Ruházati Munkás, 1977 (20. évfolyam, 1-12. szám)

1977-01-01 / 1. szám

VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLETEKI XX. ÉVFOLYAM 1. 1977. JANUÁR ARA: SD FILLÉR A RUHÁZATIPARI DOLGOZÓK SZAKSZERVEZETÉNEK LAPJA Tovább haladva a megkezdett úton Az állami ruhaipar az elmúlt évet a körülményekhez képest eredményesen zárta. Sikerült megküzdeni a nehézségekkel, a kedvezőtlen tényezőket kiküszöbölni, vagy enyhíteni negatív hatásukat. Tudtuk már az év elején, hogy feladataink nagyobbak, nehezebbek lesznek, mint az előző években. Pártunk és kormányunk határozatai alapján tisztán láttuk azt a munkát, amit 1976-ban el kellett végezni. Örömmel állapíthatjuk meg, hogy jó munkát végeztünk. Eredményesen folytattuk a ruhaipar rekonstrukcióját, a munka- és üzemszervezést, melynek következtében növekedett a termelékenység, javult a termékek minősége. Gondot fordítottunk arra, hogy üzemeinkben tovább emelkedjen a szociális ellátottság. Nőtt az elmúlt évben — ha kisebb mértékben is — a dolgozók bére, jövedelme. Eredményeink értékét növeli az a tény, hogy üzemeinkben jelentős munkaerőcsökkenés következett be és a meglevő kisebb létszámmal, áldozatos munkával teljesíteni tudták az üzemek kollektívái az igényesebb, nagyobb szaktudást és gyakorlatot igénylő feladatokat. Ha feltesszük a kérdést most az elmúlt év munkájának öszszegezésénél, hogy miképpen tudtunk megbirkózni a feladatokkal? — a kérdés feltevésével egyidőben a válasz is készen van. Azért tudtunk megbirkózni a feladatokkal, mert szorosabbá vált a vezetők és dolgozók kapcsolata. Azért tudtunk megbirkózni a feladatokkal, mert több alkalommal tanácskoztak a vezetők és a dolgozók a vállalat ügyeiről, a termelésről, a problémáik megoldásáról, a jövőről. Igen jó alkalmak voltak a közös tanácskozásokra a gyáregységekben, a vállalatoknál megtartott ifjúsági parlamentek és a szocialista brigádvezetők napjainkban még folyó tanácskozásai. Egyszóval elmondhatjuk, hogy tovább erősödött, gazdagodott az üzemi demokrácia, melynek hatása nem csak a termelésben mutatkozott meg. Az elmúlt évben erősödött a vállalatok gazdasági vezetése. Nagyobb szakértelemmel, műszaki tudással, jobb módszerekkel szervezik, irányítják a termelő és értékesítő tevékenységet A szakszervezeti mozgalom tartalma, hatásköre is gazdagodott az elmúlt évben. A vállalati szakszervezeti tanácsok irányító munkája tovább fejlődött A bizalmiak megnőtt hatásköre kedvezően hatott a termelőegységek egész tevékenységére. A biztató eredményekkel lezárt 1976-os év alkalmat ad arra, hogy az új esztendőt kedvezőbb körülmények között kezdjük el. Sok feladatot kell megoldanunk 1977-ben is, mert az állami ruhaipar termékeit hazánkban és a külföldi piacokon is keresik. Az Országgyűlés legutóbbi ülésszaka foglalkozott a ruhaipar helyzetével. Számíthatunk arra, hogy a rekonstrukció folytatásával párhuzamosan emelkedni fog a dolgozók bére, életszínvonala. A szociális ellátottság színvonala is javulni fog. Szakszervezetünk minden testületének és aktivistájának az a törekvése, hogy tovább erősödjön az üzemi demokrácia, javuljon a munkahelyek légköre. Biztosak lehetünk abban, hogy sikereket érünk el a munkában — egyénileg és közösen —, jó hangulatot igyekszünk kialakítani a munkahelyeken és akkor bizonyára kevesebb lesz a beteg, a rossz hangulatú, ideges ember. Akarjuk, hogy így legyen! A Ruházatipari Dolgozók Szakszervezetének elnöksége az iparág minden dolgozójának békés, sikerekben gazdag boldog új esztendőt kíván. ■imiiimiiiiiMiniiiimiimiiiiiiimiiiiiiiMiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiHiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiniiiiiiiiiiiiiiitimiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiHHiiiiiiimiiiiiiiiiiiiiiiiiiiimi iitiiiiiiiimmiimiiiiiiiiiiiiiiiiimimiiiim A NEVE: RAWE íj szervezési eljárás a Debreceni Ruhagyárban MIT MOND A VEZETŐ, MIT MOND A MUNKÁS? A tömegméretű nagyüzemi termelés iparágaktól függetlenül kialakította a maga sajátos szalagrendszerű termelési módját, aminek az egyes szakterületeiken tapasztalható specialization túl az a közös ismérve, hogy a megmunkálandó, illetve elkészítendő munkadarab nyersanyagként indul el a szalag elején, és késztermékként kerül ki a végén. Így van ez a Debreceni Ruhagyárban is, ahol a varrónők a vázolt folyamatnak megfelelően műveletről műveletre — vagy ahogy ők mondják: reszortról reszortra — haladva készítik és adják tovább az egyre formálódó, alakuló ruhákat. A gyár egyik munkatermében azonban valami egészen új dolog kezdődött. A Debreceni Ruhagyár központi gyárában a nyugatnémet Rawe céggel kötött kooperációs szerződés keretében egy speciális szervezési folyamat indult meg, amely a hagyományos szalagrendszerű termelés feloldására hivatott Hajmási Józsefné igazgatóhelyettes vezette, illetve bonyolítja jelenleg is azokat a tárgyalásokat, amelyek alapján ez az együttműködési szerződés megszületett. — Mi volt az előzménye ennek a szerződésnek? — A nyugatnémet Rawe céggel vállalatunknak több évre visszamenő közvetlen jó üzleti kapcsolata van. A cég a vállalat termékeivel a legmesszebbmenőkig meg van elégedve. A kölcsönös előnyökön alapuló üzleti kapcsolat mindkét vállalat számára éveken át kedvezőnek bizonyult, s így a Rawe cég vállalatunk legjelentősebb tőkés partnere lett. Ez a folyamatosan szélesedő együttműködés vetette fel azt a gondolatot, hogy a két vállalat még szorosabbra fűzze kapcsolatait, s ennek szellemében született meg ez a több évre szóló kooperációs szerződés. — Mi ennek a kooperációnak a lényege? — A kooperációs szerződés keretében a német fél gyártási-technológiai, gyártásszervezési know-how-t ad, mely elsősorban női ruha gyártásnak fejlesztését célozza és a termelékenység 25 százalékos növekedését irányozza elő, illetve garantálja. A know-how keretében a német fél nagy teljesítményű speciálgépeket bocsát vállalatunk rendelkezésére, bérleti díj ellenében. Vállalatunk pedig a knowhow megvásárlásán túl meghatározott, jelentős termelőkapacitást biztosít a Rawe cég részére. Összességében a kooperáció a termelés szervezettségének fokozását, a gépesítés korszerűsítését, új technológiai módszerek és eljárások alkalmazását eredményezi vállalatunknál. A technológiai szervezés, illetve átszervezés gyakorlati bevezetését a kooperációs partner személyesen irányítja, a garantált 25 százalékos termelékenységnövekedés mielőbbi elérése érdekében. Meg kell jegyeznem, hogy ezt a termelékenységnövekedést teljes mértékben a belső szervezettség növelése, a veszteségidő csökkenése, nem pedig a munka intenzitásának fokozása eredményezi. Az új szervezési eljárás lépcsőzetesen kerül bevezetésre , vállalatunknál. Elsőként a debreceni központi gyáregység Vörös Csillag munkatermében kezdtük meg a gyakorlati bevezetést. Célkitűzéseink megvalósításában dolgozóinkat anyagilag is érdekeltté kívánjuk tenni. Új anyagi ösztönzési rendszert dolgoztunk ki, melynek keretében a teljesítménybérek és a munkaver- senyprémiumok fokozásával a gazdasági eredmények arányában növeljük dolgozóink jövedelmét. A betanulás időszakára pedig száz százalékos bért garantálunk. ★ _Szántó Albertet, a vállalat főmérnökét az új szervezés műszaki vonatkozásáról kérdezzük. — Kérjük vázolja, mi a két termelési eljárás között a leglényegesebb különbség. Az új szervezés alapja az úgynevezett mozdulatelemzéses módszer, ami azt jelenti, hogy a termelékenység növekedését a munkavégzés folyamán szükséges mozdulatok célszerűsítése, egyszerűsítése révén kívánjuk elérni. Vagyis úgy szervezzük a munkafolyamatokat, és magának a munkadarabnak a továbbítását is, hogy az a lehető legkisebb idő- és erőveszteséggel járjon. A szalagrendszerű termelés legnagyobb hátránya például az, hogy a munkafolyamat valahol — mondjuk, egy nehezebb reszortnál — lelassul, akkor az utána következő munkafolyamatok végzői is lassúbb munkára, vagy éppen tétlenségre vannak kárhoztatva. Ez ennél a szervezésnél nem fordulhat elő, mert a ruhákon nem a megszokott hagyományos sorrendben végzik a műveleteket. S ha valahol torlódás, vagy fennakadás mutatkozik, az előmunkások, akik a munka elosztásában és szervezésében aktív segítői a művezetőknek, gondoskodnak a munkadarabok megfelelő elosztásáról. (Folytatás a 2. oldalon) Molnár Ferencné (balról) vezető munkás Nyugodtan kezdhetjük az új évet A Kaposvári Ruhagyár igazgatójával, Müller Lászlóval az 1976-os év eredményeiről, a gondokról és természetesen a jövőről beszélgettünk. — December közepén lényegében már véglegesnek tekinthetjük a gazdasági mutatókat — mondta az igazgató. Magam részéről sikeresnek tartom az elmúlt tizenkét hónapot, aminek krónikájához tartozik, hogy termelékenységünk 1976-ban 12 százalékkal növekedett. Ez az eredmény nemcsak az elhatározás, hanem többek között általános fejlesztés, modern gépek vásárlása és az ellátottság javításának a következménye is. Ha belföldi és export kötelezettségeinknek évről évre maradéktalanul eleget akarunk tenni, akkor az előbb említett beruházások adják ehhez az alapot. Gyárunk létszáma 100 fővel csökkent és ez még jelentősebbé teszi az eredményeket. Ez nyilván nemcsak a ruhaipart, de más területeket is érzékenyen érintene. Ilyen esetekben még hatványozottabb szerep jut a szervezésnek — alacsonyabb létszámmal, a munka még precízebb szervezésével kellett elérnünk azt, hogy a termelékenység növekedjen és ne legyen szükség menetközben negatív értelemben vett tervmódosításra. Ez az év azért is jelentős számunkra — folytatta Müller László —, mert termelési volumenünk első ízben érte el a félmilliárdot. A körülmények ismeretében ez nem kis dolog. A belkereskedelmi ellátás javítása érdekében 1975-höz viszonyítva tíz százalékos volt az emelkedés. Anélkül, hogy kitérnék telephelyeink értékelésére, jóleső érzés elmondani azt is, hogy a Szovjetunióba december 10-ig minden rendelés kiszállításra került, azaz maradéktalanul teljesítettük export-kötelezettségeinket. A tavalyi évhez viszonyítva harminc százalékkal növekedett tőkés exportunk is. Termékeink zöme Kuwaitban, az NSZK-ban és Franciaországban kerül értékesítésre. Az idén belföldön értékesítettünk 300 ezer stopáras gyermekruhát, s a gazdaságosság növelése érdekében exportra gyártottunk kisebb mennyiségben férfi öltönyöket és női kabátokat. Nyereségünk a tervezettnél négymillióval magasabb, ami önmagáért beszél és ösztönöz is egyben a jövőt illetően. Gyárunkban 2450-en dolgoznak, 80 százalékban női munkaerő. Telephelyeink — Pécs, Kadarkút, Nagybajom, Taszár, Heresznye, Barcs és a központ Kaposvár — az elmondottak alapján nyugodtan kezdheti el az 1977- es gazdasági évet. A nyugalom persze nem azt jelenti, hogy minden a legnagyobb rendben van, hogy túl könynyen teljesíthetjük a következő tizenkét hónap feladatait. Továbbra is gondot fordítunk a munkafolyamatok jobb, korszerűbb megszervezésére, amely összefügg a gépesítéssel, továbbá rugalmasan kell alkalmazkodnunk a gyorsan változó piaci igényekhez is. S hogy mindezeket megvalósíthassuk — elsősorban dolgozóinkkal, azok szociális körülményeivel, munkafeltételeivel kell foglalkoznunk. Figyelembe vesszük a termelés során szerzett tapasztalataikat és alkalmazzuk az ésszerű javaslatokat. Ezek gyakorlati megvalósítása nagy kötőerő, azonkívül, hogy a keresetük is növekedik. Az elmondottak szellemében zárjuk 1976-ot, amelyről nagy általánosságban beszéltem. A tapasztalatok feldolgozása és reális értékelése még biztonságosabb alapot ad az új esztendő terveinek nemcsak elkészítéséhez, hanem annak végrehajtásához is. Hollósy Zoltán iiitiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiii Teljesítette 1976. évi tervét a Szegedi Ruhagyár A Szegedi Ruhagyár 1976. december 24-én teljesítette tervét. Az év folyamán több mint 800 millió forintnak megfelelő ruházati terméket értékesítettek. Ezen belül igen jelentős a belföldi áruellátás növelése érdekében elért termelésük, amely eléri a 720 millió forint értéket. Megfelelő választékban és tetszetős kivitelben több mint egymillió darab különböző iskolaköpenyt és férfi munkaköpenyt adtak át a kereskedelemnek. A keresletnek megfelelően csaknem 23 ezer darab szövetöltönyt értékesítettek belföldi piacon. Szocialista exportjukat már 1976. december 6-án teljesítették. E területen mintegy 80 ezer darab különböző szövet- és sportöltönyt szállítottak a Szovjetuniónak több mint 43 millió forint értékben. Tőkés exportra a kanadai, az angol, a francia, a holland piacokra több mint 120 ezer darab szövet- és sportöltönyt szállítottak, mintegy 42 millió forint értékben. Fokozták a munka- és üzemszervezési tevékenységet, melynek előtérbe helyezésével a munka termelékenységét több mint 6 százalékkal növelték. Ennek tudható be, hogy a vállalat normaóra-termelési volumenét — előzetes számítás szerint — 40 ezer órával túlteljesíti. A termelékenység növekedésének jelentős szerepe volt abban, hogy a vállalat enyhíteni tudta a létszámhiányokból keletkező kieséseket. A vállalat termelési tevékenységében szerepet játszott a gazdaságos gyártmányszerkezet kialakítása, a jövedelmezőbb gyártmányok előtérbe helyezése, amely lehetővé tette a tervezett nyereség idő előtti realizálását, illetve annak legalább 8 százalékos túlteljesítését. Ez is hozzájárult ahhoz, hogy valóra váltsák tervezett jövedelempolitikájukat, miután a dolgozók bérszínvonalát 6 százalékkal tudják növelni. Az 1977. évi terv végrehajtására a vállalat felkészült, megtette a szükséges intézkedéseket. Ezek közé tartozik az 1976. éves terv sikeres teljesítése, amely jó alapot képez az 1977. évi terv beindulásához.