Röplabda, 1974 (12. évfolyam, 1-12. szám)
1974-01-01 / 1. szám
ÚJÉVRE Az új év, amelybe léptünk, fontos éve röplabda sportunknak. 11?'/'-ben Mexikóban Világbajnokságon mérik össze erejüket a legjobbak. Sorsolásunk kedvezőnek mondható, férfi és női csapatunk eséllyel pályázik a hatos döntőbe jutásra. Köztudott, hogy a válogatottak szereplése milyen következményekkel jár az erkölcsi elismerés, a sportág általános megítélése és az anyagi ösztönzés terén. Biztos vagyok benne, hogy sportegyesületi szakosztályaink átérzik a saját szerepük fontosságát és mind szakmai munkájukban, mind a válogatott keretekkel való gyümölcsöző együttműködés terén a közös célt, a jó világbajnoki szereplést igyekeznek szolgálni. Ha az ezévi feladatok sikeres megoldása elsősorban a válogatottat adó egyesületek munkájával függ össze, a jövő feladataiból sokkal szélesebb körben kell részt vállalni. Akik szemmel kísérik a nemzeetközi erőviszonyokat, láthatják, hogy évről-évre élesedik a küzdelem. Új országok törnek az élvonalba vagy döngetik annak kapuját,a hagyományosan erős országok csapatai egyre magasabb szintű teljesítményt nyújtanak a pályákon. Amint emelkedik a Nemzetközi Röplabda Szövetségben hivatalosan,nyilvántartott röplabdázó országok száma, - ma 116, de az idén 121-re emelkedik - úgy kell egyre több és több nagyon erős "nagy csapattal" számolni a nemzetközi tornákon és már szinte alig lehet megvonni az "élvonal" alsó határát. Ebben az egyre élesedő versengésben nagyon nehéz helyünket megtartani vagy előre lépni. A válogatottban, a felső osztályú bajnokság csapataiban végzett munka egymagában nem biztosíték az előre lépésre. Ez csak betetőzése egy folyamatnak, amit utánpótlás nevelésnek, játékos képzésnek neveznek. A legjobbakkal végzett munka csak akkor vihet magas szintre, ha az oda kerülő játékos anyag szintén a kellő szinten áll. Ilyen játékos anyag létrehozása csak hosszú, céltudatos, jól irányított szakmai munka révén lehetséges. Ennek a munkának ki kell terjednie az egész országra. Szerencsére mindig,volt néhány nagyon lelkes, áldozatkész és hozzáértő szakember, aki az utánpótlás nevelés hálátlan területén kitűnő munkát végzett és így teremtődött meg az az elit, amelyből válogatott csapataink játékos anyaga került ki. Ez a bázis azonban szűk és egyre kevésbé felel meg a növekvő követelményeknek. Igaz ez akkor is, ha örömmel állapíthatjuk meg, hogy egyre több helyen folyik magas szintű utánpótlás nevelés.