Ruházati Munkás, 1958 (2. évfolyam, 2-12. szám)
1958-02-01 / 2. szám
/ . Hinni y v IRJAI EGYESÜLJETEKI A MAGYAR RUHÁZATI DOLGOZÓK SZABAD SZAKSZERVEZETÉNEK LAPJA II. ÉVFOLYAM, 2. SZÁM. ÁRA: 50 FILLÉR 1958. FEBRUÁR 1958. február 28—március 2. A MAGYAR SZAKSZERVEZETEK XIX. KONGRESSZUSA ★ Dolgozz a szakszervezetben, a munkáshatalmat erősíted! A Magyar Ruházati Dolgozók Szakszervezetének XX. kongresszusa ,,A szocializmust építő társadalomban a szakszervezetek is felelősek a munkáshatalom sorsáért, a dolgozók társadalmi és egyéni érdekeinek védelméért“ Február 1-én és 7-én tartotta a Ruhaipari Dolgozók Szakszervezete XX. kongresszusát. Részt vett a kongresszuson Nagy Józsefné könnyűipari miniszter, Szurdi István, az MSZMP Központi Vezetőségének tagja, Vincze József, a SZOT titkára, Horváth Gyula könnyűipari miniszterhelyettes, dr. Bugár János ruhaipari igazgató, Giuseppina Palumbó, a Szakszervezeti világszövetség textil- és ruhaipari szakmai tagozatának titkára, az Olasz Ruhaipari Dolgozók Szakszervezetének titkára. A küldöttek között helyet foglaltak a szakszervezet régi harcosai. Megjelent a kongresszuson Vass Witter Miklós, a SZOT elnökhelyettese, Harustyák József, a SZOT elnökségének tagja. A kongresszus szombaton délelőtt 10 órakor a központi vezetőség beszámolójával kezdte meg munkáját. Varga József elvtárs, a szakszervezet elnöke ismertette a központi vezetőség beszámolóját a szakszervezet eddigi munkájáról és a következő évek feladatairól. — Mi, ruházatipari dolgozók, midőn tanácskozásunkat megkezdjük, ünnepélyesen kijelentjük, hogy elődeinkhez híven, töretlen hittel, a dolgozó nép iránti őszinte odaadással vesszük ki részünket a szocialista társadalom felépítéséért folyó munkából és minden erőnkkel azon vagyunk, hogy országunk erősödjön, dolgozóink jóléte növekedjék. — A szocializmust építő társadalomban a szakszervezetek is ívelések a munkáshatalom sorsáért, a dolgozók társadalmi és egyéni érdekeinek védelméért. Ez meghatározza kongresszusunk jellegét és szakszervezetünk felelősségét is. Abban a harcban, amely országunkban a hatalom megszilárdításáért folyik, gazdasági, politikai és ideológiai síkon, a Ruházatipari Dolgozók Szakszervezetének is helyt kell állnia. Iparunkban az ellenforradalom rendkívül komoly károkat okozott. 500 millió forint értékű árualap kiesésünk volt. Ezen túl 36 millió forint munkabért fizettek ki az úgynevezett „összkomfortos sztrájk“ idején. A eszközökben forgó és álló bekövetkezett rendkívüli károk pedig 2 200 000 forintot tesznek ki. A ruhaipar termelésének értéke 1956 novemberében 23 millió forintra csökkent. Ez az összeg azonban már decemberben megkétszereződött és 1957 januárjában ismét 202 millió forint volt. A ruházati ipar 1957. évi tervét 104,4 százalékra teljesítette. Az össztermelési érték 3 milliárd 57 679 000 forint volt, ami 29,9 százalékkal több, mint 1956-ban. Ez a jelentős növekedés 1956. IV. negyedévi termelési kiesésből adódott. A beszámoló részletesen ismertette az ipar negyedévi eredményét, majd megállapította: szakszervezetünk minden tagjának meg kell értenie, hogy az 1957-ben elért életszínvonalat csak akkor tudjuk megtartani, ha minden számításba vehető eszközt felhasználunk a termelés gazdaságosságának megjavítása érdekében. Részletesen foglalkozott a beszámoló azzal, hogy milyen , fontos szerepet töltenek be a termelési tanácskozások az üzemek életében. — Szakszervezetünk a múlthoz képest sokkal nagyobb segítséget kíván nyújtani a termelés jobb megszervezéséhez, a ruhagyárakban folyó munka műszaki színvonalának emeléséhez és a dolgozók szakmai tudásának növeléséhez. Szeretnénk itt a komgresszuson is hangsúlyozni azt, amit már a múlt év márciusában központi vezetőségünk is igen fontosnak tartott: a régebbi hibáktól mentes, a szocialista munkaversenyt szocializmus építése egyik hathatós módszerének tartjuk. A gyakorlatban bebizonyosodott: a szalagok közötti munkaversennyel sikerült elérni, hogy ma már nemcsak a magas teljesítményszázalék számít, hanem a végzett munka minősége, az ütemes termelés, az anyagtakarékosság és a munkafegyelem is. A szalagok közötti verseny nagymértékben megjavította a kollektív munkát. A dolgozók maguk vonják felelősségre azokat a társaikat, akik hiányzásukkal, vagy más fegyelmezetlenségükkel akadályozzák a közösség munkájának eredményességét A beszámoló foglalkozott a kiváló dolgozó“ cím elnyerésének feltételeivel és megemlítette, hogy csak helyeselni lehet az olyan kezdeményezést, mint a Vörös Október Férfiruhagyár 2-es szalag „minőségi brigád“ tagjainak elhatározása. Termelési ellenőrző brigádokat alakítanak és rendszeresen ellenőrzik az előttük végzett műveleteket Amennyiben hibát találnak, a munkadarabokat visszaadják javítás végett A központi vezetőség örömmel állapította meg, hogy üzemeink 1956-ig 96-szor ünnepelték az „élüzem“ kitüntetést. A Vörös Október Férfiruhagyár Debreceni 17 esetben, a Ruhagyár 8 esetben nyerte el az „élüzem“ címet A beszámoló részletesen foglalkozott a munkafegyelem lazulásával, a munkaerővándorlással. Fontos feladatként jelölte meg az átlagbér ellenőrzését. Megemlítette a technológiai fegyelem megszilárdítása érdekében elvégzendő feladatokat is. Foglalkozott a beszámoló az üzemeink bérezési politikájával, részletesen ismertette a forradalmi munkás-paraszt kormány 1957. január 1-től hozott intézkedéseit, melynek következtében egy dolgozó egy hónapra jutó keresete 1956. III. negyedéhez képest 167 forinttal emelkedett. Ehhez még hozzájárul a természetbeni juttatás és a nyereség-visszatérítés. — Pártunk és kormányunk célja, hogy az idei tervévben fenntartsuk a tavaly felemelt életszínvonalat és biztosítsuk annak anyagi megalapozottságát, továbbá az ország külkereskedelmének egyensúlyát. Nekünk az a feladatunk, hogy ezt elsősorban saját erőnkből valósítsuk meg. Ezért fel kell tárnunk azokat a tartalékokat, amelyekkel egyrészt már korábban éltünk, melyekről azonban — elsősorban az ellenforradalom keltette zűrzavar miatt — az utóbbi időben ismét megfeledkeztünk. — Ha lépést akarunk tartani a technikai fejlődéssel, fejlettebb országokkal, mindent el kell követnünk, hogy újítómozgalmunk minél több használható újítást eredményezzen. Újítómozgalmunk legutóbbi eredményeit jelzik a varró-vasalógép, az alsó gallér fazonírozó-gép és a Szegedi Ruhagyárban alkalmazott endlizést pótló cakkozó-gép. A ruhaiparban már közismertté vált az a kezdeményezés, melyet Vrana Antal elvtárs, a Vörös Október Férfiruhagyár előkalkulátora indított meg az anyagtakarékosság érdekében. A mozgalom eredményeként a Vörös Október Férfiruhagyárban csak 1957-ben 1 157 000, a Május 1. Ruhagyárban több mint 5 millió forintot takarítottak meg. A beszámoló foglalkozott a műszaki színvonal emelésével, a szakmunkás gárda szélesítésével is. — Nem elég megfontoltsággal történik iparunkban a tanulók képzése. Vannak olyan üzemek, ahol a létszámhoz képest kevés fiatalt képeznek ki, másrészt akad olyan üzem, ahol a szerződtetett tanulókat felszabadulásuk után nem tudják foglalkoztatni — állapította meg a központi vezetőség. A ruházati szakszervezet az elmúlt 11 hónap alatt több mint 700 dolgozónak segített vitás kérdéseik elintézésében. Az esetek többségében a dolgozóknak volt igazuk. A 700 közül több mint 300-nak munkaviszonyból eredő panasza volt. Ez arra figyelmezteti a szakszervezetet — mondotta Varga elvtárs —, hogy fokozottabban őrködjön a dolgozók jogainak védelmén, a szocialista törvényesség betartásán. *— Államunk az elmúlt évek során növelte a társadalombiztosításra fordított kiadások összegét. 1957-ben 11 és fél millió forint táppénzt fizettek ki a ruházati dolgozóknak. Foglalkozott a beszámoló a balesetekkel, az üzemi orvosok problémájával, a táppénzes betegeknél tapasztalható lazaságokkal. Arra kell törekedni, hogy a szalagvezetők és különösen a társadalombiztosítási aktíváik, bizalmiak figyeljék a notórius hiányzókat, akik egyes esetleges átmeneti keresetcsökkenés miatt „tartalékbetegségük“ segítségével betegállományba mennek. Az üdüléssel foglalkozva megemlítette, hogy a jövőben nagyobb figyelmet kell fordítani a gyermeküdültetésre. Az üzemi napközi otthonok zsúfoltsága szükségessé tenné, hogy a bölcsődék egy részét, ahová az utóbbi időben kevesebb gyermeket helyeznek el, napközi otthonná alakítsák át. Az üzemi étkezéssel kapcsolatban a központi vezetőség helyesnek tartaná, hogy azoknál a vállalatoknál, ahol az Üzemélelmezési Vállalattal nincsenek megelégedve, saját kezelésű konyhát létesítsenek. Helyesli, amit néhány vállalat egyelőre csak kísérletképpen alkalmaz, hogy hazavihető vacsorát biztosítanak az üzem dolgozói számára. Üzemeink a kultúrmunka területén komoly eredményeket értek el Ezen a téren komoly nehézséget okoz, hogy sok helyen nem rendelkeznek megfelelő anyagi eszközökkel, különösen kultúrhelyiségekkel Dolgozóink kulturális igényét igazolja, hogy iparunkban jelenleg 6 letéti és 12 önálló könyvtár működik. Dolgozóink 30 százaléka rendszeres látogatója a könyvtáraknak. A testnevelési és sportmozgalom terén is eredményeket tudunk felmutatni. 49 szakosztály dolgozik üzemeinkben, melyek között több első és másod osztályú is akad. — Szakszervezetünk a sportmunka során nagy figyelmet fordít a természetjárás megszervezésére. Kilencszer rendeztünk központi túrát 600 dolgozó részvételével. Varga elvtárs részletesen beszélt a szakszervezet szervező munkájáról, a szakszervezeti apparátus, az üzemi szakszervezeti bizottságok és bizalmiak munkájáról. — Külön kell szólnunk arról, hogy az ellenforradalom leverése után a helytelen nézetek tisztázásában és a szakszervezeti mimika megindításában milyen fontos szerepe volt azoknak a bizalmiaknak, akik megértették, hogy az ellenforradalom során milyen veszély fenyegette a magyar dolgozókat. Ezek a bizalmiak, akik a munkapadok mellett, a hétköznapok harcai során sokszor minimális segítség nélkül védték proletár államunkat, megérdemlik azt, hogy erről a helyről is köszönetet mondjunk önfeláldozó, eredményes munkájukért. Szólott a központi vezetőség, az elnökség munkájáról is, mely eredményessége mellett sok kívánni valót hagyott maga után. — Központi vezetőségünk a jövőben sokkal több segítséget fog adni a bizalmiak és szakszervezeti aktívák munkájának elvégzéséhez, úgy tervezzük, hogy rendszeres oktatásukat is megszervezzük. A jövőben arra kell törekedni, hogy a vezetők minél többször vegyenek részt üzemi rendezvényeken és tövirőlhegyire ismerjék meg mindazokat a kérdéseket, amelyek az üzemekben megoldásra várnak. Ez az egyetlen útja annak, hogy összhang alakuljon ki a központi és üzemi szakszervezeti szervek között. Varga elvtárs beszélt a szakszervezeti taggyűlések fontosságáról és az tanácsok jelentőségéről. üzemi Az ifjúság kérdésével részletesen foglalkozott a beszámoló. Állandó feladatként határozta meg a központi vezetőség beszámolója a fiatalokkal való törődést, nevelésüket, problémáik megoldását. Tanulmányozni kell életkörülményeiket, támogatni kezdeményezéseiket. — A mi problémáink megoldásáért folytatott harc elválaszthatatlan a nemzetközi munkásosztály küzdelmeitől. Szakszervezetünk központi vezetősége, hűen a proletár szolidaritáshoz, a legmesszebbmenőkig támogatja a Szakszervezeti Világszövetség tevékenységét A Ruházatipari Dolgozók Szakszervezetének XX. kongresszusán ünnepélyesen kijelentjük, hogy ezután is minden erőnkkel dolgozunk a Szakszervezeti Világszövetség határozatainak végrehajtásáért és részt vállalunk abból a harcból, melyet a nemzetközi munkásmozgalom szervezeti egységének megteremtéséért folytat A központi vezetőség fontos feladatának tartja a külföldi testvér szakszervezetekkel szoros kapcsolat kiépítését Foglalkozott még a beszámoló a szakszervezetek vezetésének elvi és gyakorlati kérdéseivel, majd a következőkkel zárta be: — A fent említett feladatok megoldása megszabja jelenlegi kongresszusunk jellegét. Tanácskozásunknak elsősorban munkaértekezletnek kell lennie, ahol a jelenlévők őszinte felelősséggel és segíteni akarással dolgozzák ki azokat a módszereket, melyek segítségével szakszervezeti mozgalmunk még hathatósabb részt vállalhat a munkáshatalom megszilárdításából, a szocializmus építéséből. A kongresszus elnöksége