Ruszinszkói Magyar Hírlap, 1921. július-december (2. évfolyam, 148-278. szám)
1921-11-26 / 257. szám
2 oldal RUSZINSZKÓI MAGYAR HIRLAP 1921. november 26. Ki akar magyar állampolgár ki cseh-szlovák állampolgár lenni 1921. julius ?6 ?k napjától számított egy éven belül mindenki szabadon dönnie; állampolgárságáról! — Az opcióra vonatkozó jogszabályok Saját tudósítónktól. Prága, nov. 2 A saint germaniai szerződés 3-6 és a trianoni békeszerződések 61~ 64 cikkeinek az optálásra vonatkozó rendelkezéseit úgy a cseh, mint a magyar törvényhozás és a kormány törvényekben és rendeletekben részletes magyarázat tárgyává tette. A csehszlovák köztársaságnak 1920. április 9 én 236 sz. alatt kelt alkotmánytörvénye és 1920. október 30-án, 601 sz. alatt kelt kormányrendelete, valamint a magyar koramánynak 6530—1921. M. K. sz. kormányrendellete tartalmazza a békeszerződések vonatkozó Cikkeinek részletes végrehajtását illető jogszabályokat. Tekintettel arra, hogy Szlovenszkó lakosságát főként azok a rendelkezések érdeklik, amelyek a csehszlovák, illetőleg a magyar állampolgárságra való optáláselőfeltételeit és módozatait szabályozzák, mi csak ezeket fogjuk ismertetni. I. Magyar állampolgár miként ráptálhat a csehszlovák állampolgárságra? Az 1920. évi 266. sz. csehszlovák törvény 21. §-a értelmében, 1918. október 28-án kezdődő joghatállyal ipso facto csehszlovák állampolgárok, l ) akik legkésőbb 1910. januárig a volt osztrák-magyar monarchia oly területén szereztek illetőséget, amelyet a békeszerződés Csehszlovákországhoz csatolt, 2.) azon volt magyar állampolgárok, akik a csehszlovák köztársaság területén, mint olyan magyar állampolgár gyemekei születtek, akiknek ott községi illetőségük volt, még ha nekik nem is volt, a törvény életbeléptetésének idején községi illetőségük (és 3) a csehszlovák köztársaság tisztviselői. Mindazok, akik nem ipso facto cseh állampolgárok a 4. §. alapján optálhatnak a csehszlovák állampolgárságra, ha közvetlenül azelőtt, mielőtt a volt osztrák-magyar állam más területén szereztek volna illetőséget a jelenlegi csehszlovák területen bírtak közrégi illetőséggel 1 éven belül, ha anyanyelvük vagy fajuk szerint csehszlovákok 6 hónapon belül és (a fenti 2 ) pontban felsoroltak 2 éven belül. Ettől meg kell különböztetni azt az esetet, amikor valaki csupán 1910 január 1. e után, 1918. október 28 ig szerzett a csehszlovák köztársaság területén községi illetőséget. Ha az illetőnek előbb a volt osztrák-magyar monarchia itt,amely más területén volt községi illetősége, 1921. december 31.-ig kérvényt adhat be a csehszlovák állampolgárság elnyerése iránt a községi illetősége szerint illetékes zsupánnál. Ezen kötvényben meg kell jelölni a kérvényező nevét, lakhelyét, foglalkozását, születésének helyét és napját, jelenlegi és előbbi községi illetőségét, felesége és 18 éven felüli gyermekei nevét. Addig, amig a kérvény elintézve nincsen, a kérvényező csehszlovák állampolgárnak tekintendő. A kérvény felett a II. fokú politikai hatóság dönt, végzése ellen a belügyminiszterhez kket felebbeztti. II. Miként optálhat csehszlovák állampolgár a magyar állam javára? Erre vonatkozólag az anyagi és alaki szabályok a következők: A trianoni békeszerződés 61. cikke értelmében mindazok a magyar állampolgárok, akiknek illetőségi községe csehszolvák területen fekszik, tekintet nélkül ez időszerinti lakóhelyükre 1921. , évi július hó 26.-і napján eddigi magyar állampolgáságukat elvesítik és minden honosítási eljárás vagy egyéb hatósági intézkedés nélkül csehszlovák állampolgárokká válnak. A 65-ik cikk alapján mindazok a magyar állampolgárok, akik magyar állampolgárságukat így elveszítik, jogosult 1921 évi július hó 26. napjától számított egy éven ЬеШІ magyar állampolgárságuk fenntartását igényelni. A békeszerződés 64 cikke megadja továbbá tekintet nélkül jelenlegi állampolgárságukra és lakhelyükre azoknak, akiknek a volt birodalmi tanácsban képviselt országokban és tartományokban (a volt osztrák császárságnak területén), vagy Bosznia Hercegovinában van ezidőszerint községi illetőségük és fajra nézve magyarok, valamint magyar anyanyelvűek, a jogot, hogy 1921 évi július hó 26. napjától szállított hat hónapon belül a magyar álampolgárság elnyeréséért opciót gyakorolhassanak. Az optálási jog nemre való tekintet nélkül minden 18. életévet betöltött és nem cselekvőképtelen személyt megillet és ezek az opciós nyilatkozatot a maguk nevében teszik meg. A 12. életévet betöltött kiskorút az opciós nyilatkozat megtétele előtt meg kell hallgatni. Az optálással a békeszerződés értelmében az a kötelezettség jár, hogy az optálónak az optálásra biztosított időtartam elteltét követő egy éven belül állandó lakhelyét annak az államnak területére kell áthelyeznie, amely államnak az állampolgárságát optálja. Az optálót megilleti az a jog, hogy megtarthatják kiköltözésük után is az elhagyott állam területén fekvő ingatlanaikat, az azok miveléséhez és használatához szükséges felszerelésekkel egyetemben. Ingó vagyonukat új letelepedési helyükre magukkal vihetik és emiatt sem kilépési, sem belépési díjakkal vagy illetékekkel nem terhehetők. Magyarország területén kívül optáló Magyarország bármely külképviseleti hatóságnál vagy közvetlenül a belügyminiszternél teheti meg optálási nyilatkozatát. Az optálási nyilatkozatnak tartalmaznia kell: a) az optáló sveinek családi és utónevét, b) az optálónak családi és utónevét, c) az optálónak születési helyét, évét, hónapját és napját, d) az optáló községi illetőségi helyét, c) az optáló váltását, családi állapotát, foglalkozását és állandó lakhelyét, f) az optáló feleségének családi és utónevét születési évét és helyét, annak megjelölésével, hogy vele együtt él-e, végül, g) az optáló 18 évesnél fiatalabb gyermekeinek nevét, születési helyét, évét, hónapját és napját, * A zongora gyáros gyilkosai. Budapestre* jelentik A rendőrség letartóztatta Kovács Kornél és Kovács Ápád foglakozás nélküli fiatalembereket, akiket gyanúsítanak, hogy hónapokkal ezelőtt, zongoravásárlás ürügye alatt ismeretlen helyre csalták el és ott meggyilkolták és elrejtették Reis van Jakab zongoragyárost. Jelentkezett egy tanú, aki azt állítja, hogy a gyilkosok a hullát, a krisztinatéri kanálisba dobták. Ott azonban még nem találták meg, és Horthyt királyként emlegetik — A »R. M. H.“ tud. távlata. —BÉCS, nov. 24. A számtalan cáfolat ellenére Bécsben újból biztos forrásból vett hírként komportálják, hogy Horthy Miklós kormányzót magyar királlyá kiálltják ki. A tervhez az antant már hozzájárult ^ітм^»>щшрари«агмшшіатішмів«ш^ Mit ír a helyi ruszin sajtó? A „Vpered“, a Puza-párt hivatalos lapjának a cikke. Nov. 20. 21. szám. „Boldogok, akik hisznek.“ Okt. 18 án, az uj parlamentáris kormány programmjának az előterjesztése alkalmával dr. Benes miniszterelnök beszédjében Podkarpatszkaj Russról is megemlékezett. Az uj kormány — Benes dr. szavai szerint — a tanügy, az egyház, a közgazdaság és a közlekedés terén hozzáfog küönböző kérdések eldöntéséhez. Így a miniszterelnök részéről reményt és ígéretet kaptunk arra, hogy az új kormány célul tűzte maga elé Podkarpatszka Russ viszonyainak a rendezését. És ez mind jó és minden rendben volna! коишпу ezen kijelentése után jó fordulatot remélhetünk. Csakhogy ezt az örvendetes kilátást elrontja a múltra való emlékezés. Minket ugyanis eddig, csak sohasem teljesítet ígéretekkel táplálták. Éppen ezért nem kapunk valami nagy mohósággal az új kormány nyilatkozata után, mert mindég eszünkben van a közmondás! „Megígérte az úr a bundát, hát az a szava meg volt.“ Az új kormány programjának Podkarpatszka Russra vonatkozó része autonomikus ügyeinkről, egy szóval sem emlékezik meg. Váljon az új kormány elődjeinek nyomdokain óhajt haladni? Meddig akar még minket a kormány törvényen kivütt állapotban tartani? Mi lesz a választások kiírásával? Mi lesz a határainkkal? Csak nem felejtkezett meg a kormány arról, hogy nekünk van valamilyen — igaz, hogy eddig csak papíron — autonómiánk és hogy ezt egyszer már életbe kellene lépetni. A nem teljesített ígéreteknek ezen szomorú tapasztalatai után is nem veszítjük el az új kormány jóakaratába vetett reményünket annál is inkább, mert ez nem hivatalnok, hanem parlament kis kormány és mint ilyen nem engedheti meg a mi jogainknak a negligálását. Az új kormány által előterjesztett program, ha azt tényleg meg is valósítanák, eredményezhetne valami jó fordulatot. Podkarpatszka Russban erős, de amellett igazságos kézre van szükség. Az új kormányra nehéz és felelősségteljes munka vár. Nálunk feltétlenül rendet kell teremteni aközigazgatásban, a tanügyben és a gazdasági életben. Lakosságunknak a legérzékenyebb oldala a földreform, mely már három éve várja rendezését. Ькоіаі kérdésünket is feltétlenül rendezni kell, valamint a tanítási nyelv kérdésében is a Generalis Statum értelmében kell intézkedni, mely Statútum az iskolákban anyanyelvünk használatának jogát elismeri. Podkarpaiska Rus öszszes hivatalaiban hivatalos nyelvnek a mi kisorosz nyelvünknek kell tenni. Eddig nálunk minden hivatalban hivatalos nyelvül a csehet használták. Három év alatt a hivatalnokok megtanulhatták volna már nyelvünket. (Az eredeti ruszin szövegben 5 sor cenzúrázva.) Felhozzuk azt is, hogy a mi ruszin hivatalnokaink már hónapok óta várnak arra, hogy alkalmazást kapjanak. (Az eredeti ruszin szövegben 5 sor cenzúrázva) A felekezeti iskolák és tanítók államosításának