Ruházati Munkás, 1962 (6. évfolyam, 1-12. szám)

1962-01-01 / 1. szám

A MAGYAR RUHÁZATIPARI DOLGOZÓK SZAKSZERVEZETÉNEK LAPJA VI. ÉVFOLYAM, 1. SZÁM. A Ruházatipari Dolgozók Szakszervezete Központi Vezetőségének FELHÍVÁSA! K­­EDVES ELVTÁRSAK! Ruhaipari dolgozók! A szakszervezetek XIX. kongresszusán elfogadott alapsza­bály szellemében a SZOT elnöksége határozatot hozott az üze­mi szakszervezeti szervek kétévenként történő újraválasztásá­ra. E határozat alapján a ruházati ipar valamennyi üzemében is sor kerül 1992. január 15-től április 15-ig az üzemi szakszer­vezeti szervek újraválasztására. Olyan időben kerül sor a mos­tani újraválasztásra, amikor a Szovjetunió Kommunista Párt­jának XXII. kongresszusa elfogadta a kommunizmus építésé­nek az egész világ dolgozóit lelkesítő programját. Ennek meg­valósítása során a Szovjetunió dolgozói élik majd a világon a legkulturáltabb életet, itt lesz a legrövidebb a munkaidő és a legmagasabb az életszínvonal. Lelkesítsen bennünket az a tu­dat, hogy hazánk is — együtt a többi szocializmust építő orszá­gokkal — körülbelül egyidőben jut el a legmagasabb társadal­mi rendszer megvalósulásához. A választás időszakában veszi kezdetét ötéves tervünk második éve, melyben tovább kell nö­velnünk a termelékenységet, javítanunk termékeink minősé­gét, fokoznunk üzemeinkben a gépesítés arányát, javítanunk a szociális körülményeket. KÖZPONTI VEZETŐSÉGÜNK ez idő alatt a következő cél­kitűzést igyekszik megvalósítani: a választások során el kell érnünk, hogy politikailag megerősödjenek üzemi szakszer­vezeti szerveink. A jelenleg jól dolgozó aktivisták mellett olyan szervezett dolgozók kerüljenek be a vezetőségekbe, akik maga­tartásukkal, munkájukkal kiérdemelték dolgozótársaik bizal­mát, akik élenjárnak a termelésben, törődnek munkatársaik problémáival. A választások során biztosítani kell, hogy a szak­­szervezeti munka minden területen tovább fejlődjön. El kell ér­ni, hogy pártunk és kormányunk célkitűzései, a tervek telje­sítése, a dolgozók fokozódó igényeinek kielégítése, az életszín­vonal fokozatos emelkedése biztosítva legyen. Helyes felvilágosító munkával el kell érni, hogy dolgozóink közül mind többen váljanak szocialista hazánk tudatos építői­vé. Munkájuk nyomán szélesedjen a munkaverseny-mozgalom üzemeinkben. Minőségileg szebb és jobb ruházati cikkek gyár­tásával, a választék bővítésével járuljanak hozzá népünk jó­létének további emeléséhez. Törekedjünk arra, hogy jobban és olcsóbban termeljünk. Minden esetben tartsuk be a technoló­giai fegyelmet és fokozottabb mértékben takarékoskodjunk. Törekedjünk arra, hogy dolgozóink munkakörülményei állan­dóan javuljanak. Elő kell segíteni, hogy dolgozóink szakmai és kulturális színvonala állandóan emelkedjen. Tovább kell erősíteni szakszervezetünk kapcsolatát az üzemek dolgozóival. Nagyobb körültekintéssel kell foglalkozni ügyes-bajos problé­máikkal. A SZAKSZERVEZET EREJÉT és munkájának eredményét növeli, ha taglétszáma emelkedik és a szervezett dol­gozók többsége tevékenyen részt vesz a szakszervezet munká­jában. A választási munkánk során érjük el, hogy azok a szak­szervezeti tagok, akik valamilyen okból tagsági díjukkal hát­ralékban vannak, rendezzék elmaradásukat. Győzzük meg a szervezetlen dolgozókat, hogy legyenek tagjai szakszerveze­tünknek. Az elkövetkezendő hetekben — a választási munka során — a szervezett dolgozók csoportértekezleteken, vezető­ségválasztó taggyűléseken, üzemi küldöttközgyűléseken érté­kelni fogják szakszervezeti szerveik munkáját és meg fogják választani az új vezetőséget. Központi vezetőségünk felhívja a ruházati ipar valamennyi dolgozóját, hogy a csoportértekezleteken, vezetőségi taggyűlé­seken, a küldöttközgyűléseken aktívan vegyenek részt. Ezeken a tanácskozásokon a dolgozók ügyeiről, problémáiról, további feladatainkról lesz szó és ezekkel a kérdésekkel szemben egyet­len szervezett dolgozó sem lehet közömbös. Kérjük az elvtár­sakat, szólaljanak fel, mondják el véleményeiket, javaslataikat. Járjanak elől jó példával, az értekezletek eredményesebbé té­telével, a szakszervezeti bizottság tagjai, a szakszervezeti ak­tivisták. Érezze át minden szervezett dolgozó, hogy a felelősség­­érzettel leadott szavazatával segíti annak eldöntését, hogy kik kerülnek be a vezetésbe. A­Z ÜZEMI SZAKSZERVEZETI BIZOTTSÁGOKNAK, mű- A hely bizottságoknak, bizalmi testületeknek olyan szaktár­sakból kell állniuk, akik alkalmasak a vezetésre, megfelelő képzettséggel, jó szervező­készséggel rendelkeznek és képesek segíteni az üzem kollektíváját a feladatok megoldásában. A választások munkájához kérjük valamennyi szervezett dolgozó segítségét, támogatását, aktív részvételét. A RUHÁZATIPARI DOLGOZÓK SZAKSZER­VEZETÉNEK KÖZPONTI VEZETŐSÉGE ÁRA 50 FILLÉR VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! ,1962. JANUÁR Feladataink a második ötéves tervben Ülést tartott szakszervezetünk központi vezetősége Szakszervezetünk központi vezetősége december 19-én ülést tartott, melyen részt vett Bugár Jánosné, a SZOT titkára. Napirenden szerepelt a második ötéves terv végre­hajtásával kapcsolatos fel­adataink, a szocialista mun­kaverseny 1962-es évi célkitű­zései, szakszervezetünk 1962. évi munkaprogramja, össze­foglaló jelentés szakszerveze­tünk agitációs és propaganda munkájáról, beszámoló szak­­szervezetünk XXI. kongresz­­szusa óta végzett munkájáról és végezetül elnökségünk vá­lasztási munkaterve. Feladatainkat a második 5 éves tervben Friedl József elvtárs, szakszervezetünk tit­kára ismertette. Beszámoló­ját az országos feladatokkal kezdte. A tervidőszak alatt — mondotta Friedl elvtárs — lényegében lerakjuk a szocia­lizmus alapjait, és rátérünk a fejlett szocialista társadalom felépítésére. 5 éves tervünk célkitűzéseit az adott lehető­ségek maximális kiaknázásá­val tudjuk teljesíteni. Az or­szággyűlés megállapította, a 3 éves terv során a be­ruházásainkat nem tud­tuk olyan mértékben megalapozni, mint ami­lyen mértékben ezt a fej­lődés gyors üteme meg­kívánta. Ennek tudható be az is, hogy a ruhaiparban az 5 éves terv­ben tervezett három nagy ru­haipari rekonstrukció eltoló­dik a harmadik 5 éves terv­re, csupán a Vörös Október Férfiruhagyár rekonstrukció­ja lesz végrehajtva. Az 5 éves tervben gépi előirányza­tunk 60 millió forint, mely összegből 1962-re 3,2 millió forintot kapunk, majd később évenként ütemesen kell az összeget lehívni. A helyzet azonban az, hogy nagyobb beruházások nélkül a megle­vő kapacitással is képesek vagyunk kielégíteni a szük­ségleteket. Friedl elvtárs a továbbiak­ban az anyagellátás nehézsé­geivel foglalkozott. Hangsú­lyozta, hogy a szakszervezet­nek minden segítséget meg kell adnia a Iparigazgatóság­nak, amikor szót emel a Ru­haipar anyagellátását akadá­lyozó tényezők ellen. Javasol­ta, hogy mondja ki a Közpon­ti Vezetőség, hogy nem jár­ható az az út, hogy a dolgo­zókat fizetés nélküli szabad­ságra küldik. Ez évben elő­fordult egy-két ilyen eset. Ha ezt rendszeresítenénk, ezzel támogatnánk és alátámaszta­nánk a felelőtlen tervezést, elkennénk a döcögő anyagel­látás követelményeit és bi­zonytalanná tennénk dolgo­zóink megélhetését. Fő célkitűzésünk a terme­lékenység további növelése — folytatta beszámolóját szak­­szervezetünk titkára. Ezt el­sősorban gépesítéssel és új szerve­zési intézkedések megva­lósításával kell elérni, melyek a dolgozók munkáját hatékonyabbá, kulturáltabbá teszik és növelik a gyártmá­nyok minőségét. Az új szer­vezéseknél nem mindig elég alapos az előkészítés. Ennek az a következménye, hogy túl sokáig tart a kísérletezés és a dolgozók bizalmatlanná válnak az újjal szemben. Nincs még kellően tisztázva, hogy melyik profilnál milyen szervezés alkalmazható leg­eredményesebben és hol vált be a melegváltás. Az előadó a továbbiakban ismertette az 1962. év főbb számait. 1962-ben a termelés volumene 10,3 százalékkal fog növekedni az 1961. év­hez viszonyítva. A 10,3 száza­lékból termelékenységből 6,9 százalékot és munkáslét­­szám-növelésből 3,4 százalé­kot kell teljesíteni. A lét­szám-növekedés a bácsalmási telephely beindításával, vala­mint a szentesi és berettyó­­újfalusi telephelyek fejleszté­sével fog jelentkezni. A vo­lumennövekedés belkereske­delmi vonalon 3,9 százalék, külkereskedelemnél 22,6 szá­zalék lesz. 1962-ben az anyagellátás a termelési terv teljesítéséhez — legalábbis globálisan — biztosítva lesz. Részleteiben bizonyára lesz­nek még ez évben is problé­mák. Üzemeink növelik ter­mékeik választékbőségét. A Május 1. Ruhagyár a nők részére új műszőr­me kulikabátokat készít. A Vörös Október Férfiruha­gyár új szintetikus, gyűrődés­mentes öltönyöket, béleletlen nyári kabátokat, többféle bé­leletlen tropikálöltönyöket fog gyártani. A Női- és Gyer­mekruhagyár újdonsága az eddig csak egyszínben gyár­tott bakfis nylonblúzok mel­lett a nyomottmintás blúzok készítése. A beszámoló a to­vábbiakban a szakszervezet feladatával foglalkozott a ter­melés segítése területén. Rész­letesen elemezte a normák rendbentartása érdekében je­lentkező feladatokat, a bére­zéseknél mutatkozó problé­mákat. Kiemelte a szakszer­vezeti bizottságok szerepét a feladatok megoldásában. Vé­gezetül a szociális körülmé­nyek további javításával és a szakszervezeti bizottságok nö­vekvő feladataival foglalko­zott. A hozzászólók jelentős ré­sze az anyagellátás problé­máival foglalkozott, részle­tezve az abból adódó számta­lan nehézségeket. Sobor La­jos, a Soproni Ruhagyár sza­lagvezetője a szocialista bri­gádok szerepét méltatta. Ja­vasolta, hogy az üzemek ve­zetői bátrabban támaszkodja­nak a brigádok tagjaira a fel­adatok megoldásában. Wied­­ner Károly, a Vörös Október Férfiruhagyár főtechnikusa a termelékenység növelé­sét, a gépesítés további fokozását vetette fel. Foglalkozott a speciálgépek javításának kérdésével, a műszerészek szakmai oktatá­sával. Helyesnek tartaná, ha az üzemek a náluk nem hasz­nált gépeket átadnák a má­sik üzemnek, ahol erre szük­ség van. Javasolta, hogy az egységes gyártástechnológi kiadása után meg kell nézni az egyes cikkek között levő béraránytalanságokat is. Vé­gezetül a szocialista brigádok eredményes munkáját emlí­tette meg. A vitában felszó­lalt dr. Bugár János, a Ruha­ipari Igazgatóság vezetője. Az eddig elért eredményekről és az elkövetkezendő évek fel­adatairól beszélt. Csató Jó­zsef, a számvizsgáló bizottság elnöke hozzászólásában töb­bek között megemlítette, hogy a raktárak fejlesztése nem tart lépést az export­áruk termelésével. A jövőben erre meg kell ta­lálni a helyes megoldást. Végh Tibor, az R.T.V. igazga­tója a kutatási munkákkal foglalkozott. Szabó József, a Kaposvári Ruhagyár osztály­­vezetője a munkásakadémiák fokozódó látogatásáról, az üzem szakszervezeti bizottsá­gának eredményes munkájá­ról szólt. Bugár Jánosné elv­társnő felszólalásában az or­szágos feladatokból és ered­ményekből határozta meg a szakszervezet előtt álló fel­adatokat. Felhívta a figyel­met a rejtett tartalékok fel­tárásának fontosságára. Fog­lalkozott az üzemek vezetői­nek önállóságával, mely nem­csak jogokat, hanem elsősor­ban kötelezettségeket jelent. Említést tett a textil- és ru­házati gyárak kapcsolatáról, majd részletesen foglalkozott a szakszervezet feladataival, az elkövetkezendő években. A vitában még felszólalt Köves Ernő, szakszervezetünk elnöke, Fenyő András, a számvizsgáló bizottság tagja. ^\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\^^^ E havi számunkban: Aktivisták Tájékoztatója ! ! BOLDOG ÚJESZTENDŐT KÍVÁNUNK MINDEN OLVASÓNKNAK! Gróf István, a Zalaegerszegi Ruhagyár dolgozója, Vahály József, az elnökség tagja, Ga­­lántai József, a Vörös Októ­ber Férfiruhagyár dolgozója, Gaál Andrásné, a Debreceni Ruhagyár szakszervezeti bi­zottságának titkára és Da­rányi Jánosné, a Fehérne­műgyár szakszervezeti bi­zottságának titkára. A két titkár elvtársnő az üzemük­ben jelentkező problémákról szólt, melyek az anyaghiány­ból adódnak. Kérték a fel­sőbb szervek segítségét a bajok megszüntetéséhez. A többi napirendi ponthoz megtették észrevételeiket a Központi Vezetőség tagjai. Vé­gezetül Varga József elv­társ, szakszervezetünk főtit­kára értékelte a Központi Vezetőség vitáját, és össze­foglalta a tennivalókat.

Next