Romániai Magyar Szó, 2000. március (12. évfolyam, 3344-3374. szám)

2000-03-15 / 3358. szám

ÚJRAKÖZZÉTÉTEL A tanügyi­­ törvény (Folytatás a 247. számú törvénytárunkból) 174. szakasz.­­ Az óvodai, elemi és gimnáziumi állami oktatás tanulói számára a tan­könyveket ingyenesen biztosítják. Azonos ingyenességben része­sülnek a szakmai vagy líceumi oktatásnak azok a tanulói is, akiknek a szülei havonta és családtagonként az összgaz­­dasági viszonylatban folyósított minimális bruttó fizetéssel egyen­lő vagy ennél kisebb jövedel­meket valósítanak meg. 175. szakasz.­­ Az óvodások, a tanulók és a felsőoktatási hallgatók ingyenes orvosi és pszichológiai gondozásban részesülnek az iskolai orvosi és pszichológiai rendelőkben vagy az állami poliklinikákon és kórházi egységekben. 176. szakasz. - (1) A tanulók és a felsőoktatási hallgatók az egész naptári év folyamán 50 százalékos díjcsökkentésben részesülnek a felszíni és a föld alatti helyi tömegszállítási eszközök, valamint a belföldi gépkocsi, vasúti és hajószállítás tekintetében. (2) Az árva vagy az árvaházak­ban nevelkedett tanulók és felsőoktatási hallgatók ingyenes­séget élveznek az (1) bekez­désben említett szállításkategó­riák tekintetében. (3) A tanulók és a felsőoktatási hallgatók 50 százalékkal csök­kentett beléptidíjat fizetnek múzeumokba, hangversenyekre, színházi, opera- és mozielőa­dásokra és a közintézmények által szervezett egyéb kulturális és sportrendezvényekre. (4) A jelen szakasz előírásai­ban részesülnek az akkreditált magánoktatás tanulói és felsőok­tatási hallgatói is. (5) Az ország határain kívüli, a román államtól ösztöndíjban részesülő, a román etnikumhoz tartozó tanulók és felsőoktatási hallgatók ingyenesen látogathat­ják a (3) bekezdésben foglalt összes rendezvényeket. (6) A felsőoktatási intézmé­nyeknek joguk van arra, hogy az egyetemi szenátus által meg­állapított feltételek között a jóváhagyott beiskolázási keret­számokon kívül legalább egy ingyenes helyet nyújtsanak az elhelyezési központokból szár­mazó érettségi diplomás abszolv­­enseknek._ 177. szakasz. - (1) Az iskolán kívüli tudományos, műszaki, kulturális-művészeti és sporttevé­kenységeket, valamint a kimagas­ló teljesítményre képes tanulókkal szervezett tevékenységeket az országos közköltségvetésből finanszírozzák a Nemzetnevelés­ügyi Minisztérium által megálla­pított normák szerint. Erre a célra más finanszírozási források is felhasználhatók. (2) Az (1) bekezdés rendelke­zései a tanulók és a felsőoktatási hallgatók alkotási, sport- és pihe­nőtáborai esetében is alkalma­zandók. 178. szakasz. - Az oktatási intézmények és egységek a törvénynek megfelelően belföldi és külföldi adományokat kaphat­nak, ha ezek az országos oktatási rendszer nevelési politikáját szolgálják és nem állnak ellentét­ben a román állam érdekeivel. VII. CÍM Átmeneti és záró rendelkezések 179. szakasz.­­ (1) A jelen törvény előírásainak megszegése az esetnek megfelelően anyagi, fegyelmi, kihágási vagy bünte­tőjogi felelősségre vonással jár. (2) Az oktatási intézmények vagy egységek ellenőrzésére fel­hatalmazott személyek akadályoz­tatása az esetnek megfelelően fegyelmi vagy kihágási szabály­­sértést vagy bűncselekményt képez. A kihágás vagy a bűn­­cselekmény megállapítása és a büntetések alkalmazása a meg­hatalmazott hatóságok feladata. 180. szakasz. - (1) A szülőnek vagy a törvényesen megbízott gyámnak joga van a kiskorú gyermek számára megválasztani az oktatási formát és a nevelése jellegét. (2) A szülő vagy a törvényes gyám köteles intézkedéseket foganatosítani annak érdekében, hogy az iskolaköteles korú tanuló látogassa az iskolát. Ennek az előírásnak a szülő vagy a tör­vényes gyám vétkességéből való megszegése kihágást képez és 500 000 lejtől 2 000 000 lejig terjedő pénzbírsággal bünteten­dő. (3) A kihágás megállapításával és a pénzbírság alkalmazásával a 179. szakasz (2) bekezdésében említett hatóságok foglalkoznak. 181. szakasz. - A jelen törvény rendelkezései kiegészí­­tendők a kihágások megállapí­tására és büntetésére vonatkozó törvényes előírásokkal. 182. szakasz. - A szülőknek vagy a törvényesen megbízott gyámnak jogában áll a kiskorú gyermek számára megválasztani a román tannyelvű vagy a valamely nemzeti kisebbség nyelvén folyó kötelező oktatási formát. 183. szakasz.­­ A preuni­­verzitáris magánoktatási egysé­gek akkreditálásáról szóló kü­­löntörvénynek a kidolgozásáig a kiértékelési és akkreditálási kritériumokat és standardokat kormányhatározattal állapítják meg, a jelen törvény alapján. 184. szakasz. - A Nemzet­nevelésügyi Minisztérium aláren­deltségében szakszerveket hoz­hat létre, a törvénynek megfele­lően. 185. szakasz. - A tanszemély­zetnek az állami költségvetésből finanszírozott tudományos kuta­tási tevékenysége a didaktikai tisztségnek megfelelő órabértől függően javadalmazandó, ha a szerződés nem tartalmaz más kikötéseket. 186. szakasz. - A 62. és 67. szakasznak megfelelően ingye­nes felsőoktatás időtartamának túllépése esetén az illető hall­gatók viselik a költségeket, kivéve azokat a hallgatókat, akik a törvényes szabályozások szerint az orvosi bizottság véleménye­zésével és az egyetemi szenátus jóváhagyásával rendelkeznek. 187. szakasz. - Az egyetemi kollégiumok abszolvenseinek szakmai státusát a jelen törvény­nek a Monitorul Oficial al Rom­a­­niei-ben való közzétételétől számított 6 hónapos határidőn belül a Nemzetnevelésügyi Minisztériumnak a Munkaügyi és Társadalomgondozási Minisz­tériummal együtt kell megálla­pítania. 188. szakasz. - Az Egyetemi Charta nem tartalmazhat a hatályos törvényhozással ellen­tétes előírásokat. A törvények betartásának az Egyetemi Charta tartalmában való elmulasztása jog szerint semmissé teszi az illető okiratot. 189. szakasz.­­ A képességi vizsgát és az érettségi vizsgát a jelen törvény hatályba lépése után szervezett első szesszióval kezdve e törvény előírásai szerint kell letenni. 190. szakasz. - (1) A jelen törvény a Monitorul Oficial al Romániei­ben való közzétételétől számított 30 napos határidő lejártával lép hatályba­. A törvény hatályba lépésének az időpont­jától hatályát veszti a 28/1978. számú nevelési és oktatási tör­vény, valamint a jelen törvénnyel ellentétes bármely más rendel­kezés. (2) A jelen törvénynek a Monitorul Oficial al Romániei­ben való közzétételétől számított 90 napos határidőn belül a Nem­zetnevelésügyi Minisztériumnak ki kell dolgoznia a jelen törvény alkalmazásából eredő szabály­zatokat, és átmeneti intézke­déseket kell megállapítania. * Lásd a módosító szabályozó rendelkezések hatályba lépésé­nek az időpontját is. Megjegyzés: Újraközzététel, a szakaszok és a bekezdések átszá­­mozásával és egyes elnevezések aktualizálásával, a 84/1995. számú tanügyi törvényt módosító és kiegészítő 36/1997. számú sür­gősségi kormányrendelet jóvá­hagyásáról szóló, a Monitorul Oficial al României I. Részének 1999. augusztus 3-i 370. számában, magyar nyelven pedig a Románia Hivatalos Közlönye 1999. szep­tember 23-i 156. szá­­ában köz­zétett 151/1999. számú törvény II. szakasza alapján. A 84/1999. számú törvényt a Monitorul Oficial al României I. Részének 1996. január 5-i 1. szá­mában, magyar nyelven pedig a Románia Hivatalos Közlönye 1996. január 29-i 15. számában újra közzétették és a 36/1997. számú sürgősségi rendelettel, illetve a 151/1999. számú törvénnyel módosították. A jelen újraközzététel román nyelven megjelent a Monitorul Oficial al României I. Részének 1999. december 10-i 606. számá­ban, magyar nyelven pedig Ro­mánia Hivatalos Közlönye 2000. január 6-i, 2. számában. Értelmezés tekintetében jogi hatálya csak a román nyelvű szövegnek van. törvénytár , törvénytár ­ TÖRVÉNY a köztisztviselők jogállásáról I. FEJEZET Általános rendelkezések 1. szakasz. - A jelen törvény szabályozza a köztisztség megszervezését és a köztisztviselők jogállását. 2. szakasz. - (1) A köztisztviselő valamely köztisztségbe kinevezett személy. (2) A jelen törvény értelmében a közhatóságok és közintézmények köztisztviselőinek összessége a köztisztviselők testületét képezi. (3) A köztisztviselőket a közhatóság vagy a közintézmény vezetője nevezi ki, a jelen törvény rendelkezéseinek a betartásával. 3. szakasz.­­ (1) A köztisztség a valamely közhatóság vagy közintézmény által hatáskörének gyakorlása céljából a törvény alapján megállapított feladatok és felelősségek összessége. (2) A köztisztségeket a jelen törvény melléklete tünteti fel. A melléklet kormányhatározattal kiegészíthető. 4. szakasz.­­ A köztisztség gyakorlása a következő elveken alapul: a) a köztisztviselők összes tevékenységének pontos és hatékony, előítéletektől, korrupciótól, hatalommal való visszaéléstől és politikai kényszerítéstől mentes lebonyolításának biztosítása; b) a köztisztviselőknek kizárólag a szakavatottság kritériumán alapuló szelektálása; c) egyenlő esély biztosítása a köztisztviselők testületébe való belépésnél és az előléptetésnél; d) a köztisztviselők stabilitása. 5. szakasz. - (1) A jelen törvény rendelkezései alkalmazandók az összes köztisztviselőre, ideértve azokat is, akik külön törvénnyel jóváhagyott saját alapszabály szerint fejtik ki tevékenységüket, amennyiben ez utóbbi nem rendelkezik másként. A magas rangú köztisztségekbe kinevezett vagy megválasztott személyek nem esnek a jelen törvény rendelkezéseinek a hatálya alá. (2) A közhatóságok és közintézmények appa­­rátusabeli azon személyzet, amely titkársági­­adminisztratív, protokoll-, gondnoksági, karban­tartási-javítási és szolgáltatási tevékenységet bonyolít le, egyéni munkaszerződéssel van besorolva. Az említett személyek nem rendelkeznek köztisztviselői minőséggel és tekintetükben a munkaügyi törvény­­hozás alkalmazandó. 6. szakasz.­­ Köztisztséget az alábbi feltételeknek eleget tevő személy tölthet be: a) csakis román állampolgársággal rendelkezik és lakhelye Romániában van; b) ismeri a román nyelvet, mind az írást mind pedig a beszédet; c) betöltötte 18. életévét; d) teljes cselekvőképességgel rendelkezik; e) a betölteni óhajtott állásnak megfelelő egészségi állapota van, amelyet orvosi szakvizsga alapján állapítanak meg; f) eleget tesz a köztisztviselők tekintetében a törvénnyel megállapított tanulmányi feltételeknek; g) nem volt elítélve olyan bűncselekmény elkövetéséért, amely összeférhetetlenné teszi a köztisztviselői tisztség gyakorlásával; h) megnyerte a versenyvizsgát vagy sikeresen letette a köztisztség betöltésére szervezett vizsgát. II. FEJEZET A köztisztviselők alapszabály szerinti kategóriái és a köztisztségek osztályozása 1. Cikkely A köztisztviselői kategóriák 7. szakasz.­­ A köztisztviselők kezdő vagy véglegesített tisztviselők. 8. szakasz. - (1) A kezdő köztisztviselők azok a személyek, amelyek a versenyvizsga vagy vizsga után a véglegesítésükig valamely köztisztséget töltenek be. (2) A kezdő köztisztviselői időszak legalább 6 hónap és legfeljebb 2 év. 9. szakasz. - (1) A köztisztviselők, akikre a jelen törvény előírásai alkalmazandók, a szükséges tanulmányi szinttől függően három kategóriába sorolandók, a következőképpen: a) A kategóriába­­ a licenciátusi vagy valamely egyenértékű diplomával abszolvált hosszú időtartamú felsőoktatási tanulmányokkal rendelkezők; b) B kategóriába - a diplomával végzett rövid idő­tartamú felsőoktatási tanulmányokkal rendelkezők; c) C kategóriába - a diplomával végzett liceális vagy posztliceális tanulmányokkal rendelkezők. (2) A köztisztviselő tevékenysége a kategóriája szerint a következő: a) a törvények alkalmazása és végrehajtása, tanulmányok, ellenőrzések végzése, tanácsadás, egybehangolás, vezetés, szabályozások kidolgozása, döntéshozatal vagy felsőfokú szakképzettséget megkövetelő egyéb tevékenységek - az A kategó­riába tartozó köztisztviselők esetében; b) a törvények alkalmazása és végrehajtása, tanulmányok végzése, irányítás, szabályozásterve­zetek kidolgozása, döntéshozatalt előkészítő munkák, egyes vezetési tevékenységek, valamint egyéb olyan tevékenységek, amelyek rövid időtartamú felsőfokú képzettséget követelnek­­ a B kategóriába tartozó köztisztviselők esetében; c) a törvények és egyéb szabályozások alkalmazása és végrehajtása, irodai, illetve olyan ellenőrző tevékenység, amely középfokú általános műveltséget és középszintű műszaki és szakmai ismereteket követelnek­­ a C kategóriába tartozó köztisztviselők esetében. 2. Cikkely A köztisztviselői hivatás struktúrája: fokok, osztályok és fokozatok 10. szakasz.­­ A köztisztségek mindhárom kategóriája két-két fokot ölel fel. A fok a köztiszt­viselői hivatás egy szakaszát képezi. 11. szakasz. - A fokok három-három véglegesített köztisztviselői osztályra tagozódik. Az osztályok hierarchikus struktúrája a következő: III. osztály, II. osztály és a legmagasabb szintet képező I. osztály. 12. szakasz. - (I) Minden osztály három fokozatot tartalmaz. A fokozatok hierarchikus struktúrája a következő: 3. fokozat, 2. fokozat és a legmagasabb 1. fokozat. (2) Mindegyik fokozat megfelel a fizetési rács szerinti valamely alapfizetésnek.­­ 13. szakasz.­­ (1) A köztisztviselő megőrzi volt fokát, osztályát és fokozatát abban az esetben is, ha neki fel nem róható okokból már nem tölt be köztisztséget. Ebben az esetben a Köztisztviselők Országos Ügynökségének biztosítania kell az illető más köztisztségbe való besorolását, a diszponibilis állásoktól függően és szakmai képzettségének megfelelően. (2) A köztisztviselők, akiket nem lehet más köztisztségbe besorolni az (1) bekezdés feltételei között, a törvény szerinti szociális oltalmazási intézkedésekben részesülnek. 14. szakasz.­­ A köztisztviselői hivatás kategóriái, fokai, osztályai és fokozatai a következők: Osztályok 3. Cikkely A köztisztségek osztályozása 15. szakasz.­­ A köztisztségek a következők szerint osztályozandók: a) az illetékességek természete szerint: végrehajtó és vezető tisztségek; b) az abszolvált tanulmányok szintjével kapcso­latos követelmények szerint: A kategóriájú köz­tisztségek, B kategóriájú köztisztségek és C kategóriájú köztisztségek. 16. szakasz. - A köztisztviselők a megfelelő kategória, fok, osztály vagy fokozat szerint azono­­sítandók. 17. szakasz. - Valamely közhatóság vagy közin­tézmény létesítési okmányában fel kell tüntetni a köztisztségekkel járó állások maximális számát. III. FEJEZET A paritásos bizottságok 18. szakasza­­ (1) A közhatóságok és közintéz­mények keretében paritásos bizottságok hozandók létre, amelyeknek összetételében egyenlő számban részt vesznek a közhatóság vagy közintézmény vezetője által kijelölt képviselők és az érdekelt köztisztviselők szakszervezetének képviselői. (2) Abban az esetben, ha a köztisztviselők nem szerveztek szakszervezetet, képviselőiket a köztisztviselők többségi szavazatával kell kijelölni. 19. szakasz.­­ (1 ) A paritásos bizottságok részt vesznek a kö­vetkezőkre vonatkozó intézkedések foganatosításában: a köztisztviselők munkafeltételei, egészsége és munkabiztonsága feladatkörük gyakorlása idején, a közhatóság vagy közintézmény megfelelő működése. (2) A közhatóság vagy­­intézmény vezetőjének kérésére a paritásos bizottságok véleményt nyilvánítanak az (1) bekezdésben említett természetű összes probléma tekintetében, valamint bármely más esetben. (3) A paritásos bizottságok véleményezése konzultatív jellegű és minden esetben írásban fejezendő ki, megindoklással együtt. IV. FEJEZET A köztisztségek és a köztisztviselők menedzsmentje­­. Cikkely A Köztisztviselők Országos Ügynöksége 20. szakasz.­­ (1) Professzionista köztisztviselői testület kialakítása és fejlesztése céljából, a kormánynak alárendelt, jogi személyiséggel rendel­kező központi közigazgatási szakszervként létrejön a Köztisztviselők Országos Ügynöksége. (2) A Köztisztviselők Országos Ügynökségét a miniszterelnök kinevezte, államtitkári rangú elnök vezeti. (3) A Köztisztviselők Országos Ügynökségének finanszírozását az állami költségvetésből biztosítják. 21. szakasz.­­ (1) A Köztisztviselők Országos Ügynökségének feladatköre a következő: a) kidolgozza a köztisztségek és a köztisztviselők menedzsmentjével kapcsolatos politikákat és stratégiákat; b) kidolgozza és véleményezi a köztisztséggel és a köztisztviselőkkel kapcsolatos szabályozó rendelke­zésekre vonatkozó javaslatokat; c) ellenőrzi a köztisztségre és a köztisztviselőkre vonatkozó törvényhozásnak a közhatóságok és közintézmények keretében való alkalmazási módját; d) közös szabályozásokat dolgoz ki az összes közhatóság és közintézmény számára a köztisztsé­gekre, ezek osztályozására és fokozataira vonatkozóan; e) javaslatokat dolgoz ki az összes köztisztviselő esetében alkalmazandó egységes bérezési rendszer kialakítására;­­ megállapítja a köztisztviselők tevékenységének kiértékelési kritériumait; g) megszervezi a köztisztviselők szakmai képzésének rendszerét; h) kidolgozza a köztisztviselők képzési és tovább­képzési programjait és figyelemmel kíséri ezek alkalmazását; i) létrehozza és kezeli a köztisztségeket és a köztisztviselőket nyilvántartó saját adatbankját; j) évi jelentéseket készít a köztisztségek és a köztisztviselők menedzsmentjével kapcsolatban, amelyet a kormánynak megvitatás céljából a parlament elé kell terjesztenie; k) kidolgozza a köztisztviselők testületébe való bejutást célzó versenypályázatok szervezési szabályait és figyelemmel kíséri ezek alkalmazását; l) egybehangolja és monitorizálja a jelen törvény előírásainak az alkalmazását; m) szaksegédletet nyújt és módszertani szem­pontból egybehangolja a központi és helyi közi­gazgatási hatóságoknak és­­intézményeknek az emberi erőforrásokkal foglalkozó részlegeit; n) együttműködik az emberi erőforrás-menedzs­ment terén tevékenykedő nemzetközi szervekkel és szervezetekkel. (2) A Köztisztviselők Országos Ügynöksége eleget tesz az emberi erőforrásokkal és az emberi erőforrás­­menedzsmenttel kapcsolatos politikák tekintetében a kormány által megállapított bármely más feladat­körnek. 22. szakasz.­­ (1) A Köztisztviselők Országos Ügynöksége nyilvántartást vezet az összes köztiszt­ségről és köztisztviselőről. (2) A közhatóságok és közintézmények a Köztiszt­viselők Országos Ügynöksége szervezési és működési szabályzatának jóváhagyásától számított 30 napon belül kötelesek ehhez eljuttatni a köztiszt­viselők személyi adatait, valamint a be nem töltött köztisztviselői állások számát. A közhatóságok és közintézmények köztisztségei a vezetőjük által állapítandó meg vagy, az esetnek megfelelően, a megyei, illetve a helyi tanács határozatával, a 9. szakasz (2) bekezdésében említett tevékenységek alapján és a Köztisztviselők Országos Ügynökségé­nek konzultatív véleményezésével. (3) A köztisztviselők személyi adatai a követ­kezők: család- és személynév, lakhely, születési időpont, a betöltött köztisztség, a köztisztségben letöltött szolgálati idő, valamint az előzőleg betöltött egyéb köztisztségek, a tanulmányok, a didaktikai és tudományos címek, az ismert idegen nyelvek. (4) Az év első hónapjában közölni kell a köztiszt­viselők helyzetében bekövetkezett módosulásokat, a (3) bekezdés szerint. (Folytatjuk) KategóriaFokok 111. osztályII. osztály I. osztály Fokozatok A a-l 3 2 1 3 2 1 3 2 I a-2 3 2 1 3 2 1 3 2 1 B b-l 3 2 1 3 2 1 3 2 1 b-2 3 2 1 3 2 1 3 2 1 C c-l 3 2 1 3 2 1 3 2 1 c-2 3 2 1 3 2 1 3 2 1 248. szám ■ Szerkeszti DEÁK LEVENTE■ Kiadja az RMDSZ # Forduljon jogi tanácsért hétről hétre megjelenő rovatunkhoz, igyekszk levelére minél gyorsabban válaszolni! *

Next