Ruszinszkói Magyar Hírlap, 1920. augusztus-december (1. évfolyam, 1-118. szám)
1920-11-25 / 91. szám
1920. november 25. RUSZINSZKÓI MAGYAR HÍRLAP Ki mehet ezentúl végleg Magyarországba? A beutazás korlátozása. Csak azok mehetnek, kiknek ott családjuk vagy existenciájuk van — elenőrző bizottságok a határátlépő állomásokon. — A menekültügyi hivatal vezetője nyilatkozik. Bécs, 1920. nov. 23. A magyar hivatalos lap mai számában rendelet jelent meg a Beköltözőket Ellenőrző Kirendeltség felállításáról, amely kirendeltség a határátlépési állomásoknál rövid vizsgálat és tanukiihallgatás után fog dönteni, a Magyarországba történő beköltözés megengedése kérdésében. Ez a rendelet végre abba a helyzetbe juttatja a Menekültügyi Hivatalt, hogy egyik legégetőbb kérdést, a vagyonokban sínylődő mártírok elhelyezését megoldhassa. A rendelet értelmében a jövőben csak olyan családfők, vagy családtagok bocsátandók be, akinek családja, illetőleg fenntartója, már előbb beköltözött, ezenkívül: tanulók és főiskolai hallgatók, előzetesen alkalmazott közszolgálati alkalmazottak, valamint méltányos esetben a kiutasítottak is, akiknek megszállott területen való tartózkodása lehetetlenné vált, valamint azok, akiknek beköltözése egyéni körülményeiknél fogva kívánatos. A kirendeltség a belügyminiszter és az Országos Menekültügyi Hivatal képviselőiből áll, és diszkrecionális joga alapján dönt. Döntése ellent egyfokú birtokon kívüli felebbvitelnek van helye, amelyet a belügyminiszter a Menekültügyi Hivatal vezetőivel itéz el A nagyfontosságú rendeletet Petrichevich Horváth Emil báró az Országos Menekültügyi Hivatal vezetője a következőkben méltatta a Magyarország munkatársa előtt: " A kormány szükségét látta annak, hogy a mind tömegesebben beköltözők felett az állami élet belső rendje szempontjából hatékony ellenőrzést gyakoroljon. Eddig bárki, aki akart, bejött az anyaországba, szaporította a munkanélküliek vagy ellátatlanok számát, de kétségkívül a lakásnélküliek nagy tömegéhez csatlakozott és még égetőbbé tette ezt az amúgy is súlyos sebünket. Havonta eddig tízezer ember jött ki minden ingó vagyonkájával ami négyezer lakáskereső családfőnek felel meg, úgy, hogy hasztalan volt az egész emberfeletti erőfeszítés, amit a kormány a lakásnélküliek elhelyezése érdekében tett, a lakásnélküliek száma mégis napról-napra növekedett. Bár száznegyvenezer beköltöző jutott lakáshoz Csonka-Magyarország területén, e pillantban még mindig nyolcezer beköltözőnek nincs lakása. Ha ez a szám az eddigi arányok szerint havi tízezerre növekszik, akkor tavaszra hatvanezer új lakásról kellene gondoskodni. Hogy ez egy olyan feladat volna, amelynek megoldására az összes állami és társadalmi eszközök elégtelenek, azt első pillanatra beláthatja mindenki. Azonban ez csak a kérdés egyik oldala. Másik oldala a megszállott országrészek magyarságának helyzete Nem szabad egyáltalán megkönnyíteni azt, hogy olyan egyének, kikrnek ott megélhetésük van, a a bizonytalanságba jöjjenek ide az anyaországba, ahol a munkaalkalmak a közismert gazdasági viszonyok folytán nem állanak elegendő számban rendelkezésére és ahol máris olyan nagy állásnélküli tisztviselő-komplekszum elhelyezése vár megoldásra, hogy ez belpolitikai kérdéseink között a legnehezebb. Ha sikerül a tervbe vett intézkedéssel a beköltözők számát annyira csökkenteni, hogy csak az jöjjön ide, akinek számára a megszállott területen a tartózkodás lehetetlenné vált, vagy akinek beköltözése egyéni körülményeinél fogva kívánatos, akkor ezeknek lakáshoz juttatása és adminisztrálása szűkös anyagi viszonyok közt is megoldható. A rendelet végrehajtásáról az államtitkár a következőket volt szívesmondani: — A belügyminisztérium és a Menekültügyi Hivatal egyetértésben hajtja végre. Négy határátlépő állomáson ellenőrző bizottságok alakíttatnak, melyek teljes jogkörrel csak azt az egy kérdést döntik el, hogy az illető bebocsátható-e, vagy sem. Minden formalitás mellőzésével, de az összes adatok igénybevételével fognak ezek a bizottságok nagy erkölcsi felelősség mellett határozni. Döntésük alapjában véve végső, bár birtokon kívüli felebbezéssel lehet a belügyminisztériumhoz fordulni, mely a végső döntést a Menekültügyi Hivatallal együtt hozza meg. HÍREK. Színházi heti műsor. Szerdán: Cigánybáró. Csütörtökön: Zsíros ügy. (Csak felnőtteknek ) Pénteken: Százszorszép. (Zerkovitz operettújdonsága.) Szombaton d. u.: Cigánybáró, este : Százszorszép. Vasárnap d. u.: Cigánygrófnő, este : Százszorszép. * Kinevezés. Zaffiry István beregszászi törvényszéki bíró a VI. fizetési osztály 3-ik sorozatába sorozott táblabíróvá neveztetett ki. * A törvényszék ügye. Megemlékeztünk arról, hogy január 1-én törvényszék székhelye lesz Ungvár. Értesülésünkhöz Beregszászból a következőket írják: A jövő év elején Ungvár törvényszéket kap, melynek területét a beregszászi törvényszék területéből szakítják ki s melyhez vármegyénkből a munkácsi és vereckei járásbíróságokat csatolják. Ugyancsak a jövő év elején állíttatik fel Huszton egy törvényszéki kirendeltség a máramarosi területek részére. A beregszászi törvészék tehát 1921. év január 1-től a beregszászi, ilosvai, nagyszőllösi, mezőkaszonyi és szobránci járásbíróságok területére fog joghatósággal bírni. * A ruszinszkói magyar pártok értekezlete November 30-ika lesz az a nap, amikor a ruszinszkói magyar pártok értekezletre gyűlnek össze Ungváron, hogy az egyesülés kérdésében véglegesen határozzanak. Az értekezleten az engedély szerint csak meghívottak vehetnek részt. * Hivatalvizsgálat: Dr. Frankenberger min. tanácsos, Ruszinszkó élelmezési diktátora kedden d. e. megvizsgálta a Z. O. U. központi hivatal szakosztályait. * A beregszásziak Garay dr. ellen. Garay dr.-nak, ki már egész Podkarpatska Russ pénzügyi hatóságait bejárta, Beregszászban sincs nyugalma. Most a beregszásziak a következő kérdéseket intézik Karlecz pénzügyigazgató úrhoz: 1. Szerzett-e a pv. igazgató úr információt dr. Garaynak a kommün alatt Beregszászban tanúsított magatartása felől ? 2. Ha igen, tett e oly irányú javaslatot, hogy Beregszász város adózó polgársága tőle a közbekevés nyugalom érdekében megszabaduljon ? 3. Ha nem, mi alapon negligálja a pü. igazgató úr Beregszász város adózó polgárainak jogos kívánságát? 4. Mi az oka annak, hogy dr. Garay még mindig Beregszászban van? 5 Hajlandó-e a pü. ig. sürgősen odehatni, hogy ez az egyén Beregszászból végre eltűnjön. E kérdésekhez a „Beregi Hírlap*4 az alábbiakat fűzi: Mi készek vagyunk a közbéke és nyugalom érdekében a legfőbb helyen is eljárni s hisszük, hogy eljárásunknak eredménye is lesz. * A beteges gyújtogató. A multheti beregszászi tüzeset okozója, Sárközi Jenő kisbirtokos személyében kézrekerült s jelenleg az ügyészség fogházának lakója. Sajnálatraméltó egyéniség, mert pyromániában szenved és így cselekménye be nem számítható. A hatóságnak mindenesetre gondoskodni kellene arról, hogy a beteges lélek a város tűzbiztonságát ne veszélyeztesse, amint azt már számos esetben, így legutóbb a Kurmay József pajtájának felgyújtása alkalmával is tette. * Megszűnnek az ügyvédi vizsgák. Romániában a régi Magyarországon két helyen volt ügyvédvizsgálóbizottság, Budapesten és Marosvásárhelyen Az utolsó vizsgák, mint jelentik, most folynak Marosvásárhelyen, mert 1921. január 1 -től kezdve az ügyvédi vizsgák megszünnek s ez irányban rövidesen törvényjavaslatot terjeszt be a kormány a november közepén kezdődőparlament elé. E szerint mindenki, aki jogtudományi szigorlatait letette s megfelelő 3 évi gyakorlata van, ügyvédi kamarai felvételért folyamodhatik s ügyvédi gyakorlatot folytathat. * A ruszinszkói központi méhész szövetkezet f. hó 28-án, vasárnap d. e. 10 órakor az elemi iskolában közgyűlést tart. A közgyűlés tárgya: 1. A szövetkezet célja. 2. Jelentés a szövetkezet eddigi működéséről. 3. Pénzügyi helyzet. 4. A leltár állapota. 5. A vezetőség megválasztása. 6. Indítványok. 7. Tagfelvétel. 8. Előadás kaptár és lapkészítésről. A gyűlést nem a ruszinszkói, hanem idegenből ide került emberek hívják össze, de az itteni méhészek eminens érdeke hogy, e gyűlésen megjelenjenek és a vezetőségbe saját embereiket válasszák. 3. oldal: * Marcsenkó tanfelügyelőt elfogták ? Magánjelentésekből értesülünk, hogy a sikkasztó tanfelügyelőt a román határon elfogták. E hírünk megerősítésre szorul. * A német kormány ötödfélmillió frankot utalt ki eddig II. Vilmosnak A Neues Wiener Tagblatt jelenti Baselból: Clough angol képvi- selő meg fogja interpellálni Avold Georgeot azoknak a pénzkiutalásoknak az ügyében, amelyeket a német kormány eszközölt 1919 januárja óta a volt német császár részére A kifizetések összege állítólag négy és félmillió frankra rúg. A képviselő felveti majd azt a kérdést is, vájjon azt az összeget nem inkább a kártérítési tartozás törlesztésére kellett volna-e befizetni a német kormánynak ? Incze Sándor szerkesztésében a ÁRA: KORONA Kapható lapunk kiadóhivatalában „GRÁNIT” KŐ és ÉPÍTŐIPAR RÉSZVÉNYTÁRSASÁG UNGVÁR SZÁLLÍT: Csiszolt, fekete gránit és remlékeket, Építéshez alkalmas falkövet, Búzott kavicsot, Betonirozáshoz folyamkavicsot stto, ■*aVi PJ3 st»* *íj VALLAL: Mindennemű epitkesést. Tervezést, Mérnöki munkát