Ruházati Munkás, 1959 (3. évfolyam, 1-12. szám)
1959-01-01 / 1. szám
A MAGYAR RUHÁZATIPARI DOLGOZÓK III. ÉVFOLYAM I. SZÁMÁRA: 50 FOLIR ÚTLAG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! SZAKSZERVEZETÉNEK LAPJA MUNKÁS 1959. JANUÁR A RUHÁZATI IPAR 1958. ÉVI MUNKÁJA ÉS 1959. ÉVI KIADATA! Végetért az 1958-as gazdasági év. Az állami ruhaipar is számbavette végzett munkáját és az igazgatóság vezetője, DR. BUGÁR JÁNOS iparigazgató, a ruhaipari vállalatok igazgatói és főmérnökei előtt ismertette az ipar várható eredményeit és az 1959-es év fő feladatait. A háromnegyedév tényszámai és a IV. negyedév várható eredményeinek összevont vizsgálata már reálisan megmutatja főbb eredményeinket, és feltárja a hiányosságokat, melyek alapján világosan állnak előttünk az új gazdasági év feladatai. Vessünk egy pillantást az 1953-as éves tervkészítés körülményeire. Az 1937-es évnek különösen az első felében tapasztalt kereskedelmi és fogyasztói igénytelenségére, többé nem lehet építeni, sőt a feltöltött raktárak és a vásárló kedv csökkenése megnövekedett feladatokat tűzött az ipar elé. Fokozódtak az igények a minőségjavítás, választékbővítés, a szériaszélesítés területén, továbbá új cikkek gyártását, és egyes hiánycikkek termelésének felemelését igényelték. Az ipar ezeket túlnyomó részt meg is valósította. Tervfeladataink várható teljesítése a főbb mutatószámokat vizsgálva a következő: Termelési értékét az ipar 100 százalékra fogja teljesíteni, amely lényegében a szállítási szerződések 100 százalékra való teljesítését is jelenti. Túlteljesítés — az ismert körülmények miatt — nem volt kívánatos. A belkereskedelem részére történő szállításnál várható tervteljesítésünk, mintegy 0,2 százalékos lemaradást mutat. Ez a lemaradás azonban a belkereskedelem érdekeivel megegyezik, miután csökkenteni kívánták a magas raktárkészleteket. Export tervünk 1953- ban jóval nagyobb mértékű volt, mint az előző években. 1957-ben összes termelésünknek 4,1 százalékát tette ki, ezzel szemben 1958-ban 13,9 százalék volt az export részaránya. Teljesítése — az ország devizaérdekeit szem előtt tartva — az ipar feladatának jelentős részét képezte és most, amikor az év lezárul, 29 százalékos túlteljesítésről számolhatunk be. Minőség terén 1957-hez viszonyítva javulás tapasztalható, — ami a munkahiba miatti leértékelést illeti. — Sajnos nem mondható el ugyanez az alapanyagokra vonatkozóan: 1933. I—III. negyedévében termékeink 6 százalékát vetették vissza anyaghiba miatt. Kimagasló eredményt ér el minőség területén a Minőségi Gyermekruhaüzem és a Minőségi Nőiruhaüzem, melyek az egész év folyamán reklamációmentesen dolgoztak. A tervfeladatok teljesítésénél elsősorban a termelékenység alakulását kell vizsgálnunk. Az egy munkás egy napra eső változatlan áras termelési értékmutatót, a jóváhagyott 659 Ft-ot 100.2 százalékra teljesítettük. Az egy munkás munkaórára eső termelési értéket viszont 100.9 százalékra teljesítettük. E két mutató összetevéséből azt a következtetést vonhatjuk le, hogy a kitűzött tervfeladatot az ipar kevesebb munkaóra-volumennel teljesítette, mint azt a tervezett munkaidőmérleg alapján az állományi munkáslétszám indokolttá tenné. Az 1957. II—IV. negyedév bázisával szemben az egy munkás egy napra eső termelékenységét 103,8 százalékra, az egy munkaórára eső termelési értéket pedig 100,3 százalékra teljesíti az ipar. Itt a tendencia tehát pont a fordított, azaz a bázis időszakkal szemben javult a munkaerő-felhasználás. Munkabér felhasználásunkat 1953-ban a rendezett, lazaságoktól mentes gazdálkodás jellemzi. Ennek ellenére a jóváhagyott báralaptervünket mind munkás, mind alkalmazotti állománycsoportban túlléptük. A túllépés oka egyrészt létszámtúllépés, másrészt átlagbéremelkedés. Ennek felülvizsgálata az éves mérlegbeszámolók alapján fog megtörténni és a nyereségtöbblet az indokolatlan emelkedés mértékéig csökkenni fog. Önköltségtervünk teljesítésének vizsgálatánál — sajnos — lemaradásról számolhatunk be. Üzemi eredményünket az 1953. éves tervünk 5,9 százalékban határozta meg, az első háromnegyed év átlagos eredménye 5,6 százalék. A IV. negyedév előre látható eredménye nem fogja biztosítani az éves szinten kívánt százalékot. Már az 1 éves terv jóváhagyásánál láttuk ennek a mutatónak feszítettségét, azonban módosításra nem volt lehetőség. A dolgozókat legközvetlez iparág perspektivikus tervében 1938. évre több, mint 102 millió forint műszaki intézkedésekből eredő megtakarítást irányoztunk elő, ezzel szemben a várható megtakarítás 125 millió forint. nebbül érintő tervmutató, az alaprentabilitás teljesítése kedvező képet mutat. Vállalataink jelentős része máris bizonyos túlteljesítést könyvelhet el, ami iparági szinten — az első háromnegyed évet véve alapul — 6,2 nap nyereségrészesedés kifizetését teszi lehetővé. Ez a szám természetesen még nem végleges, egyrészt még nem tartalmazza a IV. negyedévet, másrészt az éves mérlegbeszámolók alapján az alaprentabilitás tényezői felülvizsgálásra kerülnek. Az ipar gazdasági eredményeinek elérésében lényeges eszköz a műszaki intézkedések és a takarékosság tervének teljesítése. Vállalataink saját elképzeléseik szerint, önállóan készítik műszaki intézkedési és takarékossági terveiket. Ezenkívül az Iparigazgatóság minden negyedévben kötelezően is ír elő bizonyos intézkedéseket és ezzel segíti a vállalatok figyelmét a legszükségesebb feladatok megoldására irányítani. Az első három negyedévben vállalataink 67 161 900 Ft megtakarítást terveztek, amit13, 5 százalékra, forintban kifejezve pedig 24 mill. forinttal túlteljesítették. Érdemes részleteiben is megvizsgálni, hogy milyen jelentős eredményekből tevődik öszsze az a 35,3 százalékos túlteljesítés , mell’’ forintértékben 24 millió forintnak felel meg. A túlteljesítések vizsgálatánál látható, hogy viszonylag alacsony a túlteljesítés a gépesítésből tervezett megtakarításnál. Feltétlenül vizsgálniok kell ezt a vállalatoknál az igazgató és főmérnök elvtársaknak, hogy ezen a területen is jelentős lépést tehessen előre az ipar. Az 1958-ban elért eredmények köteleznek bennünket arra, hogy — hároméves tervünk második évében, 1959-ben — azokat tovább fokozzuk. Az elkövetett hibákat és felmerült hiányosságokat kiküszöböljük. Ebben a szellemben tettük meg tervjavaslatunkat 1959-re, amely tervjavaslat összhangban van a népgazdaság egészének tervével. Az állami ipar termelése 1958-hoz képest 5,5 százalékkal emelkedik, ezen belül export termelésünk 16 százalékkal növekszik. Önköltségtervünk 1959. évre jóváhagyott üzemi eredményünk 6,5 százalék, ami komoly feszítést jelent. Termelési tervünk a belkereskedelmi és export igényekre épült fel. A mennyiség figyelembe vétele mellett beépítettük a kereskedelem és a fogyasztók egyéb kívánságait is. Így tovább fogjuk bővíteni a szériák számát, több választékot fogunk adni fazonba at alapanyagban, egyes cikkek minőségjavítása érdekében új műveleteket iktatunk be a gyártástechnológiába, igyekezni fogunk a divat és a tájigények összeegyeztetése útján a legváltozatosabb fazonú ruhákat nyújtani a fogyasztóközönségnek. E célok eléréséhez a következő fő feladatok állnak előttünk az 1959. évre: 1. Tovább kell fokozni az alapanyaggal való takarékosságot. 2. Emelni kell a gépesítések arányát a munka gazdaságosságának növelése érdekében — különös tekintettel a kisgépesítések és apparátok alkalmazására, valamint a vasalás fokozott gépesítésére. 3. Új szervezési formákat kell alkotni és az egyes üzemekben bevált szervezési formákat tovább kell terjeszteni ez iparban. 4. Az ipar szakembereinek figyelmét rá kell irányítani a központi feladatok megoldására. Gondolunk itt elsősorban a szintetikus alapanyagok mind nagyobb mértékben való elterjesztésére, melyek a konfekcióipartól új technológiai megoldásokat követelnek. Ugyancsak kutatómunkát kell folytatni a gépesítés vonalán, új konstrukciókat kell létrehozni és más államokban alkalmazott gépi megoldásokat kell hazai termelésünkben alkalmazni. 5. Gazdasági számításokat kell végezni arra vonatkozóan, hogy az új árrendszer alkalmazásával mely cikkek modellezése és gyártása hol a leggazdaságosabb. Általában az egész 1959. éves tevékenységünket ,az új termelői árak szemszögeiből kell irányítanunk. Az eddig felsorolt feladatok szükségessé teszik ruhaiparunkban avezetők és dolgozók politikaiés szakmai oktatásának fokozását, melyet a szervezett állami tanoncképzés, technikumés egyetemi oktatáson kívül a [különböző fokú üzemi oktatás [útján kell megvalósítanunk. [E nagy feladatok megvaló sítására a vállalatvezető elvestársak kérjék a párt, KISZ és In szakszervezetek segítségét,hogy ruhapiacunk az 1959-esévben, is eredményesen járuljon hozzá, lakosságunk ruhaigényének kielégítéséhez, a [Könnyűipari Minisztérium terhének eredményes teljesítéséhez. . . tervezett teljesítés Intézkedés nevet megtakarítás százaléka anyaghányad megdöntés 25 062 000 Ft 114,6 szélesség kihasználás 12 269 800 Ft 157,2 terítést veszt. csökkenés 5 731 500 Ft 114,9 maradékcsökkentés 2 799 100 Ft 173,9 kellékmegtakarítás 12 353 500 Ft 155,1 nyitott teríték alkalmazása 208 700 Ft 251,8 belső hulladék csökkentése 1 292 100 Ft 135,6 egyéb anyagmegtakarítás 517 900 Ft 310,70 szervezési intézkedésből 1 474 500 Ft 117,2 gépesítésből 1 604 300 Ft 105,2 újításból 2 219 100 Ft 131,1 gazdaforgalom 1 569 400 Ft 166,3 Szülői gondoskodás Ruházatipan Dolgozók Szakszervezetének elnökségéhez. Kedves Elvtársak! - - ‘ . A Makarenko Gyermekotthon lakói és dolgozói nevében: hálás köszönetünket fejezzük ki azért a fáradságos munkájukért, amivel bennünket segítenek. Nem lehet leírni, hogy milyen örömmel fogadták a gyermekeink a hírt, hogy televíziót és egyensapkát kapnak. Mi, nevelők is örülünk ennek, hiszen ezáltal is otthonosabbá, vonzóbbá tehetjük intézetünket. ■ Az ajándék a nevelésben is sokat fog segíteni nekünk, okta tóknak. Úgy érezzük, hogy ez nem csupán egyszerű támogatás, hanem szülői gondoskodás az intézet gyermekeiről. Az az út — amelyen bennünket az ifjúság nevelése terén segítenek — így nem lesz olyan fáradságos és nehéz. Mi— túl az ajándék értékén, ami szintén jelentős — azt tartjuk igen hasznosnak, hogy törődnek az ifjúság nevelésével. .. mi gyermekeinknek meg fogjuk magyarázni, hogy kinek köszönhetik ezt a támogatást és hogyan kell ezt megbecsülni. Nagyon szeretnénk, ha ez a kapcsolat tovább erősödne és mélyebbé, tartalmasabbá válna. Szeretnénk, ha az üzemek dolgozói megismernék fiainkat, személyesen beszélgetnének velük. Ezért szeretnénk a gyáraikba látogatásokat tenni, esetleg ott kis műsorral fellépni. Azt is szívesen vennénk, ha az üzemek dolgozói meglátogatnának otthonunkban, és a gyárban elmondanák gyermekeink életét. Még egyszer köszönjük segítségüket, és sikerekben gazdag, boldog új esztendőt kívánunk a szakszervezet elnökségének és a szervezet valamennyi dolgozójának gyermekeink, dolgozóink és a magam nevében. Albert Antal mb. igazgató SOK SIKERT. BÉKÉSI ÉS BOLDOG ÚJ ESZTENDŐI! ! ÍGY-EGY ESZTENDŐ lezárásával általában szokás a tíz mérleget készíteni az elmúlt esztendőről, számot adni arról, hogyan gazdálkodtunk, milyen eredményeket is értünk el, hogyan teljesítettük kötelességeinket, és milyen új hibákat követtünk el, hogy ezekből okulva, az elkövet- z~ kezendő esztendőben még jobb munkát végezhessünk.› Az 1958-as évben végzett munkánkért nincs szégyen- « kezni valónk. Eredményekben gazdag évet zártunk le. ›› Az ellenforradalom súlyos kártevéseit ebben az évben ›› szinte teljesen helyrehoztuk. Helyrehoztuk anyagiakban is és az emberi fejekben is. Ma már a ruházati munkások túlnyomó többsége szilárdan áll pártunk és kormányunk mellett, és szakszervezetünk XX. kongresszusa által meg- határozott irányelvek alapján szorgalmasan dolgozik at jobb eredmények eléréséért, népgazdaságunk megerősítéséért, a szocializmusért. Élen járnak ebben a munkában az szervezett munkások, a szervezett ruhaipari dolgozók, gy Ez a megállapítás nemcsak a gazdasági munka területére, ez hanem a politikai munkára is vonatkozik. A szervezett s,munkások, a szakszervezeti aktívák ez évben többet fogszlalkoztak a dolgozók érdekeinek védelmével és felvilágoysítási munkával. Ezzel a tevékenységükkel közelebb hoz- Z ták szakszervezetünkhöz a dolgozók széles tömegeit, mely gy megmutatkozott szervezettségünk arányának emelkedése ZZ ben is. De abban is, hogy dolgozóink számos társukat be-gy választották a parlamentbe képviselőnek, megyei, városi ZZ tanácstagnak. így felKÜSZÖBÖLTÜK a múltnak azt a hibáját, mely az IY régi, kipróbált harcosok mellőzésében nyilvánult meg. Nap mint nap tapasztalhatjuk, és érezhetjük a megbecsülést, amely a régi szervezett munkások iránt meg- ›› mutatkozik. Ez természetes is, hiszen ők voltak azok, akik ›› az elnyomás idején elöl vitték az osztályharc zászlaját, ›› akik a Horthy-fasizmus korszakában a nagyobb darab keényárért folyó harcban élen jártak, és a féktelen terrorok ellenére sokszor az életük kockáztatásával vitték győzelemre a szabómunkásság harcát. Az új SZERVEZETT SZABÓMUNKÁSOK érdeme az is, ae is hogy hazánkban ma már fejlett ruhaiparról beszél gehetünk, mert ők voltak azok, akik szaktudásukkal és ön- ZZ tudatos, lelkes munkájukkal elősegítették az állami ruha- SS ipar fejlődését. Büszkék lehetünk az elmúlt esztendőre, ZZ de nem elégedettek. Még igen sok feladat vár ránk. A szervezett ruházati munkásoknak múltjukhoz még Sa jóan élen kell járniok a szocializmusépítésében is. Élen kell járniok abban a munkában, amely a magyar dolgozó / nép életszínvonalának emelését van hivatva elősegíteni. ›› Mi készítjük a magyar dolgozó nép ruházatát. A mi munzikánk nyomán nyert megbecsülést a magyar ruhaipar ter-méke külföldön is, különösen a baráti államokban. Az 1959-es esztendő egyik fő feladata számunkra ezt a meg- becsülést erősíteni. Feladatunk, hogy takarékos munkával és minél nagyobb akkumulációt biztosítsunk népgazdasá-gunknak. De nem utolsósorban feladatunk a magyar dorzagozó nép számára minél szebb, jobb, olcsóbb ruhái ké- é [ szitám. § a 2 EDDIGI EREDMÉNYEK alapján biztosak lehe- Zt tünk abban, hogy a magyar szervezett ruházat- SS ipari dolgozók fegyelmezett és példamutató munkával eb-ben az esztendőben is be fogják bizonyítani, hogy minden gy , eredjükkel részt vesznek a szocializmus építésében. Számíthat ránk pártunk és kormányunk, az egész magyar gy nép. « Ehhez a munkához kívánok a magyar ruhaipar min-zz [den dolgozójának az 1959-es esztendőre sok sikert, boldog zzó és békés új esztendőt és jó egészséget! zz KÖVES ERNŐ a Magyar Ruházatipari Dolgozók Rt . Szakszervezetének elnöke , a AZ ÚJ ÉV alkalmából szakszervezetünk elnökségét és központunk ZZ dolgozóit igen sokan keresték fel jókívánságaikkal. Ezúton ZZ mondunk köszönetet, a sok kedves üdvözlésért és a masagunk nevében is boldog és sikerekben gazdag új esztendőt kívánunk üzemeink minden dolgozójának.s A szaktudást is kifejező bérezés bevezetése Iparunkban a régi problémaként jelentkezik a darabbérben dolgozók szaktudását is kifejező bérezés megoldása. Ennek hiánya akadályozta a dolgozók oktatásának kiszélesítését. A kereskedelem egyre csövekvő igényei szükségessé teszik, hogy a ruhagyári dolgozók, szakmai műveltségüket emeljék. Ez nemcsak a jobb minőségű termékek gyártását segíti elő, hanem magát az ipar fejlesztését, a gépesítések könnyebb bevezetését és előnyösen hat a munkások keresetére is. Ennek megvalósítása érdekében a Vörös Október Férfiruhagyár vezetői javaslatot dolgoztak ki, mely javaslatok a Ruhaipari Igazgatósággal, a Ruhaipari Dolgozók Szakszervezetével és a vállalat vezetőivel tartott értekezleten kerültek megtárgyalásra, és az illetékesek úgy döntöttek, hogy 1959-től kezdődően a Vörös Október Fertiruhagyárban többlépcsős tanfolyamokon képezik ki a termelő munkán dolgozókat. A tanfolyamok végeztével a hallgatóknak vizsgát kell tenniük, ahol az elsajátított reszortot bizottság előtt, az előírt idő alatt, a minőségi követelményeknek megfelelően el kell végezni. A sikeres vizsgáról a dolgozók bizonyítványt kapnak annak feltüntetésével, hogy hány és milyen reszortok elkészítéséből vizsgáztak. Szakmunkás-bizonyítvánnyal rendelkezők tanfolyam nélkül is vizsgázhatnak. Az így levizsgázott dolgozók — attól függően, hogy hány reszortot sajátítottak el — külön szakmunkáspótlékban résülnek. 1960-tól csak azokat a dolgozókat sorolják V-ös, VI-os, illetve magasabb bérkategóriába, akik több reszort elsajátításából vizsgát tettek. Úgy gondoljuk, hogy ha a dolgozók többsége több reszort elvégzését elsajátítja, ez nagyban elő fogja segíteni a termelés mennyiségi és minőségi színvonalának emelkedését, valamint előnyösen hat majd a dolgozók keresetére is. Orosz János