Romániai Magyar Szó, 2004. augusztus (16. évfolyam, 4914-4943. szám)

2004-08-31 / 4943. szám

2004. AUGUSZTUS 31., KEDD , 3. OLDAL EU-n innen, EU-n túl Hiánypótló B­rassó Expó Augusztus utolsó hetében a IX. Brassó Expó megszervezésére került sor a Cenk alatti városban. A vásárt az EXPO CENTER Kft., valamint a szegedi MAC-LINE STUDIO szervezte, támogatta a Brassó Megyei Ipari és Kereskedelmi Kamara, az ITD Hungary, illene az Új Kézfogás Közalapítvány. Az idei vásáron összesen 100 cég képvi­selője mutatta be termékeit, szolgálta­tásait. A Sportcsarnokban augusztus 25- 28 közt megrendezett kiállítással és vásárral egyidőben üzletember találko­zóra is sor került augusztus 26-án az ARO PALACE szállodában. A vásár megnyitásakor szervezett sajtótájékoz­tatón az EXPO CENTER képviselője el­mondta, hogy bár a román állam­ támo­­gatja a nemzetközi vásárokon résztvevő hazai cégeket, egyetlen romániai cég sem kérte vásári költségeinek 50%-ban való állami finanszírozását - bizonyára nem ismerte ezt a lehetőséget -, míg az expón résztvevő magyar cégek költsége­it majdnem teljes egészében megtérítik. Halász János Pált, az ITD Hun­gary romániai hálózatának képvise­lőjét, a Magyar Köztársaság Bukaresti Nagykövetségének gazdasági tanácso­sát kérdeztük ebből az alkalomból arról, hogy a két ország gazdasági kapcsolataiban milyen szerepe lehet egy általános vásárnak, s milyen je­lentősége van a Brassó Expónak Ma­gyarország és Románia kereskedelmi kapcsolataiban ?­­ Általában, amikor elszámoltatnak bennünket, fölmerül a kérdés, hogy egy ilyen vásárnak, kiállításnak mi a közvetlen üzleti haszna, ez a haszon azonban nem közvetlenül jelentkezik. Idén a Brassó Expót a legmagasabb támogatottsági fokozatba soroltuk, így az itt résztvevő magyarországi cé­geknek majdnem teljes költségét megtérítjük. Előfordul, hogy két­­három hétre, de van, amikor két­­három évre realizálódik a haszon. Látható volt a rendezvény sikere, hisz annak ellenére, hogy rendkívül kényes ez az augusztusi periódus, mégis nagy volt iránta az érdeklődés, ezért is támogattuk. Még augusztus végén is eljöttek ide ezek a cégek, ez azt jelenti, hogy érzik ennek a vásárnak a fontosságát. Az ilyen vásároknak meg­van a maga jelentősége, ugyanis két szomszéd országról van szó, ahol nagyon sokat tud mindenki egymásról, de itt alkalom van arra, hogy szemé­lyesen is találkozzanak az emberek, beszéljenek a lehetőségekről, az árut is megláthatják. Hiszem azt, hogy a Brassó Expó hiánypótló. A benyo­másom erről a városról a nagy romá­niai városközpontok között az volt, hogy alszik. Tudom, hogy gondok vol­tak itt a nehéziparral, autóiparral, más korszakban felépített iparágakkal, de azért a lehetőségek nem olyan kicsik itt. Most élénkebb lett a helyzet, be­szélgetve az új polgármesterrel éreztem azt, hogy itt dinamika lesz, tehát sze­rencsés pillanatban jöttünk. Mi ma­gunk támogattuk azt, hogy Brassóra többet figyeljünk, ha ez azt jelentené, hogy a magyar cégek, a tőke többet hasít ki ebből a „tortából”, akár üzlet­ben, akár befektetésben, akkor duplán megérte. Nagy haszna van annak, hogy mi komolyan vettük Brassót, s szeretnénk minél több magyarországi vállalkozásnak megmutatni itt a lehetőséget, kapcsolatba hozni az itteni partnerekkel. Meg fognak itt születni ezek az üzletek. • Milyen magyar tőkeberuházásokra számíthatunk a közeljövőben Brassó megyében? - Tudok én jónéhány ilyen irányú érdeklődésről, de az üzleti titkot én tiszteletben tartom. Nem azért utalok rá, mert ködösíteni akarok, hanem mert nem mindig jó az előkészítés fá­zisában kibeszélni a készülő beru­házást. A nagy magyar befektetők közül a jellegzetes bevásárló- és szóra­koztatóközpont-beruházó jön Brassó­ba, szerepel a terveiben, csak meg kell találnunk a megfelelő területet, a meg­felelő támogatást a város részéről. Biztos vagyok benne, hogy az idegen­­forgalomban is ki tud alakulni kap­csolat. Nem titok, hogy Coposu úr, aki a Román-Magyar Üzleti Tanács elnö­ke, az Ana Group szállodai csoport a Danubius Hotel’s-szel együttműködik, tehát a Romániai piacon is segítik egy­mást, küldik át egymásnak a vendé­geket. A Danubius kilenc országban van jelen, s ott propagálja az Ana Group éppen brassó-pojánai lehetősé­geit is. Jogos a turisztikai kollégám, Bíró Gáspár kérdése, hogy ugyan miért nem szervez Brassó nagyszabá­sú idegenforgalmi kiállítást, vásárt, amiben a Magyar Turizmus Rt. is bekapcsolódna. Itt a brassóiak azt vár­ják, hogy felfedezzük őket. A felfede­zés azonban nem eladás. Ehhez a fo­gadó félnek is munkát kell kifejtenie. Ebbe már mi is be szoktunk segíteni. Már ezen a kiállításon kapok egy projektet Brassó legjobb telekingatla­nairól, ahová tudnak jönni a magyar befektetők. Örülnénk neki, ugyanis a sztráda közelsége felértékeli. Brassó­ban a feldolgozóipar rendelkezik azzal a szakmai háttérrel, amire lehet építe­ni. Erre jó példa, hogy a szegedi ALU­­KONSTRTUKT ezt már felfedezte és egy acélszerkezet-üzemet fog itt épí­teni idén, amit legkésőbb jövő tava­szig be is fejez. Egyik legnagyobb lesz ezen a téren, mintegy másfélmillió eu­­rót ruháznak be, kihasználva Brassó­nak a jól képzett munkaerejét, illetve jó földrajzi fekvését. Nagy reménye­ket fűzök a RÁBA és a ROMAN kö­zötti kapcsolathoz. Már egész pálya­kezdő koromtól ismerem ezt a kapcsolatot. Akkor léteztek ilyen autóipari munkacsoportok, együttmű­ködési formák még a 70-es évek óta. Bevallom, még annak idején, mikor Horváth Ede volt a RÁBA vezérigaz­gatója, javasoltam neki, a nyolcvanas évek második felében, hogy vegye meg a ROMAN-t, tetszett is neki a gondolat, csak akkor nem így nézett ki a világ. Sajnálom, hogy akkor nem kö­vetkezett be, vagy legalább a 90-es évek elején. Most már nem ugyanaz a helyzet, a RÁBA sem az, ami volt, a ROMAN-nak is más a helyzete. A két cégnek éppen olyan a helyzete, hogy tudnának kooperálni. Az, ami a RÁBA-nál jó, európai színvonalú, elő­remutató, azt át is lehetne helyezni Brassóba, magyar tőkebefektetés for­májában. • Hogyan alakulnak Románia és Magyarország között a kereskedelmi perspektívák Magyarország uniós csatlakozása után? - Realista vagyok, kezdem a rosszal. Pillanatnyilag egy­fajta szűkü­lés van, egy megtorpanás az agrár­kereskedelemben, mert a 10 új tagál­lam belépése után már nincs CEFTA és kétoldali megállapodás, hanem csak az EU és a Románia közti kereskedel­mi megállapodás működik. Ez abban a formában, ahogy májusig fönnállt, már korszerűtlen, elavult. Az EU nem vette figyelembe az új belépőket, akik közt ott van Magyarország, Románia egyik - a hetedik legnagyobb - keres­kedelmi partnere is. A tárgyalások nagyon késve, lassan, de befejeződtek, láttam a tervezeteket, azonban nagyon szomorú vagyok, hogy a brüsszeli bü­rokrácia még nem jutott el oda, hogy asztalra tegye a két anyagot, s ezt aláírják a romániai partnerrel. Romá­niában felkészültek egy gyorsított hatálybaléptetéshez, a szándékok, sze­rintem, pozitívak, de a brüsszeli bürok­rácia okolható a megállapodás életbe nem léptetése miatt. Ez zavaró az agrártermékeknél, ugyanis olyan vá­mok maradtak érvényben, amelyek időszerűtlenek. Szomorú, hogy ez így van, hisz ez egy jó éve a mezőgazda­ságnak, mind a gabona-, mind a gyü­mölcstermesztés, például szőlő terén, biztos, a bor is nagyon jó lesz idén. Remélem, hogy ez az átmeneti prob­léma heteken belül megoldódik. Egyébként jó hatással van az uniós csatlakozás, az ipari kereskedelem jól fejlődik, a cégek egyre inkább rájön­nek, hogy egy EU-tag és egy csat­lakozó között léteznek olyan tipikus együttműködési formák, amelyeket az Unió pénzügyileg támogat, például ez a 2+1 támogatás, azaz két uniós és egy csatlakozó közti, amely kormánytól mikrovállalatig igaz. A határmenti övezetben ezen kívül működik a regio­nális együttműködésnek is a lehetősége, ami aztán kiemelten támogatott az Unióban. Romániában az előcsatlako­zási alapok soha nem látott mértékűek, több mint 10 milliárd euró áll rendelke­zésre. Ezeknek a kihasználásába nagyon szívesen bekapcsolódunk, tapasztalatát­adással, tanácsadással, közös munkával, illetve az itt magyar tőkével működő cégek is jogosultak erre a támogatásra. Nem identitásfeladás, ha kétnyelvűséget használunk, hanem egy előny. Magyar­­országon is az előcsatlakozási alapok kihasználása az utolsó periódusban ju­tott el arra a szintre, hogy ragyogóan ki­aknázzák. Ezért is van az, hogy Ma­gyarország nem nettó befizető idén, mert a most lehívható pénzek kiegyen­súlyozzák a befizetési kötelezettséget. Ez egy olyan dolog, amit meg kell ta­nulni. Ám, ahhoz képest, hogy milyen sürgető az idő, és mennyi pénz van, ne­kem túl lassúnak tűnik Romániában ez a dolog. Ismerem a román költségvetés által a kisvállalkozói programok kere­tében és az unió különféle módon nyúj­tott támogatási lehetőségeit, s szerintem nem használják ki ezeket elegen, nem ismerik. A romániai magyar vállalkozók számára még magyarra is lefordítottuk, mert ő magyar, de romániai adófizető, s az adójáért, minimum ismerje meg és vegye igénybe ezeket a forrásokat, ne csak a magyar állami támogatásban gondolkodjon, hanem tegye hozzá azt is, ami román állami pénzből és uniós pénzből elérhető... TORSO ÁRON ZOLTÁN Magyar-román üzletépítő program Határrégiós együttműködés A határrégiós együttműködés erősí­tésére magyar-román kis- és közép­­vállalkozói üzletépítő programot mű­ködtet a nyíregyházi PRIMOM Alapít­vány Tanácsadó és Információs Há­lózata, valamint Euro Info Központja - tájékoztatta a hálózat igazgató-helyette­se az MTI-t. A projekt négy magyaror­szági és négy romániai megye, Békés, Csongrád, Hajdú-Bihar, Szabolcs- Szatmár-Bereg, illetve Arad, Bihar, Szatmár és Temes vállalkozásait segíti a gazdasági kapcsolatok felvételében - mondta Neveles Eszter. Kiemelte: a két ország érintett körzeteiben működő export- és befektetőképes kis-, valamint középvállalkozásoknak a program kere­tében térítésmentesen nyújtanak külön­böző szolgáltatásokat, így például vállalják a külkereskedelemmel foglal­kozó vezetők, munkatársak képzését, naprakész információkkal látják el őket, partnertalálkozókat szerveznek részükre. A magyar vállalkozásoknak szeptember végéig Nyíregyházán és Debrecenben két-két alkalommal, kétnapos üzlet­építő képzést rendeznek, amelynek során felkészítik cégek képviselőit a magyar, a román és az uniós jog gazdaságot érintő követelményeire, továbbá a vállalatalapítással, az export­import finanszírozással és a vállal­kozásfejlesztéssel kapcsolatos tudniva­lókra. Az első partnertalálkozót, egy faipari beszállítói-kooperációs börzét, novemberre szervezik. A rendezvényre közel kétezer vállalkozást hívnak meg a négy magyar és a négy romániai me­gyéből. (MTI) Elemzők szerint A piacok Draskovics Tiborban látják a garanciát Gyurcsány Ferenc magabiztos több­séggel történt jelölése a piacok számára egyértelműen pozitív üzenetet hordoz, amelyet a jelenlegi költségvetési politika és a pénzügyminiszter megerősítésével lehet megpecsételni - mondták az MTI által meg­kérdezett elemzők az MSZP-kongresszus döntését követően. A külföldi befektetők bizalma akkor szilárdulhat meg az új kor­mány iránt, ha Gyurcsány Ferenc megtartja a jelenlegi szigorú költségvetési politikát, és „hitet tesz" Draskovics Tibor mellett - mond­ ta Karsai Gábor. A GKI Gazdaságkutató Rt. ügyvezető igazgatója szerint ez azt jelenti, hogy a bejelentett 4,6 százalékos GDP- arányos államháztartási hiányon nem szabad lazítani, mint ahogy a jövő évi 4,1 százalékos deficiten sem. Hozzátette, hogy az új miniszterelnök-jelölt kedvező üzenet a külföldi befektetőknek, amint azt a The Wall Street Journal európai kiadásában olvasni lehetett. Hasonló véleményt fogalmazott meg Heim Péter, az Aegon Magyarország Va­gyonkezelő vezérigazgatója. Az elemző úgy véli, hogy a 70 százalékos arányban megválasztott Gyurcsány Ferenc erős szo­cialista hátszelet kapott, iránta már most is megvan a piacok bizalma, ami teljes mértékben ellensúlyozhatja a miniszterel­nök lemondása miatt kialakult bizonytalan­ságot. „A piacok számára most Draskovics Tibor megerősítése lehet a legfontosabb üzenet, mivel benne látják a meghirdetett költségvetési szigor garanciáját" - mondta Heim Péter. Véleménye szerint, ha a kor­mány gyorsan feláll, akkor akár 50-100 bá­zisponttal is csökkenhetnek az állampapír­piaci hozamok a következő hetekben. Különleges gazdasági övezetek Indiában Különleges gazdasági övezetek megnyitását tervezi India a befekte­tések ösztönzése és a gazdasági fejlő­dés elősegítése céljából. 23 évvel Kína hasonló lépését követően az indiai kormány 21 speciális gazdasági öveze­tet (SEZ) jelölt ki 2003-ban. A konst­rukció előnyei egyértelműek: miköz­ben India 62 milliárd dollár értékben exportált javakat az elmúlt pénzügyi évben, a kínai Shenzen különleges gazdasági övezet 55 milliárd dollárt mindössze két hónap alatt. Az indiai iparszövetség szakértője szerint a kü­lönleges gazdasági övezetek katalizá­torként működhetnek közre az export/ GDP aránynak a jelenlegi 10 százalék­ról 20 százalékra történő emelésében. A különleges gazdasági övezetek létesítése jelentheti a kiutat India jelenlegi­­ meglehetősen alacsony kül­földi befektetés vonzó képességének tulajdonított - gazdasági patthelyzeté­ből. A negyedik legnagyobb bruttó ha­zai terméket előállító ázsiai gazdaság évekkel ezelőtt évi 10 milliárdos kül­földi befektetés bevonását tűzte ki cé­lul maga elé. Ehhez képest mindössze évi 3-4 milliárd dollárt sikerült bevon­nia. Kína különleges gazdasági öveze­tei létesítésük óta 70 milliárd dollár külföldi befektetésre tettek szert. Az egyik különleges gazdasági övezet a Bombay-i Jawaharlal Nehru kikötő, az ország egyik legmodernebb és legnagyobb forgalmat bonyolító áruforgalmi központja mellett épül 1800 hektáron. A beruházást a szin­gapúri Jurong Town Corp. végzi. A projekt 26 százalékos résztulajdonát az indiai állami tulajdonban lévő City and Industrial Development Corp. (CIDCO) tartja, a fennmaradó rész pe­dig három magánvállalat által alakított konzorcium tulajdonában van. A CISCO szerint eddig mintegy ötszáz cég jelezte érdeklődését az övezet iránt, többségükben ruhaipari, vegyi­pari, gépipari és ékszeripari vállalatok. Egyes szakértők kétkedéssel tekin­tenek a különleges gazdasági övezetek sikere elé Indiában, mivel azok létesí­téséhez előfeltételnek tekintik a kínai­hoz hasonló parancsuralmi rendszer meglétét, ami Indiában úgyis, mint a világ legnagyobb demokráciájában, teljességgel hiányzik. Az indiai lakos­ság nehezen tolerálja majd a gazdag­ság hivalkodó szigeteit a szegénység tengerében. (MTI/Reuters) TALON DF COMANDÄ Teütni CODEX FISCAL - Aüfc'NDA FISC Ali 2004 Nrm­eri fiznici sau persoanei._______________ ______________ Registrul comertului...............CUL...............Domeniu .1« «ctivitate______ Peix.wna contact____________...Strada................................ „Nr.___ el......Sc...Ap....Juxan­tate........................Jutier/Sector.___________ Cod partuL...............Telefon............fax______F.-manl__________ Pei­lm CIMIJ CODEX FISCAL­­ AGENDA 2004 am platit suma de 2.500,000 te ai mandat po$ül nr.----tlia...............transmit la adresa $.(:, 1RANS1L SA. Bucuresti, O.P. 33-C.P. 17­014820-fsm) cu c+din de plati nr........din.............in contul tenraralS C,TRANSIT S.A nr. ROSIRNCB5ÖIgÖOOÖ 19700001 desefcis la BCR Amentia WTC sau contul In TRLZORl­RIA Sector 1 501>91557256 Livrarea prin pusta este condition­at de ridicata numarului mandatului portal sau al irdinului de plata ;i­n data efectuarii pli­jii. Talonul se exportaza pe adresa: S.C. TRANSIT SA üu ch­risti. O.PJ3-C.P.17 -014820 Relatii suplim­entare C­ecily József, lel: 2243668. Fax: 224284$, e-ím­ál: rmnsz.pcnd­m PÉNZÜGYI KÖTELEZETTSÉGEK NAPTÁRA 2004 A „Carte de Drepturi" Kiadó forgalomba hozta CD-n, Doru Báján ügyvéd gondozásá­ban, PÉNZÜGYI KÖTELEZETTSÉGEK NAPTÁRA 2004 című, pénzügyi szabályozások törvénytárát. Ez tartalmazza, pénzügyi téren egyedileg, az érvényben levő 241 különböző pénzügyi kötelezettséget előíró hatósági szabályozásokat, külön feltüntetve valamennyi adófizetőt érintő rendelkezést és külön csak az egyes tevékenységekre, illetve adófizetőkre vonatko­zókat. A CD tárgyát képező szabályozások tartalmazzák úgy a természetes, mint a jogi sze­mélyek adókötelezettségeit. Az alkalmazott keresési program, lehetővé teszi a keresett információ szelektálását figyelembe véve a szabályozás elnevezését, az adókötelezett­ség tárgyát, tevékenységi területét, alkalmazásának időszakait, illetve az adókötelezett­séghez tartozó járulékos információkat, mint amilyenek a kamatok és büntetőkamatok, adómegállapításra jogosult hatóságok, fellebbezési lehetőségek.­­­ A rendszeres adófizetőnek kíván segíteni, nehogy hátralékba kerüljenek adófizetési kötelezettségeik teljesítésében, a CD,külön fejezete.. Ez tartalmazza a 2004. évre vonatkozó PÉNZÜGYI KÖTELEZETTSÉGEK NAPTÁRÁT. Ebben megtalálható, minden az adókra vonatkozó rendelkezésekben előírt befizetési határidő, feltüntetve a befizetési kötelezettség utolsó előtti napját és a benyújtandó okmányok letételének utolsó előtti nap­ját. Az alkalmazott program könnyű és gyors hozzáférést tesz lehetővé a keresett informá­ciók megszerzéséhez, a felhasznált Windows 95-től Windows 2000-ig terjedő rendszer biztosítja a CD számítógépre való áttételét. A CD a szabályozások hivatalos, román nyelvű szövegét tartalmazza. A CD-t megren­delni kívánók töltsék ki az alábbi megrendelőlapot és küldjék el a megadott címre.

Next