Romániai Magyar Szó, 2002. október (14. évfolyam, 4262-4292. szám)

2002-10-10 / 4271. szám

2002. október 10. hírek , honi valóság Októberi „csemegék” a bukaresti Magyar Kulturális Központból (Bukarest) • Október 14-én kerül sor Kunkovács László (Budapest) Hagyo­mányos halászat című fotókiállításának megnyitójára, 17-én pedig A folklór a klasszikus zenében néven futó lengyel­magyar zenei esten vehetünk részt. Ünnepi filmvetítés lesz október 22-én: Bereményi Géza rendezésében A hídem­­ber című fimet forgatják, továbbá 30-án - ugyancsak Keleti Márton sorozat keretén belül - a Különös házasság­ot tekint­hetjük meg. E programok helyszíne a Magyar Köztársaság Kulturális Köz­pontja, időpont: 18 óra. A szebeni Nem­zetközi Jazz Fesztivál­ra érkező László Attila Band október 11-én 19 órai kezdettel koncertezik, 24-én pedig ugyan­csak 19 órakor a bukaresti ARCUB-ban a Trio Mobile (Budapest) lép fel a dzsesszkedvelők előtt. Említésre méltó még az október 21-én 18 órakor meg­nyitásra kerülő Halasi csipkekiállítás a bukaresti Román Parasztmúzeumban. Nem tudta elviselni a magányt (Kolozsvár / turós-jakab) • Ioan Simonca, a 65 esztendős páncélcsehi férfi múlt hét végén fölakasztotta magát. Negyvennyolc esztendei boldog házasság után Simoncáné ez év januárjában hunyta le örökre a szemét, élete társa pedig azóta vi­gasztalhatatlan volt. A pohárhoz is gyakrabban nyúlt, és bár felnőtt gyermekei minden hétvégén meglá­togatták, az egyedüllét tényével nem tudott megbirkózni. 29 fegyenc szabadult a besztercei börtönből (Beszterce / kresz) • Az utóbbi években először van 7 szabad hely a besztercei fegyházban. A 970 fe­gyenc közül, 29 részesült kegye­lemben a törvényes előírások alapján. A megkegyelmezettek a kevesebb mint öt évig terjedő büntetés letöl­tésére ítéltek közül kerültek ki. Közöttük nincs visszaeső bűnöző. A múlt hét végén hagyhatták el a fegyházat, melynek vezetősége biztosította szállításukat a legköze­lebbi vasúti vagy autóbuszállo­másig. Két év után bukott le (Kolozsvár / turós-Jakab) • A körös­fői rablótámadás értelmi szerzője Samu Teréz egy Budapesthez közeli helység­ben bujkált, lejárt személyazonossági bizonyítványa azonban hazaszólította. A bilincs a lakosságnyilvántartó osztályon kattant, s a nagy fogás a Maros megyei rendőrök éberségét dicséri. Samu Teréz Daniel Ioan Baciu és Andrei Vasile Csab­ó községbeli fiatalokkal együtt követte el a bűncselekményeket, azaz a fent említett rablótámadást, egy jász­vásári taxisofőr kegyetlen meggyil­kolását és egy kolozsvári taxis több napos fogvatartását. Baciu és Vasile kevéssel a rablótámadás után rendőr­kézre kerültek, és ők voltak a Neamt megyei rendőrfőkapitányság zárkájából való szökés szereplői is. Az annak idején nagy port verő szökési akció során Baciut halálosan megsebesítették. A neves Nobel-díjas író, Gabriel García Marchez hatszáz oldalas önéletrajzi regényét mutatta be nemrég, s máris nagy siker. A könyvről holnapi számunkban közlünk elsőkézből származó olvasónaplót Közelebb az önállósodáshoz (Nagyvárad / Kálla) • Valószínűleg még az idén kiválhat és önálló község lehet két olyan Bihar megyei magyarok lakta település, amely nyáron érvényes referendumot határozott különválásáról. A hét településből álló Hegyközcsa­tárról Hegyközpályi, az eddig hat tele­pülést számláló Bihar nagyközségből pedig Paptamási válik ki, közigazga­tásilag két-két apró települést vonva magukhoz. A referendumok alapján Bihar megye RMDSZ-es szenátora, dr. Pető István saját törvénykezdeménye­zését terjesztette a szenátus elé, amelyet el is fogadott a felsőház. Immár a kép­viselőháznak kell meghoznia a végső döntést a különválni akaró bihari tele­pülések ügyében. A faluközösségeket évek óta élénken foglalkoztatja a lesza­kadás gondolata, a nyár óta pedig folya­matos a készülődés. Az önállósodástól a települések jelentékenyebb fejlődést remélnek. Harmadszor Háromszéken (Sepsiszentgyörgy / flóra) • Egy esztendő leforgása alatt immár harmad­szor látogattak Háromszékre azok az osztrák szakemberek, akik tapasztala­taikat átadva a megye szarvasmarha­tenyésztésének modernizálását kívánják segíteni. Míg a korábbi vizitek az ismerkedés, a helyzetfelmérés jegyében teltek el, ezúttal már konkretizálódott annak a hét farmgazdának a kiléte is, akik az osztrák tapasztalatok alapján készített tervek szerint építik fel, illetve alakítják át az EU-s követelményeknek megfelelően szarvasmarha-tenyésztő telepeiket. Mintául szolgálva gazdatár­saiknak is a modernizálásban. Az oszt­rák segítséggel összeállított tervekkel a kiszemelt gazdák jövőben már pályá­zatot nyújtanak be a SAPARD-program támogatás elnyerésére, ugyanakkor továbbra is számíthatnak az ausztriai specialisták támogatására. Kiértékelte tevékenységét a Vöröskereszt (Csíkszereda / daczó) • A Hargita megyei Vöröskereszt 1999-2002 közötti tevékenységének kiértékelésére került sor a megyeháza nagytermében. Zsig­­mond Éva igazgató rámutatott arra, hogy a megyében a legnagyobb gondot a tagság hiánya okozza. Bár a megyének 340 ezer lakosa van, a megyei szer­vezetnek csupán 631 önkéntese, nagy többségük 16-28 év közti fiatal. A tag­ság területi megoszlása is igen egyol­dalú: a legtöbben Csíkszeredában van­nak. Komoly nehézségeket okoz a pénz­alapok hiánya, a szervezet semmilyen állami támogatást nem kap. Az elmúlt négy év alatt a megye lakosságától kapott támogatás is folyamatosan csök­ken. Míg 2000-ben 35 millió lej támo­gatást kaptak, addig mára ez az összeg a 13 millió lejt sem éri el. A közelmúltban a tanfelügyelőség és a közegészségügy támogatásával sikeresen szervezték meg a szanitécek versenyét. Az elmúlt évek­ben a két intézmény nem járult hozzá az iskolások számára megszervezett versenyhez, így minden feladat a vörös­­keresztre maradt. A megyei szervezet távlati céljai között említették az önálló jogi státus megszerzését. Krasznai Napok 2002 Ötödik alkalommal tartották meg Szilágy megye leginkább városiasodon arculatú nagy­községben a falunapokat, a helybelieken kívül sok-sok más hazai helységből és külföldről érkezett résztvevővel. A rendezvény idei jel­szava: Európából egy egységes Euró­pába volt, s a község címeres zászlója mellett a román, magyar, svájci és az uniós lobogót lengette az októberi szél. A 17. században népes mezőváros ma legnagyobb községe Szilágy megyé­nek, 6369 lakosából román 2006, magyar 4045, roma 306, élnek még ukránok, szlovákok több történelmi fe­­lekezethez hasonlóan. Együttmunkálkodás a jellemzője az utóbbi évek helyi éle­tének, tevékenységének, derült ki a hivatalos megnyitón elhangzott szónoklatokból. Tanúsága ennek, hogy a jelenlegi önkormányzat az infrastruk­túra kiépítéséért és a gazdaság fejlesz­téséért világbanki program keretében építi ki a település vízhálózatát, SAPARD- programban tervezi a szennyvízleve­zetést, a Carpathica Alapítvány révén modernizálja a tájegység legismertebb állatvásárterét; épít és javít utat Kraszna- Ráton-Hosszúaszó szakaszon; készül sporttermet építeni. A megnyitón üdvözlő beszédében Marc Tiberiu prefektus az integrálódásról is szólva Krasznát modellértékű községnek nevezte. A tavaly óta is gyarapodott Krasznát üdvözlő Seres Dénes a köz­ségben tapasztalt együttlétet, türelmes­­séget hangsúlyozta. Vida Gyula a tele­pülést a szilágysági magyar közösség alappilléreként értékelte. Hivatalos és hosszú szónoklatokban nem volt hiány, amíg Pap Imre polgármester átnyújt­hatta az idei díszpolgároknak kijáró oklevelet. Díszpolgárok A helyi tanács határozatával idén egy volt alpolgármester, később polgármes­ter, jelenleg veterán helyi tanácsos, Sfarlea Simion mellett Wyler Emil Paul kapott díszpolgár címet és oklevelet. Ez utóbbi 81 éves kora ellenére több mint századik alkalommal látogatott Ro­mániába, legtöbbször Krasznára. A svájci Lenzerheide testvértelepülés támogatta az elmúlt évtizedben a helyi kórházat, iskolát, óvodát, az öregek otthonát. Ő Kraszna második kitüntetett polgára Erwin Vogel mellett, aki az idei napokon pár tucat, 2002 nyarán Afrikában készített színes fotójával is jelen volt. A harmadik kitüntetett Takács Felicia ny. tanárnő, aki 1975 óta tevékenykedik a községben, a helyi folklór gyűjtője, helyi lap kezde­ményező munkatársa. Idén elhunyt díszpolgárok emlékének adóztak egy perces csenddel: a nyáron elhunyt Pákai Ferenc tanár úr emlékének, aki több emlékjel, köztük lármafa, az 1848- as emlékoszlop, Cserey Farkas em­lékművének készítője volt, illetve Mier­­tescu doktornak, aki sokáig a kórház tevékenységét irányította. A stadionban ugyan nem díszpolgár, de a lovasnapok kezdeményezőjéről, az elhunyt Cseke S. Tiborról is megemlékeztek. Nemzetségi néptánctalálkozó A község napjain rendezett felvonu­láson hosszú szakaszon útlezárásra került sor mindenik évben, hogy a résztvevő különböző nemzetiségű, népviseletbe öltözött együttesek felvo­nuljanak. Ezúttal Székelyhíd, Tusnád­­fürdő (polgármestere kíséretében), Szilágycseh, Zilah, Krasznahorvát és természetesen Kraszna táncosai vonul­tak a menetben, amelyet kettősfogatú kocsik zártak. Az Orsováról érkezett román, szerb, török fiatalok csak nézők voltak. Újdonságot jelentett, hogy a mintegy félszáz magyarországi ven­déget Rideg Tibor képviselte Szarvas­ról karikás ostor bemutatóval, ám a sportrendezvények külön beszámolóba kívánkoznak. Gyarapodott, színesebb falu Beszámolónkban nem hallgathatjuk el a féltucat kiállítást. Állatvásár nem volt a megyére szóló tiltás miatt, ellen­ben a mezőgazdasági gépek kiállításán, a vásáron minden: traktor, vetőgép, eke, tárcsa és egyebek elkeltek. Sok­sok helybeli szorgalmát és hozzáértését tanúsította a kiállított zöldség és gyü­mölcs, gabona, a termesztett Torda, Raissa, Evelina, Kiskun kukoricahib­ridek. Egy-egy paprika akár négy személynek is elegendő a bemutatott példányokból, ugyancsak ritkaságok. A Napokon mindegyre látogatták az emeletes épület két szintjén található kiállításokat: a krasznai szobabelsőt; a helyben gyártott, exportra kerülő bútorokat, a virágkiállítást, több szo­banövény ritkasággal (például madár­fészek páfrány, csüngő fikusz, kend­a­­pálma, esernyő- és sárkányfa) elárusí­­tással egybekötve. Bordás Szabolcs grafikákkal, Takács Felicia népművé­szeti, Szodorai Kinga Zsuzsánna faze­kas- és agyagmunkákkal mutatkoztak be. Székely Zoltánná Juhász Klára helyi származású, Nádasdarócon élő lelkipásztor papírból, kiegészítő segéd­anyagból ablakdíszekkel, papírhajto­gatásaival volt jelen, Szőnyi Lajos gyapjú- és kenderfonalból makramé technikával készített falidíszekkel, Lucza Lukácsné Bogya Mária saját ter­vezésű és kivitelezésű ruhákkal. Népünnepély is volt egyben az ötödik Krasznai Napok, amelyre a környező falvakon kívül a megye távolabbi helységeiből nagy számban jelentek meg, főleg a fiatalok, leginkább őket érdekelték a nép-, modern- és sporttánc bemutatók, könnyűzene együttesek, sztárvendégek, tűzijáték és diszkó. Mulatságot kínált a szüreti bál is, melyet színpompás, hagyományőrző szüreti hivogatás, fogatok felvonulása előzött meg cigány zenészekkel. FEJÉR LÁSZLÓ Új műsorrács A Kolozsvári Területi Televízió szerkesz­tősége nemrég sajtótájékoztatón ismertette az új műsorrácsot. Bevezetőben elmondtak egy történetet, ami a romániai televíziósok körében terjeng:­­ Bogye Vaszit behívják interjúra a szerkesztőségbe. Beszél erről, beszél arról, egyszer megkérdezi a műsor­vezetőt, mondaná meg neki, ezt az adást műholdon keresztül látják Amerikában is? Igen, kapja a választ. Help, kiáltja el magát az interjúalany. Valahogy így vagyunk mi is. A Román Televízió Bukarestben székelő új vezetői október elsejétől új adásrácsot dolgoztak ki mind a központi, mind a területi adóknak. Betették a területi adók adásidejé­be a központi RTV híradóját. Szóbeli ígéretet kaptak, hogy az elvett adásidőből október 10-től visszakapnak egy fél órát naponta. Megtudtuk, hogy az új műsorrács bővítésé­vel a műsor sugárzási területe is bővült, és ennek következtében a kolozsvári területi adó adásait Kovászna és Hargita megyében is tudják vételezni. A kolozsvári területi adó, melynek műsorideje 18 órától 20 óráig tart, nem egyezik azzal, amit a kereskedelmi adók fő műsoridőnek neveznek. Ezért nem képez konkurenciát a többi adó számára. A műsorrács összeállításakor nem a kereske­delmi szempontokat vették figyelembe, a közhasznosság volt a fő szempont. A közszolgálati jellegnek megfelelően olyan műsorokat szerkesztenek, melyekben minden korosztály és minden társadalmi réteg találhat valami érdekeset. Mint például a keddi 18. órai adás, amikor a magyaron kívül más nemzetiségi - roma, zsidó és német - adást is sugároznak. Mivel a német szerkesztőség nagyon erős, és rendkívül értékes műsorokat állítnak össze, s lévén egy hónapban általában 4 hét, úgy határoz­tak, hogy a megoszlás a következő lesz: kétszer német, egyszer-egyszer roma és zsidó adás. Arról, hogy ha a hónapban 5 kedd van, azt ki kapja meg, egy szó sem esett. Vannak topműsorok, népdalok, mert az mindenkinek nagyon tetszik. Van egyházi, ifjúsági, katonai, kulturális, sport, magazin jellegű adás, de hazafias műsor is. Próbál­koznak interaktív műsorokkal is. Bardócz Sándort,a nemzetiségi adások vezetőjét a műsoridő csökkentésével kapcsolatban kérdeztem. - Visszamennék az időben. 2001. decem­ber 8-án indítottuk a regionális adást, a kolozsvári stúdió a Román Televízió 2-es csatornáján napi 2 óra adásidőt kapott. Heti 210 percben sugároztunk magyar nyelvű adást. Szeptember 20-a körül tudtuk meg, hogy a televízió új bukaresti vezetősége változtatást tervez azért, hogy a nézőszámot növelje. A változtatás érintette a területi adások műsoridejét. Természetesen a ma­gyar nyelvű műsorokét is. A többi kisebb­ségét nem érintette, mert azoknak az adási­dejét tovább csökkenteni már nem lehet, mivel az mindössze heti 15 perc!­­ A csökkentés mit jelent a magyar nyelvű adás esetében? - Az a 45 perc, amit naponta az új bukaresti vezetőség határozata alapján elvesznek a híradó sugárzására, arányosan csökkentette a magyar nyelvű műsorok adásidejét is. A 210 percről lecsúsztunk 120 percre. Szeptember 28-án, szombaton találkoztam Markó Bélával, az RMDSZ szövetségi elnökével, akinek átadtam egy tájékoztatót. Előzőleg pénteken személyesen egyeztettem Gálfalvi Zsolttal, aki RTV igazgatótanácsi tag, találkoztam az igazgató­­tanács elnökével, Valentin Nicolauval, aki megígérte, figyelembe veszik az általam elmondottakat. Mindhárman megígérték, hogy támogatják kérésemet. Október 2-án három irányból is jelezték, hogy a helyzetet orvosolni fogják. Remélhetőleg október 10-e után, ha nem is 210, de 180 perces adással fog jelentkezni hetenként a kolozsvári területi stúdió magyar nyelvű adása. - így is 30 perces csökkenésről van szó. Milyen napokon jelentkezik az adás? - Hétfőn, csütörtökön és pénteken fogjuk ezt a három órát megkapni. A pontos adási­dőt nem tudom még, de meg fogjuk hirdetni. - Milyen a műsorok fogadtatása? - Sok visszajelzést kapunk a nézőktől, és ezek nagyon kedvezőek. A Forgóajtó ma­gazin jellegű szolgáltató műsor. Ez azért külön téma, mert a RTV országos kettes csa­tornáján nézhető szerdán 15 óra 5 perctől 16 óráig. Román kollégáinktól is kaptunk elis­merő leveleket. Sok esetben meghaladtuk a román nyelvű műsorok nézettségét. Öröm­mel mondhatom, hogy erre felfigyelt a MÚRE - Magyar Újságírók Romániai Egyesülete - vezetősége is, és nívódíjjal tüntette ki a műsort. A Törzsasztal mindig egy aktuális témáról szól, amit három meghívott beszél meg. Ezt úgy fogjuk színesíteni, hogy ördög ügyvédjeként meghívunk egy újságírót is, aki azt a felet fogja képviselni, aki történetesen nincs jelen. Élénk vitákat szeretnénk, mert ha nagyon sima egy ilyen adás, akkor az nagyon unalmas. Sebesi Karen Attila, a Forgóajtó műsorve­zetője elmondta, hogy az adás stúdióbe­szélgetés, ami tele van tűzdelve bejátszá­sokkal. A meghívott személyiségek, de az egyszerű emberek is nagyon élvezhetővé tudták tenni ezt a műsort, amit feliratozva sugároznak. A stáb kitűnő, Víg Emese a műsor szerkesztője, mozgatórugója. A lényeg, hogy ez a műsor nem merev stúdió­beszélgetés. CSOMAFÁY FERENC

Next