Ruszinszkói Magyar Hírlap, 1922. január-június (3. évfolyam, 1-145. szám)
1922-01-15 / 12. szám
2. ainai RUSZINSZKYI MAGYAR HÍRLAP 1922. január 15. Somgörts Esvány közpogár tulkúrát keres Egy betsületes magyar paraszti ember tapasztalati azuj világba. — Mutatvány az іУс2-ік évi Magyar Gazdanaptárból. — Folytatás. — Somgörtsék a kávéházba. Egy nagy tükrös ablaku kotsmába bévetődünk oszt, le is ülünk tisztességgel, odagyűn egy frakkos, asszondi. — Mi tetzik? — Tulkura. — Az nállunk nincs, hanem fekete kávé, sör, finom bor, hideg büffé. — Ha nincs tulkura, akkor legalább egy fekete kávét iszunk. A koma gusztust kap a kávéra, fut a nyála utána, oszt pökik egygyet, A kellnyer hoz egy fejér tálatskát oszt leteszi a fődre, a köp járásába, A koma ujfent pökire, de odébb, mert félt, hogy a tálatskába sertzint. A kellnyer a tálatskát még jobban megigaziti, ma én szólni is akartam, de megelőzött a koma: — Hallja , kellnyer, vigye odébb azt a tálatskát, mert még bele tanálok pökni. — Hász épp arra való a, mer köpőtsésze a mondi a kellnyer — Mi a tsudát, hát itt tányérba pöknek ? Nem is maradunk ijen beteges héjén, — oszt elkövetkeztünk, mer ott se vót tulkura, azaz hogy miveltsig, A tálba pökni, uram Isten, de baráthér nipsig. Jóska, a rendör. Ahogy kilépünk, ott áll a zutzán egy rendőr. Megtávozom jól a teszemmel. — Én mán láttalak téged valahon, hé — szólok hozzá. — Hotynem, hotynem, maka fan a Somkerts pázsi a pitykesekeif alápól és én vagyom a Jóská, a huszonnyoltzasaktól. — Ahá te akasztófavirág, hát te vagy a Jóska, aki a tyúkjaimat — — No nem haraguszni Sonktrts pázsi, az lenni rossz idő most lenni jó idő. Mit itt keresik? — Miveltsiget, azaz tulkurát, Tsak nem rugygyuk, hun lehet miveltsiget tanánk. — Menni kell neki pete muzipa, szinhaszpa, — Abbijony — mondok a komának oda elmegyünk. Somgörtsék a muziba. Hosszú borgás után beigazitottak egy fényes házba, hogy az a muzi. Megvátuk a büfétát oszt menni akarunk befele, hát mivelhogy olvasni tudó ember vagyok, keresem a zirást, hun kell bémenni. Ki van írva, hogy asszondi. — No itt kell bémenni — mondok a komának. Bényitunk, hát követem a ásón, nem a reterát vót? Ma éppen a tannyateremtése körül rólam, mikor azt mondik ott körülöttem: — Bácsi, nem láti, hogy a tö bötün jel van, úgy mondik aztat, hogy muzsi, oszt aztat teszt, hogy férfiaknak. A muziba amott kell bekövetkezni. Be is megyünk, le is ülünk, ezzel tsak setitsig támad, akar Egyiptomba, oszt a fejér lepedőn, uramfia ott giátszodnak a zemberek. Oszt rmsigesen szippót. — Ahogy meresztgetem a szemem, érzem, hogy a szomszéd un, akki későbbet gyűlt be a setiibe, a zsebem táján kaparász. — Mi? akar , gondolom — tán csak nem tolvaj ? De bijön arról, mert érzem, hogy megfogj a bugyellárisomat. Én is csak megkapom a kézit amúgy Somgerth módra, megszorítom úgy, hogy jajt kiátott, de a kezét nem bírta visszarántani a zsebembül. — Tolvaj, tolvaj — kiátok rettentőt. Nagy zaj, piszegés, taszigálás. — Mi az, mi az? Rendőrt, rendőrt! Felgyűl a villanyos lámpa, fényes lesz a szája, hát megpillantom a tolvajt. Mit gondol técé szerkesztő ur, ki vót? Hát a főborzos vót, a főszellemi dögozó. (Folytatjuk... 1 113 M U 2 1 і Állítsák föl Ruszinszkóban a kath. autonómiát . . .Ungvár, jan. 15. A Podkarpatska Rust jellemző, rendezetlen közállapotok erősen éreztetik káros hatásukat a kath. egyházi és hitélet terén is. ” A saint germain-en layer s a traboni békeszerződések által Ruszinszkó területét autonómának nyilvánították és Csehszlovákia kiegészítő részeként az azonban létesült állam szuverenitása alá helyezték. Ruszinszkóinak és Ung megyének Szlovénszkóba kebelezett nagy részének katolikusai a régi egyházi beosztás alapján ma is változatlanul a szatmári püspökség fenhatósága alá tartoznak, azonban sajnos inkább csak formailag, elvileg, mert egyházi, iskolai és alapítványi ügyeiknek célirányos vezetése a püspökség részéről gyakran el sem hárítható akadályokba ütközik. Ezen helyzet további fentartása határozottan ártalmára van az itteni katolikusoknak. Ung, Ugocsa, Bereg és Máramaros megyék Ruszinszkóban lévő katholikusságának számát megközelítőleg 50-6Э ezerre teszem, felettük a lelkipásztorkodást 46 lelkész végzi s ez a nagy számú hivő ma mondhatni, hogy egyházfő, püspök nélkül van, mert a püspök nem érinkezhetik akadálytalanul papjaival és híveivel s egyházfejedelmi jogait csak a Civilul Sprava egyházi referatusa közvetítése utján gyakorolhatja. A szatmári püspökség székhelye a román királyság területén van s a szatmári püspöknek juris díctiója három szuverén i és egy autonom állam területére terjed ki, nevezetesen Romániára Magyarországra, Csehszlovákiára és Ruszinszkóra. Különösen poltikailag mozgalmasabb időkben a püspöki juris dictió csak előzetes hoszszas diplomáciai tárgyalások során kiküszöbölhető akadályok legyőzése után gyakorolható, ugyanis ajra, hogy a lelkészek gyakran a leghalaszthatatlanabb hivatali dolgaikat sem képesek a püspökséggel közölni. Ezen hátrányoknak gyökerében való megszüntetése, a fejlettebb egyházi élet után való vágyakozásunk, a szunyadó hitélet fellendítése, a vallási kérdéseknek nagyobb körökre kiható eleven, intenzívebb megvitatása minden elfogulatlan előtt szüségessé teszik, hogy keressünk már mielőbb valamely kivezető helyes utat, alkalmas megoldást a mostani számtalan szempontból tarthatatlan, sőt káros helyzet szanálására. A megoldásnak útját elsősorban az ideszakadt katholikusság autonómiájában találjuk meg, amely pillérül szolgálna azután a további egyházi fejlődésre is, amely legfőkép alkalmas módot nyújtani arra, hogy a hívek is részt vehessenek az egyház szervezeti és administracionális ügyeiben. Véssük lelkünkbe, hogy a háború és a forradalmi idők utáni szomorú tapasztalatok súlyos feladatokat rónak ránk vallási és erkölcsi nevelés terén, ezen kötelességet nem lehet tisztán csak a lelkészek váljaira raknunk. Itt fontos feladatok várnak sürgős megoldásra s a teher nagy részét a laikus hívőknek is vállalni kell." Szögezzük le, elérkezett az idő, hogy a lelkész és a hívők közötti érintkezést mélyítsük, kensebbé tegyük, hogy az közöttük ne csak kizárólag a templomra szorítkozzék Szomorú tünete római katolikus társadalmaknak, hogy az egyházi élettel vajmi keresettőlődünk s e tekintetben valóságos letargiában, s öntudatlán álomban vagyunk elmés ülve. Tagadhatlan, hogy ennek eredőjét szervezetlen egyházi életünkre, automoniánk hiányára kell visszavezetnünk. Mennyire éberebb a református kereszténység viselkedése! Ezek valóban megacélozódtak az egyházukért folytatott évszázados harcokban, s lám a mostani kritikus idők elmúltával is, nehogy legkisebb hátrányt szenvedhessenek bátran kibontották már zászlaikat, kiléptek a küzdőtérre autonómiájuk, a viszonyoknak megfelelő egyházi szervezeti berendezkedésük, s ennek keretében biztosítható jogaik érdekében. Katolikusok ! Szedjük össze erőinket elsősorban egyházi automániánk felépítése, kiküzdése érdekében. Automoniánk megvalósítására ezelőtt sem voltmódunk, mert ez eddig olyan kormányhatalmi kérdés volt, mellyel nem volt erőnk szembeszállani, egy régi virágzatot azonban velünk szemben nem folytathat már egy kifejezetten demokratikus kormányhatalom. Akadályozta eddig autonómiánk kiépítését a kegyúri jog is, most ezen akadály is összeomlott De a katolikus autonómia kivívása alapul szolgálna együtt arra is, hogy az összes keresztény felekezetek között az igazi krisztusi szeretet fejlődjék ki s hogy egyházpolitikai dolgokban az autonóm egyházak között szerves együttműködést teremtsünk Az autonómia keretében megoldást nyerne a lelkészek és felekezeti tanítók anyagi viszonyainak immár holiszthatlanná vált rendezése, valamint az iskolai és nevelési ügyek nagy komplexuma. Hatalmas fegyvert kell kovácsolnunk az autonómiából a szárnyait most bontogató schizmával szemben is, mely iránt nekünk sem lehet tétleneknek maradnunk, sőt mielőbb harcot feell kezdenünk görög katolikus testvéreink érdekében. " Készítsük elő fontosabb egyházi ügyeinket az autonómia keretében Ruszinszkó siormja részére, mely szervnek az Alkotmányokirat hatáskörébe utalta a vallási ügyek rendezését. A huszinszkói katholikusság autonómiája alkalmas, közjogi tényező lesz Ruszinszkó politkai autonómiájának kidomborzására is. Gondolkozzunk mélyebben, érezzük át, hogy a jelenlegi fenyegető veszedelem fél ment ismerése megélője lehet egyházi, hitéleti, erkölcsi és kulturális téren Ruszinszkó katholikusságának. Vegyük ezért kezünkbe önnönmagunk — buzgó lelkipásztoraink közreműködésével — egyházi életünknek rendezését, s valósítsuk meg mihamar a kath. autonómiánkat. Jarass Gyula: Olcsó liszt — fő üzlet Ungvár, jan. 14. A zángára reklömszerüleg hat az Országos Gizdis-igi Hivatalnak azon hirdetménye, melyben közhírré teszi, hogy a közélelmezési minisztérium 1922. évi január hó 7 én kelt 43247 szármi rendeszte értelmében 5 , 50 filléres főzőlisztet fognak osztogatni, і. A reklám ott van benne, hogy az Országos Gazdasági Hivatal 1,2 koronával olcsóbb lisztet fog a piacra dobni és ezzel élét veszi a közélelmezési minisztérium, a Ruszinszkói Magyar Hírlap január elseji számában Benes dr.hoz intézett interpellációja tartalmának, melyben a Zemska Obchodná Rozgyelovná (Országos Kereskedelmi Elosztó), valamint az Országos Gazdasági Hivatal romániai tisztüzleteinek kulisszái titkai felől érdeklődtünk. A közönség szempontjából természetesen örvendetes jelenség ez az úrleszállítás, de azért senki se gondoja, hogy ez az üzleti manőver tisztára a mi szép szénünkért történt, mivel a prágai lapokból tudjuk, hogy a liszt ára annyira esett, hogy a közélelmezési minisztérium rendeleté- .ben mega lapi ott árnál jóval olcsóbban beszerezhető az, úgy hogy például a prágai pékek még 5 koronájával sem akarják a lisztet, mert 4 korona 40 fillérért elsőrangú amerikai lisztet kaphat ,nak bármilyen mennyiségben. ~ ■ ■