Ruházati Munkás, 1947 (2. évfolyam, 1-12. szám)
1947-01-01 / 1. szám
ült évfolyam, 1. szám Világ proieidopai egyesüljetek 1947 január hó Nem a tőkéseknek, a dolgozóknak építjük az országot! RUHÁZATI MUNKÁSOK SZABAD SZAKSZERVEZETE HIVATALOS KÖZLÖNYE Visszapillantás az elmúlt esztendőre! Nehéz, súlyos év volt, különösen az inflációs idő utolsó hónapja. A magyar dolgozók tűzkeresztsége volt a demokráciáért folyó harcban. Ugyanekkor megállapíthatjuk, hogy nem múlott el eredmények nélkül a dolgozók erőfeszítésének áldozatos munkája. A magyar demokráciát építő munkának komoly eredményei vannak. Gazdasági téren a stabilizáció létrehozása az egész világ csodálatát váltotta ki. A forint megteremtésének és értékállóságának az eredményére az ország dolgozó társadalma büszke lehet az egész világ népei előtt. Komoly eredmény a mezőgazdaságban, hogy az őszi gabonavetésünk 20 százalékkal nagyobb területet tesz ki, mint 1945 őszén, melynek alapján sokkal több kenyér fog jutni, különösen, ha számbavesszük azt, hogy múlt évben rendkívül száraz időjárás volt. A széntermelés terén az 1945. évi október havi 44.008 vagonnal szemben az elmúlt év októberében 65.000 vagon szenet termeltünk ki és így megközelítettük az 1937- év havi 74.000 vagonos átlagát. A közlekedés helyreállítása is nagy erővel folyik- Októberig bezárólag 809 vasúti és közúti híd lett helyrehozva. Az 1946. évi üvegtermelésünk a következőképen alakult. Augusztusban 35.060 négyzetméter, októberben 300.000 négyzetméter. Pamutáruból előállítottunk augusztusban 3.335.000 métert, október hónapban 16.628.000 méterre emelkedett. A magyar demokráciának egyik komoly eredménye, hogy az első forint költségvetését felállítottuk. Politikai téren is vannak komoly eredmények. Megvalósítottuk a »Magyar Köztársaságot«. A háború következtében szétzilált közigazgatásunkat helyreállítottuk. A rendőrség jó munkájának tudható be, hogy 1945. szeptember, okctóber, november, december hónap bűneseteinek száma összevetve az 1946. év ugyanazon hónapok bűncselekményeinek számával 30 százalékos javulás tapasztalható. Külpolitika terén egymás után vettük fel a külállamokkal való kapcsolatot, amely reméljük, hogy úgy gazdaságilag, mint politikailag elősegíti a magyar demokráciát. Hogy nagyobb eredményeket nem tudtunk elérni, főleg a dolgozók életszínvonalának emelése érdekében, ahhoz tudni kell azt, hogy hazánkban nagyon erős a jobboldali reakciós irányzat, amely minden területen, legyen az gazdasági vagy politikai, nemhogy a demokratikus építő munkát segítené elő, hanem az eddig elért eredményeket igyekszik lerombolni. Ahhoz, hogy az elért eredményeket tovább fejleszthessük és a dolgozók életszínvonalát fokozatosan emelhessük, az szükséges, hogy erősítsük a munkásegységet és ezen túlmenően a munkás, paraszt értelmiségi együttműködést biztosítsuk a népi demokrácia építőmunka érdekében. Az elégedetlenkedők hangját szorítsuk vissza a termelőmunka fokozásával és minőségi feljavításával. A szakszervezetek és a két munkáspárt munkáját a legmesszebbmenően támogassuk, mint a népi demokratikus Magyarország legbiztosabb zálogát. Túri István Mi a tennivalónk! Sok gátló körülmény akadályozott bennünket abban, hogy a szervezési mimikát úgy végezzük el, ahogyan azt szükséges lett volna, ahogyan a továbbfejlődés érdekében kívánatos lett volna. Nem csinálunk belőle titkot, nyíltan valljuk, hogy a háború utáni idők szervezési tennivalói nem is az annyira fontos fejlődést, mint inkább a meglevő erkölcsi és anyagi javak megtartását szolgálták. Hogy ez a tevékenykedés letagadhatatlan sikerrel járt, erről tanúságot tehet mindenki aki csak egy kissé ismeri azokat a nehézségeket, amelyekkel a szervezetünknek meg kellett küzdeni. Mindennek ellenére tudjuk, hogy még nagyon sok a tennivaló, hogy a háborús évek kieső tennivalóit pótoljuk. A tárgyilagos figyelőnek el kell ismerni, hogy az inflációs időszak nem igen volt alkalmas arra, hogy fontos szervezési teendőinket maradéktalanul elvégezhettük volna. Az események előttünk zajlottak le. A magunk mögött hagyott két esztendő főként az inflációs időkre ■esett, szervezetünket állandó felvilágosító és útbaigazító készültségben tartotta annak érdekében, hogy a pénzromlás következtében előállott nehéz helyzetet az adott lehetőségek határain belül némiképen ellensúlyozza. A munkabérek napról napra, később már óráról órára bekövetkezett elértéktelenedése állandó folyamatos megbeszéléseket és tárgyalásokat igényelt. A sorozatos és végnélküli felvilágosítás és útbaigazítás- valósággal lekötötte minden időnket. Ilyen körülmények között természetesen még gondolni sem lehetett arra, hogy az olyannyira szükségesfolyamatos műhelyértekezleteket megtarthattuk volna. Pedig jól tudjuk, hogy ezek az értekezletek képezték alapját a szervezeti életünknek. De reméljük, hogy a tavaszi szervezési kampányban gondolhatunk arra, hogy úgy a Budapesti, mint országos viszonylatban ezeket a hiányokat teljes egészében pótolni tudjuk. Az ilyen értekezletekre nemcsak azért van szükség, hogy a vezetők kifejthessék álláspontjukat egyes kérdésekben, hanem azért is, hogy szaktársaink követlenül adhassák elő az őket közvetlenül érintő problémákat. Állítjuk, hogy szervezeti életünk egyik legfőbb erőssége volt mindenkor az ilyen harmonikus együtműködés. Itt tisztázódtak bizonyos kérdésekben a fogalmak s itt küszöbölődött ki sok félreértés vagy talán félremagyarázott helyzet. De ezeken túlmenően nagy jelentősséggel bírnak a műhelyértekezletek a tekintetben is, mert itt derül ki az üzemek belső helyzete a munkabér és munkaviszony. Az elkövetkezendő évben módját kell ejtenünk az egészséges, jól működő bizalmi testület kialakításának, hogy a jövőben egyetlen műhely se maradjon bizalmi nélkül. Sajnos az utóbbi időben bizony találkozunk olyan bizalmival, aki nem töltötte be elég komolysággal ezt a tisztséget. A szaktársainkon a sor, hogy az ilyen tisztségekre olyan szaktársakat válasszanak meg, akik azt komoly feladatnak tekintik. A tisztségekre a megválasztottak pedig a bizalmat tekintsék megtiszteltetésnek és egyben felelősségteljes megbízásnak és feladatukat úgy lássák el, hogy az a közösség érdekében való munkálkodás legyen. Szervezeti tevékenységünk természetesen nem korlátozódhat csak a fővárosra. A távolság és anyagi áldozathozatal nem választhatja elsemilyen vonatkozásban a főváros és a vidék szabómunkásságát. A háborút követően pedig a közlekedési nehézség és a lehetetlenné vált anyagi körülmények nem tették lehetővé vidéki csoportjaink olyméretű látogatását, amennyire az szükséges lett volna. Minden remény megvan, hogy ezen a téren is előnyös változás következzék be és a vidéki szaktársainkkal még sűrűbben tudunk személyesen érintkezni és a szükséges információkkal ellátni. Hogy a vidékkel való szorosabb érintkezés csak előnyös lehet mozgalmunkra, az senki előtt nem kétséges. Az eddigiek adják a körvonalát jövő programmunk egy részének Láthatjuk tehát, lesz munka bőven mindenki számára. Akad elég tennivaló, de el kell végezni feladatunkat mindannyinak érdekében és túlzás nélkül mondhatjuk a Ruházati Munkások Szervezetének megerősödése, továbbfejlődése érdekében. Szeiff Károly 75 éves a Népszava A magyar szervezett munkásság örömteljes megemlékezéssel üdvözli, legrégibb legális napilapját, a 75 éves »NÉPSZAVÁT«. A magyar munkásság és az egész dolgozó társadalom szeretettel fordul a munkásosztály felemelkedéséért háromnegyed évszázad óta harcoló , Népszava felé, melynek hasábjain 75 év óta jelennek meg a munkásosztály küzdelmének nehéz napjai, vagy győzelmei, melyekből végül is a győzelemfakad. A Horthy-korszak sötét esztendeiben a legális lapok közül egyedül a Népszava küzdött az úri bitangság ellen. Nevelte a dolgozókat, öntudatot és bátorságot öntött a súlyos elnyomástól kizsákmányolt félrevezetett tömegekben. Ki ne emlékezne arra, amikor a háború legsötétebb napjaiban 1941. évi karácsonyi számában a Népszava hasábjain először jelennek meg a magyar szellemi élet legkiválóbbjainak cikkei, hogy hitet tegyenek a demokratikus egység, a fasizmus elleni harc, a független szabad Magyarország mellett. Mi, szervezett munkások a háborúnak ebben a sötét korszakában további erőt, és bátorságot merí tettünk a küzdelemhez és tántoríthatatlan hűséggel követtük vezetőinknek útmutatásait, mely végül is a világ reakciós katonai erejének, a német fasizmusnak teljes szétverésével végződöttés győzedelmeskedett a békéért, a szabadságért, az emberi haladásért küzdő szellem, melyet a Népszava háromnegyed évszázada hirdetett. Üdvözlet a munkássajtó harcos napilapjának, a Népszavának. Szabadnál! Barátság! Boldog újévet kíván minden szaktársnőnek és szaktársnak a központi vezetőség