Ruszinszkói Magyar Hírlap, 1921. január-június (2. évfolyam, 1-147. szám)
1921-01-01 / 1. szám
2. «illat. RUSZINSZKO! MAGYAR HÍRLAP 1921. január 1. Levél az elhagyott hazából. - A külföldi magyar“. — Az emberiség természetrajzában külün fejezetet érdemel a „külföldi magyar1. Külön egyéniség. Önnálló karakter. Össze nem tévesztendő semmiféle más nemzetbelivel. Sőt még az „óhazai magyar°-val sem. Ha Plutarchos élne, ki párhuzamos sellemrajzokat irt, ilyen párhuzamos karakterfestéssel tudná csak megmagyarázni, hogy mi különbség van a kétféle magyar között ? Akkor tűnnék csak ki igazán, hogy mennyivel különb a külföldi magyar, mint az itthon maradt. Ezt nem hízelgésből mondom, hanem meggyőződésből. És be is bizonyítom. Hasonlítsuk csak össze ugyanazon a pályán mennyi akadállyal kell egy magyarnak megküzdeni itthon és mennyivel a külföldön. Itthon a legszamarabb diákot is át lehet húzni minden vizsgán egy kis protekcióval. Odakünn nincs pártfogás. Idehaza a család, a rokonság valamivel mégis csak segíti az embert. Odakünni a magyarnak nincs családja s ha van, akkor az csak terhére van mindaddig, mig fül nem vergődik. Itthon azt a nyelvet, melyen kenyerét keresheti, az anyatejjel szívja magába. Künn a külföldön mennyi kínnal, fáradsággal kell megtanulni az idegen nyelvet. Akármit tanult is itthon a kivándorló, külföldön sok újat kell megtanulnia, minden egyes fillérért tíz fillérnyit is kell dolgoznia. Itthon méltányolják a tehetségét az ismerősök s az ismeretség maga szárnyat ad a boldoguláshoz. Idegenek között kemény munkával, lágy alázatossággal csak lassan tud eljutni odáig, hogy megismerjék és elismerjék. Odakünn minden kivándorló újra születik s újra kell magából embert csinálnia. Ezért különb maga a fajta, a „külföldi magyar“. Az emberek fajsúlyát s egyéni értékét csak most mérik meg igazán, mikor a leégett hazát újra kell építeni. Eleve kimondhatjuk az ítéletet, hogy az ó hazai magyar magára hagyatva nem tudja fölépíteni régi otthonát. Sőt százezrével akarja kezébe venni a vándorbotot. Ezért szükség volna embercserére. Az új kivándorlók helyébe jöjjenek visszavándorlók. De majd csak akkor, ha itthon minden visszavándorlónak minden joga és kötelezettsége, adóügyes katonai szolgálata tisztába jött. Bizonytalanra ne jöjjön haza senki. A Külföldi Magyarok Szövetsége azért alakult s azért akar majd a postaforgalom megnyíltával újságot juttatni a külföldi magyarokhoz, hogy mindenkinek őszinte tanáccsal szolgáljunk. Ezt az árva levelet az elhagyott hazából csak azért küldöm hozzátok külföld magyarjai, hogy az egyetlen igazi emberi érzésnek, az irigységnek adjak kifejezést: irigyelünk benneteket, kik egy idegen világban becsületes kenyeret tudtatok magatoknak szerezni. A mi kenyerünk keserű. A mi kenyerünk kevés. A ruhánk rongyos foszlányokban szakad le rólunk. Pénzünk nincs. Ami van, az is értéktelen. A ti példátokra van szükségünk, hogy megtanuljunk dolgozni, takarékoskodni. Adjatok nekünk leckét a kivándorlás tudományából, amiben ti már letettétek az érettségi vizsgát. Nekünk is „ki kell vándorolnunk“ —még ha itthon is maradunk a régi hencegő, tunya életünkből. Szállj kis levélke messze idegenbe, bánatos hazából boldog otthonokba. Külföldi édes testvéreink, kik még nem felejtették el zengzetes szép magyar nyelvünket, kik emlékeztek még falutok fehér házikóira, a fatornyos templomokra, gondoljatok néha-néha ránk, kik itthon a hideg télben úgy gunnyasztunk összehúzódva, mint a fészkeden, tört szárnyú fecskék a táviró dróton, melyek szeretnének messze szállni meleg tájak felé, de itt tartja őket a tragédiájuk... Porzsolt Kálmán: Boldogabb újévet földművelőim ! Csak az összetartás, tapasztalatgyűjtés, áldozni tudás hoz szebb jövőt. Kisgejőcz, 920. dec. 30. Kedves Gazdatestvéreim! Itt van az újév, a magábaszállás, az elszámolás, a megújhodás ünnepe. Eljött, mint minden éven, hogy megrázza, fölzaklassa, gondolatokra fakaszsza az embereket, ha csak egy napra is, ha csak egy pillanatra is. Nem hiszem, hogy lenne közöttünk csak egy is, aki ez ünnepelt gondolataival be ne nézne a múltba és a jövőbe. Ti mindnyájan a természet ölén nevelkedtetek. Nap nap után látjátok, tapasztaljátok ama titokzatos erő munkáját, amely kiemeli a gyenge csirát a föld nehéz rögei közzül, hogy halásszá, hogy kenyérré ízlelje azt. Ti látjátok minden reggel a bíborban kelő napot. Tapasztaljátok azt az összhangzó természeti erőt, melynek neve : Isten, isten és újra Isten. Az újévet a karácsony előzi, mint a szeretet az abból fakadó erőt. A szeretet gondoskodását látjuk mindenben, ami a természetben történik, ahol szinte erőszakkal tör elő az élet, hogy soha soha vége ne le-hessen. A világ boldogító érzést, a hitet, a szeretetet van hivatva ápolni bennünk a karácsony ünnepe. A hitet, a világot mozgató isten hatalmában igazságosságában. A szeretetet, a rossz útra tévedt, egymást gyötrő emberiség között. Amint nagy és végtelen az isten hatalma, olyan igazán be kell következni az emberszeretet diadalának is. Semmi sem fog megmaradni abból, amit az emberi rosszindulat hozott létre. Csakis a szeretet isteni érzése képes maradandót alkotni és semmi más. Minden más alkotás csak szenvedést hozhat, úgy az egyesekre, mint a nemzetekre. Ezt mi szomorúan tapasztalhattuk minden téren. E szomorú tapasztalat terhe tolult elő karácsonykor, hogy eltompítsa ünnepi hangulatunkat, hitünket Istenben, hitünket az emberiség megváltásában, hitünket az igazság győzelmében, embertársaink szeretetében, jóságában. Tompítja egy percre, egy hóra, egy évre, de szikráját szívünkből kioltani lehetetlen, mert az isteni, örök és annak győzni kell. Eljön, el kell jönni egyszer a népek boldogságának, amikor nem lesz egymásnak ellensége, gyilkosa az ember, amikor — bár nem értve egymás szavát — egybe fog forrni jóindulatban, megértésben, krisztusi igazságban. Amikor mindenki megérti azt, hogy a földön joga van élni és boldognak lenni mindenkinek, aki született és hogy a közös jólét felett őrködni, azt biztosítani, mindenkinek і kötelessége lesz. De csak úgy, ha szeretjük egymást, ha összetartunk, ha erőre jutunk. De hajd' mennyi könny és vérnek kell kifolyni addig, míg minden ember úgy fog cselekedni, ahogy azt a megváltó Krisztus hirdette. Sok erő, sok szeretet szükséges ahhoz, hogy a mai szomorú idők végét bevárhassuk és annak eljövetelében munkálkodhassunk. Ezért van szükségünk az új átakarás ünnepére az újévre. Elsősorban szükséges kedves testvéreim, hogy lelki szemeink nyitva legyenek, hogy ■ megtudjuk különböztetni a jót a rossztól, a helyeset a helytelentől, hogy jól megismerjük az utat, amelyen a közös jólét, a közös boldogság І felé kell haladni. Látnunk kell, hogy ne térjünk rossz útra, honnan nincs visszatérés csak megsemmisülés van. Értelmünkkel úgy kell, irányítsuk dolgainkat, hogy azok jó helyett rosszra ne vezessenek. Szóval kedves gazdatestvéreim, tanulni kell, tapasztalatokat kell gyűjteni, olvasni kell a szellemi munkákat, a lapokat. Figyelemmel kell kísérni ellenfeleitek gondolkodását. A ti értelmetek tiszta világos. Lássatok meg mindent, értsetek meg mindent ami körülöttetek történik. Számoljatok mindennel józan eszetek szerint és szivetekben a szeretettel, válasszátok meg azt a pártot, amelyiknek törekvése legközelebb áll Ti hozzátok. Ne legyetek zsugoriak jövőnk megalapításának munkájában. Nem lenne szabad megtörténni annak, hogy asztalunkról hiányozzék a szellemi táplálék, legalább is egy újság, amely a Ti érdekeiteket szolgálja és amellett néha olvassátok mást is, hogy összehasonlíthassátok, kinek van igaza. • A gazdák lapját okvetlenül olvassátok, hogy a jövő nagy munkájában el ne tévedjetek. És legyetek erősek, okosak az újév ünnepére, mely titeket velem együtt arra kényszerít, hogy visszanézve a múltba, előrelássatok a jövőben. Lássátok be azt, hogy nektek, kik magyar anyától születtetek, ez uj világban is magyarnak kell maradnotok. Magyar fejjel, magyar kézzel és magyar becsülettel kell dolgoznotok. De a munkán kivül áldoznotok is kell tudni. A magyarságnak ma maga magát kell eltartani s ezért, ha magyar célért tenni, adni kell, ti se maradjatok el a sorból. Ezen intelemmel, — és a krisztusi szeretet világot átalakító hatalmának erejében bízva, — egy boldog jövendő reményében kívánok nektek boldogabb újévet. Egry Ferencz, az Vasmegyei Kisgazdapárt elnöke. Titkári hivatal: Szobránczi u. 11. sz. a. Harding általános leszerelést kiván. Páris, dec. 20. Harding a New-York Héraldban, mely lap az általános leszerelés érdekében mozgalmat indított, a következő nyilatkozatot tette: Az általános leszerelés a békeprogramm legfontosabb része. A hatalmak, melyeknek hadserege a legnagyobb, járjanak elöl jó példával. A háborúellenes közvélemény folytonos erősbödése, továbbá a népeknek béke utáni állandó vágyódása azt a meggyőződést keltik föl benne, hogy az időpont nincs messze, amikor a jog és nem az erőszak fognak uralkodni és a leszerelés nem lesz többé üres álom, hanem ténynyé fog változni , ilyen a különbség. A napokban lapunk felelős szerkesztője címére a prágai állami statisztikai hivataltól átirat érkezett. Címezve magyarul volt. Kibontottuk. Benne a válaszadásra szükséges nyomtatott boríték címzésén kivül minden szó magyarul, így: „Állami statisztikai hivatal. 1920. év. Összeíró iv az újság statisztika céljára. A hátoldalon olvasható megjegyzések szerint töltendő ki: 1) a hírlap pontos neve. És igy tovább végig minden magyarul. Lám Prágában tudnak magyarul s tudják azt, hogy magyarokhoz, ha célt akarnak elérni, magyarul kell szólni. Ott ismerik a kisebbségi jogokat ott közel a köztársaság elnöke, ott közel vannak a vezető emberek, ott figyelembe veszik, hogy tenni is kell a magyarság kötelezettségeivel szemben. Itt nem. Itt minden kishivatalnok imperialista, itt a hivatalok csak csehül vagy ruszinul tudnak. Itt kicenzurázzák azt, ha megírjuk, hogy a lakáshivatal elnöke a magyar közönséghez cyrillbetűs orosz rendeleteket ad ki s hogy a szinmagyar Beregszász árvaszéke cyrilbetűs rendelettel értesíti a magyar ügyvédet. Ilyen a különbség. ?é* Н1ІІТІ if ш'і ÉRSEKÚJVÁR OELI készít: férfi-, női- és gyermekcipőket, bakkancsokat, csizmákat la anyagból.