Ruházati Munkás, 1957 (1. évfolyam, 1-2. szám)
1957-11-01 / 1. szám
Világ proletárjai egyesüljetekt m Szerámi Borbála I«IU.nkáS2 Mozgalmi Intézet. MuMí: A MAGYAR RUHÁZATI MUNKÁSOK SZABAD SZAKSZERVEZETÉNEK LAPJA I. ÉVFOLYAM, 1. SZÁM. ARA: 50 FILLÉR 1951. NOVEMBER. Köszöntjük a „Ruházati Munkás"-t ÍRTA VARGA JÓZSEF, A RUHÁZATI DOLGOZÓK SZAKSZERVEZETÉNEK ELNÖKE A Ruházati Munkás kilencévi szüneteltetés után most jelenik meg először. Mint ahogy ezt a múltban sikerült elérni, most is ki akarja vívni minden számával a dolgozók bizalmát. Fontos feladat vár a Ruházati Munkásra a dolgozókat érintő apró ügyek intézésében. Számos törvény, rendelet biztosítja nálunk a dolgozók jogait, akár termelés bér, vagy társadalombiztosítás vonalán. A dolgozók nem ismerhetik azokat minden részletében, ahogy az élet felveti a problémákat. A szakszervezetnek kell törődni azzal, hogy a dolgozók hiánytalanul megkapják az őket megillető juttatásokat. Meg kell mutatni, hogyan dolgozik a szakszervezet vezetősége és apparátusa a központban és az üzemekben. Legyen jellemzője tevékenységünknek a mindig szerény, de áldozatkész munkálkodás. így lesz sok ezer társunk mellett még több dolgozó tudatos részvevője a társadalmi tevékenységre... Feladat hárul a Ruházati Munkásra a termelési tömegmunka terén is. Nem elég világosan él a dolgozókban a szocializmus építésének tudata. Az elmúlt években kétségkívül megtörtént hibák túlzott hánytorgatása, nemcsak az eredményeket homályosította el, de elhomályosította a dolgozók egy részének tisztán látását és a kitűzött célt is. Elhomályosította munkáséletünknek azt a nagyszerűségét, hogy pártunk és munkásállamunk vezetésével új társadalmat építünk, mely minden eddigi társadalmi rend felett áll. Ruhaiparunk fejlesztése, kapacitásunk bővülése, a termelékenység növelése, cikkválaszték növelése, a minőség javítása, minden dolgozónak elsőrendű érdeke, hiszen enélkül nem képzelhető el iparunk terén a szocializmus alapjainak kiszélesítése. A ruhaipar minden dolgozójának — legyen az fizikai, műszaki, vagy adminisztratív — törődni kell a közös mű épülésével, fejlődésével. Az utóbbi hónapokban sokat tettünk a szocialista munkaverseny szervezése terén. Üzemeinkben igyekeztek mindenütt kialakítani a leghasznosabb formákat. A dolgozók szívesen vetélkednek egymással a több és jobb termék előállítása érdekében. Hiba van főleg az eredmények értékelése és a verseny eredményeinek nyilvánosságra hozatala terén. Szakmai lapunknak ezen a téren is segíteni kell. Rendszeresen közölni kell a jó versenyformákat, módszereket, a termelésben kiváló dolgozók eredményeit. ívagy gondot kell fordítani Ír szakszervezetünk programja értelmében az üzemek munkavédelmi berendezéseinek fejlesztésére, az üzemegészségügyi létesítmények üzemi konyhák, és gyermekintézmények munkájára. Sok hiányosságot kell pótolni ezen a téren, hiszen a ruhagyárak kialakulása, fejlődése sok esetben nem felelt meg a korszerű üzem fogalmának. Kevés az öt főzőtér, nincs elég mosdó hiányzik sok helyen a kulturális munkához szükséges helyiség. Rendszeresen rá kell mutatni a szakszervezet és az üzemi bizottság hiányos ellenőrző munkájára is. A jó szakszervezeti munka nem képzelhető el csak a vezetők és aktívák tevékenységével. Szükség van a tagság aktív részvételére is. Igen fontos, hogy a dolgozókat érintő minden kérdésben kikérjük szaktársaink véleményét, legyen az közvetlen, vagy közvetett érdekvédelmi probléma. Erre van elegendő jó példa előttünk a múltból. Az elmúlt év októberében a szervezett munkások segítségével meg tudtuk óvni egységünket, különösen a Szaktanács X. ülése után, mikor számos aktívaülésen, taggyűlésen a tagság legaktívabb elemeinek részvételével sikerült a dolgozókkal megértetni olyan kérdéseket, amelyeket a revizionisták, jobboldali szociáldemokraták vetettek fel, a szakszervezetek függetlensége, sztrájkjog kérdése stb., amellyel szerették volna elérni, hogy a dolgozók szembe forduljanak saját munkás rendszerükkel, a proletárdiktatúrával. Dolgozóink ma már az MSZMP és a forradalmi munkás-paraszt kormány számos intézkedéséből egyre világosabban látják, hogy népi demokratikus rendszerünk a dolgozók érdekeit szolgálja, hogy egyre nagyobb bizalommal néznek a jövő felé. Úgy érezzük, hogy ismét önállóan működő szakszervezetünk is fokozódó eredménnyel dolgozik ennek érdekében, hiszen rövid néhány hónap alatt számos esetben működtünk közre olyan intézkedésekben, mint pl. a dolgozók bérrendezése, a természetbeni juttatás, a munkásegészségügy fejlesztése stb. Az elmúlt években a szakszervezeti munka bürokratikussá válása miatt sok régi szervezett dolgozó nem találta meg a helyét a szakszervezeti munkában. Közöttük olyanok is voltak, akik 1915 előtt és a felszabadulás után igen aktívan fáradoztak a munkásegység fejlesztésében és nagyon jól együttműködtek a kommunistákkal. Ezen a téren a szabómunkásoknak, különösen sok jó tapasztalatuk van. Szakszervezetünknek ápolni kell munkásegységet és a becsületes dolgozókat minden vonalon be kell vonni a szakszervezeti munkába a bizalmi csoportoktól egészen a központi vezetőségig. .. Újból és újból foglalkozni kell azzal is, hogy mit jelentett nálunk az ellenforradalom. Milyen közeli valóság volt számunkra az 1945 előtt ismert, de már a mi életünkben elég gyorsan elfelejtett tőkés kizsákmányolás, megaláztatás. Irni kell a Ruházati Munkásnak a nemzetközi összefogásról, az SZDSZ munkájáról, hiszen mi éreztük igazán, hogy mit jelentett a dolgozók nemzetközi összefogása. A külföldi testvér szakszervezetek támogatása, jelentős mértékben segített hozzá bennünket, hogy mielőbb talpra állhassunk, gazdaságilag és erkölcsileg október után, hogy szégyenpadra szögezhessük a nemzetközi imperializmust, mely népköztársaságunk megdöntésére szövetkezett. A mi szakszervezetünk nem tartozik a nagy szakszervezetek közé, létszámunk nem nagy, de szerepünk igen jelentős lehet, hiszen ezt a szabómunkások sok évtizedes múltja bizonyítja. Sok osztályharcos dolgozó és vezető nevelkedett szakszervezetünkben 65 év óta. Tagságunk zöme igen magas szakszervezeti kultúrával, hagyománnyal rendelkezik. Sorakoztassuk fel összes erőinket, hasznosítsuk régi jó tapasztalatainkat a munkáshatalom erősítése 7vl’á~rti érdekében. Legyen a Munkás a ruhaipari dolgozóknak szervezett múltjához és jövő célkitűzéseihez méltó hasznos szaklapja, segítse dolgozóinkat a mindennapi élet ügyes-bajos dolgainak megoldásához, nevelje tagságunkat elvileg szilárd harcosokká, mindnyájunk közös ügye a szocializmus építésében, ,9 Nagyobb gonddal kell foglalkozni a szakmai utánpótlással“ Október 15-én ülést tartott a központi vezetőség Az elnökség beszámolója — amelyet Varga József elvtárs, a szakszervezet elnöke ismertetett —, megemlékezett a Nagy Októberi Szocialista Forradalom jelentőségéről, a szovjet tudomány legújabb eredményeiről és a Szakszervezeti Világszövetség kongresszusáról, foglalkozott majd részletesen a szakszervezet negyedéves munkájával. Üzemeink jelenleg 708 ipari tanulót foglalkoztatnak. Ezeknek 85%-a leány és 15%-a fiú. Az iparban foglalkoztatott darabbéres dolgozókhoz viszonyítva ez a szám nagyon kicsi, mindössze 4,5*/« A szakmai utánpótlás kérdése régóta foglalkoztatja az ipar szakembereit. Eléggé megoszlanak a vélemények az iparitanuló-képzést illetően. Különösen azt vitatják, hogy mivel iparunkban szalagszerű termelés folyik, szükséges-e nagyobb mérvű iparitanuló-képzés, vagy sem? Az elnökség véleménye szerint szükséges, mert az iparban foglalkoztatott dolgozók között kb. 30% a szakmunkások száma. A többség betanított munkás, ami kihat az ipar termékeinek minőségére és gátolja az ipar műszaki fejlődését. Elnökségünk elhatározta, hogy az Iparigazgatósággal közösen kidolgozza a szakmunkásképzés tervezetét. Egyúttal javasoljuk a minisztériumi szerveknek a Ruhaipari Technikum ipari tagozatának bővítését. Felkérjük az Iparigazgatóságot, hogy a jövőben sokkal több operatív segítséget nyújtson az iparitanuló-képzéshez, rendszeresen ellenőrizze az ott folyó munkát, a nevelőket, időközönként hívja össze és beszélje meg velük a felmerülő problémákat. Nagy érdeklődést váltott ki üzemeinkben a SZOT elnökségének határozata a nyereségrészesedésről. Az üzemek vezetői kidolgozták és a dolgozók előtt termelési tanácskozásokon ismertették a nyereségrészesedés felosztásának szabályzatát és az év végére várható körülbelüli eredményeket. üzemeinkben ezek szerint 6, vagy ennél több nyereségrészesedésre napi számítanak. Az elmúlt negyedévben tárgyaltuk a termelési tömegmunka eredményeit és hiányosságait is és megállapítottuk, hogy erősen visszaesett a termelési tömegmunkával való foglalkozás. Az elnökség határozata kötelezi az üzemek szakszervezeti vezetőit, hogy a dolgozók széles tömegeit vonják be a tervek elkészítésébe, legyen az műszaki, anyaggazdálkodási, gazdaságossági, bérvonatkozású, szociális, vagy munkaügyi probléma. Az elnökség megállapította, hogy nem kielégítő a nők munkájával, problémáik megoldásával való foglalkozás. Üzemi bizottságaink a meglevő lehetőségeket sem használták ki a nők munkájának megkönnyítésére. A beszámolóhoz tizenketten szóltak hozzá. Többségükben az ipari tanulók képzésével, a termelési tömegmunka és az üzemek szociális ellátottságával foglalkoztak. Varga elvtárs összefoglalójában részletesen foglalkozott a feladatokkal. Többek között felhívta a figyelmet arra, hogy meg kell javítani a termelési tömegmunkát és ezzel segítséget nyújtani a gazdasági vezetőknek a tervfeladatok megoldásához. Többet és eredményesebben kell foglalkozni a tanulóképzéssel. Módosítani kell a tematikát, biztosítani kell az oktatók szakmai továbbképzését. A központi vezetőség az elnökség beszámolóját és a hozzászólásokra adott választ elfogadta. Varga elvtárs beszámol Üdvözöljük november 7-ét NEGYVEN ESZTENDŐVEL ezelőtt, 1917. november 7-én, a cári Oroszország forradalmi munkássága a Lenin vezette bolsevik párttal az élen kezébe ragadta a hatalmat. A forradalomhoz csatlakozott Auróra cirkáló ágyúlövése nemcsak a Téli Palotában tanácskozó ideiglenes kormánynak adta tudtára, hogy ütött a tőkések és bojárok világának végórája, hanem a nagy Orosz Birodalom elnyomott népeinek is hirdette az új hajnalt. Vörös Csillag futott az égre! öt világrész kizsákmányolt proletariátusába öntött hitet és reményt, gyújtotta fel a küzdeni akarást a dolgozó népek szebb jövőjének megteremtéséért. A NAGY OKTÓBERI SZOCIALISTA FORRADALOM vívmányainak megsemmisítésére ádáz gyűlölettel törtek a világ kapitalistái. Az antant fegyveres csapataitól támogatott ellenforradalmi bandák sem tudták megakadályozni az orosz tanácshatalmat abban, hogy lerakja a szocializmus alapjait és felépítse a világ első szocialista államát. A szovjet állam eltüntette az analfabétizmust, szakembereket, új értelmiséget nevelt és megteremtette a modern nagyipart és a korszerű, gépesített mezőgazdaságot. A szovjet ember elsajátította a legfejlettebb technikát és a tudományt az eddig ismertnél is magasabb fokra emelte. A mesterséges hold megalkotásával megelőzte a kapitalista nagyhatalmakat. A SZOVJET EMBER HAZASZERETETE megnyilvánul abban a kimeríthetetlen szorgalomban és áldozatkészségben, amellyel negyven év óta építi hazájában a kommunista társadalmi rendet. Megnyilvánult abban a hősiességben, amellyel megvédte hazáját a fasiszta hódítóktól. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom győzelme, a szovjet állam létrejötte, fennmaradása és megerősödése hatással volt a gyarmati függőségben élő népek függetlenségi mozgalmára, a Szovjetunió segítette felszabadulási törekvésüket. Negyven esztendő alatt megváltozott a Föld képe. Keleten: a hatalmas Kínai Birodalom, Mongólia, Észak- Korea és Észak-Vietnám, Közép-Európában: Albánia, Bulgária, Csehszlovákia, Jugoszlávia, Lengyelország, Német Demokratikus Köztársaság. Magyarország népei köszönhetik a Szovjetuniónak felszabadulásukat a tőkés elnyomás alól. MAGYARORSZÁG NÉPÉT nemcsak földrajzi fekvése hozta közel a Szovjetunióhoz, hanem történelmi kapcsolatok is: a Nagy Októberi Szocialista Forradalom győzelme után a magyar proletariátus kiáltotta ki elsőnek a proletárdiktatúrát. A két nép elválaszthatatlan testvéri barátságát hős fiainak vére pecsételte meg. A Nagy Októberi Szocialista Forradalomban és az azt követő polgárháborúban a magyar hadifoglyok óriási tömege is részt vett. Vérükkel öntözték az orosz földet, életüket adták, hogy létrejöhetett az első szocialista állam. Ott alusszák örök álmukat az internacionalista ezredek vöröskatonái az orosz vöröskatonák százezrei között. A DICSŐ VÖRÖSHADSEREG katonái, a szovjet nép fiai 1945-ben kiűzték a német fasisztákat és magyar szövetségeseiket hazánkból, ők tették lehetővé, hogy a magyar nép gazdája lehetett a gyáraknak, a földnek, bányáknak és építheti szocialista hazáját. Magyarország városaiban, falvaiban a nép kegyelete jeléül emelt emlékmű őrzi a szabadságunkért és függetlenségünkért elesett szovjet katonák örök álmát. A magyar népnek szent a magyar és szovjet föld is. Drága nékünk a szovjet nép barátsága, mert nemcsak testvéri segítséget nyújtott a fasiszták által kifosztott hazánknak, hanem segítette megvédeni 1956-ban is, amikor az ellenforradalmi bandák a nyugati imperialisták támogatásával meg akarták dönteni a magyar népi hatalmat. ŐSZINTÉN ÉS SZÍVBŐL ÜNNEPLÜNK együtt a szovjet néppel. November 7 a világ szocialistáinak, a béke, a haladás, a tudomány híveinek is ünnepe, mert november 7 jelenti a történelemben annak az új korszaknak hajnalát, amikor az emberiség megtette az első lépést a világ népeinek szebb, boldogabb és békés élete felé. Forró szeretettel üdvözöljük a Szovjetunió népét a Nagy Októberi Szocialista Forradalom negyvenéves évfordulója alkalmából és kívánunk újabb győzelmeket a munka, a kultúra és a tudomány frontján. Erőt merítve az eddigi sikerekből, haladjon tántoríthatatlanul a békét és szocializmust építő hatalmas hadsereg élén a végső győzelemig. Éljen a Nagy Októberi Szocialista Forradalom negyvenéves évfordulója! Éljen a Szovjetunió és hős népe! Éljen a dicsőséges szovjet hadsereg! Éljen a Szovjetunió és a szocializmust építő magyar nép testvéri barátsága! T. SZERÉMI BORBÁLA