csupán külföldi nyomással, hanem mindinkább a belső nyomás fokozódásával is szembe kell néznie. S védekezik, ahogyan tud. A legújabb kormánykezdeményezés a gyülekezési jog korlátozására vonatkozó törvénytervezet. Az illető törvényről a szerb parlamentnek tegnap kellett döntenie. A törvény értelmében a kormánynak jogában áll felfüggeszteni minden olyan gyülekezetet, amely „az alkotmányos rend erőszakos megdöntésére irányul, amely érinti Szerbia függetlenségét és területi integritását, vagy intoleranciát és faji, vallási, illetve nemzeti gyűlöletet vált ki. ADRIAN NASTASE: A minimális Szerdán este véget ért Adrian Nastase román külügyminiszter körútja, melyet az öt közép-ázsiai volt szovjet köztársaságban , Kazahsztánban, Kirgizsztánban, Üzbegisztánban, Tádzsikisztánban és Türkmenisztánban tett. Hazatérőben a Rompres és a Rádió munkatársainak adott nyilatkozatában elmondta: A körút alapeszméje a diplomáciai kapcsolatok felvétele, vagyis új független államok megismerése, a velük való párbeszéd politikai-diplomáciai módjainak meghatározása, az együttműködés intézményes keretének létrehozása volt, ide értve a külügyminisztériumok közötti együttműködést is, hogy mielőbb megteremthessük a jövendő kapcsolataink szempontjából nélkülözhetetlen jogi keretet. Ez volt — hogy úgy mondjam — a minimális cél, s ezt megvalósítottuk — hangoztatta Adrian Nastase. De szerintem hasonlóan fontos volt utunk gazdasági vonatkozása is, hiszen vegyescsapatunknak 15 üzletember, vállalatigazgató volt a tagja, akiknek alkalmuk nyílt közvetlen kapcsolatba lépni jövendő partnereikkel, és viszonylag nagy értékű . BOGOTA ** ■ Megszökött a kábítószer-király Egy alagúton keresztül megszökött bogo- <■' tai börtönéből a medelini kábítószer-kartell hírhedt vezetője, Pablo Escobar. Ezzel meghiúsította fogvatartói tervét, akik egy másik börtönbe akarták áthelyezni. A szökése körülményeiről azt jelentették, hogy rabtársai börtönlázadással fedezték Escobar és 14 társa szökését. A szökevények a börtönőröktől elkobozott fegyvereket veteltek magukkal, Escobar pedig hordozható rádió adó-vevőn jelentette be, hogy ha kell, utolsó leheletéig ellenáll. Erre nem került sor. Escobarnak sikerült végrehajtania tervét. Szökését maga Kolumbia elnöke, Cesar Gaviria jelentette be rádióbeszédében. Azt is közölte, hogy a hadsereg és a rendőrség mindent megtesz felkutatására. célt elértük 35 millió dollárra rúgó — szerződéseket kötni az azonnal következő időszakra. Ám a lehetőségek sokkal nagyobbak: százmilliós nagyságrendűek — dollárban. A komplementáris zónákat felmértük, s rövidesen gazdasági missziók fognak tárgyalni a távlati kooperáció megalapozásáról, a kölcsönös lehetőségek és érdekek figyelembevételével. Ítéletidő Nyugat-Európában Nagy erejű viharok dúltak az utóbbi 48 órában Nyugat-Európa egyes országaiban. Svájcban az Alpok könyökénél valóságossárfolyamok árasztották el Valais kantont, az Olaszországgal összekötő vasútvonalon felfüggesztették a forgalmat. Kelet-Svájcban az erős szél fákat csavart ki, Basel környékén pedig tojásnagyságú jég esett. A mezőgazdaságnak okozott károk óriásiak, főként Friburg kantonban, ahol a vihar, az áradás és a jégverés teljesen elpusztította a dohánytermést. A súlyos anyagi károk mellett legkevesebb öt személy életét vesztette, sokan súlyosan megsebesültek. A Németországban kedd óta dúló vihar öt ember életét követelte. Az orkánerősségű szélvihar elsősorban Bajorországot, Baden-Württemberget és Türingiát érintette. A gyökerestől kicsavart fák több országutat eltorlaszoltak. Krimbach környékén a villám tíz magasfeszültségű villanypóznát döntött ki, egy áramgenerátort tönkretett. Az esőzések nyomán áradások keletkeztek, számos útszakaszt le kellett zárni a forgalom előtt. A veszélyeztetett övezetekben a rendőrség és a katonaság helikopterei végzik a lakosság mentését. Az eddig keletkezett anyagi kárt Bonnban mintegy 5 millió márkára becsülik. Súlyos áradásokat okozott a vihar és az esőzések Franciaországban is. A legválságosabb helyzet Közép-Franciaországban és a főváros térségében állt elő. Eddigi jelentések szerint a vihar és az áradások következtében négy személy vesztette életét. Az anyagi károk jelentősek. A mentési munkálatokban a csendőrség és a katonaság speciális egységei vesznek részt, helikopterek és különleges terepjáró kocsik segédletével. . # • Galíciában újra a dicsőség fénye övezi a monarchia korát, a nemzetiségigi feszültségek viszont fokozódnak — PC Véli a DER SPIEGEL. i*. -it A Szabadság sugárúton, melynek nem ió is oly rég Lenin sugárút volt a neve, sáros, mocskos, vadul szlalomozó autók kefe... rülgetik a mély gödröket. Egy üzlet előtt, amelyben a cégtábla szerint tejtermékeket is árulnak, már három órája kendőkbe buigyolált asszonyok várakoznak. A szállítmány, mint oly sokszor, most sem érkezett f meg időre. Talán már nem is jön egyáltalán . . . „Szabadságunk, az van már végre, de se mit tudok érte venni?“ — panaszkodik egy nyugdíjas asszony, Olga Timpjuk. Egy ha ’ vi nyugdíjáért összesen huszonöt kiló krumplit tudna venni. „Ha a fiam nem küldene néhanapján néhány dollárt Kanafedából, már rég éhen haltam volna“ — ig mormolja. 1. Szocializmus utáni szomorú hangulat Lvivben, ahogyan Nyugat-Ukrajna fővárosát ma hivatalosan is újra nevezik. A város határában még az orosz név áll a táblán: Lvov. Az „o“ betűt, az orosz uralom gyűlölt jelét, ukrán hazafiak fehér festékkel átmázolták. Akárcsak a környező tágas vidék, amelyet gyakrabban löktek át az egyik úr karjából a másikba, és gyakrabban osztottak fel, majd egyesítettek újra, mint bármely más térségét Európának, a város is minduntalan megváltoztatta a nevét — attól függően, hogy kinek a nevében kormányoztak éppen. C . Lviv ma az ukrán függetlenségi mozgatalom, a Ruh szülővárosának érzi magát. Ám amióta a Szovjetunió széthullott és Ukrerajnának ölébe hullott az önálló államiság, a város nem egy lakója az új kijevi urakat kezeli mélységes gyanakvással. Lviv ugyanis nem csak egyszerűen Ukrajna egy része. 1918-ig a város — lengyelül Lwów, németül Lemberg — Galícia és Lodoméria királyság fővárosa volt, így nevezték azokat a dunai monarchia északkeleti peremén elterülő területeket, amelyek 1772-ben, Lengyelország első felosztásakor Mária Terézia császárnőnek jutottak. A név azonban, bármennyire szépen hangzott is, csak, mert a sivár valóságban Galícia nem volt más, mint a Habsburg-birodalom szegényháza. Lembergnek a századfordulón 160 000 lakosa volt, több mint a fele lengyel, 45 000 zsidó és 30 000 rutén — így nevezték a Habsburgok az ukránokat. De rajtuk kívül éltek még a városban örmények, görögök, törökök, tatárok, németek, csehek, oroszok és cigányok is. Lvivnek ma 800 000 lakosa van, túlnyomórészt ukránok. A kisebbségek lélekszáma erősen megcsappant, egyesek közülük, például a görögök és a törökök, teljesen eltűntek. A dunai birodalom összeomlása után a lengyelek és az ukránok harcot indítottak Galícia birtoklásáért Könyörtelen háború volt, gyakran falu falu ellen, szomszéd szomszéd ellen harcolt A konfliktus mindmáig mérgezi a lengyelek és az ukránok viszonyát. A háborúban Lengyelország győzött, és Lemberg a lengyeleké lett. 1939 őszén a Hitler—Sztálin paktum következményeként „Lvov és az összes nyugat-ukrajnai terület újraegyesült a Szovjetunióval“, olvashatjuk a tankönyvekben, amelyekből az ukrán gyerekek még ma is tanulják a történelmet. Az új tankönyvek még csak most készülnek. Ezekben már arról lehet majd olvasni, hogy a kommunisták rémuralmat vezettek be, s a nemzeti gondolkodású ukránokat — s rajtuk kívül még sok lengyelt és zsidót is — táborokba hurcolták és meggyilkolták. Ez az oka annak, mondja Borisz Bilinszkij, a lvivi egyetem orvostudományi karának rektorhelyettese, hogy „miért üdvözölte felszabadítóként sok ukrán a hitlerista csapatokat“, amikor azok 1941 júniusában megtámadták a Szovjetuniót. A rektorhelyettes apját is a kommunisták ölték meg. Azt a tényt, hogy sok ezer ukrán jelentkezett katonának a „Galícia“ nevezetű hírhedt SS-hadosztályba, Bilinszkij sem tagadja. Szerinte „félrevezették“ őket. Egyébként, mondja, Leonyid Kravcsuk ukrán elnök már „bocsánatot kért a zsidóktól azért, mert ukránok is részt vettek a holocausban “. Hitler SS-ei és ukrán segédcsapataik a keleti zsidóság egyik virágzó központját irtották ki Lembergben: 1939-ben 110 000 zsidó lakott itt, ma alig 7000. „Sokszor gondolkodom azon, miért éppen én menekültem meg“ — mondja a hetvenéves Edmund Szejdel, a „halálszurdoknál“, a város szélén, az egykori janowskai koncentrációs tábor mellett — amely ma újra börtön. „Ebbe az árokba sok ezer zsidót lőttek bele — mondja Szejdel —, közöttük a szüleimet, meg öt testvéremet. Még csak egy emlékmű sem emlékeztet rájuk“." A nyugdíjas mérnök időről időre elmegy a Moszkva utca 4 alatti imaházba, Lviv egyetlen zsinagógájába, és imádkozik a halottakért. A tető alatti kicsiny, alacsony szobában néhány zsidó hajladozik a monoton haszid dallamok ritmusában. Abraham Rosenthal rabbi, egy fiatal, rőtszakállú férfi, épp mostanában érkezett Izraelből, hogy gondját viselje a kis lvivi zsidó közösségnek. „A városok túlélik a népeket, amelyeknek létüket köszönhetik, és a nyelveket, amelyeken az építőmesterek beszéltek egymással“ — írja 1924-ben a galíciai nagyvárosról írott tudósításában Joseph Roth, a Monarchia hanyatló korszakának költője, aki Lembergtől keletre, Brody városkában született Tény és való, bár uralmuk öt évtizede alatt a kommunisták teljesen tönkretették a várost, amely saját felfogása szerint valamikor Közép-Európához tartozott, és lakói büszkén „kis Bécsnek“ nevezték, a létező szocialista nyomorúságon még ma is átszüremlik a múlt Az 1904-ben épített főpályaudvar magas, üvegezett csarnokával és hatalmas kupolájával akár Bécsben vagy Grazban is állhatna. A k.u.k. időkből származik az Operaház és az allegorikus figurákkal gazdagon díszített egykori parlamenti épület is, amely ma az egyetemnek ad helyet Az igazi urbánus életnek azonban rég nyoma veszett Lemberg valamikor a könyvkereskedések és antikváriumok városa volt, „bibliopolisz", ahogyan lakói büszkén nevezték, ahol se szeri, se száma nem volt a lengyel, ukrán és jiddis kiadóknak és íróknak. 1924-ben Joseph Roth még tapasztalhatta ezt a „tarka soknyelvűséget", amely mára éppúgy a múlté, mint az elegáns „bécsi“ kávéházak: közülük nem egyben több mint száz napilap állt a vendégek rendelkezésére. Kávéházak ma már nincsenek, csak néhány sivár gyorsbüfé, amelyben barátságtalan a kiszolgálás és elszomorító a kínálat. Kávé vagy tea? „Néma! Nincs! A tanácsháza közelében egy kis vendéglőben diákok üldögélnek az asztalok mellett, és édes herbateát isznak. Lviv igencsak messze eltolódott kelet felé. 1912-ben a „Rövid lembergi útikalauz“ még arról tájékoztatott büszkén, hogy a galíciai örökös tartomány fővárosát „kényelmes vasúti összeköttetés" kapcsolja össze a Nyugattal, és Bécsből tizenkét óra alatt érhető el a város. Nyolcvan évvel később ugyanez az út kétszer annyi ideig tart. „Helyre kell állítanunk azokat a régi kapcsolatokat, amelyek valamikor a Nyugathoz fűztek bennünket“ — mondja Andrij Novakivszkij, az Ukrán Nemzeti Múzeum igazgatója. A múzeum a monarchia korabeli pénzügy-igazgatósága épületében helyezkedik el, nem is olyan rég még a Lenin Múzeum egyik kihelyezett részlege volt itt. A helyi parlament épp mostanában lemondott elnöke, Vjacseszlav Csernovil is, mint mondja, ,a múltból és a regionális identitásból“ kíván erőt meríteni. Ha ezen az alacsony, Inas, hamvasszőke emberen múlna, helyreállítanák a hajdani közigazgatási körzeteket, Galíciát, Bukovinát, Volhíniát, a Kárpátontúlt, és ami még volt úgy, hogy a lehető legnagyobb önállóságot élvezzék Kijevvel szemben. (Befejező része következő számunkban) BÉCI DICSŐSÉGÜNK • A NAGYVILÁG HÍREI • Növekvő Washington és Szerdán délelőtt elhagyta őrhelyét az ENSZ vegyészekből álló szakértőcsoportja, amely július 5-e óta a bagdadi Mezőgazdasági Minisztérium előtt várta az épületbe való bebocsátást. A minisztérium épületében feltételezések szerint titkos iratokat őriznek Irak tömegpusztító fegyvereiről. A visszavonulást — a csoport vezetője, Mark Silver szerint azért határozták el, mert egyre fenyegetőbbé váltak az ellenük szervezett tüntetések, s így nem érezték biztonságban magukat. Az őrzésükkel megbízott iraki csoport vezetője teljesen alaptalannak minősítette Silver kijelentését, az iraki hírügynökség pedig úgy vélekedett, hogy ez a helyzet elmérgesítését szolgálja és tovább ingerli a közvéleményt. Mi több, az iraki hatóságok azzal vádolták Silvert, hogy beavatkozást készít elő Irak ellen. A Pentagon szóvivője ki is jelentette annak kapcsán, hogy Irak nem hajlandó alávetni magát az ENSZ-határozatoknak: az Egyesült Államoknak megvan a katonai képessége ahhoz, hogy szükség esetén megtorolja ezt 13 amerikai hadihajó van az öbölben és a környező térségben, a Földközi-tengeren pedig 19, a Vörös-tengeren 5, s szükség esetén ezek mind közbeléphetnek. Martin Fitzwater, feszültség ! Bagdad között a Fehér Ház szóvivője egyenesen figyelmeztette Bagdadot, hogy amennyiben nem bocsátja vizsgálatra rakétaépítési programját, újabb amerikai akciókra számíthat „Nem zárunk ki semmilyen opciót, a katonai erő használatát sem“ — mondta Fitzwater. Irak ENSZ-nagykövete, Amir Al-Anhari azonban kijelentette: egy-két bomba nem fogja álláspontja megváltoztatására bírni Irakot. Szerinte a fenyegetőzőknek nincsenek politikai vagy törvényes érveik. Szerinte az erőszakhasználat a Biztonsági Tanács tekintélyét aknázná alá. Egy France Presse értesülés szerint Irak szerdán megújította azt a javaslatát, hogy semleges szakértők tartsanak vizsgálatot a Mezőgazdasági Minisztérium épületében el nem kötelezett országok szakemberei. De jöhetnek más országokból, Kínából, Ausztriából, Svédországból is. Közben a nukleáris felügyelő csoport, amely jelen volt két nagy iraki nukleáris létesítmény— a tarmijai és sirkati — lerombolásánál, elhagyta Irakot. A csoportot vezető amerikai Richard Hooper kijelentette: ez a két hely soha többé nemlesz alkalmas nukleáris célú építkezésre. Mubarak: Izraelnek még többet kell tennie a béke érdekében .Izrael folytatja látványos engedményeit. Miközben Baker amerikai külügyminiszter Kairóba látogatott, az izraeli lakásépítési miniszter, Benjámin Ben-Eliezer Jeruzsálemben bejelentette, hogy kiterjesztik a telepítések befagyasztását. Jichák Rabin izraeli miniszterelnök székfoglaló beszédében két teljesen különálló részre osztotta a telepítéseket Mint mondotta, egyik a „politikai“, a másik pedig a „biztonsági“ telepítés. Szerinte az előző kormány nagyon is erőltette a politikai telepítések kivitelezését, ami a mostani körülmények között politikailag káros, anyagilag pedig teljes csődöt jelent. Baker közel-keleti látogatásának előestéjén Jeruzsálemben bejelentették, hogy részben befagyasztják a megszállt területek betelepítését. A döntés mintegy 5400 új lakásra vonatkozott, amelyeknek nem adják meg az építési engedélyt. A lakásépítési minisztérium szerdai döntése azokra a megszállt területeken felépítendő lakásokra vonatkozik, amelyekhez már megvan az építési engedély. Baker Mubarak egyiptomi elnökkel közösen tartott kairói sajtóértekezletén kijelentette, hogy rendkívül elégedett az új izraeli kormány gondolkodásmódjával a betelepítési politikát illetően, a kolonizálási politika ugyanis akadály a béke előtt. Mubarak elnök szerint a Rabin-kormány nagyon jó irányban halad, de Izraelnek többet kell tennie, hogy a békefolyamat felgyorsítása érdekében meggyőzze az arab országokat. Mubarak véleményét — miszerint Izraelnek tovább kell lépnie, ha az arab világ bizalmát meg kívánja szerezni —, a többi arab vezető is osztja. Mint egy előbbi írásunkban említettük, az arabok félnek. Félnek, hogy az amerikai diplomácia igyekezete, hogy újabb elnöki mandátumot szerezzen Bush elnöknek, olyan engedményekre késztetheti Washingtont, amelynek a levét az arabok isszák meg. Félelmük beigazolódni látszik, ugyanis Baker egész körútja alkalmával egyetlen szóval sem említette az amerikai békekezdeményezés alapját képező 242-es és 338-as ENSZ-határozatot, melyek előírják Izrael kivonulásását a megszállt területekről. (K.P.) ☆ Az amerikai külügyminiszter Kairóból ismét Szíriába repült, ahol négyórás megbeszélést folytatott Hafez al Asszad elnökkel. A tárgyalásokról csak annyit tudni, hogy a közel-keleti békefolyamatról volt szó a legújabb fejlemények fényében. Baker jónak minősítette a találkozót. Tegnap az amerikai külügyminisztert a szaúd-arábiai Dzsiddába várták. Bush kihívása James Baker amerikai külügyminiszter a jövő hónap közepén lemond tisztségéről, hogy Bush elnök választási kampányát vezesse — írta szerdai számában a The New York Times. A Fehér Házból és a Republikánus Párt köreiből származó értesülésekre hivatkozva a napilap először hoz valami konkrétumot az amerikai sajtóban és politikai körökben napok óta tartó ilyen irányú híresztelésekhez. Baker kairói sajtókonferenciáján az újságírók rákérdeztek, a közlésnek van-e valóságalapja. Baker nem oszlatta el a kétségeket, mindössze annyit mondott, hogy „nem született még döntés az amerikai diplomácia éléről való távozásával kapcsolatosan“. Politikai megfigyelők nagyon is lehetségesnek tartják azt, hogy Baker átvegye Bush korteshadjáratának a vezetését, ugyanis ő az egyetlen, aki kellő politikai tapasztalattal rendelkezik, azonkívül a Republikánus Párt politikai személyiségei közül ő az, aki a legkevésbé támadható. A sajtóügynökségek emlékeztetnek, hogy Baker 1988-ban már az előző választási kampány ideje alatt is megtette ezt a lépést, lemondva miniszteri tisztségéről, hogy személyesen erősítse a későbbi elnök korteshadjáratát. Most, 1992-ben egy hasonló lépés annál is valószínűbb, mivel a republikánusok talán soha nem voltak még ilyen nehéz helyzetben. Legújabb felmérések szerint a választóknak már 63 százaléka szavazna Bill Clinton demokrata párti elnökjelöltre. A republikánusok népszerűségének szabadeséséhez nyilvánvalóan az is hozzájárul, hogy a sajtóban mindinkább elterjedt a hír, miszerint Bush beteg lenne. A jelenlegi elnök,, szemmel láthatóan ingerülten, a következő kijelentést tette Washingtonban: „Egészséges vagyok. Ha nem hiszik, felszólítom bármelyik 67 éven felüli újságírót, keljünk versenyre. Szaladjunk a Fehér Ház körül, vagy akárhol, lássuk, ki bírja tovább erővel“. (képé) Itt jól őrzött határok, amott egyszerű vámszolgálat Borisz Jelcin, aki háromnapos utazást tesz néhány dél-oroszországi és szibériai vidéken, útja első állomásán, Krasznodarban bejelentette, hogy kedden megkezdődött az Oroszország és a balti országok közötti államhatárok kiépítése. A határátkelőhelyekre mintegy 20 mozgó alakulatot helyeztek ki. Az elkövetkezőkben Azerbajdzsán felé is kiépítik a demarkációs vonalat, tekintettel arra, hogy mivel ez a kaukázusi köztársaság vízummentes forgalmat alakított ki Irán és Törökország felé, ellenőrizhetetlen kereskedelmi ügyletek áradatát indította el az Orosz Föderáció területére. Ezzel szemben Ukrajnát, ahol több millió orosz él, Jelcin szerint nem lehet „áthatolhatatlan határral" elválasztani Oroszországtól, így Ukrajna esetében egyszerű vámszolgálatok felállítása mellett szállt síkra. NEMZETKÖZI DOHÁNYPIAC Nem bagóra megy Régen látott forgalombővülés elé tekintenek a nagy nyugati cigarettagyártó óriásvállalatok. Tíz évvel ezelőtt még 4500 milliárd szál cigarettát adtak el a világon, de akkortájt a szocialista és a távol-keleti országok állami dohánymonopóliumai miatt a piacok 60 százalékát gyakorlatilag lezárták a dohánymultik előtt. Mára viszont a cigarettafogyasztás több mint 20 százalékkal, 5400 milliárdra nőtt, s azoknak a piacoknak az aránya, ahonnan ma már alig vannak kirekesztve, 5 százalék. A nagy értékesítési (és profit-) lehetőségeket az is jelzi, hogy a világ első számú cigarettaszállítója, az amerikai Philip Morris, amely tavaly 640 milliárd szál eladásával a világpiac 12 százalékát ellenőrizte, a következő öt év folyamán világszerte 3 milliárd dollár értékű beruházást tervez, hogy újabb termelőkapacitások kiépítésével megpróbálja kielégíteni a növekvő keresletet. A második legnagyobb cigarettagyártó konszern, a British American Tobaco (BAT) is arról számol be, hogy exportja az 1986. évi 45 milliárd darabról 1990-ben 88 milliárdra növekedett. Az új piacok igencsak kapóra jöttek a nyugati szállítóknak. A hagyományos felvevőrégiókban, az iparilag fejlett nyugati világban ugyanis a cigarettafogyasztás az elmúlt évtized folyamán — főként a dohányzásellenes propaganda eredményeként — évente 2—3 százalékkal csökkent. Mindez persze nem azt jelenti, hogy a cigaretta Nyugaton most már rossz üzlet lenne. Ellenkezőleg! Az elmúlt három évben a világ, első százmú cigarettájának, a Marlborónak a világméretű forgalma évente 7 százalékkal nőtt, és még azokban a nyugateurópai országokban is, ahol korábban keményen érvényesült az állami monopólium, piaci részaránya erőteljesen bővült a hazai márkák rovására. Amerikában és Nyugat-Európában évente 40, illetve 50 milliárd dollárt költenek a füstölés élvezetére, és az eladások után még ma is jókora lehet a profit. A Philip Morris 23,8 milliárd dolláros cigarettaforgalomból Amerika már kevesebb mint 50 százalékkal részesedik, de ugyanakkor a 6,5 milliárd dollár tiszta nyereség közel 75 százaléka — a magas árrés jóvoltából— az Új Világból származik. Tény viszont, hogy e piacok lassan, de folyamatosan szűkülnek, és a szakértők szerint 15 éven belül a három nagy dohánygyártó óriás, a Philip Morris, a BAT és az R. J. Reynolds profitjának oroszlánrészét a külpiacokon szedi majd össze. Most a szállítók szemében alighanem a kelet-európai, de mindenekelőtt a szovjet utódköztársaságok a legígéretesebb piacok. Ott az évtizedes nikotinéhség szinte csillapíthatatlan. Az éves keresletet 700 milliárd cigarettára teszik, de a hazai termelés állandóan csökken. Oroszországban az idén várhatóan 150 milliárd darabra. Ám a multik már nemigen tétováznak. A Philip Morris nemrég megállapodást írt alá 11 milliárd Szál szállításáról, és már az idén kezdik az orosz Marlborók gyártását. Tavaly csupán a Philip Morris 22 milliárd szál cigarettát adott el Oroszországban, és" Moszkva állítólag azonnal készpénzzel törlesztett, noha más cégek számára csak halasztott fizetést vagy különféle barter konstrukciót ajánlott fel. A Reynolds, amely tavaly 14 milliárd füstölnivalót adott el Oroszországban, ugyancsak megkezdi a Camel és más márkáinak gyártását Kazahsztánban. A BAT viszont az amerikai Merrill Lynchet Co. pénzügyi tanácsadó cég közreműködésével több ukrán cigarettagyárat és dohányfermentálót akar megvenni. Ezek termelése évi 80—100 milliárd szál cigaretta, amely önmagában véve az amerikai termelés egyötödének felel meg. Magyarországon kívül Kelet-Németország és Csehszlovákia is kiemelt beruházási célpontnak számít. A mindenütt jelen lévő Philip Morris a volt NDK-ban is az egykori állami dohányipar nagy részének felvásárlásával, az ottani F8 és Juwel márkák minőségének javításával, no meg természetesen a Marlboro-családdal, már megszerezte a piac 44 százalékát. A Reynolds is bevásárolt, de ennek ellenére a helyi Club és a saját Camel márkákkal eddig csak a piac hétszázalékos megszerzésére futotta. Ám Kelet-Európában a legnagyobb dohányipari beruházást a cseh Tabak AS cigarettagyár felvásárlásával megint csak a Philip Morris könyvelhette el. A megállapodás értelmében az amerikai cigarettagyártó behemótnak egyelőre meg kell elégednie a Tabak részvényeinek 30 százalékával, de ha jóváhagyják majd a dohánymonopólium helyébe lépő új törvényt, a Philip Morrisé lehet a többségi tulajdon is. Hírek szerint így a tranzakció értéke a beruházásokkal együtt elérheti a 400 millió dollárt. Sajtójelentések arról is beszámolnak, hogy a Tabakért nagy verseny folyt, mivel a cseh cég tavalyi bevételei dollárban számolva megközelítették a 150 milliót, és 60 százalékkal részesedik a csehszlovák cigarettapiacon, ahol évente 30 milliárd szál cigarettát adnak el. A nagy nemzetközi cigarettagyártók távol-keleti beruházási tapasztalatai és nemegyszer agresszív piachódítási módszerei bizonyára Kelet-Európában is kamatoztathatók. Arról van ugyanis szó, hogy még a nyolcvanas években az amerikai kereskedelmi hatóságok módszeresen dolgozták meg Japán, valamint Dél-Korea, Tajvan és a többi délkelet-ázsiai ország kormányait: kiharcolták, hogy hagyjanak fel cigarettapiacaik protekcionista védelmével. Az amerikaiak a piaci bejutásért nemcsak megtorló vámtarifákkal fenyegetőztek — írja a brit The Economist hetilap —, de a cigarettahirdetési tilalmak feladását is szorgalmazták. A presszió meg is hozta az eredményt. Japánban például a Marlboro és a többi PM-márka eladásai 1990-ben 22 százalékkal 35 milliárdra nőttek, és a BAT-féle Lucky Sticks vagy Kent márka is szépen hoz a konyhára. Ám kelet-európai piacok ide, mesés ázsiai profitok oda, a nemzetközi cigarettagyártók még most sem tudnak teljesen nyugodt szívvel cigarettaszünetet tartani. A piaci skalpokból még hiányzik a világ legnagyobb, de még ma is zárt piaca, a kínai. Ott a nyolcvanas évtizedben évente 7 százalékkal bővült a cigarettázók tábora, és az 1700 milliárd szál a világ teljes cigarettafogyasztásának közel egyharmada. (HVG) 1992. július 24. • RÖVIDEN • RÖVIDEN • RÖVIDEN • RÖVIDEN • * Csütörtök hajnalban az izraeli légierő vadászbombázói támadták az Irán-barát síita milíciák dél-libanoni állásait — jelentette a Reuter, libanoni biztonsági forrásokra hivatkozva. •’ A Donuszlávból kedden elmenekült FÁK-hadihajó bántódás nélkül befutott Odessza kikötőjébe. Az ukrán honvédelmi minisztérium szóvivője bejelentette, hogy tekintettel a legénység állapotára a hajó legénységével együtt ideiglenesen Odeszszában maradhat A FÁK krími tengeri támaszpontjának a parancsnoka és az ukrajnai haditengerészet parancsnoka közös felhívással fordult az orosz és az ukrán elnökhöz, hogy minél hamarabb egyezzenek meg a fekete-tengeri hadiflotta elosztásában — jelenti a France Presse. • FBI-ügynökök érkeztek Palermóba, hogy segítsék a helyi rendőrséget Borsellino ítélőbíró gyilkosainak felkutatásában. Aldo Rizzo Palermo polgármestere viszszavonta lemondási kérését, amelyet kedden, a bíró öt testőrének temetésén keletkezett feszültség hatására jelentett be. Hírügynökségi jelentések szerint a palermói rendőrfőnököt Rómába helyezték át. Borsellino temetésére ma, szűk családi körben kerül sor. Az olasz államfő mint az elhunyt személyes barátja lesz jelen a szertartáson. • A tiranai hatóságok elrendelték a kommunista párt elnökének letartóztatását illegális fegyverviselés vádjával — jelenti az Associated Press. Az albán törvények értelmében ezért a cselekedetért 5-től 15 évig terjedő börtönbüntetés szabható ki. • Az Emil Constantinescu elnökjelölt vezette Demokratikus Konvenció küldöttsége befejezte hollandiai és belgiumi látogatását. A küldöttség megbeszéléseket folytatott a két ország legfelsőbb vezetésével, az EK döntéshozatali tényezőivel, az Európa Parlament kereszténydemokrata frakciójának vezetőivel, valamint a két ország kereszténydemokrata képviselőivel. A DK küldöttsége Franciaországban folytatja nyugat-európai turnéját. FÖLDÜNKÖN 2000-ig 6,2 milliárd ember él majd, 2025-ig pedig 8,5 milliárd — áll az ENSZ legújabb jelentésében. Bolygónkon ma 5,5 milliárd embert tartanak számon. A világ lakossága évente 1,7 százalékkal gyarapodik, vagyis minden évben 93 millióval. 2025-re a szaporodási arány minden bizonnyal leesik majd egy százalékra, de évente akkor is 85 millióval nő a népesség. Az emberiség egynegyede fejletlen országokban él, s a lakosság éppen itt szaporodik a legnagyobb arányban. Az afrikaiak képezik például a világ lakosságának 12 százalékát, s számuk 2025-re két és félszeresére nő majd. A GIOTTO nevű európai világűrkutató szonda, amely a Halley üstökössel való találkozáskor megsérült, nemrégiben találkozott egy másik üstökössel, amelyről sok adatot szolgáltatott. Ez■ már a harmadik üstökös, amelyet a tudósoknak módjukban áll tanulmányozni. Az adatok feldolgozása évekig fog tartani, de annyi már biztos, hogy a Grigg-Skjelerup üstökös nagyban különbözik a Halleytől. BUENOS AIRESTŐL mintegy 1300 lemre az Andok vidékén, Catamarca városkában 20 000 éves kövületeket találtak. A Buenos Aires-i múzeum paleontológiai részlegének jelentése szerint a latinul Glossotheriumnak nevezett gerinces különösen jó állapotban levő maradványáról van szó. Ez a lelet világviszonylatban is óriási értéket képvisel. Az állat, amely a pampák állatvilágához tartozott, húszezer éve halt ki. A megtalált példány maradványai ennél bizonyára pár ezer évvel idősebbek, amit a további kutatások hivatottak igazolni. A kövületet egy földműves találta meg házának alapjait ásva, s a csont óriási mérete keltette fel érdeklődését.