Romániai Magyar Szó, 2004. augusztus (16. évfolyam, 4914-4943. szám)

2004-08-31 / 4943. szám

________JVK HONI V­alL­á­s­á­ig 4. OLDAL 2004. AUGUSZTUS 31., KEDD Névnap: Erika, Bella. Egyéb névnap: Albertina, Aidán,­­­ EDD Arisztid, Hanga, Izabella, Paulina, Rajmund, Rajmunda, Ramóna. Erika a germán Erik latinos formájának női alakja, jelentése: nagyra becsült. Miklósa Erika napjaink szárnyaló tehetségű szopránénekesnője, aki a New York-i Metropolitan-ben októberben­­ énekli első alkalommal, de pályáján 200-adszor Mozart Varázsfuvolájából az Éj királynője szerepét. Katolikus naptár: Szt. Arisztid, Bella, Erika. Református naptár: Erika. Evangélikus naptár: Erika, Bella. Unitárius naptár: Erika, Paulina, Hanga. Zsidó naptár: Elül hónap 14. napja. BALOGH JÓZSEF bökverse Kiváltság Bolond botlik kétszer is egy kőbe, kormányelnök pedig a mennykőbe. Jó vicc! - Miért csíkos a tigris? - Mert rács mögött sült le. (Családi Kör) Kevesebb mint tavaly (Sepsiszentgyörgy / flóra) • Háromszék méhészei valamivel több mint 80 tonna mézet pergettek. Az üzem­ág fejlesztéséért bábáskodók ennél na­gyobb pergetési mérlegre számítottak, ám megalapozottnak tűnik az a véle­mény, hogy a szezonzárásra összegyűl a tavalyi száztonnás teljesítmény. Hogy ennél is nagyobb teljesítményre lenne szükség az üzemág felfuttatásáért, nos e tekintetben talál a szó a méhészek kö­zött. A feleletet váró kérdés: miként le­hetne a megye adottságait a mézgyűj­tésre a családok számának gyarapításá­val, de a kaptárhozam növelésével is si­keresebbé tenni? Mint ahogy az is törek­vés tárgya, hogy a készletet miként le­hetne külföldön - és nyilván jobb áron - értékesíteni. A Petőfi-emlékhelyek ifjú küldöttei V. találkozója (Szatmárnémeti / rmsz) • 2004. szep­tember 3-án, pénteken kezdődik Kohón a Petőfi-emlékhelyek ifjú küldöttei V. találkozója, az Erdélyi Magyar Köz­­művelődési Egyesület, Erdőd és Nagy­károly RMDSZ szervezetei, a Kaffka Margit Művelődési Társaság és a Szat­márnémeti Kölcsey Kör közös rendez­vénye. Előadás és kerekasztal-beszél­­getés lesz a Petőfi-kutatás és -emlék­helyek kérdéseiről a­­ Kölcsey Ferenc Főgimnázium dísztermében (P­ ta Pacsi - Béke tér 2 - a Láncos templom mellett). Felkért előadók: Dávid Gyula, iroda­lomtörténész (Kolozsvár), Margócsy István, egyetemi tanár (Budapest), Szabó Levente, egyetemi tanársegéd (Kolozs­vár), Ratzky Rita, a Petőfi Irodalmi Mú­zeum főigazgatója (Budapest). 2004. szeptember 4-én, szombaton a Szatmár­németi Római Katolikus Püspökség ká­polnájának megtekintése van a prog­ramban, majd a szatmárnémeti Petőfi­­emléktábla megkoszorúzása, melyet ünnepi megemlékezés követ az erdődi Petőfi-emlékműnél, köszöntőt mond: Muzsnay Árpád, az EMKE alelnöke, Ovidiu Duma, Erdőd polgármestere és Szakács Imre, fürdőd RMDSZ -elnöke, beszédet tart Dávid Gyula, irodalomtör­ténész, az EMKE tiszteletbeli elnöke (Kolozsvár), Ratzky Rita, a Petőfi Irodalmi Múzeum főigazgatója. Ünnepi műsort mutatnak be a Petőfi emlékhe­lyek V. találkozóján résztvevő fiatalok. Délután ünnepi megemlékezés lesz a nagykárolyi Petőfi-szobornál. Köszön­tőt mond: Bekő Tamás, Nagykároly pol­gármestere, beszédet tart: Dávid Gyula, irodalomtörténész, az EMKE tisztelet­beli elnöke (Kolozsvár), Margócsy Ist­ván, egyetemi tanár (Budapest). Ünnepi m­ű­sor következik a Petőfi emlékhelyek V. találkozóján résztvevő fiatalok részvé­telével, fellép a nagykárolyi Kalazanci Szent József plébánia kórusa is. A műsort vezeti: Vincze András, tanár. Majd ismerkedés következik Nagyká­roly történelmi és irodalmi emlékeivel. Szeptember 5-én, vasárnap indulás Koh­­tóra, rövid megálló Misztótfaluban, ünnepi istentisztelet Kohtón, a koltói Petőfi ünnepség kezdete. A 210 éves Végvár igazi testvérre talált (Temesvár /­pataki) • Az augusztus 28-29-e között, a falu telepítésének 210. évfordulóján megszervezett Végvári Falunapok megnyitó ünnepsége alkal­mat adott a Tolna megyei Decs (Magyar­­ország) és a Temes megyei Végvár tes­­vérkapcsolatát szentesítő szerződés alá­írására. A két település együttműködé­sének erővonalait felvázoló, magyar és román nyelven írt dokumentumot Val­­kai Németh György végvári alpolgár­mester és Biczó Ernő, Decs nagyközség polgármestere látta el , kézjegyével. A testvértelepülési kapcsolat a decsieket és a végváriakat egymáshoz fűző rokoni kapcsolatok alapján jött létre: egy kiegyezés utáni újabb telepítési hullám a Sárközből érkezett családokat hozott Végvárra, közülük néhányan ma is tartják a bánsági rokonságot. 2002-ben a közös gyökereket kutató decsi kül­döttség érkezett a bánsági szórvány­magyarság valódi végvárát jelentő köz­ségébe, majd, miután az önkormány­zatok is rábólintottak a tervezetre, 2004 augusztus 28-án sor kerülhetett a test­vértelepülési szerződés aláírására. A fa­lurombolás idején Végvárt „örökbe fo­gadó”. 1990-ben elsőként jelentkezett a franciaországi Cahuzac sur Vere és a hagyományápolásban sokat segítő Cson­­grád megyei Röszke után Decs lett Végvár harmadik testvértelepülése. Ä. Premier protokollum (Arad / péterszabó) • Országos vi­szonylatban eddig páratlan kezdeménye­zés született a napokban Aradon. A par­lamentben nem képviseltetett pártokhoz felhívást intézett Sorin Prisca, a Cons­tantin Titel Petrescu Szociáldemokrata Párt Arad megyei elnöke, arra buzdítva az érintetteket, hogy fogjanak össze és együtt ügyeljenek a közelgő parlamenti választások tisztaságára, próbálják megelőzni az esetleges visszaéléseket és politikai nyomásokat. A kezdemé­nyező párton kívül a Román Nemzeti Egységpárt, a Szocialista Szövetségi Párt, az Új Nemzedék Párt és a Nyugdí­jasok Pártja írták alá a protokollumot és az alapítók országos méretűvé szeret­nék tenni a szerintük „csupán technikai, nem pedig politikai” egyezményt. A Román Nemzeti Bank hivatalos devizaárfolyamai 2004. augusztus 31-ére Devizanem Árfolyam 1 egységre, lejben 1 ausztráliai dollár 24161 1 ausztráliai dollár 23771 1 kanadai dollár 25835 1 svájci frank 26587 1 cseh korona 1288 1 dán korona 5509 1 egyiptomi líra „ 5452 1 euró 40969 1 angol font 60839 1 magyar forint 165 100 japán yen 30906 1 moldovai lej 2808 1 norvég korona 4902 1 lengyel zloty 9204 1 svéd korona 4485 1000 török líra 23 1 USA dollár 34008 1 g arany 443145 1 DST 49550 A Magyar Nemzeti Bank hivatalos deviza­­árfolyamai 2004. augusztus 31-én: 1 euró = 249,18, 1 LISA dollár = 207,06 HUF. Eckstein-Kovács Pétert államelnökjelöltnek javasolták A Kolozs Megyei Küldöttek Tanácsa (KMKT) Eckstein-Ko­vács Pétert javasolja államelnökjelöltnek. A titkos szavazáson 50 leadott szavazatból 45 igenlő volt, egy érvénytelen, 4-en ellene szavaztak. Őt találták tehát a jelenlevők a legalkalmasabbnak arra, hogy az RMDSZ-ben levő megosztottság helyzetében mind­két tábor igényeit messzemenően kielégíti. Eddigi munkásságával bizonyította, az államelnökjelölttel kapcsolatos politikai elvárá­soknak képes megfelelni. Mint gyakorló jogász kitűnően ismeri a jog útvesztőit, mint kisebbségügyi tárca nélküli miniszter bizo­nyított, és nemzetközi viszonylatban is elismert RMDSZ-es poli­tikus. Ugyanakkor a tagság véleménye szerint rendelkezik olyan karizmával, ami szükséges egy ilyen alkalomra. Ez volt a kolozs­vári válasz az ügyvezetőség levelére, melyet azzal a céllal bocsá­tott ki, hogy konzultáljon a területi elnökökkel. Legyen-e elnök­jelölt, és ha igen, akkor az a megye szerint ki legyen? - ez volt a kérdés. A válasz tehát: Eckstein-Kovács Péter RMDSZ-szenátor. Megtárgyalták a helyhatósági választások alkalmával felme­rült pénzügyi problémákat is. Egy kevés tartozáson kívül, min­dent rendben találtak. A számvevőszék elfogadta a jelentést. Azt is elhatározták, hogy az előválasztások alkalmával a legnagyobb nyitottságot támogatják, senki ne legyen, akit megakadályoz­nának abban - ha megfelel az elvárásoknak -, hogy megméret­tessék. Az RMDSZ belső törvénye azt írja elő, a jelöltnek RMDSZ-tagnak kell lennie. Maga a tanácskozás, mely több órát tartott, jó ütemű volt. A helyhatósági kampányügyet lezárták, és elkezdődik az őszi kampány, melynek jelentősége az országban élő magyarság számára ismert. El kell érni az 5%-ot, és ezzel bejutni a Parla­mentbe, amely lehetőséget ad arra, hogy képviselete legyen az ország magyarságának a román politikai életben. Komoly viták hangzottak el a jelöltállítással kapcsolatban is. Ha jól meggon­doljuk, minden szóba jött, ami most a megye magyarságát érinti. Arról is döntöttek, a szeptember 4-i SZKT-ülésre kik mennek, és milyen üzenetet fogalmazzanak meg. Számunkra nem volt közömbös az a részletekbe menő vita sem, amely a főtéri gödrökkel volt kapcsolatos. Ahhoz, hogy a vá­ros Fő terét fölvegyék a világörökségi listára, az eredeti állapotot kell visszaállítani. A városi tanácsban az RMDSZ tisztségviselői­nek el kell érniük, hogy ez a visszarendezés minél előbb meg­történjék. Lehetőleg úgy történjék meg, ahogy a város lakosainak többsége kívánja, és ne egy szűk, beteges nacionalizmustól csö­pögő csoport akarata érvényesüljön. CSOMAFÁY FERENC Széchenyi Istvánra emlékeztek Kőszegremetén „Nem száj­ hazafiakra, hanem tett­ hazafiakra van szükségünk”! Mint más alkalommal már szóltunk róla, a kis avasi magyar falu határában, pontosabban a település fölötti dombon áll Erdély és Partium mindmáig egyetlen szabadtéri Széchenyi emlékműve, melyet 1861-ben, mindjárt a „leg­nagyobb magyar halála után egy esztendővel emelt az itteni református közösség. Mióta szabadon ünnepelhetjük történelmi szemé­lyiségeinket, Remetén a falunap rendszerint a gróf Széchenyi Istvánra való emlékezés napja is. A múlt hét végén is az volt. A hagyo­mányokhoz híven, az ünnepség a református templomban kezdődött, ahol Sziszik József lelkipásztor hirdetett igét, majd ezt követően a sokadalom megismerhette azt a kopjafát, amelyet három éve a millenniumi évfordulóra emelt ideiglenes kopjafa helyett emeltek a templomkertben. Készítője a faluhoz családi szálakkal kötődő szatmári faragómester, Bú József, akinek nem sokkal később a kultúr­­házban egy érdekes kiállítása nyílt. A történelmi Magyarország 72 vármegyéjének címerét és több magyar történelmi szimbólumot, számos erdélyi fejedelem és az aradi vértanúk faragott portréit állította közszemlére. Nem akármilyen élményt nyújtott ez az eredeti múltidézés, nem véletlen, hogy B. Józsefet már a megnyitón többfelé is meghívták „faragott történelmével”. Az ünnepség a Széchenyi-emlékoszlopnál folytatódott, ahol először Pécsi Mária budapesti tanárnő, az egyik legrégebbi magyar civilszer­vezet, az Országos Széchenyi Kör alelnöke, az ifjúsági szárny vezetője tartott beszédet. Örömének adott hangot, hogy Budapesttől Brassóig, Mohácstól Szatmárnémetiig sok fiatal eljött Kőszegremetére a legnagyobb ma­gyarra emlékezni. „Ma is kellenek Széchenyik, hisz nagyon sok a tennivalónk, s nekem az ifjakról az jut eszembe, hogy lehet, éppen itt köztünk van az is, aki korunk legnagyobb ma­gyarja lehet. Ma is fölötte érvényes Széchenyi mondása, mely szerint nem száj­ hazafiakra, hanem tett­ hazafiakra van szükségünk". Varga Attila parlamenti képviselő az ünnepelt nagy művét, a Hitelt idézve beszélt arról, hogyan tehetjük élhetőbbé jövőnket, hogyan korszerűsíthetjük gazdaságunkat, formálhatjuk demokratikusabbá közéletünket. Kereskényi Sándor szenátor egy Széchenyi­­idézettel kezdte: „A ha?a pillanata drága, a hosszú beszéd olcsó.” így rövid beszédében arról szólt, hogy mit üzen nekünk, mai ma­gyaroknak Széchenyi, s mit kell és lehet tenni olyan kicsi közösségben is, mint a kőszegre­metei. Aztán megható pillanatok következtek: a 80 éves Dohi Károly, Remete élő emlékezete nagyszüleit felidézve mesélt a Széchenyi­­emlékmű felállításának körülményeiről, arról a hazafias nekibuzdulásról, ami akkor jellemezte a magyarságot, majd felidézte, hogy kamasz­fiúként miként élte meg azt a napot, amikor 1938- ban a román határőrök Gracescu kapitány paran­csára le akarták dönteni a hat méter magas kőobeliszket, de nem sikerült nekik, mert „az egész falu, az egész magyarság tartotta”. Koszorúzás következett, melyen a Széche­nyi Kör koszorúit az egész Kárpát-medence magyarságát képviselő fiatalok helyezték el, az RMDSZ nevében Kereskényi Sándor, Varga Attila és Erdei D. István parlamenti képviselők koszorúztak. Gyulai István tárogatóművész Kossuth-nótát játszott. Délután a falu központjában szórakoztató műsorokat tartottak. Nagy Orbán és Anikó szí­nészpáros két órán át „bűvölte" a gyermekeket, miközben az EKE Fülöp Szabolcs vezetésével ügyességi versenyeket szervezett. Végül haj­nalig tartó utcabál zárta a falunapot, melyen a Gyulai Lóránd vezette Nosztalgia-együttes szolgáltatta a zenét. SIKE LAJOS A Komáromban még 1993. szeptember 21-én ünnepélyesen leleplezett emlék­tábla domborműve Vetró András kézdivásárhelyi szobrászművész alkotása Ezeresztendős egyházalapításra emlékeztek Ezer éve annak, hogy Szent István király létrehozta a Magyarországot meg­erősítő vármegyerendszert, és mega­lapította az első tíz püspökséget. Egyes hagyományok szerint az utóbbiak közé tartozott a bihari püspökség is, amelyet egyháza leromboltatása után mintegy félszáz évvel Szent László helyeztetett át Nagyváradra, a biztonságosabb Se­bes-Körös mentére. A bihari egyházalapítás ezeréves év­fordulójának megünnepléséért vasárnap celebráltak ünnepi szentmisét a bihari megyeszékhelyhez közeli Bihar község­ben, ahová egyházi és világi notabilitá­­sok érkeztek a magyar konzulátus, a HTMH, az RMDSZ, a megyei önkor­mányzat képviseletében, a helyiekkel közösen zsúfolásig megtöltve a római katolikus templomot. Szentbeszédében Tempfli József nagyváradi római kato­likus megyéspüspök hangsúlyozta: itt az ideje, hogy a nagyváradinál régebbi nem­zeti kegyhelyeinket is kiemeljük a feledés homályából. Ilyen Bihar is, amelynek földvárában Szent László sok időt töltött, s itt állhatott a nagyváradit megelőző bihari püspökség is. „Hiszem, hogy velünk együtt ünne­pelnek őseink” - magyarázta az egy­házfő, aki szerint Szent Istvánban a mél­­tóságos nagy királyt, a tiszta életű em­bert és egyházának szentjét egyaránt tiszteljük. Nyomdokain haladva biztos jövőt teremthet magának a magyarság még az olyan megosztottságoktól és tü­relmetlenségektől terhelt korban is, mint a mostani. A szent király azon kiváló­ságok közül való volt, akiknek gondo­latai, szavai és cselekedetei is összhang­ban vannak, hangsúlyozta a bihari fő­pap. Majd hozzátette: a világ alakulását, a nemzetek jövőjét az istváni nagyságok hosszú időre meghatározzák. Szent Ist­ván felismerte népe érdekét, ő volt az, aki beléptette az európai közösségbe. „A mi népünk nő, és növekvő politikai, gaz­dasági tekintélye lesz” - mondta derűlátóan a püspök. Az állam és egyházalapítás ezer esztendeje múltán új idők új feladatai előtt állunk, teljesítésük azonban csak Szent István szellemében lehetséges, a jóság elhintésével. Egy népnek akarnia kell a megújulást, és kö­vetendő mintát kell kapnia, ez lehet az államalapító szent király. A szentmise keretében a megyéspüs­pök egy Szent Istvánt és egy Szent Lász­lót ábrázoló festménnyel ajándékozta meg a bihari gyülekezetét, megáldva a képeket, alkotójukat és a megajándéko­zottakat. A templom kertjébe vonuló tö­meg pedig egy kétméteres, bronzból ké­szülő Szent István-szobor alapkőletéte­lének lehetett tanúja. A nagyváradi egy­házmegye, a bihari plébánia és önkor­mányzat, a Bihar megyei RMDSZ és a megyei önkormányzat közösen írt alá alapító levelet, amelybe beleíratott, hogy 2005 nyarára állni fog a szobor. Szent István életéből történelemórát tartva köszöntötte vendégeiket Nagy Gi­zella, bihari polgármester is, aki beval­lotta, megremegett keze az okirat aláírá­sakor, hiszen nem más a tét, mint annak a Szent István királynak emléket állítani, akinek hitéből, szeretetéből erős, büszke nemzet virágzott fel ezer esztendeje. Ez alkalomból jelentette be a nagyvá­radi egyházmegye feje, hogy hamarosan Szentjobbon, a másik nemzeti kegyhe­lyen is újabb emléket állítanak, Szent István szobra után most a jobbot védő Mercurius apátnak. BÁLLÁ TÜNDE

Next