Ruházati Munkás, 1968 (12. évfolyam, 1-12. szám)

1968-01-01 / 1. szám

S SIKEREKBEN GAZDAG BOLDOG ÚJ ESZTENDŐT KÍVÁNUNK MINDEN OLVASÓNKNAK redményekben gazdag évet hagytunk magunk mögött. Sikeresen bonyolítot­tuk­ le a szakszervezeti szervek újjá­­­­választását, szakszervezeti kongreszu­­s­­nkon helyesen határoztuk meg feladatain­kat. Központi vezetőségünk azokat a legfon­tosabb kérdéseket tűz­te ülésein napirendre, melyek a dolgozókat közvetlenül érintik. Ezek közül néhányat említünk csak meg, felkészülés a 44 órás munkahét bevezetésére a Május 1. Ruhagyárban, telephelyek szociá­lis ellátottsága, vállalati szakszervezeti taná­csok munkája. A ruházati üzemek felkészül­tek az új gazdasági mechanizmus bevezetésé­re. A szakszervezet választott testületei ,az­ aktivisták segítségével tájékoztatták a dolgo­­­zókat a készülő intézkedésekről. Szakszerve­zetünk elvi és gyakorlati segítségével sikerült minden ruházati üzemben olyan kollektív szerződést összeállítani, melyet — kevés ki­vétellel — a dolgozók helyeseltek l­galább az előző évinél. A termelés növekedé­sével párhuzamosan a dolgozók keresete is növekedett. A munkások átlagos órabérkere­sete kb. 1,5 százalékkal magasabb volt az 1966. éves szintnél. A dolgozók bérstabilitása a vál­lalatok többségénél — elsősorban a csoportos bérrendszerben dolgozó vállalatoknál — mind­jobban biztosított! A ruházati forgalom 1957-ben nagyobb mértékben nőtt, mint az előző években. A kereslet­­élénkülését a jobb áruellátás és a választék bővítése egyaránt segítette. A növe­kedett igények kielégítését elősegítette a be­dolgozási, rendszer kiszélesítése, új telephe­lyek létrehozása, és a műszaki színvonal nö­velése. Jelentős eredményeket értek el a ru­házati üzemek a gazdaságosság területén. Előzetes számítás alapján iparági szinten 23 nap nyereségrészesedést fogunk elérni, mely lényegesen magasabb az előző évinél. Az elmúlt évben a ruházati üzemek a le­hetőségekhez képest igyekeztek sok olyan in­tézkedést tenni, mely a termelés előmozdí­tása mellett munkakörülmények javítását, a biztonságos munkafeltételek megteremtését szolgálta. A beruházások korlátozottak vol­tak, ezért a fejlesztést­ a korszerűsítést a vállalatok saját erőforrásaik felhasználásá­val igyekeztek­ biztosítani. A fejlődés minden vállalatnál számottevő, mely egyrészt a gé­pesítés fokozása, a munk­ak­örülmények javí­tása, az egészségesebb és biztonságosabb munkafeltételek kialakításában jelentkezik. Elmondhatjuk azt­ is, hogy a szociális és munkavédelmi jellegű intézkedések jöbben összhangban­ voltak a termeléssel, mint az ezt megelőző években. Sikeres­­munkaverseny A gazdaságii és társadalmi vezetői 1967-ben arra törekedtek, hogy a Nagy Októberi Szocia­lista Forradalom tiszteletére indított munka­verseny egész évben az üzemhez méltó len­dülettel tartson és hozzásegítsen ahhoz, hogy eredményesen zárjuk az évet. A politikai felvilágosító munka célja a Szovjetunió fél­év­százados eredményének ismertetése volt. A jubileumi verseny politikai hatása — a szám­szerű eredmények mellett — abban is le­mérhető volt, hogy a vállalatok műszaki és adminisztratív dolgozói nagy számban kap­csolódtak be a munka­versenybe. Különösen örvendetes, hogy e területeken számos szo­cialista brigád jött létre. Bizakodó hangulat A ruházati üzemekben az év első napjaiban bizakodó volt a hangulat. A vállalatok veze­tői és dolgozói azzal a nyugodt érzéssel vé­gezhették munkájukat ,hogy az elmúlt év­ben minden intézkedést megtettek annak ér­dekében, hogy az új gazdasági mechanizmus üolítása jól sikerüljön. Az ünnepek hangu­lata, a pihenés kellemes érzése, a szil­veszter jó hangulata még érződött az üzemek­ben. A dolgozók közül nagyon sokan hall­gatták Kádár elvtárs nyilatkozatát, melyről elismerően beszéltek. Megnyugtatta őket mindaz, amit Kádár elvtárs a feltett kérdé­sekre válaszolt. Úgy érezték, hogy a párt és a kormány beváltja ígéretét, hogy a szó és a tett egyet jelent A dolgozók hangulatában érződött Kádár elvtárs iránti tisztelet és sze­retet, mely egyben a párt iránti bizalmat is jelenti. A közhangulatot ezekben a napokban még­­is legjobban az árak alakulása foglalkoztatta. A hivatalos közlések és a nem kevés rémhír után az év első munkanapján szokatlanul sok­ volt az érdeklődő ember a kirakatok előtt , az üzletekben. Számlálgatták, mit is jelentenek a fogyasztói árak a családok költ­ségvetésében. Ahány család, annyiféle szá­mítás, de az mégis megállapítható volt az első napokban is, hogy az új árak általá­nosságban­ nem okoznak lényeges változást a napi kiadásokban. A napilapok közléséből világossá vált, hogy a hatósági (fix) áras cikkeknél az árcsökkentések éves kihatása mintegy 700 millió forinttal nagyobb, mint az áremelésekből. A forgalmiadó-rendszer módosítását pedig úgy hajtották végre, hogy a fogyasztói árakban levő forgalmi adót ugyan­csak éves kihatásban mintegy 600 millió fo­rinttal csökkentették. Mindez azt jelenti, hogy a fő fogyasztási cikkek árai összefüggésükben 1,3 milliárd forinttal csökkentek, vagyis a fo­gyasztói árszínvonal január 1-vel mintegy 1 százalékkal alacsonyabb lett. Az üzemek dolgozóival beszélgetve, szinte minden munkateremben, a különböző mun­katerületeken más és más cikkek áráról be­­árí­ttek. Egyesek örömmel fogadták, hogy a cukor kilónként egy forinttal tett olcsóbb és csökkent a tejtermékek ára is. Jó az is, hogy a tízdekás vaj ára 6,60 helyett 5 forint lett. A sajtok árát is csökkentették. Tíz deka tra­­pista sajt ára az eddigi 4,60 helyett 4 fo­rint, a füstölt sajté 3,60 helyett 3 forint, az ementáli sajté 5,80 helyett 4,80 tett. Lényeges­nek tartják, hogy egy kiló kakaó 82 forint he­lyett 60 forintért vásárolható, hogy valameny­­nyi szappan ára csökkent, és hogy a Trisó 4,70 helyett 2,10 lett. 1,20 forint a megtaka­rítás az Ultránál is. Az elmúlt év végén sokat lehetett halla­ni arról, hogy a bútorok ára 30—40 százalék­kal fog emelkedni. A hivatalos tájékoztató alapján a dolgozók megnyugodva fogadták, hogy a bútoroknál 7,5 százalékos az átlagos emelkedés. Ezen belül általában az asztalos­aink ára emelkedett vagy változatlan maradt, csak néhánynál csökkent. A kárpitozott búto­rok ára általában változatlan maradt, vagy olcsóbb lett. Például a Lyon nagy kombinált szekrény ára 2930 forintról 3070 forintra emelkedett, a Bácska kombinált szekrény ára 4750 forintról 4630 forintra csökkent. A kár­pitozott bútorok közül az Erika szék ára 470 forintról 302 forintra, a Dominó fotel 860- ról 686-ra, az Éva fotel 990-ről 630-ra csök­kent. Márciustól folyamatosan újfajta búto­rok is megjelennek. Bútorokat változatlanul árusítanak OTP-hitellevélre is. A beszélgeté­sek során szó került még a cipőkről, a tv- és rádiókészülékekről és más termékekről. AZ ÚJ ESZTENDŐBEN Több termelés, magasabb kereset Közlömért, hogy a népgazdaság 1967. évi fejlődése meghaladja a tervezett szintet. Ez a fejlődés a lakosság pénz­jövedelmének és fogyasztásának szín­vonalában egyaránt kife­jezésre jut. A nemzeti jövedelem növekedé­se a tervezett 3,5—4 százalékkal szemben mintegy 5—6 százalékos lesz. A jobb gazda­sági eredmények alakulásában különösen az iparnak volt döntő szerepe. Az ipari termelés várhatóan 3—4 százalékkal fogja meghalad­ni­ a tervezett szintet, és 8—8,5 százalékkal magasabb lesz az előző évinél. Ez a túltel­jesítés kb. 10 milliárd forint értékű termék­tömeget jelent A lakosság életszínvonala az előző évinél 1967-ben kedvezőbben alakult A munkások és alkalmazottak egy főre­­ jutó reáljövedelme a tervezett 2,8 százalékkal szemben mintegy 4,5 százalékkal, az egy keresőre jutó reálbér pedig a tervezett 1,3 százalék helyett 2,5 százalékkal növekedett. Növelte a bérből és fizetésből élő lakosság vásárlóerejét az is, hogy 1967-ban kifizetett nyereségrészesedés 600 millió forinttal, 35 százalékkal volt több az előző évinél! A népgazdasági eredmények elérését jelen­tősen elősegítette az egész könnyűipar ter­melése is. A ruházati ipar a könnyűipari át­lagot meghaladó módon fejlődött. Az iparág várható termelésnövekedése a tervhez viszo­nyítva 6—7 százalékkal lesz magasabb. Ezen belül a berkertervet 8—9 százalékkal, az ex­­porttervet 5—6 százalékkal teljesítjük túl. A termelés mintegy 12 százalékkal lesz ma- A MAGYAR RUHÁZATIPARI DOLGOZÓK SZAKSZERVEZETÉNEK LAPJA XII. ÉVFOLYAM, 1. SZÁM. ÁRA: 50 FILLÉR A hatkés díszpántvágógép Fábi­­ánkovits József műszerész újítása. Szabó Rezső vágószabász dolgozik a géppel. VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! HAT KÉSSEL AZ ÉVRŐL ÉVRE fejlődő Soproni Ruhagyár a lakosság leánykamra-igé­­nyét igyekszik a legmesz­­szebbmenően kielégíteni. A vállalat tervező részlege felmérve a várható igénye­iét, figyelembe véve a divat­irányzatot, időszakról időszak­ra megfelelő választékos gyer­mekruhákat tervez. A Soproni Ruhagyár termékeit szeretik, a vásárló megelégedett édes­anyáktól több dicsérő levelet kapott vállalatunk. A tervezői elképzelések azonban több esetben nehézségek elé állít­ják a vállalat műszaki dolgo­zóit. Élem közömbös egy válla­latnak sem, hogy termékét — legyen az a közönség igényé­nek a legmegfelelőbb, milyen gazdaságosan tudja gyártani, és a termék gyártásából mi­lyen vállalati és népgazdasági haszon származik. A gyermekruhák díszítései sok esetben vetettek fel nehéz­ségeket. Tervezőink feladatá­vá tettük olyan díszítők alkal­mazását, melynek beszerzése és gyártása megvalósítható. Létrejöttek a paszpólok, a sze­gélyek, a pántok, különböző színben és szélességben. Az így megtervezett ruhák el­nyerték a közönség tetszését, csak a gyártása volt hátra. A sokszínű minőségű és más-más kikészítésű pántok ruhákra va­ló feldolgozása tömegben gaz­daságosan már több problé­mát felvetett. Különösen a sza­bászat kü­zködött az egyedi pántok vágásával, a szélesség­ingadozással. A varrodák meg­oldották a feldolgozás kérdé­sét apparáttal és kéttűs gépek­kel. F­eladat lett a pontos szélességű, pánt biztosí­tása a szabászaton, melyet sokáig nem tudtunk meg­nyugtatóan megoldani. Sok volt a varrodai reklamá­ció és sok volt a selejt­­p­ont. A problémát a mű­szakiakkal és az újítókkal megtárgyaltuk és újítóink cél­feladatául tűztük ki egy olyan gép szerkesztését, mely prob­lémáinkat megoldja. Fábiánkovits József újító si­keresen megoldotta a felada­tot. Elkészítette újítását, mely­nek lényege, hogy alkalmas húsz centiméter szélességű anyag 70—50 lapos terítéknek különböző szélességű feldara­bolására pontos méretben. A gép egy több késes kézi sza­bászgép. A gép vágó késeinek száma és egymás közti távolsá­ga tetszés szerint állítható, a gyártási utasításnak megfele­lően, a húsz centiméteren be­lül. Működése a következő: a technológiai utasításnak meg­felelően húsz centiméteres szé­lességben a megrendelésnek megfelelően elkészítik a terí­téket. A kések egymás közti tá­volságát a kések közé helye­zett gyűrűk biztosítják. Az el­készített terítéket egyszeri vá­gással felvágják. A pántok szé­lességingadozása ki van küszö­bölve. A gép el van látva biz­tonsági berendezéssel, úgyhogy az a rálátást és a gépkezelést nem zavarja. " A PÁNTVÁGÓ GÉP egy éve működik vállala­tunknál üzembiztosan. A varrodák reklamációja meg­szűnt, selejtkár nincs. A termelékenység ennél a mű­veletnél emelkedett. Több vállalat látta és kérte a gépet, mert alkalmazását előnyösnek tartják. Legutóbb a Május 1 Ruhagyár érdeklődését keltet­te fel. Az újító 2000 forint újí­tási díjat, és 1000 forint cél­­jutalmat kapott. A Soproni Ruhagyár akkor cselekedett helyesen, mikor a lakosság jogos igényét kielégí­tette. Nehézségeiben bizalom­mal fordult újító kollektívájá­hoz, és ezáltal megoldotta ne­hézségét a lakosság tetszése, a vállalat és a népgazdaság hasz­nára. GOMBÁS ANTAL, a Soproni Ruhagyár előkészí­tő­­ osztályvezetője 1968. JANUÁR Új bérformák, 44 órás munkahét A ruházati üzemek 1968. évi terve alapján a termelés 7,9 százalékkal, a exporttermelés mintegy 6,6 százalékkal lesz magasabb az előző évinél. A vállalatok többsége 1,2 szá­zalékos reálbéremelést vállalt a kollektív szerződésben. Az új esztendőben jelentős fel­adatok várnak a szakszervezeti bizottságok­ra. Segíteni a termelőmunkát, védeni a dol­gozók jogos érdekeit, betartani és betartatni a dolgozók érdekében hozott törvényeket. Megvalósítani a kedvezőbb bérformákat, ja­vítani a szociális körülményeket, felkészülni a 44 órás munkahét bevezetésére. Tovább ja­vítani­ agitációs és propagandamunkánkat és sokkal nagyobb gonddal foglalkozni a kul­­túrmunkával. Az elmúlt év eredményei alap­ján bízunk abban, hogy az 1968-as esztendőt is eredményesen zárjuk. Ehhez a munkához kívánunk szakszervezetünk elnöksége nevé­ben sok sik­ert, jó egészséget az új esztendő­ben.

Next