Romániai Magyar Szó, 2003. április (15. évfolyam, 4436-4463. szám)

2003-04-01 / 4436. szám

2003. ÁPRILIS 1 KEDD 3. OLDAL Hídfőállás az EU és Románia között Immár nyílt titok, hogy Magyar­­ország hídfőállás lesz, lehet az Európai Unió és Románia között. Hiszen az anyaország 2004-től az unió délkeleti kiszögelléseként az egyetlen EU- tagállam lesz, amely Romániával közös határral rendelkezik. S mint ismeretes, az EU csatlakozás-elő­készítő támogatással segíti az Unió leendő közép- és kelet-európai tagjait abban, hogy a legfontosabb ágazatok­ban mielőbb felzárkózzanak a tagság­hoz szükséges szintre, illetve beve­zessék az uniós szabályokat és az uniós tagsághoz elengedhetetlen in­tézményes változtatásokat. A csat­lakozás előkészítésének segítésére három speciális pénzeszköz áll a kelet-európaiak rendelkezésére. Egy­részt a PHARE-program, amely im­már kizárólag az előkészítést, azon belül is mindenekelőtt az intézmény­építést és a terjedelmes EU-joganyag átvételének garantálását szolgálja. Másrészt a mezőgazdasági és terü­letfejlesztési szükségletekre szolgáló pénzalap, amelyet SAPARD néven emlegetnek, illetve a főként környe­zetvédelmi és infrastrukturális beru­házásokat támogató keret - ez ISPA néven ismert. A három pénzalap összesen évi 3,24 milliárd euró ke­rettel rendelkezik. Ennek mintegy fele a PHARE-ra, egymilliárd az ISPA-ra, félmilliárd a SAPARD-ra jut. Mindhárom előcsatlakozási kere­tet társfinanszírozásra fordítják, azaz olyan programokat támogatnak belőle, amelyek megvalósításához a tagjelölt állam is biztosít forrásokat. Az évi egymilliárd eurós infrastruk­turális alapból a pályázó tervezetek pénzigényének általában 75 száza­lékát finanszírozhatják, 25 százalékot a csatlakozó államoknak maguknak kell állniuk. A PHARE esetében általában fele-fele a költségviselés aránya az EU és a tagjelölt között. A csatlakozás-előkészítő támogatástól egyenes út vezet az unión belüli belső felzárkóztatási pénzalapokhoz. Az a tagjelölt ország, amely belép az unióba, csatlakozásának pillanatától automatikusan elesik előcsatlakozási keretétől (azt elvileg a még kimaradó tagjelöltek között osztják fel), de éppilyen automatikusan jogosulttá válik az összességében jóval nagyobb keretből gazdálkodni tudó strukturá­lis és kohéziós alapok igénybe vé­telére. Ilyen megközelítésben megszívle­lendőnek bizonyul(hat) a címbeli megállapítás. És a csatlakozási támo­gatásokban rejlő lehetőségek minél jobb kihasználásában az üzletembe­rek, vállalkozók játszhatnak kivételes szerepet. Eme adottságok kiakná­zásának lehetőségeiről, a magyaror­szági és romániai vállalkozók ilyen irányú együttműködésének prospektí­­váiról beszélgettünk az ITDH gaz­dasági tanácsosával, a magyar-román gazdasági kapcsolatok talán megava­tott ismerőjével, HALÁSZ JÁNOS­­sal. - Nem csak a bukaresti központi irodánk, hanem mind a hat erdélyi regionális képviseletünk, ha úgy tetszik, EU-terminál, EU-intézmény lehet Magyarország csatlakozása után. Az, hogy az erdélyi magyarok vállalkozásai, ha nem is jogilag, de ténylegesen hamarabb profitálhatnak az anyaország EK­-tagságából azon is múlik, hogy ebben a hat irodában mennyi konkrét befektetési és EU-tá­­mogatási projektet tudnak előké­szíteni. Nem a legjobb példa, de el kell mondanom, hogy az oroszországi Murmanszk, Finnország révén majd­nem EU-tag, miközben az ország, mármint Oroszország nagyon messze van attól. Ehhez képest a Magyar­­ország és Románia közötti kapcsolati rendszer még szélesebb körű lehető­ségeket kínál. A határon átnyúló magyar-magyar kapcsolatok pedig gyakorlatilag a bevezetőben felsorolt minden EU-alaphoz megnyithatják a mielőbbi hatékony hozzáférést.­­ Erdélyi vállalkozóink tudnak-e EU-s projekteket készíteni? - Nem igazán. Ebben is szeretnénk segíteni, akárcsak befektetési projek­tek menedzselésében. Szatmárnéme­titől és Csíkszeredától eltekintve, ahol olyan munkatársaink vannak, akik erre szakmailag és az EU követel­ményeknek megfelelően fel vannak készülve, másik négy regionális kép­viselőnket ezután szeretnénk „fel­hozni" ebben a műfajban is. Nemcsak a mi irodáinkról van szó. Sokszor hal­lottam viccesen, hogy az Unióban ma már nem kifejezetten állattenyésztő, illetve növénytermesztő parasztok, hanem pályázó parasztok vannak. A viccen túl, meg kell tanulni pályázók­ká is lenni. Az EU-nak nagyon sok olyan alapja van, amit a tagok, a tag­jelöltek, illetve a tagok és tagjelöltek közösen használhatnak ki. Ezekkel nem tudtunk megfelelően élni, mert sem projektek, sem konkrét elképze­lések nem mentek eléggé az EU-hoz. Programunkba beletartozik, hogy m­ost már ezt is megvalósítsuk. Iro­dáink már nemcsak nevükben, hanem tartalmilag is regionálisan kezdenek működni. Tudjuk, Romániában is ré­giók alakultak, alakulnak. Például a Bánság régiója egyúttal tagja a határon átnyúló Duna-Körös-Maros- Tisza Eurorégiónak is. Temesvárt és környékét, egyelőre az EU-tag olaszok „uralják”. Nem titkoljuk, hogy Ma­gyarország csatlakozását követően az olaszokkal és az osztrákokkal egyen­rangú tagként közvetíthetné az Unió programjait, pénzeit Románia felé. Az mindenképp a javunkra szól, hogy mi itt másfélmillió magyarra támaszkod­hatunk. - Ebben a jelenlegi magyar kor­mány határon túli magyarokkal kap­csolatos politikája is segíthet? - Ilyen megközelítésben értelmez­hető és igenis indokolt a jelenlegi ma­gyar kormány ama álláspontja, hogy a magyar nemzet egyesülésére EU-s keretek között kerülhet sor. Annál is inkább, mert Európa a régiók Euró­pája. Egyébként az Unióban már azt is tudják, hogy a legjobb befektetés az oktatás, a­ legjobb környezetvédő a kultúra, s ezeket megfelelően támo­gatják. Ha az EU-s alapokat hasz­nosítani képes vállalkozások itt pro­fitot is produkálnak, már nemcsak arról lehet szó, hogy minél több üzletet kössünk, a befektetésekkel munkahelyeket teremtsünk, hanem arról is, hogy ezek hasznából maguk a vállalkozások is közvetlen módon támogathassák a magyar identitás megőrzését, a már említett oktatás és kultúra mellett, az ifjúság segítését, a sportot is. Az ITDH nem politikai, ha­nem szakmai szervezet, információk­kal szolgál, partnerkapcsolatokat, üz­letet, befektetést, együttműködést segít, s így a mi munkánk konkrétan és közvetlenül az emberek anyagi gyarapodását hivatott előmozdítani. Kézzelfogható, gyakorlati célok ezek. A mindent túlpolitizáló, terméketlen konfrontatív magatartás helyett csa­patunk Erdélyben, Romániában a kooperatív, a közös érdekek mentén integráló magatartást és cselekvést kívánja példázni, az ITDH hármas célkitűzése, a „támogatás - koope­ráció - koordináció" jegyében. Lejegyezte: FERENCZ L. IMRE Konkurencia és monopolhelyzet Úgy két éve Egészséges konku­rencia címmel írtunk arról az RMSZ- ben, hogy a Mecatex kábeltávé tulaj­donosa, dr. Márton László kiállása miatt Syntax kábeltévé-hálózatát megvásárló TVS Holding brassói cégnek nem sikerült monopolhely­zetbe kerülnie Gyergyószentmikló­­son; a versenyhelyzetnek köszön­hetően a kábeltévé előfizetési díja két évvel ezelőtt mindkét cégnél havi 35 000 lejre csökkent és 2002 decemberéig ennyi is maradt, miközben az ország más városaiban már régen 100 000 lej fölött volt. Dr. Márton László e kon­kurencia biztosításával - amelyből, mint az alábbiakban kiderül, semmilyen haszna nem származott -, gyakor­latilag összesen 6 milliárd lej ado­mányban részesítette egyenlő módon a kábeltévére előfizető lakosságot, at­tól függ­etlenül, hogy melyik tévétár­saság szolgáltatását élvezte. Ennyit tesz ki ugyanis a Gyergyószentmik­­lóson fizetett 35 000 lejes havidíj, és a monopolhelyzetnek kiszolgáltatott városok lakossága által fizetett ha­vidíj különbözetének összessége, a gyergyószentmiklósi előfizetők szá­mának tükrében. A körülmények múlt év végén mégis arra kényszerítették a Mecatex Kft.-t, hogy eladja hálózatát a TVS Holdingnak. Az eredmény: 2002. decemberében a szolgáltatás hirtelen havi 80 000 lejre emelkedett, majd 2003. januárjától 115 000 lejre. Megkérdeztük dr. Márton Lászlót, a Mecatex Kft. tulajdonosát (szerk. megj.: a Mecatex fő profilja a malom­építés és igazgatója a Harangok és Vízimalmok c. könyvek szerzőjével azonos) mi késztette cégét arra, hogy a kétéves ellenállás után mégis eladja kábeltévé-hálózatát? - 1992-ben két kábeltévé-hálózat indult Gyergyószentmiklóson, az enyém kezdte el minden engedély birtokában hamarább a működését. A konkurens Syntax külföldi pénzből épült, mi csak bevételeket tudtunk visz­­szafordítani a hálózat működtetésére és fejlesztésére. így telt el 8 év, míg a TVS Holding a Syntax hálózatát meg nem vette, s a megvétel pillanatától el nem követett mindent, hogy mono­polhelyzetbe kerüljön. Két éven ke­resztül nem tudtunk megegyezni a TVS-sel az együttműködésben, és ez a lakosság hasznára történt. A vá­rosnak föl kellett volna figyelnie, és fenntartania ezt az egészséges ver­senyt, amelynek élvezője jelen eset­ben a tévénéző volt, de nem ez tör­tént: a TVS végigjárta a Mecatex elő­fizetőit és hat hónapos ingyenes szol­gáltatást ígért annak, aki hozzá átáll, így állt át az én kábeltévé-hálóza­­tomból 400 család, és ezzel a veszte­séggel már nem tudtuk fenntartani a hálózatot. El kell ismernünk, hogy egy ilyen nagy céggel, amely nagy­városokban tart fenn hálózatokat és külföldi hálózatai is vannak, egy ilyen kis cég nem tudja felvenni a versenyt, különösen, ha ebben sem a városvezetés, sem egyéb intézmé­nyek nem segítik. Mert az évek során a konkurens kábeltévé-társaságnak sok millióra rúgó hirdetéseket adtak, míg a Mecatexnél ingyen sem hirdetett senki. Ezzel nem csak minket nem támogattak, de a város lakóit sem, akik érdekében a versen­gés történt, s ez a hozzáállás egy adott pillanatban elgondolkoztatott, hogy érdemes-e egyedül küzdeni egy nagyon erős ellenféllel, ha a városból senki nem áll az ügy mellé? Mert ahogy megszűnik a verseny, a mono­polhelyzetben levő cég olyan árakat szab, amilyeneket akar, mint ahogy ezt az előfizetési díjak hirtelen emel­kedése is igazol. Szomorú, hogy 10 éves munkáról le kellett mondanunk és eladnunk a konkurens cégnek a hálózatot. GÁL ÉVA EMESE Mitől márka a márka? Pick, adidas, Nike, Omnia, Henkel, Nivea, Sony, Dior - naphosszat sorol­hatnánk a magyar piacon is jól ismert, megbízható márkákat. De vajon a márkás termékeket keressük-e, amikor bevásárolunk? S ha már egyszer meg­bizonyosodtunk, hogy kiváló terméket vettünk, máskor is azt választjuk-e? Feltűnő a különbség a vásárlóerő és a márkatudatosság között. Míg a vá­sárlóerő több mint kétszerese a régiós átlagnak, addig az egy bizonyos márka mellett kitartó fogyasztók aránya Ma­gyarországon a legalacsonyabb­­ a GfK Hungária felmérései szerint. Mind­össze 21 százalék, szemben a 38 szá­zalékos régiós átlaggal. A regionális kutatás szerint a magyar fogyasztók legfontosabb vásárlási szempontja az ár, ehhez képest kevésbé lényeges a mi­nőség, az ismertség, a „márkásság”, vagy éppen az ökológiai, környezet­védelmi jellemzők, melyekre a régió többi országában jobban odafigyelnek a vásárlók. - Sokan gondolják, hogy az ismert márkák csak azért drágábbak, mert meg kell fizetni a reklámoztatá­­sukat - véli dr. Berács József, a Bu­dapesti Közgazdaságtudományi Egye­tem marketing tanszékvezetője. - Az igazság inkább az, hogy a többletár a folyamatos kutatás-fejlesztés, az állan­dó minőség és az innováció fedezete. A fogyasztói igények napról napra vál­toznak, a kiélezett versenyben csak a legjobb ár­teljesítményt nyújtó márka maradhat meg. Persze nem az ár az egyedüli döntő tényező, az ár-érték arány a mérvadó. Egyáltalán, mit jelent a márka? A hivatalos meghatározás szerint olyan szimbólumok összessége, amelyek a terméket, a szolgáltatást egy meghatá­rozott gyártóval, forgalmazóval azono­sítják és egyúttal más terméktől meg­különböztetik. A márkák komoly ér­téket képviselnek. Ezt a fogyasztók és a tulajdonosok is értéktöbbletként érzé­kelik. Ilyen érték a márkaismertség, az észlelt minőség, a márka asszociáció, a márkatulajdonságokhoz köthető előnyök, a márkahűség. A világ legismertebb már­kái dollár milliárdokat érnek. A Coca Colát 69,9, a Microsoftot 65,1, az IBM- et 62,4, a GE-t 42,4, a Nokiát 38, az Intelt 34,4 milliárd (!) dolláros már­kaértékűre becsülték 2001-ben. A már­kázás nagyon kifizetődő marketing esz­köz, az átlagos magyar vállalatok még­sem élnek e lehetőséggel. Ennek tükré­ben nem csoda, hogy egy 2002-es vizs­gálat szerint a magyar lakosság 23 szá­zaléka mondta magát márkakedve­lőnek, 28,5 százalék racionális márka­párti, 19,3 százalék semleges, 18,2 százalék távolságtartó és 11 százalék elutasító. Több, mint érdekes, hogy az elitnek csupán a 8 százaléka, míg a szegények 28 százaléka ragaszkodik a márkákhoz. (MTI-Press) ^OMAÍV/^ ■ PRIVATIZÁCIÓS ÉS ÁLLAMI ÜZLETRÉSZKEZELŐ HATÓSÁG KIKIÁLTÁSOS ÁRVERÉSES RÉSZVÉNYELADÁSI AJÁNLAT A Privatizációs és Állami Üzletrészkezelő Hatóság (Autoritatea pentru Privatizare si Administrarea Participatiilor Statului - APAPS) Temesvári Nyugat-romániai Regionális Kirendeltsége - székhelye: Temesvár (Timisoara), bvd. Revolutiei din 1989, nr. 17 - az utóbb módosított és kiegészített 88/1997-es sürgősségi kormányrendelet, a 137/2002-e törvény, valamint az 577/2002-es KH-val jóváhagyott Metodológiai normák előírásainak megfelelően KIKIÁLTÁSOS ÁRVERÉSSEL eladja a mMMMJIL M,­­CALAN kereskedelmi társaság társasági tőkéjének 97,50 %-át kitevő 396 065 részvényét. A társaság székhelye: Pusztakalán (Calan), Str. Furnalistului, nr. 17/J, Hunyad megye; adóügyi száma: R 10380993; cégbírósági (ORC) iktatószáma: J20/199/1998. Egy részvény névértéke 25 000 lej/részvény. Az ajánlati ár 23 937,50 lej/részvény, az eladandó részvénycsomag értéke pedig 9 480 805 938 lej. A társaság tenderfüzete naponta 9-17 óra között az APAPS Temesvári Nyugat-romániai Regionális Kirendeltségén szerezhető be. A korábban vásárolt tenderfüzetek érvényesek. Azok a potenciális vásárlók, akik írásban közvetlen hozzáférést igényelnek a kereskedelmi társaság műszaki, gazdasági, pénzügyi és jogi adataihoz és vonatkozó információihoz, a társaság székhelyén tanulmányozhatják azokat a Bizalmassági kötelezvény aláírása és az adatokhoz és információkhoz való hozzáférés illetékének kifizetése után. A romániai természetes és jogi személyek a Tenderfüzet 9 000 000 lej + ÁFA ellenértékét, a 297 048 750 lej Részvételi garanciát, a 8 750 000 lej + ÁFA Részvételi díjat, valamint az adatokhoz és információkhoz való hozzájutás 14 850 000 lej + ÁFA illetékét kincstári típusú fizetési meg­hagyással (ordin de plata tip trezorerie) az APAPS által az RNB temesvári állami kincstáránál nyitott 50555615694 sz. lejszámlára fizetik be. A licitálási részvételi díj, az adatokhoz és információkhoz való hozzájutás illetéke, valamint a Tenderfüzet ellenértéke lejben az eladó pénztárába - a Temesvári Nyugat-romániai Regionális Kirendeltség székhelyén - is befizethető, 10-12 óra között (a 20 millió lejt meg nem haladó összegeket). A külföldi természetes vagy jogi személyek a fenti összegeket - a Román Nemzeti Bank által a befizetés vagy a banki garancia levél, illetve fizetési meghagyás kibocsátásának napján közölt árfolyamon - a Banca Comerciala Romana bukaresti Unirea fiókjánál nyitott alábbi konvertibilis devizaszámlákra fizetik be: 2511.1 - 7.7 USD-ben, 2511.1 - 7.11 EUR-ban, 2511.1 - 7.8 GBP-ben. A Részvételi garancia az alábbiak egyikével is befizethető: * banki garancialevéllel, melyet egy román bank bocsátott ki (romániai természetes vagy jogi személyek esetében) vagy egy külföldi bank (külföldi természetes vagy jogi személyek esetében), melynek korespondens kapcsolatai vannak egy román bankkal (Banca Comerciala Romana); * az APAPS által elfogadott bank (Banca Comerciala Romana) kezességi láttamozású váltójával. A Tenderfüzetet az alábbi dokumentumok alapján adják ki: * a Tenderfüzet árának befizetését igazoló bizonylat; * személyi igazolvány vagy útlevél (romániai vagy külföldi természetes személyek esetén); * az ajánlattevő kereskedelmi társaság megbízólevele;­­ a bizalmassági kötelezvény aláírása. Az árverésen való részvételhez kötelező a Tenderfüzet megvásárlása. Hogy részt vehessenek a licitáláson, a potenciális vásárlók legkésőbb a kikiáltásos árverés meg­kezdésére kijelölt dátum előtti munkanapig, azaz 2003. ápr. 16-a 11.00 óráig - lévén e határidő jogvesztő határidő - pecsétes borítékban benyújtják a Temesvári Nyugat-romániai Regionális Kirendeltség székhelyén az 577/2002-es KH-val jóváhagyott Metodológiai normák 14., 35.,és 53 szakaszában, valamint a Tenderfüzet C-fejezetében is megjelölt és kiegészített RÉSZVÉTELI DOKUMENTUMOKAT. Az árverési dokumentumokat tartalmazó borítékban a potenciális vásárlóknak be kell mutatniuk egy saját felelősségre kiállított, hitelesített nyilatkozatot, melyből kiderül, hogy nem élvezik a 40/2002-es és az 57/2002-es sürgősségi kormányrendeletekben előírt kedvezményeket. A licitálási részvételi dokumentumokat tartalmazó borítékokat az összes ajánlattevő jelenlétében a Temesvári Nyugat-romániai Regionális Kirendeltség székhelyén 2003. ápr. 16-án 12.00 órakor bontják fel. Azok az ajánlattevők, akik nem lesznek jelen a borítékok felbontásánál, kizáratnak és visszakapják a dokumentumokat tartalmazó borítékjaikat. Az árverésen való részvétel dokumentumainak ellenőrzését és elemzését 2003. ápr. 17-e 10.00 óráig megejtik, amikor összeállítják és kifüggesztik az elfogadott ajánlattevők listáját is. A kikiáltásos árverésre 2003. ápr. 17-én, 11.00 órakor kerül sor a Temesvári Nyugat-romániai Regionális Kirendeltség székhelyén. A Cilindrul Rt. Calan kereskedelmi társaságra vonatkozó egyéb tudnivalók a Temesvári Nyu­gat-romániai Regionális Kirendeltségen, Roman Gábrieltől, tel. 056-292624,056-292625, fax: 056- 292626. Az APAPS ajánlatát illető bővebb tudnivalók a www.apaps.ro honlapon. Részvényesek Részvények sz.% APAPS 396 065 97.50 PPM 10 122 2,50 Összesen 406 187 100,00 Fő tevékenységi területe: öntöttvas előállítása. Társasági tőkéje (a cégbírósághoz - ORC - benyújtott legutóbbi bejegyzési kérésnek megfelelően): 10 154 675 ezer lej. Részvényesi struktúrája a legutóbbi bejegyzési kérésének megfelelően, 2001. ápr. 19-én.

Next