Ruszinszkói Magyar Hírlap, 1921. január-június (2. évfolyam, 1-147. szám)

1921-04-09 / 81. szám

2. oldal. RUSZINSZKÓI MAGYAR HÍRLAP 1921. árprilis 9. A ruszinszkói csendőrség 1920. évi működése. Ungvár, április 8 Podkarpatska Kuss csendőrségének parancs­­n­osága beszámol a csendőrség múlt évi műkö­déséről a „Ruszin“ című­ helybeli lapban, melynek szerkesztője Zsatkovics. A beszámoló elmondja, hogy a lakosság biz­­­zalmatlan volt a magyar csendőrséggel szemben, s tehát ezen a területen új, vagyis cseh-tót csen­­dőrséget kellett szervezni. (Sürgős megjegyzés, mely a végére nem maradhat: tényleg minden bitang bizalmatlan volt a magyar csendőrséggel . Szemben és tényleg akkor is meg kellett szere­­­vezni a cseh-tót csendőrséget, ha ez nem így lett­­ volna, vagyis akkor is, ha a lakosság a magyar­­ csendőrséggel szemben bizalmas lett volna.) Az új csendőrség örömmel vállalkozott a nagy feladatra, ime mit művelt egy év alatt: Elfogott Podkarpatska Russban 4363 embert, feljelentett П.900 embert. Részletezés: elfogott feljelentett A bírósághoz való átkiséréshez 905 eszközt (katonakiséret) kellett. A csendőrség reábukkant 37 hullára. A számok beszélnek! Akik számadással foglalkoznak, azoknak sokat és érdekeset be­szélnek. Megdöbbentő a katonaszökevények száma. . Megdöbbentő a sok gyilkosság, lopás. A gyil- t­o­­sságért halál jár, mégsem akasztottak föl sen-­­­kit. A lopás, rablás sem szűnik meg sőt tán­­ fokozódik. Lázadásért sokat vonnak felelősségre, pedig egy komoly elütéséről sem tudunk. A va­­gyonrongálások száma is csinos, de azért tovább rongálják a vagyonokat. Nem az a baj, hogy sok a bűncselekmény, mert háború után így szokás. Nem az a baj, hogy sokat jelenhettek föl, mert a bűnügy följe­­­lentéssel szokott kezdődni. A baj az, hogy a följelentettek, a letartózta­tottak és a bűnöző gazemberek nem azonosak. Ez a baj. S ez igen nagy baj. főbenjáró bűntettért 133 lázadásért, 26 31 nyilvános erőszakoskodásért 137 508 hiv. hatalommal visszaélésért­ 10 pénzhamisításért 1 10 személyes szabadság megsértésért 29 gy­ilkosságért 99 30 emberölésért 15 12 magzatelhajtásért*2 súlyos testi sértésért 43 30 gyújtogatásért­ 38 lopásért 601 2875 rablásért­­ 91 803 csalásért 52 28 vagyonrongálásért 48 2829 katonaszökésért 2749 22 * Húsipari kongresszus Kassán. A kassai húsiparosok szakosztálya Keletszlovenszkó és Ruszinszkó mészáros-hentes iparosait 1921 évi május­­ó 15­16-ára, püskösd első és másod­­­napjára húsipari kongresszusra hívja össze Kassára, ahol sérelmeiket és jogos érdekeiket­­ fogják megvitatni. Résztvevők jelentkezzenek : і «Kassai Húsiparosok Szakosztálya­ elnökénél, Sándor Mártonnál (Kassa, Fő­ utca 103. Sándor hentesüzlet) április 10-ig, ahova egyidejűleg 50 korona részvételi díjat is küldjenek be. Elszállá­solásról, élelmezésről s a szabad időben szóra­kozásról a rendező­bizottság fog gondoskodni. A kongresszus napirendjében a következő elő­adások lesznek: a mészáros hentes ipar sérel­mei. Iparunk tovább fejlesztése: bőrgyár, szap­pangyár, kefegyár, béltisztítótelep létesítése. Az 1384 évi XVII. t. c. (az ipartörvény) módosítása. A tanonckérdés. A felszabadulás szabályozása. A tárgyal­ó nyelve szlovák, magyar és német. A máramarosi ruszinok határkiigazítást kérnek Ujabbb bajok a trianoni béke körül. Ungvár, ápr. 8. Az egykori Magyarország földjét pazar bő­kezűséggel szétosztó „béke“-szerződés valahogy­­ nem tud közmegnyugvást kelteni. Az elvi kérdé-­­ sekről nem szólunk most. A cenzúra miatt nem­­ is igen szólhatnánk. Csupán a felosztás techni-­­ kai mikéntjének egy tökéletlenségére mutatunk­­ rá, illetve az érdekelt ruthén lakosság ilyen irá­­­­nyú panaszát hozzuk nyilvánosságra. Máramaros vármegye, mely geográfiailag csak­­ hátrányosan osztható meg, most tudvalevőleg felerészben cseh-szlovák, felerészben román im­­perium alatt van. A megye székhelyét a romá­nok kapták. Ez már magában véve is elég sé­ і relmes valami, a máramarosi ruthénekre nézve, і kiknek M.-sziget századok óta természetes gaz-­­­dasági és közigazgatási központjuk. Vannak azon-­­ ban más körülmények is, melyek a népesség vitális érdekeit súlyosan veszélyeztetvén, minden­­ célszerűséggel ellenkeznek. Nevezetesen, hogy a­­ határoknak nagyon is mesterségesen, a helyi­­ viszonyokat nem ismerő teoretikusok által tör-­­­tént megállapítása sok helyütt akadályozza a la­­j­kosságot abban, hogy földjeit megművelhesse, erdeit használhassa, karmait­ legeltethesse. Mert і sok birtok felerészben a köztársaság, felerész-­­ ben Románia területén fekszik. A mai közleked­­­dési mizériákat pedig ismerjük. Mindezektől eltekintve végül, hogy a románok önkényesen megszállva farmnak még mindig olyan területeket is, melyeket a békeszerződés Cseh-Szlovákiának ítélt. Így Técső, Lonka és Bocskó községek felől, továbbá Taracköz, Bedőháza és Visk határának nagy részét. Mivel a fenti sérelmek többszöri sürgetésre sem lettek orvosolva, Máramaros megye lakos­sága, mely 90 százalékban ruthén, egy a kebe­léből delegálandó monstre küldöttség útján me­morandummal szándékozik fordulni a köztársa­ság elnökéhez és kormányához, szükség esetén az antant képviseletekhez is, kérve az egész vár­megyének a köztársasághoz való csatolását, vagy legalább a határkiigazításoknak mielőbbi igaz­ságos megejtését. Magunk részéről a mozgalmat indokoltnak tartjuk. De hangsúlyoznunk kell, hogy ne csak itt, hanem mindenütt, főleg a magyar lakta vi­dékekeken is történjenek már meg végre a ha­­tárkiigazítások. Mert az ügyek rendezetlensége, a kilátásba helyezett és be nem következett sérelem-orvoslás csak bizonytalanságot, bizal­matlanságot és beláthatatlan gazdasági károkat idéz elő. Ártatlan, szegény embereknek újabb megrövidítését, ami pedig senkinek sem lehet érdekében. Még a trianoni geográfus uraknak sen ! (Tí—і o­ miau senkit N­Ámstíftbi mindenki vakít a népszámlálás alkalmával bármi- I 0 0 p|! nemű jogsérelem­ért, jelentse azonnal a pártok-Ilumalvlit пак, a lapoknak, a képviselőknek. A bejelentés üldözni nem lehet, jogorvoslattal élni mindenkinek kötelessége A munkácsi kisüstösök elpanamázták a szeszadót 24—26 millió korona a kára. A megvesztegetett szem­­lész. — Le­p­róztatás és vagyonzárlat egyes fözőkre. Munkácsi szerkesztőségünktől Munkács, ápr. S. Nincs egy hét fent, hogy valami nagyobb pa­nama ne kerülne a nyilvánosságra. A munkácsi szesz panamáról hónapok óta suttognak, az U K. már egy rövid hírt is közölt róla, d­e bizony mindaz amit tudtunk eddig, csak tapogatózás volt, most kezd az ügy teljes egészében kibon­takozni a nyilvánosság előtt. Tudvalevő, hogy ez évben roppant nagy volt a szilvatermés és a kis üstösök a még fennálló magyar törvények értelmében engedélyt kértek pálinka­főzésre, a főzést illetve a főzés meg­kezdését be kellett jelenteni az illető hely pénz­ügyőri kirendeltségénél, mely egy pénzügyőrt tartozott kiküldeni a főzés tartamára, hogy a szeszadó kivetése érdekében a főzést, a főzés mennyiségét és a főzött pálinka fokát ellenőrizze. Munkács környékén azonban nem így történt a főzés. Itt több kisüstös összeállott, összepaktált a munkácsi pénzügyi kirendeltség vezetőjével, Fischer szemlésszel, aki a főzéshez csak­ néha tessék lássék küldött ki egy-egy ellenőrt. Más­különben a kis üstösök derűre-borúra főzték a szeszt s nem fizették az adót. Elképzelhető, hogy mi­yen nyereségről lehet itt szó, ha tudjuk, hogy az illető szeszfőzők a szilvát a maximális áron vették, a főzött pálinka literjét pedig 40—100 K. értékben adták el. Végre már gyanús lett a nagy pálinka árusítás. Vizsgálat indult meg és kisült, hogy Fischer szemlészt megvesztegették, melynek jövedelméből a szemlész Oroszrégen házat vett. Házkutatást tartottak a hűtlen szem­észnél, mikor is 28.000 koronát találtak nála. Ennek folytán a szemlészt és még két pénzügy­őrt letartóztatták. Az állam kárát 24—26 millió koronára becsülik. A vizsgálat folyik ez ügyben. 9 ruszinszkói képviselője, vételre ajánlja a világ legjobb márkájú GÉPOLAJAIT, továbbá GÁZOLAJAT, BENZINT és PETRÓLEUMOT. A pénzügyigazgatóság pedig a 24—26 millió ko­rona erejéig zárlatot rendelt el a főzök vagyo­nára. A főzök közül egyeseket már­is letartóz­tattak. Neveiket most még nem hozzunk a nyil­vánosságra, mert belekevertek olyat is ebbe az ügybe, kinek semmi köze sincs a dologhoz. A vizsgálatot a pénzügyigazgatóság közvetett adó osztálya és az ungvári pénzügyőri központi fel­ügyelőség kiküldöttjei nagy apparátussal vezetik. Tűzfészek és baztanya a város közepén. Tiltakoznak az érdekeltek. — Egy viharos tárgyalás. Saját tudósítónktól. Ungvár, április 3. A Stern-testvérek helybeli cég néhány hónap­pal ezelőtt, anélkül, hogy az iparhatóság előze­tes engedélyét kikérte volna, a Kossuth-téren pótkávé-pörköldét létesített. Egy a pürköldéből kipattant áruló szikra azonban felfedte a nagy titkot s a telepnek tetejét elhamvasztotta. A tűz­eset következtében Stern­erék meggon­dolták a dolgot, s annak rendje és módja sze­rint engedélyt kértek pörköldésük számára. dr. Tegnap volt ez ügyben a helyszíni tárgyalás, melyen a Minaj utca, Árpád-vezér­ út és Kossuth­­tér lakói tömegesen megjelentek és viharos jele­netek közepette tiltakoztak a telep-engedélyezés ellen. S ez természetes is, mert egy ilyen tűz­fészek és haztanya a város terülmén nem tűr­hető meg. A tárgyalás oly zajos, az érdekeltek állásfoglalása annyira vehemens volt, hogy a hatóság csak nehezen tudta a rendet fenntartani. A kérdésben az Iparhatóság fog határozni,­ melynek döntése a történtek után aligha kétsé­ges. Stern­erék spekulációjának: Fuccs! (gy.)

Next