Ruszinszkói Magyar Hírlap, 1921. július-december (2. évfolyam, 148-278. szám)

1921-07-01 / 148. szám

2. oldal. RUSZINSZKÓI MAGYAR HÍRLAP 1921. július 1 Az UAC kertünnepélye. — Salamon mester Ungváron. —­­ Ungvár, junius ЗО і Junius 29-én, Péter-Pál napján széles keretek között zajlott le az UAC nagy gonddal előké­szített kertünnepélye, melynek fénypontja а КАС mint a tornász csapatának vendégszereplése volt. Nagyon helyénvalónak bizonyult, hogy az első­rangú erőkkel rendelkező UAC tornászainak al­kalmat adott a barátságos versenyre, melyből a kassaiak előrelátható fölénye csak biztatólag ha­tott az ungvári tornász csapat fejlődésére. A kertünnepély különben délután 4 óra táj-­­ ban kezdődött. A közönséget a katonabanda magyar darabjai csoportosították és csakhamar­­ megindult a kedélyes vásár a sátrak előtt, ahol­­ az UAC számára ajándékozott szebbnél-szebb­­ és jobbnál-jobb holmik (sütemények, kiflik, fel­vágottak, stb.) csalogatták magukhoz a vevőket.­­ (Ezek között volt az Esték Anci saját készít­­ményű 7 darab cukros kosárkája is, az UAC monogrammal.) A football pályán a kapu helyén stílszerű csárda volt felállítva, ahol kitűnő jó bort és „fröccsöt“ mértek. A mindenkit lázasan érdeklő tornász mutat­ványok fél hat körül kezdődtek meg, amikor zeneszó mellett vonultak fel a mintacsapatok. Az ünnepélyt Lőrinczy Jenő ny. alispán nyitotta meg szép és lelkes szavakkal. A Salamon mester bájos leány tanítványait már előző ungvári szereplésükből ismertük. Itt voltak Palotay Nusi, Rozman Ilus, Micelly Ilus, Joób Juci, Pancsó Mária, Czakó Klári, Fleischer Márián, Benedek Ili, Bogisch Márta és Glück Lili. Valamennyien szembetűnő haladást mutattak legutóbbi szereplésük óta. A vívásban Szenes, Kassa bajnoka, Jarusovszky a bajnokság második díjasa, Zaparkanszky ifjú kardbajnok, Boros­­ László, Szakmáry Loránd és Kun László vettek­­ részt, pompás iskolavívást mutatva be a közön­ségnek A férfi magas korlát és nyújtó gyakorlatokon dr. Gádor vezetése mellett Okolicsányi Klestyin­­szky, Pechar Pataky és Burtovszky mutatták meg, hogy milyen tökéletességre lehet emelni az izom­fejlesztést és ügyességet. A néző­közönség ide­­­­geit igen sokszor a megfeszülésig izgatták merész­­ gyakorlataikkal. Az UAC tornász csapata sem hagyta azonban magát. Párhetes tréning után valósággal élvezetet nyújtottak szépen kidolgozott gyakorlataik. Nagy­ tetsrészt váltottak ki és bő tapsban volt részük Péter Dénesnek, mint vezetőnek, Kreto­­vich Kálmánnak, Borsiczky Lászlónak, ifj. Föl­­desi Gyulának és Kerekes Ferkónak. A többiek is hatalmas haladást árultak el, így Lebovics és Friedman is, akik csak pár hete gyakorlatoztak s máris versenyképesek. A tornász ünnepélyről a közönség megelégedve és a legjobb hangulatban távozott, miután a ven­déglő pavilon nagytermében reggelig tartó ke­délyes tánc következett, ahol a folyton szapo­rodó magyar ruhás lányok és asszonyok pom­pásan mulattak a ropogós csárdás hangjainál. Az UAC kertünnepélye különben a legsikerül­tebbek közé sorolható, amelyben nagy részök volt az UAC vezetőségének és azoknak a lelkes leányoknak, asszonyoknak­ és férfiaknak, kik a nehéz munkát az ügy iránti lelkesedésből vállalták. Hasonlóan köszönetet kell mondanunk a város közönsége nevében Salamon mesternek és tor­nász csapatának a pompás vendégszereplésért. Kár, hogy a népünnepélyt megelőző erős napok minden előkészületet lehetetlenné tettek és így a beígért egyéb mutatványokból és sátrakból sok elmaradt. A rendezés is ennek folytán vontatott , volt. A tornamutatványok pedig hosszú ideig eltartottak, hogy e miatt a kabarét nem lehetett megtartani. Щшй і Ііііііі Ііцв* iiiapet! Técső elöljáróságát egy havi börtönre ítélték Mikor a jogot az önkény váltja fel. — Kavarodás a jegy­zői lak­bére körül. — Ruszinszkó legújabb szenzációja. (Saját tudósitónktól.) Técső, június 30. Técső város elöljárósága, Ruszinszkónak, a képtelenségek hazájának, most egy újabb kép­telenség-szenzációval szolgál. Az ügy története, melynek végén az egész elöljáróságot lecsukásra ítélték, sorrendben a következő: Az 1920.-ik év első felében, amikor a cseh megszállás Técsőre is elért, a város tulajdoná­ban lévő jegyzői lakot a volt jegyző odahagyta és román területre költözött. Az üresen maradt szép nagy lakást, mellék­épületeivel együtt a jövevények azonnal lefog­lalták és Kubik főszolgabírónak adták. Mivel azonban a lakás nagy volt, odaköltözködött a Z. O. U. vezetője is, bizonyos Máska nevű úr. Mit tesz két honfiú, ha ilyen idegen világban egymásra talál? Üzletet csinál! Ez a két ur is azt csinálta és a rohamosan felszaporodott cseh hivatalnokok számára étkezőt rendeztek be. — Técső város elöljárósága érthető fájdalommal nézte a város vagyonában gazdálkodó élelmes urakat, de a helyzet nyomasztó hatása alatt nem mert szólni semmit, hanem várt és tűrt. A lakás elfoglalása után a negyedik hónapban aztán, mikor már holmi jogállapotokat is figye­lembe kellett venni, a Z. O. U. vezetője azt a szerény kérdést intézte a város elöljáróságához, hogy kell-e ezért a jól jövedelmező épületért bért fizetnie. És ha mégis csak kell, mennyi lenne az a szerény összeg? Petrecs József, az akkori helyettes jegyző a tanács elé terjesztette az ügyet, a tanács pedig egyhangúlag úgy határozott, hogy a lefoglalt helyiségekért, amelyeket jól jövedelmező ven­déglő céljaira használnak fel, 600 korona bért követel. Petrecs József helyettes jegyző tudtára is adta ezt a lakás bérlőjének, aki azonban a tanácsülés erről szóló jegyzőkönyvének hiteles másolatát kérte. Ekkor kezdődött meg a hajsza a városi elöl­járóság ellen, mert a bérlő a kézhez kapott jegy­zőkönyvi másolat alapján Técső város elöljáróságát a járásbíróságon árdrágítás címen feljelentette. Az első tárgyaláson a város képviseletében Bor­bély Lajos főbíró jelent meg, aki azzal véde­kezett, hogy ő a tanács határozatának csak végrehajtó közege, így aztán a második tárgyalásra beidézték az egész elöljáróságot. Mielőtt azonban a második tárgyalás napja elérkezett volna, az időközben kinevezett Riskó Béla főjegyző kérte a tanácsot, hogy a jegyzői lakot adja át neki. A tanács ezt a kérelmet tel­jesítette is és most már az új tulajdonos, Riskó Béla egyezett meg a lakás bérlőjével, melynek egyik pontja szerint a pert beszüntetik. Itt van aztán a nyilvánvaló üldözés. A bíróság az elöljáróságot beidézte és kihallgatta. A kihall­gatás eredménye az lett, hogy a bíróság a vád­lottakat felmentette. Mi történik azonban ? Június 15-ére Técső város egész tanácsát Musztra citálják, ahol a biróság az elöl­járóság tagjait egyenkint egy havi bör­tönre ítéli. A szenzációs ügynek epilógusa az lett, hogy a técsői biró kifakadt az ítélet ellen, mire formális összeszólalkozás keletkezett és végül a técsői elöljáróságot a hivatali helyiségből kikergették. Ez történt Huszton egy magyar város magyar elöljáróságával, akkor, amikor a megszállás ide­jén egy nagy teremből, négy szobából kony­hából, éléskamrából, két pincéből, tíz darab marhát befogadó istállóból, két osztályú sertés­ólból és tyúkólból álló lakásért, udvarral, kúttal és zöldséges kerttel együtt 601), mondd hatszáz koronát mert kérni... Reméljük, hogy ez a botrányos ügy felsőbb fórumok elé is fog még kerülni, ahol több a jogérzék és a belátás. Itt a meghurcolt técsői elöljáróságnak okvetlenül elégtételt kell kapnia. Egy erkölcsi testületet a közigazgatás tekintélyé­nek érdekében sem lehet a polgárok előtt m­eg­­csúfolni, bármilyen nagy legyen az a sovinizmus, amely az egyes feljelentők honfiúi keblét da­­l­gasztja. Nyilatkozat. Ma került kezembe az ungvári „Déli Újság“ c. lap f. hó 19-iki száma, amelyben Mayor Jó­zsef hazug és otromba módon foglalkozik sze­mélyemmel. Ma felhívtam Mayort bizonyítsa be vádjait és állításait akár egy emigráns zsűri előtt, ha tudja. Várom, várjon Mayor eleget tesz-e fel­­hívásomnak. Ha igen, úgy gondoskodni fogok, hogy a zsűri ítélete mindenképen tudomására kerüljön Szlovenszkó és Ruszinszkó félrevezetett közönségének. Ha erre Mayor nem ad alkalmat, akkor kénytelen leszek eddigi véleményemet — eljárása miatt — róla megváltoztatni, hazug és rágalmazó zughirlapírónak tartani. Egyelőre ennyit. Wien, 1921. junius 27. Szemere Pál: Helyreigazitás. A „Ruszinszkói Magyar Hírlap“ 1921. jun. 24. számában megjelent a „Kedélyes técsői Tisza­­híd“ cikk 1. 2. 3. számaira vonatkozólag — helyreigazításképpen — kijelentem, hogy — amint a vámhivatalban elembe tett vámtari­fából és idevonatkozó törvény­­­okból sze­mélyesen meggyőződtem,­­ a vámhivatal s a vámhivatalnokok teljesen korrektül, sőt igen elő­zékenyen jártak el akkor, amikor M. G. bicikli alkatrészeit nem a vámtarifa szerinti 420, de csak 51 - 50 fillérrel vámolták. A második (2) pont alatti ásványvíz (borkút) díjtalan, illetve vámmentes behozatalának felsőbb hatóságtól való kérésére több ízben utasította a vámhivatal, jóakaratból és szívességből a közönséget, de az elmulasztotta kérni a mai napig is. A harmadik (3) pont alatt említett drót átszállítását is a vám­hivatal megengedte s lehetővé tette, előzékeny­ségből, hogy az mint ócska, elhasznált drót, a lehető legméltányosabban vámoltatott. Kijelen­tem, hogy sem a vámhivatalt, sem a hivatalno­kait semmi nehézmény nem terheli (amint ere­deti cikkemben hangsúlyoztam is) hiszen igazán rut dolog volna az előzékenységért hálátlan rosszakarattal fizetni. Béke és szeretet velünk! Técső, 1921. jun. 28. Kisfaludy Ferenc: tenik eleget a miniszterelnök lifiiiiü­l ! Foglaljuk írásba minden magánsé­relmünket, amely bárhonnan ért min­ket! Különösen pedig amelyet magyar­ságunkért kellett elviselnünk! Szól ez pedig minden ruszinszkói polgárnak, úgyszintén minden egy­házközségnek, testületnek, egyesület­nek, valamint a tisztviselőknek (külö­nösen tanítóknak) és egyéb alkal­mazottaknak. Írjuk le sérelmeinket és küldjük be a Ruszinszkói Magyar Pártok Szövetségének központi irodájába (Ungvárra,­­Szobránczi utca 11 szám alá.) ahol azt harminc napig fogják gyűjteni és összesítve a kormány illetékes tényezőinek felterjeszteni.

Next