Romániai Magyar Szó, 1992. július (4. évfolyam, 769-795. szám)
1992-07-25 / 790-791. szám
Romániai Magyar Szó 2 • A NAGYVILÁG HÍREI • KÖZEL-KELET Véget ért Baker körútja Meglepetésszerűvillámlátogatást tett James Baker Libanonban. Miután a libanoni külügyminiszter visszautasította, hogy országán kívül találkozzék Bakerrel, egy adott pillanatban úgy látszott, nem lesz libanoni-amerikai találkozó. Szerdán még javában folytak a találkozó érdekében kifejtett diplomáciai erőfeszítések, csütörtök délben pedig a Bekaa völgy keleti felében fekvő Zahleban Baker találkozott Hrávi libanoni elnökkel és Baész külügyminiszterrel. A megbeszélések után Baker mindöszsze annyit közölt, hogy ez a látogatás Libanon függetlenségének a jele. Amerikai külügyminiszter 1983. óta nem látogatott Libanonba. Libanonból az amerikai külügyminiszter Dzsiddába utazott, ahol háromórás megbeszélést folytatott Fahd szaúdi uralkodóval. A megbeszélések tárgya nem is annyira a közel-keleti békefolyamat volt, mint inkább a feszültség növekedése az Öböl-háborúban részt vett, fő szövetségessel és Bagdad között, miután az irakiak továbbra sem hajlandók beengedni a mezőgazdasági minisztérium épületébe az ENSZ szakértőit. Ami Baker újabb,közel-keleti körútjának eredményeit és a békefolyamat továbbvitelének lehetőségeit illeti, korai lenne még akár találgatásokba is bocsátkozni. Nagyon sok függ az arab koordinációs bizottság tegnapi döntéseitől. Damaszkuszban azért ült össze a Jordániai, libanoni és szíriai külügyminiszter, valamint a palesztinok képviselője, hogy közös nevezőre jussanak az Izraellel folytatandó béketárgyalások esetleges újrafelvételéről. A tanácskozáson ott volt az egyiptomi diplomácia vezetője is. Az elmúlt napok másik rendkívül fontos eseménye az egyiptomi—izraeli magas szintű kontaktusok újrafelvétele volt. Egyiptom ugyan már nem vesz közvetlenül részt az Izraellel való béketárgyalásokon, hiszen a két ország már 1979-ben megkötötte a békét, de — s ez szinte már közhely — Egyiptom nélkül a Közel-Keleten nincs sem háború, sem béke. Kairó tehát döntően befolyásolhatja a békefolyamatot. Sajnos, az izraeli engedményekre sem a palesztinok — a PFSZ —, sem a szúriaiak nem válaszoltak hasonlókkal. A szíriaiak ugyanazt az unalomig játszott lemezt tették fel ismét — Golánt vissza! —, a PFSZ pedig az izraeli telepítések teljes és végérvényes leállítását követeli. (kápé) Bagdad játszik a tűzzel Fokozódik a feszültség az Öböl-háborúban részt vett fő nyugati szövetségesek és Bagdad között, mivel az iraki vezetés továbbra sem hajlandó beengedni az ENSZ-szakértőket a Mezőgazdasági Minisztérium épületébe, ahol feltételezések szerint a legmodernebb fegyvertípusokra vonatkozó dokumentumok vannak. Bushamerikai elnök csütörtökön minden programját lemondta és bezárkózott a Fehér Házba főbbtanácsosaival, köztük Cheney védelmi miniszterrel és Powell vezérkari parancsnokkal. A tanácskozás utáni sajtónyilatkozatában Martin Fitzwater szóvivő kijelentette, hogy Washington nem zárja ki a katonai beavatkozás lehetőségét Bagdad ellen, amennyiben nem veti alá magát a tűzszünet megállapodás összes feltételeinek. „Az iraki elnöknek tudnia kell, hogy mi nagyon komolyan vesszük ezt az ügyet“ —jelentette ki a Fehér Ház szóvivője. Szinte azonos szavakat használt egy brit magas rangú kormányhivatalnok, amikor Londonban nyilvánosságra hozták a brit külügyminisztérium nyilatkozatát, miszerint Nagy-Britannia, akárcsak az Egyesült Államok, nyomást kíván gyakorolni Bagdadra a tűzszüneti egyezmény minden kitételének tiszteletben tartásáért. Dumas francia külügyminiszter pedig kijelentette, hogy a francia ENSZ-küldöttség utasítást kapott Mitterrand elnöktől, működjék együtt a szövetségesekkel egy Irakhoz intézett „ultimátum“ megszerkesztésében. A Biztonsági Tanácsnak tegnap kellett döntenie ebben a kérdésben. A feszültség fokozódását az is bizonyítja, hogy az Egyesült Államok földközi-tengeri flottája egy repülőgép-hordozójának és három kísérőhajójának megváltoztatták programját. A Saratoga anyahajót és két cirkálót, valamint egy rombolót készültségbe helyeztek — jelenti a Reuter. Orosz béketerv Oroszország kétszakaszos béketervet javasolt Azerbajdzsánnak a karabahi konfliktus rendezésére. A terv azonnali fegyvernyugvást irányoz elő az egész frontvonalon, majd közvetlen tárgyalások megkezdését Baku és Jereván között vitás kérdésekről. Eközben Karabahban tovább dúl a háború. Mardakert környékén az azeri erők ellentámadásba lendültek, és sikerült viszszafoglalniuk néhány falut az örmény harcosoktól. A konfliktus kezdete, 1988 óta Hegyi Karabahban több mint 2000 személy vesztette életét. Az utóbbi időben a szemben álló felek korszerű nehéztüzérséget, páncélosokat és repülőgépeket vetnek be. Pentlandé az Adidas Szintén cipész „Életem legnagyobb üzlete, soha nem fogom eladni“ — fogadkozott két évvel ezelőtt Bernard Tapie francia üzletember, amikor az üzleti világ nem kis meglepetésére felvásárolta az Adidas céget. A német sportruházati és sportszergyár a minap mégis gazdát cserélt: francia kézből angolba vándorolt. „Meg akartam szabadulni az egésztől, hogy végre elmehessek vitorlázni“ — indokolta újabb váratlan döntését Tapie az újságírókelőtt. A sztármenedzser hírében álló Tapie azonban nemcsak az Attidastól kényszerül megválni az idén, eladósodott cége, a Bernard Tapie Finance SA valószínűleg további, kisebb vállalkozásait is eladja. Pedig a csődbe ment cégek feltámasztásával hírnevet szerzett Tapie az utóbbi években már a francia politikai életben is egyre jelentősebb szerepet játszott. Hőn áhított politikusi karrierjének eddigi legmagasabb posztjáról, a városfejlesztési minisztérium éléről azonban néhány hetes tündöklés után május végén távozni kényszerült, miután nem egészen tiszta pénzügyi manőverek ügyében kezdtek vizsgálatot egyik korábbi üzleténél. Az Adidas-szal, amelyet Tapie 1990- ben vásárolt meg az alapító Adler Dassler négy lányától és két unokájától, ugyanazt a varázslatot remélte megismételni, amelyet korábban oly sok francia vállalatnál sikerrel alkalmazott. Csakhogy a német cég minden korábbinál nagyobb falatnak bizonyult, s Tapie — pályafutása során először — bankhitel felvételére kényszerült. A cég gazdálkodásának átszervezéséhez aztán újabb hitelekre lett volna szüksége, de az Adidas forgalma ehhez már nem adott elég fedezetet. A vállalkozás igencsak megsínylette az alapító fiának, az Adidast felvirágoztató Horst Dasslernek 1987-ben bekövetkezett halálát, azóta ugyanis a nyereség egyre apad, s ezen Tapie sem tudott változtatni. A profit 1990- ben még 135 millió dollár volt, tavaly már csak 66,4 millió, pedig az eladások értéke 1991-ben is meghaladta a 2 milliárd dollárt. Az Adidas alkalmazottainak többsége — a várható létszámcsökkentés ellenére — örömmel fogadta a mostani tulajdonosváltást, különösen, hogy az új gazda jól ismert név a szakmában. Stephen Rubin, az Adidast most megvásárolt Pentland elnökének már az apja is a cipőiparban dolgozott. A család többségi tulajdonában levő Pentland pedig azzal aratta legnagyobb üzleti sikerét, hogy néhány év alatt világcéggé formálta az amerikai Reebok vállalatot. Rubin 1981-ben mindössze 77,5 ezer dollárt fizetett az akkoriban még alig ismert Reebok amerikai ága részvényeinek 60 százalékáért, s miután a Nike mögött a második helyre futtatta fel az amerikai piacon, tavaly 525 millió dollárért tudta eladni érdekeltségét. A Pentland már tavaly kivetette hálóját az Adidasra, de akkor még csak 20 százalékos részesedést vásárolt Tapie-tól. Az angol cég részben a megszerzett tulajdoni hányad által biztosított elővásárlási jogában, részben a Reebok eladásából eredő készpénznek köszönhette, hogy Tapie előnyben részesítette a 600 millió márkás ajánlatukat a német céget irányító háromtagú igazgató tanácséval szemben, mely ugyan magasabb összeget — közel egymiliárd márkát— helyezett kilátásba, de nem készpénzben. A Pentland — mely egyébként magáénak mondhatja a Speedo és a Pony márkákat is — most abban bízik, hogy rövid időn belül visszaállítja az Adidas egykori dicsőségét. Rubin szerint a racionalizálás költségei legalább 30 millió dollárt emésztenek majd fel. Ettől azonban azt reméli, hogy a sportcipők világpiacából 14,4 százalékkal részesedő Adidas ismét nyomába ered a 23,8 százalékos részesedéssel vezető amerikai Nike-nak és a tavaly 19 8 százalékot elért Reeboknak. Rubin azonban óvatos, s a vételárat csak akkor fizeti ki, ha könyvvizsgálói a Tapie-val megállapodott három hónapos kutakodás során nem akadnak „rejtett bombára“ a cég könyveiben. (HVG) (Folytatás előző lapszámunkból) „Galícia és központja, Lviv, mindig az ukrán demokratizálódási folyamat motorja volt“ — mondja Csernovil, aki mindenféle központigyámkodást elutasít, „eredjen bár az ma már Kijevből és nem Moszkvából.“ Ellenlábasét, Leonyid Kravcsukot, a mostani elnököt és volt kommunistát, akivel szembeni figyelemreméltó eredményt ért el a választásokon (a szavazatok több mint 23 százalékát kapta meg), Galícia erős, embere nem tartja különösen sokra. A közte és Kravcsuk közötti különbség gyorsan tisztázható, mondja Csernovil. „Én harminc évig harcoltam a demokráciáért és Ukrajna függetlenségéért és ezért tizenöt évet ültem a szovjet börtönökben, Kravcsuk viszont csak a közelmúltban vedlett át demokratává." Annak, hogy a demokrácia Lvivban erősebb gyökerekkel rendelkezik, mint az ország keleti felében és a fővárosban, Kijevben, történelmi okai vannak. „A Habsburgok alatt“, mondja büszkén Csernovil, voltak ukrán könyvek és lapok, voltak ukrán iskolák, sőt az egyetemen még ukrán is odaírni tanszék is, a cári Oroszországban viszont még azt is megtiltották, hogy az ukrán nyelvet hivatalos nyelvként használják. A két világháború között, a lengyel uralom éveiben az ukrán kultúra szabadon fejlődhetett Galíciába, míg Sztálin alatt Kelet-Ukrajnában brutálisan elnyomták. Miután Galíciában is létrehozták a szovjethatalmat, „az ukrán kultúrára az éj sötétre borult" — mondja Bogdán Szoroka grafikus. A sötét hajú, enyhén beszédhibás férfi nyomasztó emlékeket hordoz. 1940-ben egy szovjet börtönben látta meg a napvilágot. Anyja, ■ a „hajthatatlan ukrán nacionalista“, összesen huszonöt évet töltött szovjet börtönökben. Apja huszonnyolc év rabság után a gulágban halt meg. Mivel másként gondolkodó emberek fia volt, a művész állandó KGB-felügyelet alatt állt: a KGB éberen figyelte Szoroka minden ecsetvonását, nem bukkan-e „nacionalista elhajlásokra“. A kereszt ábrázolását is megtiltották neki. Az egyház ellen Galíciában elkeseredettebb harc folyt, mint Kelet-Ukrajnában. A harc elsődlegesen az unitus vagy más néven görög katolikus egyház ellen irányult, amely elismeri a római pápát, és amolyan ukrán nemzeti egyháznak tekinthető. A görög katolikus egyház már a cári időkben is a legszörnyűbb üldöztetéseknek volt kitéve. Galíciában, amíg Habsburg, majd lengyel uralom alatt állott, a görög katolikus egyház szabadon fejlődhetett — egészen addig, amíg a kommunisták be nem tiltották. Sztálin a görög katolikus papok ezreit csukatta börtönbe és táborokba. Az egyházi épületeket, közöttük a csodálatos lvivi Szent György katedrálist, a Moszkvához hű ortodox egyháznak adták át. 1990 nyarán görög katolikus hívők birtokukba vették a katedrálist, és követelték, hogy adják vissza nekik. Sikerrel. 1991 márciusában, amikor Miroszlav Lubacsivszkij bíboros ötvenévi száműzetés után visszatért Lvivbe, ismét bevonulhatott a templomba. Római katolikus kollégája, a lengyel Marian Jaworski, akit II. János Pál lvivi érsekké nevezett ki, egészen a közelmúltig a lengyelországi Lubaczówban volt kénytelen székelni. Az ukrán hatóságok eddig nem találtak a szomszédos Lengyelországból érkezett egyházfejedelem számára rangjához méltó rezidenciát. Az ilyesmi persze rossz vért szül a lengyel kisebbség körében. Mindazonáltal Henryk Litwin, aki a lengyel konzul tisztét tölti be Lvivben, lát okot az optimizmusra. A két nemzet kapcsolatában természetesen mindig akadtak konfliktusok, ismeri el a diplomata, ezeket azonban „többnyire egy harmadik fél provokálta, nevezetesen az oroszok“. Azt, hogy most éppen a feszültségeket korábban állandóan szító Moszkva segítette elő a súlyos, szomszédsági probléma megoldását, a történész konzul a történelem ironikus fintorának nevezi. „A lengyelek el nem tudták volna képzelni, hogy Lwówot feladják, s az ukránok számára is halálos döfés lett volna Lviv elvesztése — mondja Litwin. — És akkor jöttek az oroszok, és megtalálták a megoldást.“ Vagyis jött Sztálin, és mesterséges határt vont a két nemzet közé. Persze, akárcsak korábban, itt is, ott is akadnak „kétes alakok, akik újra be akarják nyújtani a régi számlákat“, ezt Litwin is tudja. „Az ilyenek azonban kisebbségben vannak. Mind az ukránok, mind a lengyelek megtanulták, hogy együtt kell működniük“ Lengyelország elsőként vette fel a diplomáciai kapcsolatokat Ukrajnával. Vjacseszlav Csernovil a lengyeleket éppúgy ki szeretné elégíteni, mint az oroszokat, a cseheket, a magyarokat és a zsidókat. „Olyan politikát szeretnék folytatni, hogy a Tel Aviv-i zsidók fogják magukat és hazatérjenek Lvivbe meg Csernoveiba“ — mondja. „Halváj“. Adná Isten, suttogja a nyolcvanéves Jozef Burg. A jiddis író a németül Czernowitznak, románul Cernauff-nak nevezett Csernovciban él, amely 1918-ig a Habsburgok bukovinai örökös tartományának székhelye volt, majd Romániához került Csernovci ma vidéki, városka Nyugat-Ukrajnában, a romái határ közelében. Az idős embert komoly kétségek gyötrik. Az utóbbi hónapokban, különösen Galíciában, erőteljesen teret nyert az ukrán nacionalizmus. „Emlékműveket akarnak állítani a nacionalista Petljurának és Banderának — mondja Jozef Burg —, bár minden gyerek tudja róluk, hogy vad antiszemiták voltak, és véres pogromokat rendeztek.“ Jozef Burg örvendetesnek tartja az Ukrán függetlenséget, de látja árnyoldalait is. Egyelőre minden összeomlott. „Úgy élünk itt, mint az egyiptomi sötétségben“ — érzékelteti Józef Burg a helyzetüket. Decemberben egy felolvasóestre kellett volna Berlinbe utaznia. De csak Bresztig jutott el, a lengyel határig. Amikor nagynehezen kiszállt a kocsiból, hogy átszálljon a berlini vonatra, hosszú emberfal előtt találta magát: az egykori szovjet birodalom minden zegéből-zugából jött vándorkereskedők álltak ott hosszú sorban, ukránok, oroszok, kirgizek, sőt még mongolok,is, akik batyuikkal és dobozaikkal teljesen eltorlaszolták a peront — a posztszocialista nyomorúság maradványai és a kibontakozó piacgazdaság előhírnökei. A vézna, sovány író ennek láttán csak legyintett egyet, és visszafordult. „Közép- Európában nőttem fel, és most Ázsiában élek, anélkül, hogy elhagytam volna a hazámat“ — érzékelteti Burg az utóbbi évtizedek galíciai és bukovinai változásait. Akárcsak Lvivben, a Prut menti dombokon festőién elterülő Csernovciben is újra meg újra felidézik a régi szép idők emlékét. Azokat az időket, minden nosztalgikus szépítés nélkül, valóban szép időknek lehet nevezni. Számos épület, egész utcasorok viselik magukon a régi osztrák életmód félreismerhetetlen jegyeit. Galíciához hasonlóan a Habsburg-birodalom összeomlása után Romániához, majd 1945 után a Szovjetunióhoz került Bukovinát is számos nemzetiség lakta: románok, ukránok, zsidók, németek, lengyelek, szlovákok és oroszok. Legtöbbjüknek Czernowitzban saját központja volt: Zsidó Ház, Német Ház, Lengyel Ház, Román Ház, Ukrán Ház. A Román Házból a Szovjet Hadsereg tisztiháza lett, amelyet most az ukrán hadsereg saját tulajdonába kíván venni, éttermestül és testépítő központostul. „A ház a miénk“ — hivatkozik a Román Kulturális Társaság elnökasszonya, Alexandrina Cernova az ősi jogra. A románok, akik a két világháború között maguk voltak itt az urak, mindig elnyomásnak érezték az ukrán uralmat. 1953-ban itt betiltották a román nyelvet, csak a moldovánt engedélyezték, „amely ugyanaz a román nyelv, csak cirill betűkkel írják“ — világosít fel Cernová asszony. A román nyelvet csak 1989 óta szabad újra használni. A Hivatalos statisztika szerint kétszázezer román él Bukovinában, Cernova viszont úgy véli, hogy legalább a kétszerese. A román kisebbségre bátorítólag hat az anyaország közelsége, amely már be is jelentette az igényét Bukovina területeire. Ez viszont robbanásveszélyessé teheti a ma még csak hamu alatti izzó nyugat-ukrajnai konfliktust.„Mi csak azt követeljük, ami a miénk“ — jelenti ki Cernova. Először nem világos, hogy mire gondol: a csernoverkeji Román Házra, vagy egész Bukovinára. De aztán hozzáteszi: „Galíciára nem tartunk igényt, de Bukovina román terület, és az is marad.“ (Vége) LENGYELORSZÁG Sztrájk okozta válság Aggasztó méreteket öltött Lengyelországban a sztrájkmozgalom: egy hete lebénult a szénbányászat, a rézipar, a repülőgyártás és részben a gépkocsiipar. A sztrájkolók béremelést követelnek, hogy meg tudjanak küzdeni az életkörülmények leromlásával. A munkanélküliség kétmillió embert érint, vagyis az aktív lakosság 12 százalékát. A szénbányászatban 420 ezer, a réziparban 40 ezer, a repülőgépgyártásban 10 ezer, a gépkocsiiparban hatezer ember sztrájkol. Az elégedetlen tömegek élén a volt kommunista szakszervezetek állnak. A sztrájkolók Walesa elnökhöz fordultak, hogy konkrét intézkedésekkel vegye elejét a lengyel gazdaság összeomlásának. A Szolidaritás szakszervezet is, amely mostaniig távol tartotta magát az ügytől, felkérte a kormányt: július 31-ig oldja meg a gazdasági problémákat, ellenkező esetben kétmillió tagja országos tiltakozást kezd, melynek során az általános sztrájkig is elmegy. Hanna Suchocka miniszterelnök kijelentette: kormánya nem enged a szakszervezetek nyomásának, de nem vonja ki magát a szakszervezetekkel való tárgyalás alól. Kormánya prioritásairól szólva a vállalatvezetési rendszer módosítását és a privatizáció meggyorsítását említette, ami — mint mondta — nehéz lesz mind a vállalatok, mind a munkások számára. A France Presse a sztrájkmozgalom kiterjedésének lehetőségéről ír. Szerinte a fémipar és lignitbányék dolgozói jöhetnek leghamarabb számításba. Honecker visszatér Németországba Helmut Kohl német kancellár csütörtökön megerősítette a hírt, miszerint Erich Honecker volt keletnémet vezető hamarosan visszatér Németországba. A német külügyminisztérium szóvivője ezzel kapcsolatosan kijelentette, hogy a Németország, Oroszország és Chile közötti tárgyalások olyan fázisba jutottak, amikor számolni kell a megoldással. Ugyanakkor hangoztatta, hogy korai lenne még megjelölni a dátumot Honecker hazatérésére. Előzőleg az ADN keletnémet hírügynökség azt jelentette Moszkvából, hogy a volt keletnémet vezető, a hétvégén érkezik Németországba. Frigyre lépnének a német homoszexuálisok Hivatalos házasságkötési kérelmet nyújtott be a német televízió sztárkettőse, Hella von Sinnen és Cornelia Scheel (aki nem más, mint Nyugat-Németország egykori elnökének, Walter Scheelnek a lánya). A két nő merész lépésén felbuzdulva a német homoszexuálisok szövetsége úgy döntött: eljött az ideje annak, hogy a bátor — többnyire elszigetelt — egyéni akciókról rátérjenek a homoszexuálisok közötti házasság engedélyezésének általános követelésére. Meg is hirdetett augusztusra egy országos akciót, melynek során meneteléseket rendeznek a házasság engedélyezéséért a polgármesteri hivatalok elé. A szövetség nagy reményeket fűz az akcióhoz abban a meggyőződésben, hogy a kapcsolatukat törvényesíteni kívánó azonos nemű élettársak felkarolják az akciót, s a megadott napon megostromolják a polgármesteri hivatalokat házasságkötési kérelmeikkel. S mindez történik éppen most, amikor a Vatikán szokatlanul kemény hangvételű dokumentumban utasította a papságot „a vallástól idegen, és erkölcsileg elfogadhatatlan “ homoszexualitás törvényesítése elleni fellépésre. MIT LEHET KITEREGETNI A SAJTÓBAN? A sajtópanaszokat kivizsgáló brit bizottság — melyben részt vesznek a legfontosabb sajtókiadványok képviselői — ülésen elemezte David Mellor művelődési és sportminiszternek egy spanyol származású színésznővel való szerelmi kalandjának a lapokban való megszellőztetését. A Reuter hírügynökség szerint ugyanis az ügy potenciális időzített bombaként érintheti John Major miniszterelnök konzervatív kormányát. A bizottság arra a megállapításra jutott, hogy a közönségnek ismernie kell a hivatalosságok magánéletét, amely befolyásolhatja közéleti szereplésüket. Figyelemre méltó, hogy a kormányban éppen David Mellor foglalkozik a sajtóval, amelyet 18 hónappal ezelőtt helyeztek ellenőrzés alá éppen a személyiségek magánéletét illető „kíváncsiskodása“ miatt. A hatóságok akkor megfenyegették a sajtót, hogy akár törvényes eljáráshoz is folyamodnak, ha nem vezet be „önszabályzó“ intézkedéseket. A lapok most azzal védekeznek, hogy a konzervatívok a választási kampány idején képmutató módon ütötték ki a versenyből Paddy Ashdown liberális demokrata jelöltet a rólaközölt „szaftos“ hírekkel, amelyekről később a The Sun azt írta, hogy hamisak voltak. Hírügynökségek azt is megjegyzik, hogy az említett bizottság a múlt hónapban erélyesen elítélte a trónörökös herceg, házaséletének bökkenőiről szóló hírek megjelentetését. ■ HUGH HUDSON brit rendező, akit a Tűzszekerek című Oscar-díjas film rendezőjeként ismerhetünk, elállt a közeledő nyári Olimpiai játékokról szóló hivatalos film forgatásától. Hudsont a híres spanyol rendező, Carlos Saura (60) váltja fel, s a napokban meg is kezdte munkáját. Hudson, akit két évvel ezelőtt kértek fel erre a feladatra, koproducerként fog részt ven onnan ii a munkában. Hudson többnyire külföldi csapatot szeretett volna összehozni, a házigazdák viszont spanyol személyzetet kívántak. A nézetkülönbség mindenekelőtt művészeti szinten jutott kifejezésre. A filmre egyébként 900 millió pezetát (9,1 millió dollár) szántak. MAO CE-TUNG VERSESKÖTETE Tajvanban ezer példányban jelent meg, de gyorsan szétkapkodták, s ezért most nyomják a második kiadást. A versek többnyire a húszas és a negyvenes években születtek s a kínai elnök érzés- és gondolatvilágába nyújtanak betekintést. A kiadó szerint a versek a klasszikus kínai költészet stílusában íródtak, s nem hirdetnek kommunista tanokat. " f 1992. július 25—26. ------- — ---------------------“—. ' ~iv TARKABARKA HÉT ■ ■ ■ A beavatatlan halandó el sem tudja képzelni, mennyi gondot okoz illetékeseknek a nemzetközi protokoll,, melynek útvesztőiből időnként csupán a sorshúzás nyújt kiutat. Mert lám, milyenhelyzetbe kerültek a madridi királyi palota ceremóniemesterei az ibér—amerikai, csúcstalálkozó alkalmából. Kéntelenek voltak eldönteni, hová ültessék Fidel Castrót, akit koránál fogva megilletett.volna a II. János Károly spanyol, király melletti, főhely. De hogyan fér meg egymás mellett a monarchia — úgy is mondhatnánk: a spanyol demokrácia — és ez kommunista diktatúra? Igen ám, ha a díszvacsorán való elrendezés sorsát ilyikölcsen meg is oldották, hogyan vágják el a további gordiuszi csomókat, hiszen Fidel jelen lesz Barcelonában az Olimpiai Játékok megnyitásán, s a protokoll ott is protokoll, mi több, folytatólagosan hivatalos látogatáson Spanyolországban marad, s akkor igazán nem lesz jelen rajta kívül még másfél tucatnyi, állam- és kormányfő, hogy egyik terítéktől a másikig lehessen tologatni a névjegykártyákat. És nyilvánvaló, hogy első apihrigolófszatű hivatalos látogatásán “a kubai elnököt az államfőnek kijáró protokoll minden előírásával megtisztelik. ■ ■ ■ Sokat ígérő taktikához folyamodott a három héttel ezelőtt hivatalba lépett Fülöp-szigeteki elnök, Fidel Ramos, több fronton indított népszerűség-növelő akciót, hogy szilárd hátteret biztosítson önmagának azokhoz a gazdasági akciókhoz , amelyekkel talpra állíthatja a húsz évi diktatúra alatt tönkretett, s a Corazon Aquino elnöksége idején kormányos nélkül sodródó gazdaságot. A leadott szavazatok 23 százalékával megválasztott Fiumos hat ellenjelöltet győzött le, s ebben a helyzetben jónak láttabékét kötni politikai ellenfeleivel. Még a legbefolyásosabb katolikus főpap, Jarne Sin áldását is elnyerte, pedig a bíboros arra buzdította annak idején a választókat:re szavazzanak Ramosra. Az elnök máris bizottságot hozott létre a bűnözés elleni küzdelemre, azzal a feladattal, hogy kérlelhetetlenül lépjen fel a fegyvercsempészek, emberrablók, bankrablók, kábítószer-kereskedők, mindenfajta csempészek, kerítők ellen. A megrögzött bűnözők elrettentésére a halálbüntetés visszaállításátis kilátásba helyezte. Aztán békét ajánlott a rezsim ellen 23 éve harcoló kommunista, gerilláknak, a Corazón Aquino megdöntésére szervezett hat ''államcsínykísérletben részt vett zendülő katonáknak. De megbeszélésbe bocsátkozott az egykori Vaspillangóval, Imelda Marcos asszonnyal is az ellene indított perek ügyében, melyek során azért kell felelnie, hogy „uralkodása“ két évtizede alatt a Marcos család kifosztotta az országot..És beleegyezett abba, hogy a Hawaii-szigeteken, száműzetésben elhunyt volt diktátor, Ferdinand Marcos holttestét haza szállítsák, s a Fülöp-szigeteken temessék -el. Mindezek után a 62 millió filippinó úgy érzi, valami megmozdult,valami új, van kialakulóban az országban. De rájön elég lesz-e mindez.. a rövidesen...elkövetkező drasztikus gazdasági intézkedések elfogadtatásához, még akkor is, ha az elnök eleve figyelmeztet:...pi4bh,-5..rq^sabbftdni fog a, helyzet Ethhez, hogy utána kö*jel& kezzék bje. \i.v. -|.t- r . %;.1m ■ ■ ■''ífah &^g^íbrázSib¥h-%y'határ'városka, Porajon,, ahol nemrégiben „román télről“ beszéltek, aztán jött a „román tavasz“, s most itt a ,,román nyár“. Százával, ezrével érkeznek ide, a turistaként Lengyelországba belépő román állampolgárok, hogy. .itt lépjék át illegálisan, a bájtért nyugat felé, ahol jobb megélhetést ismernek. Már amennyiben, nem fülelik!;lé 'a lengyel határőrök, s a németek nem, zsúp .perják vissza őket. De a próbálkozók makacsul kitartóak. ,S tudják, hogy Pyrajowi és Zgorzelec között, egy 40 kilométeres szakaszon a legsekélyebb a Neisse, és 13 híd könnyíti meg az átkelést, .Miként terjedt ‘.el Romániában a híre, nem tutt, .tény az, hogy ezen a határszakaszon a legtöbb az illegális, .határátlépés. Január elseje és június elseje között, 4551-en lépték át érvényes’ iratok nélkül a határt .. közülük 4171-en voltak román állampolgárok. Igaz, sokan rajtavesztenek. Május 28-án 177 letartóztatott,személyt tereltek a viszonylag kicsi porajowi kaszárnyába. A letartóztatottaknak 43 órát adnak Lengyelország elhagyására. Legtőbbjük fogja mottóját, és pár kilométerrel odább próbálkozik. Műanyag tasakban nyakába akasztja néhány dollárját, s mindegy, hogy tél van-evagy nyár, a folyóba veti magát, annak reményében, hogy odaát a német elhoradó várja. Asszonyok, gyermekek is megkockáztatják. Az év eleje óta tizenkét holttestet emeltek ki a folyóból. ■ * ■ Hét évnek kellett eltelnie ahhoz, is hogy kézre kerítsék az Indiai Légitársasági egyik utasszállító gépe ellen 1985-ben el-is követett merénylet egyik tettesét. A katasztrófában akkor a repülőgép valamenyinyi, utasa és személyzetének minden tagja, összesen 329 ember szörnyethalt. Az indiíai rendőrség terrorelhárító brigádja egyik bombayi vasútállomáson, odaérkezésekortartóztatta le Mandszit Szinghet. Elfogató-,ásakor Szingh ciántablettával akart véget vetni életének, de a rendőrök nem hagyták. Öngyilkossági kísérletével beismerte« bűnösségét. Szingh egyébként — a hivata joos vizsgálati adatok szerint — a merény-jj let napján Vancouverben feladta pogyij gyászát a Canadian Pacific járatra, hogy! úti okmányai értelmében Torontó érintésé-vel Bombayba utazzék. Csakhogy Szingh!! nem szállt fel Vancouverben, sem Torontóban nem jelentkezett a helyfoglalás igazzoltatásáért. A vizsgálat azt is kiderítette, hogy az időzített bomba 9360 méter magasságban robbant, s a gép az ír partok közelében zuhant le. Szingh nyilván elnyeri méltó büntetését, ha ugyan 329 emberé!!lét kioltásáért egyáltalán méltó büntetés szabható ki. Az is meglehet, hogy sorsában bűntársai osztoznak. Mert egy ilyen ifie,rertületet rendszerint nem egy ember ter vet ki. ■ ■ ■ A legendás diszkréciójú holland uralkodó családot is kikezdte a sajtó, a ha a királyi család tagjai nem adtak okot a pletykára, hát visszaélt lehetőségeivel; visszás helyzetbe hozta Konstantint, Bea Jetrix ,királynő kisebbik, fiát ,és Bernhard herceget, a királynő férjét. Az első rossz, ízű tréfát a homoszexuálisok, heteroszexuálisok, és leszbiánusok lapja engedtél meg magának. Közölte a 21 éves hercegi fényképét, a következő reklámszöveggel is Konstantin megengedheti magának, miért ne engedhetnéd meg te? Akkor telt csordultig a pohár, amikor egy Mazda-reklámhoz Bernhard herceg fényképét haszítnálták fel. A felvétel szegfűvel a gomblyujjában ábrázolja a királyi férjet egy bemutatón, amelyen az új célbalövő lézer-és fegyver előnyeit demonstrálták. Ám a gépkocsit reklámozó fotómontázst úgy szerkesztették meg,, hogy azt a benyomást kelti, mint ata a herceg medvére lőne. Áj reklámügynökséget azonnal, felszólítottál a további terjesztés leállítására, és kötelezték, hogy amennyiben el akarja keterülni a bírósági eljárást utaljon át mintegy 15 ezer dollárnak megfelelő 2a1 ezer forintot a Bernhard herceg védnöksége alatt álló Természetvédelmi Világalapjának, amely a rinocéroszok megmentésére fordítja az összeget. Lám, milyen bonyodalmak támadnak abból, ha a sajtó vagy a reklámügynökségek nem veszik tekintetibe, hogy Hollandiában törvény tiltja a királyi család tagjairól készült fényképfeljvételek kereskedelmi célú ■ közlését. Hacsak különengedélyt nem kérnekrá. Igaz, kérni lehet... 1 . B Napjainkban, amikor a világsajtó tó egyre többet cikkezik a környezettszennyezésről, s miután a riói környezetvédelmi világkonferencia alaposan megkongatta a vészharangot, valakik előszedték a .ípytsdaitót .egyeznaépeket ahogy felhívják a srettrzetkgai öközválemérty figyelmét. 1945 auguszttában ' S 'az ‘ Egyesült Államok, Náfg-íkrit Silfifa ’és a Szetaettunió ügy határozott, megsemmisíti, elégeti, tengerbe süllyeszti a vegyi háború hadviselő eszközeit. Így kerültek a német vegyi fegyverek — mintegy húszezer tonna lövedék és bomba — a Skagerrak-szorosban, a Kieli-öbölben és a Bornholm nevű dán szigettől mintegy húsz mérföldnyire a tengermélybe. A közelmúltban Jelcin tette szóvá hivatalosan Helsinkiben a Balti-tenger féltekén heverő vegyi fegyverekből fakadó veszélyt, a térség államainak felelősségét. De lám, a FÁK vegyi hadviselésre kiképzett alakulatainak helyettes parancsnoka, Evsztarjev tábornok azt nyilatkozta a napokban, hogy a tenger alatt heverő vegyi fegyverek nem jelentenek veszélyt, a bioszférára. Igen ám, de a ma érvényben levő nemzetközi törvények tiltják a vegyi fegyverek elsüllyesztését. Ez nem megsemmisítés! Éppen ezért sokan — szakértők is — kiemelésük mellett törnek lándzsát. Ezzel viszont Evsztafjev tábornok nem ért egyet. Szerinte a jelenlegi technika semmi biztonsági garanciát nem nyújt, így a következmények beláthatatlanok. Persze, a halogatás is tartogathat meglepetéseket. A térség lakosságának — németeknek, dánoknak, norvégoknak — így is, úgy is,van okuk aggodalomra. Hacsak sürgősen, nem születik olyan korszakalkotó felfedezés, amely ott a mélyben, vagy akár a felszínen semlegesíti a gyilkos vegyszereket. SZŰCS OLGA RÖVIDEN • RÖVIDEN • A Képviselők kongresszusa — a Spanyol parlament alsóháza — egyhangúlag jóváhagyta a maastrichti egyezménye hez való csatlakozás megkövetelte alkotmánymódosítást. Ez az első módosítás 1978, a spanyol alkotmány létezése óta. A reformtervezet értelmében az EK-tagok bármely Spanyolországban letelepedett polgára részt vehet a helyi választásokon. • A Kína és Románia közötti kapcsolatok új, fejlődési szakaszban vannak —– jelentette ki bukaresti látogatása végén Csian Cön-pej, a kínai külügyminiszter helyettese. Látogatása során megbeszélést folytatott Nastase külügyminiszterrel és a minisztérium több magas rangú tisztségviselőjével. .! • Csúcspontjára hágott a csecsen-ingus elnök és a parlament közötti feszültség! Az ITAR-TASZSZ arról számolt be, hogy a parlament egy csoportja a tévében ulti- mátumot intézett Dudajev elnökhöz, hogy amennyiben tíz nap alatt nem teremt ren- det a köztársaságban ,és nem távolítja el, szűk környezetéből az erkölcstelen szemé- lyekét, nem lesz többé maradása az or- szágban. ..!... 9 Simon Peresz izraeli külügyminiszter a hónap végén európai körútra indul. Peresz először Párizsba látogat. • Egy dél-libanoni palesztin menekült- t táborban meggyilkolták Walid Khaledet," Abu Nidal terrorista vezető egyik közelii munkatársát — jelenti az AFP. • Vasárnap Budapestre érkezik Carlos Salimas ,de Gortari, a Mexikói Egyesült Államok elnöke. A magyar várakozások szerint az államfő hivatalos látogatása jelentős ösztönzést ad a kétoldalú, elsősor-,ban gazdasági kapcsolatok fejlesztéséhez — tájékoztat az MTI.