Ruházati Munkás, 1961 (5. évfolyam, 1-12. szám)

1961-01-01 / 1. szám

tíz újesztendő köszöntése RÉGI HAGYOMÁNY az emberek életében, hogy A új év idején jókívánságaikkal köszöntik egymást.­­ Ez a köszöntés a felszabadulás előtt alig jelentett többet a­­ kimondott szónál. „Boldog új évet kívánunk” a munkás­­­ember életében a reménykedés ködös fogalmán kívül egyéb tartalma nem volt. Mennyivel másképp hangzik ez a kö­­­­szöntés az emberek életében ma, amikor a föld lakóinak­­ egyharmada csaknem egymilliárd ember halad a szocia­­­­lizmus építésének útján, és egyre szélesebb rendet vág az­­­ imperializmus táborába, hogy évről évre újabb embermil­­­­liók ismerjék meg a szabadságot, és lépjenek még erőtel­­­­jesebben csatasorba a minden dolgozó ember legfőbb vá­­­­gya, a békés, boldog élet megvalósításáért. Az 1960-as év a ruházati iparban dolgozóknak is ered­­­­ményes és gazdag év volt. Üzemeinkben javult a terme­­l­­és, nőtt a termelékenység, a gyártmányok minősége. Je­­l­­entős eredményeket hozott iparunkban a nagyfokú gépe­­­­sítés. Üzemeink eredményesen kísérleteznek a gyártás-­­ szervezés tökéletesítésével, új technológiák alkalmazásá­­­­val, a melegváltás bevezetésével, mely előreláthatólag nö­­­­veli a ruházati ipar termelékenységét. Új szalagszervezés­­­­sel, jobb munkamódszerek elterjesztésével, az újítók és­­ feltalálók eredményeivel javult a munka üzemeinkben.­­ Bizonyítja ezt, hogy a múlt év második felében a terme­­l­­és növekedését több, mint kétharmad részben a terme­­­­lékenység növekedésével értük el, a­z ELMÚLT ÉVBEN megerősödött a szocialista­­ 1 brigádok mozgalma. Büszkék vagyunk arra, hogy­­ a ruházati üzemekben is ma már több ezren vállalták,­­ hogy szocialista módon élnek, dolgoznak, tanulnak. A bri­­­­gádok tagjai vállalásaik teljesítésével jelentősen növelik­­ az üzemek eredményeit. Megszokottá vált dolgozóink kö­­­­rében, hogy a családi ünnepeket is együtt, az üzem dol­­­­gozóival tartják meg. Több üzemünkben szocialista es­­­­küvőt, névadó ünnepséget tartottak. Ünnepélyesen fogad­­­­ták az ifjúmunkásokat, és minden esetben baráti beszél­getésen, ünnepi asztal mellett búcsúztak el a nyugdíjasok­­­­tól. Elmondhatjuk, hogy kialakulóban van üzemeinkben a­­ kollektív élet, az egymás segítése, az egymással való tö­rődés igazán emberséges, szocialista légköre. Jelentősen növekedett iparunkban a dolgozók szak­mai műveltsége. Ezrével vettek részt dolgozóink a szakmai oktatásban alapfokon, és továbbképzésben. Kiváló ered­ményeket értek el ipari tanulóink a szakma ifjú mestere cím elnyeréséért folyó versenyben. Dolgozóink jövőbe ve­tett hitét igazolja az a nagyfokú tanulni vágyás, amely 1960-ban megmutatkozott. MUNKÁNKBAN TAPASZTALHATÓ fogyatékos­ságok mellett is megállapíthatjuk, hogy szakszer­vezeti bizottságaink, műhelybizottságaink, a bizalmiak és a szakszervezet minden aktivistája megállta a helyét a termelés és a szakszervezeti munka területén. Javul üze­meinkben a társadalombiztosítási munka, nőtt a kultúr­­munka színvonala. Eredményesen oldották meg feladatai­kat a megerősödött üzemi tanácsok, rendszeresebbé, szín­vonalasabbá váltak a szakszervezeti bizottságok ülései. A szakszervezeti bizalmiak és az üzemi tanácstagok ré­szére tartott tanfolyamok eredményességükben ezideig a legjobban sikerültek. Szinte minden területen lemérhetően jelentkezett a tanfolyamon tanultak eredménye. Szakszer­vezeti bizottságaink eredményesen segítették elő szakszer­vezetünk elmúlt év végén megtartott XXI. kongresszusát Az elmúlt év gazdag eredménye biztosíték arra, hogy feladatainkat az 1961-es évben is eredményesen megold­juk. Pártunk politikai bizottságának 1960. végén hozott határozatának végrehajtására elkészültek már üzemeink­ben az intézkedési tervek. Szakszervezeti bizottságaink­nak feladata, hogy minden erejükkel, felvilágosító, nevelő munkájuk fokozásával segítsék a terv maradéktalan vég­rehajtását. Tovább kell fokoznunk erőfeszítéseinket a dol­gozók munka- és életkörülményeinek javításában kul­turális, szakmai műveltségük fokozásában, a MI ÚJÉVI KÖSZ­ÖNTÉSÜNK mögött tehát reá­­li­lis valóság van. A felszabadulás utáni évek iga­zolták, hogy fejlődésünkben a hibák ellenére is mindig előbbre megyünk. „Boldog új esztendőt" — mondották ma is szerte az országban, és mindenki tudta, hogy ez az év még eredményesebb, sikeresebb lesz, mint az előző. Az ország népe, és ezen belül a családok is tovább fognak gyarapodni anyagi, és kulturális értékekkel. Biztosíték erre pártunk politikája, a Szovjetunió által vezetett béketábor növekvő ereje, népünk jövőbe vetett hite. E gondolatok je­gyében kívánok szakszervezetünk elnökségének nevében szakszervezetünk minden tagjának, tisztségviselőjének, üzemeink minden dolgozójának és kedves családjának az új évben sok sikert és jó egészséget. a szakszervezet főtitkára Intézkedési tervek üzenteinkben Pártunk politikai bizottságá­nak 1960 szeptemberében hozott ha­tározata részle­­­­tesen foglalkozik az iparban mutatkozó fogyatékosságok megszüntetésével, a tartalékok feltárásával, a termelékenység növelésével. Üzemeink vezetői a szakszervezet s a ruhaipari igazgatóság által kiadott irányelvek alapján részletes A Zalaegerszegi Ruhagyár vállalatvezetősége párt- és szakszervezeti bizottsága kö­zösen készítették el az üzem intézkedési tervét. Az igen részletes, és minden kérdéssel foglalkozó terv a középpont­ba állítja a műszaki vezetők felelősségének növelését. Az elvtársak úgy látják, hogy a problémák nagy részét meg tudják oldani akkor, ha a sza­lagvezetők, teremmesterek, műszaki vezetők nagyobb gonddal, felelősséggel, több kezdeményezéssel foglalkoz­nak a termelés kérdéseivel. Az intézkedési terv 4. pontja leszögezi, hogy a termelési terv ütemes teljesítése min­den szalag­vezetőre, teremmes­­terre­ és az üzemvezetőkre kö­telező. Az ütemes terv teljesí­tésének az alapja a napi ter­vek teljesítése. Ennek a pont­nak az a) pontja határozat­ban rögzíti, hogy az üzemvezető 4 óránként ellenőrizze a szalagon be­lüli ütemes, szalagkénti, teremkénti tervteljesítést, és készáru leszállítást, a teremmesterek jelentése alapján. A kapott adatok elemzésével köteles az üzemvezető a szükséges in­tézkedéseket haladéktalanul megtenni a termelő munka zavartalansága és eredmé­nyessége érdekében. A jelentés részletesen fog­lalkozik az új szervezési for­mák bevezetésével, a hosszú A Fehérneműgyár intézke­dési terve 4 pontban határoz­za meg a legfontosabb tenni­valókat. 1. A munkafegyelem megszilárdítása, 2. A munka­ügy körébe tartozó feladatok végrehajtása, 3. Műszaki szer­vezési feladatok, 4. Jóléti in­tézmények üzemeltetése. Az intézkedési tervet üzemi ta­nácsülésen napirendre tűzték, melyen a tanács tagjai egy­hangúlag elfogadták a javasolt tervezetet. A hozzászólók több­sége a munkafegyelem meg­szilárdításának fontosságát húzta alá, elismerve, hogy ezen a téren sürgősen eredmé­nyeket kell elérni a jobb mun­ka érdekében. Mivel az üzemben igen sok a vidéki dolgozó, kiknek mun­kakezdése részben függ a vo­natok, vagy autóbuszok indu­lásától, az intézkedési terv részletesen, percre meghatá­rozza a munkaidő kezdését, és befejezését. Foglalkozik az étkezések idejével is. Megszigorítják a munka­időn belüli távozások rendjét, intézkedési tervet dolgoztak ki, melyet üzemi tanácsülé­sen ismertettek a dolgozókkal. Néhány üzemnek az intézkedé­si terve számtalan olyan prob­lémát felvet, melynek megol­dása jelentősen növelni fogja a ruházati ipar eredményeit. Néhány részletet közlünk az üzemek intézkedési terveiből, szalagszervezések alkalma­zásával, mert az elvtársak vé­leménye szerint ez termelé­kenyebb, és a speciálgépeket is ilyen szervezési formában job­ban ki lehet használni. Fog­lalkoznak a melegváltás üzem­szerű bevezetésével. A 12-es pont a műszaki intézkedések után ismét a szalagvezetők munkájával foglalkozik. A ,.A szalagvezetők a minőség megjavítása érdekében mun­kaidejük lehető legnagyobb részét a szalagban töltsék el­lenőrzéssel, hogy a minőségi hiányról ne csak akkor érte­süljenek, amikor az áru a sza­lagról lekerül, hanem közvet­lenül a munkahelyen, ahol a műveleteket végzik. A dolgo­zók figyelmét azonnal fel kell hívni a rossz munkára.” A gépek fordulatszámát a jelenlegiről 2800-ra kívánják emelni. Ezt kísérletképpen két szalagon hajtják végre, ahol figyelemmel kísérik a teljesítményt, a gépek el­használódását, üzembiztonsá­gát, stb. Eredményesség ese­tén a fordulatszám emelését ütemterv­szerűen minden sza­lagon bevezetik. A gépesítés ütemtervét a munkanormák megállapí­tásával össze fogják han­golni. A továbbiakban részletesen foglalkozik az egyes szalagok munkájának megszervezésé­vel, a munkaidő kihasználá­sával, stb. Meggyorsítják a munkába ál­lást, és lecsökkentik az eltá­vozások idejét. Az intézke­dési terv határozottan le­szögezi, hogy a munkafegye­lem megszilárdítása érdeké­ben hozott intézkedéseket nem­csak a termelékenység növe­lésére, hanem a munka inten­zitásának csökkentésére kí­vánják fordítani. Ennek az in­tézkedésnek a végrehajtásáért a vállalat igazgatója és a szakszervezeti bizottság titká­ra vállalja a felelősséget. Az intézkedési terv részletesen foglalkozik a karos és a sima kéttűs gépek normaidejének rendezésével, a laboratóriumi előregyártó részlegben a tel­jesítménybér bevezetésével a szabászati normaidő és darab­bér költségek rendezésével, stb. A munkaügyi szervezési feladatok a technológiai szer­vezési intézkedések is részle­tesen szerepelnek az intézke­dési tervben. A jóléti intéz­mények üzemeltetése című rovatban a konyha és a büfé munkájának megjavításával foglalkozik a terv. gyedévéhez viszonyítva 1960- ban 22,1 százalékkal emelke­dett. 1961-ben legfontosabb feladataiknak tekintik ered­ményeik további fokozását, különösen a termelékenység további növelését. Feladataikat 5 pontban fog­lalták össze: 1. Új szervezési intézkedé­sekkel meg kell szüntetni, il­letve a legminimálisabbra szorítani a munkatermekben jelentkező, és még meglevő munkaidő kieséseket. 3. A vasalási — de egyéb munkáknál is — csökkenteni kell a veszteség­időket. 3. Tovább kell fokozni a gé­pesítést a vasalási, és az eddig kézzel végzett műveletek te­rén. 4. Meg kell teremteni az automatizálás feltételeit az egyes idomdarabok megmun­kálásánál. 5. Meg kell valósítanunk új, automatikusan kikapcsoló sza­lagtestek beállítását, a több­­moderes, a többszekciós szalag szervezését. Az intézkedési terv részle­tesen foglalkozik a melegvál­tás problémájával. Felmérte a hidegváltással járó veszte­ségeket. Elhatározták, hogy kísérletképpen melegváltást vezetnek be a brenbergi tele­pükön, és a fő üzem egy mun­katermében. Az eddigi tapasz­talatok azt igazolják, hogy ez eredményes. A szalagokon le­vő torlódás, a csomagolási idő­­veszteség megszűnt, csökkent az átfutási idő, valamint a fél­kész áru mennyisége is, 40— 50 százalékra. Az első két hó­nap eredményei azt mutatják, hogy a szalagokon a minőség megjavult, ami a belső vissza­vetés százalékának csökkené­sében mutatkozik. 1961-re ter­vezik, hogy gyártmányaik 60—65 szá­zalékát melegváltással készítik el. Előzetes tervek szerint, ez ön­magában is 2,5—3 százalékos termelékenység emelkedést fog hozni. Vállalatuknál a tervbe vett nagyfokú gépesí­tés mind nehezebbé teszi a munkatermekben dolgozók megfelelő elhelyezését. Ez a körülmény indította vállala­tuk vezetőségét arra, hogy megszervezze az egyes mun­katermekben jelenleg még szétszórtan dolgozó végvasa­lók egy munkahelyen törté­nő összevonását. Ez nemcsak a helykérdés megoldását segí­ti elő, hanem a végvasalók termelékenységének emelke­dését is. Az 1961-ben szállí­tandó új, nagyteljesítményű vasalógépek is megkövetelik a vasalók összevonását. Tervükben részletesen sze­repel új, speciálgépek beállítá­sa, a kézi műveletek további gépesítése. Az üzem vezetői tudják, hogy a korszerű gépek alkal­mazása, a gépek kapaci­tásának teljes kihasználá­sa megköveteli az új mun­kaszervezés, a modern technológia alkalmazását, modern szállító üzembe állítását. Ezért elhatározták, hogy 1961- ben 4 munkateremben építik be a korszerű, önkiváltós va­­rion-szalagot. A szalagtestek­ben több modelles gyártást hajtanak végre. Tervük sze­rint 1961. évben az új munka­­szervezés és a varion-szalag segítségével 8—10 százalékos termelékenységnövelést, va­lamint 1 millió forint megta­karítást fognak elérni. Az elv­­társak tudják, hogy ezeket a nagy feladatokat csak maga­sabb szaktudással lehet meg­valósítani. A műszaki vezetők szakmai továbbképzésével rendszeresen foglalkoznak. Az üzemből 50 hallgatója van a technikumnak. Dolgozóikat egyéves szak­munkásképző tanfolyamon ké­szítik elő a nagyobb felada­tok végrehajtására. Csak néhány vállalat in­tézkedési tervéről szóltunk. Hisszük, hogy a ruházati üze­mek állami, és társadalmi ve­zetői a dolgozók javaslatait fi­gyelembe véve, eredményesen meg fogják oldani ez évben is feladataikat. Növelni kell a műszaki vezetők felelősségét Meg kell szilárdítani a munkafegyelmet Jobb munkaszervezéssel a termelékenység növeléséért! A Soproni Ruhagyár intéz­kedési terve röviden össze­foglalja az 1960-as év eredmé­nyeit. Megállapítja, hogy dol­gozóiknak, és műszaki veze­tőiknek gondosabb munkája, és jobb együttműködése nyo­mán 1960-ban a termelékeny­ség fokozása és az önköltség csökkentése terén jelentős eredményeket értek el. Az egy teljesített órára eső termelési érték mutatóját vizsgálva, a termelékenység 1959. III. ne- VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! A MAGYAR RUHÁZATIPARI DOLGOZÓK*^ SZAKSZERVEZETÉNEK LAPJA V. ÉVFOLYAM, 1. SZÁM. ÁRA 50 FILLÉR 1961. JANUÁR. A Ruházatipari Technikum felhívása a ruhaipar dolgozóihoz! A Ruházatipari Technikum határozott törekvése, hogy a vidéki és budapesti tanulók jelentős részét a ruhaipari üzemek dolgozóinak gyermekei közül vegye fel. Kérjük üzemeink ve­zetőit, személyzeti osztályait, segítsenek ennek a rendkívül fontos kérdésnek a helyes megoldásában, ismertessék felhí­vásunkat az üzemek dolgozóival. A jelentkezés az általános iskolák VIII. osztályaiban törté­nik január végén, február elején. Az általános iskolát koráb­ban végzetteknek is volt általános iskolájukban kell jelentkez­niük. Szívesen felveszünk olyan ipari tanulókat is, akik jeles, jó eredménnyel végezték az általános iskolát és ipari tanuló iskolai előmenetelük is megfelelő. A jelentkezőket felvételi vizsgára hívjuk be. Felvételt természetesen csak az nyerhet, aki az előírt tanulmányi követelményeknek megfelel. Egyaránt felveszünk fiú- és leánytanulókat, lényegében emelni akarjuk azonban a fiútanulók létszámát. A technikum a felvett vidéki tanulóknak — szociális hely­zetük és tanulmányi eredményük figyelembevételével — kol­légiumi ellátást biztosít. Felhívjuk a figyelmet, hogy a techni­kum — vidékről, vagy Budapestről — egyénenként vagy cso­portosan — szívesen látja az érdeklődő szülőket és gyerme­keiket, hogy megismerkedjenek a technikum berendezéseivel, munkájával. Ismételten hangsúlyoznunk kell, hogy a techni­kum csak az általános iskola által kiállított „felvételi kérelem” alapján tud a jelentkezésekkel foglalkozni. „Kulich Gyula” Ruházati és Cipőipari Technikum, Budapest, VIII., Rákóczi tér 4.

Next