Romániai Magyar Szó, 2002. február (14. évfolyam, 4024-4051. szám)

2002-02-26 / 4049. szám

piacgazdaság , piacgazdaság Növekedett a magyar agrártermelés értéke Magyarország számára a mezős jövó egyik fontos iránya, és a vidéki élet az egyik legfontosabb értéke - jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök a Magyar Gazda Körök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége küldött­­közgyűlésének megnyitóján. - Tény, hogy az elmúlt négy év átlagát tekintve, ha szerény mértékben is, de a mezőgazdaság növelni tudta termelését: tavaly az ágazat termelési értéke folyó áron számítva meghaladta az 1300 milliárd forintot, ami 180 milliárd forintos növekedést mutat a 2000. évhez képest - emelte ki a miniszterelnök, aki arról is szólt, hogy a nemzetgazdaságon belül az élelmiszergazdaság az egyetlen, ahol a kivitel értéke tartósan meghaladja a behozatalét: tavaly az export értéke 2,8 milliárd eurót ért el, ami 14 százalékos növekedést jelent az előző évihez képest, a behozatal viszont csak 11 százalékkal nőtt. - Ezek az adatok is jelzik, hogy a jövőben egyetlen kormány sem mondhat le a mezőgazdaság nemzetgazdasági teljesítményéről - hangsúlyozta. Az állami földalapról szóló törvénnyel kapcsolatban Orbán Viktor elmondta: ez azért is fontos, mert a mezőgazdaságban addig nem lehet jövőt építeni, amíg nem tisztázzuk, kié a föld. - Annál is inkább így van ez, mert egy amerikai mondás szerint a föld az egyetlen vagyon, amiből már nem gyártanak többet - mutatott rá. Megítélése szerint az állami földalapnak azért is nagy a jelentősége, mert a mezőgazdasági hitel mögé fedezetként odatett föld nem kerülhet ki a falusi érdekkörből - mint annak idején a II. világháború előtt, amikor a föld sok esetben a bankárok kezébe jutott.­­ Érdemes tudni, hogy a világon Új- Zéland mellett Magyarország mezőgazdasága a legkevésbé támogatott agrárgazdaság - hívta fel a figyelmet Orbán Viktor. Hozzátette: amennyiben a magyar gazdák megkapják az unióban élő társaik által élvezett támogatást, ezzel versenyképesek lehetnek, olyannyira, hogy egyúttal a hazai jövedelmi skálán is több kategóriával ugorhatnak előre...­ ­ És mégis válsághelyzet van? A mezőgazdaságban válsághelyzet van - szögezte le Lengyel László, a Pénzügykutató Rt. vezérigazgatója Budapesten, szakmai tanácskozáson. Kifejtette, hogy a magyar mezőgazdaság alapvető stratégia nélkül kiszolgáltatottá válik az uniós csatlakozási tárgymáson. Lengyel László szerint a kor­mány elmulasztotta, hogy a mezőgazdaságot a nemzetgazdaság többi ágához hasonlóan emelkedő pályára állítsa. Az utolsó piacszer­vező erőt jelentő állami gazdaságokat és szö­vetkezeteket is szétverte. Nem teremtette meg a fejlődéshez szükséges infrastrukturális feltételeket sem. Elmulasztotta a vidéki szolgáltató ágazatok fejlesztését, helyette még ma is számos térségben csak a mezőgazdaság van jelen mint kenyérkereseti le­hetőség. Emellett rosszabba Lengyel László azt is, hogy vidéken úgynevezett presztízsberuházások valósultak meg a tényleges fejlesztések helyett. Az EU-csatlakozással kapcsolatban a közgazdásznak az volt a véleménye, hogy nem az unió által szorgalmazott elvekkel szemben kellene kialakítani a magyar álláspontot a megbeszélések során, hanem azokat figyelembe véve kellene minél jobb pozíciókat elérni. Ehhez kapcsolódott Kopátsy Sándor köz­gazdász is, aki úgy vélte, hogy a hagyo­mányos mezőgazdasági ágazatokból, például a búzatermesztésből és a sertéstenyésztésből már nem lehet megélni. Többek között a ker­tészetet kellene erőteljesebben fejleszteni. Ennek ugyanis unikális értéke lehet az Európai Unióban. Kopátsy Sándor kitért arra is, hogy az Európai Unióban az egyenlő ver­senyhelyzet elérése volna a cél. Ennek egyik lehetősége, hogy az unióban ne adjanak az agrártermeléshez semmiféle támogatást. A közgazdász szerint ugyanis azok a gazdasági ágak általában kevésbé fejlődnek, néha tönkre is mennek, amelyek támogatásban részesül­nek. Kopátsy szerint a mezőgazdaság fejlő­désének záloga az lehet, ha munkaalkalmakat A BMW rekordeladásai 2001-ben A luxuskocsijairól ismert német BMW 2001-ben 7,1 százalékkal 37,85 milliárd euróra (32,74 mil­liárd dollár) növelte eladásait és hasonló növekedést vár 2002- ben is. Tavalyi rekorderedményét­­ a vállalat nemrég közzétett je­lentése szerint „történetében messze a legjobbat" - a veszte­séges leányvállalat, a brit Rover és Land Rover leválasztása ellenére érte el. A BMW számára a múlt év újabb kiugró profite­redményt is hozott, konkrét szá­mokat azonban még közöltek. Az autógyártás bevétele 13,1 szá­zalékkal 33,5 milliárd euróra emelkedett. A müncheni közpon­tú gyár 905 653 BMW és Mini autót értékesített, 10,2 százalék­kal többet, mint 2000-ben - áll a részvényeseknek küldött levél­ben. A Rover-eladások 2000-ben még 3,9 milliárd euróval járultak hozzá a konszern árbevételéhez. A BMW a Rovert és a Land Rovert 2000 őszén adta el, jel­képes 10 fontért. A tavalyi, 2001- es autóértékesítés nagyobb mű­ködési profitot termelt a 2000-es 2,38 milliárd eurós rekordnál - írták, de ennél pontosabb becs­lést nem tettek közzé. A BMW motorkerékpár részlegének ela­dásai 14 százalékkal nőttek, és meghaladták az 1 milliárd eurót. A BMW azt is közölte, hogy autóeladásait egyharmadával akarja növelni a következő hat évben. Az autópiaci szélcsend ellenére a BMW tavaly 2,8 mil­liárd eurót ruházott be, egyhar­madával többet, mint a megelőző évben. Egyebek között a spartan­­burgi üzem termelőkapacitását a duplájára növelték, az X5 terep­járó iránti élénk kereslet miatt, de folyamatosan ruház be a BMW a müncheni törzsüzembe, továbbá dingolfingi és a rengensburgi üzemekbe is. A BMW konszern dolgozóinak száma tavaly 5 százalékkal 97 275-re emelkedett világviszonylatban. Németország­ban 4000 új munkahely létesült, és a foglalkoztatottak száma 73 ezerre növekedett. Az adatok reggeli közzétételére a BMW részvényei aznap 2,1 százalékkal 39,30 euróra erősöd­tek a frankfurti értéktőzsdén, délben pedig 39,52 euró volt, 2,68 százalékkal drágább az előző napi zárónál. Ötvenkét heti csúcsa 42,25 euró volt tavaly májusban, és december elején is járt hasonló magasságban, mély­pontja pedig 21,65 euró volt szeptember 21-én, a tíz nappal korábbi amerikai terrortámadások okozta piaci ijedtség nyomán. Azóta 77 százalékkal jav­ult a BMW részvénye. A szélesebb piacra gyártó vállalatok jobban megszenvedték a visszaesést: a Dow Jones Eurostoxx autógyá­rakat csoportosító indexe csak 61 százalékkal nőtt az ugyancsak szeptember 21-i mélypontja óta. Fél évszázada a legsúlyosabb recesszió Izraelben Csaknem fél évszázada nem tapasztalt mértékben csökkent tavaly az izraeli gazdaság teljesítm­énye a globális lassulás és a nem szűnő fegyveres viszály miatt; a munkanélküliség tíz évi csúcspontra emelkedett. A statisztikai hivatal előzetes becslése szerint 2001-ben 0,5 százalékkal esett vissza a GDP értéke a 2000-ben mért 6,4 százalékos egész évi növekedés után. A tavalyihoz hasonló mértékű visszaesést 1953 óta nem mértek az izraeli gazdaságban. A tavalyi első fél évben­­ nem éves összevetésben, hanem az előző fél évhez mérten - szezonális kiigazítással 2,8 százalékkal, a második hat hónapban már 4,7 százalékkal csökkent a hazai össztermék értéke Izraelben, ami a Reuters által idézett elemzők szerint jól mutatja a gazdaság recessziójának mélyülését. A negyedik negyedévben az előző három hónaphoz képest 7,2 százalékkal, a harmadik negyedévben a másodikkal összevetve 4,0 százalékkal, a másodikban 3,5 százalékkal csökkent a GDP; az első negyedévben még 1,3 százalékos növekedést mértek. A mélyülő recessziót jelezték a közzétett munkanélküliségi adatok is: a statisztikai hivatal közleménye szerint a tavalyi utolsó negyedévben 10,2 százalékra emelkedett a munkanélküliek aránya Izraelben az előző három hónap 9,6 százalékos átlagáról. Az adatok szerint 2001 egészében az átlagos munkanélküliségi ráta 9,3 százalék volt a 2000-ben mért 8,8 százalék után. A tavalyi éves átlag a legmagasabb volt az 1992-ről jelentett 11,2 százalék óta; akkor a volt szovjet köztársaságokból tömegesen érkező bevándorlók duzzasztották fel időlegesen az állástalanok számát. A munkanélküliség tavaly március óta folyamatosan növekszik Izraelben. Lakossági bankbetéti kamatok 2002. február 22-én A bank ne\e Minimális Látra 1 hónapra 3 hónapra 6 hónapra 9 hónapra 12 hónapra lekötött szóló éves lekötött lekötött lekötött lekötött lekötött összeg -lej­kamat (%) éves kárnál! %) éves kamat! %) éves kamat( %) éves kamat! %) éves kamat! %) Agrobank Banca Agricola Raiffeisen 500.0005 27 29 30 30 30 Alpha Bank Román Kereskedelmi Bank (BCR) 2.000.000 1 hónapra 500.000 több 3 28 30 30 31 31 Román Fejlesztési hónapra 100.0005 28 30 31 32 33 Bank (BRD) 500.0006 27 30 32 34 36 Transilvania Bank 500.0005 28 30 31 32 32 Postabank Banc Post 500.0005 27,5 29 30 30,5 31,5 ABN- Amro Bank­---Romexterra 500.0005 30 31 32 33 33 Westbank-Caroline Group 500.0005 30 32 33 33 33 A tőzsdén kívüli értékpapírpiac forgalma az elmúlt hét végén sokat élénkült az előző hét zárónapjához képest, s meghaladta a 6,918 milliárd lejt. A részvényindex február 22-én 3,53 ponttal, azaz 0,43 százalékkal gyengült az előző naphoz képest, s 815,63 ponton zárt (ami 4,06 ponttal több az előző heti záróindexnél). Összesen 271 ügyletet bonyolítottak, már jóval több részvényt jegyeztek, mint az előző hetekben (3 577 020-at) s a RASDAQ-nyilvántartásban létező mintegy 4979 cég közül 187-et jegyez­tek. A múlt heti részvényindex görbéje tipikusan cikcakkosan alakult, február 20-án érvén el heti mély­pontját (alig 805), február 21-én pedig csúcsát (819,16). A forgalom még hegyesebb cikcakkot írt le, de egyik napi maximuma sem haladta meg a 10 milliárd lejt. "Műszaki okok miatt a február 22- i zárónapi eredményeket nem kaptuk meg. A Bukaresti Értéktőzsde Tőzsde BÉT­C részvényindexe a múlt hét végén (ferb.21-én) 0,29 százalékkal gyengült az előző naphoz képest, s 542,85 ponton zárt (ami 3,99 pontos erősödést jelent az egy héttel azelőtti szinthez képest). A vezető részvények likviditása gyenge volt, 7,5 milliárd lej értékű részvényt jegyeztek mind­össze 60 cég igénybevételével, ezek közül 23 cég papírjai erősödtek, 21-é gyengültek s 16-é változatlanok maradtak. A második csoportban a zilahi Silcotub-papírok szerepeltek a legjobban. Az első csoportban egyik árfolyam-ingadozás sem érte el az 5 százalékot. Tőzsdén kívüli (RASDAQ) kereskedés­­ 2002. február 22-én (a 20 legkeresettebb értékpapír-az összforgalom csökkenő értékének sorrendjében) Sorszám Értékpapír Napi átlagár Változás 96-ban I. A.strom Bukarest 7600 -86.66 2. CNM Petromin Constanta 15000 400 3. Sares Kolozsvár 62000 369.70 4. Ro-Slylle Bacau 561000 5. S.C.de Turism Banatul 50000 9,0 6. Consul Bukarest 11000 7. SUT Carpati Bukarest 3500 -4,83 8. Metalica Nagyvárad 26500 -2,46 9. Bador Bihar 450 -10,0 10. Subex Bacau 3300 1,6 11. Napolacl Kolozsvár 13000 ‘-0.29 12. Electromagnetica 2600 < -5,03 13. Transcarpathia II Dőlj 15000 14. BratrUnion Romania 20000 1,53 15. Socep Constanta 2400 -0.33 16. Prodhart lasi 20000 17. Agromec Valeni 1000 53.85 f 18. Regnator Suceava­ 10500 0­­ 19. Santier Naval Damen 57000 7.55 20. IPA Bukarest 5500 Azonnali kötések a Bukarest Értéktőzsdén 2002. február 21-én* Sorszám Értékpapír Napi záróár Változás %-ban 1. Alro Slatina 18200­­1.6 2. Antibiotice Iasi 1120 1.8 3. Arctic Gaesti 6400 4. Azomures Marosvásárhely 14800 5. B.R.D. 26200­­2.6 6. Banca Transilvania 3100 1.6 1 7. Electroaparataj Bukarest ... 8. Oltchim Rimnicu Vilcea 590­­1.7 9. Orelinox Tirnoviste 600000 10. Rafinaria Astra 890 2.3 11. RolasI Pitesti 660 -1.5 12. Rulmenlul Brassó 640 1.6 ■ 13. SNP Petrom 4900 14. Terápia Kolozsvár 2550 2.0 15. Turbotnecanica 22500 0.5 Az adatokat a marosvásárhelyi­­­OLDRING Rt. bocsátotta rendelkezésünkre. Nagyot nőtt az euróövezet kereskedelmi többlete A világgazdasági lassulás miatt igen megnőtt tavaly az euróövezet kereskedelmi többlete. A 2001-es végeredmény 49,6 milliárd eurós többlet, majdnem tízszer akkora, mint a 2000-ben elért 5,1 milliárd euró - jelentették a múlt hétvégén az EU statisztikai hivatalában. Az éves irányzatot jól jelképezve, a tizenkét euróövezeti ország összes exportja decemberben 82,9 milliárd euró volt, 4 százalékkal kevesebb a 2000. decemberinél, az import azonban ennél is jobban, 16 százalékkal 74,2 milliárd euróra csökkent 2000. decemberhez képest. Az egész EU kereskedelmi többlete 1,7 milliárd euró volt decemberben, a novemberi 200 millió eurós többlet után. Egész évre 45,4 milliárd eurós hiánya lett, a 2000-es 9­ milliárd eurós deficit után. Az EU Nagy-Britanniával, Svédországgal és Dániával nagyobb az euróövezetnél, és elemzők rámutattak, hogy az egész EU folytatódó kereskedelmi hiányát túlnyomórészt az okozta, hogy a többieknél kevésbé lassult brit gazdaságban igen erős maradt mind a lakossági kereslet, mind a vállalati beruházás tavaly Az EU kereskedelmi többlete az Egyesült Államokkal szemben 40,3 milliárd euró volt a tavalyi első tizenegy hónapban, a 2000. első tizenegy havi 31,8 milliárd eurós többlet után. Ilírek innen - onnan Visszafogják az idei várható GDP növekedést Románia a jövő hónapban hi­vatalosan is visszafogja idei GDP növekedési várakozását, de továbbra is azzal számol, hogy gazdaságnövekedési üteme nem lesz kisebb 4,5 százaléknál. Nem végleges adatok szerint tavaly a GDP 4,9 százalékkal nőtt. Az idei évre a kormány 5,0 százalékos bővülést irányzott elő, de Mircea Panaite, fejlesztési minisztériumi államtitkár azt mondta, hogy a globális gazdasági trendet figye­lembe véve, márciusban vissza­fogják a GDP növekedés várható ütemét, ami azonban még így sem lesz 4,5 százalék alatti. A Reuters által megkérdezett elem­zők 4,1 százalékos gazdasági növekedésre számítanak az idén. Panaite szerint az ipari termelés növekedése a tavalyi 8,5 száza­lékról idén 5-6 százalékra mér­séklődik. Több mint 3500 román­magyar vegyesvállalat Romániában 3543 román­magyar v­egyesvállalat volt beje­gyezve november végén, össze­sen 185,4 millió dollárnak megfe­lelő tőkével - közölte legfrissebb összesítését a múlt hét elején a külügyminisztérium külkereske­delemmel foglalkozó központja. A magyar befektetések fő területe Romániában a vegyipar, az olaj­­feldolgozás, a gyógyszeripar, az élelmiszeripar, a papíripar és a kereskedelem. Magyarországi tájékoztatás szerint tavaly év végén 1954 magyar-román vegyes­vállalat volt bejegyezve Ma­gyarországon, összesen körül­belül 38 millió dollárnak megfelelő román tőkerészesedéssel. A legnagyobb sörgyár Romániában Az osztrák BB AG részlege, a Brau Union Románia legnagyobb sörfőzdéje. A Brau Union Romá­niában nei sörfőzdét üzemeltet, piaci részesedése 34 százalék. A brit Cazenove befektetési bank felmérése szerint a Brau Union romániai értékesítése tavaly 151,9 millió euró volt. Ez 2001- Bankbetéti kamatok jogi személyeknek 2002. február 22-én A bank neve Minimális Látra I hónapra 3 hónapra 6 hónapra 9 hónapra 12 hónapra lekötött szóló éves leköltitt lekötött lekötött lekötött lekötött összeg kamat (%) éves éves éves éves éves­­lej­kamat(%) kamat( %) kamat( %­) kamat(%) kamat( %) Agrobank Banca Agricola Raiffeisen 10.000.0005 27 29 30 30 30 Alpha Bank Román Kereskedelmi 50.000.0003 28 30 30 31 31 Bank (BCR) 2.000.0005 28 30 31 32 33 Román Fejlesztési Fióktól Bank (BRD) függően6 25 26 26,5 27 27,5 Transilvania Bank 25.000.0005 29 30 31 32 32 Postabank Banc Post 500.0005 27 28 29 30 28 ABN-Amro Bank 150.000.0005 27 27 28 29 30 Romexterra 10.000.0005 30 31 32 33 33 Weslbank Cardine Group 10.000.0005 29 31 33 33 33 Február harmadik egész hetében, végre beállt egy normális állapot. Egyik bank sem módosította kamatlábait. Remélhetőleg ez egy hosszabb stabilizációs folyamat nyitánya. 2002. február 26. ben 4,3 millió euró működési profitot termelt a román részleg­nek. Elemzők várakozásai szerint a Brau Union romániai eladásai 2002 végére elérhetik a 162,7 millió, 2003 végére pedig a 174 millió eurót. Az idei év végére 6 millió, a jövő év végére 7,8 millió euró működési profit várható e tevékenységből. A Brau Union 1997-98-ban került a román piac­ra, amikor megvásárolta a Mal­­bera, az aradi Arbema és a szász­­régeni Silva sörfőzdéket. A to­vábbi bővítés részeként 2000-ben a Brau Union megvette a Csík­szeredái, a Héber Hateg és a bu­karesti Grivita sörfőzdék által alkotott holdingtársaságot is. A Brau Union gyártja Romániában a Golden Brau, a Ciuc, a Silva, a Kaiser és a Schlossgold söröket. A romániai piacon csak az Inter­­brew, a dél-afrikai sörgyárak és a Tuborg Romania termékei jelen­tenek vetélytársat. Szerbiában 4,5 milliárd márkát váltottak át A szerbek január óta 4,5 milliárd német márkát (2,0 milliárd dollárt) váltottak át más valutákra, miután a márkát felváltotta az euró. A Reuters jelentése szerint a jugoszláv jegybankot is meg­lepte a lakosság „dunyhában rejtegetett" valutamegtakarításá­nak a nagysága. A jegybank ko­rábban azzal számolt, hogy a lakosság kezében 3-5 milliárd márka van, most azonban úgy véli, hogy a német Bundesbank által becsült 9 milliárd márka közelebb áll a valósághoz. A szerbek nem szívesen tartják valutájukat a bankokban, miután a kilencvenes évek elején az akkori országvezetés gyakorla­tilag zárolta a lakossági megta­karításokat. Mladjan Dinkic ju­goszláv jegybanki vezető elmond­ta: a szerbek az év eleje óta a 4,5 milliárd márkából 3,65 milliárdot euróra, a többit jórészt svájci frankra és dollárra váltották át. 3-4,5 milliárd euróba került az átállás Az euró-átállás Németország­ban a kiskereskedelemnek 3-4,5 millió eurójába került, amely az ágazat teljes évi forgalmának 1- 1,5 százaléka, az autókereske­delem, a benzinkutak és gyógy­szertárak forgalma nélkül. Az EHI eurókereskedelmi intézet düssel­dorfi közlése szerint ebben a be­ruházási költségek a vártnál valamivel kisebb összeget, az átállással kapcsolatos oktatási kiadások viszont a reméltnél magasabb hányadot képviseltek. A nagy cégeknél az átállás szer­vezése 5-8 alkalmazottat kötött le.

Next