Romániai Magyar Szó, 2004. augusztus (16. évfolyam, 4914-4943. szám)
2004-08-31 / 4943. szám
2004. AUGUSZTUS 31., KEDD , 3. OLDAL EU-n innen, EU-n túl Hiánypótló Brassó Expó Augusztus utolsó hetében a IX. Brassó Expó megszervezésére került sor a Cenk alatti városban. A vásárt az EXPO CENTER Kft., valamint a szegedi MAC-LINE STUDIO szervezte, támogatta a Brassó Megyei Ipari és Kereskedelmi Kamara, az ITD Hungary, illene az Új Kézfogás Közalapítvány. Az idei vásáron összesen 100 cég képviselője mutatta be termékeit, szolgáltatásait. A Sportcsarnokban augusztus 25- 28 közt megrendezett kiállítással és vásárral egyidőben üzletember találkozóra is sor került augusztus 26-án az ARO PALACE szállodában. A vásár megnyitásakor szervezett sajtótájékoztatón az EXPO CENTER képviselője elmondta, hogy bár a román állam támogatja a nemzetközi vásárokon résztvevő hazai cégeket, egyetlen romániai cég sem kérte vásári költségeinek 50%-ban való állami finanszírozását - bizonyára nem ismerte ezt a lehetőséget -, míg az expón résztvevő magyar cégek költségeit majdnem teljes egészében megtérítik. Halász János Pált, az ITD Hungary romániai hálózatának képviselőjét, a Magyar Köztársaság Bukaresti Nagykövetségének gazdasági tanácsosát kérdeztük ebből az alkalomból arról, hogy a két ország gazdasági kapcsolataiban milyen szerepe lehet egy általános vásárnak, s milyen jelentősége van a Brassó Expónak Magyarország és Románia kereskedelmi kapcsolataiban ? Általában, amikor elszámoltatnak bennünket, fölmerül a kérdés, hogy egy ilyen vásárnak, kiállításnak mi a közvetlen üzleti haszna, ez a haszon azonban nem közvetlenül jelentkezik. Idén a Brassó Expót a legmagasabb támogatottsági fokozatba soroltuk, így az itt résztvevő magyarországi cégeknek majdnem teljes költségét megtérítjük. Előfordul, hogy kéthárom hétre, de van, amikor kéthárom évre realizálódik a haszon. Látható volt a rendezvény sikere, hisz annak ellenére, hogy rendkívül kényes ez az augusztusi periódus, mégis nagy volt iránta az érdeklődés, ezért is támogattuk. Még augusztus végén is eljöttek ide ezek a cégek, ez azt jelenti, hogy érzik ennek a vásárnak a fontosságát. Az ilyen vásároknak megvan a maga jelentősége, ugyanis két szomszéd országról van szó, ahol nagyon sokat tud mindenki egymásról, de itt alkalom van arra, hogy személyesen is találkozzanak az emberek, beszéljenek a lehetőségekről, az árut is megláthatják. Hiszem azt, hogy a Brassó Expó hiánypótló. A benyomásom erről a városról a nagy romániai városközpontok között az volt, hogy alszik. Tudom, hogy gondok voltak itt a nehéziparral, autóiparral, más korszakban felépített iparágakkal, de azért a lehetőségek nem olyan kicsik itt. Most élénkebb lett a helyzet, beszélgetve az új polgármesterrel éreztem azt, hogy itt dinamika lesz, tehát szerencsés pillanatban jöttünk. Mi magunk támogattuk azt, hogy Brassóra többet figyeljünk, ha ez azt jelentené, hogy a magyar cégek, a tőke többet hasít ki ebből a „tortából”, akár üzletben, akár befektetésben, akkor duplán megérte. Nagy haszna van annak, hogy mi komolyan vettük Brassót, s szeretnénk minél több magyarországi vállalkozásnak megmutatni itt a lehetőséget, kapcsolatba hozni az itteni partnerekkel. Meg fognak itt születni ezek az üzletek. • Milyen magyar tőkeberuházásokra számíthatunk a közeljövőben Brassó megyében? - Tudok én jónéhány ilyen irányú érdeklődésről, de az üzleti titkot én tiszteletben tartom. Nem azért utalok rá, mert ködösíteni akarok, hanem mert nem mindig jó az előkészítés fázisában kibeszélni a készülő beruházást. A nagy magyar befektetők közül a jellegzetes bevásárló- és szórakoztatóközpont-beruházó jön Brassóba, szerepel a terveiben, csak meg kell találnunk a megfelelő területet, a megfelelő támogatást a város részéről. Biztos vagyok benne, hogy az idegenforgalomban is ki tud alakulni kapcsolat. Nem titok, hogy Coposu úr, aki a Román-Magyar Üzleti Tanács elnöke, az Ana Group szállodai csoport a Danubius Hotel’s-szel együttműködik, tehát a Romániai piacon is segítik egymást, küldik át egymásnak a vendégeket. A Danubius kilenc országban van jelen, s ott propagálja az Ana Group éppen brassó-pojánai lehetőségeit is. Jogos a turisztikai kollégám, Bíró Gáspár kérdése, hogy ugyan miért nem szervez Brassó nagyszabású idegenforgalmi kiállítást, vásárt, amiben a Magyar Turizmus Rt. is bekapcsolódna. Itt a brassóiak azt várják, hogy felfedezzük őket. A felfedezés azonban nem eladás. Ehhez a fogadó félnek is munkát kell kifejtenie. Ebbe már mi is be szoktunk segíteni. Már ezen a kiállításon kapok egy projektet Brassó legjobb telekingatlanairól, ahová tudnak jönni a magyar befektetők. Örülnénk neki, ugyanis a sztráda közelsége felértékeli. Brassóban a feldolgozóipar rendelkezik azzal a szakmai háttérrel, amire lehet építeni. Erre jó példa, hogy a szegedi ALUKONSTRTUKT ezt már felfedezte és egy acélszerkezet-üzemet fog itt építeni idén, amit legkésőbb jövő tavaszig be is fejez. Egyik legnagyobb lesz ezen a téren, mintegy másfélmillió eurót ruháznak be, kihasználva Brassónak a jól képzett munkaerejét, illetve jó földrajzi fekvését. Nagy reményeket fűzök a RÁBA és a ROMAN közötti kapcsolathoz. Már egész pályakezdő koromtól ismerem ezt a kapcsolatot. Akkor léteztek ilyen autóipari munkacsoportok, együttműködési formák még a 70-es évek óta. Bevallom, még annak idején, mikor Horváth Ede volt a RÁBA vezérigazgatója, javasoltam neki, a nyolcvanas évek második felében, hogy vegye meg a ROMAN-t, tetszett is neki a gondolat, csak akkor nem így nézett ki a világ. Sajnálom, hogy akkor nem következett be, vagy legalább a 90-es évek elején. Most már nem ugyanaz a helyzet, a RÁBA sem az, ami volt, a ROMAN-nak is más a helyzete. A két cégnek éppen olyan a helyzete, hogy tudnának kooperálni. Az, ami a RÁBA-nál jó, európai színvonalú, előremutató, azt át is lehetne helyezni Brassóba, magyar tőkebefektetés formájában. • Hogyan alakulnak Románia és Magyarország között a kereskedelmi perspektívák Magyarország uniós csatlakozása után? - Realista vagyok, kezdem a rosszal. Pillanatnyilag egyfajta szűkülés van, egy megtorpanás az agrárkereskedelemben, mert a 10 új tagállam belépése után már nincs CEFTA és kétoldali megállapodás, hanem csak az EU és a Románia közti kereskedelmi megállapodás működik. Ez abban a formában, ahogy májusig fönnállt, már korszerűtlen, elavult. Az EU nem vette figyelembe az új belépőket, akik közt ott van Magyarország, Románia egyik - a hetedik legnagyobb - kereskedelmi partnere is. A tárgyalások nagyon késve, lassan, de befejeződtek, láttam a tervezeteket, azonban nagyon szomorú vagyok, hogy a brüsszeli bürokrácia még nem jutott el oda, hogy asztalra tegye a két anyagot, s ezt aláírják a romániai partnerrel. Romániában felkészültek egy gyorsított hatálybaléptetéshez, a szándékok, szerintem, pozitívak, de a brüsszeli bürokrácia okolható a megállapodás életbe nem léptetése miatt. Ez zavaró az agrártermékeknél, ugyanis olyan vámok maradtak érvényben, amelyek időszerűtlenek. Szomorú, hogy ez így van, hisz ez egy jó éve a mezőgazdaságnak, mind a gabona-, mind a gyümölcstermesztés, például szőlő terén, biztos, a bor is nagyon jó lesz idén. Remélem, hogy ez az átmeneti probléma heteken belül megoldódik. Egyébként jó hatással van az uniós csatlakozás, az ipari kereskedelem jól fejlődik, a cégek egyre inkább rájönnek, hogy egy EU-tag és egy csatlakozó között léteznek olyan tipikus együttműködési formák, amelyeket az Unió pénzügyileg támogat, például ez a 2+1 támogatás, azaz két uniós és egy csatlakozó közti, amely kormánytól mikrovállalatig igaz. A határmenti övezetben ezen kívül működik a regionális együttműködésnek is a lehetősége, ami aztán kiemelten támogatott az Unióban. Romániában az előcsatlakozási alapok soha nem látott mértékűek, több mint 10 milliárd euró áll rendelkezésre. Ezeknek a kihasználásába nagyon szívesen bekapcsolódunk, tapasztalatátadással, tanácsadással, közös munkával, illetve az itt magyar tőkével működő cégek is jogosultak erre a támogatásra. Nem identitásfeladás, ha kétnyelvűséget használunk, hanem egy előny. Magyarországon is az előcsatlakozási alapok kihasználása az utolsó periódusban jutott el arra a szintre, hogy ragyogóan kiaknázzák. Ezért is van az, hogy Magyarország nem nettó befizető idén, mert a most lehívható pénzek kiegyensúlyozzák a befizetési kötelezettséget. Ez egy olyan dolog, amit meg kell tanulni. Ám, ahhoz képest, hogy milyen sürgető az idő, és mennyi pénz van, nekem túl lassúnak tűnik Romániában ez a dolog. Ismerem a román költségvetés által a kisvállalkozói programok keretében és az unió különféle módon nyújtott támogatási lehetőségeit, s szerintem nem használják ki ezeket elegen, nem ismerik. A romániai magyar vállalkozók számára még magyarra is lefordítottuk, mert ő magyar, de romániai adófizető, s az adójáért, minimum ismerje meg és vegye igénybe ezeket a forrásokat, ne csak a magyar állami támogatásban gondolkodjon, hanem tegye hozzá azt is, ami román állami pénzből és uniós pénzből elérhető... TORSO ÁRON ZOLTÁN Magyar-román üzletépítő program Határrégiós együttműködés A határrégiós együttműködés erősítésére magyar-román kis- és középvállalkozói üzletépítő programot működtet a nyíregyházi PRIMOM Alapítvány Tanácsadó és Információs Hálózata, valamint Euro Info Központja - tájékoztatta a hálózat igazgató-helyettese az MTI-t. A projekt négy magyarországi és négy romániai megye, Békés, Csongrád, Hajdú-Bihar, Szabolcs- Szatmár-Bereg, illetve Arad, Bihar, Szatmár és Temes vállalkozásait segíti a gazdasági kapcsolatok felvételében - mondta Neveles Eszter. Kiemelte: a két ország érintett körzeteiben működő export- és befektetőképes kis-, valamint középvállalkozásoknak a program keretében térítésmentesen nyújtanak különböző szolgáltatásokat, így például vállalják a külkereskedelemmel foglalkozó vezetők, munkatársak képzését, naprakész információkkal látják el őket, partnertalálkozókat szerveznek részükre. A magyar vállalkozásoknak szeptember végéig Nyíregyházán és Debrecenben két-két alkalommal, kétnapos üzletépítő képzést rendeznek, amelynek során felkészítik cégek képviselőit a magyar, a román és az uniós jog gazdaságot érintő követelményeire, továbbá a vállalatalapítással, az exportimport finanszírozással és a vállalkozásfejlesztéssel kapcsolatos tudnivalókra. Az első partnertalálkozót, egy faipari beszállítói-kooperációs börzét, novemberre szervezik. A rendezvényre közel kétezer vállalkozást hívnak meg a négy magyar és a négy romániai megyéből. (MTI) Elemzők szerint A piacok Draskovics Tiborban látják a garanciát Gyurcsány Ferenc magabiztos többséggel történt jelölése a piacok számára egyértelműen pozitív üzenetet hordoz, amelyet a jelenlegi költségvetési politika és a pénzügyminiszter megerősítésével lehet megpecsételni - mondták az MTI által megkérdezett elemzők az MSZP-kongresszus döntését követően. A külföldi befektetők bizalma akkor szilárdulhat meg az új kormány iránt, ha Gyurcsány Ferenc megtartja a jelenlegi szigorú költségvetési politikát, és „hitet tesz" Draskovics Tibor mellett - mond ta Karsai Gábor. A GKI Gazdaságkutató Rt. ügyvezető igazgatója szerint ez azt jelenti, hogy a bejelentett 4,6 százalékos GDP- arányos államháztartási hiányon nem szabad lazítani, mint ahogy a jövő évi 4,1 százalékos deficiten sem. Hozzátette, hogy az új miniszterelnök-jelölt kedvező üzenet a külföldi befektetőknek, amint azt a The Wall Street Journal európai kiadásában olvasni lehetett. Hasonló véleményt fogalmazott meg Heim Péter, az Aegon Magyarország Vagyonkezelő vezérigazgatója. Az elemző úgy véli, hogy a 70 százalékos arányban megválasztott Gyurcsány Ferenc erős szocialista hátszelet kapott, iránta már most is megvan a piacok bizalma, ami teljes mértékben ellensúlyozhatja a miniszterelnök lemondása miatt kialakult bizonytalanságot. „A piacok számára most Draskovics Tibor megerősítése lehet a legfontosabb üzenet, mivel benne látják a meghirdetett költségvetési szigor garanciáját" - mondta Heim Péter. Véleménye szerint, ha a kormány gyorsan feláll, akkor akár 50-100 bázisponttal is csökkenhetnek az állampapírpiaci hozamok a következő hetekben. Különleges gazdasági övezetek Indiában Különleges gazdasági övezetek megnyitását tervezi India a befektetések ösztönzése és a gazdasági fejlődés elősegítése céljából. 23 évvel Kína hasonló lépését követően az indiai kormány 21 speciális gazdasági övezetet (SEZ) jelölt ki 2003-ban. A konstrukció előnyei egyértelműek: miközben India 62 milliárd dollár értékben exportált javakat az elmúlt pénzügyi évben, a kínai Shenzen különleges gazdasági övezet 55 milliárd dollárt mindössze két hónap alatt. Az indiai iparszövetség szakértője szerint a különleges gazdasági övezetek katalizátorként működhetnek közre az export/ GDP aránynak a jelenlegi 10 százalékról 20 százalékra történő emelésében. A különleges gazdasági övezetek létesítése jelentheti a kiutat India jelenlegi meglehetősen alacsony külföldi befektetés vonzó képességének tulajdonított - gazdasági patthelyzetéből. A negyedik legnagyobb bruttó hazai terméket előállító ázsiai gazdaság évekkel ezelőtt évi 10 milliárdos külföldi befektetés bevonását tűzte ki célul maga elé. Ehhez képest mindössze évi 3-4 milliárd dollárt sikerült bevonnia. Kína különleges gazdasági övezetei létesítésük óta 70 milliárd dollár külföldi befektetésre tettek szert. Az egyik különleges gazdasági övezet a Bombay-i Jawaharlal Nehru kikötő, az ország egyik legmodernebb és legnagyobb forgalmat bonyolító áruforgalmi központja mellett épül 1800 hektáron. A beruházást a szingapúri Jurong Town Corp. végzi. A projekt 26 százalékos résztulajdonát az indiai állami tulajdonban lévő City and Industrial Development Corp. (CIDCO) tartja, a fennmaradó rész pedig három magánvállalat által alakított konzorcium tulajdonában van. A CISCO szerint eddig mintegy ötszáz cég jelezte érdeklődését az övezet iránt, többségükben ruhaipari, vegyipari, gépipari és ékszeripari vállalatok. Egyes szakértők kétkedéssel tekintenek a különleges gazdasági övezetek sikere elé Indiában, mivel azok létesítéséhez előfeltételnek tekintik a kínaihoz hasonló parancsuralmi rendszer meglétét, ami Indiában úgyis, mint a világ legnagyobb demokráciájában, teljességgel hiányzik. Az indiai lakosság nehezen tolerálja majd a gazdagság hivalkodó szigeteit a szegénység tengerében. (MTI/Reuters) TALON DF COMANDÄ Teütni CODEX FISCAL - Aüfc'NDA FISC Ali 2004 Nrmeri fiznici sau persoanei._______________ ______________ Registrul comertului...............CUL...............Domeniu .1« «ctivitate______ Peix.wna contact____________...Strada................................ „Nr.___ el......Sc...Ap....Juxantate........................Jutier/Sector.___________ Cod partuL...............Telefon............fax______F.-manl__________ Peilm CIMIJ CODEX FISCAL AGENDA 2004 am platit suma de 2.500,000 te ai mandat po$ül nr.----tlia...............transmit la adresa $.(:, 1RANS1L SA. Bucuresti, O.P. 33-C.P. 17014820-fsm) cu c+din de plati nr........din.............in contul tenraralS C,TRANSIT S.A nr. ROSIRNCB5ÖIgÖOOÖ 19700001 desefcis la BCR Amentia WTC sau contul In TRLZORlRIA Sector 1 501>91557256 Livrarea prin pusta este conditionat de ridicata numarului mandatului portal sau al irdinului de plata ;in data efectuarii plijii. Talonul se exportaza pe adresa: S.C. TRANSIT SA üu christi. O.PJ3-C.P.17 -014820 Relatii suplimentare Cecily József, lel: 2243668. Fax: 224284$, e-ímál: rmnsz.pcndm PÉNZÜGYI KÖTELEZETTSÉGEK NAPTÁRA 2004 A „Carte de Drepturi" Kiadó forgalomba hozta CD-n, Doru Báján ügyvéd gondozásában, PÉNZÜGYI KÖTELEZETTSÉGEK NAPTÁRA 2004 című, pénzügyi szabályozások törvénytárát. Ez tartalmazza, pénzügyi téren egyedileg, az érvényben levő 241 különböző pénzügyi kötelezettséget előíró hatósági szabályozásokat, külön feltüntetve valamennyi adófizetőt érintő rendelkezést és külön csak az egyes tevékenységekre, illetve adófizetőkre vonatkozókat. A CD tárgyát képező szabályozások tartalmazzák úgy a természetes, mint a jogi személyek adókötelezettségeit. Az alkalmazott keresési program, lehetővé teszi a keresett információ szelektálását figyelembe véve a szabályozás elnevezését, az adókötelezettség tárgyát, tevékenységi területét, alkalmazásának időszakait, illetve az adókötelezettséghez tartozó járulékos információkat, mint amilyenek a kamatok és büntetőkamatok, adómegállapításra jogosult hatóságok, fellebbezési lehetőségek. A rendszeres adófizetőnek kíván segíteni, nehogy hátralékba kerüljenek adófizetési kötelezettségeik teljesítésében, a CD,külön fejezete.. Ez tartalmazza a 2004. évre vonatkozó PÉNZÜGYI KÖTELEZETTSÉGEK NAPTÁRÁT. Ebben megtalálható, minden az adókra vonatkozó rendelkezésekben előírt befizetési határidő, feltüntetve a befizetési kötelezettség utolsó előtti napját és a benyújtandó okmányok letételének utolsó előtti napját. Az alkalmazott program könnyű és gyors hozzáférést tesz lehetővé a keresett információk megszerzéséhez, a felhasznált Windows 95-től Windows 2000-ig terjedő rendszer biztosítja a CD számítógépre való áttételét. A CD a szabályozások hivatalos, román nyelvű szövegét tartalmazza. A CD-t megrendelni kívánók töltsék ki az alábbi megrendelőlapot és küldjék el a megadott címre.