Ruszinszkói Magyar Hírlap, 1920. augusztus-december (1. évfolyam, 1-118. szám)

1920-11-25 / 91. szám

1920. november 25. RUSZINSZKÓI MAGYAR HÍRLAP Ki mehet ezentúl végleg Magyarországba? A beutazás korlátozása. Csak azok mehetnek, kiknek ott családjuk vagy existenciájuk van — el­enőrző bizott­ságok a határátlépő állomásokon. — A menekültügyi hivatal vezetője nyilatkozik. Bécs, 1920. nov. 23. A magyar hivatalos lap mai számában rendelet jelent meg a Beköltözőket Ellenőrző Kirendeltség felállításáról, amely kirendeltség a határátlépési állomásoknál rövid vizsgálat és tanukiihallgatás után fog dönteni, a Magyarországba történő be­költözés megengedése kérdésében. Ez a rendelet végre abba a helyzetbe juttatja a Menekültügyi Hivatalt, hogy egyik legégetőbb kérdést, a vag­­yonokban sínylődő mártírok elhelyezését megold­hassa. A­ rendelet értelmében a jövőben csak olyan családfők, vagy családtagok bocsátandók be, akinek családja, illetőleg fenntartója, már előbb beköltözött, ezenkívül: tanulók és főiskolai hall­gatók, előzetesen alkalmazott közszolgálati alkal­mazottak, valamint méltányos esetben a kiutasí­tottak is, akiknek megszállott területen való tar­tózkodása lehetetlenné vált, valamint azok, akik­­­­nek beköltözése egyéni körülményeiknél fogva kívánatos. A kirendeltség a belügyminiszter és az Országos Menekültügyi Hivatal képviselőiből áll, és diszkrecionális joga alapján dönt. Döntése ellent egyfokú birtokon kívüli felebbvitelnek van helye, amelyet a belügyminiszter a Menekültügyi Hivatal vezetőivel i­téz el A nagyfontosságú rendeletet Petrichevich Hor­váth Emil báró az Országos Menekültügyi Hiva­tal vezetője a következőkben méltatta a Magyar­­ország munkatársa előtt: " A kormány szükségét látta annak, hogy a mind tömegesebben beköltözők felett az állami élet belső rendje szempontjából hatékony ellen­őrzést gyakoroljon. Eddig bárki, aki akart, bejött az anyaországba, szaporította a munkanélküliek vagy ellátatlanok számát, d­e kétségkívül a lakás­­nélküliek nagy tömegéhez csatlakozott és még égetőbbé tette ezt az amúgy is súlyos sebünket. Havonta eddig tízezer ember jött ki minden ingó vagyonkájával ami négyezer lakáskereső család­főnek felel meg, úgy, hogy hasztalan volt az egész emberfeletti erőfeszítés, amit a kormány a lakásnélküliek elhelyezése érdekében tett, a lakás­­nélkül­iek száma mégis napról-napra növekedett. Bár száznegyvenezer beköltöző jutott lakáshoz Csonka-Magyarország területén, e pillan­tban még mindig nyolcezer beköltözőnek nincs lakása. Ha ez a szám az eddigi arányok szerint havi tízezerre növekszik, akkor tavaszra hatvanezer új lakásról kellene gondoskodni. Hogy ez egy olyan feladat volna, amelynek megoldására az összes állami és társadalmi eszközök elégtelenek, azt első pillanatra beláthatja mindenki. Azonban ez csak a kérdés egyik oldala. Másik oldala a megszállott országrészek magyarságának helyzete Nem szabad egyáltalán megkönnyíteni azt, hogy olyan egyének, kikrnek ott megélhetésük van, a a bizonytalanságba jöjjenek ide az anyaországba, ahol a munkaalkalmak a közismert gazdasági vi­szonyok folytán nem állanak elegendő számban rendelkezésére és ahol máris olyan nagy állás­­nélküli tisztviselő-komplekszum elhelyezése vár megoldásra, hogy ez belpolitikai kérdéseink kö­zött a legnehezebb. Ha sikerül a tervbe vett in­tézkedéssel a beköltözők számát annyira csökken­teni, hogy csak az jöjjön ide, akinek számára a megszállott területen a tartózkodás lehetetlenné vált, vagy akinek beköltözése egyéni körülmé­nyeinél fogva kívánatos, akkor ezeknek lakáshoz juttatása és adminisztrálása szűkös anyagi viszo­nyok közt is megoldható. A rendelet végrehajtásáról az államtitkár a kö­vetkezőket volt szíves­­mondani: — A belügyminisztérium és a Menekültügyi Hivatal egyetértésben hajtja végre. Négy határ­átlépő állomáson ellenőrző bizottságok alakít­tatnak, melyek teljes jogkörrel csak azt az egy kérdést döntik el, hogy az illető bebocsátható-e, vagy sem. Minden formalitás mellőzésével, de az összes adatok igénybevételével fognak ezek a bizottságok nagy erkölcsi felelősség mellett ha­tározni. Döntésük alapjában véve végső, bár bir­­tokon kívüli felebbezéssel lehet a belügyminisz­tériumhoz fordulni, mely a végső döntést a Me­nekültügyi Hivatallal együtt hozza meg. HÍREK. Színházi heti műsor. Szerdán: Cigánybáró. Csütörtökön: Zsíros ügy. (Csak felnőtteknek ) Pénteken: Százszorszép. (Zerkovitz operett­újdonsága.) Szombaton d. u.: Cigánybáró, este : Százszorszép. Vasárnap d. u.: Cigánygrófnő, este : Százszorszép. * Kinevezés. Zaffiry István beregszászi tör­vényszéki bíró a VI. fizetési osztály 3-ik soro­zatába sorozott táblabíróvá neveztetett ki. * A törvényszék ügye. Megemlékeztünk ar­ról, hogy január 1-én törvényszék székhelye lesz Ungvár. Értesülésünkhöz Beregszászból a követ­kezőket írják: A jövő év elején Ungvár törvény­széket kap, melynek területét a beregszászi tör­vényszék területéből szakítják ki s melyhez vár­megyénkből a munkácsi és vereckei járásbíró­ságokat csatolják. Ugyancsak a jövő év elején állíttatik fel Huszton egy törvényszéki kirendelt­ség a máramarosi területek részére. A bereg­szászi törvészék tehát 1921. év január 1-től a beregszászi, ilosvai, nagyszőllösi, mezőkaszonyi és szobránci járásbíróságok területére fog jog­hatósággal bírni. * A ruszinszkói magyar pártok értekez­lete November 30-ika lesz az a nap, amikor a ruszinszkói magyar pártok értekezletre gyűlnek össze Ungváron, hogy az egyesülés kérdésében véglegesen határozzanak. Az értekezleten az en­gedély szerint csak meghívottak vehetnek részt. * Hivatalvizsgálat: Dr. Frankenberger min. tanácsos, Ruszinszkó élelmezési diktátora kedden d. e. megvizsgálta a Z. O. U. központi hivatal szakosztályait. * A beregszásziak Garay dr. ellen. Garay dr.-nak, ki már egész Podkarpatska Russ pénz­ügyi hatóságait bejárta, Beregszászban sincs nyugalma. Most a beregszásziak a következő kérdéseket intézik Karlecz pénzügyigazgató úr­hoz: 1. Szerzett-e a pv. igazgató úr információt dr. Garaynak a kommün alatt Beregszászban tanúsított magatartása felől ? 2. Ha igen, tett e oly irányú javaslatot, hogy Beregszász város adózó polgársága tőle a közbekev­és nyugalom érdekében megszabaduljon ? 3. Ha nem, mi ala­pon negligálja a pü. igazgató úr Beregszász város adózó polgárainak jogos kívánságát? 4. Mi az oka annak, hogy dr. Garay még mindig Bereg­szászban van? 5 Hajlandó-e a pü. ig. sürgősen odehatni, hogy ez az egyén Beregszászból végre­­ eltűnjön. E kérdésekhez a „Beregi Hírlap*4 az alábbiakat fűzi: Mi készek vagyunk a közbéke és nyugalom érdekében a legfőbb helyen is el­járni s hisszük, hogy eljárásunknak eredménye is lesz. * A beteges gyújtogató. A multh­eti bereg­szászi tüzeset okozója, Sárközi Jenő kisbirtokos személyében kézrekerült s jelenleg az ügyészség fogházának lakója. Sajnálatraméltó egyéniség, mert pyromániában szenved és így cselekménye be nem számítható. A hatóságnak mindenesetre gondoskodni kellene arról, hogy a beteges lélek a város tűzbiztonságát ne veszélyeztesse, amint azt már számos esetben, így legutóbb a Kurmay József pajtájának felgyújtása alkalmával is tette. * Megszűnnek az ügyvédi vizsgák. Romániá­ban a régi Magyarországon két helyen volt ügyvéd­vizsgálóbizottság, Budapesten és Marosvásárhelyen Az utolsó vizsgák, mint jelentik, most folynak Ma­rosvásárhelyen, mert 1921. január 1 -től kezdve az ügyvédi vizsgák megszünnek s ez irányban rövidesen törvényjavaslatot terjeszt be a kormány a november közepén kezdődő­­parlament elé. E szerint mindenki, aki jogtudományi szigor­latait letette s megfelelő 3 évi gyakorlata van, ügyvédi kamarai felvételért folyamodhatik s ügy­védi gyakorlatot folytathat. * A ruszinszkói központi méhész szövet­kezet f. hó 28-án, vasárnap d. e. 10 órakor az elemi iskolában közgyűlést tart. A közgyűlés tárgya: 1. A szövetkezet célja. 2. Jelentés a szö­vetkezet eddigi működéséről.­ 3. Pénzügyi hely­zet. 4. A leltár állapota. 5. A vezetőség megvá­lasztása. 6. Indítványok. 7. Tagfelvétel. 8. Elő­adás kaptár és lapkészítésről. A gyűlést nem a ruszinszkói, hanem idegenből ide került emberek hívják össze, de az itteni méhészek eminens érdeke hogy, e gyűlésen megjelenjenek és a vezetőségbe saját embereiket válasszák. 3. oldal: * Marcsenkó tanfelügyelőt elfogták ? Ma­gánjelentésekből értesülünk, hogy a sikkasztó tanfelügyelőt a román határon elfogták. E hírünk megerősítésre szorul. * A német kormány ötödfélmillió frankot utalt ki eddig II. Vilmosnak A Neues Wiener Tagblatt jelenti Baselból: Clough angol képvi-­­ selő meg fogja interpellálni Avold Georgeot azoknak a pénzkiutalásoknak az ügyében, ame­lyeket a német kormány eszközölt 1919 januárja óta a volt német császár részére A kifizetések összege állítólag négy és félmillió frankra rúg. A képviselő felveti majd azt a kérdést is, vájjon azt az összeget nem inkább a kártérítési tartozás törlesztésére kellett volna-e befizetni a német kormánynak ? Incze Sándor szerkesztésében a ÁRA­­: KORONA Kapható lapunk kiadóhivatalában „GRÁNIT” KŐ és ÉPÍTŐIPAR RÉSZVÉNYTÁRSASÁG UNGVÁR SZÁLLÍT: Csiszolt, fekete gránit és rem­lékeket, Építéshez alkalmas falkövet, Búzott kavicsot, Betonirozáshoz folyamkavicsot stto, ■*aVi PJ3 st»* *íj VALLAL: Mindennemű epitkesést. Tervezést, Mérnöki munkát

Next