Ruházati Munkás, 1957 (1. évfolyam, 1-2. szám)

1957-11-01 / 1. szám

Világ proletárjai egyesüljetekt m Szerám­i Borbála I«IU.nkáS2 Mozga­lmi Int­ézet. MuMí­: A MAGYAR RUHÁZATI MUNKÁSOK SZABAD SZAKSZERVEZETÉNEK LAPJA I. ÉVFOLYAM, 1. SZÁM. ARA: 50 FILLÉR 1951. NOVEMBER. Köszöntjük a „Ruházati Munkás"-t ÍRTA­ VARGA JÓZSEF, A RUHÁZATI DOLGOZÓK SZAKSZERVEZETÉNEK ELNÖKE A Ruházati Munkás kilenc­évi szüneteltetés után most jelenik meg először. Mint ahogy ezt a múltban sikerült elérni, most is ki akarja vívni minden számával a dolgozók bizalmát. Fontos feladat vár a Ruhá­zati Munkásra a dolgozókat érintő apró ügyek intézésében. Számos törvény, rendelet biz­tosítja nálunk a dolgozók jo­gait, akár termelés bér, vagy társadalombiztosítás vonalán. A dolgozók nem ismerhetik azokat minden részletében, ahogy az élet felveti a problé­mákat. A szakszervezetnek kell törődni azzal, hogy a dol­gozók hiánytalanul megkapják az őket megillető juttatásokat. Meg kell mutatni, hogyan dolgozik a szakszervezet vezetősége és apparátusa a központban és az üzemekben. Legyen jellemzője tevékenysé­günknek a mindig szerény, de áldozatkész munkálkodás. így lesz sok ezer társunk mellett még több dolgozó tudatos rész­vevője a társadalmi tevék­eny­­ségre... Feladat hárul a Ruházati Munkásra a termelési tömeg­munka terén is. Nem elég vi­lágosan él a dolgozókban a szo­cializmus építésének tudata. Az elmúlt években kétségkívül megtörtént hibák túlzott hány­­torgatása, nemcsak az eredmé­nyeket homályosította el, de elhomályosította a dolgozók egy részének tisztán látását és a kitűzött célt is. Elhomályo­sította munkáséletünknek azt a nagyszerűségét, hogy pár­tunk és munkásállamunk veze­tésével új társadalmat épí­tünk, mely minden eddigi tár­sadalmi rend felett áll. R­uhaiparunk fejlesztése, kapacitásunk bővülése, a termelékenység növelése, cik­kválaszték növelése, a minő­­­ség javítása, minden dolgozó­nak elsőrendű érdeke, hiszen enélkül nem képzelhető el ipa­runk terén a szocializmus alap­jainak kiszélesítése. A ruhaipar minden dolgozójának — legyen az fizikai, műszaki, vagy ad­minisztratív — törődni kell a közös mű épülésével, fejlődésé­vel. Az utóbbi hónapokban sokat tettünk a szocialista munka­verseny szervezése terén. Üze­meinkben igyekeztek minde­nütt kialakítani a leghaszno­sabb formákat. A dolgozók szí­vesen vetélkednek egymással a több és jobb termék előállítása érdekében. Hiba van fő­leg az eredmények értékelése és a verseny eredményeinek nyilvánosságra hozatala terén. Szakmai lapunknak ezen a té­ren is segíteni kell. Rendsze­resen közölni kell a jó ver­senyformákat, módszereket, a termelésben kiváló dolgozók eredményeit. ív­agy gondot kell fordítani Ír szakszervezetünk prog­ramja értelmében az üzemek munkavédelmi berendezései­nek fejlesztésére, az üzem­egészségügyi létesítmények üzemi konyhák, és gyermekin­tézmények munkájára. Sok hiányosságot kell pótolni ezen a téren, hiszen a ruhagyárak kialakulása, fejlődése sok eset­ben nem felelt meg a korszerű üzem fogalmának. Kevés az öt főzőtér, nincs elég mosdó hiányzik sok helyen a kulturá­lis munkához szükséges helyi­ség. Rendszeresen rá kell mu­tatni a szakszervezet és az üze­mi bizottság hiányos ellenőrző munkájára is. A jó szakszervezeti munka nem képzelhető el csak a vezetők és aktívák tevékenysé­gével. Szükség van a tagság aktív részvételére is. Igen fon­tos, hogy a dolgozókat érintő minden kérdésben kikérjük szaktársaink véleményét, le­gyen az közvetlen, vagy köz­vetett érdekvédelmi probléma. Erre van elegendő jó példa előttünk a múltból. Az elmúlt év októberében a szervezett munkások segítségével meg tudtuk óvni egységünket, külö­nösen a Szaktanács X. ülése után, mikor számos aktívaülé­sen, taggyűlésen a tagság leg­aktívabb elemeinek részvételé­vel sikerült a dolgozókkal megértetni olyan kérdéseket, amelyeket a revizionisták, jobboldali szociáldemokraták vetettek fel, a szakszervezetek függetlensége, sztrájkjog kér­dése stb., amellyel szerették volna elérni, hogy a dolgozók szembe forduljanak saját mun­kás rendszerükkel, a proletár­diktatúrával. Dolgozóink ma már az MSZMP és a forradalmi munkás-paraszt kormány szá­mos intézkedéséből egyre vilá­gosabban látják, hogy népi de­mokratikus rendszerünk a dol­gozók érdekeit szolgálja, hogy egyre nagyobb bizalommal néznek a jövő felé. Úgy érez­zük, hogy ismét önállóan mű­ködő szakszervezetünk is fo­kozódó eredménnyel dolgozik ennek érdekében, hiszen rövid néhány hónap alatt számos esetben működtünk közre olyan intézkedésekben, mint pl. a dolgozók bérrendezése, a természetbeni juttatás, a mun­kásegészségügy fejlesztése stb. Az elmúlt években a szak­szervezeti munka bürokrati­kussá válása miatt sok régi szervezett dolgozó nem találta meg a helyét a szakszervezeti munkában. Közöttük olyanok is voltak, akik 19­15 előtt és a felszabadulás után igen aktí­van fáradoztak a munkásegy­ség fejlesztésében és nagyon jól együttműködtek a kommu­nistákkal. Ezen a téren a sza­bómunkásoknak, különösen sok jó tapasztalatuk van. Szakszer­vezetünknek ápolni kell munkásegységet és a becsüle­­­tes dolgozókat minden vonalon be kell vonni a szakszervezeti munkába a bizalmi csoportok­tól egészen a központi vezető­ségig. .­­. Újból és újból foglalkozni kell azzal is, hogy mit jelentett nálunk az ellenforradalom. Mi­lyen közeli valóság volt szá­munkra az 1945 előtt ismert, de már a mi életünkben elég gyorsan elfelejtett tőkés ki­zsákmányolás, megaláztatás. Irni kell a Ruházati Mun­kásnak a nemzetközi össze­fogásról, az SZDSZ munkájá­ról, hiszen mi éreztük igazán, hogy mit jelentett a dolgozók nemzetközi összefogása. A kül­földi testvér szakszervezetek támogatása, jelentős mérték­ben segített hozzá bennünket, hogy mielőbb talpra állhas­sunk, gazdaságilag és erkölcsi­leg október után, hogy szégyen­padra szögezhessük a nemzet­közi imperializmust, mely nép­­köztársaságunk megdöntésére szövetkezett. A mi szakszervezetünk nem tartozik a nagy szakszer­vezetek közé, létszámunk nem nagy, de szerepünk igen jelen­tős lehet, hiszen ezt a szabó­munkások sok évtizedes múlt­ja bizonyítja. Sok osztályhar­cos dolgozó és vezető nevelke­dett szakszervezetünkben 65 év óta. Tagságunk zöme igen ma­gas szakszervezeti kultúrával, hagyománnyal rendelkezik. So­rakoztassuk fel összes erőinket, hasznosítsuk régi jó tapasztala­tainkat a munkáshatalom erő­sítése 7vl’á~rti érdekében. Legyen a Munkás a ruhaipa­ri dolgozóknak szervezett múltjához és jövő célkitűzései­hez méltó hasznos szaklapja, segítse dolgozóinkat a minden­napi élet ügyes-bajos dolgai­nak megoldásához, nevelje tag­ságunkat elvileg szilárd harco­sokká, mindnyájunk közös ügye a szocializmus építésében, ,9 Nagyobb gonddal kell foglalkozni a szakmai utánpótlással“ Október 15-én ülést tartott a központi vezetőség Az elnökség beszámolója — amelyet Varga József elvtárs, a szakszervezet elnöke ismer­tetett —, megemlékezett a Nagy Októberi Szocialista Forradalom jelentőségéről, a szovjet tudomány legújabb eredményeiről és a Szakszer­vezeti Világszövetség kong­resszusáról, foglalkozott majd részletesen a szakszervezet negyedéves munkájával. Üzemeink jelenleg 708 ipari tanulót foglalkoztat­nak. Ezeknek 85%-a leány és 15%-a fiú. Az iparban foglalkoztatott darabbéres dolgozókhoz viszonyítva ez a szám nagyon kicsi, mind­össze 4,5*/« A szakmai utánpótlás kérdése régóta foglalkoztatja az ipar szakembereit. Eléggé megosz­lanak a vélemények az ipari­­tanuló-képzést illetően. Külö­nösen azt vitatják, hogy mivel iparunkban szalagszerű ter­melés folyik, szükséges-e na­gyobb mérvű iparitanuló-kép­­zés, vagy sem? Az elnökség véleménye sze­rint szükséges, mert az ipar­ban foglalkoztatott dolgozók között kb. 30% a szakmunká­sok száma. A többség betaní­tott munkás, ami kihat az ipar termékeinek minőségére és gátolja az ipar műszaki fej­lődését. Elnökségünk elhatározta, hogy az Iparigazgatósággal kö­zösen kidolgozza a szakmunkás­­képzés tervezetét. Egyúttal ja­vasoljuk a minisztériumi szer­veknek a Ruhaipari Techni­kum ipari tagozatának bővíté­sét. Felkérjük az Iparigazga­­tóságot, hogy a jövőben sok­kal több operatív segítséget nyújtson az iparitanuló-kép­­zéshez, rendszeresen ellen­őrizze az ott folyó munkát, a nevelőket, időközönként hívja össze és beszélje meg velük a felmerülő problémákat. Nagy érdeklődést váltott ki üzemeinkben a SZOT elnök­ségének határozata a nyere­ségrészesedésről. Az üzemek vezetői kidolgozták és a dol­gozók előtt termelési tanács­kozásokon ismertették a nye­reségrészesedés felosztásának szabályzatát és az év végére várható körülbelüli eredmé­nyeket. üzemeinkben ezek szerint 6, vagy ennél több nyereségrészesedésre napi szá­mítanak. Az elmúlt negyedévben tár­gyaltuk a termelési tömeg­­munka­­ eredményeit és hiá­nyosságait is és megállapítot­tuk, hogy erősen visszaesett a termelési tömegmunkával való foglalkozás. Az elnökség határozata kö­telezi az üzemek szakszerve­zeti vezetőit, hogy a dolgozók széles tömegeit vonják be a tervek elkészítésébe, legyen az műszaki, anyaggazdálkodási, gazdaságossági, bérvonatkozá­sú, szociális, vagy munkaügyi probléma. Az elnökség megállapította, hogy nem kielégítő a nők munkájával, problémáik meg­oldásával való foglalkozás. Üze­mi bizottságaink a meglevő lehetőségeket sem használták ki a nők munkájának meg­könnyítésére. A beszámolóhoz tizenketten szóltak hozzá. Többségükben az ipari tanulók képzésével, a termelési tömegmunka és az üzemek szociális ellátottságá­val foglalkoztak. Varga elvtárs összefoglaló­jában részletesen foglalkozott a feladatokkal. Többek között felhívta a figyelmet arra, hogy meg kell javítani a terme­lési tömegmunkát és ezzel segítséget nyújtani a gaz­dasági vezetőknek a terv­feladatok megoldásához. Többet és eredményesebben kell foglalkozni a tanulókép­zéssel. Módosítani kell a te­matikát, biztosítani kell az oktatók szakmai továbbképzé­sét. A központi vezetőség az el­nökség beszámolóját és a hozzászólásokra adott választ elfogadta. Varga elvtárs beszámol Üdvözöljük november 7-ét NEGYVEN ESZTENDŐVEL ezelőtt, 1917. november 7-én, a cári Oroszország forradalmi munkássága a Lenin vezette bolsevik párttal az élen kezébe ragadta a hatalmat. A forra­dalomhoz csatlakozott Auróra cirkáló ágyúlövése nemcsak a Téli Palotában tanácskozó ideiglenes kormánynak adta tudtára, hogy ütött a tőkések és bojárok világának végórája, hanem a nagy Orosz Birodalom elnyomott népeinek is hirdette az új hajnalt. Vörös Csillag futott az égre! öt világrész kizsákmányolt proletariátusába öntött hitet és reményt, gyújtotta fel a küzdeni akarást a dolgozó népek szebb jövőjének megteremtéséért. A NAGY OKTÓBERI SZOCIALISTA FORRADALOM vívmányainak megsemmisítésére ádáz gyűlölettel törtek a vi­lág kapitalistái. Az antant fegyveres csapataitól támogatott el­lenforradalmi bandák sem tudták megakadályozni az orosz tanácshatalmat ab­ban, hogy lerakja a szocializmus alapjait és felépítse a világ első szocialista államát. A szovjet állam eltüntette az analfabétizmust, szakembe­reket, új értelmiséget nevelt és megteremtette a modern nagyipart és a korszerű, gépesített mezőgazdaságot. A szovjet ember elsajátította a legfejlettebb technikát és a tudományt az eddig ismertnél is magasabb fokra emelte. A mesterséges hold megalkotásával megelőzte a kapitalista nagyhatalmakat. A SZOVJET EMBER HAZASZERETETE megnyilvánul abban a kimeríthetetlen szorgalomban és áldozatkészségben, amellyel negyven év óta építi hazájában a kommunista tár­sadalmi rendet. Megnyilvánult abban a hősiességben, amel­­­lyel megvédte hazáját a fasiszta hódítóktól. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom győzelme, a szov­jet állam létrejötte, fennmaradása és megerősödése hatással volt a gyarmati függőségben élő népek függetlenségi mozgal­mára, a Szovjetunió segítette felszabadulási törekvésüket. Negyven esztendő alatt megváltozott a Föld képe. Keleten: a hatalmas Kínai Birodalom, Mongólia, Észak- Korea és Észak-Vietnám, Közép-Európában: Albánia, Bul­gária, Csehszlovákia, Jugoszlávia, Lengyelország, Német De­mokratikus Köztársaság. Magyarország népei­­ köszönhetik a Szovjetuniónak felszabadulásukat a tőkés elnyomás alól. MAGYARORSZÁG NÉPÉT nemcsak földrajzi fekvése hozta közel a Szovjetunióhoz, hanem történelmi kapcsolatok is: a Nagy Októberi Szocialista Forradalom győzelme után a ma­gyar proletariátus kiáltotta ki elsőnek a proletárdiktatúrát. A két nép elválaszthatatlan testvéri barátságát hős fiai­nak vére pecsételte meg. A Nagy Októberi Szocialista Forra­dalomban és az azt követő polgárháborúban a magyar hadi­foglyok óriási tömege is részt vett. Vérükkel öntözték az orosz földet, életüket adták, hogy létrejöhetett az első szocialista állam. Ott alusszák örök ál­mukat az internacionalista ezredek vöröskatonái az orosz vö­­röskatonák százezrei között. A DICSŐ VÖRÖSHADSEREG katonái, a szovjet nép fiai 1945-ben kiűzték a német fasisztákat és magyar szövetségesei­ket hazánkból, ők tették lehetővé, hogy a magyar nép gazdája lehetett a gyáraknak, a földnek, bányáknak és építheti szocia­lista hazáját. Magyarország városaiban, falvaiban a nép kegyelete je­léül emelt emlékmű őrzi a szabadságunkért és függetlensé­günkért elesett szovjet katonák örök álmát. A magyar népnek szent a magyar és szovjet föld is. Drága nékü­nk a szovjet nép barátsága, mert nemcsak testvéri segít­séget nyújtott a fasiszták által kifosztott hazánknak, hanem segítette­ megvédeni 1956-ban is, amikor az ellenforradalmi bandák a nyugati imperialisták támogatásával meg akarták dönteni a magyar népi hatalmat. ŐSZINTÉN ÉS SZÍVBŐL ÜNNEPLÜNK együtt a szovjet néppel. November 7 a világ szocialistáinak, a béke, a haladás, a tu­domány híveinek is ünnepe, mert november 7 jelenti a törté­nelemben annak az új­­ korszaknak hajnalát, amikor az emberi­ség megtette az első lépést a világ népeinek szebb, boldogabb és békés élete felé. Forró szeretettel üdvözöljük a Szovjetunió népét a Nagy Októberi Szocialista Forradalom negyvenéves évfordulója al­kalmából és kívánunk újabb győzelmeket a munka, a kultúra és a tudomány frontján. Erőt merítve az eddigi sikerekből, ha­ladjon tántorít­hatatlanul a békét és szocializmust építő hatal­mas hadsereg élén a végső győzelemig. Éljen a Nagy Októberi Szocialista Forradalom negyven­éves évfordulója! Éljen a Szovjetunió és hős népe! Éljen a dicsőséges szovjet hadsereg! Éljen a Szovjetunió és a szocializmust építő magyar nép testvéri barátsága! T. SZERÉMI BORBÁLA

Next