Romániai Magyar Szó, 2003. november (15. évfolyam, 4648-4677. szám)

2003-11-15 / 4662-4663. szám

2003. NOVEMBER 15-16., SZOMBAT-VASÁRNAP Közösségeink nélkül nem leszünk önmagunk „Egy kis népnek a kis hibák is nagy bajokat okozhatnak” Interjú dr. Egyed Ákossal, az Erdélyi Múzeum Egyesület elnökével Professzor úr, nagyváradi előadá­sában mondotta: az Erdély akadémiá­jának tekintett EME a helyi realitás talajából nőtt ki. Az EME nagyváradi fiók­­szervezetének konferenciáján viszony­lag sok fiatal kutató tartott előadást. Milyen a tudományos ifjúság helyzete Erdélyben, képesek vagyunk-e új fel­sőértelmiséget, utánpótlást kitermel­ni és a szülőföldön tartani őket, hiszen tőlük is füj­g, hogy milyen új irányt kap az erdélyi magyarság jövője? -Az utánpótlás alakulása jól halad. A Babes-Bolyain, a Sapientián és most már számos más egyetemen is tanul­nak magyarok, ezek egymás után hoz­zák ki az új promócióikat. A fel­­készültség színvonala növekvő, nem mondhatom, hogy nagyon magas, de növekvő. Érvényes ez az ifjúsági elitre, a legjobbakra, akik komolyan veszik az életet és készülnek a mun­kára. A tudományos utánpótlás belő­lük lesz, ők tudnak nyelveket, ők tud­ják, hogy nincs megállás az egyetemi diploma megszerzése után, azt követ­nie kell a tudományos fokozatok meg­szerzésének. Ami csak lépcsőzetesen képzelhető el, lépésről lépésre épül fel maga a dolgozat is amíg doktori tézis lesz belőle. Ezalatt formálódik a tu­dományos kutató, aki ettől kezdve már képes további pályáját, a körülmé­nyeknek megfelelően, alakítani. A gond az, hogyan tudjunk minél több fiatalt itthon tartani, még ha szűkösen is, de megélhetést biztosítani számukra, olyan szervezetekbe tömöríteni őket, melyek tartósak és kapcsolódnak a magyar és román tudományossághoz. Ez több mindentől függ: attól, hogy a magyar költségvetés képes lesz-e töb­bet áldozni e célra, s hogy a román fél hajlandó lesz-e ehhez hozzájárulni nagyobb mértékben. Az egyetemeken fiatalokat elég szép számban alkalmaz­tak, de korántsem elegendőt. Kisebb mértékben sikerült tudományos szer­vezetekben fiatal kutatókat alkal­mazni, nagyrészt ösztöndíjasokat. Fon­tos lenne az ösztöndíjak mennyisé­gének növelése, még összegben is, mert most olyan 3 milliónyi, ami arra elég, hogy megkapaszkodjon a fiatal. Családot alapozni rá még nem lehet. Elég viszont egy következő lépés kialakítására. Közben elvégzi a mes­terképzőt, már harmadéven be tud irat­kozni egy doktorátusra, esetleg szerez magának egy állást, még ha az nem is végleges. Ezzel időt nyer, el tud gon­dolkozni jövője felől. Minél több ilyen fiatalra lenne szükség, akit foglalkoz­tatni tudnánk, mert az idős nemzedék még hál’ Istennek van olyan állapot­ban, hogy tudja irányítani őket. - Tapasztalom, s ezt többen is szóvá tették már, hogy generációk hiányoz­nak a tudományos életből, pont az a közép­korosztály, amelyre a munka nagy részének kellene hárulnia. - A középgeneráció teljesen hiány­zik, de az én nemzedékem örömét leli abban, ha foglalkozhat fiatalokkal. Is­merek olyan 86 éves professzort, aka­démikust, aki öt emberrel foglalkozik rendkívül szigorúan. Sokszor panasz­kodnak, de jól haladnak. Megvan a lehetőség arra, hogy csoportokat ala­kítsunk ösztöndíjasokból, irányítjuk őket és próbálunk, bocsánat a szóért, „lobbizni” értük, hogy helyben marad­janak. - Mennyire tud hozzájárulni ehhez a MTA, milyen közös koncepciót si­került kidolgozni? - A Magyar Tudományos Akadé­mia azt javasolja: tartsatok otthon mi­nél több fiatal embert. - Lehet, de az elmúlt években ala­posan lefölözték az erdélyi magyar szürkeállományt... - Ez igaz, rengetegen elmentek, s ez folytatódik. Vízy E. Szilveszternél, az akadémia elnökénél többször jártam az ügyben, de az an­yagiak előterem­tése nem könnyű. Először is nagyon sokfelé osztódik el az összeg, amit a magyar költségvetés a tudomány ren­delkezésére bocsát. A Magyar Tudo­mányos Akadémia is meg akarja tar­tani a saját kutatóit, hogy ne menjenek nyugat felé nagyobb számban, mert őket is csábítja a jobb kereseti és kuta­tási lehetőség. Nem könnyű ezt meg­oldani, de létezik jószándék. A kö­vetkező években, ha a magyar gazda­ság bírni fogja, nagyobb dotációban részesítenek minket, az erdélyi tudo­mányos műhelyeket, remélhetőleg az Erdélyi Múzeum Egyesületet is. Akkor valóban azon leszünk, hogy ne csak történelem, nyelvészet, irodalomtör­ténet, filozófia, hanem minden fontos szakma meglegyen a mi szerke­zetünkben is. Nagy a szakosodás és ez biztosítja a szakmai továbblépést, azt a bizonyos adaptációt, amit a tudo­mányos műhelyekkel kapcsolatos ke­rekasztalnál említettünk. Új tudo­mányok, köztes tudományok szület­nek, két-három, eddig önálló tudomány összeolvad, szétválik. Készen kell áll­nunk ezek fogadására, a tudomány új differenciálódásának vagy integrá­lódásának folyamataira.­­ Az erdélyi magyar társadalomra jellemző pesszimizmus mennyire ural­kodott el a tudóstársadalmon, a tudo­mányos világon? - Annyi minden érte az erdélyi magyarságot, s a tudós magáénak érzi az egész közösség sorsát, hányatta­tását, szétszóródását, ami egyre erő­teljesebb lett 90 után, pedig azt hittük, egy másféle fordulat is történt. Ezen a pesszimizmuson túl, az erdélyi ma­gyarságnak nem szabad kihalnia, nem szabad feladnia. Például: itt az Euró­pai Unió, amitől sok tekintetben úgy félünk, de nemzetiségi szempontból - valahol nekünk ez az elsődleges -, azt hiszem, jobb lesz, mint így szétszórva, különböző nemzeti államokban, ame­lyekben erős a nemzetiségi kérdés és ahol a kisebbségi ember esélyegyen­lőségéről még nem beszélhetünk. Van egy határ, amin a nemzetiségi értelmi­ségi ember nem képes túllépni. Való­színű, az EU keretében a lehetőségek bővülni fognak, s ezt úgy tudom elkép­zelni, hogy nem adjuk fel a szülő­földet. A szülőföld kifejezés sosem avul el. A fiatalok elmennek, szétnéz­nek a világban, visszajönnek, tehát a több lábon élés kerül előtérbe, ez is az értelmiségi lét egy formája, akár egyik alapja is lehet. Mi, az idősek sokat szenvedtünk a bezártságtól és most is érezzük, mit jelent az, hogy nem jár­hattuk meg a nyugat-európai egyete­meket. Ez valószínűleg megadatik a fiataloknak és ezt ki is kell használni! Meg kell teremtenünk a lehetőséget arra, hogy elegendő számban vissza­jöjjenek. Nem kérhetjük, hogy a sem­mire tegyék, ha a tudását képtelen hasz­nosítani, ha nem tudja a jövőjét felé­píteni, akkor egy ideig kint fog marad­ni. Ebben a polgári világban nem lehet mindent arra építeni, hogy majd mások gondoskodnak rólam. Itt az egyénnek küzdenie kell a saját élete alakításáért. Közösség nélkül az egyén soha nem boldogult és ezután sem fog. Az individualizmus csak egy pontig vihető, azon túl már nem, mert ha fel­bomlanak a közösségeink, akkor nem leszünk önmagunk. Tehát nekünk az egyénre, az egyéniség fejlődésére kell gondolunk, s ugyanakkor a közösségre is. A közösséget fejlesztenünk, erősíte­nünk kell, a fiatalokkal is meg kell értetnünk, hogy ez közös ügy. - Érintőlegesen beszélt a régió­kutatásról... - Nagyon időszerű kérdés, Nyugat- Európa felől jött. Az EU is szorgal­mazza, és én úgy gondolom, hogy szá­munkra is nagyon fontos. Ezáltal köny­­nyebb az európai struktúrákban meg­találnunk Erdély helyét, ezért hangsú­lyoztam a történeti régiókat, ezek sajá­tosságait. Ha igaz az, hogy az Európai Unió nem törekszik a sajátosságok eltüntetésére - s reméljük, hogy így van -, akkor nekünk kétszeres erővel kell törekednünk a régiók sajátosságá­nak megőrzésére, pontosabban a ben­nük levő értékekre. A Partium kicsit más, mint Erdély, Bánát is, mint Par­tium, vagy Erdély, a Székelyföld, a volt szász területek mások, a román kultúra szintén sajátos, nem kell a határaikat összemosnunk, ezek sajá­tosságok, értékek és a régiókutatás ezt igyekszik hasznosítani, s ez nem csak a társadalom- és a humántudományok­ra vonatkozik, hanem a természettudo­mányokra is.­­ Említette az uniós csatlakozási folyamatot, hogyan tud ráhangolódni e folyamatra az erdélyi felső értel­miség, esetleg történt-e valamilyen konkrét lépés ezügyben? - Semmiféle elképzelésünk nincs, ezt férfiasan be kell vallani. Várjuk, hogy mi fog történni. Nagy az érdek­lődésünk és a kíváncsiságunk, hogy Magyarország hogyan fog boldogulni. Romániának 2007-ig van még ideje. Mi a magyar modellen keresztül bizonyos tapasztalatokat fogunk gyűjteni. Ma­gyarország, a Magyar Tudományos Aka­démia és a tudóstársadalom minden segítséget meg fog adni. Bízunk abban, hogy a román tudományos értelmiség is társ lesz ebben, az ő érdeke is, hogy tájékozódjon, esetleg mi továbbíthas­suk számukra azt, amit pluszban meg­tudhatunk a magyar példán keresztül. A tapasztalat mindenkinek kell. - Akkor ön szerint mégis csak elmond­ható, hogy mi, erdélyi magyarok meg­­menthetőek vagyunk a jövő számára? - Ha feladjuk a reményt elpusztu­lunk. Ne adjuk fel. Én azt mondom, hogy volt a magyarság még nehéz helyzetben és kimászott a kátyúból, vannak kedvező fordulatok is a történelemben. Ne gondoljuk, hogy mindig minden csak rosszabb lesz. A magyarságnak nagy tapasztalata van a túlélésben, az önösszeszedésben. Gróf Mikó Imre, aki az Erdélyi Múzeum Egyesületet alapította, mondotta: A magyarsággal kapcsolatban van egy olyan vélemény, hogy uralkodásra ter­mett, civakodó fajta, nem tud rabság­ban élni, annyira szereti a szabadságot, de ha kivívta, nem tud mit kezdeni vele. Én nem hiszem, hogy ezek csak a magyarság tulajdonságai volnának, de ha van egy cseppnyi igazság benne, tessék meggondolni, egy kis népnek a kis hibák is nagy bajokat okozhatnak. Én Mikó Imrének ezt a bölcs tanácsát ajánlanám mindenkinek, minden ma­gyarnak. Gondoljuk meg, fogadjuk meg, s a politikusaink is töprengjenek el ezen egy kicsit... Kérdezett: BALLA TÜNDE Fiatalok háza Fotó: Florin O. Andreescu / Ploiesti Névnap: Albert, Lipót. Egyéb névnap: Alberta, SZOMBAT Albertina, Artúr, Bogát, Dezső, Gertrúd, Ladomér, Leopold, Leopoldina, Richárd. Albert a német Adalbert rövidülése, jelentése: nemes, fényes. Fejedelmek, királyok viselték ezt a nevet. Albert Einstein német fizikus Nobel-díjat kapott kutatásaiért. A köztudatba mint a relativitás elméletének felfedezője vonult be. Albert Schweitzer orvos, teológus, zenetudós, humanista filozófus Nobel­­békedíjat kapott 1953-ban. Az afrikai Lambaréne missziós kórházában dolgo­zott hosszú évtizedekig. Viktória angol királynő férjéről, Albert hercegről kapta nevét a londoni koncertterem, az Albert Hall. Alberto Moravia népszerű olasz regényíró volt, több művét, így Az asszony meg a lánya címűt sikeres filmként is láthattuk. Lipót a német Leopold bajor változatából alakult, jelen­tése merész a nép között és a hadseregben. Katolikus naptár: Nagy Szt. Albert, Lipót. Református naptár: Lipót. Evangélikus naptár: Albert, Lipót. Unitárius naptár: Dávid Ferenc halálának napja. Artúr, Dezső Zsidó naptár: Chesván hónap 20. napja. Névnap: Ödön. Egyéb névnap: Ágnes, VAS­Á­RNAP Agnéta, Ede, Edmond, Gertrúd, Hilda, Otmár, Örs. Ödön az Eugen korai kiejtéséből származott, csak a XIX. században azonosították az Edmund, Edmond névvel. Ez a változás játszik fontos szerepet Jókai Mór: A kőszívű ember fiai c. regényében, ahol a fiatalabb testvér kivégzéséhez vezet a félreértés. Victor Hugo romantikus regényében, a Monte Christo grófjában a főszereplő tengerész eredeti neve az Edmond Dantes. Ödön von Horváth osztrák regé­ny és drámaíró volt. Leggyakrabban játszott színdarabja a kiesés a bécsi erdő. Katolikus naptár: Évközi 33. vasárnap. Skóciai Szt. Margit, Ödön. Református naptár: Ödön. Evangélikus naptár: Szentháromság ünnepe után utolsó előtti vasárnap. Ödön. Unitárius naptár: Bendegúz, Hanka. Zsidó naptár: Chesván hónap 21. napja. Epifánia - Mióta olyan nagy demokrata Iliescu? -Amióta lelövette a Legnagyobbat! (net) Figura-hírek (Gyergyószentmiklós­­­i Pál) • A Gyergyószentmiklósi Művelődési Központ fűtetlensége miatt a Figura Stúdió Színház a gyergyóditrói Mű­velődési Házban tartja új bemutató előadását november­ 15-én. A malom című, balladai motívumokra épülő mozgásszínházi előadás ren­dezője Uray Péter .Budapestről, zeneszerzője Könczey Árpád díszlet­­tervezője Bocskai Anna, szereplői Kolozsi Kilián, Tamás Boglár, Bajkó László, Blénessy Enikő, Polgár Emi­lia, Barabás Árpád és Fehérvári Péter. A 19 órakor kezdődő előadásra 18:15-kor a Művelődési Központ előtti térről induló autóbusz ingyene­sen szállítja a gyergyószentmiklósi közönséget. • November 5-én a kö­vetkező előadás próbáit kezdte meg a színház: a Fagyöngyszüret című, angol és skót népballadák szövegeire épülő előadást Barabás Olga szer­kesztette és rendezi, zenéjét a buda­pesti Darvas Ferenc zeneszerző sze­rezte. Az előadás a Figura Stúdió Színház és a marosvásárhelyi Ariel Ifjúsági és Gyermekszínház közös produkciójaként készül, a tervek szerint december 12-i bemutatóval. mában részletes tudnivalók olvas­hatók arról, miképpen folyik a ta­nárképzés a kolozsvári Babes- Bolyai Tudományegyetemen Gyújtogatót vizsgálnak (Kolozsvár / turós-Jakab) • A 33 esztendős Dan Gócán csütörtök haj­nalban gondolt egy nagyot, s magára gyújtotta házát! A tűzoltók még küz­döttek a lángokkal, amikor pár utcá­val odébb újabb tűzesethez riasztották őket. Gócán ezúttal lánytestvére, Ca­­melia házát gyújtotta föl. Mint utólag kiderült, az idegbeteg férfival csak akkor van baj, amikor iszik, s ez tör­tént szerdán este is. A gyújtogatási ügy a rendőrség munkasztalára került. 3. OLDAL Csokonai Vitéz Mihály a Petőfiben (Bukarest / Petőfi Ház) • Novem­ber 17-én, hétfő este 18 órakor a bu­karesti Petőfi Házban emlékezik meg a főváros magyarsága a 230 éve szü­letett nagy költőről. Méltatja Rein­hart Erzsébet egyetemi tanár. Az em­lékestet V. Szász István marosvásár­helyi képzőművész fémdombormű kiállításának megnyitója követi. Min­denkit szeretettel várnak e két bér­mentes rendezvényre. Az EU-tagjelöltek közül Romániában van a legkevesebb telefonvonal (Bukarest) • Az Európai Unióhoz való csatlakozásra váró országok közül Romániában van a legkevesebb fő telefonvonal: mindössze 18 jut 100 lakosra, áll az Eurostat 2003-as év­könyvében. Románia már 1995 óta folyamatosan az utolsó helyen szere­pel, a lista első helyezettje Ciprus, ahol a 100 főre jutó 58 telefonvonalszám, amely meghaladja az EU-s átlagot. Ami a vezetékes telefonra való előfi­zetések számát illeti, 2002 végén Ro­mánia ebből a szempontból is sereg­hajtó volt: 1000 lakosra mindössze 193 előfizetés jutott - derül ki az országos statisztikai intézet adataiból. Az EU- jelölt országok közül vezetékes tele­fonról hazánkból lehet a legdrágábban külföldre telefonálni. (gardianul) A Román Nemzeti Bank hivatalos devizaárfolyamai 2003. november 14-ére Devizanem Árfolyam 1 egységre, lejben 1 ausztráliai dollár 24622 1 kanadai dollár 26307 1 svájci frank 25437 1 cseh korona 1249 1 dán korona 5374 1 egyiptomi líra 5543 1 euró 39967 1 angol font 57548 1 magyar forint 155 100 japán jen 31565 1 moldovai lej 2559 1 norvég korona 4889 1 lengyel zloty 8722 1 svéd korona 4460 1000 török líra 23 1 USA dollár 34179 1­­ arany 434809 1 DST 49227 A Magyar Nemzeti Bank hivatalos devizaár­folyamai 2003. november 14-én: 1 euró = 258,92; 1 USA dollár = 221,53 HUF

Next