Ruházati Munkás, 1978 (21. évfolyam, 1-12. szám)

1978-01-01 / 1. szám

Versenyre hív a VOR Egység brigádja Kivonat a központi szabászat „Egység” szocialista bri­gádjának felhívásából: „1978-ban vállaljuk, hogy a brigád által készített szabványcsomagokat ellenőrizzük,­­’’­jel­zéssel ellátjuk. A készített szabványokért felelősséget vállalunk, s munkahibás terméket nem továbbítunk! Tö­rekedünk az elsőosztályú részarány javítására, a térítési veszteségmutatót az 1977-es szinten tartjuk. Vállaljuk, hogy minden brigádtag négy reszortot elsajátít, továbbá, hogy éves szinten a szabászati termelési program norma­órájában mért 105 százalékos teljesítést létszámváltozás esetén is tartjuk. Felhívjuk a vállalat minden brigád­ját — írják befejezésül —, hogy vállalásaikkal csatlakoz­zanak felhívásunkhoz.” A vállalás gyakorlati oldaláról először a vezetővel — Sándor Imrénével beszélgettünk. Elmondta, hogy bár a meó a minőséget hivatott ellenőrizni, náluk is előfordul, hogy nem veszik észre a hibát. A brigád által vállalt fo­kozott és állandó ellenőrzés a munkafolyamat kezdetén kiszűri a hibát, amely így nem a részfolyamat valamelyi­kében bukik ki. Ezen kívül a szalagoknak minden eset­ben elsőosztályú szabványt adhatnak feldolgozásra. Cél­juk az is, hogy úgymond, univerzális szakemberekkel dol­gozhassanak. . .. Pármai Antal szabász — egyébként ő már megkapta az univerzális jelzőt — többesszámban beszél a brigád­vállalásról. — Elindítottunk egy mozgalmat a minőség érdekében, s azt hiszem, hogy ilyen még nem volt az iparágban. Nem különleges, amit szeretnénk általánossá tenni: sokszor egészen jelentéktelennek tűnő dolgok is hozhatnak nem várt pozitív eredményt. Ami tény: eddig több volt a „menet közbeni” hiba, most már kevesebb. Kell ennél nyomósabb érv? A beszélgetésbe bekapcsolódik Antal Ottó, a szabászat főművezetője is, aki egy telex-papírt tart a kezében. Fel­adó a HUNGAROTEX Külkereskedelmi Vállalat, s a szö­veg: „A francia Weil cég ezúton tolmácsolja köszönetét a kiváló szabászati munkáért a VOR dolgozóinak.” A kérdéses tétel nyolcvan százaléka az Egység brigád nevé­hez fűződik. A főművezető elmondta, hogy havonta mint­egy 35 ezer öltönynek megfelelő mennyiséget szab az a műszak, amelynek az Egység is a tagja. Ebből megköze­lítőleg egyharmad rész esik rájuk. A termékeket szocia­lista és nyugati piacokon értékesítik. A terítékek felnagyolását és tisztázását Deák Ferenc daraboló végzi. Pontos ismerője a munkatérképnek, azaz a rajznak. Munka közben gyakorlott szemmel vizsgálja, kutatja a kezén átmenő anyagot. Nem a labor, a meó ál­tal észre nem vett hibát akarja mindenáron „kiszúrni”. Az a jó, ha nincs mit észlelni, mert akkor nem érkezik reklamáció a szalagokról, a telephelyekről. A vágószabász Tarjányi Árpád arról beszélt, hogy ré­gebben gyakori volt a „párbeszéd”, visszajelzés a labor és a szabászat között. Most — a felajánlás óta — kapás­ból nem szűnhetnek meg ugyan a hibák, de csökkennek. S ha valami többször ismétlődik, akkor azt megbeszélik, keresik az okot és a megoldást. Az elhatározás közös volt, mint mondotta, de nem ez a fő: olyan minőséget szeret­nének elérni hosszú távon, amilyen eddig nem volt. Ez a felajánlás lényege. Ebben nincs mit kételkedni, azt azonban hozzáfűzzük, hogy az elsősosztályú minőség állandó szintentartása nemcsak egy és több brigádon, hanem mindegyiken mú­lik. Ezért fontos, hogy a gyár minden brigádja csatlakoz­zon a felhíváshoz ... Hollósy Zoltán Mozgalmi naptár A képzeletbeli mozgalmi naptárban sűrűn található be­jegyzés az esztendő első negyedére. A három hónap alatt a különböző fórumok foglalkoznak az 1977. év egy-egy munkamozzanatának tanulságaival és felmérik az új év tennivalóit. A kollektív megbeszélések sora a szocialista brigádve­zetők tanácskozásaival kezdődik, akik januárban és feb­ruárban határozzák meg legfontosabb feladataikat. Már­ciusban pedig az alapszervezeti beszámoló taggyűlések kezdődnek meg, amikor a vállalati szakszervezeti taná­csok szintjéig mérlegeljük, hogyan valósultak meg szak­­szervezetünk XXV. kongresszusának tapasztalatai, és el­sősorban mivel kell foglalkoznunk az 1978. évben. Ugyancsak márciusban számolnak be a vállalatok igaz­gatói a kollektív szerződések teljesítéséről, a szociálpoli­tikai tervek megvalósításáról, és amiben szükséges, a dolgozók javaslatára módosítják is a kollektív szerződé­seket. VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜL­ETEKI XXI. ÉVFOLYAM, 1. 1978. JANUÁR ARA: 50 FILLÉR A R­U­HÁZATI­PAR­I DOLGOZÓK SZAKSZERVEZETÉNEK LAPJA Folytatják a munkaversenyt MEGJELENTEK AZ ELSŐ VÁLLALÁSOK A ruhaipar vállalatai egy­más után csatlakoznak a Láng Gépgyár szocialista brigádjainak munka verseny­­felhívásához. Iparágunk első versenyvállalásaiból közlünk részleteket. Debreceni Ruhagyár A szocialista brigádok de­cemberi tanácskozásán csat­lakozott a Debreceni Ruha­gyár kollektívája az 1978. évi munkaversenyhez, melyet a SZOT és a KISZ KB állás­­foglalása alapján a Láng Gépgyár brigádjai kezdemé­nyeztek. A tanácskozás részt­vevői a szocialista brigádta­gok, a munkásközösségek képviseletében elhatározták, hogy a NOSZF 60. évforduló­ja tiszteletére kibontakozott munkaverseny lendületét fo­kozzák az idei tervek meg­valósulása érdekében. A brigádvezetők a KISZ- szervezet kezdeményezésére csatlakoztak az országosan kibontakozó munkaverseny­hez. Felhívásukban a deb­receni gyár fiataljai a maguk részéről vállalták, hogy mun­kájukkal hozzájárulnak az 585 millió forintos termelési terv teljesítéséhez. Ennek ér­dekében — tartalmazta töb­bek között a felajánlás — létrehoznak olyan ifjúsági brigádot, amely a bőrprog­ram megvalósulásáért dolgo­zik. Vállalták a fiatalok, hogy egy esztendő alatt öt haszno­sítható újítást, vagy éssze­rűsítést készítenek el. Éssze­rűsítő javaslataikat pedig már a munkavégzés folya­mán a Radar-akció felhasz­nálásával köztik. A feladatok ismeretében és a felhíváshoz csatlakozva tették meg vállalásukat mun­katársaik nevében is a bri­gádvezetők. Vállalták többek között az 1978. évi tervek maradéktalan teljesítését, ezen belül a szovjet export­kötelezettség december 20-ra való teljesítését. A jelentő­sebb felajánlások között sze­repel az is, hogy a jó minő­ségi gyártmányok előállításá­ra kötelezték el magukat, a határidőket betartják, az új technológiákat pedig mielőbb elsajátítják. Vörös Október Férfiruhagyár A Láng Gépgyár felhívásá­ra először az Egység brigád válaszolt saját felhívásával, amelyhez a VOR dolgozói versenyvállalással csatlakoz­tak. A vállalás így hangzik: „Vállaljuk, hogy az egy fi­zikai dolgozóra jutó termelési értékmutatónkat 4,9 százalék­kal emeljük; a nem szocia­lista export-tervünket érték­ben 1 százalékkal túlteljesít­jük; a szocialista export-ter­vünket a szerződésekben rög­zített mennyiségben mara­déktalanul teljesítjük; a bel­kereskedelem részéről jelent­kező igényeket kielégítjük; vállaljuk a minőségi színvonal további javítását, termékeink piacképességének növelését és az ésszerű anyagtakaré­­kosság megvalósítását első­sorban az importanyagok vo­natkozásában”. Május 1. Ruhagyár A vezérigazgató, a pártbi­zottság, a vállalati szakszer­vezeti tanács és a KISZ-bi­­zottság titkára felhívással for­dult a budapesti szocialista brigádokhoz. Az 1977. évben a Nagy Ok­tóberi Szocialista Forradalom tiszteletére indított szocialis­­ta munkaverseny jelentősen hozzájárult a magunk elé tű­zött célok végrehajtásához — hangzik a felhívás. Az 1978. évi feladatunk si­keres teljesítése a múlt évinél is hatékonyabb munkát, gaz­dálkodást igényel dolgozóink­tól, gazdasági vezetőinktől. A termelés előirányzatának tel­jesítését változatlanul feszült munkaerőhelyzetben kell megoldanunk, szem előtt tart­va a közgazdasági szabályo­zók változásából adódó köve­telményeket, valamint a gyártmányainkkal szemben egyre fokozódó minőségi igé­nyeket. Úgy gondoljuk, hogy sokat segíthet 1978. évi terve­ink teljesítésében, ha továbbra kező igényeket kielégítjük, is támaszkodva kollektívánk hagyományos jó versenyszelle­mére, az 1977. évi jubileumi munkaversenyt változatlan lendülettel tovább folytatjuk. A munkaverseny egyik fő célja a gazdálkodás haté­konyságának növelése. Ennek érdekében a munkatermelé­kenység emelését a bázishoz viszonyítva 4 százalékban irá­nyoztuk elő. Ennek eszközei: műszaki, munkaszervezési in­tézkedések, technológiai fo­lyamatok korszerűsítése, tel­jesítmények növelése, mun­kaidő jobb kihasználása. Marcali telepünkön a far­mer-programot az előirány­zott ütemességgel és fajlagos időráfordítási előirányzatok teljesítésével hajtjuk végre. Fokozzuk export-tevé­kenységünket. Szocialista re­lációban 3,8 millió rubel, tő­kés relációban 11,3 millió dollár árbevétellel számo­lunk. Intézkedéseink hatására 1978-ban el kívánjuk érni a 98 százalékos első osztályú részarányt, külső reklamációk vonatkozásában tartani szán­dékozunk a 0,2 százalékos szintet — ez az egyik útja a magasabb minőségi színvonal elérésének. A következő fontos cél az üzemi demokrácia erősítése. Az üzemi, illetve munkahe­lyi demokrácia továbbfejlesz­tése terén a vonatkozó MT és SZOT közös határozatnak megfelelően kidolgozott in­tézkedési programunk mara­déktalan végrehajtását tűztük ki feladatul. A különböző demokratikus fórumok eredményes műkö­dése érdekében az egyes té­mák megvitatását megelőzően a szükséges tájékoztatást biz­tosítjuk a résztvevők számá­ra. Gondoskodunk róla, hogy a fórumok jogköre az egyes döntéseknél, gazdasági intéz­kedéseknél maradéktalanul érvényesüljön. A vállalati működési szabályzat és a fó­rumok tevékenységének össz­hangját állandóan figyelem­mel kísérjük. A központi határozat alap­ján létrehozott új fórumok megfelelő tartalmi színvona­lát, zavartalan működését biztosítjuk. Továbbra is fon­tos feladatunknak tartjuk a szakszervezeti bizalmiak jog­körének maradéktalan ér­­vényre juttatását. A szocialis­ta brigádok vállalásaikban változatlanul nagy súlyt fek­tetnek az emberi kapcsolatok elérésére. Az 1978. éves munkaver­­seny-programunk a vállalat fő célkitűzéseinek eredmé­nyes végrehajtását szolgálja. Amennyiben a cselekvési ak­cióprogramunkat teljesítjük, nemcsak az elvárásoknak te­szünk eleget, de egyben dol­gozó kollektívánk jövedelem­színvonalát a tervezettnek megfelelően alakítjuk. Bízunk benne, hogy vala­mennyi dolgozónk eleget tesz a felhívásnak és a szokott lelkesedéssel vesz részt a munkaversenyben. Szakszervezetünk XXV. kongresszusa kimondta, hogy az V. ötéves tervidőszakban tovább kell fejleszteni az üzemegészségügyi ellátást, ja­vítani kell az egészségügyi, anyagi, tárgyi feltételeket. E határozat megvalósításáról tárgyalt elnökségünk a decem­beri ülésen. A testület megállapította, hogy a kongresszus óta tovább javult az üzemek egészségügyi ellátottsága. Általában elfo­gadható a vállalatok egészség­­ügyi helyzete, de nagy különb­ség tapasztalható a közpon­tok, a gyáregységek és a telep­helyek felszerelési színvonalá­ban. Ezért tartja fontosnak az elnökség, hogy a vállalati szakszervezeti tanácsok szor­galmazzák: az anyagi eszközök jelentős részét hátrányosabb helyzetben lévő üzemekben használják fel. Hasonlóképpen törekedjenek az üzemi tiszta­sági feltételek megteremtésére, mivel ezen a területen sem ér­tünk el megfelelő eredményt. Elnökségünk tervezi, hogy a mind magasabb szintű üzemegészségügyi munka, an­nak folyamatos továbbfejlesz­tése érdekében 1978. első ne­gyedében tapasztalatcserét szervez a ruházatiparban dol­gozó üzemorvosok és a válla­latok felelős vezetőinek rész­vételével. E megbeszélés kere­tében ismertetik azokat az igé­nyeket, melyeket a dolgozók érdekében az üzemegészség­ügyi szolgálattal, és a vállala­tok vezetőivel szemben tá­masztanak. Összességében megállapít­ható, hogy szakszervezetünk alapszervei eleget tettek a kongresszusi határozatnak. Időarányosan teljesítették a szociálpolitikai tervek elő­írásait, törekedtek a dolgozók munkakörülményeinek javí­tására. Ennek ellenére to­vábbra is számos tennivaló hárul a szakszervezetre az üzemegészségügy fejleszté­sében. Elnökségünk a decem­beri ülésen úgy határozott, hogy — az előkészítő munka után — a januári ülésen egy újabb, részletesebb tervvel jelöli meg a következő esz­tendők feladatait. (Lapunk harmadik oldalán a FEKON két gyáregységé­nek üzemegészségügyi hely­zetével foglalkozunk.) Az elnökség tárgyalta: • •Üzemegészségügy a ruházati iparban Köszönetünket fejezzük ki Szakszervezetünk központi vezetősége nevében megköszönjük a ruhaipar valamennyi szervezett dolgozójának, vállalataink kollektívájának 1977- ben tanúsított helytállását, eredményes munkáját. A ruhaiparral szemben 1978-ban még nagyobbak az elvárások, nekünk is hozzá kell járulni a nép­­gazdasági feladatok megoldásához, növelni kell a termelést, javítani kell folyamatosan termékeink minőségét, korszerűségét, választékát. Csak ilyen úton tudjuk megalapozni a nagyobb kollektívák és dolgozóink életkörülményeinek, munkakörülmé­nyeinek további javítását is. Bízunk abban, hogy a vállalati kollektívák, a szocialista brigádok alkotó­kedve, kezdeményezőkészsége újabb lendületet ad a munkaverseny-mozgalomnak, és elő fogja segí­teni közös gazdasági, társadalmi, szociális, művelő­dési céljaink megvalósítását. Szakszervezetünk központi vezetősége nevében köszönetünket fejezzük ki azért a sok jókívánsá­gért, melyet vállalataink szakszervezetünknek el­juttattak, és további sikereket, eredményes mun­kát, jó egészséget kívánunk a ruházati ipar vala­mennyi dolgozójának. TÓTH TIBORNÉ főtitkár

Next