Ruházati Munkás, 1960 (4. évfolyam, 1-12. szám)
1960-01-01 / 1. szám
A MAGYAR RUHÁZATIPARI DOLGOZÓK SZAKSZERVEZETÉNEK LAPJA IV. ÉVFOLYAM, 1. SZÁM.AZ V 50 FILLÉR VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! A pártkongresszus Három ruhagyár igazgatója nyilatkozik Pártunk VII. kongresszusa után felkerestük három üzemünk igazgatóját és kértük mondják el, mi ragadta meg legjobban figyelmüket a kongresszus anyagából és a kongresszus után milyen feladatok megoldását tartják legfontosabbnak üzemünkben. A kommunisták segítsék dolgozó társaikat Mint az egész ország, mi is mindannyian nagyon készültünk a pártkongresszusra. Mikor a verseny eredményei szaporodtak, úgy éreztük, mintha a beszámoló egy részét írtuk volna, és amikor a kongresszus összeült és mi újra összegeztük eredményeinket és azok jónak bizonyultak, úgy éreztük, mintha mi is ott lettünk volna a kongreszuson. Mi az állami ruhaipar legkisebb üzeme vagyunk, és ez kötelez arra, hogy bebizonyítsuk, hogy a mi népgazdaságunkban a legkisebb egységben is megvan a lehetőség a nagy egész erősítéséhez, új nagy dolgok véghezviteléhez, kezdeményezéshez. Számos eredményünk van a kongresszusi verseny nyomán. 15,9 százalékal több darabot termeltünk, mint 1968-ban. 1959 negyedik negyedében 19,8 százalékkal termeltünk többet azonos létszám mellett. Ez nem azt jelenti, hogy a darabok munkaigényességét lecsökkentettük, hanem ellenkezőleg. Negyedik negyedévben pl. olyan brokát és selyem bakfis táncruhákat gyártottunk, amire azelőtt gondolni sem mertünk volna. Olyan szép kivitelben készült, hogy kiszállítása óta számos köszönő levelet kaptunk áruházaktól és nagykereskedelmi vállalatoktól. Kikísérleteztük az állami ruhaiparban először a termleszer anyagból készült szoknyák tartós plisszerozását, és terven felül a negyedik negyedévben három fazonban legyártottuk. A verseny során minden hónapban megkaptuk a kerület vándorserlegét, ami végül nálunk is maradt. Természetesen műszaki vonalon is sokat kellett tenni, hogy ez a versenylendület necsak hangulat legyen, hanem számokban realizálódjék. A műszakiak jó munkáját dicséri az üzemünkben elkészült új varionszalag. Az a gépesítési lehetőség, melyet a minisztérium biztosított számunkra, szintén növelte eredményeinket. A feltett kérdésre nehéz röviden válaszolni. Az ötéves terv irányelveiben úgy szerepel a ruhaipar, hogy elsősorban a technológiai folyamatok, a szervezési formák korszerűsítésével, a gépesítés továbbfejlesztésével kell a kapacitást tovább növelni. Ezt nemcsak azért tartom helyesnek, — különösen a mi vállalatunk szempontjából —, mert nincs lehetőség és nem is volna helyes a Budapesten való építkezés, hanem azért is, mert még mindig igen drágán termelünk, és ezt csak az önköltségcsökkentési mozgalommal megoldani nem lehet. Ehhez műszaki szervezés és a gépesítés nagyobb mértéke kell. A távlati fejlesztési tervben már kidolgoztuk azokat az intézkedéseket, melyeket meg akarunk valósítani, és előre vettük azokat a feladatokat, melyek feltételeit is meg tudjuk teremteni a közeli években. A másik kérdés, ami megragadott a kongresszus vitájában, Kádár elvtársnak az a kijelentése, hogy „a kommunistáknak egész embernek kellenniök”. Mint vállalatvezető úgy érzem, hogy nemcsak nekem kell azzá lennem, hanem munkatársaimat is segítenem kell, hogy azzá váljanak. A párt és szakszervezettel együtt sok mindent megvalósítottunk az ellenforradalom óta üzemünkben, ami a dolgozó nők nyugodt munkáját, kényelmét biztosítja. De úgy érzem — adott lehetőségeinken belül — még többet tehetek és fogok is tenni a következő időkben. Ami a legfontosabb, azt szeretném elérni, hogy azok a bizonyos „brigádvezetők” olyanok legyenek, hogy mellettük szívesen dolgozzanak az emberek, hogy örömmel jöjjenek be a napi munkájuk elvégzésére, és bánatukban, örömükben megértő társakat találjanak csoportvezetőjükben is. Különböző brigádmunkák során megállapítást nyert, hogy alapszervi pártvezetőségünk tagjait, s általában a vezetőséget szeretik a dolgozók, bizalommal fordulnak ügyes-bajos dolgaikkal hozájuk. El akarjuk érni, hogy ugyanez a bizalom teremtődjék meg a művezetőkkel szemben is, hogy a művezetők nyugodt, derűs légkört tudjanak kialakítani maguk körül. Ezen a területen sok tennivalónk van, de meg fogjuk valósítani. Pártonkívüli művezetőink egy részét már ezen az őszön beosztottuk pártoktatásra, és a jövőben politikai nevelésükkel még többet fogunk foglalkozni. Székely Józsefné, a Minőségi Gyermekruhaüzem igazgatója új termelőeszközöket, amelyek segítségével meg lehet változtatni a jelenlegi termelési módszereket és jelentős termelékenység emelést lehet elérni. Az iparnak nem áll rendelkezésére megfelelő kivitelező kapacitás. Ha azt akarjuk, hogy a VII. kongresszus által meghatározott termelékenység ruhaiparra vonatkozó szintjét elérjük, igénybe kell vennünk mindazokat a műszaki fejlesztési lehetőségeket, amelyek jelenleg is rendelkezésünkre állnak, de támaszkodnunk kell a szocialista országok tapasztalataira és át kell vennünk egyes — a tőkés országokban jól bevált — munkaeszközöket és szervezési módszereket is. A VII. pártkongresszus komoly feladatokat ró a mi vállalatunk kollektívájára is a termelékenység növelése terén. Ezeket, a feladatokat a vezető kollektíva megtárgyalta és már az 1960. évre jelentős termelékenységnövelést akar megvalósítani. A cél elérése érdekében megtesszük a szükséges intézkedéseket, melyek közül csak néhányat akarok megemlíteni. Szalagprofilok kialakításával a begyakorlottságot fejlesztjük. A technológia olyan szervezéseket készít, amellyel az átállási veszteséget 1959. évhez viszonyítva 50 százalékkal csökentjük. Gépesítéssel a termelékenységet éves szinten 1—1,5 százalékkal növeljük. Új technológiai eljárásokat kísérletezünk ki. A gyár kollektívája az 1959. év termelékenységéhez viszonyítva 5—6 százalékos termelékenység emelkedést akar elérni. Biztosak vagyunk abban, hogy vállalatunk kollektívája ugyanazzal a lelkesedéssel fogja megvalósítani a VII. pártkongresszus határozatainak reánk eső részét, mint amilyen lelkesedéssel hajtotta végre 1959. évben a feladatokat, melynek eredményeképpen elnyertük a XIII. kerületi Pártbizottság vándorzászlaját. Czuczor Árpád, a Ruhaipari Gyár igazgatója. Egyik legfontosabb feladatunk : a termelékenység növelése a munka termelékenységé ■A, a legfontosabb, a legfőbb dolog az új társadalmi rend győzelme szempontjából. Ezekre a lenini szavakra emlékeztetett Bock elvtárs , pártunk VII. kongresszusán. A következő ötéves tervünk időszakában a fő feladat: befejezni a szocializmus alapjainak lerakását, meggyorsítani a szocializmus építését. De nem akármilyen módon, vagy bármilyen áron, hanem a munka termelékenységének nagyfokú növelésével, a műszaki színvonal emelése útján. A gazdasági problémák közül ezt tartom a legfontosabb megállapításnak, amelyet a VII. kongresszus tett, mert a termelékenység növelésével járó feladatok megoldása nemcsak gazdasági kérdés, hanem igen komoly politikai kérdés is. A szocialista tábor országainak a Szovjetunió segítségével, igen gyors ütemben pótolni kell műszaki elmaradását, hogy a legfejlettebb kapitalista országok termelékenységi színvonalát elérje. Különösen sokat kell tennünk nekünk a termelékenység emelése érdekében, mert a baráti országok szín- A Magyar Szocialista Munkáspárt Kongresszusának beszámolóit és vitáját élénk figyelemmel olvastuk a sajtóban és hallgattuk a rádióban. Nagyon nehéz kiragadni egy olyan gondolatot, mely legjobban megragadta figyelmemet. Minden elhangzott mondat értékelte az elért eredményeket és hosszú évekre előre mutatott Gyorsabban kell előrelépni és még fokozottabban ügyelni kell a tervek teljesítőire, az emberekre. A gyorsabb előrelépés nem azt jelenti, hogy a dolgozók intenzitását kell fokozni, hanem azt jelenti, hogy még jobb műszaki feltételeket kell biztosítani. 1960-as évre és azt követő esztendőkre mi is elkészítettük a gépesítés ütemét . Egy vagy két munkateremben vakon-szalagokat állítunk be. Ezenkívül meg kívánjuk szüntetni a kézi holozást, a kézi gombozást. Meg akarjuk oldani a terítés gépesítését és a vasalást is gépesíteni fogjuk. Ezek a legfontosabb feladataink a gyorsabb előrehaladás érdekében. A gépesítés fokozása a kérdésnek csak egyik oldala, mert gyakran előfordul, hogy a gépesítés gyors ütemét a dolgozók egy része nem fogadja szívesen, mert attól félnek, hogy a gép elveszi kenyerüket. A gépesítés ütemének elkészítésével egyidejűleg kidolgoztuk a dolgozók szakmai továbbképzésének, illetve átképzésének programját. Amikor megkezdtük a program végrehajtását — az elmúlt hetekben —, olyan hibát követtünk el, hogy azokat a kézimunkásokat akartuk átképezni pl. hálózógépre, akik még síma gépen sem tudtak dolgozni. Ma már ezen hiányosságokat kiküszöböltük és a legjobb símagépészeket képezzük át speciálgépészekké. Az 1960-as év elején beindítjuk az egy éves szakmai továbbképzőt, főleg a fiatalok részére, akik még nem szakmunkások. Létszámgazdálkodásunkat is megszabja a gépesítés üteme, s ezért igyekszünk a lehetőségekhez képest létszám alatt dolgozni. Speciál műszerész problémánk is van, s főleg lesz a jövőben. Ezen úgy próbálunk segíteni, hogy a két legképzettebb speciálgépészünkkel szerződést kötöttünk, hogy az általuk kiválasztott, két-két simagépműszerészt átképzik. Az iparitanuló képzésnél, különösen a gyakorlati oktatásnál nagyobb gondot fordítunk a gépesítés előnyeinek ismertetésére, s a bonyolultabb gépek megismerésére. Üzemünk dolgozóit lelkesítik az új feladatok. Az emberek felélénkültek, sokkal több termelési javaslatot kapunk tőlük, mint ezelőtt bármikor. Az új évet úgy kezdjük, hogy az első naptól kezdve beindul az éves verseny. A felajánlások már beérkeztek hozzánk. Ennek eredménye ezideig csak a takarékosság terén több, mint 3 és félmillió forint felajánlás. Az igazgatói alap 1960-as évi felosztását már elfogadta az üzemi tanács. Dolgozóink ha kitekintenek a munkatermek ablakán, örömmel látják, hogy megkezdődött a bölcsőde bővítése is. Brennbergi telephely dolgozói hosszú évek után csinos étkezdében fogyaszthatják el ebédjüket. Lehetne még sorolni azokat a szociális juttatásokat, melyeket kapnak és kaptak dolgozóink. A mi üzemünk dolgozóinak élete is igazolja, hogy pártunk és kormányunk amikor elvárja a dolgozóinktól, hogy a termelésben helytálljanak, ugyanakkor legmeszszebbmenőkig gondoskodik az emberekről. Kauba Miklós, a Soproni Ruhagyár igazgatója, vonalától is eléggé távol állunk. A ruhaipar termelékenységét jelentősen befolyásolta az újonan beállított üzemek alacsony termelékenysége, de az is igaz, hogy a Vörös Október Férfiruhagyárat kivéve egyetlen ruhagyár sem tudott komoly műszaki fejlesztést elérni. Nyugodtan állíthatom, hogy a ruhaipar műszaki fejlődésének lassúsága nemcsak a ruhaipar dolgozóin múlik. A ruhaipar dolgozói gondolkodnak a termelékenység emelésén és létrehoznak olyan Gondoskodni kell az emberekről 1960. JANUAR Békés és boldog tíz esztendőt AMIKOR SZÁMOT VETÜNK mi, szervezett ruházati dolgozók az elmúlt év munkájáról, — mit tettünk iparunk fejlesztése és szaktársaink érdekvédelmének ellátása ér-dekében — nem feledkezhetünk meg arról, hogy eredmé-nyeink elérését segítette a nemzetközi helyzet kedvező alakulása. A Szovjetunió vezette szocialista tábor — tá-ámaszkodik a nagy nemzetközi békemozgalom erejére — nagy sikereket ért el a békés egymás mellett élés politikájának megvalósításában. E SIKEREK MEGSOKSZOROZZÁK a mi erőinket is. " Dolgozó népünk szorgalmával a szocialista tábor segít-ségével , gyorsabban haladunk a párt által kijelölt úton, a célunk a szocializmus, majd a kommunizmus meg- valósítása felé. Bizonyítják ezt azok a termelési eredmé-nyek, melyeket a pártunk kongresszusának tiszteletére indult munkaversenyben elértünk. Az 1959-re vállalt maga-sabb export kötelezettség mellett 37 millió értékkel kellett több ruházati cikket gyártani az évi tervhez képest. A ruházati ipar dolgozói ezt a feladatot a kongresszusi szocia- lista munkaverseny során becsülettel teljesítették és évi a tervintet december közepéig befejezték. , A KONGRESSZUSI MUNKAVERSENY során javult a dolgozók keresete, a róluk való gondoskodás. Növekedett a dolgozók tudatos részvétele a szocialista építésben. Bizonyítja ezt ez is, hogy a szalagok versenye mellett több mint 7000 azoknak a száma, akik egyéni takaré- kosságoikkal is hozzájárultak a jobb eredményekhez. Továbbá bizonyítja ezt az a több mint 110 brigád, mely a közel 3000 taggal önkéntesen vállalt fegyelmével művelt- ' ségének emelésével élenjárója a szocialista munkaverseny- 1 - nek. Biztató, hogy a nagy célok megvalósítása közben egy-re több fizikai és műszaki dolgozó kapcsolódott be az iskolai és szakmai oktatásba. Állíthatjuk, hogy a kultúr- forradalom 1959-ben valóban testet öltött. Több üzemben is vezetők és beosztottak együtt járják a hetedik, nyolcadik , általános iskola, vagy a technikum első évfolyamát. Sokan , gazdasági tanfolyamokon vesznek részt. Növekedett a könyvolvasók száma. Többen vesznek részt ismeretterjesz- tő előadásokon. Javult az üzemi kultúrmunka színvonala. "• , Többen járnak, színházba, operába, hangversenyekre. AZ ELMÚLT ÉVBEN tartottuk meg az üzemi szakszervezeti választásokat. Ez alkalommal növekedett tag- létszámunk, erősödött a tagság bíráló szelleme, növeke- ■ dett a szakszervezeti demokrácia. Jelentősen növekedett és erősödött a bizalmiak tevékenysége. Sok új és régi szakszervezeti tag került a bizalmi testületekbe, és a szakszervezeti bizottságokba. Ez javította a szakszervezet és a tagság kapcsolatait. Mindezek lehetőséget nyújtanak , arra, hogy az új esztendőben még jobb eredményeket érjük el a gazdasági építőmunkában, és a dolgozók ügyeinek intézése terén. Szakszervezetünk Elnöksége bízik abban, hogy az 1959-es évhez hasonlóan 1960-ban is a jelentősen megnövekedett feladatainkat eredményesen fogjuk megoldani. Ehhez kívánunk szakszervezetünk minden tagjának, és családjának boldog új évet, sok sikert, és jó egészséget. Varga József a szakszervezet főtitkára Szabady Gizella, a Vörös Október Férfiruhások dolgozója