Ruházati Munkás, 1979 (22. évfolyam, 1-12. szám)

1979-01-01 / 1. szám

Boldog új évet! Sokszor mondtuk, hallottuk így év elején, így szoktuk meg! Ezt mondjuk szeretteinknek, barátainknak és mondtuk... nos, szóval szoktuk mondani annak is, aki nem érdemli meg. Boldog új évet! Elődeink ezt úgy fejezték ki, hogy bort, búzát, békességet. Mindhárom szó azt fejezte ki, ami kellett az élethez, annak folytatásához. Kifejezte a nyugodt, békés vetést, aratást. Boldog új évet! Legyen az új év a munkában, a közéletben, a magánéletben boldog annak ellenére, hogy a vetés és aratás nem lesz könnyű. Fogalmazzunk másképpen. Boldogabb új évet! S hogy valóban boldogabb legyen, ennek érdekében mindenki elsősorban a maga háza táján kezdje úgy az évet, ahogy másnak kívánta. Mert mi kell a boldogsághoz? Jó munkahelyi, közéleti, családi légkör. Az, hogy úgy dolgozzunk és éljünk, ahogyan kell, csak annyit, és azt vegyünk a közös asztalról, amit megérdemlünk, így, ilyenkor év elején elsősorban önmagunkkal szemben legyünk őszinték. Nem kell senkivel megosztani az önmagunkban, önmagunkról kialakított véleményt, de legyünk őszinték. A könnyebbség kedvéért tegyük meg együtt a számvetést. Értjük-e, érezzük-e annak az országnak a gondjait, ahol élünk, ahol a becsületes munkáén becsületes bért kapunk. Értjük-e azt, hogy a közel és távolabb fekvő országokban élő emberek hasonló gondokkal küszködnek, ha nem nehezebbel. Értjük-e azokat az összefüggéseket, amelyek nehezítik életünket. Vállaltuk-e, hogy ami kikerül a kezünk alól, ne jöjjön vissza sem a tőkés, sem a szocialista országokból. S ha visszajött, mi annak ellenére megkaptuk a bérünket, és vásároltunk érte. De mit? Televíziót, amely egy hét után sötéten és süketen meredt ránk. Hűtőgépet, amely nem hűtött, kályhát, ami nem fűtött. Pedig azok gyártói is kívántak egymásnak boldog új évet. Ez nekünk, vásárlóknak nem jár? Ránk nem vonatkozik? Lehet-e így boldog az új év? Sokkal egyszerűbb és nemesebb lenne a szó, ha igaz tartalommal telítődne meg. Valahogy így: Boldog új évet a népgazdaságnak! Legyen szebb és jobb az 1979-es esztendő, s ehhez mi a munkapadok mellett vigyázunk arra, hogy így legyen. Azért teszszük ezt, mert ha a népgazdaság vetése és aratása jól sikerül, akkor együtt szüretelhetünk. Ha neki eredményes lesz ez az új esztendő, amit kívánunk, akkor nekünk méginkább az lesz. P. G. A KÖZPONTI VEZETŐSÉG ÁLLÁSFOGLALÁSA a gazdaságpolitikai célok elérését segítő szakszervezeti feladatokról Az MSZMP Központi Bizottsága 1978. december 6-i határozatában megállapította: a korábban megerősített gazdaságpolitikai fő irányvonal következetes végrehajtása most megköveteli, hogy az irányításban és a mindennapi gyakorlati munkában elsőbbséget adjunk a gazdasági egyensúly kérdéseinek. A Központi Bizottság hangsúlyozta: a további munka kulcskérdése, hogy a minőségi és hatékonysági tényezők fokozottabb előtérbe állításával biztosítsuk a népgazdaság egyensúlyi helyzetének javítását. A népgazdaság 1979. évre tervezett fejlődésének előirányzata biztosítja a gazdaság — az V. ötéves terv irányvonalának megfelelő, lehetőségeinkkel összhangban álló — további bővítését. A terv gazdaságfejlesztési, társadalompolitikai követelményei a gazdasági munka minden területén az eddigieknél lényegesen magasabb követelményeket támasztanak. E követelmények maradéktalan megvalósítását szolgálják a tervhez kapcsolódó intézkedések, a gazdasági szabályozó módosítások. A Szakszervezetek Országos Tanácsa a párthatározathoz kapcsolódóan állást foglalt: a szakszervezetek termelési gazdálkodást segítő tevékenységére is meghatározó a gazdaságpolitika 1979. évi cél- és eszközrendszere. Ez a szakszervezeti mozgalomtól mindenekelőtt a dolgozók helyes irányú szemléletformálását, a gazdálkodási folyamat kedvező irányú változásának elősegítését, a vállalati tervek főbb célkitűzéseinek végrehajtására irányuló mozgósítását, a gazdálkodás belső tartalékainak eddigieknél erőteljesebb feltárását követeli meg. Központi vezetőségünk elsődleges feladatának tartja, hogy sajátos mozgalmi eszközeinkkel teljes mértékben segítsük elő az MSZMP KB december 6-i határozatában foglaltak érvényesítését, illetve a célkitűzések megvalósítását. Szakszervezeti vezető testületeink, szakszervezeti bizottságaink és valamennyi tisztségviselő a vállalati gazdaságpolitikai célok és tervek teljesítése érdekében fokozzák a termelést segítő, befolyásoló ellenőrző munkát. Ezzel párhuzamosan szükségszerű, hogy szakszervezeti szerveink növeljék az érdekvédelmi tevékenység színvonalát. A gazdasági munkával egységesen nagy felelősséggel kell foglalkozni az érdekvédelemmel. Ellenőrizzék, hogy törvényeink, a kollektív szerződésben foglalt szabályozások maradéktalanul érvényesüljenek. Jobban kell ügyelni arra, hogy a dolgozókat ne érje alaptalan sérelem. Gondoskodni kell a felmerülő jogos panaszok gyors orvoslásáról. Az üzemi demokrácia fejlesztése, az 1018. számú Minisztertanács—SZOT elnökségi határozatban foglaltak következetes megvalósítása további feladatot jelent a szakszervezeti szerveknek. El kell érni, hogy az üzemi demokrácia fórumain pontos áttekintést kapjanak a tennivalókról a résztvevők. Ugyanakkor nagy felelősséggel érvényesítsék azokat a jogokat, amelyek a szakszervezetet megilletik. Ehhez kapcsolódva szükséges a szakszervezeti tisztségviselők, bizalmiak képzése, képességeik továbbfejlesztése. Indokolt, hogy a szakszervezeti tagság véleményét, javaslatait, jelzéseit, hangulatát még jobban ismerjük. A vélemények bátrabb tolmácsolásával, a feladatok és gondok reális magyarázatával is segítsük elő a dolgozók termelési aktivitását. A szakszervezeti munka színvonalának növelése és módszereinek fejlesztése érdekében szükséges, hogy a tisztségviselők — továbbképzésük során — megismerjék a Szakszervezetek Országos Tanácsa október 6-i, és központi vezetőségünk augusztus 30-i ülésén kialakított állásfoglalásokat. A szakszervezeti munkák során — a tagság körében végzendő felvilágosító, nevelő tevékenységgel — el kell érni az állásfoglalásokban meghatározott feladatok folyamatos végrehajtását. A központi vezetőség — a fentiekben foglaltak mellett — a következő főbb szempontokra hívja fel a szakszervezeti szervek figyelmét: Az 1979. évi vállalati komplex tervek véleményezésekor vszt és bizalmi együttes ülésen — a népgazdasági elvárásokat alapul véve — a gazdasági munka színvonalának, a hatékonyságnak emelését elősegítő, a bizalmiak jelzésein alapuló önálló javaslataikkal is járuljanak hozzá a reális tervezéshez. A szociálpolitikai tervek véleményezésénél az anyagi erőforrások figyelembevételével a fontossági sorrend alapján foglaljanak állást úgy, hogy az alapvető feladatok megoldása fejlődést eredményezzen. Szakszervezeti eszközökkel is elő kell segíteni a gyártmányszerkezet korszerűsítését, a gazdaságosan értékesíthető termékek gyártását, a belföldi áruellátás biztosítását, a szocialista exportszerződésekben vállaltak teljesítését, a versenyképes tőkés export fokozását. Támogassák a gazdasági vezetést. Kezdeményezzék: a gazdasági munka hatékonyságának növelése minél jobban érvényesüljön; a mennyiségi szemlélet helyett a minőség és a szállítási határidők betartása legyen az elsődleges; a korszerű munkaszervezés alkalmazásának kiterjesztését; az észszerű anyag- és energiatakarékosságot; az indokolatlan készletek csökkentését. Hassanak oda a gazdasági vezetésnél, hogy szűnjön meg a még fellelhető, káros egyenlősdi szemlélet és a jobb munka nagyobb anyagi és erkölcsi elismerésben részesüljön. Érjék el, hogy az anyagi ösztönzést, premizálást az előző három pontban megjelölt területen tevékenykedő azon dolgozók körében alkalmazzák, ahol a kötelességen túlmenő teljesítmény, illetve eredmény elérésével hozzájárulnak a nyereség, a hatékonyság növeléséhez. Az 1979. évi bérfejlesztésnél — amely vállalati forrásból származhat — törekedjenek arra, hogy az a nyújtott teljesítményhez kapcsolódjon, illetve annak növelésére, a minőség javítására ösztönözzön, például objektív mérésen alapuló minőségi premizálás-kiterjesztés a teljesítménybéres munkások körében. Ahol a bérek nem kötődnek szorosan a teljesítményhez — például a személyenkénti bérek —, ott a végzett munka szerint erőteljes differenciálással történjen a béremelés. A bérfejlesztést a vállalatok körültekintő számításai alapján, lehetőleg az év első hónapjaiban célszerű végrehajtani, illetve az anyagi ösztönzés egyéb módszereit — a premizálás, a munkaverseny-jutalmazás feltételeit, összegét — ismertetni, hogy az elérje pozitív hatását. A fokozott feladatok megoldása érdekében szükségszerű, hogy a termelésirányítók és a dolgozók mindenkor jól és pontosan ismerjék feladataikat; a termelést előkészítő és a termelést végző üzemrészek között az eddigieknél is jobb, szervezettebb összhang legyen. O Támogassák a gazdasági vezetőknek a felelősség és a munkafegyelem növelésére irányuló törekvéseit. Tárják fel a lazaságokat, a zavart okozó szervezetlenséget. O A munkaverseny-mozgalom terén is minőségi változásokat kell szorgalmazni. A vállalati kollektívákat, a szocialistabrigádokat a korábbiaknál eredményesebben kell mozgósítani a legfontosabb vállalati feladatok megvalósítására. A vállalások kiemelten a gazdálkodás minőségi elemeinek javítására irányuljanak. Ehhez szükséges, hogy a gazdasági vezetés konkrétan határozza meg a kollektíva előtt álló feladatokat és maradéktalanul biztosítsa a vállalások teljesítéséhez szükséges feltételeket. A szakszervezeti szervek kezdeményezték, hogy a vállalásokra vonatkozó irányelvek — egyebek mellett — tartalmazzák: a termékszerkezet korszerűsítésére, a jól értékesíthető, jó minőségű termékek gyártására, a termékek exportjának fokozására, a kiszállítási feltételek pontos teljesítésére; az anyaggal és energiával való takarékosságra; a készletek csökkentésére; a termelés és a munka szervezettségének javítására, a berendezések jobb kihasználására, az újítások benyújtására és alkalmazására, a veszteségidők csökkentésére irányuló feladatokat. El kell érni, hogy a munkaverseny-mozgalom is hatékonyabban szolgálja társadalmunk szocialista viszonyainak további erősítését. A szocialista brigádmozgalom tagjai az egymásra való nevelő hatás erejével mutassanak példát a szocialista munkaerkölcs, a munkafegyelem, a technológiai fegyelem megszilárdításában, területükön igényeljék, a feltételek biztosítását. Továbbra is fontos feladatuknak tekintsék az általános és szakmai műveltség, a politikai ismeretek gyarapítását, fejlesszék tovább közéleti tevékenységüket. Erősítsék a szocialista gondolkodásmód és magatartás elemeit munkahelyükön kívül is. Az 1979. évi népgazdasági, illetve vállalati tervek teljesítése egész társadalmunktól, minden vezetőtől és dolgozótól fokozott erőfeszítést, jobb munkát igényel. Ezek tudatosítása, a feladatokra való mozgósítás érdekében szükséges a szakszervezet részéről a tudatformáló és nevelő munka továbbfejlesztése. Ennek során ki kell hangsúlyozni, hogy az érdekvédelemhez tartozik a jobb munkavégzés, a munkaidő teljes kihasználása, a takarékosság, a munkaverseny- és újítómozgalomban való részvétel is, mert az életszínvonal, a bérek és keresetek növelése csak a gazdasági fejlődésünk arányában lehetséges. A vállalati gazdasági és szakszervezeti szervek fűzzék még szorosabbra a kapcsolatukat. A vállalat előtt álló feladatokat a népgazdasági egyensúly helyzetének javítása szem előtt tartásával, együttműködve határozzák meg. Az együttműködések a törvényes rendelkezéseken túlmenően terjedjenek ki minden olyan területre, tényezőre, amely a hatékonyságot, és ezzel összefüggésben a dolgozók élet- és munkakörülményeit fejleszti. A központi vezetőség bízik abban, hogy a szakszervezeti tisztségviselők a rájuk háruló feladatokat megértve, azokkal azonosulva megnyerik és mozgósítják a vállalati kollektívákat, valamennyi dolgozót az itt megjelölt és a Könnyűipari Minisztérium által meghatározott 1979. évi célkitűzések sikeres teljesítése végett. VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! A RUHÁZATIPARI DOLGOZÓK SZAKSZERVEZETÉNEK LAPJA A TARTALOMRÓL: XXII. ÉVFOLYAM, I ■ 1979. JANUÁRRA: 50 FILLÉR • Bevált a rugalmasság (3. old.) • Kis haszon, nagy tartalék (4. old.) • Kikerekedtek az évek (5. old.) NAPIRENDEN: a ruhaipar gazdasági munkája Az iparág 1978-as gazdasági eredményeit értékelte, és az 1979-es tervvel kapcsolatosan foglalt állást szakszervezetünk központi vezetősége a december 20-án megtartott ülésén. A tanácskozáson részt vett dr. Csehák Judit, a Szakszervezetek Országos Tanácsának titkára és Dobrotka László könnyűipari miniszterhelyettes. Növekedés, értékesítés, szervezés Az ipar 1978. évi gazdasági tevékenységéről a könnyűipari miniszterhelyettes elmondta, hogy a termelési érték várhatóan 4,3 százalékkal elmarad a tervezettől. A következő, 1979-es évre a textilruházati ágazat termelésnövekedését mérsékeltebbre, 3,3 százalékra tervezték. A növekedési ütem függ a belföldi és a külföldi értékesítési lehetőségektől. Az a vállalat, amelyik a követelményeknek jobban megfelel, az iparági szintnél nagyobb termelésnövekedést érhet el. Gondoskodnia kell a vállalatoknak arról, hogy a belföldi ellátás jelenlegi színvonala tartós maradjon úgy, hogy a lakosság megfelelő áruválasztékból vásárolhasson. Megnő 1979-ben a szervezési intézkedések jelentősége, mivel az iparban nagyobb beruházást nem terveznek. A tartalékok gyorsabb feltárására azonban fokozott szükség van, s mind nagyobb jelentőségű a jó tapasztalatok átvétele a vállalatok között. Nemcsak a ruhagyáraknak kell egymásra támaszkodniuk, hanem a korábbinál jobb kapcsolat kiemelése szükséges a textilgyárak és a ruhagyárak között is. A jó kapcsolat nyilvánuljon meg a szerződéses fegyelem betartásában, a jobb kooperációban, a közös érdekeltségen alapuló gyártmányfejlesztésben, így várható, hogy a gazdaságtalan méteráruexport helyett növekedni fog a gazdaságosabb konfekció-export. Megbecsülés a kiemelkedő teljesítménynek A szakszervezet állásfoglalását Veres Gábor, a Ruházatipari Dolgozók Szakszervezetének titkára tolmácsolta. Kiemelte annak fontosságát, hogy a vállalati szakszervezeti testületek olyan információkat szerezzenek, amelyek alapján konkrét intézkedéseket javasolhatnak. Nagyobb figyelmet kell fordítani a vállalatok kereskedelmi tevékenységére, mert a piac igényeihez rugalmasabban csak így alkalmazkodhatunk. Nem igaz, mondotta a szakszervezet titkára, hogy nem lehet differenciálni a szerényebb bérfejlesztésekből. A keresetnövekedés mérséklődése még jobban megköveteli a kiemelkedő és a kisebb teljesítményt nyújtó vállalati dolgozók megkülönböztetését. Ez annyit jelent, hogy a jobb munkát a rosszabb munka rovására kell a korábbinál határozottabban anyagilag is elismerni. Nem szabad megtörténnie, folytatta, hogy a vállalati szociálpolitikai tervek megvalósítása háttérbe szoruljon. A vállalati szakszervezeti testületeknek a gazdasági vezetéssel együtt rangsorolniuk kell a feladatokat. Hozzászólásaikban a központi vezetőség tagjai, valamint az ülésen meghívottként résztvevő vállalati vezérigazgatók, igaazgatók egyetértésüket fejezték ki az 1979. évi ágazati gazdasági tervvel, s a testület kialakította, elfogadta azt az állásfoglalást, amely a szakszervezet gazdasági munkát segítő feladatait tartalmazza.