Romániai Magyar Szó, 1994. június (6. évfolyam, 1349-1374. szám)
1994-06-01 / 1349. szám
Romániai Magyar Szó 2 ,m " .... .........................................................■—T • A NAGYVILÁG hírei • Hazai diplomácia az új Európa legjobb eszközéről Ion Iliescu meghívására hétfőtől hivatalos látogatást tesz Romániában Shanker Dayal Sharma indiai elnök. Az,utóbbi két évtizedben először látogat indiai államfő országunkba. A Cotroceni palotában lezajlott hivatalos megbeszéléseken Iliescu elnök és vendége áttekintette a kétoldalú kapcsolatok alapvető kérdéseit, a román— Indiai együttműködés bővítési lehetőségeit. A felek egyetértettek azzal, hogy az Indiában zajló gazdasági átalakulási folyamat és a Romániában kezdeményezett reformprogram megteremti a feltételeit a kölcsönösen előnyös kooperáció elmélyítésének — közölte a bukaresti rádió. Befejeződött Oslóban az Észak-atlanti Parlamenti Közgyűlés tavaszi ülésszaka. Ion Ratiu képviselőházi alelnök, román küldöttségvezető a záróülésen ismertette országunknak a békepartnerséggel kapcsolatos álláspontját. Mint beszédében hangsúlyozta, Románia az új Európa megteremtésének legjobb eszközeként tekint a Partnerség a békéért nevű programra. Hozzátette: ezen a téren a jelenlegi hivatalos román politika valamennyi hazai politikai erő álláspontját tükrözi, és Románia várja, hogy kidolgozzák a NATO- ba való felvétel konkrét szempontjait. Artnold Hartman asszonnyal, a Világbank romániai képviselőjével tárgyalt hétfőn Nicolae Vacároiu miniszterelnök. Az eszmecserén Hartman asszony kifejezte az általa képviselt nemzetközi pénzintézet készségét, hogy hozzájáruljon a román kormány átalakítási és privatizációs törekvései támogatásához. Nicolae Vacaroiu közölte vendégével, a kormánynak sikerült feltérképeznie az átalakítás és a privatizáció meggyorsításának újabb lehetőségeit. Ennek kapcsán a kormányfő szólt arról is, hogy a következő két-három hónap folyamán nyilvánosságra hozzák mintegy háromezer kereskedelmi társaság gazdasági adatait, hogy az érdekeltek ezek ismeretében válthassák tulajdonbizonylataikat részvényekre. Hétfőn Bukarestben befejezte munkálatait a Románia és az Európai Szabadkereskedelmi Társulás (EFTA) vegyes bizottságának első ülésszaka. Georg Reisch, az EFTA főtitkára találkozott Nicolae Vacaroiu miniszterelnökkel és megbeszélést folytatott Ion Iliescu államfővel. A Magyar Szocialista Párt Elnökségének Horn Gyula elnök Tisztelt Elnökség! Tisztelt Elnök úr! Fogadják tiszteletteljes jókívánságaimat abból az alkalomból, hogy pártjuk fölényes győzelmet aratott a magyarországi választásokon. Meggyőződéssel remélem, hogy a Magyar Szocialista Párt által, vagy a meghatározó részvételével alakítandó új magyar kormány az ország határain kívül került kisebbségi magyarság irányában — alapvonalaiban — folytatni fogja azt, az Antall József nevével fémjelzett nemzetpolitikát, mely hosszú idő után először kezelte érdeme szerint és súlyának megfelelően létünket és sorsunkat, és amely — egyébiránt — az összes magyarországi pártok politikai konszenzusán alapult. Megelégedéssel gondolok vissza arra, hogy a párttal és annak képviselőivel az elmúlt négy esztendőben sem szüneteltek kapcsolataim. Horn Gyula elnök úr 1989- ben külügyminiszteri minőségben támogatta küzdelmünket, és Nagyváradon is úrnak — Budapest meglátogatta egyházainkat és Demokrata Szövetségünket. Ezen előzményeken érdemben nem változtatnak az utóbbi időben támadt nézeteltérések, melyeket — reményeim szerint — közös jószándékkal volna lehetséges és szükséges kiküszöbölni. Úgy ítélem, hogy erdélyi magyarságunk indokolt és méltányolandó elvárásai a rövidesen hivatalba lépő új magyar kormánnyal szemben változatlanok — sőt, ha lehet, csak fokozódnak. Ezek teljesüléséhez kérem magam is értő és érző támogatásukat. A magyar—román államközi kapcsolatok hőn óhajtott javulásának és rendeződésének is ez volna a föltétlen előfeltétele. Isten áldását kérve munkájukra tisztelettel küldöm üdvözletemet: 1994. május 30. TŐKÉS LÁSZLÓ az RMDSZ tiszteletbeli elnöke Markó Béla Teodor Melescanunál. MIRŐL TÁRGYALTAK (Folytatás az 1. oldalról) Stabilitási Egyezménnyel kapcsolatos RMDSZ-kérésről volt szó, arról a megkerülhetetlen alapelvről, hogy ha e folyamatban a kisebbségek kérdésének rendezését tűzték ki célul, meg kell hallgatni az érintett kisebbségek véleményét — mondotta a politikus. — A külügyminisztérium álláspontja ezzel kapcsolatban ismeretes: nem fogadja el ezt az alapelvet, ugyanakkor abban meg tudtunk egyezni, hogy előzetes konzultáció a külügyminisztérium, illetve a román kormány és az RMDSZ között mindenképpen szükséges. Nyilvánvaló, hogy mi a továbbiakban is megpróbáljuk érvényesíteni elképzelésünket, azt, hogy e folyamatban, annak különböző fázisaiban jelen lehessünk. Ugyanakkor ezt a találkozót sürgőssé tette néhány olyan halaszthatatlan ügy, mint például az oktatási törvény helyzete, hiszen köztudott, hogy az Európa Tanács feltételei között is hangsúlyt kapott egy megfelelő oktatási törvény elfogadása. E tervezet megvitatására hamarosan sor kerül, de jelenleg számunkra elfogadhatatlan, az ET-követelményekkel is ellentétben lévő előírásokat tartalmaz, így jó néhány tantárgy, köztük az összes szakjellegű tantárgy, ezenkívül a történelem és a földrajz magyar nyelvű oktatását nem engedné meg ez a törvény, tehát ezeket kötelezően románul kellene tanulni, nem tenné lehetővé megfelelő magyar nyelvű egyetemi és főiskolai oktatás létét, a felekezeti oktatással kapcsolatban korlátozásokat tartalmaz, stb. Sürgősnek tartjuk a kisebbségi törvénytervezet mielőbbi napirendre tűzését is. Ide tartozik, hogy újabb és újabb provokatív intézkedésekkel találkozunk Erdélyben, amint azt a marosvásárhelyi Antonescu-szobor ügye mutatja. Az RMDSZ elnöke elmondta továbbá, hogy a külügyminiszter ígéretet tett: újból megvizsgálják az oktatási törvénnyel kapcsolatos RMDSZ módosító javaslatokat, és amennyiben pozitívan ítélik meg azokat, hajlandók ők is véleményt mondani a kérdésben. Pozitív elem az állandó konzultáció elvének elfogadása a külügyminisztérium részéről, ami most kapcsolódik az Európa Tanács követelményeihez és ez Európai Stabilitási Egyezményhez is — hangsúlyozta Markó Béla. I ZSÚFOLT HÉTVÉGE „Egyszerűen fogalmazva: győztünk“ foglalta össze az 1994-es magyarországi választások végeredményét Horn Gyula. Az MSZP elnökének mondta annál is inkább helytálló, hogy a szocialisták a maguk 54,15 százalékával 209 mandátumot, s ezzel abszolút parlamenti többséget szereztek. Az elsöprőnek nevezhető győzelem ellenére, vasárnap éjjeli sajtóértekezletén Horn hangsúlyozta, pártja továbbra is koalícióra törekszik. A kérdés persze az, találnak-e partnert a kormányzáshoz, hiszen a 18,13 százalékkal — 70 mandátummal — második helyre befutó szabaddemokraták ilyen körülmények között igencsak meggondolják majd, hogy csatlakoznak-e vagy sem az MSZP-hez. Kuncze Gábor, az SZDSZ listavezetője a választások éjjelén például kijelentette: miután a szocialisták abszolút többséget szereztek, pártja mentesül a koalíciókényszer felelősségétől, nem kell attól tartaniuk, hogy amennyiben kimaradnak a koalícióból az ország kormányozhatatlanná válik, s esetleg új választásokat kell kiírni. Így a döntést mondhatni szabadon hozhatja meg az SZDSZ június ötödikére összehívott küldöttgyűlése. Budapesti tudósítás A hétvége egyébként igen zsúfoltnak ígérkezik, hiszen ekkor tartják rendkívüli kongresszusukat a szocialisták, és ülésezik a FIDESZ Országos Választmánya is, ahol elméletileg szintén nem lehet kizárni annak az esélyét — bár valószínűsége igen csekély —, hogy csatlakoznak a koalícióhoz. Az érdeklődés középpontjában mindenképpen az MSZP kongresszusa áll, hiszen vélhetően itt dől el, ki lesz Magyarország következő miniszterelnöke. Igaz, egyes megfigyelők szerint aligha elképzelhető, hogy a párt úgynevezett pragmatikus szárnyának sikerül elérnie, hogy a kormányfő ne Horn Gyula, hanem például Békesi László legyen. Mindez persze igencsak befolyásolja a koalíciós tárgyalásokat is. MSZP körökből származó értesülések arra engednek következtetni, hogy a kialakult helyzetben, amikor az abszolút többség elérése esetleg elijesztheti a lehetséges partnereket, vagy éppenséggel — bármi furán hangozzék is — megerősítheti azok tárgyalási pozícióit, a szocialisták bonyolultabb koalíciós tárgyalások előtt állnak, mint arra korábban, számítottak. Míg a szocialistáknak a május 29 éjszaka a diadal éjszakája volt, több másik párt székházát meglehetősen gyászos hangulat jellemezte. Az MDF szerzett ugyan négy mandátumot az egyéni választókerületekben — mindegyiket Budapesten — ám így is csupán 9,59 százalékot ért el, s ez csupán 37 képviselőt jelent a négy évvel ezelőtti 164-el szemben. Mint Boross Péter, a párt listavezetője megjegyezte, számukra most a konzekvenciák levonásának ideje következik. A párt parlamenti frakciójának volt vezetője, Kulin Ferenc ugyanakkor úgy vélekedett, az ellenzéki szerepkör óriási lehetőség az MDF számára. NAGY IVAN ZSOLT Beltenyészet, gyilkosság, a hóhér szeretői... Ha csak pletyka, mármint vörös pletyka az egész, akkor is érdekes. Így véli a LITERA TURNAJA ROSZSZÍJA című lap is. Vlagyimir Iljics Leninnek viszonya volt Inessza Armanddal, egyik harcostársával. Lenin feleségét, Nagyezsda Krupszkaját Joszif Sztálin mérgezte meg. Vjacseszlav Molotov felesége egy iskolába járt Golda Meir izraeli kormányfővel. Mihail Kalinyinnak, a sztálini idők államfőjének a felesége kezdeményezte saját fivérének az agyonlövetését. Sztálin a saját lányát, Nagyezsda Allilujevát vette feleségül. * A könyvnek, amelyben mindez olvasható, Nők a Kremlben a címe. Szerzője nyíltan bevallja, hogy munkájához nem csupán a KGB-levéltár aktáit használta fel, de a legkülönfélébb szóbeszédeket is. Sztálin mint gyilkos jelenik meg a könyvben: Lenin felesége 1939. február 27-én kórházban, mérgezésben halt meg, egy nappal hetvenedik születésnapja után, amelyre Sztálin egy tortát küldött neki. Az alábbiakat Sztálin feleségének, Nagyezsda Allilujevának egy névtelen barátnője mesélte el a könyv írójának: -Egy héttel halála előtt közölte velem Allilujeva, hogy hamarosan valami szörnyűség Szex és bűn fog történni vele. Születése óta átok ül rajta, mivel ő tulajdonképpen Sztálin leánya. Egy veszekedés alkalmával ezt maga Sztálin vágta a szemébe, de anyja is bevallotta, hogy 1900/1901 telén valóban lefeküdt egyszer Sztálinnal, s nem tudja, hogy Nagyeszda tőle vagy a férjétől van-e.“ Annyi bizonyos, hogy Sztálin 1900 decemberében Allilujevéknél lakott Tbilisziben, és Nagyezsda kilenc hónappal könyvjelző később jött a világra. Sztálin felesége 1932- ben vetett véget életének. A Kremlhez kapcsolódó szex- és bűnügyek csúcsát a Lavrentyij Berijáról szóló fejezet képezi. Amikor Sztálin hóhérát 1953-ban letartóztatták, kilenc listát találtak nála, rajtuk 62 női névvel. Ezt további 32 cédulával egészítette ki Berija, rajtuk olyan nők címeivel, akiknek többsége a szeretője volt. 1943-ban Berija szifilisszel kúráltatta magát. A Berija elleni vádpontok között szerepelt, hogy megerőszakolt egy hetedik osztályos lányt, akinek aztán gyereke lett tőle. A vádlott a Kremlben szerint a dolog a lány beleegyezésével történt Nyina Berija, a titkosszolgálat 1953-ban kivégzett vezetőjének 88 éves felesége megindítóan vette védelmébe elhunyt férjét akihez 16 éves korában ment feleségül. „Lavrentyij akkoriban éjt nappallá téve dolgozott. Ilyen töméntelen nőre egyszerűen nem volt ideje. Ezek a nők valójában az informátorai voltak.“ A szerző amolyan női szemmel nézi a szovjet történelmet. Sztálin későbbi rémtetteinek a „hideg hitvesi ágy“ volt az oka, mely 1932 után osztályrészéül jutott 1938- ban Sztálin utasítására mint „trockista összeesküvőt“ letartóztatták Kalinyin feleségét, 1949-ben Molotov feleségének kellett mint „az imperialista, cionista körök ügynökének“ szibériai száműzetésbe mennie. Kalinyin és Molotov ezt zokszó nélkül tűrte, mivel tartottak tőle, hogy őket is bekasztlizzák. A Kreml pésztsztálini első hölgyei a kedélyes konyha, gyerek, párt cím alatt szerepelnek. Elsőként a formátlan és ízléstelenül öltözködő parasztlány, majd pártfunkcionárius, Nyina Hruscsova lépett a nyilvánosság színe elé. Néhány szót még angolul is tudott. A könyv szerzőjének nagyapja, aki éveken át Hruscsov udvari szakácsa volt, rigolyás asszonynak mondja Nyinát, aki mindig talált valami kivetnivalót a művészetében. Hruscsov lánya, Rada szerint „szigorú, akkurátus és rendkívül zárkózott“ asszony volt az anyja. »Úgy éltek, mint a cárok, és úgy haltak meg, mint a koldusok, mivel nem volt semmijük, kizárólag államköltségen éltek“ — mondta Hruscsov veje, Alekszej Adzsubej. A testes és félig vak Viktorija Brezsnyeva felidézte, hogyan ismerte meg 1925- ben a majdani főtitkárt egy vidéki táncos szórakozóhelyen. Kezdetben Brezsnyev még fel-felkérte táncolni, de Viktorija nem volt hajlandó, mivel a csinos Leonyid csapnivaló táncos volt. Az első gyerek világrajötte után Viktorija, az okleveles bába már csak családjának szentelte életét. Tudta, hogyan kell az igazi ukrán borscsot főzni, köszmételekvárja pedig felülmúlhatatlan volt. Kedves férje ura házasságon kívüli kalandjai ügyében egyszerűen behunyta a szemét. Egészen más volt a Szovjetunió utolsó First Ladyje, Raisza Gorbacsova. Elegáns megjelenése férje oldalán idegeire ment az irigy és a hétköznapi lét nehézségeitől megkínzott szovjet asszonyoknak. A róla írók szerint is zárkózott és élettelen aszszony, önéletrajza „lapos és üres“. Elnököt választ a boszniai föderációs parlament Szarajevóban összeült Bosznia-Hercegovina parlamentje, hogy ratifikálja a muzulmánok és boszniai horvátok vezetői által két hónappal ezelőtt aláírt egyezményt a földeratív állam létrehozásáról. A hétfői ülés rövid megbeszélés után véget ért, a munkálatokat keddre halasztották, hogy a képviselők valamennyien eljuthassanak a fővárosba. A képviselők várhatóan jóváhagyják a politikai integrációra vonatkozó döntéseket, és az elnök s a kormány megválasztásával is hitelesítik a föderáció létét. A BBC szarajevói tudósítója szerint a boszniai horvátok vezetőjének, Kresimir Zubaknak minden esélye megvan arra, hogy a föderáció elnökévé válasszák. Ugyancsak valószínűnek látszik, hogy Ejup Ganics megmarad az alelnöki tisztségben, Harisz Szilajdzsics pedig a kormány élén. Közben a szerbek, mint a budapesti rádió jelentette, ellentámadást kezdtek Kelet-Boszniában, és Tuzla városát is lőtték. A szerb televízió szerint ugyanakkor Teslicnél és Tasnádnál elakadt a muzulmán offenzíva. 1994. június 1. A BT kéri Hétfő esti ülésén a Biztonsági Tanács konszenzussal elfogadott nyilatkozatában aggodalmának ad hangot az észak-koreai fővárostól száz kilométerre északra levő jongbjoni atomreaktor újrafeltöltésével kapcsolatban, és a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség szakértői számára teljes ellenőrzési jogot kér Phenjantól. A Biztonsági Tanács szerint az üzemanyagfeltöltést oly módon kellene végrehajtani, hogy a nemzetközi ellenőrök megvizsgálhassák az eltávolított atomhulladékot. Dél-koreai és japán gyanú szerint ugyanis Észak-Korea a négy atomerőművéből nyert használt fűtőanyagból már kivont mintegy ötkilónyi plutóniumot, ami elegendő egy atomtöltethez. POLITIKAI BÉRGYILKOSSÁG - FEGYVERÉRT? Az IRA „iráni kapcsolatáról“ cikkezik R. Hahn Veronika a Népszabadságban. A brit kormány titkosszolgálati bizonyítékok alapján azzal gyanúsítja az iráni kormányt, hogy pénzzel és fegyverekkel támogatja az Ír Köztársasági Hadsereget. Ennek kapcsán kellemetlen megbeszélésre volt hivatalos az iráni ügyvivő, Gholamreza Ansari a brit külügyminisztériumba. (A Salman Rushie író ellen öt éve kihirdetett iráni ,,halálos ítélet“ óta nincs nagyköveti rangú diplomáciai kapcsolat a két ország között.) Douglas Hogg államtitkár figyelmeztette a diplomatát, hogy az iráni kormány azonnal szüntesse be az IRA fegyverekkel és pénzzel való támogatását. Mint a „kártyák felfedése“ után a külügyminisztérium szóvivője kijelentette: „Meg vagyunk győződve arról, hogy az iráni titkosszolgálat és az IRA között kapcsolat van. A legszigorúbban elítéljük, ha ennek a kontaktusnak az eredményeként támogatják vagy bátorítják a terrorizmust“. Ansari később nyilatkozatban utasította vissza, hogy Iránnak köze lenne az IRA pénzzel vagy fegyverekkel történő ellátásához, majd természetesen az iráni kormány is hasonló szellemben foglalt állást. Mint Ansari kijelentette: „Abszolút semmiféle kapcsolat nem áll fenn országom titkosszolgálata és az IRA között. Természetesen megértjük, hogy bármi ilyesmi ellenérzést váltana ki az Egyesült Királyságban, de mivel nincs együttműködés, nincs szükség sem aggodalomra, sem kritikára. Ezeknek az elképesztő állításoknak az alátámasztására szemernyi bizonyíték sincs“. Aligha valószínű azonban, hogy a brit kormány az MI6, a titkosszolgálat alapos bizonyítékai nélkül a nyilvánosság elé lépett volna a kínos üggyel. A kérdés sokkal inkább az, miért éppen ezt a pillanatot választotta ki az akcióra. A legvalószínűbbnek az látszik, hogy az Északírországban a katolikus republikánusok és protestáns unionisták között kiújult „szemet szemért“ merényletkampány során, amikor alig telik el nap halálos kimenetelű terrortámadások nélkül, fogyatkozik a remény a december közepi brit-ír békedeklarációra. Ez a nyilatkozat a valamennyi érdekelt felet érintő tárgyalássorozatra meghívta a Sinn Feint, az IRA politikai szárnyát is, feltéve, ha tartósan beszüntetné az erőszakot Stabil fegyvernyugvásra mindmáig nem került sor, sőt a Sinn Fein gyakorlatilag nem is válaszolt a nyilatkozatra, hanem újabb és újabb szövegértelmezést kért a brit kormánytól. A kabinet lépését az is indokolhatta, hogy meg akarta akadályozni, hogy a Sinn Fein jelentős mennyiségű szavazatot kapjon Észak-Írországban az Európa parlamenti választásokon. • Az IRA nem szűkölködik lőfegyverekben és robbanóanyagokban, ám évek óta próbálkozott fejlett rendszerek, például Stinger típusú föld-levegő rakéták beszerzésével, pénzt pedig soha nem utasított vissza. A brit kormány figyelmeztetése azonban — úgy tűnik — megelőző jellegű, így akarja elkerülni, hogy megismétlődjék az 1980-as évek közepi helyzet, amikor Líbia nyíltan támogatta az IRA-t. A líbiai kapcsolat eredményeként szerezte be az IRA azt a hatalmas fegyverkészletét, amely a jövő századig elegendő puskából és kézifegyverből, továbbá jelentős mennyiségű Semtex robbanóanyagból áll. Még nehézgépfegyvereket és légelhárító ágyúkat is kapott, amelyekkel több brit katonai helikoptert sikerült lelőni az észak-írországi Armagh bázis felett Érdekes módon az Egyesült Államokat mindez nem különösebben zavarta, hiszen például ez év februárjában hivatalos amerikai beutazási engedélyt kapott Gerry Adams, a Sinn-i Fein elnöke, a terrorizmus pártfogója. Nemrég egy görög újság mutatott rá az athéni biztonsági minisztérium információi alapján, hogy Irán segít az IRA-nak egy kábítószert fegyverekért üzlet lebonyolításában. Az akció szülőatyja állítólag Amir Hosszein Taghani, az iráni információs, tájékoztatási és biztonsági minisztérium (Vevak) nyugat-európai osztályának vezetője. Telefonbeszélgetések lehallgatása és találkozók megfigyelése alapján a brit titkosszolgálat Dortmundot és Münstert nevezte meg az iráni F IRA kontaktusok központjának. A múlt év novemberébenazonban terrorista „csúcsértekezlet“ nyomára is akadtak. Teheránban dugták össze a fejüket az IRA, a görög November 17-es csoport, a korzikai nacionalisták és az ETA, a baszk szeparatisták szervezete. Az iráni titkosszolgálat és a Sinn Fein kapcsolttát ennél sokkal régebbi keletűek és a ‘80-as évekbenn még arra sem törtét kísérlet, hogy leleplezzék őket. Iráni titkosügynökök többször megfordultak Belfastban a Sinn Fein vezetői pedig Teheránban, az iráni alkotmány szellemében, amely „a külföldi ellenállási mozgalmak“ támogatására szólít fel. Hadi Ghaffari, a libanoni székhelyű terrorist szervezet, a Hezbollah alapítójának fia, részt vett például Kieran Doherty temetésén, aki az IRA egyik éhségsztrájkólójaként 1981 augusztusában halt meg. (A teheráni brit követség előtt, korábban a Churchillről elnevezett utcát átkeresztelték Bobby Sands Avenu-re és egy másik éhségsztrájkoló emlékére.) Titkosszolgálati jelentések szerint a novemberi teheráni összejövetelen Irán arra kérte fel az IRA-t, hogy öljön meg három vezető iráni emigránst, amiért cserébe robbanóanyag-, fegyver-, és rakétaszállítmányt, valamint készpénzt ajánlott fel. _A „bevásárlólistán“ lehallgatókészülékek, Semtex robbanóanyag, nyolc Stinger földlevegő rakéta, Colt pisztolyok és töltények, Uzi géppisztolyok és lőszerek, valamint hatmillió dollárnyi jó minőségű, hamisított és ötszázezer dollár valódi bankjegy szerepelt. Az IRA-ra többek között a volt iráni elnök, az 1981 óta francia emigrációban élő Baniszadr meggyilkolása várt volna , ám három hónapos gondolkodás után végül visszautasították az üzletet. Iránnak a lehető legrosszabbkor jöttek a britek vádjai. A Clinton-kormányzat meggyőződése, hogy Teherán támogatja a nemzetközi terrorizmust, nukleáris fegyverzetre szeretne szert tenni, és alá akarja ásni a közel-keleti stabilitást Ennek megfelelően, Irakhoz hasonlóan, Iránnal sem folytat, gazdasági együttműködést Ugyanakkor más fejlett országok, például Németország és Japán enyhíteni kívánják az Iránra nehezedő gazdasági nyomást, például az Irak elleni háború óta felgyülemlett rövid lejáratú hitelek visszafizetésének átütemezésével. Irán eladósodása, infrastuktúrájának romlása, az olajexport rohamos visszaesése, az infláció felgyorsulása és mindezek nyomán a pragmatikus Rafszandzsani elnök tekintélyének csökkenése sokkal inkább a nyugati világhoz való közeledést indokolná, mint a provokációkat, például az IRA terroristáival való alkudozást. ♦ • RMSZ FOLYTATÁSOS # RMSZ FOLYTATÁSOS # RMSZ FOLYTATÁSOS # RMSZ FOLYTATÁSOS # RMSZ FOLYTATÁSOS # RMSZ FOLYTATÁSOS • RMSZ FOLYTATÁSOS • (Folytatás előző lapszámunkból) IV. KELET-EURÓPA ÉS AZ EMBERI JOGOK Kelet-Európa és az emberi jogok viszonyában ma is időszerű, hogy egy pillantást vessünk az emberi jogok helyzetére az 1989 előtti években. Általában megállapíthatjuk, hogy nem domináltak az emberi jogokat pártoló rendszerek. Lényegében keményebb vagy enyhébb diktatúrák voltak hatalmon. Az emberi jogok érvényesülésének tekintetében a diktatúrákat két csoportra oszthatjuk. Az elsőbe tartoznak a náci típusú és a dél-amerikai diktatúrák, melyek nyíltan tagadják az emberi jogokat és az államgépezetet teljes egészében az emberi jogok eltiprására irányították. A második kategóriába tartoznak a kommunista rendszerek. Ezek elvileg, ideológiájukban elismerték az emberi jogokat és törvényeikbe formálisan felvették azokat Az ENSZ-tagságnak 1945-től feltétele volt az emberi jogok elismerése. Politikailag azonban ezek a rendszerek összeegyeztethetetlenek az emberi jogok tényleges védelmével. Az egypártrendszerben álszent módon hiányzott az emberi jogok politikai részének jogi garanciája. Az egyetlen párt véleménye szerint az emberi jogokkal csak akkor lehet jogszerűen élni, ha az a szocializmus érdekeivel összhangban áll.A kommunista rendszerek a szabadságot sajátosan értelmezték. Míg az egyén részére a szabadság a választás lehetőségét biztosítja és ebből következik a politikai pluralizmus, addig a kommunisták Spinoza, Hegel és Marx nyomán a választás lehetősége mellé csatolták az eredményességet. Ez érvelésükben annyit tesz, mint alkalmazkodni a társadalmi szükségszerűséghez és így jutunk el a pozitívnak értékelt egypártrendszerű kommunizmushoz. Különbséget tettek a burzsoá és a szocialista értelmezésű emberi jogok között. Az előbbit antagonistának nevezték és sajátjukat tartották valódinak. Alaposabb megfontolás nyomán rögtön észrevehetjük az ellentmondást: a szocialista államban a polgár nem védekezhet saját államával szemben, így az emberi jogok nem tartozhattak a szocialista jogrend kötelékébe. Ezzel szemben megállapíthatjuk, hogy az emberi jogok egyetemesek, minden embert megilletnek, függetlenül a kultúrkörtől, melyben az egyén él. Az emberi jogok alapvető társadalmi értékek, a nyugati világ termékei, de léteznek más értékrendek is, pl. a valláserkölcsi, melynek jelentőségétől pillanatig sem tekinthetünk el Az emberi jogok és érvényesítésük vizsgálatánál foglalkoznunk kell a nálunk is rendkívül időszerűvé vált, az erdélyi magyarságot közvetlenül érintő emberjogi védelmi mechanizmussal. Ez a rendszer az Európa Tanács keretei között működik és hatékonyságában felülmúlja a már ismertetett, párhuzamosan működő ENSZ- rendszert . AZ EURÓPA TANÁCS CÉLKITŰZÉSEI, FELÉPÍTÉSE ÉS RENDSZERE Tizenegy nyugat-európai ország 1949 folyamán e tagok közötti nagyobb egység elérése, a közös örökségüket képező eszmék és elvek védelmezése és megvalósítása s a gazdasági és társadalmi fejlődés előmozdítása érdekében létrehozták az Európa Tanácsot, mint nemzetközi kormányközi szervezetet (London 1949). Az Európa Tanács főbb tevékenységi területei: az emberi jogok védelme, társadalmi kérdések megoldása, az európai kulturális identitás kialakítása, politikai, önkormányzati, környezetvédelmi, szociális, egészségügyi, nyelvi, kisebbségi, oktatási, emberi Európai egyezmény és törvényhozási stb. ügyek. Egyedül katonai kérdésekkel nem foglalkozik. Az Európa Tanács kormányképviselőkből álló Miniszteri Bizottságból és Parlamenti Közgyűlésből áll. Az Európa Tanács nyitott, az évek folyamán sok európai országot vettek fel a tagok közé, így a tagok száma ma már eléri a 32-t A felvételi eljárás egyszerűsödött Raportőröket küldenek ki abba az országba, melynek felvételi kérelmét vizsgálják Ennek eredményéről a Parlamenti Közgyűlés szavaz és a Miniszteri Bizottság véglegesíti. Régebben a felvétel előtt kérték az Európa Tanács normáinak megfelelő követelmények teljesítését, újabban a felvétel könnyebb és az illető országot, mint tagot próbálják ösztönözni a tagság feltételeinek teljesítésére. Az Európa Tanács ajánlattevő, tanácskozó szerve a Parlamenti Közgyűlés,amely döntéseket nem hoz. Az állandó párbeszéd előreviszi a demokrácia és az európai együttműködés ügyét A Közgyűlésen minden tagország képviselteti magát. A tagok száma az országok lakosságának aránya szerint 2 és 18 között változik. Például Anglia, Olaszország 18, Lengyelország 12, Svájc 6, Magyarország 7, Románia 10, Ciprus 3, Lichtenstein 2 taggal vesz részt. A Parlamenti Közgyűlés tagjait a nemzeti parlament választja úgy, hogy minden fontos párt helyet kapjon, arányosan, a parlamenti helyzet szerint. Ugyanannyi póttagot is választanak. A képviselők párt és nemzeti hovatartozástól függetlenül, ábécé sorrendben ülnek az ülésteremben. Felszólalásaikat csak saját nevükben mondják el. A Parlamenti Közgyűlés néhány tagja egyik politikai csoporthoz sem jogok jogvédő mechanizmus tartozik, de a nagy többség a létrejött öt politikai csoport valamelyikéhez csatlakozott. Ezek a csoportok a következők: — szocialista csoport — európai néppárti csoport — európai demokraták csoportja — liberális demokrata és reformer csoport — európai egységes baloldalért küzdő csoport A Parlamenti Közgyűlés ajánlásokat tesz a Miniszteri Bizottságnak, állásfoglalásokat terjeszt a kormányok elé és véleményt formál a legfontosabb időszerű kérdésekről. Üléseit tavasszal, ősszel és télen egy-egy héten át tartja. Az ülések nyilvánosak. A beszédeket nyolc nyelven mondják el és ugyanannyira tolmácsolják. Ezek a következők: francia, angol, olasz, német, spanyol, holland, portugál és török. A közgyűlés megválasztja az elnököt három évre és tizenhárom alelnököt egyegy évre. Az elnök jelenleg spanyol, Miguel Angel Martinez, akit a télen még egy ciklusra megválasztottak. Az Európa Tanács nevében a Miniszteri Bizottság jár el mint döntéshozó szerv. Ennek tagjai a tagállamok külügyminiszterei, vagy ezek megbízottai, de csupán az illető nemzeti kormány megbízottai lehetnek és magát a kormányt képviselik. Évente 2-4 gyűlést tartanak. A Miniszteri Bizottság a parlamenti Közgyűlés és a kormányszakértők bizottságának véleményezése vagy ajánlásai szerint tanulmányozza az Európa Tanács céljait érdeklő kérdéseket ésazokkal kapcsolatban a nemzeti kormányoknak ajánlásokat tesz, kérdéseket intéz a tagországok kormányaihoz és egyezményeket fogad el. A Miniszteri Bizottság saját kezdeményezés alapján is tárgyal ügyeket. Az egyezmények aláírás és ratifikálás után válnak kötelezővé. Ma már kb. 150 ilyen egyezmény létezik. Az Európa Tanács nagy létszámú, kb. 900 személyes hivataliapparátussal rendelkezik, élükön a főtitkárral. Ezt a tisztséget eddig a francia szocialista Catherine Lalumiére asszony töltötte be. A tavaszi ülésszakon erre a tisztségre megválasztották a svéd liberális Daniel Ttarschyst. VI. AZ EMBERI JOGOK EURÓPAI EGYEZMÉNYE ÉS A KIEGÉSZÍTŐ JEGYZŐKÖNYVEK Az Európa Tanács rendszerében egyik legfontosabb nemzetközi szerződés az Emberi Jogok Európai Egyezménye (Róma 1950). Az Egyezmény 12 cikkben felsorolja a Tanács által védett jogokat, foglalkozik a panaszeljárással, megállapítja, melyekaz eljáró szervek és ezek milyen intézkedéseket tehetnek. Az alábbiakban, a teljesség igénye nélkül, felsorolom a védett jogokat; 2. cikk — az élethez való jog — halálbüntetés és különleges esetek nem tekinthetők az Egyezmény megszegésének; 3. cikk — a kínzás, embertelen, megalázó bánásmód vagy büntetés tiltása — ez abszolút jog, bármely helyzetben érvényes, nincs kivétel; 4. cikk — a rabszolgaság és a szolgaság tilalma — abszolút jog, a kényszer vagy kötelező munkák tilalma •— itt léteznek kivételek letartóztatás, alternatív katonai szolgálat, szükségállapot és rendes állampolgári kötelezettségek esetén; 5. cikk — szabadság és személyi biztonság — kivételek: börtönbüntetés, őrizetbe vétel, nevelési felügyelet, karantén, közveszélyes személyek őrizetbe vétele, törvénytelen menekültek esete; kötelező a tájékoztatás a letartóztatás okairól és a vádakról; a letartóztatott vagy őrizetbe vett személynek joga van az ésszerű határidőn belüli tárgyaláshoz; az őrizetbe vételnek törvényesnek kell lennie; a viszszaélések áldozatainak joga van kártérítésre; 6. cikk — a független, pártatlan, méltányos és nyilvános bíráskodáshoz való jog polgári és büntetőjogi kérdésekben (a nyilvános eljárás alól vannak kivételek); az eljárás néhány szabálya: a gyanúsított ártatlanságának feltételezése, a gyanúsított tájékoztatása, a védekezés biztosítása, a váddal egyenlő esélyek, tolmács biztosítása; , 7. cikk — senkit sem lehet elítélni olyan tettekért, melyek az elkövetés idején a nemzeti vagy nemzetközi jog alapján nem voltak bűncselekmények, vagy olyan büntetésre, amelyannak idején nem létezett; itt kivételt képeznek az olyan tettek, amelyek az elkövetés idején a civilizált nemzetek által elismert általános jogelvek szerint bűncselekmények voltak; 8. cikk — a magán- és családi élet, a lakás és a levelezés tiszteletben tartása — rendkívüli esetekben vannak kivételek; 9. cikk — e gondolat-, lelkiismeret- és vallásszabadság — a vallásszabadságnál léteznek törvényes korlátok; 10. cikk — a véleménynyilvánítás szabadsága — bizonyos korlátok elfogadottak a demokratikus államrend védelmezése érdekében; 11. cikk — gyülekezési és egyesülési jog — a megelőző cikknél említett korlátozási lehetőségekkel; 12. cikk — a házasságkötési és családalapítási jog. A fentiekben összefoglalt jogok megsértése esetén bárkinek joga van kérni annak orvoslását, még akkor is, ha azt hivatalos minőségben eljáró személyek tették. MIKÓ LŐRINC (Folytatjuk)