Romániai Magyar Szó, 2002. április (14. évfolyam, 4083-4111. szám)
2002-04-16 / 4097. szám
2002. április 16. hírek Ú hírek Ú hírek Ú hírek Száműzetés vagy börtön a Születés Temploma harcosainak (Jeruzsálem / Betlehem / MTI) Ariel Saron izraeli kormányfő száműzetést vagy börtönt ajánlott annak a mintegy 200 palesztin harcosnak, akik április 2. óta elbarikádozták magukat a betlehemi Születés Templomában. Raanan Gissin, Saron szóvivője az AFP-vel közölte: a harcosok szabadon távozhatnak egy harmadik országba, vagy pedig maradnak, de akkor izraeli bíróság ítélkezik felettük. Emigrációjuk esetén kötelezettséget kell vállalniuk, hogy soha többé nem térnek vissza palesztin területekre. Szalah al-Tamaari palesztin tárgyaló elfogadhatatlannak nevezte az izraeli kormányfőnek a javaslatát, hogy a betlehemi Születés Templomában magukat elbarikádozó palesztinok csak a száműzetés vagy az izraeli börtön között választhatnak. „Sosem fogadják el a száműzetést. Ez az ő hazájuk" - jelentette ki al-Tamaari az AFP-nek. Az izraeli vezetés közben bejelentése: feloldják a „zárt katonai körzeteket" Ciszjordária területének legnagyobb részén. A szigorú korlátozások azonban fennmaradnak Betlehemben, Rámalláhban, ahol ostromgyűrű zárja körül továbbra is Jasszer Arafat palesztin elnök főhadiszálását, valamint Dzsenínben, ahol az elmúlt hetek legvéresebb eseményei zajlottak. Ennek értelmében a jövőben az újságírók szabadon tudósíthatnak a palesztin területek harci eseményeiről, az említett körzetekben azonban a katonai hatóságokkal való konzultáció után kaphatnak csak engedélyt. Továbbra is foglalkoztatja a közvéleményt a dzseníni menekülttáborban történt mészárlás. Benjámin Ben Eliezer izraeli védelmi miniszter hétvégi közleményében azt állította, hogy csupán „néhány tucat" palesztin halt meg, ellentétben a korábban a hadsereg által „tévesen közölt több százzal". A palesztinok azonban továbbra is fenntartják a lényegesen több áldozatról szóló jelentéseket. A Hukuk palesztin emberi jogi szervezetMary Robinsonhoz, az ENSZ emberi jogi főbiztosához fordult, hogy sürgősen küldjön vizsgáló bizottságot Dzsenínbe, mielőtt az izraeli hadsereg eltünteti a vérfürdő nyomait. Közben az izraeli legfelsőbb bíróság elutasította két arab képviselő követelését, hogy tiltsák meg a izraeli hadseregnek a dzseníni palesztin áldozatok eltemetését. A követelés hátterében az állt, hogy a palesztinokattól tartanak: az izraeliek el akarják tüntetni a menekülttáborban végrehajtott mészárlás nyomait. A palesztinok elvetik a Saron javasolta konferenciát (Tel-Aviv / Rámalláh / MTI) Ariel Saron izraeli miniszterelnök a hét végén bejelentette, hogy az izraeli hadsereg csak akkor hagyja el a ciszjordániai palesztin övezeteket, ha befejezte hadműveleteit. A bejelentésre azután került sor, hogy Saron ismét találkozott Colin Powell amerikai külügyminiszterrel. Az izraeli kormányfő nem jelölt meg semmilyen határidőt a hadsereg ciszjordániai kivonására. Az amerikai politikus arra szólította fel Izraelt: tegye lehetővé nemzetközi humanitárius szervezetek bejutását a ciszjordániai településekre, hogy emberbaráti és orvosi segítséget nyújthassanak a palesztinoknak. Saron ugyanakkor javasolta Powellnak, hogy Washington szervezzen nemzetközi konferenciát a közel-keleti rendezés érdekében. Az amerikai külügyminiszter - Saron szerint - támogatásáról biztosította a regionális értekezletre vonatkozó izraeli kezdeményezést a zárt ajtók mögött folytatott tárgyalásokon - jelentette a Reuters. Saron szerint elsősorban Izrael, Egyiptom, Szaúd-Arábia, Jordánia, Marokkó és a palesztinok képviselőit várnák a tanácskozásra, de nem zárkóznának el más országok jelenlététől sem. „Értelmetlen időpocsékolásnak" minősítették palesztin részről Ariel Saron izraeli kormányfő kezdeményezését, hogy az Egyesült Államok szervezzen egy regionális békekonferenciát a közelkeleti válság rendezése érdekében. Szaeb Erakat palesztin főtárgyaló a Saron-kezdeményezést elutasítva kijelentette: ha Saron a békéről akar tárgyalni, akkor el kell fogadnia a március végi arab csúcson megfogalmazott békejavaslatokat, és vissza kell vonnia csapatait az 1967. június 4-ig létezett határok mögé. A palesztin képviselő ezzel a szaúdi békejavaslatrautalt, amelynek értelmében az arab országok normalizálnák kapcsolataikat Izraellel, cserébe az 1967 óta megszállt arab területekről való kivonulásért. Powell találkozója Arafattal (Rámalláh / MTI). Colin Powell amerikai külügyminiszter hasznosnak és konstruktívnak nevezte Jasszer Arafat palesztin vezetővel folytatott megbeszélését, de közölte: nincs előrelépés a tűzszünet irányába. Powell és Arafat három órán keresztül tanácskozott egymással a palesztin vezető izraeli harckocsikkal és katonai járművekkel körülzárt és részben lerombolt rámalláhi főhadiszállásán. Powell a tárgyalások után rövid közleményben utalt rá, hogy a felek véleményt cseréltek az előrelépést segítő különböző elképzelésekről, részletekkel ugyanakkor nem szolgált. Arafat azt kérte Powelltől, hogy érje el az izraeli katonák azonnali kivonulását a ciszjordániai városokból és falvakból. A palesztin vezető szóvivője szerint az amerikai külügyminiszter általános tájékoztatást kapott a megszállt területeken kialakult helyzetről. A szóvivő elmondta: a nyílt eszmecsere során a felek megegyeztek, hogy a konzultációt folytatják. Szaeb Erekat palesztin főtárgyaló kijelentette: a palesztinok ígéretet tettek arra, hogy mérsékelik az izraeliek elleni erőszakos cselekményeket, de csak miután Izrael megszünteti a ciszjordániai városok és falvak tizenhat napja tartó zárlatát. Egyébként Erekat is konstruktívnak minősítette a találkozót, majd hozzátette: Arafat biztonsági okokból nem lépett ki a főhadiszállása területéről. „Osztódással szertefoszlik?” (Pozsony / MTI) „Új reményt és hiteles képviseletet”’ ígér a nem jobboldali pártokkal rokonszenvező szlovákiai választóknak egy új szlovák baloldali párt, a Szociáldemokrata Alternatíva (SDA), amelyet a jelenlegi, szlovák kormányhoz tartozó Demokratikus Baloldal Pártját (SDL) elhagyó politikusok hoztak létre. A hét végén alakuló kongresszuson az SDA elnöke az a Milan Ftácnik lett, aki a múlt héten bejelentette: április 19-én távozik az oktatási tárca éléről,és az új baloldali pártban, Peter Weissel folytatja politikai pályafutását. Weiss és Ftácnik alapító tagjai voltak az előző rendszer kommunista utódpártjának számító SDL-nek, melynek sorait a párt jelen kormányzati részvétele idején nem egyedül hagyták el. Közülük az a Brigita Schmögnerová érdemel említést, aki - mint most Ftácnik két hónapja a pénzügyminiszteri posztról kényszerült távozni. Akik kényszerítették, azok a - jelenleg Pavol Kocos mezőgazdasági miniszter, korábban Jozef Migas házelnök vezette - SDL-t alkotó „régi vágású” baloldaliak voltak, akik még hisznek abban, hogy pártjuk, az SDL az őszi választások után ott lesz a parlamentben. Megfigyelők szerint már maguk Koncosék sem hisznek benne. Ladislav Orosz, az SDL alelnöke a hét végén nyíltan beismerte: nem hisz pártja győzelmében, ezért lemond. Le is mondott és ezt tenné az SDL védelmi minisztere, Jozef Stank is, aki nem titkolja: egyedül azért marad, mert nem teszi kekára az ország NATO tagságának esélyeit. Szlovákiában viszont sokan hisznek abban, hogy „mindennek ellenére is a baloldalé a jövő.” Ennek megfelelően lassan már megszűnt láthatatlan a baloldali törpepártok száma, azoké, akik közül egyedül annak a Robert Fico vezette SMER nevű pártnak van - szinte biztos - esélye, aki szintén az SDL-t elhagyva hozta létre a SMER-t, s aki ma határozott miniszterelnöki ambíciókkal kampányol. Nyíltan vállalja a baloldaliságot Pavol Hamzík, Meciar egykori külügyminisztere, majd a később államfővé választott Rudolf Schuster nevével létrejött, ma is a kormányhoz tartozó Polgári Egyetértés Pártjának (SOP) elnöke. Baloldali párt még a jelenlegi parlamentben egyetlen emberrel képviselt, szintén kormánypártnak számító Szlovákiai Szociáldemokraták Pártja (SSDS). Új és különös baloldali fejlemény továbbá az, hogy a múlt héten kilépett a Vladimír Meciar vezette Demokratikus Szlovákiáért Mozgalom - Néppárt (HZDS - LS) soraiból a párt alelnöke, Meciar egyik legközelebbi embere, Jozef Kalman, aki bejelentette: Lavy Szlovákiai baloldal Szombat este több fiatal betörte a kijevi központi zsinagóga ablakait. A rendőrségszerint közönséges huliganizmus esetéről van szó, a kijevi főrabbi viszont kétségbe vonta a rendőrség feltevését NÉHÁNY SORBAN Venezuela: Újra Chávez az elnök (Caracas / MTI) Az államcsíny nyomán menesztett Hugo Chávez venezuelai elnök visszatért a caracasi elnöki palotába, ahol hivatalosan ismét államfői tisztségébe iktatták. Az elnök nemzeti egységre és társadalmi párbeszédre szólította fel honfitársait (képünkön az elnök visszatérését üdvözlő hívei). Szombat este lemondott Pedro Carmona ideiglenes elnök, akit Hugo Chávez hivatalos államfő puccsal történt pénteki menesztése után tábornokok egy csoportja jelölt ki az ország vezetésére. A csütörtök éjjel végrehajtott tábornokok főszereplésével lefolyt, de vértelen hatalomátvétel után az hozott fordulatot, hogy az alkotmány mellett tüntető tízezrek nyomására a korábban a gyárosok szövetségét vezető Carmona visszaadta az irányítást a volt államfő híveinek. Chávez volt kormányának minisztere, Rafael Vargas szerint több ezer ember támogatta jelenlétével az elűzött államfőt, köztük a menesztett elnökhöz hű katonatisztek is. A katonaság megosztottnak tűnt, miután a szárazföldi haderő vezetése közleményt adott ki, és az elkövetett hibák - köztük a parlament feloszlatásának helyesbítését követelte az új kormánytól. Ismét megkezdte működését a feloszlatott, majd újra összehívott parlament. Carmonát és kormányának tagjait, illetve a csütörtök éjjeli puccsért felelős tiszteket Chávez egy korábbi minisztere szerint letartóztatták. Chávez két napot a Caracastól 150 kilométerre fekvő karibi Orchilla-szigeten kényszerült eltölteni, ahonnan helikopteren repült a fővárosba. Chávez leszögezte: tisztelni kell egymás véleményét, egyben felkérte az egyházat, a gazdasági élet vezetőit, a politikai pártokat és a tömegtájékoztatási eszközök irányítóit, hogy az ország egységének a megteremtésén munkálkodjanak. Keddre kerekasztal-megbeszélést hívott össze a társadalmi párbeszéd kialakításával kapcsolatos kérdések megvitatására. Visszatérése után mondott beszédében hangsúlyozta: „Venezuela nem tűr el egyeduralmat." Kitért arra, hogy nem lesz boszorkányüldözés, nem csorbítanak az emberi jogokon. Szívében sem gyűlölet, sem megvetés nem él ellenfelei iránt - mondta. Kaiman. (Az MTI nyomán) - A tekintélyes Jédiot Ahronót izraeli lap szerint csaknem az egész országban törölték a zsidó állam megalakulásáról megemlékező, szerdáira tervezett ünnepségeket, mert újabb merényletektől tartanak. • Egyre több jel utal ara, hogy a csütörtökön egy tunéziai szigeten bekövetkezett robbanás nem baleset, hanem merénylet volt - jelentette ki a német közszolgálati televízióban a szövetségi belügymiiniszter. • Önként feladja magát a Nemzetközi Törvényszéknek Dragoljub Ojdanic, a jugoszláv hadsereg volt vezérkari főnöke, akit háborús bűncselekmények elkövetésével vádol a hágai bíróság. • A Szerbiai Szocialista Párt (SPS) szerint Vlajko Stnjiljkovic volt belügyminiszter öngyilkossága ítélet a hágai Nemzetközi Törvényszék és a bíróságot segítő jugoszláviai politikusok felett. • Mind több zsidó emigráns tér vissza az oroszországi Zsidó Autonóm Területre, miközben felére esett vissza az Izraelbel kivándorolni szándékozók aránya. • Köd miatt lezuhant egy kínai utasszállító repülőgép hétfőn a délkoreai Puszan repülőtere közelében. Az Air China Boeing 767-es típusú gépe légikatasztrófájának több mint ötven túlélője van. J Biok (Baltömb) néven pártot alapít. Kalman, az egykori szakszervezeti vezető tagadja, hogy Meciar megrendelésére tette, amit tett, s hogy a Baltömb a biztos visszatérésre készülő Meciartaktika része lesz. A felsoroltakon kívül további baloldali pártok vannak még jelen Szlovákiában. Közülük az egypártrendszer ideológiai nagymoguljának számító, az 1968-ban a megszálló csapatokat Csehszlovákiába „kérető” Vasil Bilak vejének pártja, a Szlovákia Kommunista Pártja (KSS) érdemel több figyelmet, hiszen támogatottságával már lekörözi a jelenlegi kormánykoalícióhoz tartozó három baloldali erőt, az SDL-t, a SOP-ot és az SDSS-t, amelyek immár „mélyen alatta vannak” az ötszázalékos parlamenti küszöbnek. A szlovákiai baloldali folyamatok várható fejleményeit a politikai megfigyelők többsége az „osztódással szertefoszlik” forgatókönyvvel jellemzi, de mindegyik hozzáteszi: ami a baloldali fronton zajlik, annak lehetséges következményei jóval beláthatatlanabbak, mint az egyébként is meglehetősen kusza szlovákiai állapotok lehetséges fejleményei. A Benes-dekrétumok ,a nacionalizmus csökevénye (Pozsony / MTI) A Benesdekrétumok szelleme idegen a Páneurópai Unió elveitől - jelentette ki a hét végén Pozsonyban Habsburg Ottó, a Páneurópai Unió elnöke. A Páneurópai Unió megalakulásának nyolcvanadik évfordulója alkalmából Bécsben rendezett ünnepi illés résztvevői egy napra a szomszédos Pozsonyba is ellátogattak, ahol más hasonló, a Benesdekrétumokat elvető vélemények is elhangzottak. Bernd Posselt, az Európai Parlament képviselője „a nacionalizmus csökevényének" nevezte az egykori csehszlovák elnök, Eduard Benes második világháborút követően érvényesített dekrétumait, amelyek az akkori Csehszlovákiában élő szudétanémetek és a szlovákiai magyarok - a kollektív bűnösség elvére alapozott - jogfosztottságát, kitelepítését, és vagyonuk elkobzását törvényesítették. Habsburg Ottó a Páneurópai Unió tanácskozásának pozsonyi felszólalásában határozottan visszautasította a cseh és szlovák hivatkozásokat, amelyek szerint annak idején a Benes-dekrétumokban foglaltakhoz hasonló intézkedéseket foganatosítottak volna Lengyelországban és Hollandiában is. Mint mondta: a lengyel és a holland dokumentumokban egyetlen diszkrimináló paragrafus sem található, ezzel szemben a Benes dekrétumoknak négy olyan, az emberi jogokkal ellentétes, tarthatatlan paragrafusa van, amelyeket ■máig nem hatálytalanítottak. A Páneurópai Unió fórumán felszólalt Bugár Béla, a Magyar Koalíció Pártjának elnöke, a szlovák parlament alelnöke is, aki szerint a jelenlegi szlovák kormány kisebbségpolitikája jó irányt vett, ám a folyamat lassú. E tekintetben még nagyon sok a tennivaló, de reményei szerint Szlovákia 2004-re jelzett EUfelvételéig a koppenhágai kritériumokban megfogalmazott kisebbségjogi kötelezettségeit Szlovákia addig bízvást teljesíti Jelezte: pártja az ősszel esedékes szlovákiai választásokig nem nyitja meg a Benes-dekrétumok kérdését. Azt követően azonban - akár ellenzéki, akár kormányzati pozíciója lesz - az MKP mindenképpen a dekrétumokból eredő, az erkölcsi jóvátétellel és a restitúcióval kapcsolatos törvények negatív hatásainak megszüntetésére kíván törekedni, ám e szándéka mögött senki ne gyanítson határrevíziós törekvéseket - jelentette ki Bugár. Ausztria a kárpótlások kérdését is felvetette (Bécs / MTI) Ausztria a Benes-dekrétumok kapcsán a hétvégén felvetette a kárpótlások kérdését is: elsőként Andreas Kliol, a koalíciós Osztrák Néppárt (ÖVP) frakcióvezetője szólt erről, hozzá nyomban csatlakozott Peter Westenthaler, a koalíciós jobboldali populista Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) frakcióvezetője, majd Josef Cap, az Osztrák Szociáldemokrata Párt (SPÖ) parlamenti csoportjának vezetője is. Khol kifejtette: a Benes-dekrétumok ügyének megoldásához kárpótlási alap szükséges, ezen kívül a dekrétumok diskrimináló, „osztrák ellenes" részeit ki kell iktatni Csehország jogrendjéből, ■és végül a jövőbe mutató nyilatkozatot kellene tennie Prágának, amelyben egyértelműen „holt jogtalanságnak" minősíti a dekrétumok érintett passzusait. Kitolt támogatásáról biztosította Peter Werstenthaler, az FPÖ frakcióvezetője, aki emlékeztetett egyben arra is, hogy pártja már régebben felvetette a kárpótlások kérdését. Westenthaler nyomban közös fellépési ajánlatt a kérdésben a koalíciós partidernek. A Kurier című lap hétvégi számában Josef Cap, az SPÖ frakcióvezetője is úgy vélekedett: egy kárpótlási alap, amely „jelképes anyagi kárpótlást" ad, hozzájárulna a konfliktus elsimításához. Cap ugyanakkor kevéssé okosnak nevezte, hogy Kitol éppen most állt elő a kárpótlások nyilvános követelésével, s úgy vélte, hogy tekintettel a felforrósodott csehországi hangulatra, a majdani új kormánnyal kellett volna tárgyalásos úton megtalálni a megoldást és Prágára kellett volna hagyni annak közzétételét. Benita Ferrero-Waldner külügyminiszter az osztrák televízió műsorában annyit mondott: maga is kívánatosnak tartaná a kárpótlási alapot, ám ezt Csehország csakis önkéntes alapon hozhatja létre. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy ragaszkodik Csehország bocsánatkéréséhez, s egyben kissé különösnek minősítette Günter Verheugen EU- biztos prágai kijelentését - amely szerint a dekrétumok nem akadályozzák Csehország uniós, csatlakozását -, mert még várat magára az Európai Parlament által követelt és az EU Bizottsága által megrendelt szakértői vélemény. Az FPÖ bécsi szervezetének hétvégi kongresszusán Peter Westenthaler igen élesen bírálta és gyávának nevezte Verheugent az említett kijelentés miatt, s leszögezte: az FPÖ a dekrétumok jelenlegi státusa mellett „soha nem járul hozzá Csehország uniós csatlakozásához". A kongresszus napirendjén egyébként szerepel egy határozati javaslat, amely osztrák vétót követel a cseh EU-csatlakozás ellen mindaddig, amíg semmisnek nem nyilvánítják a dekrétumokat, s egymásik javaslat, amely az elűzött német anyanyelvű osztrákok számára a Benes-dekrétumok és a szlovéniai AVNÜJ-döntések miatt kártérítést követel.