Romániai Magyar Szó, 2002. április (14. évfolyam, 4083-4111. szám)
2002-04-15 / 4096. szám
2002. április 15. hírek , honi valóság A Román Nemzeti Bank hivatalos devizaárfolyamai 2002. április 12-én Devizanem Árfolyam 1 egységre, lejben A Magyar Nemzeti Bank hivatalos devizaárfolyamai 2002. április 12-én 1 euró = 241,77; 1 USA dollár = 274,52 HUF, 1 ausztráliai dollár 17642 1 kanadai dollár 20769 1 svájci frank 19801 1 cseh korona 963 1 dán korona 3904 1 egyiptomi líra 7099 1 euró 29033 1 angol font 47382 1 magyar forint 120 100 japán yen 24957 1 moldovai lej 2441 1 norvég korona 3807 1 lengyel zloty 8107 1 svéd korona 3186 1000 török líra 26 1 USA dollár 32960 1 g arany 319655 1 DST 41274 Brüsszelben az európai ifjúság jövőjéről (RMDSZ-tájékoztató) • Eckstein-Kovács Péter, az RMDSZ szenátora egy hat tagú román küldöttség tagjaként részt vesz Brüsszelben az Ifjúsági Konvenció Európa Jövőjéről címen megrendezett ülésszakon. Az ülésszak egyik általános témája azt a kérdéskört tárgyalja majd meg, hogy a már EU-tagok, illetve a csatlakozó országok polgárai milyen Európát szeretnének, a másik pedig az ifjúság szerepköréről szól. Az EU-nak az az elképzelése, hogy a más működő európai intézményrendszerekkel párhuzamosan létrehozzon egy Ifjúsági Tanácsot is. Felgyűlt egy tehervagon (Csíkszereda / Kovács Kinga) • Egy papírhulladékot szállító tehervagon gyúlt fel a csíkcsicsói állomás közelében csütörtökön délben - számolt be a Csíkszeredai Oltal Tűzoltóalakulat sajtófelelőse. Mint elmondta, a szerencsétlenség okaként a magasfeszültségi vezetéktől származó rövidzárlatot állapították meg, a tűzoltóknak több, mint 4 órára volt szükségük, hogy teljesen eloltsák a tüzet. A Comanesti- Csíkszereda útvonalon közlekedő tehervonat szerelvényéből eltávolították a felgyűlt vagont, a tűzeset következtében a csütörtök délután Csicsón áthaladó vonatoknak több, mint félórás késésük volt. , Szén van, fűtés nincs (Zilah / fejér) • A hirtelen kitavaszodott időt április első felében havazás, fagy, hideg éjszakák és reggelek követték. Fűtésre iskolában, egészségügyi intézményben szükség van; fűtés kellene a kultúra hajlékába, a sarmasági könyvtárba is, ahol egyébként a kedvezménytörvénnyel kapcsolatos infoiroda működik közel negyedéve. Fagyos a fogadtatás a vastag falu kastélyépület könyvtárának otthont nyújtó szárnyában, mert otthont ugyan talált, óvó meleget ellenben nem. Nincs fa, elfogyott az elmúlt télen. Nincs szén, jóllehet Sarmaságot leginkább a szénbányászatról ismerik a környéken. Az embernek az jut eszébe: erdő sincs fa nélkül, Sarmaság sem szén nélkül. Az ügyvezetője fizet két tonnányit, ennyi a minimálisan vásárolható mennyiség, s rossz nyelvek állítják: egy liter pálinkáért rálapátolnak még jónéhány mázsát... Szén tehát van, a bányánál, fűtés azért nincs a könyvtárban, mert hiányzik egy láncszem, nevezetesen a helyi önkormányzat jobb odafigyelése. Az iskola, a kultúrház, a könyvtár ugyanis a helyi tanácsnak is alárendelt intézmények. Számítógépekkel szerelte föl (Kolozsvár / turós-Jakab) • ...a szucsági (Kolozs megye) iskolát Vasile Lapusan. A gazdálkodó saját zsebéből fizette ki a hat számítógépet, miután a helyi polgármesteri hivatal nem tudta előteremteni ezt az összeget. Bár a település 125 tanulójának egyelőre nincs informatika tanára, az adomány szükségszerűvé tette az oktatók ezirányú kiképzését, amire e hónap végétől kezdődően kerül sor. Nyelvi Intézet Erdélyben (Kolozsvár) • 2002 februárjától megalakult a Magyar Tudományos Akadémia Erdélyi Élőnyelvi Központja, a Szabó T. Attila Nyelvi Intézet. A központ szakmai-intézményi hátterét a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem Magyar Nyelv és Kultúra Tanszéke biztosítja neves nyelvésztanárai révén, a régió peremvidékeinek - így Székelyföldnek is - nyelvi kérdéseivel a Sepsiszentgyörgyön működő iroda foglalkozik. Az intézet a következő funkciót kívánja betölteni: demográfiai, jogi, szociológiai és oktatási adatbázis kialakítása, folyamatos pótlása; élőnyelvi kutatás és nyelvi tervezés; szolgáltatás a magyar intézmények és magánszemélyek számára. A szolgáltatás a következő tevékenységeket jelentené: nyelvi tanácsadás a kisebbségi intézmények (sajtó, iskola, egyház, könyvkiadók, alapítványok stb.), valamint az önkormányzati intézmények részére, közérdekű fordítási szövegek lektorálása. A nyelvi tanácsadás a nyelvhasználati kérdések megválaszolásában áll, valamint megoldásokat kínál a román intézménynevek anyanyelvűsítésében, a közigazgatási, jogi, politikai szakkifejezések magyar nyelvű használatában mutatkozó következetlenségek, a közérdekű szövegek tükörfordításából adódó idegenszerűségek, magyartalanságok feloldásában. Az alábbi telefon-, fax- és e-mail vonalakon a központ máris fogadja a nyelvi segélykéréseket, amelyeket rögzít és 48 órán belül megválaszol, illetve amelyekről visszajelzést ad. Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetsége, 4000 Sf. Gheorghe, Str. Gábor Áron nr.16. Tel./Fax:0673- 1940. E-mail:office@aesz.sbnet.ro Kolozsvár - EME székház, Str. Napoca 2-4. Tel./Fax: 064439489. Közérdekű, ingyenes szolgáltatásaik mellett magánvállalatok, kiadók kérésére végzett nagyobb volumenű fizetett szolgáltatásokat is kínálnak, szükség esetén bevonva az adott szakterületen dolgozó, megbízható szaktudással rendelkező szakértőket is. Az Intézet kínálta lehetőségek a magyar közigazgatási nyelv erdélyi térhódításához járulnak hozzá. Magyar kábítószercsempészeket fogtak el (Temesvár / pataki) • ...a temesvári rendőrség szervezett bűnözés elleni osztályának tagjai április 10-én éjjel egy tornyai benzinkútnál. Nádasdi László (27 éves) és Pap Zoltán (33 éves) magyar állampolgárok 500 darab Ecstasy tablettát készültek átadni egy román állampolgárnak, amikor a rendőrség és a csendőrség különleges alakulatai elfogták őket. A Korona 2 típusú tabletták holland laboratóriumban készülnek és 250.000-1.000.000 lejért forgalmazzák darabját a hazai piacon. A sikeres akciónak előzményei vannak: március elején letartóztattak 15 hazai neppert és kábítószerfogyasztót, akik kapcsolatban álltak a magyar csempészekkel. Szegények II. Fóruma A Romániai Magyar Dolgozók Egyesülete, az RMDSZ platformja Kolozsváron második alkalommal rendezte meg a SzegényekFórumát. Amint Miklós György beszámolójából kiderült, a múlt év novemberében elfogadott memorandumot eljuttatták a szövetségi elnökhöz és a parlamenti csoporthoz, ami nem volt hiábavaló, de a megszületett intézkedések nem elégítik ki elvárásaikat. Nagy Károly elmondta: a memorandum olyan tennivalókat fogalmazott meg, melyek széles tömegek elvárásai. Az utóbbi hónapokban a lakosság zömének, ha kifizette az összes költségeket, egyszerűen nem maradt miből megélnie. Ezen a helyzeten toldozással-foldozással, fűtési segélyekkel stb. segíteni nem lehet. Az a kormány, amely ezzel a helyzettel szemben közömbös marad, a lakosságot feljogosítja a tiltakozás bármilyen formájára. Ismételten felhívták az illetékesek figyelmét arra a mind tarthatatlanabb helyzetre, amely az egészségügyi biztosítás körül kialakult, valamint arra, hogy a nyugdíjazási folyamat lassúsága miatt sokan hosszú időre jövedelem nélkül maradnak. Neményi József Nándor államtitkár elmagyarázta, hogy az árellenőrzés két fronton történik: vannak ármegállapító hatóságok és van Versenyhivatal. Azt, hogy az állam az összes árakat ellenőrizze, nem lehet elvárni. A villany, víz, gáz, postai díjszabás, közszállítás, gyógyszerek esetében az államnak kötelessége a beavatkozás. Minden áremelést a parlamentben megszavaznak. Szerinte nem annyira az árakkal van a baj, a fizetések nagyon alacsonyak. Komoly ígéret van az árak csökkentésére. Aránytalanság van a vezetők és az alkalmazottak fizetése között. Sajnos, a nyugdíjak emelése elmarad, csupán az infláció arányában emelik. Egyértelműen pozitív üzenetet nem tud megfogalmazni, az EU-csatlakozástól várható valamicske javulás. Románia felvállalta, hogy 6 hónap alatt befejezi a privatizálást. A hozzászólásokból kiderült, az emberek legnagyobb elégedetlenkedése az alacsony nyugdíjak, valamint a hivatalok packázása körül forog. Valahol az is érződött, hogy sokan hiányos információk birtokában fogalmaznak meg panaszokat. Neményi József Nándor sok kegyetlen igazságot megfogalmazó mondatai szíven ütötték a problémáknak kitett embereket. A fórum meghívottja volt Winkler Gyula Hunyad megyei RMDSZ-es parlamenti képviselő, a Költségvetési, Pénz- és Bankügyi Szakbizottság tagja. Amint mondta, azért van itt, hogy a panaszokat, észrevételeket, javaslatokat, elvárásokat meghallgassa, és azt közvetítse a megfelelő szervekhez. Elhangzottak a gazdasági autonómiára, a globalizációra vonatkozó megjegyzések. Abban van igazság, hogy a Nemzetközi Valutaalap a mindenkori kormánynak diktál, a külföldi intézmények, mint a Világbank, olyan intézkedéseket diktálnak nekünk, melyek nem mindig a lakosság érdekeit veszik figyelembe. Ahhoz, hogy mi ez ellen hatékonyan tudjunk védekezni, a globalizációs folyamatból ki kell választanunk, ami jó, és próbáljunk megmaradni azoknak, akik vagyunk. Ehhez szükséges az önkormányzat, az hogy a döntés minél alacsonyabb szinten történjen, hogy pl. egy szociális segélyről ne a minisztériumi alkalmazott, hanem a helyi polgármesteri hivatal alkalmazottja döntsön, aki meg tudja állapítani, hogy az illető megérdemli vagy nem a segélyt. Az apró lépések politikája nem mindenkinek tetszik, de amit eddig fel tudtunk mutatni, azt inkább ’96 után tudtuk megvalósítani. Létezik ingatlantörvény, és ingatlanok ezrei kerültek vissza jogos tulajdonosaikhoz, az elmúlt 10 hónap alatt 300 ezer hektár erdő került vissza a Székelyföldön a tulajdonosok kezébe... Winkler Gyula szavaiból kiérződött, hogy az RMDSZ vezetősége tisztában van az elvárásokkal, melyek feléje irányulnak. Nagy Károly ígéretet tett, hogy a fórumon elhangzottakat az újrafogalmazott memorandumba „bedolgozzák” és eljuttatják érdekvédelmi szervezetünk illetékeseihez. CSOMAFÁY FERENC Miről írnak a lapok? • Moldvai Magyarság (a moldvai csángómagyarok folyóirata, Csíkszereda, februári szám) - a lapszámban utánközölt, a moldvai csángómagyarok helyzetét, illetve idevágó nemrégi fejleményeket tükröző, derűlátásra ritkábban okot adó sajtószemle,polémia mellett Oláh-Gál Elvira riportját olvashatjuk, amelynek keretében a kézdivásárhelyi Agache-ügy egyik szereplője, Reiner Antal elemzi az életét sújtó kálvária különböző vetületeit (Életemben nem volt büntetésem, csak szabad szájú voltam a „nincstelenség" miatt). Halász Péter szociológiai jellegű cikkben mutatja be Klézsét, külön írásban térve ki a település belterületi helyneveire. Sylvester Lajos Szent László fája Klézsén címmel ír e lapszámba, amely történelmi dokumentumokat közlő rovatában ezúttal többek között Zöld Péternek csángó ügyben Batthyány Ignác püspökhöz írt jelentését osztja meg az olvasókkal, magyar és román nyelven. A lapszámban folytatódó sorozatok: A nyomorúság útjai (Ferencz Imre), Moldovának árva népe (Ferenczes István), Egri csillagok (Gárdonyi Géza regénye, amelynek soros részletét ezúttal román fordításban is közli a kiadvány). A lapszámot néprajzi tárgyú, a húsvéti ünnepkör egyes sajátos vetületeit, illetve a dúsgazdagolás (ördögözés, ördögfarsangolás, ördögbetlehem) elnevezésű „dramatikus népszokás"-t bemutató írás egészíti ki. Bálint Sándor és Mirk László tanulmányai nyomán. • Ditrói Hírlap (a Ditrói Ifjúsági Szervezet kiadványa, 2001. decemberi, 2002. januári, illetve februári szám) - a téli, télutói hagyományos, népi avagy vallásos ünnepeket (farsang, Gyertyaszentelő stb.) bemutató írások mellett e lapszámokban zömmel a kiadvány címében szereplő helység életének történéseit, eseményeit tükröző cikkeket olvashatunk, így az állattenyésztés különböző vetületeiről, az Észak-Kelet Hargita kistérségben zajló tevékenységekről, a ditrói közbirtokosságról, az ilyen jellegű társulás módozatairól, a „Pro Dutro" Egyesületről, a böjtről mint a test és lélek gyógyszeréről, a természetjárás hasznairól, de nem hiányzik a lapból az egészségügyi tanácsadás, a cserkészek rovata, valamint a kulturális híradás sem (ez utóbbi keretében többek között arról értesülünk, hogy a ditrói 3-as számú iskolában kapott helyet a speciális osztályként működő gyógypedagógiai fejlesztő-foglalkoztató csoportja, mindezt kiadós sportrovat egészíti ki, amely nagyrészt szintén helyi tevékenységekre összpontosít a közölt írások révén. • Lugosi Hírmondó (március 25-i szám) - az 1848-49-es eseményekre való rövid emlékezés, a'2 ünneplés' programjának közlése mellett a népszámlálásról való fontos tudnivalók kapnak helyet e lapszámban, amely egész oldalt szentel a magyar igazolvány kiváltásával kapcsolatos, helyes és helytelen információknak, de az idevágó töprengéseknek is, ami a jelzett dokumentum jelképes vagy konkrét hátterét, következményeit illeti. Emellett kulturális és a közoktatást érintő híreket,beszámolókat találunk a lap e számában, valamint emlékezést a nemrég elhunyt Reisz György képzőművészre. • Érted Szól (a Temesvári Magyar Diákszervezet információs lapja, március 13-i szám) fennállásának tizenkettedik évébe lépett a kiadványt megjelentető TMD, a március közepére tervezett kétnapos évfordulós ünneplés menetrendjéről, tartalmáról tájékoztat e lapszám, amelyben ezen kívül értékelést olvashatunk egy frissen a mozivásznakra került ropván filmről (Noro), tájékoztatót a május közepére tervezett IV. Műszaki Tudományos Diákkonferenciáról, emellett humoros jegyzeteket a Hvaszérkezésről, a munkahelyezesés képzelt vagy valós aspektusairól, valamint szépirodalmi alkotásokat a Meddő Múzsa rovatban. • Bemondó (a Brassói Magyar Diákszervezet „információs és egyéb jellegű", lapja, márciusi szám)a, nem elhanyagolható múlttal rendelkező,ezúttal, ismét, újjabb sorozatával, felfrissült külsővelbelsővel jelentkező kiadvány e számában találjuk a következő sorokat, Héjj emberek! címmel: „Oszkár barátom szerint a jó síző olyan, mint a kormánypárt: nem mond le egykönnyen az élvezetről, de örömmel hallom, hogy újra zöldellnek a tavalyi nejlonzacskók, tavaszi szél vizet fáraszt, s tápctalp nélkül is lehet hegyre mászni havasi gyopárért Margitkának. A tavasz elkezdődött, volt nőnap meg ilyesmi. Ezután a nyári szesszió jön, majd a krumpliszedés, s jövünk megint iskolába. No, de hát ne búsuljatok." Alaphang leütve - mondhatnánk -", és a lapszám szerzői, szerkesztői gondoskodnak arról, hogy a busulás elmaradjon: a cikkek stílusa könnyed, élvezetes, mégis megfelelő alapossággal reagálnak a tárgyul választott témákra (hírek a brassói egyetemistákat érdeklő eseményekről, rendezvényekről, jóindulatúan ironikus kommentárok egy BMD-buliról, amelyen a zenei anyag részét képezte adott ponton ... a Himnusz, valamint az idei Március 15-i ünnepségek bizonyos részleteiről), többek között a lap egyik munkatársának - aki elindult Brassóból Sepsiszentgyörgyre, hogy elhozza a kiadvány friss számait a nyomdából - vasúti kalandjaira a jelzett útvonalon. Ezenkívül a lapszám összesen négy oldalán találunk összképszerű írást a brassói (magyar) diákságról, valamint tájékoztatót a Cenk alatti városban működő egyetemek magyar hallgatókat is vonzó, „foglalkoztató" fakultásairól. SZONDA SZABOLCS B—■ — ■ I ■■l . Ifjú hölgyek • Ioan Naghiu EFIAP fotója • A kolozsvári I. Szathmáry Papp Károly fotóbiennálé anyagából, 2002 Életveszélyes kúria Szilágypanitban egy, a művelődési otthont is magába foglaló épület, volt nemesi kúria összedőléssel fenyeget. Az életveszélyesnek mondott épületet korábban műemléknek nyilvánították, ám gondozásával, javításával senki sem foglalkozik, akárcsak Zilahon a főtéri Vigadó épületének sorsával. Szilágyi Zoltán helybeli református lelkipásztor tájékoztatott, hogy a népi barokk stílusban épített kúria a Sebes család tulajdona volt valaha. Az ingatlant nem igényelte vissza senki, ugyanis örökösök nélkül maradtak az egykori tulajdonosok, ekképp került a helyi tanács tulajdonába az impozáns épület telekkel együtt. Az elmúlt évtizedben a falusi kúriák, kastélyok sorsára jellemzően több intézmény működött az épületben. Falusi bolt és kocsma, szövetkezeti raktár, iroda, kultúrház mind működött benne. Nem is olyan régen pár iskolai osztály is helyet kapott az épületben, noha a helyiségek állapota nem elégítette ki az oktatásnevelés igényeit, s arról ne is szóljunk, hogy az italmérési környezet sem nyújtott épületes látványt a paniti nebulóknak. Orvosi rendelő működik jelenleg, borozó és játéki terem az alagsorban. A „kultúrházban” lemondtak a lakodalmak tartásáról az épület veszélyessége miatt. A falak kívül-belül siralmas állapotban vannak, állítólag legutóbb 1974-ben a tetőcserepeket forgatták át. Az egykor szép kúriaépület egyben műemlék - felújításra, javításra szorul. A falunak nincs testvértelepülése, amely segítséget nyújthatna, a helyi és megyei tanácsnak pedig pénze nincs most erre a munkára. Pályáztak, ám önkormányzati tulajdont nem ■szívesen támogatnak. A lényeg viszont az, hogy a megoldás halogatásával mind több javítanivaló gyűl fel, ha nem lesz egyáltalán késő az életveszélyes műemléképületet megmenteni. FEJÉR LÁSZLÓ