Romániai Magyar Szó, 2002. április (14. évfolyam, 4083-4111. szám)

2002-04-16 / 4097. szám

Közös nyilatkozatban tett vállalások Véget ért az első Fenntart­ható Fejlesztési Fórum, amely­nek házigazdája Csíkszereda volt. A kétnapos rendezvény­­sorozat végén dr. Csedő Csaba polgármester úgy értékelte- a város európai színvonalon tu­dott eleget tenni a kihívásnak és ez lehetőséget adhat arra, hogy a nemzetközi pénzosztó intézmények támogassák a várost. A rendezvény végén a Romá­niai Helyi Közigazgatások Szö­vetsége, valamint az Országos Fenntartható Fejlesztési Központ közös nyilatkozatot fogadott el. A hat pontban közzétett doku­mentum szerint a romániai közi­gazgatási reform sikerességének eredménye a helyi fenntartható fejlesztési program. A további reform­folyamatnak magába kell foglalnia a decentralizálását, a közszolgáltatások fejlesztését, és a helyi közösségeket be kell vonni a közigazgatási döntések meghozatalába. A zárónyilat­kozat ugyanakkor rámutat arra is, hogy a helyi fenntartható fej­lesztési program kidolgozása során figyelembe kell venni a romániai valóságot. Az aláírók vállalják, hogy következetesen támogatják az ország Európai Uniós tagfelvételét, ugyanakkor vállalják, hogy az Agenda 21 programba foglaltak megvaló­sításába bevonják a civil tár­sadalmat is. A rendezvény végén dr. Csedő Csaba István polgár­­mester nyilatkozott a Magyar Szónak: „E­ kétnapos rendezvény­­sorozat Csíkszeredában való megrendezése a város életében nagyon-nagyon fontos dolog. Azt hiszem, a város évkönyvébe mindenképpen be fog kerülni, hiszen ez egy olyan momentum, amikor a város lélegzethez tud jutni és azokat a sokszor emle­getett régi terveinket, amelyek készen vannak, finanszírozni is tudjuk. Fontos és lényeges, hogy az ENSZ és az EU ernyője alatt zajlott a rendezvény, így bizto­sabb a beruházók érkezése. Ér­deklődés van a város iránt. Az ENSZ-nagykövet, az Unió nagy­követe és még néhány diplomata, akik jelen voltak az összejö­vetelen, az Agenda 21 Csíksze­redai indításán, elégedetten,tér­­hetnek haza, és továbbra is fenn­tartják a támogatást Csíkszereda irányába. A bemutatkozások során próbáltam mindent meg­tenni, hogy úgy tüntessem fel a várost, mint amelyet ismernek már az országban és külföldön is, hogy néhány olya­n dolog történt az elmúlt időszakban amire már lehet építeni. Ez is hozzájárul ahhoz, hogy Csíkszereda számít­hat erre a fenntartható fejlesztési programra. Csíkszereda a maga nagyságrendjében jól szerepelt. Ez számomra is megnyugvás, és ez a lakosságnak köszönhető, hi­szen olyan polgárosodó városban élünk, ahol jó érzés lenni és látni a közakaratot, hogy jó irányba megyünk.” A polgármester összegezés­képpen elmondotta: úgy látta, mindenki elégedett volt a szer­vezéssel, és bár az elnök nem látogatta meg Csíkszereda stand­ját, amit fura dolognak nevezett, mégis büszkék lehetünk erre, hiszen a csapat, amely öszeál­­lította, mindent megtett azért, hogy európai színvonalú legyen Csíkszereda bemutatkozása. DACZÓ DÉNES :IMIM Zsögödből a világ Kulcs a lábtörlő alatt Mivel nem hiszem, hogy az el­következő hónapokban megint karnyújtásnyi távolságra kerül­hetek Jonathan Scheele úrhoz, az Európai Unió romániai kül­döttségének főbiztosához és rá­adásul éppen Csíkszeredában, ezért megkérdeztem, mi a véle­ménye: a reformok során a rend­őrségnek valamilyen úton-mó­­don nem kellene a helyi ható­ságok hatáskörébe tartoznia? Amint arra számítottam, az euro­­diplomata nem válaszolt a kér­désemre sem igennel, sem nem­mel: minden ország maga dönti el, hogy melyik utat választja, az Unióban van példa erre is, meg arra is. A fenntartható fejlődés, az Agenda 21 Csíkszeredai tanács­kozásán általában rokonszenves volt az a hangvétel, ahogyan a nyugat-európai vagy amerikai vendégek többször is elmondták: a változások kulcsát nem Brüsz­­szelben, vagy éppen Washing­­tonban, hanem éppen itthon kell keresni. Akár úgy is fogalmaz­hatnék: minden polgár és min­den helyi közösség lábtörlője alatt ők helyettünk nem fogal­mazzák meg, hogy mi a teendő, viszont ha önmagunk számára letisztultak az elképzeléseink, akkor ebben képesek segíteni. Azt hiszem, a még mindig recept­váró Romániában kissé szokat­lan ez a hangnem: nem elég, hogy végre kell hajtani valamit, hanem ráadásul még ki is kell találni. Nincs aki ráállítson min­ket az egyetlen, biztos ösvényre és azt mondja: itt menj tovább, ez a te utad, csakis itt és csakis ebben az irányban sorjázhatod a lépteid, hanem meg is kell ta­lálni a helyes utat. Aki az önálló­ságra nevelésnek ezt az üze­netét megértette, azt hiszem, hogy valóban haszonnal vett részt a beszélgetéseken és így indult haza. Amint a hasonló konferen­ciákon szokásos, legalább olyan érdekes volt mindaz, ami a szünetekben elhangzott, mint az, ami az előadótermekben. Moruzzi volt brassói polgármesterrel beszélgetve például kiderült, hogy mit terveznek a giccs- Drakula park ellenszereként: a környékbeli kultúrturizmusnak egy olyan útját, amelybe Körösi Csom­a Sándor és Apáczai ugyan­úgy beletartoznak, mint néhány restaurált szász templom, a hagyományos kézművesség feltámasztásáról nem is beszél­ve, hisz a nyugati turistáknak mindez olyan élmény, amelyért szívesen fizetnek is. Megtudtam, hogy bizony, többfelé az ország­ban a roma kérdést sokkal nagyobb sikerrel kezelik, mint Csíkszeredában, ahol a pénzki­­dobálás és eredménytelen rög­tönzés a divat. Nem is túl messze tőlünk, Neamt megyében vannak már olyan cigány közösségek, melyek önmaguk ügyelnek fel a saját maguk megteremtette környezet tisztaságára, megcá­folva a kézlegyintő előítéleteket, sőt a számukra juttatott terüle­teken gazdálkodni is képesek. Prahova megyében már műkö­dik az a regionális szeméttároló, amely mostanig csak udvarhelyi dán délibáb volt, az utóbbi idő­b­en azonban majdhogynem a viszály almája lett a Hargita két oldalán. Érdemes volt kézbeven­ni az Agenda 21 kilenc romániai városának ismertetőit: kivitele­zésükben, grafikájukban többnyi­re nem voltak olyan szépek, mint a csíkszeredaiak, de nem is voltak megtömve olyan rögtön­zött és átollózott, üresjáratú szövegekkel, mosolyt fakasztó megfogalmazásokkal és tárgyi tévedésekkel, mint a házigaz­dáké magyartalan magyar, ro­­mántalan román és angoltalan angol nyelven egyaránt. A de­mokráciával és a közpénzekkel való visszaélés ilyenkor bosszul­ja meg önmagát: abban a város­ban, ahol több száz pedagógus, köztük sok-sok magyar tanár, helytörténész, többtucatnyi jó tollú újságíró él, miért nem lehet olyan alkotó közösségeket létre­hozni, amelyek a kiváló fényké­pekkel és a remek, jól kiegyen­súlyozott, ötletes szerkesztés­grafikai megoldásokkal képesek összhangba hozni a sokezres példányszámban megjelenő szö­vegeket ? Persze, ez csak egy kérdőjel az Agenda 21-ben, az elintézni való ügyek, dolgok helyi jegy­zékében és nyilvánvalóan nem a legfontosabb. Jonathan Scheele valami olyasmit mondott, hogy Romániában a helyi reformok jobban haladnak, mint a közpon­tiak és jó volt ezt hallani, még akkor is, ha földközelben egy­­egy helyi reformot kissé máskép­pen és nem mindig közösségi, hanem egyéni érdekközpontúnak látunk. A folyamat azonban meg­indult és a konferencia talán egy újabb lépés volt annak felis­merésére, hogy az olyannyira óhajtott európai értékeket senki nem hozza el közénk, hanem azokat mi magunknak kell újból megteremtenünk. A kinyújtott kéz csak ideig-óráig helyettesíti a dolgos kezet a közigazgatásban és a politikában egyaránt. SZÉKEDI FERENC Gyereklakodalom Jenőfalván: a násznép • Fotó: Daczó Dénes / RMSZ honi valóság­i hírek 2002. április 16. Miniszteri vizit Nem csak a „zöld autók" Bár Háromszék semmiképpen nem sorolható a környezetszennyeződésben különösen veszélyez­tetett övezetek­ közé - s ezt akár viszonylagos sikerként is elkönyvelhetjük a kihívások feloldása itt sem „eseményen kívüli". Lényegében ezt fogalmazta meg, némi „derű" kihangsúly­o­­zásával Petru Liftoiu, a környezetvédelmi és vízgazdálkodási szaktárca vezetője péntek délutáni, Kovászna megyei villámlátogatásán. A prefektúrán kora este tartott sajtóértekezleten való megjelenést a szokásosnál kevesebb céhtárs érezte fontosnak, e tényen nem változtat az a felismerés sem, hogy ma nemcsak szőkébb övezetünkben, de világszerte is a környezetszennyeződés jelenti napjaink legnagyobb - kellően nem tudatosított - kihívását. Talán ezért is követtük nyomon kiemelt figyelemmel, miként értékeli a szaktárca vezetője a háromszéki realitásokat. Az elhangzottakkal szemben nincs, nem is lehet érdemi fenntartásunk. Csak egyetérthetünk a tárcavezető kijelentésével, hogy az EU-csatlakozás talán leggöröngyösebb „pontja" az a 23. témakör, amely éppen a Környezetvédelem területén való felzárkózás teendőjét, menetrendjét rangsorolja. Nem titok, hogy az ország e témakörben - a ránk hagyott helyzet súlyossága folytán - átmeneti, türelmi időt remél, hiszen a lemaradások behoza­tala hatalmas kiadásokat feltételez. A befekteté­sek, amelyek lényegében a levegő és víz tiszta­ságát érintik, továbbélésünk, létünk parancsait jelentik. Azt is mondhatnánk, hogy e problémák­kal a csatlakozástól függetlenül szembe kell nézni. Ezért jó, hogy a károsodási folyamatok vissza­szorítására már most segítséget kérünk kisebb­­nagyobb támogatás formájában, s esetenként kapunk is. A tárcavezető egyébként igen elége­detten távozott a Csíkszeredai fórum munká­latairól, de e kérdésről minden bizonnyal tudósí­tanak Hargita megyei munkatársaink. A látogatás tulajdonképpen akkor nyert értékelhető értelmet, amikor a helyi gondok, elvárások kerültek napi­­rendre. A miniszter fölötte kedvezően nyilat­kozott a sepsiszentgyörgyi szennyvíztelepen tett látogatásáról, országosan követendő példaként említette többek között a hulladékok biogázterme­lésre való hasznosítását. Az pedig egyenesen csodálatát váltotta ki, hogy a város­vezetés előbbre kíván lépni, új berendezésekkel, haté­konyabb eljárásokkal kívánja a szennyvíz jelentette ártalmakat semlegesíteni. Támogatást is ígért e program megvalósításához. A tárcát kiemelten foglalkoztatja a Kovászna város alatt húzódó szennyvízelvezető csatornák elégtelen teljesítménye, amely az övezet nagy kincsének, az ásványvíznek a hasznosítását is érinti. Azt is kiemelte a tárcavezető, hogy Barót városának a mélyrétegekből származó vízellátásá­ban is előre kell lépni. Ökológiai katasztrófához hasonlítható veszélyként említette meg az Oltszem-környéki homokbányák üzemelte­tését, amelyek a közúti, de a vasúti közlekedés biztonságát is veszélyeztetik. A széldöntések okozta fűrészkorpahegyek felszámolása sem tűr halasztást, és e sorok írója fontosnak tekinti Réty élővilágának a megóvását, mint ahogy még néhány reális problémát. Összességében viszont Háromszék nem tarto­zik az ökológiailag kihangsúlyozottan veszélyez­tetett zónák közé, s­ ez nem kis teljesítmény. Szó esett arról is, hogy a környezetvédelmi­­rendőr­ség létrehozásával olyan apparátus kezdi meg tevékenységét, amely jelentős hatáskörrel szol­gálja a környezet megóvását; egyebek mellett a megye is két „zöld autóhoz" jut, s a megbízott felvigyázók hatósági jogkörrel, specifikus öltö­zettel mindenekelőtt a környezetszennyeződés megelőzését, a törvény alkalmazását kívánják biztosítani, akár szigorú büntetésekkel is. Jó volt hallanunk, hogy a környezetvédelmi elvárások teljesítésében a tárca az eddiginél jobban számít az önkéntes civil képződmények támogatására. Háromszék e tekintetben ritka példaként kie­melkedő, hiszen a civil szervezetek­­, közöttük a Nemere-kör, de nem csak, han felelősségről tettek tanúságot, amikor ,kki.......... »Igen­ezde­ményezéseikkel féltő szemekkel óvták természeti értékeinket, a flóra- és a faunavilágot. FLÓRA GÁBOR Távirati stílusban ■ Április 13-15 ■ Fővárosi lapok, hírügynökségek nyomán: Ecaterina Andronescu a Maros megyei tanfelügyelőség „ügyetlenségére” hárítja a felelősséget a Bolyai líceumban kialakult helyzet miatt (Adevarul). ■ Sorin Lepsa képviselő góljával 1-1 arányú döntetlenre játszott Antalyában a román parlament labdarúgó válogatottja a házigazdák képviselőivel. Az együttes játékos edzője Ráduly Róbert volt (Adévarul). ■ Iasi-ban mind több öröklött szifilisszel fertőzött gyermek születik (Adevarul). ■ Az onesti-i Rafo adósságát részvényekre váltották át (Adévarul). ■ A C-osztályos sarmasági Mineiul labdarúgócsapat vezetői pénzért, ékszerekért próbálták megvenni a nagysomkúti együttestől a bajnoki pontokat (Adévarul). ■ Ecaterina Andronescu tanü­gyminiszter szerint az SZDP-RMDSZ egyezmény nem másíthatja meg a tanügyi törvény előírásait (Curentul) ■ A Román Nemzeti Bank a lej felértékelésével egyaránt üt a kivitellel és a behozatallal foglalkozókon (Curentul). ■ A Cosa Nostra napja leáldozóban, a világot átszövő maffiát az oroszok vezetik (Ziua). ■ Andronescu helyben hagyja az erdélyi líceumok szegregációját (Ziua). ■ Bukarest Militari negyedében egy háromszáz fős cigánytábort földgyalukkal számoltak fel (Ziua). ■ A londoni királyi balett új csillaga a román Alina Cojocaru (Juntorul national).­­Cristi Panait ügyész halála napján hevesen összecsapott feletteseivel (Juntaiul national). ■ Ghiorghi Prisacaru szerint, ha nem tartja be a nemzetközi szabályokat, Moldáviát kizárhatják az Európa Tanácsból (Juntaiul national). ■ A román-orosz alapszerződés szövege aláírásáig szigorúan titkos (Romania libera). ■ Az Olaszországban rács mögé került Giuseppe Barralato tilos szerencsejáték hálózatot hozott létre Bukarestben és más romániai városokban is (Ev. zilei). ■ A magyar kormányfő hadat üzen a tőkének (Ev. zilei). ■ Egy titokban tartott kormányrendelet értelmében a kis külföldi beruházók elesnek a kedvezményektől (Cotidianul). ■ Antonie Iorgovan szerint a kisebbségek nyelvének használatát garantálni fogja az alkotmány (Cotidianul). ■ C. V. Tudor úgy érzi, hogy belőle vagy a politikusnak, vagy pedig a pamfletírónak el kell tűnnie (Azi). ■ A Temesvár-Bukarest személyvonat mozdonya szombaton este elvesztette szerelvényét (National). ■ KEDD Névnap: Csongor. Egyéb névnapok: Bánk, Ber­nadett, Bende, Benedek, Cecílián, Enikő, József, Lambert, Lamberta, Rudolf. A Csongor nevet egy régi magyar személynévből Kazinczy Ferenc és Vörösmarty Mihály újította fel. A név török eredetű, jelentése: vadászmadár. Népszerűségét a Csongor és Tünde mesedrámának köszönheti. Katolikus naptár: Soubirous Szent Mária Bernadett em­léknapja. Református naptár: Csongor napja. Evangélikus naptár: Csongor napja. Unitárius naptár: Győző napja. Görög katolikus naptár: Agapé és vértanú társai napja. Zsidó naptár: íjjár hónap 4. Omer-számlálás 19. napja Jó vicc! Egy vállalat munkaügyi osztályán érdeklődnek: - Álláshirdetésükre jöttem, szakképzett marós vagyok. Mennyit fizetnek? - Egyelőre 150 lej lenne az órabére, később felmehet 200-ra is. - Jó, akkor később jövök. (Közmag, 2002. márciusi szám) Gyermekrajz­verseny Nagykárolyban (Nagykároly / kínál) • A nagykárolyi Provincián művelő­dési egyesület Ifjú tehetségek címmel rajzversenyt hirdetett a nagykárolyi oktatási intézmé­nyekben tanuló I.-VIII. osztályos diákok számára. A kiírás értel­mében minden pályázó 1-3 olyan rajzzal nevezhetett be, amit nem másolt, illetve nem az iskolában, rajzórákon készített. Az iskolák rajztanárai, illetve a Provincián tagjai által március eleje után folyamatosan­ átvett rajzok el­bírálására nemrég, a verseny eredményhirdetésére, és a díj­kiosztásra április 14-én került sor. A két fődíj a 12 esztendős Bódi Andreának, illetve a 9 éves Jakab Norbertnek jutott. Első díjat Horilla Krisztina (11 éves), Emil Buticas (12), Zsiga Bianca (13) és Keszenheimer Raimond (14) , második díjat Ludescher Norbert (II), Daniin Dana (II), Rizea Rahn (­­14) és Schepler Beatrix (13), harmadik díjat Haller Helga (12), Hies Danield-Monica, Pázmán Melinda (11) és Adorján Boglárka (14) kapott. Tol Carla és Petri Da­vi­na a díjazottak okleveleinek a meg­tervezéséért kü­löndíjban, tizen­­ketten pedig dicséretben része­sültek. A versenyre összesen 236 pályamunka érkezett, amelyekből 206 a nagykárolyi művelődési ház kiállítótermének a falán is h­elyet kapott. A gyermekr­ajz-ki­­állítás egy hónapig lesz megte­kinthető. Hódi Andrea fődíjas munkája • Fotó: Kínál György / Nagykároly Márai Sándor emlékműsor (Szatmárnémeti­­ sike) • A gyertyák csonkig égnek vissz­­haragos angliai sikere után to­vább növekszik Márai Sándor népszerűsége mifelénk is. Nem véletlen, hogy teltházas közönség és végül szűnni nem akaró taps fogadta annak a Márai emlékműsornak a bemutatóját, melyet szombat este tartottak az Északi Szín­ház stúdió­termében. A Szu­­gyiczky István rendezte előa­dáson Ács Alajos, Kovács Éva és Sebestyén Aba közismert színművészek Nagy Zsolt gordonkajátékával kísérve, művei révén idézték meg a tragikus sorsú írót. A bemu­tató többek között Bódi Attila, Bódi Beáta és Pásztor Zoltán vállalkozó, illetve Varga Attila, Erdei D. István parlamenti képviselő és Kereskényi Sándor szenátor támogatásával jött létre. Új lap Maroshévízen (Gyergyószentmiklós­­ gál) • Új román nyelvű hetilap látott napvilágot Maroshévízen a zsák­­hegyi ortodox egyház kiadásában „Intamplarea Domnului” címmel — adja hírül Czirják Károly a leg­frissebb Új Keletben. Az egyházi beállítottságú újság közread helyi híreket is, főszerkesztője Vasile Campianu. Akár a süllyedő hajóról... (Sepsiszentgyörgy / flóra) • A I hazai privatizálási gyakorlat-­­ ban ritka jelenség érezhető a­­ helybeli (volt) IMASA kap- I csalószekrénygyárban. A I küszöbön álló magánosítás­­ kapcsán a Sh­op támogatás, a illetve a munkanélküli segély I lehetőségeivel élve úgy-­­ szólván az egész munká­lt közösség a távozás óhaját­­ választotta. Az okokra a kor­ I­mánypárt helyi vezetője se tudott érdemi választ adni, a meghatározóan román több­ségű és román menedzserek­ vezette 500 főnyi munkakö­zösség menekül, mintha süllyedő hajóról, a vezetőik által ki­sakkozott magánosítási „jö­vőtől". Most hát nem az a gond, ki kerül a kapun kí­vülre, hanem hogy marad-e valaki egyáltalán az „újra­szerveződő" termelést foly­tatni?

Next