Ruházati Munkás, 1965 (9. évfolyam, 1-12. szám)
1965-01-01 / 1. szám
Kultúrmunkások és szocialista brigádok találkozója A Zalaegerszegi Ruhagyár szakszervezeti bizottsága a közelmúltban rendezte meg a szocialista brigádok és a kultúrmunkások találkozóját. Ez alkalommal Rákli Lajosné, a kultúrnevelési bizottság nevében értékelte azt a munkát, melyet a kultúrmunkásaink végeznek az üzem kulturális élete színvonalának emelésében, a közízlés, a szépérzék fejlesztésében, a népi kultúra fenntartásában és terjesztésében. Méltányolta, hogy brigádjaink életében egyre jobban érezhető a haladó szocialista gondolkodás, a politikai és társadalmi feladatok megoldásában való helytállás, a kultúráiig élet iránti érdeklődés. A munka értékelése során felmerült annak szükségessége, hogy brigádjaink és kultúrmunkásaink jól együttműködve végezzenek üzemünkben olyan nevelő- és felvilágosító munkát, hogy egyre többen értsék meg társadalmunk minden irányú fejlesztésének szükségességét, a haladó eszmék elsajátítását, támogatását és terjesztését. Szükséges, hogy elsősorban személyes példamutatással fejlesszék dolgozóink körében a kulturált magatartást, a helyes szemlélet kialakítását. A megnyitóbeszédet színvonalas kultúrműsor követte. Brigádjaink tevékenységét kultúrmunkásaink olyan műsorszámokkal ismerték el, mely méltó volt e két mozgalmi terület együttműködésének kifejezésére. A műsorban részt vettek a sármelléki szovjet repülőegység kultúrmunkásai is, akik rendkívül kedves előadásban örvendeztették meg a brigádtagokat orosz táncokkal, népdalokkal és táncdalokkal. A mi kultúrmunkásaink szorgalmasan és nagy igyekezettel készültek erre a találkozóra. A műsor amelyet nyújtottak, olyan színvonalas és jól sikerült volt, hogy azt minden brigádunk örömmel és megelégedéssel fogadta. A műsor után táncestet rendeztünk, amely hozzájárult a kellemes este és a jó hangulat biztosításához. Elhatároztuk, hogy ezt a találkozót minden évben megrendezzük, rendszeressé teszszük, hogy ezzel is segítsük a kollektív összetartozás és felelősségérzet elvének kifejlesztését. Most a Vörös Csillag műszak brigádjai részére adtunk ajándékműsort, s ehhez hasonlóan fogjuk a Béke őre műszak brigádjai részére is a találkozót a közeljövőben megtartani. Rajkay Miklósné a Zalaegerszegi Ruhagyár szb titkára Lassan, és biztosan! Nagyon keserves és mostoha körülmények között dolgoztunk hosszú időn keresztül a Férfi Fehérneműgyárban. Egyetlen klubszobánkon kívül — amely tulajdonképpen az iskola — jóformán semmilyen helyiség nem állt rendelkezésünkre. Nem tudtunk értekezletet tartani, problémákról beszélni, együtt ünnepelni. Másfél évvel ezelőtt nagy öröm volt, amikor a felvonulási épületbe került a raktár. A volt kultúrterem már állandó jellegű raktárrá vált, tároltunk ott dobozokat, készárut, kellékeket. Dolgozóink sokszor felvetették, hogy meddig marad még ez az állapot. Most elmondhatjuk, hogy lassan, de biztosan gyarapszunk, mivel körülbelül egy évvel ezelőtt egy szép emeletes raktárhelyiséggel gazdagodtunk, és ezzel jobb munkakörülményeket, egészséges, korszerűbb munkahelyet biztosítottunk dolgozóinknak. Szép családias ünnepségnek lehettünk tanúi a napokban, amikor a régvárt kultúrtermünket avattuk. A pártvezetőség választásával nyitottuk meg, majd folytattuk a kiváló dolgozók jutalmazásával. 0-en Könnyűipar Kiváló Dolgozó kitüntetést, 124-en kiváló oklevelet és jelvényt kaptak, 68- an pedig pénzjutalomban részesültek, melyet már az új kultúrtermünkben adtunk át. Dolgozóink ma már a második épületrész elkészítését várják. Reméljük, hogy egy év múlva korszerű ebédlőben, nyugodt körülmények között étkezhetünk. Schwandt Jánosné sz.b. titkár Stancitt: Csakhogy megjöttél a szabadságról Trifiit elvtárs. Trifan: örülök hogy viszontlátlak. Hogy vagy? S: Köszönöm. De te? Hogyan töltötted a szabadságodat? T: Remek volt. De itt mi az újság? S: Mi lenne? Mintha mindenki tudná, hogy az újítási osztály vezetője szabadságon van, senki sem járt nálunk Csupán egyetlen újítás futott be. T: Miféle újítás ez? S: Elkészítettem a papír, hát. Nem nagy dolog. Ma is megmutatom T: Minek. Ha te azt mondod, hogy nem ér semmit minek nézzem meg? Valami megtakarítás járna vele? S: Tíz év alatt se hozná be amibe kerülne. T: Vissza kell utasítani. S: Már elkészítettem az értesítést és csak a te aláírásodra van szükség. Egyébkén közöltem már a főmérnök elvtárssal. T: Miért vele? S: Mert az ő újításáról van szó Tessék írd alá. T: Hoha megálljunk. Nem írhatok alá valamit, amíg nem láttam a papírokat H akkor miért vagyok itt?! S: De az előbb azt mondtad ... T: Mondtam, mondtam. Kérem az iratokat. S: Tessék. T: Hm, hm, szóval a főmérnök újítása. Ezek a tervrajzok. És miért nem jó ez? S: Hát nem látod? Gondod meg, mibe kerül csupán ennek a csavarnak az elkészítése. Drága nyersanyag kell hozzá. T: Nem is olyan drága. Nem szabad elhamarkodottan véleményt mondani. A dolgozó javaslatait figyelmesen kell tanulmányozni és a tőmérnök vajon nem dolgozó-e? S: Természetesen az, de te mondtad az előbb, micsoda fej! T: Mondtam, persze, csakugyan kitűnő fej. S: De nem ilyen értelemben mondtad. És számítd csak ki, mibe kerülne az újítás alkalmazása és mit hozna a konyhára. Hatalmas veszteség! T: Stanciu elvtárs, az embereket támogatni, bátorítani kell. S: A veszteségekkel támogassuk! T: Képzeld el, hogy a főmérnök éjszakákat töltött az újításával és mi most elutasítsuk? Te sokkal fiatalabb vagy, mint hogy a főmérnököt kritizáld. S: Fiatal vagyok, de elvégeztem az egyetemet és meg tudok bírálni egy újítást, öt ilyen újítás és becsukhatjuk, a gyárat. T: De ki beszél öt újítóról. Csak egyről van szó. Talán Edisonnak az első kísérletre sikerült a villanykém? S: Nem. De míg nem készült el, nem is fogtak hozzá a gyártásához. T: Ám itt jó újítással van dolgunk. S: De hiszen nem is nézted meg a papírokat. T: Nekem elég egy pillantás és már tudok mindent. Csinálj másik javaslatot, amely szerint az újítást elfogadjuk. S: De... T: Semmi de. Enyém a felelősség. (Kopogtatás). A főmérnök belép: Jó napot. T: Üdvözöllek főmérnök elvtárs. Jó hogy jössz. Most érkeztem vissza szabadságról és kellemesen lepett meg az újításod, amihez gratulálok. Főmérnök: Éppen ebben az ügyben jövök. T: Korszakos újítás. Nagy szenzációt fog kelteni. Főmérnök: Elhiszem, hogy szenzációt fog kelteni, ha alkalmazzák. T: Ügy bizony. Főmérnök: És emiatt a szenzáció miatt le kellene mondanom az állásomról. T: Le... mon... dani? Főmérnök: Miután Stanciuval beszéltem, újra átszámítottam az egészet. Súlyos hibákat találtam benne. Nem is értem, hogyan kerülte el el a figyelmemet. Meglophatom a tervrajzokat? T: Hogyne, tessék. De elmondhatom, hogy Edison sem találta fel a villanykörtét az első kísérletre. Főmérnök: Csakhogy amikor neki először nem sikerült senki sem gratulált némit Stanciu elvtárs, köszönöm neked mindent elölről kezdek és figyelembe veszem a javaslataidat. (Kimegy). T: Hát ez óriási! , csinálja a baklövést és még neki áll feljebb S: De becsületes ember. Számot vetett vele... T: De mit akar tőlem? No hiszen amilyen újítástennél! Micsoda üresfejű stréberekkel van az embernek dolga. A főmérnök újítása Készülünk a kulturális seregszemlére! Már hírt adtunk olvasóinknak arról, hogy szakszervezetünk elnöksége hazánk felszabadulásának 20. évfordulójára kulturális seregszemlét hirdetett meg, melynek megtartására 1955. április 3-án kerül sor. Üzemeink dolgozói és kulturmunkásai örömmel vették a hírt, és megkezdték a felkészülést. A vidéki üzemek doM-j-ei a trafiszervezet által kijelölt területi központi üzemben mérik össze tudásukért. Ezeken a bemutatókon nyújtott teljesítmény értékelése határozza meg szereplésüket a budapesti központi találkozón. . ■"Sj Mégegyszer a kártérítésről Még manapság is felvetődik az a kérdés, hogy baleseti kártérítés milyen balesetek után és milyen időponttaljár. Legutóbb a Debreceni Ruhagyárból kaptunk egy levelet, melyben az elvtársak ezzel kapcsolatban kérdéseket tettek fel. Ismétlten hangsúlyozzuk, hogy a 2/1964-es MüM számú rendelet értelmében mindazon balesetek után, melyek 1961. április 1 után következtek be, a dolgozóknak kérelmükre kártérítést kell fizetni. Ez időtől fogva 1964. április 1-ig bekövetkezett baleseteknél a dolgozó szóban közölheti sérelmét, de 1961. április 1. után bekövetkezett balesetek esetében minden esetben a vállalat írásban köteles a dolgozó figyelmét felhívni igényeinek benyújtására. Tehát itt nem arról van szó, hogy a balesetek kártérítését 1961. vagy 1964. április 1. után kell-e érvényesíteni, hanem arról, hogy a régebbi keletű baleseteknél csak akkor kell foglalkozni az üggyel, ha azt a dolgozó kéri, az 1964. április 1. utáni balesetekre pedig írásban kell a figyelmeztetést kiadni. Ezek az időrendi viták sok esetben elveszik a kártérítési rendeletnek a lényegét, és míg azon vitatkoznak a vállalatoknál, hogy az időpontot megállapítsák, addig eltelik az a törvényesen előírt határidő, amely a baleset bekövetkezése utáni felszólítást írja elő. A baleset bekövetkezése után 31 napon belül köteles a vállalat ezt a figyelmeztetést a dolgozó részére eljuttatni, és ugyancsak 30 napon belül köteles az igény beadásától számított időn belül arra választ adni. Műszaki vezető a társadalmi bíróság előtt Sokat hallottam arról, hogy a társadalmi bíróságnak elsőrendű feladata a nevelés, a jó útra térítés. A gyakorlatban viszont azt tapasztaltam, hogy az üzemek többségében ezt a nevelő szerepet a társadalmi bíróság csak a fizikai dolgozókkal kapcsolatban alkalmazza. Ezt jogosan kifogásolták a dolgozók, hiszen elképzelhetetlen, hogy egy üzem életében, ahol több száz vagy ezer ember dolgozik, csak a fizikai dolgozók követnek el olyan hibákat, melyeknek büntetéséhez a széles nyilvánosságot, a kollektíva erejét kell segítségül hívni. — Üzemünkben — a Vörös Október Férfiruhagyár dunaújvárosi üzemében — 1964- ben hét dolgozó ügyét tárgyalta a társadalmi bíróság, öt fizikai dolgozót, egy minőségi ellenőrt és egy szalagvezetőt vontak felelősségre a nyilvánosság előtt. Azesetek többsége a társadalmi tulajdon elleni vétség volt, kisebbik része a szocialista együttélés szabályainak megsértése. A szalagvezető beosztásával való visszaélés miatt került a társadalmi bíróság elé. Az utóbbi esetet a szalagon dolgozó szakszervezeti bizalmiak jelezték a szakszervezeti bizottságon. Elmondották, hogy a 12-es nadrágszalagon a bérek elszámolásánál valami nincs rendben. Úgy érzik, hogy egyes dolgozóknak a szalagvezető az el nem végzett munkáért is fizetett ki bért, sőt, feltételezik, hogy a szalagvezető maga is jogtalan előnyöket szerzett a kár elosztásából. A vállalat vezetősége a bizalmiak és a szakszervezeti bizottság felvetésére elrendelt egy vizsgálatot, amely igazolta a bizalmiak által felvetett szabálytalanságokat. Az elmúlt év decemberében széles körű nyilvánosság előtt tárgyalta a társadalmi bíróság Sz N. szalagvezető ügyét. Írásbli megrovásban részesítette, és 400 forint pénzbírság megfizetésére kötelezte. Mika Józsefné Kérek lelki TÉLLKABÁTOT A Népszava ezzel a címmel közölt cikket az elmúlt évben arról az új anyagból készült télikabátról, melynek próbagyártása most folyik a Május 1. Ruhagyárban. A cikk foglalkozott az anyag minden jó tulajdonságával, melyet a Győri Pamutszövő- és Műbőrvár készít. Valóban nagy érdeklődés van a kabát iránt annál is inkább, mert reméljük, hogy olcsóbb lesz, mint a hagyományos férfi télikabát, kellemesen könnyű, jó meleg, és szép formája van. Sajnos, ami az anyag minőségét illeti, már nem mondhatunk el ennyi jót. Az első háromszáz méternél, melyből a próbagyártás folyik, már a szabásnál komoly minőségi hibákat találtak. Ezek a hibák az érvényben levő szabvány szerint nem teszik alkalmassá az anyagot I. A. minőségnek. Csíkelhúzódás, kockaferdülés és méteres oldalakon az anyag szétválik, a ragasztás enged. Szeretnénk remélni, hogy ezek a hibák csak kezdeti nehézségek, és így a később legyártott és szállításra kerülő anyagok már kifogástalan minőségűek lehetnek. Már említettem, hogy nálunk a próbagyártás folyik, és a további gyártás a minőségi átvételtől függ. Ha a győri elvtársak megoldják a hibákat, és jó minőségű anyagot fognak szállítani a Május 1. Ruhagyárnak, akkor rövid időn belül megjelenik az üzletekben a szép formájú, kellemes viseletű télikabát. Azt javasolom a Május 1. Ruhagyár szocialista brigádjainak, hogy keressék meg a kapcsolatot a Győri Pamutszövő- és Műbőrgyár szocialista brigádjaival, és beszéljék meg az anyagban tapasztalt hibákat. Hasznos lenne a közös megbeszélés, melynek eredménye nem maradna el. L. G. Az első termelési tanácskozás A Szegedi Ruhagyár szentesi üzemében az elmúlt év IV. negyedévében 280 dolgozó kezdte meg munkáját. Az év végén megtartott termelési tanácskozáson első alkalommal vettek részt az üzem új dolgozói. Ezért a vállalat vezetősége és a szakszervezeti bizottság a termelési tanácskozás beszámolóját azzal kezdte, hogy elmondotta, mi a célja a termelési tanácskozásoknak. Tájékoztatta a dolgozókat az üzem szervezeti életéről, a különböző tanácskozások, rendezvények szerepéről. A dolgozók nagy érdeklődéssel hallgatták a beszámolót, melyet a két műszak vezetője tartott részükre. A közel 100 százalékban megjelenő dolgozókat jóleső érzés töltötte el, amikor dicséretet kaptak munkájukért, melyet nagy igyekezettel és jó eredménnyel végeztek. Hogy a jövőben is eredményes legyen a munkájuk, a műszaki vezetők részletesen ismertették a tervet és a munka során előrelátható problémák megoldását. A hozzászóló dolgozók szavaiból kicsendült a munka szeretete. Általános véleményként hangzott el, hogy megszerezték az üzemet, és minden igyekezetükkel utol akarják érni a termelésben — mennyiségben és minőségben —, a régi dolgozókat. Ezen a termelési tanácskozáson is kifogásolták a dolgozók a rossz anyagellátást, azokat a zökkenőket, melyek a munka folyamatosságában előfordulnak. Az új dolgozók első termelési tanácskozása jól sikerült, reméljük, hogy a jövőben is közös erővel, jó eredményeket érnek el. Zsemberi István tudósító Jól sikerült A SZERVEIT DOLGOZÓK tanácskozása Amikor november végén a Vörös Október Férfiruhagyárban elkezdődtek a műhelyekben és a szalagokon a szakszervezeti csoportértekezletek, illetve röpgyűlések, ahol küldötteket választottunk, a szakszervezeti bizottság választására még nem láttuk jelét annak, hogy a szaktársakat anynyira érdekli a szakszervezeti bizottság újraválasztása, mint ahogy ez megmutatkozott a december 9-én megtartott küldött-taggyűlésen. A meghirdetett időpont előtt tíz perccel már zsúfolt volt a terem, és a jelenléti ívek alapján teljes volt a megjelenés. Nem volt egyetlen csoport sem, aki nem küldte volna el képviselőjét a taggyűlésre és a megválasztott küldöttek becsületbeli kötelességüknek tartották, hogy megjelenésükkel képviseljék csoportjukat. Mivel üzemünkben két műszak van, így két taggyűlést tartottunk. A taggyűlésen a szakszervezeti bizottság beszámolóját Nyerges László elvtárs, az szb titkára tartotta meg. Röviden értékelte az elmúlt év tervteljesítését, melynek eredményei lehetővé teszik, hogy a vállalat dolgozóinak 13,9 nap nyereségrészesedést fizessenek ki. Ez azonban csak akkor lehetséges, ha az év hátralevő napjaiban is a munka minősége eléri a kívánt eredményt. Be kell tartani a technológiai fegyelmet és javítani a munka minőségét. A rossz minőség miatt magas kötbéreket kell fizetni a vállalatnak, a belkereskedelemnek, míg az exportárukat ha hibásak, nem veszik át a megrendelők. A rossz minőségi munkából eredő károk súlyosan befolyásolják a nyereségrészesedést. A beszámoló a továbbiakban foglalkozott a gyakori átállásokkal, melyek rossz értelemben befolyásolják a termelést, melynek következtében csökken a dolgozók keresete. A szakszervezeti bizottság indokolt esetben javaslatot tett a bérek kiegészítésére. A beszámoló értékelte a munkaversenyt, a szocialista brigádok munkáját. Foglalkozott a szakszervezet központi vezetősége által javasolt csoportos darabbér bevezetésével. Nyerges elvtárs a továbbiakban az üdülésről, a nyári gyermeküdültetésről, a tt munkájáról szólt. A hozzászólók kiegészítették a beszámolót és elismerésüket fejezték ki a szakszervezeti bizottság munkájáról. Az a nagy érdeklődés, mely a részvételben és a Hozzászólásokban mutatkozott, csak elismerése volt annak a törekvésnek, melyet a szakszervezeti bizottság az utóbbi időben végzett. Az üzem dolgozói érezték, hogy a szakszervezet vezetősége ismeri problémájukat, és minden kérdésben melettük áll segíti a megoldásokat. Ez volt a helyzet a bérkérdésekben személyes ügyek elintézésében, szociális problémák megoldásában. Az üzem szervezett dolgozói valóban magukénak érzik a szakszervezeti bizottságot, segítik, támogatják munkáját. Ez bizonyára a szakszervezeti bizottság megválasztásánál is meg fog mutatkozni. Magyar József