Ruházati Munkás, 1962 (6. évfolyam, 1-12. szám)
1962-01-01 / 1. szám
A MAGYAR RUHÁZATIPARI DOLGOZÓK SZAKSZERVEZETÉNEK LAPJA VI. ÉVFOLYAM, 1. SZÁM. A Ruházatipari Dolgozók Szakszervezete Központi Vezetőségének FELHÍVÁSA! KEDVES ELVTÁRSAK! Ruhaipari dolgozók! A szakszervezetek XIX. kongresszusán elfogadott alapszabály szellemében a SZOT elnöksége határozatot hozott az üzemi szakszervezeti szervek kétévenként történő újraválasztására. E határozat alapján a ruházati ipar valamennyi üzemében is sor kerül 1992. január 15-től április 15-ig az üzemi szakszervezeti szervek újraválasztására. Olyan időben kerül sor a mostani újraválasztásra, amikor a Szovjetunió Kommunista Pártjának XXII. kongresszusa elfogadta a kommunizmus építésének az egész világ dolgozóit lelkesítő programját. Ennek megvalósítása során a Szovjetunió dolgozói élik majd a világon a legkulturáltabb életet, itt lesz a legrövidebb a munkaidő és a legmagasabb az életszínvonal. Lelkesítsen bennünket az a tudat, hogy hazánk is — együtt a többi szocializmust építő országokkal — körülbelül egyidőben jut el a legmagasabb társadalmi rendszer megvalósulásához. A választás időszakában veszi kezdetét ötéves tervünk második éve, melyben tovább kell növelnünk a termelékenységet, javítanunk termékeink minőségét, fokoznunk üzemeinkben a gépesítés arányát, javítanunk a szociális körülményeket. KÖZPONTI VEZETŐSÉGÜNK ez idő alatt a következő célkitűzést igyekszik megvalósítani: a választások során el kell érnünk, hogy politikailag megerősödjenek üzemi szakszervezeti szerveink. A jelenleg jól dolgozó aktivisták mellett olyan szervezett dolgozók kerüljenek be a vezetőségekbe, akik magatartásukkal, munkájukkal kiérdemelték dolgozótársaik bizalmát, akik élenjárnak a termelésben, törődnek munkatársaik problémáival. A választások során biztosítani kell, hogy a szakszervezeti munka minden területen tovább fejlődjön. El kell érni, hogy pártunk és kormányunk célkitűzései, a tervek teljesítése, a dolgozók fokozódó igényeinek kielégítése, az életszínvonal fokozatos emelkedése biztosítva legyen. Helyes felvilágosító munkával el kell érni, hogy dolgozóink közül mind többen váljanak szocialista hazánk tudatos építőivé. Munkájuk nyomán szélesedjen a munkaverseny-mozgalom üzemeinkben. Minőségileg szebb és jobb ruházati cikkek gyártásával, a választék bővítésével járuljanak hozzá népünk jólétének további emeléséhez. Törekedjünk arra, hogy jobban és olcsóbban termeljünk. Minden esetben tartsuk be a technológiai fegyelmet és fokozottabb mértékben takarékoskodjunk. Törekedjünk arra, hogy dolgozóink munkakörülményei állandóan javuljanak. Elő kell segíteni, hogy dolgozóink szakmai és kulturális színvonala állandóan emelkedjen. Tovább kell erősíteni szakszervezetünk kapcsolatát az üzemek dolgozóival. Nagyobb körültekintéssel kell foglalkozni ügyes-bajos problémáikkal. A SZAKSZERVEZET EREJÉT és munkájának eredményét növeli, ha taglétszáma emelkedik és a szervezett dolgozók többsége tevékenyen részt vesz a szakszervezet munkájában. A választási munkánk során érjük el, hogy azok a szakszervezeti tagok, akik valamilyen okból tagsági díjukkal hátralékban vannak, rendezzék elmaradásukat. Győzzük meg a szervezetlen dolgozókat, hogy legyenek tagjai szakszervezetünknek. Az elkövetkezendő hetekben — a választási munka során — a szervezett dolgozók csoportértekezleteken, vezetőségválasztó taggyűléseken, üzemi küldöttközgyűléseken értékelni fogják szakszervezeti szerveik munkáját és meg fogják választani az új vezetőséget. Központi vezetőségünk felhívja a ruházati ipar valamennyi dolgozóját, hogy a csoportértekezleteken, vezetőségi taggyűléseken, a küldöttközgyűléseken aktívan vegyenek részt. Ezeken a tanácskozásokon a dolgozók ügyeiről, problémáiról, további feladatainkról lesz szó és ezekkel a kérdésekkel szemben egyetlen szervezett dolgozó sem lehet közömbös. Kérjük az elvtársakat, szólaljanak fel, mondják el véleményeiket, javaslataikat. Járjanak elől jó példával, az értekezletek eredményesebbé tételével, a szakszervezeti bizottság tagjai, a szakszervezeti aktivisták. Érezze át minden szervezett dolgozó, hogy a felelősségérzettel leadott szavazatával segíti annak eldöntését, hogy kik kerülnek be a vezetésbe. AZ ÜZEMI SZAKSZERVEZETI BIZOTTSÁGOKNAK, mű- A hely bizottságoknak, bizalmi testületeknek olyan szaktársakból kell állniuk, akik alkalmasak a vezetésre, megfelelő képzettséggel, jó szervezőkészséggel rendelkeznek és képesek segíteni az üzem kollektíváját a feladatok megoldásában. A választások munkájához kérjük valamennyi szervezett dolgozó segítségét, támogatását, aktív részvételét. A RUHÁZATIPARI DOLGOZÓK SZAKSZERVEZETÉNEK KÖZPONTI VEZETŐSÉGE ÁRA 50 FILLÉR VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! ,1962. JANUÁR Feladataink a második ötéves tervben Ülést tartott szakszervezetünk központi vezetősége Szakszervezetünk központi vezetősége december 19-én ülést tartott, melyen részt vett Bugár Jánosné, a SZOT titkára. Napirenden szerepelt a második ötéves terv végrehajtásával kapcsolatos feladataink, a szocialista munkaverseny 1962-es évi célkitűzései, szakszervezetünk 1962. évi munkaprogramja, összefoglaló jelentés szakszervezetünk agitációs és propaganda munkájáról, beszámoló szakszervezetünk XXI. kongreszszusa óta végzett munkájáról és végezetül elnökségünk választási munkaterve. Feladatainkat a második 5 éves tervben Friedl József elvtárs, szakszervezetünk titkára ismertette. Beszámolóját az országos feladatokkal kezdte. A tervidőszak alatt — mondotta Friedl elvtárs — lényegében lerakjuk a szocializmus alapjait, és rátérünk a fejlett szocialista társadalom felépítésére. 5 éves tervünk célkitűzéseit az adott lehetőségek maximális kiaknázásával tudjuk teljesíteni. Az országgyűlés megállapította, a 3 éves terv során a beruházásainkat nem tudtuk olyan mértékben megalapozni, mint amilyen mértékben ezt a fejlődés gyors üteme megkívánta. Ennek tudható be az is, hogy a ruhaiparban az 5 éves tervben tervezett három nagy ruhaipari rekonstrukció eltolódik a harmadik 5 éves tervre, csupán a Vörös Október Férfiruhagyár rekonstrukciója lesz végrehajtva. Az 5 éves tervben gépi előirányzatunk 60 millió forint, mely összegből 1962-re 3,2 millió forintot kapunk, majd később évenként ütemesen kell az összeget lehívni. A helyzet azonban az, hogy nagyobb beruházások nélkül a meglevő kapacitással is képesek vagyunk kielégíteni a szükségleteket. Friedl elvtárs a továbbiakban az anyagellátás nehézségeivel foglalkozott. Hangsúlyozta, hogy a szakszervezetnek minden segítséget meg kell adnia a Iparigazgatóságnak, amikor szót emel a Ruhaipar anyagellátását akadályozó tényezők ellen. Javasolta, hogy mondja ki a Központi Vezetőség, hogy nem járható az az út, hogy a dolgozókat fizetés nélküli szabadságra küldik. Ez évben előfordult egy-két ilyen eset. Ha ezt rendszeresítenénk, ezzel támogatnánk és alátámasztanánk a felelőtlen tervezést, elkennénk a döcögő anyagellátás követelményeit és bizonytalanná tennénk dolgozóink megélhetését. Fő célkitűzésünk a termelékenység további növelése — folytatta beszámolóját szakszervezetünk titkára. Ezt elsősorban gépesítéssel és új szervezési intézkedések megvalósításával kell elérni, melyek a dolgozók munkáját hatékonyabbá, kulturáltabbá teszik és növelik a gyártmányok minőségét. Az új szervezéseknél nem mindig elég alapos az előkészítés. Ennek az a következménye, hogy túl sokáig tart a kísérletezés és a dolgozók bizalmatlanná válnak az újjal szemben. Nincs még kellően tisztázva, hogy melyik profilnál milyen szervezés alkalmazható legeredményesebben és hol vált be a melegváltás. Az előadó a továbbiakban ismertette az 1962. év főbb számait. 1962-ben a termelés volumene 10,3 százalékkal fog növekedni az 1961. évhez viszonyítva. A 10,3 százalékból termelékenységből 6,9 százalékot és munkáslétszám-növelésből 3,4 százalékot kell teljesíteni. A létszám-növekedés a bácsalmási telephely beindításával, valamint a szentesi és berettyóújfalusi telephelyek fejlesztésével fog jelentkezni. A volumennövekedés belkereskedelmi vonalon 3,9 százalék, külkereskedelemnél 22,6 százalék lesz. 1962-ben az anyagellátás a termelési terv teljesítéséhez — legalábbis globálisan — biztosítva lesz. Részleteiben bizonyára lesznek még ez évben is problémák. Üzemeink növelik termékeik választékbőségét. A Május 1. Ruhagyár a nők részére új műszőrme kulikabátokat készít. A Vörös Október Férfiruhagyár új szintetikus, gyűrődésmentes öltönyöket, béleletlen nyári kabátokat, többféle béleletlen tropikálöltönyöket fog gyártani. A Női- és Gyermekruhagyár újdonsága az eddig csak egyszínben gyártott bakfis nylonblúzok mellett a nyomottmintás blúzok készítése. A beszámoló a továbbiakban a szakszervezet feladatával foglalkozott a termelés segítése területén. Részletesen elemezte a normák rendbentartása érdekében jelentkező feladatokat, a bérezéseknél mutatkozó problémákat. Kiemelte a szakszervezeti bizottságok szerepét a feladatok megoldásában. Végezetül a szociális körülmények további javításával és a szakszervezeti bizottságok növekvő feladataival foglalkozott. A hozzászólók jelentős része az anyagellátás problémáival foglalkozott, részletezve az abból adódó számtalan nehézségeket. Sobor Lajos, a Soproni Ruhagyár szalagvezetője a szocialista brigádok szerepét méltatta. Javasolta, hogy az üzemek vezetői bátrabban támaszkodjanak a brigádok tagjaira a feladatok megoldásában. Wiedner Károly, a Vörös Október Férfiruhagyár főtechnikusa a termelékenység növelését, a gépesítés további fokozását vetette fel. Foglalkozott a speciálgépek javításának kérdésével, a műszerészek szakmai oktatásával. Helyesnek tartaná, ha az üzemek a náluk nem használt gépeket átadnák a másik üzemnek, ahol erre szükség van. Javasolta, hogy az egységes gyártástechnológi kiadása után meg kell nézni az egyes cikkek között levő béraránytalanságokat is. Végezetül a szocialista brigádok eredményes munkáját említette meg. A vitában felszólalt dr. Bugár János, a Ruhaipari Igazgatóság vezetője. Az eddig elért eredményekről és az elkövetkezendő évek feladatairól beszélt. Csató József, a számvizsgáló bizottság elnöke hozzászólásában többek között megemlítette, hogy a raktárak fejlesztése nem tart lépést az exportáruk termelésével. A jövőben erre meg kell találni a helyes megoldást. Végh Tibor, az R.T.V. igazgatója a kutatási munkákkal foglalkozott. Szabó József, a Kaposvári Ruhagyár osztályvezetője a munkásakadémiák fokozódó látogatásáról, az üzem szakszervezeti bizottságának eredményes munkájáról szólt. Bugár Jánosné elvtársnő felszólalásában az országos feladatokból és eredményekből határozta meg a szakszervezet előtt álló feladatokat. Felhívta a figyelmet a rejtett tartalékok feltárásának fontosságára. Foglalkozott az üzemek vezetőinek önállóságával, mely nemcsak jogokat, hanem elsősorban kötelezettségeket jelent. Említést tett a textil- és ruházati gyárak kapcsolatáról, majd részletesen foglalkozott a szakszervezet feladataival, az elkövetkezendő években. A vitában még felszólalt Köves Ernő, szakszervezetünk elnöke, Fenyő András, a számvizsgáló bizottság tagja. ^\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\^^^ E havi számunkban: Aktivisták Tájékoztatója ! ! BOLDOG ÚJESZTENDŐT KÍVÁNUNK MINDEN OLVASÓNKNAK! Gróf István, a Zalaegerszegi Ruhagyár dolgozója, Vahály József, az elnökség tagja, Galántai József, a Vörös Október Férfiruhagyár dolgozója, Gaál Andrásné, a Debreceni Ruhagyár szakszervezeti bizottságának titkára és Darányi Jánosné, a Fehérneműgyár szakszervezeti bizottságának titkára. A két titkár elvtársnő az üzemükben jelentkező problémákról szólt, melyek az anyaghiányból adódnak. Kérték a felsőbb szervek segítségét a bajok megszüntetéséhez. A többi napirendi ponthoz megtették észrevételeiket a Központi Vezetőség tagjai. Végezetül Varga József elvtárs, szakszervezetünk főtitkára értékelte a Központi Vezetőség vitáját, és összefoglalta a tennivalókat.