Ruházati Munkás, 1971 (15. évfolyam, 1-12. szám)
1971-01-01 / 1. szám
Boldog új esztendőt Az állami ruhaipar dolgozói példamutatóan megállták a helyüket az elmúlt esztendőben. Munkájuk nyomán olyan termelési eredmények születtek, melyre mindannyian büszkék lehetünk. Az emberi helytállásnak szép példáját adták dolgozóink. Szabad szombatjaikat és a vasárnapokat feláldozva siettek az árvíz sújtotta lakosság segítésére. Munkaruhákat, zsákokat varrtak, házakat építettek, védték a gátakat, életeket mentettek ki a hullámok közül és forintjaikat adták oda a bajbajutottaknak. Politikai öntudatban is megerősödtünk az elmúlt esztendőben. Az évfordulókra készülve hitet tettünk arra, hogy ezt az országot magunkénak érezzük. Vállaljuk az elmúlt 25 évet — eredményeivel és hibáival együtt —, hogy felsorakozunk pártunk mellé, és tovább építjük becsülettel — a magunk területén — Magyarországon a szocializmust. Szép példáját adták dolgozóink a hazaszer Tetetnek, a párt iránti hűségnek, a felszabadulási és a kongresszusi munkaversenyek során. A különböző politikai, műszaki, történelmi vetélkedők igazolták, hogy milyen gazdagon él dolgozóinkban az érdeklődés mindaz iránt, amely körülöttük történik. Sokat fejlődött az elmúlt év alatt a szakszervezet tevékenysége is. Olyan témákat sikerült a központi vezetőség és elnökség elé vinni, melyek közvetlenül érintik a dolgozókat. A vszt-k, az vszt-k, és a szakszervezeti bizottságok, mint kollektív testületek, megerősödtek és helyesen éltek jogaikkal. Eredményesen és jól képviselték az üzem dolgozóinak, választóiknak érdekeit. Az év végéig lezajlott bizalmi választásokon a régi tisztségviselők nagy többségét újjáválasztották. Ezzel igazolva, hogy beváltották reményüket a szakszervezeti bizalmiak, és méltók arra, hogy továbbra is képviseljék érdekeiket. A negyedik ötéves terv végrehajtása során szinte újjászületik az állami ruhaipar. Új, modern gépekkel, fejlettebb technikával és jobb szervezéssel végezzük munkánkat. Ezzel párhuzamosan javulni fog a szociális ellátottság a dolgozók munka- és életkörülménye, kulturális és sportolási lehetősége. Az új év első három hónapja a szakszervezeti választások jegyében zajlik le. Most kerül sor a műhelybizottságok, szb-k és vszt-k megválasztására, és márciusban tartjuk kongresszusunkat. Nagy munkát jelent ez a szakszervezeti tisztségviselőknek, aktivistáknak. Megtalálni a megfelelő embereket, az adott munkára, biztosítani a választások demokratizmusát, bátorítani a dolgozókat véleményük, bírálataik kimondására —, mindez nem kis feladat. Ezen túl összegezni kell a legutóbbi választások óta eltelt időszak munkáját, és helyesen meghatározni a jövő legfontosabb feladatait. Tehát a kongresszusunkig van mit tenni. Néhány hete lezajlott pártunk X. kongresszusa. Nemzetközi és országos problémák mellett sok szó esett a szakszervezetekről is. A párt bízik a szakszervezetekben dolgozó kommunistákban, a szervezett dolgozókban. Az új év alkalmából a Ruházatipari Dolgozók Szakszervezete Központi Vezetősége és Elnöksége nevében tisztelettel és szeretettel köszöntöm az állami ruhaipar minden dolgozóját, a szakszervezet tisztségviselőit. Az 1970. évben tanúsított helytállásukért és odaadó munkájukért, ezúton fejezzük ki elismerésünket és mondunk köszönetet. Kívánunk mindannyiuknak sikerekben gazdag, boldog, új esztendőt és jó egészséget. Tóth Tiborné főtitkár Együttműködési megállapodást kötöttek Szakszervezetünk székházában december közepén találkoztak a Vörös Október Férfiruhagyár és néhány textilgyár vezetői. A tanácskozáson részt vett a Gyapjúmosó- és Szövőgyár, a Magyar Gyapjúfonó- és Szövőgyár, a Magyar Posztógyár igazgatója, párttitkára, vszt-titkára, KISZ-titkára, a Vörös Október Férfiruhagyár műszaki igazgatója, párttitkára, vszt-titkára és KISZ-titkára. A textilszakszervezet képviseletében Konrád István titkár, szakszervezetünk képviseletében Varga József elnök és Orosz János, a közgazdasági osztály vezetője vett részt a megbeszélésen. A ruházati iparnak a terv keretében, évente mintegy 1%-os termelésnövekedést kell elérni ahhoz, hogy az előírt feladatának eleget tegyen úgy, hogy a termelésnövekedés 75—80%-át termelékenységgel fedezze. Ehhez a műszaki és szervezési intézkedéseken túl, megfelelő alap- és kellékanyag is szükséges. Ennek hiánya a termelőegység átállásának sorozatát vonja maga után, melynek hatása, nemcsak a termelés, a termelékenység csökkenését jelenti, hanem kedvezőtlenül befolyásolja a dolgozók munkamorálját is. A jövőben biztonságosabbá szeretnénk tenni az alap- és kellékanyag-ellátást. A IV. ötéves tervben előírtak teljesítése nemcsak gazdasági kérdés, hiszen mindkét iparág társadalmi igényeket elégít ki. Ezért vált szükségessé, hogy a textil- és ruhagyárak kapcsolatát erősítsük. A textilgyárak képviselői feltárták nehézségeiket a hitelek, a beruházások, a fejlesztés, a létszám területén. Jónak ítélték a ruhaipari vállalatokkal kialakult kapcsolatukat. A jelenlegi helyzetben nem tudják minden esetben kielégíteni a ruhaipar igényét alapanyaggal időben, mennyiségben, korszerű anyagok tekintetében. A Vörös Október Férfiruhagyár képviselői javasolták, hogy a ruhaipari vállalatok támogassák, segítsék a textilipari üzemeket — a kölcsönös érdek alapján —, az új, korszerű termékek kikísérletezésére, és fejlesztésére. Ellenszolgáltatásként az állami ruhaipart elsődlegesen elégítse ki a textilipar, alapanyaggal és kellékkel. Szükséges a két iparág üzemeiben működő szocialista brigádok szorosabb együttműködése, a jobb minőségű termékek gyártására, a technológiai fegyelem betartására. Végezetül a feladatokat szerződésben fogják rögzíteni. VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLETEK: A MAGYAR RUHÁZATIPARI DOLGOZÓK SZAKSZERVEZETÉNEK LAPJA XV. ÉVFOLYAM, 1. SZÁM. ÁRA: 50 FILLÉR 1971. JANUÁR EREDMÉNYESEBB MUNKAVERSENYT Az év utolsó hónapjában tanácskozott központi vezetőségünk. Napirenden szerepelt szakszervezetünk XXIV. kongresszusára készült írásos jelentés és a határozati javaslat. Továbbá jelentés a kongreszszusi munkaverseny eredményeiről, és irányelvek a szocialista munkaverseny továbbfejlesztésére, majd az 1971. év legfontosabb feladatai. A központi vezetőség tagjai részletesen foglalkoztak a kongreszszusra készült anyaggal, és tartalmi, sorrendi változásokat javasoltak. Nagy érdeklődés kísérte a munkaversenyről készült anyag vitáját is. Ez érthető, hiszen a IV. ötéves terv feladatait a dolgozók helytállásával, kezdeményezéseivel, munkalendületével oldhatjuk meg. Az anyag, szinte minden területtel foglalkozik. KEDVEZŐBB FELTÉTELEK . A vállalat belső mechanizmusának, a gazdasági mechanizmus reformjával összhangban álló továbbfejlesztése, a a jelenleginél kedvezőbb feltételeket teremthet a munkaverseny adta lehetőségek hasznosítására is. A reform célja a gazdasági hatékonyság, és ezzel a jövedelmezőség növelése, a korábbi időszaknál nagyobb mértékben fokozza a vezetés ráutaltságát a kollektívákra, a munkakezdeményezések során feltárható tartalékok hasznosítására. A szocialista munkaversenyt, és különösen a szocialista brigádmozgalmat ne csak a gazdasági eredmények erőforrásának tekintsék, hanem a tudatformálás, a szocialista emberi kapcsolatok fejlesztése eszközének is. A munkaversenynek az eddiginél hatékonyaban elő kell segítenie a társadalomhoz, a vállalati és munkahelyi közösséghez való szocialista viszony fejlesztését. Az eddigi gyakorlat bebizonyította, hogy a decentralizált versenyszervezés, a rövidlejáratú verseny a legösztönzőbb. E rendszert kell továbbfejleszteni, iparági szinten általánossá tenni. Meg kell szüntetni a ma még több helyen alkalmazott módszert, azt, hogy kizárólag éves vállalásokat tesznek, és az éves szintű értékelés alapján csak az első három helyezett egységet részesítik jutalomban. Ez a versenyforma — mivel a dolgozók jelentős részét a munkaversenyből automatikusan kizárja — nem szolgálja sem a dolgozók, sem a vállalat érdekét. A munkaverseny hatékonyságának növelése indokolttá és szükségessé teszi, hogy a vállalatok műszaki és adminisztratív dolgozóit az eddigigieknél szélesebb körben és aktívabban vonják be a versenymozgalomba. Elsősorban a termelőegységek munkájával kapcsolatos alkalmazotti terület dolgozóit. Ez a kapcsolat nagyobb felelősségvállalásra ösztönzi az e területen dolgozókat, a termelés előkészítéséért, a folyamatos termelés biztosításáért, egyes termelési problémák gyorsabb megoldásáért. A munkások és alkalmazotti dolgozók kapcsolatának javítása hozzájárulhat a gazdaságosabb termeléshez, és ezáltal a jövedelmezőség növeléséhez. A munkakapcsolatok szélesítése új lehetőséget teremt a munkaverseny-mozgalom továbbfejlesztéséhez is. TÁJÉKOZTATNI A DOLGOZÓKAT Tovább kell javítani a gazdasági vezetés és a szakszervezeti bizottságok együttműködését, a munkaverseny irányítása és szervezése terén. A versennyel kapcsolatos munkamegosztást együttműködési szabályzatba kell foglalni. A gazdasági vezetésnek nagyobb gondot kell fordítani a dolgozók részéről megnyilvánuló kezdeményezések támogatására, hasznosítására, a verseny szervezésénél a dolgozók meggyőzésére és felvilágosítására. Intézkedést kell tenni arra, hogy a dolgozók megismerjék munkájuk célját, fontosságát, munkájukkal szemben támasztott követelményeket. A szakszervezeti bizottságok mindenekelőtt felvilágosító, nevelő és mozgósító tevékenységgel segítsék a gazdasági vezetést a munkaverseny irányításában és szervezésében. A munkaverseny irányításában arra kell törekedni, hogy a dolgozók kellő időben megismerjék a vállalat, a termelőegység előtt álló feladatokat. Érthető és általuk is befolyásolható feladatokat kell meghatározni részükre. Az egyszemélyi felelős vezető munkájának javításával együtt fejleszteni kell a gazdasági vezetés demokratizmusát is. A dolgozók közreműködésének formális igénylése helyett bevonni őket, elsősorban a munkavégzésüket, élet- és munkakörülményeiket közvetlenül is befolyásoló vállalati és munkahelyi döntések előkészítésébe és végrehajtásába. A szocialista munkaversenyt— a gazdasági feladatok megoldásának elősegítésével együtt — jobban fel kell használni a szocialista tudat fejlesztésére. Ennek érdekében fejleszteni kell a szocialista brigádmozgalmat. A szocialista brigádmozgalmat ne csak a gazdasági eredmények növelése forrásának tekintsék, hanem a tudatformálás, az üzemi légkör javítása, a közgondolkodás, a szocialista emberi kapcsolatok fejlesztése eszközének is. Gyakran tapasztalható, hogy a szocialista brigádok vállalásaival, és annak teljesítésével szemben elnézőek. Ennek következtében felhígulás tapasztalható, melynek folytatása a brigádmozgalom népszerűsítésének, társadalmi tekintélyének csökkenéséhez vezethet. Ennek megakadályozása érdekében nagyobb súlyt kell helyezni a differenciált követelmények megállapítására, és a vállalások teljesítésének elbírálására. Nevelő, felvilágosító munkával el kell érni, hogy a szocialista brigádmozgalomban dolgozók nagyobb hatást gyakoroljanak a vállalat többi dolgozóira. Tevékenységük jobban érezhető legyen a dolgozók munkájában, magatartásában, a munkafegyelem és a technológiai fegyelem betartása terén egyaránt. A szakszervezeti bizottságok és a gazdasági vezetők dolgozzanak ki szempontokat, ajánlásként a szocialista brigádok részére — figyelembevéve a vállalati sajátosságokat, és a különböző kitüntetési fokozatokat —, hogy mire irányuljanak a vállalásaik, a hármas célkitűzés figyelembevételével. A dolgozók nevelésének, szakmai képzettségének növelése érdekében, 1971-ben célul kell kitűzni a „Szakma ifjú mestere”-, „Kiváló technikus”-, „Kiváló mérnök”-, „Kiváló művezető”-mozgalmak iparági szinten való elterjesztését. Jobban fel kell karolni a dolgozók által kezdeményezett különböző mozgalmakat, mint például a „Dolgozz hibátlanul!”, „Mindent a termelékenységért és a minőségért!” stb. E mozgalmak jelentős mértékben elősegítik a hatékonyabb munkát és a termékek minőségének javítását. ANYAGI ÉS ERKÖLCSI ÖSZTÖNZŐK A műszaki fejlesztés, a munkavégzés tökéletesítése, a gazdasági eredmények növelése egyaránt igényli az újítási mozgalom élőbbé tételét. Szükséges, hogy a szakszervezeti bizottságok az újítási mozgalom fellendítéséhez sajátos eszközeikkel és módszereikkel segítséget nyújtsanak. Az újítási mozgalom fellendítése érdekében célszerű jobban bevonni a szocialista brigádokat, szorosabbá tenni a szocialista brigádok és az újítók kapcsolatát. A szakszervezeti bizottságok működjenek együtt a gazdasági vezetőkkel a megfelelő anyagi és erkölcsi ösztönzők kialakításában. A helyes ösztönzés érvényesítése érdekében biztosítani kell a munka szerinti differenciált elosztást, hogy a munkában élenjárók mindenkor megkapják a tevékenységükkel arányban álló magasabb erkölcsi és anyagi elismerést. A differenciálás azonban nem eredményezheti a versenyben becsületesen részt vevő dolgozók jutalmazásból való kizárását. A jutalom differenciált fel-osztását a dolgozók tudomására kell hozni, és a munka ilyen irányú értékelését is fel kell használni a dolgozók nevelésére, a jó eredményt elérők népszerűsítésére. Meg kell szüntetni azt a helytelen gyakorlatot — mely több vállalatnál tapasztalható —, hogy nem indokolják a differenciálás okát. Ez nézeteltéréseket okoz, és rossz hangulatot vált ki a dolgozók között. A szakszervezeti bizottságok, a gazdasági vezetéssel együtt, gondoskodjanak a munkaverseny időbeni értékeléséről és nyilvánosságra hozásáról, a jó módszerek elterjesztéséről. Ennek érdekében az eddigieknéljobban vegyék igénybe az üzemi sajtót, és a különböző tanácskozásokon a szocialista munkaversennyel érdemben foglalkozzanak. A TERMELÉKENYSÉG EMELÉSÉVEL Az 1971. évi iparági feladatok megvalósításához, az éves munkaverseny keretében, mozgósítsák a dolgozókat a IV. ötéves terv első felének sikeres teljesítésére, hogy tevékenységükkel segítsék elő a főbb gazdasági célkitűzéseink megvalósítását, a munka, a gazdálkodás hatékonyságának növelését, mert csak ezen keresztül valósítható meg a dolgozók személyi jövedelmének fejlesztése és célkitűzéseink megvalósítása. A ruhaipar 1971. évi termelési feladatait csak abban az esetben valósíthatja meg, ha a termelés növekedésének döntő részét a termelékenység emelése fedezi. Ennek érdekében intézkedéseket kell tenni a gyártás és munkaszervezés színvonalának emelésére, javítani kell a vállalatok munkaerő-gazdálkodási tevékenységét, és előrehaladást szükséges elérni a munkafegyelem, a technológiai fegyelem megszilárdítása terén is. A műszaki fejlesztési feladatok megoldása érdekében fokozottabban támaszkodjanak az újítómozgalomra. Az újítási mozgalmat tegyék szerves részévé a szocialista versenymozgalomnak, és újítási feladattervek kiadásával segítsék elő a dolgozók alkotókészségének kibontakoztatását. A gazdasági jellegű célkitűzések megvalósításával párhuzamosan, fokozott gondot kell fordítani a dolgozók munkafeltételeinek javítására. Ennek keretében: — intézkedéseket kell tenni a leggyakoribb üzemi balesetek okainak megszüntetésére, illetve csökkentésére , az egészségre ártalmas munkahelyek korszerűsítésére, a szocialista ellátottság fejlesztésére.