Ruházati Munkás, 1976 (19. évfolyam, 1-12. szám)
1976-01-01 / 1. szám
A munka- és üzemszervezésről Folytatjuk a szakszervezetünk kongresszusán írásban beadott vélemények közlését. Zima Rozália a VOR Várpalotai Üzem dolgozója. A VOR vállalatvezetői 1972 elején első ízben a várpalotai gyáregységben kísérletképpen két nadrágszalagot indítottak az MTM-módszerrel. Az üzem gazdasági vezetője a társadalmi szervekkel, párt-, szakszervezettel és KISZ-szervezettel közösen megbeszéléseket tartottak, amelyekben először az aktivistákat, a bizalmiakat, a brigádvezetőket vonták be a szervezés előkészületeibe, majd a két szalag dolgozóival tartottak megbeszélést, ahol tájékoztatták őket az új szervezésről, és arról, hogy hogyan fog alakulni a munka. Az új technológiai módszer bevált, a várt eredményt hozta. Az üzem dolgozóinak az volt a véleménye, hogy sokkal könynyebb, mint a régi módszer, és adott esetben szívesen mentek át dolgozni a kísérleti szalagra, amikor létszámhiány volt. 1973-ban az egész gyáregység átszervezésre került. De ekkor már nehézségek jelentkeztek, ami elsősorban a létszám biztosításából eredt, és nagyobb mértékben a vezetési problémákból adódtak. Kapkodás, idegesség uralkodott, főleg akkor, ha a napi tervet nem tudtuk teljesíteni. A hangulat romlott, a dolgozók és a vezetők közötti kapcsolat és együttműködés megszakadt. Ennek következtében a korábbi jó eredményeket már az egész átszervezett gyáregység nem tudta elérni. A termelés csökkent, amivel együtt járt a bérek csökkenése is. A vállalatvezetés, látva a csökkenő eredményeket, intézkedést tett, azért, hogy a termelési eredmények és a hangulat megváltozzon. Munkásgyűléseket szervezett, ahol a dolgozók elmondták problémájukat, véleményüket és főleg a vezetők hangnemét kifogásolták. A vállalatvezetés ezek után vezetőcserével, leváltásokkal oldotta meg a problémákat. Az eredmény nem maradt el. 1974 második felében már gyáregységünk tervteljesítő, illetve tervtúlteljesítő lett, és elérte a várt eredményt. Béreink nagymértékben emelkedtek, a hangulat javult. Mi dolgozók nyugodtan elmondhatjuk, hogy a kezdeti nehézségek után az új szervezési módszert jónak tartjuk. Munkánk könnyebb lett, és a megnövekedett mennyiséget nem plusz munkával, hanem az IvTTM-módszer ésszerű alkalmazásával értük el. Elmondhatom, hogy gyáregységünkben a hangulat jó, a dolgozók elégedettek, hiszen a bérek is azóta sokat emelkedtek. A mi szalagunk 1975. I. félévi eredménye alapján a kiváló szalag címet kapta. Az ifjúságpolitikai határozat megvalósításáról Tóth Zsuzsanna a Férfi Fehérneműgyár Dunaújvárosi Üzemének dolgozója, szakszervezeti bizalmi. Nagyon jó érzés úgy dolgozni a termelőmunkában nekünk fiataloknak, akik azt érzik, hogy a munkahelyi kollektíva és a szocialista brigádok szakmai tudásukkal segítik és nem hagyják egyedül az új belépő fiatalt. Üzemünkben az a fiatal, aki becsületesen dolgozik, szorgalmas és fegyelmezett, gazdasági vezetője számíthat a munkájára bérek vonatkozásában, bérfejlesztésiben, vagy jutalomelosztásnál nincs hátrányos helyzetben, évek óta nem éreztük a megkülönböztetést. A keresetek alakulása a végzett munka alapján történik, és ennek értékmérője a szorgalom, amit ma már mind több fiatal felismert. Munkahelyünk életében a naponta ismétlődő munkával nem közömbös az, hogy milyen légkör alakul ki körülöttünk. A jó munkahelyi légkör kialakításában éreztük, hogy sokat tehetünk mi dolgozók, de a vezetőktől is nagyon sok függ. Úgy érzem, ha a dolgozó azt érzi, hogy a munkahelyének nemcsak a munkájára van szüksége, hanem az egyéni véleményére is támaszkodnak, javaslatait figyelembe veszik, akkor sokkal jobban sajátjának érzi munkahelyét, és tulajdonosi érzéssel sokkal többet képes tenni a közösség érdekében. A szakszervezeti bizalmi szerepéről Fodor Péterné, a VOR szakszervezeti bizalmija. A szakszervezeti mozgalom feladataiban, módszereiben az elmúlt tíz évben jelentős volt a fejlődés, és ugyancsak komoly változás mutatkozik a szakszervezeti bizalmiak munkájában is. Régen és ma is a bizalmi állt legközvetlenebbül kapcsolatban a munkatársaival, a szervezett dolgozókkal, és ezáltal a közvetlen munkaterületekkel is. Mi tudjuk leginkább azt követni, hogy munkatársaink hogyan reagálnak az őket körülvevő körülményekre, hogyan tudnak eleget tenni a gazdasági munkájuknak, milyen problémák jelentkeznek a munkavégzéshez szükséges feltételek esetleges hiányából, milyen hangulati tényezők befolyásolják a dolgozók jó vagy rossz közérzetét. Ebből következik, hogy ma már lényegesen több dologgal kell foglalkoznia egy bizalminak, mint tíz évvel ezelőtt, amikor a munkánk többsége a tagdíjbeszedésből, a segélyek, előlegek, tüzelőutalványok intézéséből állt. A megváltozott körülmények és az időközben kapott hatáskörök növelték felelősségünket, de egyre több olyan helyzetet is jelentettek számunkra, amelyben nőtt a száma a vitás kérdéseknek, több súrlódás keletkezett a gazdasági vezetők és a bizalmiak együttműködésében. Ez abból is következik, hogy esetenként véleményünk, észrevételünk, nem egyezik a gazdasági vezetőével, például a kiváló dolgozók javaslatánál vagy a jutalmak elosztásánál. De előfordulnak a viták akkor is, amikor a termelési munkában lemaradások vannak, minőségi problémák jelentkeznek, melyeket másképp lát a bizalmi és másképp a művezető. Sokat számít az is, hogy a képviselet jó ellátása és az együttműködés alapvető feltétele, hogy mi magunk mennyire vagyunk felkészültek és mennyire vagyunk bátrak egyegy téma felvetésében. Bár én úgy érzem, hogy a reális és jogos problémák megoldásában kellően érvényt tudtam szerezni csoportom tagjai érdekvédelmében, mégis csak aláhúzni tudom a beszámolónak azt a megállapítását, hogy a problémák egyik oka a tisztségviselők gazdasági függősége a műszaki vezetőtől. Munkánk irányításához az utóbbi időben tervszerűbb és szervezettebb segítséget nyújtott a szakszervezeti bizttság. Bár nálunk, a Vörös Október Férfiruhagyárban a bizalmiak közvetlenül a műhelybizottságokkal dolgoznak együtt, mégis úgy gondoljuk, hogy a velünk való foglalkozás, továbbképzésünk, felkészítésünk feladataink elvégzésére a korábbinál színvonalasabb és gyakorlatiasabb volt a beszámolási időszakban, mint azt megelőzően. A mindennapi feladatok végzésében elsősorban a műhelybizottság irányít bennünket és ezt mi jó módszernek tartjuk, de szükségesnek tartjuk és igényeljük, hogy időnként nagyobb jelentőségű kérdésekben a szakszervezeti bizottság tájékoztassa a bizalmiakat. Ebben a kérdésben nagyobb rendszerességre és tervszerűségre van szükség, mert a bizalmiak többsége sok jó ötlettel, hasznos információval tudja segíteni a szakszervezeti bizottság munkáját. A dolgozók élet- és munkakörülményeinek javításáról Rakli Lajosné a Zalaegerszegi Ruhagyár tszt-titkára. Arról számolhatok be a kongresszusnak, hogy az elmúlt négy év jelentős változásokat hozott dolgozóink élet- és munkakörülményeinek javulásában. A vállalat dinamikus munkája évről évre növekvő termelékenységet, növekvő nyereséget biztosított. Ez tette lehetővé elsősorban az éves vállalati négy-öt százalékos bérfejlesztést. A központi bérintézkedésekkel együtt —mely a munkások és a termelés közvetlen irányítói részéről igen nagy megelégedést váltott ki — bérszínvonalunk 37,8 százalékkal nőtt. Az évről évre növekedő munkabérek mellett a személyi jövedelem 38,9 százalékkal emelkedett. Vállalatunknál az országos szakmai bértáblázat alsó határa alatt egyetlen dolgozó sincs. Véleményünk szerint a gazdasági vezetés magatartása és gondoskodása szociálpolitikai kérdésekben igen figyelemreméltó. A munka- és üzemszervezéssel együtt több oldalról mértük fel szociális ellátottságunkat, és a tennivalókat operatív és középtávú terveinkben rögzítettük. A negyedik ötéves terv során több mint tízmillió forintot fordítottunk a munkakörülmények javítására. A beszámolási időszakra esik olyan jelentős dokumentumok megjelenése, mint a nőpolitikai határozat, az ifjúsági törvény és a népesedéspolitikai határozat. Mindezek intézkedési és feladattervek készítését vonták maguk után, továbbá — lehetőségeink figyelembevételével — módosítanunk kellett a kollektív szerződést. A terveket szakszervezeti testületeink megtárgyalták, kiegészítették és elfogadták. Az időarányos teljesítésekről a gazdasági vezetés rendszeresen beszámolt a vszt-nek, valamint az ifjúsági törvény vállalati alkalmazásáról, a fiatalok erkölcsi és anyagi megbecsüléséről, az ifjúsági parlamentről. Testületeink egységesen jónak minősítették a vállalat törekvéseit, szociálpolitikai igények kielégítésében. Figyelemmel kísérjük a dolgozók szociális és munkavédelmi helyzetének javítására, a meglevő létesítmények fenntartására vonatkozó intézkedési tervek teljesítését. E tervekben évenként soroltuk fel a hiányok pótlását, a MOTI előírásaiban megkívánt szinten, valamint beállítottuk a szinttartást és a minőségi fejlesztést. helyi adottságaink miatt Sümegen van 100 százalék alatt ellátottságunk, melyen a közeljövőben csak alig tudunk változtatni. A munka- és üzemszervezéssel járó változások megkövetelték és ezután is megkövetelik tőlünk a dolgozók munkahelyi kiszolgálását minden vonatkozásban. Ezt a célt szolgálja mindhárom gyáregységben az ingyenes szódavízellátás automaták útján, valamint az anyaüzembe beállított kávé- és szörpautomaták, melyeket a közeljövőben a telephelyeken is szeretnénk biztosítani. A szociális gondoskodás kiterjedt a munkásszálló korszerűsítésére, nagycsaládosok és gyermeküket egyedül nevelők ingyenes üdültetésére. Új módszerként vezettük be, hogy a kollektív szabadságok megkezdése előtt a gyesen levő anyákat gyermekeikkel ingyenesen üdültetjük vállalati üdülőnkben. A segélyezési összegek meghatározásánál gondoskodtunk a nyugdíjasokról, nagycsaládosokról, a tanév megkezdése előtti segélyezésről. Lakáskölcsön-támogatást nyújtunk dolgozóinknak, a négy év során a részesedési és a fejlesztési alapból együttesen több mint kétmillió forintot ítélt oda szakszervezeti bizottságunk azoknak, akik a kollektív szerződésekben rögzített feltételeknek megfeleltek. A támogatottak közül 50 százalék a fiatal. Dolgozóink gyermekeinek napközis elhelyezésére a három gyáregység szerinti tanácsnak egymillió-kétszázezer forintot utaltunk át, melynek ellenében 1974. és 1975. évben már minden igényünket kielégítették. Szakszervezetünk XXV. kongresszusa . Szegedi öltönyök Párizsban, Londonban A Szegedi Ruhagyár modern, úgynevezett berögzítéses, ragasztásos technológiával készülő férfiöltönyei viszonylag rövid idő alatt szinte világsikert arattak, mivel formatartók, emellett a hagyományosnál könynyebbek. Ezt a könnyítést azáltal érik el, hogy a bélésanyagot a szokásos varrás helyett teljes felületén melegpréssel rögzítik a zakószövet anyagára, így a korábbi három helyett egy bélésréteg is jobb tartást kölcsönöz a ruhának. Az újfajta öltönyök már közkedveltek Párizsban, Londonban. Legújabban pedig repülőgépen Montrealba is szállítják. 2 Havi 400 forint jutalom A Debreceni Ruhagyárban a vállalat a munkaversenyben résztvevőknek, és ott kiemelkedő teljesítményt elérőknek jutalmat ad. Az a brigád, vagy szalag, amely 106 százalékos teljesítményt ért el az exportterv teljesítésében, a minőség megtartása mellett, egyenként havi 400 forint jutalomban részesült. Ez a módszer lényegesen emelte a teljesítést, a brigádok általában 110—115 százalékra teljesítették a tervet. Az anyagi ösztönzés jó hatással volt a munkafegyelemre is. Csökkentek a hiányzások, amely nagymértékben segítette a létszámhiány pótlását is. Bővül a Zalaegerszegi Ruhagyár Három emeletes üzem épülettel bővítik a Zalaegerszegi Ruhagyárat. A 11 milliós beruházás lehetővé teszi, hogy a technológiailag egymáshoz kapcsolódó műhelyek, munkacsarnokok a valóságban is közel kerüljenek. Az új üzemépület 1976 közepére készül el. KÖSZÖNJÜK Ezúton mondunk köszönetet a Május 1 Ruhagyár bőrszabászatán dolgozó Dózsa György brigád tagjainak azért a kedves törődésért, melyet irántunk tanúsítanak. Köszönjük a karácsonyra kapott hócsizmát, az 5 kiló cukrot, a két kiló narancsot, a cigarettát. Ezen túl köszönjük, hogy meglátogatnak, törődnek velünk. Hossszú évek óta már nem dolgozunk a Május Ruhagyárban, mert eljárt az idő felettünk, idős, beteg emberek vagyunk. Ezért is nagyon jól esik, hogy nem feledkeznek meg rólunk, és törődnek velünk. Köszönjük baráti támogatásukat. Boros László és Boros Lászlóné Ruházati munkás Tájékoztató az iparág helyzetéről A Május 1. Ruhagyárban kétnapos tanfolyamot tartott szakszervezetünk a közgazdasági bizottságok vezetői számára, melyek a szakszervezeti bizottságok mellett működnek. A legutóbb megtartott alapszervi választásokon alakultak meg a bizottságok, melyek magukba foglalják a termelési felelős, a bérfelelős és az újítási felelős munkáját. A közgazdasági bizottságok vezetői, tagjai a szakszervezeti bizottságoknak. Szerepük tanácsadó, véleményező. Döntési joga nincs a közgazdasági bizottságnak. Általában 5—7 tagból állnak. Vezetőjüket a szakszervezeti bizottsági ülésen nyílt szavazással választották meg. A tanfolyamnak az volt a célja, hogy felkészítse a bizottságokat munkájuk végzésére, hogy tájékoztatót adjon szakszervezetünk az iparági és népgazdasági témákról. A megjelent elvtársakat Bakos József elvtárs, szakszervezetünk titkára köszöntötte. Sütheő Sándor ,,Az V. ötéves terv konkrét vállalati feladatairól” tartott előadást. Dr. Terbócs László előadása a vállalati ötéves tervkészítésben való közreműködés és a dolgozók bevonása címen hangzott el. Az újítási rendelet és a vállalati újítási szabászatok hatékony alkalmazásának elősegítése a ruhaipari újítómozgalom továbbfejlesztéséért címmel Rónay Miklós tartott előadást. A közgazdasági szabályozó rendszeren belül az „R” alap-, szociális alapképzés, bérszabályozás témájáról Hámori Antal beszélt. Az 1976—1980. évekre szóló kollektív szerződés készítés és ellenőrzés szakszervezeti feladatait Gergelyfi Sándor ismertette, ő szólt a szocialista munkaversennyel és brigádmozgalommal kapcsolatos szakszervezeti tevékenységről is. A„Dolgozz Hibátlanul” munkarendszer bevezetésével kapcsolatos tapasztalatokról és lehetőségekről Rónay Miklós elvtárs tartott előadást. Végezetül Veres Gábor elvtárs, a munka- és üzemszervezés módszereinek kiterjesztésével kapcsolatos szakszervezeti feladatokról tartott előadást. Az előadásokat vita, konzultáció, tapasztalatcsere követte. A kétnapos tanácskozásnak a felkészítésen túl az volt a célja, hogy megismerjék egymást a bizottságok vezetői, hogy tájékozódjanak egymás munkájáról, az üzemek helyzetéről. Az a tény, hogy szinte minden szakszervezeti bizottság mellett működő közgazdasági bizottság vezetője részt vett a tanácskozáson, lehetőséget adott arra, hogy átfogó kép alakuljon ki a részvevőkben az állami üzemek helyzetéről. Veres elvtárs egy érdekes, újszerű módszert valósított meg a tanácskozás végén. Kérte a résztvevőket, hogy néhány sorban írják le, hogy mit kaptak a tanfolyamon, és mit szeretnének kapni a következő találkozón. A lapokat nem kellett aláírni, így nem kötelezte az elvtársakat a leírt szöveg. Az egész néhány percet vett igénybe a tanfolyam utolsó órájában. Rendkívül érdekes, figyelemreméltó megjegyzéseket és javaslatokat olvashattak az elvtársak a papírlapokon, melyek nagy segítséget adnak ahhoz, hogy a jövőben is jól sikerüljön a közgazdasági bizottságok vezetőinek országos tanácskozása. RUHÁZATI MUNKÁS a Ruházatipari Dolgozók Szakszervezetének Lapja Szerkeszti a szerkesztő Bizottság Főszerkesztő: Tóth Tiborné Felelős szerkesztő: Zsigmond Magda Szerkesztőség: 1077 Budapest VII., Almássy tér 2. Telefon: *29—843 Kiadja: a Népszava Lapkiadó Vállalat 1964 Budapest VII., Rákóczi út 94. Telefon: 224—819 A kiadásért felel: Gábor Márton igazgató Szikra Lapnyomda, Budapest Egy halálos üzemi balesetről A Vörös Október Férfiruhagyárban 1975. december 15-én egy halálos üzemi baleset történt. A szerencsétlenül járt dolgozó Szilágyi János volt, aki mint portás és rendész volt alkalmazva. A halálos baleset okát így rögzítette a jegyzőkönyv: Nevezett egy másik rendésszel ellenőrzésre ment, hogy végignézze a munkatermeket, a folyosókat, nincs-e valami szabálytalanság. Észrevette, hogy a felvonóban a hősugárzó égve maradt, amely azt a célt szolgálta, hogy a liftes dolgozó ne fázzon meg. Kulccsal az aknaajtót kinyitotta és bemászott a két emelet között megrekedt járószékbe, úgy, hogy az ajtóba tett székre ráállt. A hősugárzó elkapcsolása sikerült is. Utána vissza akart mászni a székre, de az a lába alól kicsúszott, és a liftaknába zuhant, ahol halálos balesetet szenvedett Az ügyet a rendőrség vizsgálja, nincs még véglegesen lezárva. Egy azonban biztos, hogy a liftek rendszeres karbantartása ugyanúgy hozzátartozik a vállalat munkájához, mint a termelő területen levő gépek rendbentartása, mivel rossz géppel sem tudunk termelni. B.L-né Megváltoznak a méretek A Könnyűipari Minisztérium intézkedése nyomán 1976. január 1-től a textilkonfekció, a kötszövő, bőr- és szőrmekonfekció iparban, a felsőruházati cikkek — néhány kivételével — új méretezésben kerülnek forgalomba. Ennek megfelelően megváltoznak a ruházati cikkek középméretei, illetve az átlagnagyságok, amelyeket a hatósági fogyasztói árformában sorolt textilkonfekció- és kötszövőipari termékek termelői árának kialakításánál figyelembe kell venni. Az erre vonatkozó módosító rendelet kiadása folyamatban van. A jövő évi szerződések zavartalan előkészítése érdekében azonban a minisztérium a rendelet megjelenése előtt közölte az érdekelt termelő vállalatokkal azokat a konfekcióipari középméreteket, amelyekre a számított termelői árakat január 1-től kezdődően ki kell majd alakítani. Csináld magad Mind kevesebb lesz mostanában a varrónők száma, és mind több a varrónőké. Nemcsak azért, mert egyenes összefüggés van a kettő között. Más minden is közrejátszik, a drága fazonárak, de biztosam az is, hogy szívesen varrnak otthon a nők és szinte divattá vált. Hogy milyen nagy az érdeklődés, erre a legjobb és legfrissebb példa a Férfi Fehérneműgyár Békéscsabai Gyárának szakszervezeti nőfelelősének a kezdeményezése. Békéscsabán szabásvarrás tanfolyamot tartani a lányok, asszonyok számára. Úgy gondolta, hogy lesz egy tanfolyamra elegendő jelentkező. Meghirdette, és nem akart hinni a szemének, mert több mint kétszázan jelentkeztek.