Romániai Magyar Szó, 1994. június (6. évfolyam, 1349-1374. szám)

1994-06-22 / 1367. szám

Romániai Magyar Szó 4. • belföldi hírek • közlemények • riportok • A bajnak az okát kell megszüntetni Volt egyszer egy gyümölcsös: almafákkal, szilvafákkal, meggyfával, dió­fával, madárfészekkel. A környékbeli gyermekeknek egész nyáron volt mire rájárniuk, és a gazda, ha bosszankodott is, nem húzott szögesdrótkerítést, nem állított kutyát az istenadta termés mellé. A gyermekek is betartották a gyü­mölcslopás ősi játékszabályait, és minden gyanús jelre elmenekültek a szom­szédos garázstákolmányokon keresztül. Az évek során ezek mind rozogábbak lettek — önérzetes tulajdonos pedig nem nézi tétlenül a kárt. Hárman közü­lük fejszét és fűrészt ragadtak, és elindultak , ám nem garázst javítani, ha­nem a csábító gyümölcsöst összetörni (igaz, hogy a kapuval kezdték, de hát felnőtt emberek csak nem mászkálhatnak a kerítésen). Ugye, Ádám apánkat is az alma vitte kísértésbe: na, mi megóvjuk ettől gyermekeinket. DEMETER J. ILDIKÓ ------------­MI ÚJSÁG? Kézfogások (Bukarest) • Gyulán — amint azt megtudtuk a város polgármestere, dr. Pozsay Gábor által az RMSZ-hez eljut­tatott meghívóból és programból — ma kezdődik meg az Európa Tanács fő­titkára védnöksége alatt az immár ha­gyományossá váló Kézfogások — Strän­gen de mäns Magyar—Román Baráti Találkozó. A rendezvény fővédnöke Cathérine Lalumiére, az ET főtitkára, védnökei pedig dr. Jeszenszky Géza magyar és Teodor Melescanu román külügyminiszter, Tornai József és Mir­­cea Dinescu írók, Gulyás Dénes és Du­­dovic Spiess előadóművészek. A négynapos, a két szomszéd nép ba­ráti kapcsolatait erősíteni szándékozó rendezvény műsora már-már a­ zsúfolt­ságig gazdag, így szerdán a Városháza dísztermében sorra kerülő ünnepélyes megnyitó után „menettánc“ a várhoz, a Várszínház XXXI. évadjának meg­nyitója, a részvevő kóru­sok, néptánc­együttesek díszelőadása ugyanott. Csü­törtökön szekciókban találkoznak, foly­tatnak eszmecserét a politológusok, társadalomtudósok (a Városházán), az írók (a könyvtárban), a polgármesterek (a Városházán), az idegenforgalmi szak­emberek (az Erkel Művelődési Köz­pontban), kézművesek és vállalkozók (ugyanott), a környezetvédők (a Kör­nyezetvédelmi Hivatalban), a vízgazdál­kodási szakemberek (a Körösvidéki Vízügyi Igazgatóságon), az újságírók (a könyvtárban). Még aznap délután kerül sor a Békés és Arad megyei kö­zépiskolás válogatottak labdarúgó mér­kőzésére, román képzőművészeti kiállí­tás megnyitására a Dürer Teremben, folklórműsorra a Vár előtt, zongora­koncertre a Zeneiskolában, rock-kon­­certre a 48-as klubban, táncházra a Művelődési Központban. Változatos lesz a rendezvény harma­dik, pénteki napja, amikor a találkozó részvevőinek egy csoportja Aradra és Lippára látogat, a hon maradottak pe­dig a következő műsorokban válogat­hatnak: pedagógusok találkozója a ro­mán iskolában, a Masca Színház elő­adása, kórusok templomi hangverse­nye, este 11 órától kórusok szerenádja a város különböző pontjain. A találkozó szombaton zárul ökume­nikus istentisztelettel a görögkeleti templom előtt, de azzal még nem köt­nek útilaput a vendégek talpára, mert délután román—magyar úszóviadalra kerül sor a Várfürdőben, hogy este a Tanyamúzeumban kerüljön sor a bú­csúztatóra. GYARMATH JÁNOS Félt az asszony haragjától (Marosvásárhely/bögözi)­­ Sorin Racean marosvásárhelyi lakos, a napokban, Csat­­hó utcai lakásába hívta a rendőrséget A helyszínre érkezett csoport, mintha táj­fun sepert volna végig a házban, olyan rendetlenséget talált. Minden jel arra mu­tatott, hogy valaki aprólékos munkát végzett. A kárvallott azt állította, hogy a betörés nyomán mintegy 5 millió lej ér­tékű tárgy tűnt el a lakásból. A rend­őrök nyomozni kezdtek, de S.R. már más­nap sürgette őket a rendőrséggel a tettes kézrekerítésében, hogy — úgymond, — a tőle ellopott holmik nehogy örökre ve­szendőbe menjenek. A nyomozók „sarkuk­ra is álltak“, ám nem kicsi volt a megle­petésük, mikor a lopott holmikat előke­rítve értesültek, hogy azokat S.R. adta el az új tulajnak, aki ezek szerint nem tolvaj, hisz tanúkkal is igazolni tudta az adásvételt. Ezek után S.R.-nek nem ma­radt más hátra, mint bevallani, hogy ő maga rendezte meg a betörést, mert ez­zel próbálta felesége előtt igazolni annak a sok pénznek az eltűnését, amit a csa­ládi kasszából elköltött. ROMÁNIAI MAGYAR SZÓ — kiadja a Transit R.T. (Bucuresti, Piata Pre­sei Libere nr. 1.) Bankszámla: 40724751 (lej), 47724751 (valuta! — B.A-----S.M.B. Reklámokat és apróhirdetéseket a Tran­sit R.T. titkárságán (Bodó Ida tel 01—61 764 05 illetve 01—61 760 10­2322-es mellék) valamint vidéki ügynökeinknél lehet feladni. Nyomda: Regia Autonomă a Impri­­meriilor —Imprimeria „Coresi" Bucuresti 40 342 1 Június 22, szerda Az évből eltelt: 172 nap Hátra van még: 195 nap Ma Paulina nevű olvasóinkat köszöntjük FANTASZTIKUS! Másfél milliós csigazsákmány A szlovák vámosok lekapcsoltak a ha­táron egy magyar állampolgárt, aki 11 zsákban elhelyezett 150 kiló csigával igye­kezett elhagyni az országot. A hatóságiak ugyanis fülest kaptak, hogy a környéken egy ismeretlen férfi nagy tételekben vá­sárolja az éti csigát a lakosságtól. A vá­mosok nem restellték kiszámolni, ha da­rabját 200 koronára becsülnék, az összesen 7586 darabos csigakollekció másfél mil­lió koronát ér! A csigaszállítmányt elko­bozták. (Új Szó) Szerelmem, Varsó (Nagyvárad/barabás) • Lengyel estet tartottak az elmúlt hét végén a nagyvá­radi Tibor Ernő Galériában, abból az al­kalomból, hogy a Bihari Napló gondo­zásában megjelent Csisztay Gizella Sze­relmem, Varsó című önéletrajzi ihletésű kötete. Az est másik lengyel vendége Konrad Sutarski költő volt, aki az évezre­des lengyel—magyar barátság gyökerei­ről, évszázadokon átívelő mivoltáról be­szélt, külön kiemelve Báthory István, Bem József, továbbá az 1956-os demokratikus ellenzék példáját Kikből áll az Egyeztető Tanács? (Bukarest/ RMDSZ-tájékoztató) • Teg­napi számunkban hírül adtuk, hogy múlt hét végén Kolozsváron megalakult az RMDSZ Szövetségi Egyeztető Tanácsa. A Szövetségi Egyeztető Tanács Állandó Bizottságának tagjai lettek: Elnök: Csávossy György; Alelnök: Szőcs Judith; Titkár: Gergely Csaba. A Szövetségi Egyeztető Tanács szak­­bizottságai és vezetői: 1. Oktatás és tudomány: Cs. Gyimesi Éva; 2. Közművelődés és művészet: Balogh Ferenc; 3. Gazdaság: Vincze Mária; 4. Sajtó és könyvkiadás: Dávid Gyula; 5- Emberjogi, egészségügyi és szociális kérdések: Csirák Csaba: Új egyetemi szakok (Bukarest/cseke) • Tegnap rövidhírben tudattuk 3 új egyetemi szak jelentkezését a 94/95-ös tanévben, s megígértük, hogy mától kezdve ismertetjük a felvételi tár­gyakat is. A közgazdasági mérnöki (inginerie eco­­nomica) szakra algebrából és a matema­tikai analízis elemeiből (írásbeli), sík-, térmértanból és trigonometriából (írás­beli), fizikából (mechanika, molekuláris fizika, hőtan, villamosságtan) vagy köz­gazdaságból kell vizsgázni. Holnapi számunkban a környezetmér­nöki szak felvételi tárgyait ismertetjük. Biztosra jöttek (Arad­péterszabó) • Hajnali négykor is­meretlenek kopogtatnak be egy világosi cigánycsaládhoz. Németországból hoztak csomagot, mondják a bentieknek. Ajtó­nyitáskor azonban kést rántanak és moz­gásképtelenné teszik a háziakat. A lakás kirámolása után könnygázzal permetezik be a levegőt, bár különben is sírásra fa­kadtak volna a világosiak, lévén, hogy Németországban szerzett minden ingó­ságukat elvitték a betörők. Hosszú hóna­pok után, óriási erőfeszítések árán sike­rült elcsípni a tetteseket, az aranyosgyé­­resi Ioan Bumbit és feleségét, a 26 éves bánffyhunyadi Anton Munteanut és fele­ségét, Cazac Alin és Dobos Catalin tor­­dai lakosokat. A banda Maros megyében dolgozott, az Arad megyei Világosra biz­tosra jöttek. Munteanu Gofru, 27 éves aranyosgyéresi férfi ötlete alapján, akinek Világoson él az egyik élettársa. Tovább tart a vízkorlátozás (ZiLah­ fejér) • A júniusi esőzéseknek kö­szönhetően a varsóiéi víztározóban a 2,4 millió köbméter víztartalék félmillió köb­méter vízmennyiséggel gyarapodott. A víz­korlátozás viszont tovább tart Zilahon, ugyanis a normális vízszolgáltatáshoz 10— 11 millió köbméter vízre lenne szükség, ami a hétvégi záporokkal és a várható nyári csapadékkal sem lesz együtt. Magyar szentmise a bukovinai Cacicában (Szatmár­sike) • A moldovai katolikus­ság egyik nagy búcsújáró helye a sóbá­nyászatáról is ismert bukovinai Cacica. A környéken élő csángók és a Székelyföld­ről ideszármazottak először 1992-ben hallhattak itt magyar nyelvű misét, melyet akkor Szőke János páter, a nyugati ma­gyarság katolikus püspökhelynöke celeb­rált. Augusztus 15-én, Nagyboldogasszony ünnepén ismét magyarul „szólítja meg az Úr“ mindazokat a zarándokokat, akiknek ez az édes anyanyelve. Ezúttal Reizer Pál szatmári megyéspüspök celebrálja a ma­gyar nyelvű misét, méghozzá mindjárt a nagy ünnepség kezdetén, reggel 8 órakor. Az ezzel kapcsolatos megállapodás Ion Robu bukaresti érsek Szatmárnémetiben tett látogatásán jött létre. Jöhet a sátortábor (Tasnád­tordai) • Végéhez ért a Bíró Lajos világhírű természettudós etimoló­­gus és etnográfus néven meghirdetett ver­seny. A verseny az általános iskolai és líceumi tanulók tömegét mozgatta meg. A három fordulóban lebonyolított verseny aktív támogatói Bükfalvi Juliánna, Nagy Antónia, András Györgyi és Csipet Tibor tanügyi káderek. Az 1—4. osztályosok csoportjában Da­los Ildikó, Flóris Dorottya, Reisz Attila, Schmidt Arnold, Vécsi Tímea, Vécsi Ar­nold, Vas Biborka, Czóbil Henrietta, Sza­bó Sándor, Glatz Henrietta és Szilágyi Bianka jeleskedtek. Az 5—8. osztályban Horváth Klemen­tina, Varga Melinda, a líceumi tanulók közül Bikfalvi Zsombor, Kiskaca Balázs és Nepler Melinda értek el maximális pontszámot. A győztesek a Bihar megyei Feketeerdőn vesznek részt sátortáborozá­son a jól megérdemelt nyári vakációban. Apák napja (Szatmárnémeti­ sike) • Kevesen tudják, hogy a múlt vasárnap volt az apák napja, amelyet a világ hetven országában évek óta megünnepelnek. Nálunk egyelőre a kutya se figyel a gyermekeiket egyedül nevelő vagy a családja eltartásáért orr­vérzésig gürcölő apára, mármint a hivata­los szervek közül. Nincs tudomásunk róla, hogy valahol az országban külön köszön­tötték volna őket az elmúlt vasárnap. Nem így Magyarország második legna­gyobb városában, Miskolcon, ahol a fiatal polgármesternő kezdeményezésére a bel­városi Centrum Áruház előtti téren egész napos programot szerveztek tiszteletükre. Kultúrműsor, kirakóvásár, sokféle játék és mókázás szórakoztatta az egybegyűlte­ket, s a társadalmi életben helytálló és a sokgyerekes apák közül többet megaján­dékoztak. Egy szál virág még a véletlenül arra vetődő krónikásnak is jutott! Színjátszók könyve (Bukarest / RMDSZ-tájékoztató) • Az EMKE támogatásával megjelent az Erdélyi Kiskönyvtár 5—6. füzeteként a Színját­szók könyve című színdarabgyűjtemény, amellyel a falusi, városi, iskolai és egyete­mi magyar nyelvű színjátszócsoportok mű­sorgondjain kívánnak segíteni a kötet válo­gatói és gondozói. A könyv a korabeli ma­gyar iskoladrámáktól Csokonai Vitéz Mi­hály, Nyirő József, Illyés Gyula, Száraz György és mások színpadi művein át el­vezet a mai témájú groteszk játékig, lehe­tőséget adva színjátszóinknak arra, hogy erejükhöz és társulatukhoz mérten művé­szi szintű, mondandós darabot választ­hassanak, melyet aztán elmélyült műhely­munkával a biztos siker reményében állít­sanak színpadra. A válogatás szakítani kí­ván a régi gyakorlattal, miszerint „köny­­nyed“, valójában igénytelen műsoraján­latokkal áltatta a színjátszókat, ahelyett, hogy magasra emelve a mércét maximális erőkifejtésre buzdította volna őket. Az ösz­­szeállítók (Gábor Dénes, Kötő József, Mol­­nos Lajos) széles körű véleménykutatás és az anyagi lehetőségek figyelembevételével alakították ki a válogatást, amelynek te­matikája megfelel az erdélyi magyarság mai igényeinek. Kérjük, hogy mindenütt ajánlják a műkedvelők, közművelődési egyesületek, iskolák, könyvtárak figyel­mébe. A kötet megrendelhető a Heltai Alapítvány címén: 4300 — Cluj, str. Clini­­cilor nr. 18. • JÚNIUS 20—21 • Fővárosi lapok nyomán: Lorena Bobbit kalandjához ha­sonló eset történt Snagov községben; az ittas feleség kényes helyen harapta meg férjét, aki fájdalmában és dühében úgy megverte, hogy az asszony belehalt sérülé­seibe. • A román rendőrségnek sikerült letartóztania egy német szélhámost, akit az Interpol javában körözött. • Ion Ilies­cu fogadta a romániai zsidó közösségek ve­zetőit. • Múlt hét végén egy bukaresti csendőralakulattól megszökött Aurel Ro­bert Neacsu egy gépfegyverrel és 60 éles­tölténnyel. Comarnic közelében, a Prahova völgyében látták utoljára. Katonaruháját civil öltözékre cserélte, s reális veszélyt jelent, amíg nem sikerül elcsípni. • Fény derült arra, hogy Paul Cheler tábornok, IV. (Erdélyi) Hadsereg főparancsnoka 1993. december elsején, több magas ran­gú tiszt szeme láttára a kolozsvári állomá­son dühkitörésében megverte egyik ezre­desét, aki bepanaszolta a miniszternél. A vizsgálat megállapította a történteket, de a tábornokot egyelőre „jóakarói“­­fedezik. • Július elsejétől újabb egészségügyi do­kumentumot szerezhetnek be a családok: a gyermek egészségügyi fejlődését tükröző könyvecskét (Cartea de evolutia starii de sanatate a copilului). • Teodor Groza, a közlekedésügyi minisztérium államtitkára kijelentette: nem szeretnék tovább drágí­tani az utazást. • A kedden kezdődött é­­rettségi vizsgákon, idéntől először a szü­lők és rokonok is részt vehetnek — a ta­nulók őszinte sajnálatára. • A fali-i sin­térek bénító injekcióval működő revolve­reket kapnak a jóval bizonytalanabb „ku­tyahálók“ helyett. • ZSEBVERS ÉN IS Én is megpróbáltam. Körömmel vívott harc volt az egész. De már tudom. Soha senki nem fúrhatja át a föld falát. GIORGIO CAPRONI (Ford. Kiss Irén) Parlamenti krónika (Helyszíni tudósítás) — A tanügyi tör­vénytervezet képviselőházi vitáiról szóló — nagyrészt kronologikus — beszámo­lóink bizonyára megzavarták az olvasót, hiszen azok alapján nagyon nehezen si­került körvonalaznia magának, mi is tör­ténik tulajdonképpen a bennünket fog­lalkoztató XIII. fejezettel. Írtunk annak kapcsán lobbyzásról, a házelnökség, a frak­cióvezetők és a szakbizottsági büró egyez­tető tárgyalásairól, arról, hogy az RMDSZ ismételten szorgalmazta az RDK pártjait, támogassák módosító javaslatait. Ennek ellenére, az új parlamenti hét kezdetén — a törvénytervezet vitájának immár negye­dik hetében — ismét kénytelenek va­gyunk időrendben az olvasó elé tárni a fejleményeket (ha egyáltalán fejleménynek nevezhető az, ami a múlt hét végén, il­letve tegnapelőtt történt). Mint lapunk is írt róla, csütörtökön este a kormánypárt stábja az államfővel talál­kozott. Nem hivatalos közlemény szerint ott elhangzott az is, hogy a kormány­­párti képviselők „próbáljanak barátkoz­ni“ az RMDSZ javaslataival. Tehát az el­nök megtette „kötelességét“, a hatalmon levő pártban viszont nem született dön­tés, sőt mintha a korábban elfogadott mó­dosító javaslataikat is visszavonnák. Köz­ben pénteken a honatyák Martinez úr, az ET Parlamenti Közgyűlése elnökének be­szédét is meghallgatták, melyben a ki­sebbségi jogok biztosítására szólíttatott fel a romániai hatalom, a kisebbség pedig feltétlen lojalitásra a román állam iránt. És ülésezett az RDK, ahol döntés szüle­tett: az ellenzék folytatja az aláírásgyűj­tést az államfő felfüggesztésének indítvá­nyára, sőt a kormány elleni bizalmatlan­­sági indítványra is, és tárgyal a pártokkal a parlamenti sztrájkról is. Ilyen körülmé­nyek között került sor hétfőn délután a tanügyi törvénytervezet vitájának foly­tatására. Azt megelőzően viszont az RMDSZ-frakció cseppet sem derűlátó hangulatú gyűlést tartott, a várható fejle­mények, a szükséges taktikai lépések meg­beszélése végett apadó bizakodással? Ott hangzott el, s később Vida Gyula frakcióvezető kérdésünkre is elismételte: az RMDSZ — a tanügyi törvénytervezet vitája során, azt megelőzően — a politikai küzdelem minden lehetséges eszközét igénybe vette, hogy a jogszabályt a vá­lasztói érdekekkel összhangban módosít­tassa. Hétfőn úgy tűnt nem sok sikerrel, ám ezért nem képviselőink okolhatók. Kissé túlozva azt mondhatnánk, képvi­selőink egyre apadó bizakodással várják a XII. fejezet vitáját melyre ha nem kedden, de szerdán mindenképpen sor kerül. Ám nem lemondással, beletörődés­sel készülnek kiáltani elvárásaink, az al­kotmány, a demokrácia szellemében fogant követeléseink érvényesítéséért Mert a legreménytelenebb helyzetben is kell lennie elfogadható megoldásnak. Nem könnyű a helyzetük, de az elejtett szavakból úgy vettük ki: érzik, a választók mellettük ál­lanak, egyetértenek azzal, amit az RMDSZ tesz azért, hogy ez a számunkra létfon­tosságú törvény ne fenyegesse megmara­dásunkat A képviselőházi hétfő délutánon a ter­vezet alig 6 cikkelyét fogadta el a plé­­num. A tanügyiek továbbképzésének sza­kaszain szinte vita nélkül átfutott a ház. Az­­anyagi alapot­ és a tanügy finanszí­rozását szabályozó fejezet viszont kép­viselők sorát vitte a mikrofon elé, s ez ért­hető is, hiszen az állami oktatás kellő költségvetési támogatása nélkül szinte fölöslegessé válik a törvény. Sinkó István jogász-képviselő már a fejezet első (158.) szakaszának módosítását, illetve ejtését javasolta, hiszen az korábbi törvényeknek mond ellent, s jogi szempontból sem meg­alapozott. Ennek kapcsán tanulságos a szakbizottság kormánypárti elnökének ér­velése, aki csak „egységes országos tanügyi rendszerben“ (sistem de invatamint na­tional unitar) tud gondolkozni. Hosszas vi­tát váltott ki az elemi iskoláknak, gim­náziumoknak, tanítóképzőknek, mező­­gazdasági és erdészeti líceumoknak jut­­tattandó földterületek (kísérleti telepek) kérdése, akárcsak a tulajdonképpeni finan­szírozásé. A szakbizottság javaslata sze­rint az államnak a bruttó nemzeti termék 8 százalékát kellene hogy a tanügy támo­gatására fordítsa. (Az idei költségvetés-­­­ben ez az arány 2,6 százalék.) Mások 12 százalékot, a kormánypártiak 5 százalékot javasoltak így aztán sem a földterület nagyságában és visszaadásának miként­jében, sem pedig a finanszírozási száza­lékban nem egyeztek meg a honatyák. A szakbizottság feladata maradt, hogy a kedd reggeli vita kezdetéig a javaslatok alapján, véglegesítse a 158. és 159. szakaszok szö­­­vegét. Hátravan tehát még 13—14 szakasz, s aztán — akarjuk, nem akarjuk — követ-­­kezik a XII. fejezet, amelynek vitája semmiképpen sem lesz eseménytelen. A Képviselőházban eltöltött két hét után hi­szem, képviselőink a végsőkig kitartanak módosítójavaslataik mellett, és az ellen-­­zék — reméljük — hathatós támogatásával azok zömét talán be is viszik a tervezet­be... A továbbra is ellenzék nélkül ülésező Szenátus hétfőn délután — miután egye­sek dicshimnuszt zengedeztek a román labdarúgó válogatott vasárnap hajnali diadaláról­­ elfogadta (egészében is meg­szavazta) az államosított házak jogi hely­zetét szabályozó törvénytervezetet, me­lyet viszont az RDK pártjai alkotmány­ellenesnek tartanak, s a voksolás során némi csalásokra is fényt derítettek. Ám az nem változtat a lényegen. A kormány­párt és csatlósai érvényesítették akaratu­kat, most a Képviselőházon a sor, hogy megvitassa azt a törvényt, melyet az el­lenzék több személyisége egy újabb álla­mosításnak minősít Különben mindkét házban hétfőn délután a szokásos inter­pellációkra is sor került. A Képviselő­házban sajnos lassan már senki sem kí­váncsi arra, hogy a honatyák milyen kér­déseket intéznek a kormányhoz. S lassan a kormányzat sem szentel szinte semmi figyelmet ama interpellációknak. KEREN­CZ­I IMRE László Ferenc „amerikai“ tudósítása». Kolozsvárról Gondolatok, sorok csapatokról, Játékosokról és nézőkről CSAPATOK Még túlságosan a VB elejénél tartunk ahhoz, hogy végérvényes vagy legalábbis messzemenő következtetéseket vonhatnánk le az együttesekről. Egy viszont már száz százalékig érvényes, minden csapat nagyon jól fölkészült. Én csak az első nyolc talál­kozó tapasztalataira építem mondandó­mat. Ehhez járul a tegnap este lejátszott további két mérkőzés. A román válogatott kivételével tegnap estig egyetlen más gár­da sem tudott eddig kétgólos győzelmet a­­ratni. Most feliratkozott Brazilia is a sor­ba, miután Oroszországot 2—0 arányban győzte le. Két gólnál nagyobb különbsé­gű eredmény eddig még egyáltalán nem született. Akad viszont öt, mindössze 1—1 gólos siker, ezek közül az egyik késő éj­szaka majdnem meglepetéssel végződött: Hollandia csak nagy küzdelemben, a be­fejezés előtt négy perccel lőtt góllal tud­ta legyőzni Dél-Arábia, azaz Szaúd-Arábia válogatottját. Hol vannak ma már olyan első fordulóbeli eredmények, mint például a világbajnokságok 1930-as nyitányakor a Jugoszlávia—Bolívia vagy Brazília—Bolívia egyaránt 4—0-ra végződött mérkőzései? És mellesleg ugyanazon a VB-n, a későbbi világbajnok Uruguay is ilyen arányban győzte le Romániát. De még az elődöntők is ilyen eredményeket hoztak: Argentína— Egyesült Államok, Uruguay—Jugoszlávia egyaránt 6—1. Vagy menjünk csak tovább, az 1934-es olaszországi nagy vetélkedőig. Az első fordulóban: Olaszország—Egyesült Államok 7—1, vagy Németország—Belgium 5—2. És jött 1938, Franciaországban: Ma­gyarország—Holland-India 6—0, Svédor­szág—Kuba 8—0. (Az a Kuba kapott egy féltucat gólt és ráadásul még kettőt, ame­lyik előzőleg a nagy reményekkel újra en­gedett Romániát ütötte ki a nyolcaddön­­tőben.) És még az elődöntőben is ilyesmi: Magyarország—Svédország 5—1. Vagy lás­suk csak a II. világháború utáni első, 1950-es brazíliai VB-t A csoportokban Brazília—Mexikó 4—0, Chile—Egyesült Ál­lamok 5—2, Uruguay—Bolívia 8—0. A dön­tő csoportokban: Brazília—Svédország 7— 2, Brazília—Spanyolország 6—1. És még 1954-ben, Svájcban is: Magyarország—Dél- Korea 9—0, Braz­ia—Mexikó 5—0, Török­ország—Dél-Korea 7—0, NSZK—Törökor­szág 7—2, Magyarország—NSZK 8—3, hogy aztán a döntőből következzék a nyugatné­metek 3—2-es győzelme. De folytassuk csak a sort 1958-ban Svédországban: Cseh­szlovákia—Argentína 6—1, Franciaország —Paraguay 7—3, Magyarország—Mexikó 4—0, Franciaország—Észak-Írország u­­gyancsak 4—0. És az elődöntőben: Brazília —Franciaország 5—2, a harmadik helyért: Franciaország—NSZK 6—3. És a döntőn, tehát a két legjobb csapat összecsapásán: Brazília—Svédország 5—2. Ma már nem­igen születnek ilyen eredmények, nemhogy a világbajnokságok végküzdelmében, de még a csoport­találkozók során sem. JÁTÉKOSOK Nem csak a csapatok készültek fel na­gyon jól erre a világbajnokságra, de ma­guk az egyes játékosok is. Igaz, végtére az ő összetett teljesítményük dönti el az e­­gyüttesek jó vagy kevésbé eredményes sze­replését. Bevallom őszintén, nem nagyon rajongok Hagiért. Véleményem szerint e­­gyéni érdekeit rendre a csapat igyekezete elé helyezi, de ahogyan Kolumbia ellen játszott, ahogyan adogatott, lőtt, általában egész felfogása mintaképül állhat csapat­társai előtt Nem tudom, szerdán este meg­­ismétli-e a vasárnap hajnali alakítást a svájciak ellen. Kolumbia elleni játéka vi­szont azt engedi sejteni, hogy nem sokkal a harmincadik életév küszöbén tud még maradandót nyújtani. Csakis tőle — no jó, és nem kis mértékben csapattársaitól is — függ, mit tud fölmutatni a következőkben. Mert ugyanígy válik csapatjátékossá a svéd Da­hl­in, a belga Scifo, a német Klins­mann vagy a holland Rijkaard. S ha tel­jes gőzzel indítják be a rakétákat, feliratr hozhat melléjük egy Ilie Dumitrescu, Ra­­ducioiu, Belodedici, Selymes, Dan Petrescu s még jó néhány más játékos. Mindeneset­re, ezt már a világbajnokság első öt napja után meg merem kockáztani: a labda bű­völő! nagyon lelkiismeretesen, alaposan fölkészültek az Újvilágban sorra kerülő fesztiválra! NÉZŐK Egyebet sem hallottunk a világbajnokság előtt, hogy ez, a sorrendben tizenötödik nagy seregszemle az érdektelenség, közöm­bösség jegyében zajlik le majd. Mert úgy­mond a jenkiket igenis érdekli a jégko­rong, a baseball, a kosárlabda, esetleg az atlétika. De hogy a labdarúgás? Félreértés ne essék! Nem az amerikai focira gondo­lok. Mert az egészen más. De ez a náluk soccer­nek nevezett labdajáték aligha ta­lál majd érdeklődőkre. És erre föl? Telt ház minden csoportmérkőzésen ! Igaz, za­varnak a minduntalan előtérbe hozott drótkerítések, vízesárok. De mögöttük lel­kes, sportszerű nézők, méghozzá sokan. És nem fukarkodnak a tapssal, az elismeréssel. Még azt sem hallottam, hogy valamelyik államnak a nemzeti himnuszát kifütyülték volna. Bukarestben, 1981 őszén alkalmunk volt hallani elfogulatlan, sportszerű né­zőink füttykoncertjét. Nem a svájci, de még csak nem is a norvég himnusz akkord­jai közben, hanem egy kis szomszédország legszentebb nemzeti imádsága idején. Igaz, akkor olyan volt a hangulat, mindent arra az országra kellett kenni. És ami a legér­dekesebb: ugyanazok az udvari költők szí­tották a hangulatot, akik manapság is a­ nép legszakavatottabb védelmezőiként igyekeznek feltüntetni magukat. Annak idején, 1989 végén idegen követségekre m­nekültek a népharag elől, hosszú hónapok­ra behúzták a farkukat. Magyarán: kuksol­tak! Tanulhatnának az amerikai példamu­tató magatartásából, viselkedéséből Ha u­­gyan még egyáltalán komolyan veszi őket valaki. Ifiknek és nem ifiknek Megállít az utcán Geréb Attila, aki re­formátus pap Székelyudvarhelyen. — A­­dok neked egy Ifi-naptárt, idénre s a jövő esztendőre való. — Nem is az a baj, hogy az idei évnek szinte a fele eltelt — mon­dom válaszképpen —, az a baj, hogy az emberélet nagyobbik fele telt el, már a Divina Comedia első sora sem fog, amely szerint az emberélet útjának felén... Azért csak megindultam hazafelé, zse­­bemben az ifjúságnak szánt naptárral, a­­melynek szerzője nem más: Geréb Attila lelkipásztor és néhány bibliai tárgyú dráma szerzője. Régi jó szokásom szerint a néhány soros utószóra nyitok. Ebben a zsebnaptárban — így a szerző —■ ízelítőt kívántam nyújtani azokból a témákból és tudnivalókból, amelyek valamilyen módon segítséget nyújtanak az örömteli keresz­tyén élethez. Csupán egy-egy csöppet, a­­mennyit megízlelhet bárki. Várom és ö­­römmel fogadom a visszajelzéseket. Ugyanazon a lapon, az impresszumban­­készült az IGE nyomdában, Kovásznán, 1994 Felelős kiadó Kusztos Tibor refor­mátus lelkipásztor. Kiadta a Székelyud­varhelyi Belvárosi Református Egyház­­község és az IGE nyomda (30 százalékos nyomdai kedvezménnyel). A mesterpél­dányt készítette az Infopress Székelyud­­varhelyt A tartalomba mélyedve megtudom: a Biblia könyveinek rövidítését, az Ószö­vetség, illetve az Újszövetség időrendi táb­lázatát, a bibliai mértékegységeket, bib­liai nevek magyar jelentését, a magyar bibliafordítás néhány alapinformációját, az erdélyi keresztyén magyarság törté­netének közép-, illetve reformáció kori epizódjait. Egy icipici értelmező szótár megmondja, hogy mi tulajdonképpen az Advent, ki az apostol, mi a misztérium, a zsoltár. A naptár néhány jelentős hitbuz­­galmi egyesületről is hírt ad, közli az egy­házi ünnepeket. A többi világvallás bemu­tatója is jó olvasmány (hogy némi fogal­munk legyen arról, micsoda a hinduizmus, a buddhizmus, a taoizmus és konfucianiz­­mus, a sintoizmus, az iszlám...). Az ifi­­naptárban a szektákról is olvasni a be­mutatót, egyben kritikát. A Jehova tanúi például csak ebben az évszázadban ötször jövendölték, a világ végét. Még elolvassuk néhány vallási jelkép értelmezését, jeles személyiségek mondásait, ezután már csak a címeknek és telefonszámoknak üresen hagyott lapok zárják a jelenést. Egy címet mindenképpen beírok a naptárba, ahol rendelni lehet ezt a nálunk újdonságszám­ba menő zsebkiadványt (és ahol persze a visszajelzéseket is várják): Református parókia (Geréb Attila lelkipásztor. 4150 Székelyudvarhely, Bethlen utca 6 szám. OLÁH ISTVÁN A székelyudvarhelyi AUTOTRANSPORT R.T. (Székelyudvarhely, Bethlen Gá­bor utca 108 sz., telefon: 066—21 36 60, fax: 068—15 38 59) versenyvizsgát hirdet a társaság igazgatói tisztségének betöltésére a 66/1993-as törvény, valamint az Álla­mi Vagyonügynökség 1/1994-es módszertani normáinak megfelelően. A versenyvizsgán jelentkező résztvevők ajánlatait 1994. július 20-ig fogad­juk el a társaság székhelyén zárt borítékban. A társaság gazdasági, pénzügyi tevékenységével kapcsolatos információkat a jelentkezők tanulmányozhatják a társaság székhelyén. Részvényesek közgyűlése. (K. 285) ROMÁNIAI PARTNEREKET KERESÜNK mezőgazdasági abroncsok, tömlők, földmunkagépabroncsok, targoncaabroncsok forgalmazására! Címünk: Magyarország, 1100 Nyíregyháza Taurus Mezőgazdasági Ab­roncs Kft Derkovits u. 137, Tel: (36) 42—342—122/271-es mellék. (R. 265) APRÓHIRDETÉSEK ELADÓ Gyergyószentmiklóson első eme­leti, négyszobás lakás pincével, garáz­­­zsal Telefon: 066—16 30 36. 19 óra után. (101) Magyarul és angolul író-beszélő, jó megjelenésű, gépelni is tudó titkárnőt keresünk bukaresti céghez! Érdeklődni: ROM—DIMPEX S.R.L., Bukarest tel: 312 40 39, 614 49 97. (100)

Next