Romániai Magyar Szó, 2002. április (14. évfolyam, 4083-4111. szám)

2002-04-15 / 4096. szám

2002. április 15. hírek Ú hírek Ú hírek Ú hírek Powell-Arafat találkozó Nincs ígéret a hadműveletek befejezésére (Jeruzsálem / Rám­alláh / MTI)­­ Colin Powell amerikai külügyminiszter hétvégi jeruzsálemi tárgyalásain nem kapott konkrét ígéretet Ariel Saron izraeli miniszterelnöktől arra vonatkozóan, hogy meddig folytatja még ciszjordániai hadmű­veletét az izraeli hadsereg, s mikor lát hozzá a béketeremtéshez. Négy órán át tartó tárgyalásaik után Saron mindössze annyit mondott: Izrael reméli, h­ogy „a lehető leghamarabb” befejezheti ciszjordániai offenzíváját. A kormányfő ismét azt hangoztatta, hogy Izrael a palesztin terroristák infrastruktúrája ellen vívja háborúját, mindamellett reményét fejezte ki, hogy azt a lehető leghamarabb befejezhetik. A közös sajtótájékoztatón (képünkön) Col­in Powell újfent figyelmeztette Izraelt arra, hogy az általa két hete kezdett átfogó ciszjordániai offenzíva milyen hosszú távú stratégiai következményekkel járhat, és milyen hatást gyakorolhat más közel-keleti országokra. Az izraeli-palesztin háborús konfliktus lezárása érdekében közel-keleti körúton tartózkodó amerikai külügyminiszter reményét fejezte ki, hogy sikerül egyetértésre jutniuk a hadműveletek időtartamának kérdésében, és visszatérhetnek a politikai rendezés útjára. Amerikai részről korábban lemondtak a Colin Powell külügyminiszter és Jasszer Arafat palesztin vezető között szombatra tervezett rámalláhi találkozót a hat halálos áldozattal járt pénteki jeruzsálemi merénylet miatt. A találkozóra egy nappal később került sor, az Egyesült Államok azonban ennek feltételéül azt szabta meg, hogy Arafat ítélje el a terrorizmust. A jeruzsálemi öngyilkos merénylet jóformán Powell szeme előtt, csupán egy kilométerre felszállásra készülő helikopterétől játszódott le emlékeztetnek a hírügynökségek­. Az Egyesült Államok nyomban figyelmeztette Arafatok hogy el kell ítélnie a merényletet és a terrorizmust általában. Arafat korábban habozott ezt megtenni, mert a Jordán folyó nyugati partján zajló izraeli hadművelet miatt az öngyilkos merényletek támogatottsága igen nagy a palesztinok között. Jasszer Arafat palesztin elnök - a jelek szerint az amerikai nyomásgyakorlás hatására született - nyilatkozatban mélységesen elítélt „minden, izraeli vagy palesztin polgári személyek ellen irányuló terrorcselekményt”. Az AP jelentése szerint az Arafat és vezető tanácsadóinak találkozója után született nyilatkozat külön is elítélte a 6 izraeli halálát és 89 sebesülését okozó pénteki jeruzsálemi öngyilkos merényletét. Egyúttal bírálta a palesztin városok ellen két hete indított izraeli offenzívát is, amelynek során palesztin fegyveresek a ciszjordániai Dzseninben és Nábluszban heves harcokat vívtak az izraeli katonákkal. Izrael visszautasította Jasszer Arafatnak a terrorizmust elítélő nyilatkozatát és kettős játékkal vádolta meg a palesztin elnököt, aki a terrorizmust elítélő nyilatkozatokat adogat ki, ugyanakkor erőszakra hív fel és támogatja a terrorizmust. Ariel Saron izraeli kormányfő diplomáciai tanácsadója, Danny Ayalon az AFP hírügynökségnek nyilatkoz­va - nyilvánvalóan Arafatra célozva - azt hangoztatta, hogy semmilyen értékkel nem bír egy ilyen elítélő nyilatkozat egy olyan ember részéről, aki a leginkább felelős a terrorizmusért. Powell térségbeli látogatását százezres tüntetés kísérte a Közel-Keleten. A gázai övezetben, palesztin területen több helyszínen összesen százezren tűnjenek a zsidó állam hadművelete és az Egyesült Államok támogatása ellen. Libanon­ban és a Perzsa-öböl menti államokban ugyancsak ezrek tüntettek - többnyire a hagyományos pénteki ima után -, míg Jordániában csak azért nem kerülhetett sor egy több ezres felvonulásra, mert a rendőrség az incidensek kockázata miatt nem engedélyezte a menetet. Egyiptomban az állami légitársaság bejelentette, hogy az izra­eliekkel szembeni népharag növekedése miatt ideiglenesen felfüggesztette repüléseit Izraelbe. Nem döntöttek arról, mikor indítják újra a Kairó- Tel-Aviv járatot. A palesztinok a pápához és az ENSZ-hez fordultak (Betlehem / MTI)­­ Újabb lövöldözés volt a hét végén Betlehemben, a Születés Templománál. Betlehemben palesztinok azt mondták, hogy az izraeliek beléptek a templom körüli épületegység területére, több lövést adtak le, és egy civil palesztint lelőttek. Az izraeli rádió szerint fegy­veres palesztinról volt szó, és éppen használni készült a fegyverét, amikor rálőttek. Az izraeli hadsereg tagadta, hogy lövéseket irányzott volna a templom belsejébe. A magát iszlám ellenállási mozgalomnak nevező Hamász helyi vezetőjét, Mohammed Hadzsi Alit egy Náblusz melletti falu közelében, izraeli ellenőrzés alatt álló úton lőtték le egy összetűzés során. Ezt palesztin források közölték az AFP hírügynökséggel. Nem tudni, hogy politikai fele­lősről vagy a katonai szárny egyik parancsnokáról­ van szó. II. János Pál pápától, illetve Kofi Annan ENSZ- főtitkártól várják immár a segítséget a betlehemi Születés templomában rekedt palesztinok. A mintegy 200 fegyverest 12 napja zárták körbe az izraeli erők a Jézus szülőhelyének tartott terület fölött emelt templomban, és a helyzetük megol­dását célzó tárgyalások mindeddig sikertelenek, maradtak. Mozgásukat nagy látószögű kamera követi, előbukkanásukat mesterlövészek várják. A helyzetet bonyolítja, hogy az épületegyüttesben szerzetesek is tartózkodnak. Közreadott felhívásukban a palesztinok arra hívják fel a pápa és a főtitkár - egy másik közle­ményben pedig Colin Powell amerikai külügy­miniszter­ figyelmét, hogy az izraeliek nem adnak nekik élelmet, vizet és orvosi segítséget. Azonnali segítséget várnak a vezető személyiségektől - áll az AP hírügynökség jelentésében. A térségben tartózkodó Powelltől pedig azt kérik, hogy személyesen győződjön meg arról, mi folyik a templomban. Ez az első alkalom, hogy a paleszti­nok külső segítséget kérnek. Az izraeli hadsereg egyik szóvivője a közle­ményekre reagálva azt mondta az AFP hírügynök­ségnek, hogy katonáik addig nem hagyják el Betlehemet, amíg az ügy a palesztinok letartózta­tásával nem rendeződik. Izrael a Jordán folyó nyu­gati partján a múlt hónap legvégén indított átfogó hadműveletének keretében hatolt be Betlehembe április 2-án. A palesztinok maguk is erőszakkal jutottak be a templomba, berobbantva annak egyik ajtaját. Venezuela Cabello szerint (Caracas / MTI)­­ Az alkot­mányos rend helyreállását és Hugo Chávez Frías elűzött elnök visszatérését jelentette be Caracasban Diosdado Ca­bello, aki a Chávezt törvényte­lenül váltó és alig egy napig államfősködő Pedro Carmo­­nától átvette Venezuela veze­tését. A csütörtök éjjel végrehaj­tott - tábornokok főszerep­lésével lefolyt, de vértelen­­ hatalomátvételben a hét vé­gén fordulatot hozott, hogy az alkotmány mellett tüntető tízezrek nyomására a koráb­ban a gyárosszövetséget ve­zető Carmona visszaadta az irányítást a volt államfő hí­veinek. Megkezdte műkö­dését a feloszlatott, majd újra összehívott parlament, és az - az alkotmányt követve - meg­választotta Cabellót ügyvivő elnöknek. Visszaköltözött a vezetés a caracasi elnöki palotába is, amelyet a tüntető tömeg foglalt vissza, ugyan­csak erőszakmentesen. Eskütétele utáni beszé­dében Cabello a nyugalom és rend megőrzésére kérte az embereket. Fontosnak mondta az emberi jogok tiszteletben tartását és a tüntetések békés folytatását is. A nap folya­mán nem hivatalos közlések szerint kilencen meghaltak, és negyvenen megsebesültek Caracasban. A korábbi alel­­nök bejelentette, hogy Chávez jelenleg a hozzá hű katonák társaságában található, és visszatért Caracasba. Hozzá­tette, ő maga csupán ideig­lenesen, Chávez rövid tá­vollétének idejére látja el az elnöki funkciót, helyreállt az alkotmányos rend Venezuelában lemondott Pedro Carmona ideiglenes elnök, akit az államfő államcsínnyel való menesztése után tábornokok egy csoportja jelölt ki az ország vezetésére NÉHÁNY SORBAN (Az MTI nyomán)­­ Két évtized eléin először Nagy- Britannia gyakorlatilag tilalmat vezetett be a szigetországból Izraelbe irányuló fegyverszállí­tásokra. A hivatalosan nem be­jelentett brit fegyverembargó a német intézkedésekre hasonlít, és „csendben" Franciaország is felfüggesztett bizonyos fegyver­­szállításokat - jegyezte meg a The Guardian. • Eduard Sevard­­nadze grúz köztársasági elnök szombaton bejelentette: az orosz csapatok megkezdték a kivo­­­­nulást a Grúzia és Abházia határán lévő Kodori-szorosból. • Elhunyt Vlajko Stojiljkovic volt szerb belügyminiszter, hágai vádlott, aki csütörtök este ön­maga ellen fordította fegyverét a jugoszláv parlament épületének­­bejáratánál. • A szlovák kül­ügyminiszter biztosította cseh kollégáját, hogy Pozsony a Benes-dekrétum­okkal kap­csolatos hivatalos álláspontját továbbra is Prágával egyez­tetve alakítja ki. • Valószínűleg egy készülődő terrorista merény­letet hiúsított meg Londonban a rendőrség kedden, az anyaki­rályné temetési szertartásának napján. Egy északír rendszámú személygépkocsi - amelyet ellenőrzött robbantással semmi­sítettek meg a tűzszerészek­­ maradványai között műtrágyát tartalmazó zsákokra, a londoni City épületeiről készült rajzokra bukkantak. • Az ukrán központi választási bizottság pénteken elutasította Kovács Miklós par­lamenti képviselő, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnöke panaszát. Kovács Miklós, aki a kárpátaljai 72. számú, magyar többségű választókerü­letben független jelöltként indult a március 31-i parlamenti vá­lasztásokon, arra kérte a köz­ponti választási bizottságot: te­kintse semmisnek a kerületi vá­lasztási bizottság azon döntését, amellyel érvénytelenítették négy választókör eredményét. • Meg­­állapodás született a NATO és Oroszország között arról, hogy Moszkva bizonyos kérdések­ben egyenrangú beleszólási jogot kap a döntéshozatali folyamatban - jelentette be pénteken este Silvio Berlusconi olasz kormányfő. „A Fidesz helyzete rossszabb, mint amilyennek látszik” (London / MTI)­­ A The Eco­nomist Orbán veszít­­ saját hibájából címmel közölt cikket a magyar parlamenti választások első fordulójáról. A brit hetilap úgy véli, hogy „a Fidesz helyzete rossszabb, mint amilyennek látszik". 1998-ban a párt alul­maradt az első fordulóban, de Orbán Viktor számos szövet­ségeshez - köztük a Kisgaz­dapárthoz, a konzervatív Magyar Demokrata Fórumhoz - fordul­hatott segítségéért. Orbán Viktor azóta azonban a jobboldal egye­sítésével volt elfoglalva, és ' jelenlegi kevés a kisgazda,'­­­incs demokrata fórumos, akikhez fordulhatna A Kisgazdapárt tavaly korrupciós botrányok közepette széthullott, most a szavazatok kevesebb, mint egy százalékát kapta meg. A demok­rata fórumot egy közös válasz­tási listába olvasztották a Fidesz­­szel. Orbán egyetlen remény­sége, a nacionalista Magyar Igazság és Élet Pártja nem érte el a parlamentbe jutáshoz szük­séges 5 százalékos küszöböt. A cikkíró szerint a szocialis­táknak és Medgyessy Péter kor­mányfőjelöltjüknek jobb a hely­zete, mint amilyennek látszik. A liberális szabad demokratákkal megállapodott arról, hogy nem lépnek fel egymás ellen április 21-én: a liberálisok visszavonták 71 jelöltjüket, a szocialisták hetét. Valószínű, hogy a válasz­tások után a két párt alakít kor­mánykoalíciót, ahogyan 1994- ben - írta a lap. Orbán Viktor számir­a azon­ban a játszma még nem ért véget. Jellemző módon, folytatta a harcot, kijelentve, hogy Magyar­­országon a külföldi tőke fog ural­kodni, Int a szocialisták győznek. Az 1994-98 közötti szocialista vezetésű kormány valóban in­kább volt a szabadpiac híve, mint ő maga. A The Economist úgy véli, részben saját hibájából, fáradságos harc vár a minisz­terelnökre. Hivatali ideje nagy részében Orbán Viktor Budapest liberális polgármesterével hada­kozott, és úgy tűnt, neheztel a városra. Budapest szavazói, a választók egyötöde, még nagyobb számban jelentek meg a vá­lasztáson, mint máshol. 32 szá­zalékuk szavazott Orbánékra, 42 százalék a szocialistákra - írta a brit hetilap . Egy tunéziai sziget zsinagógáját megrongáló robbanás egyértelműen merénylet volt, nem pedig baleset-állították a német közszolgálati televízióban megszólalt szemtanúk.­­ A szerencsétlenségnek­­ legalább négy német­­ halottja van,­­ a sebesültek száma pedig meghaladja a 27-et Konrád György-interjú a magyar választásokról „Átmeneti idő, amelyben a váltás törvényszerű” (Bécs / MTI)­­ A Kurier című bécsi lap rövid interjút közölt Konrád Györggyel ,,Átmeneti idő, amelyben a váltás törvény­­szen­'' címmel. Konrád György úgy vélekedett, hogy valószínű a szocialisták többsége, s vagy egyedül, vagy a liberálisokkal tudnak majd kormányozni. Kifej­tette: jellemző Közép-Kelet-Eu­­rópára az inga újbóli átlendülése a másik oldalra, az hogy az eddigi ellenzék jut kormányra és a kormánynak búcsúznia kell. Ebben a térségben ez szükség­szerűség, mert egyetlen kormány sem tudja kielégíteni a lakosság szükségleteit. A kormányok nem igazán bölcsek. A következő választásokra koncentrálnak és nem tudnak eleget tenni orszá­gukért. Ez az átmeneti időszak, amelyben a váltás a törvény­­szerű, még viszonylag sokáig eltart majd - mondta Konrád. Úgy vélekedett, hogy e választói magatartás hátterében az éles szemű megfigyelők a gazdasági és politikai érdekek összefonó­dását látják, a kormányok körül klientúra létezik. A pártok meg­próbálnak velük szemben barát­ságos középosztályt, vagy felső réteget létrehozni. A miniszterelnök jobboldali szóhasználatát, s egyben a MIÉP vereségét illető kérdésre vála­szolva Konrád György kifejtette: a magyar jobboldal hagyományos problémája, hogy nem­ hatá­rolódik el a szélsőjobbtól, aho­gyan ezt Németországban, vagy Franciaországban teszik. Mindig volt egy kisajtó, vagy egy ajtó, a­mely nyitva állt a jobbközép és a radikálisok között. Van bizo­nyos kötődés a retorikában is. Az antikommunizmus a szélsőjobb­oldaliaknak jó legitimációval szolgál­. A szélsőjobboldal ,,föld­rajza" mozgásban van. A leg­nagyobb részt Buda szép, zöld övezeteiben mond­hatják magu­kénak. A fiatal radikálisok többnyire a nemzeti radikális mozgal­mak­hoz csatlakoznak, mert a liberálisok nem elég harcosak számukra. Ami pedig a­ nacionalizmus többség általi elutasítását illeti, Konrád György rámutatott: a választási eredmények megmu­tatták, hogy a lakosságban józan­ság van. A szélsőjobboldaliak kisebbséget alkotnak, bár meg­engedett kisebbséget. A száza­lékos arányokat tekintve Német­országtól Belgiumig hasonló je­lenségeket látunk. A magyar­­országi választás mindenesetre lehetetlenné tesz egy olyan szö­vetséget, mint amelyen Wolfgang Schüssel­­keineeljár, Osztrák Néppárti és Jörg Haider (a jobb­oldali populista Osztrák Sza­badságpárt volt elnöke) között jött létre - mondta Konrád György a Kurier című bécsi lapban 75 százalék támogatja a katonai offenzívát (Tel-Aviv / MTI)­­ Köz­vélemény-kutatási adatok szerint az izraeliek jelentős többsége támogatja a pa­lesztin területeken folyó ka­tonai előnyomulást. Mint a Maariv című izraeli napi­lap, a Market Watch intézet felmérését ismertetve kö­zölte, a megkérdezettek 75 százaléka üdvözli Ariel Saron miniszterelnök meg­alkuvás nélküli politikáját a palesztinokkal szemben. Húsz százalék a Védőbástya hadművelet elutasítóinak aránya, 5­ százalék nem nyil­vánított véleményt. A megkérdezettek 41 szá­zaléka vélte úgy, hogy az izraeliek bevonulása a Jor­dán folyó nyugati partvi­dékére csökkenti az izrae­liek elleni támadások ve­szélyét, 30 százalék nem lát összefüggést, 17 százalé­kuknak pedig az a meggyő­ződése, hogy az izraeli kato­nai akció még több táma­dást provokál. A felmérésbe bevont személyeknek alig több mint a fele - 51 száza­lék - úgy vélte, hogy Saron joggal állt ellen George Bush amerikai elnök „azonnali visszavonulást" sürgető felszólításának. A felmérés szerint növekszik a támoga­tottsága annak is, hogy szám­űzzék Jasszer Arafat pa­lesztin elnököt a megszállt területekről. Jelenleg 62 százalék támogatja ezt, 29 százalék pedig ellenzi. A Sáron iránti általános rokonszenv ugyancsak 59 százalékra nőtt, a politi­kájával általánosan elége­detlenek aránya 33 száza­lék. Ha most lennének a választások, Sáron, és pártja, a Likud, 45 százalékos sza­vazataránnyal győzhetne, míg lehetséges vetélytársa, Benjámin Ben Eliezer (mun­kapárti) védelmi miniszter 11 százalékra számíthatna. A következő választásokat 2003 novemberére tervezik. Az idézett felmérés során az intézet munkatársai 590 iz­raelit kérdeztek meg, a hi­baarány, mint közölték 4,5 százalék. Legalább száz ember vesztette életét vagy sérült meg egy észak-afganisztáni faluban a péntek reggeli földrengés következtében. Narin városában több tucatnyi épület összedőlt, a Richter-skála szerint 5,6-es erősségűnek mért földrengés epicentruma Afganisztán északi részén a Hindukus-hegységben volt

Next