Ruszinszkói Magyar Hírlap, 1924. január-június (5. évfolyam, 1-34. szám)

1924-01-03 / 1. szám

2 oldal RUSZINSZKÓI MAGYAR HÍRLAP 1984. január 3. і Hersnovits Bernét és Fia UJTÉR 1. I VÁLLAL: I mindennemű elektromtor-І javítást, tekercselést, villany-I szerelést és varrógép javi-I fásokat, selyemlámpaernyők І és diszpárnák készítését. ELAD: csillárokat, elektrotechnikai­­cikkeket, selyemlámpaernyő ■ két és varrógépeket a leg­­í jutányosabb árak mellett. Prima it і­­or literenként 5­0-ért kapható ÉLIÁS MÁRKUSZ korcsmárosnál Zugó­ utca 19. sz-501. felül árengedmény. " 11 ............... 4 a malorolnického lidu v Podkar­­patszké Ruszi. ~~A végrehajtó­ bizottság, mivel ily módon végrehajtotta a teljes ösz­­szeolvadást, a központi végrehajtó­bizottságba 6, az elnökségbe 2 tagot delegál. Ennek következté­ben megváltozik a végrehajtó­­bizottság elnevezése is, mely ma utoljára ülésezett a régi elneve­zés alatt. A bizottság új neve: Krajevij Komitet republikánszkoj zemljedjelcseszkoj partiji v Pod­­karpatszkoj Ruszi, Zemszkij vy­­konnij vybor republikanszké sztrany zemjedjelszkého a maloro­nického lidu V Podkarpatszké Ruszi. A Krajevij Komitet kiépítése az organizációs statútum szerint tör­ténik. A végrehajtó bizottság ennek a memorandumnak kibocsátásakor a legtisztábban meg van győ­ződve, hogy ezzel az összeolva­dással biztosítja a földmivesek életét és jobb jövőjét, mivel a legnagyobb földmives párttal való egyesüléssel többet érhetünk el a kárpátorosz földmives javára. A mai politikai helyzet nem engedi meg pártunk önállóságát,­­ mivel az összes többi podk­­ruszi pártok egyesültek a csehszlovák pártokkal, minek folytán a kár­pátorosz földmivesek megsemmi­sülnének existenciájukban és ár­­ána a mi kulturális és gazdasági követeléseinknek, ha pártunk nem egyesült volna a legnagyobb csehszlovák párttal. Itt, az utolsó helyen megnevezett pontok voltak összeforradásunk okai és a jövő ítéletét nyugod­an várjuk, mivel tudjuk, hogy csak ezen a módon tehetünk legtöbbet az összes kár­pátorosz földművesek és az egész kárpátorosz nemzet üdvére. Ezen ünepélyes alkalommal teljes bizalmunkat fejezzük ki Ant. Svehla mint­ elnök úrnak az összes földmű­párti miniszter urak­nak és pedig Hodzsa, Malypetr és Udrzsal miniszter uraknak, va­­­­lamint a csehszlovák köztársasági párt elnökségének és végrehajtó­­bizottságának. Munkács, 1923. dec. 31. Dr■ Petrigalla s. k. J. Balog s. k. alelnök, elnök. Inzs Jos. Loskot s k.­­könyvvezető. Dr. Kaminszky s. k. titkár. * Távol áll tőlünk, hogy a ruszin pártok politikájába beleszóljunk, de mint politikai híranyagot ma­gunk is a legnagyobb meglepe­téssel vesszük ezt a határozatot, mely a ruszin politikában a legtel­jesebb fordulatot jelenti és belátha­tatlan következményeket vonhat maga után. Különben mindenki kíváncsian várja, hogy mit fog szólani ehhez az eddig ellenzéki szellemben nevelt ruszin közvé­lemény ! Az „Új Közlöny“ bombát Ungvár, jan. 8. A külföldi eseményekkel foglal­kozó napilapok hírül adták, hogy Csongrádon, semmivel sem ment­hető gazság történt. Eddig isme­retlen tettesek karácsony másod­napján a csongrádi izraelita nő­egyletnek a Nagyszállóban tartott bálján bombát dobtak a bili kö­zönség közzé, melynek több ha­lottja és súlyos sebesültje lett. Nincs elegendő súlyos szavunk a szótárban, mellyel ezt a közön­séges gazságot el tudnók kellőleg ítélni. Ekkora gyalázatosságot el­követő ember, vagy társaság nem érdemel mást, mint akasztófát, mert a bosszúállás legnemtelenebb módját választja ki, melynek követ­keztében ártatlan embereket pusz­­tít el. Erős volt a meggyőződésünk, hogy a hatóságok kézrekerítik az elvetemült tetteseket. E meggyő­ződésünket igazolták az események, amennyiben a tetteseket a rend­őrség elfogta és ma börtönben várják az igazságszolgáltatás sújtó kezét, amely kérlelhetetlenül le fog csapni a gazemberekre. Ismételjük: ez a csongrádi gazság nem ment­hető semmivel sem. Még azzal a „bizonyos nemzeti őrülettel“ sem, aminek egyes sajtóorgánumok ezt az esetet tulajdonítják. Mentséget nem is szabad keresnünk, mert­­ mihelyt mentségről van szó, máris­­ enyhül a bűn súlya. Annál megdöbbentőbb tehát, hogy az ungvári „Új Közlöny“ ezzel a gazsággal kapcsolatban azonnal következtetéseket von le a magyarországi közállapotokra és a „Bécsi Magyar Újság“ szerepét véve át, bombát dob a magyar nemzeti és közéletbe. Mihelyt a hír ugyanis világgá ment, az „Új Közlöny“ biztos ten­denciával írta le a következő sza­vakat : „A gyilkos merénylők ezen legújabb gyalázatos gaztette beláthatatlan következmények­kel jár, mert a külföldnek a magyar „konszolidációt“ iga­z képében mutatja be. Az „Új Közlöny“ ezzel a mon­dattal vezeti be tudósítását, be­bizonyítván, hogy mihelyt alkalom adódik, hogy a magyar nemzet ősi hazáján üthet egyet, ezt az ütést el nem mulasztja. Minden elfogulatlan olvasó meg­állapíthatja, hogy ezen a téren az „Uj Közlöny“ túltesz a kimúlt „Bécsi Magyar Újságon“ de pusz­­títóbb bombát dob bele a közvé­leménybe, mint amilyen a cson­grádi volt. Az „Uj Közlöny“ azonban nem áll meg ennél. A lap következő számában „Gól“ című vezércikkét így kezdi: „A csongrádi merénylet a ma­ dobott a magyar közéletre, gyár közéletben az eddigi harci eszközök változatlan alkalmazását jelenti." Mi ez más, mint a csongrádi merényletnek a magyar közélet szelleméből fakadó jelenségként való beállítása, amellyel a magyar nemzet mai nehéz napjait igyek­szik még nehezebbé tenni és töb­bek között a magyar kölcsön ügyét a külföld előtt diszkreditálni. Nem élünk eléggé méltó kife­jezéssel, ha azt mondjuk, hogy ez a második bombavetés közéleti szempontból szintén olyan aljas cselekedet volt, mint a csongrádi bombamerénylők gyilkos merény­lete. Nincs szándékunkban most rá­mutatni arra, hogy a forradalmak óta minden középeurópai államban történtek és történnek gyilkossá­gok ; minisztereket, követeket, politikusokat ölnek meg, véres pogromokat rendeznek, anélkül, hogy ezekből bárki is egy-egy nemzet közéletére vonatkozó kon­zekvenciákat vonna le; itt csak arra akarunk rámutatni, hogy egy, magát „magyarénak tartó ungvári lap, melyet a magyarság számára imád, átveszi a „Bécsi Magyar Újság“ nemzetgyalázó szerepét és abból az esetből, hogy néhány elvetemedett gazember Csongrádon drága emberi életet oltott ki és embereket tett nyomorékká, min­den egyebet mellőzve, a magyar nemzeti és közéletre von le kö­vetkeztetéseket. Az a ravasz tendencia, amellyel ezt a szomorú ügyet az „Új Közlöny “ eddig tárgyalta általános megdöbbenést keltett az ungvári magyarság körében, bennünket pedig feljogosít arra, hogy a lapot olyan kritikában részesítsük amilyet­­ a néhai „Bécsi Magyar Újság” ” érdemelt ki magának.­­ Erre való jogunkat azzal a pár­t sorral is indokolhatjuk, amit a szerkesztőség a lap december ЗО і ki számában a bomba vetésről szóló „távirati“ tudósítása elején zárj elek között helyezett el és amely azon híradásra vonatkozó­lag, hogy „a nyomozás sikerrel kecsegtet“ a következő megjegy­zést tartalmazza: „­így szól a pesti távirat. Mi tudjuk, hogy nem kecsegtet si­kerrel, mert ha el is fognák a gyilkosokat nem lehet majd sem­mit rájuk bizonyítani.)" Ezek a sorok nyilvánvaló ten­denciát tartalmaznak és a lapot a „Bécsi Magyar Újság“ szellemének nívójára sülyesztik. Ha pedig a K. M. U. egyes közleményeiről az volt a megállapításunk, hogy amit a magyar nemzet ellen el­követ, az gazság, ugyanezt a megállapításunkat meg nem von­hatjuk a fenti lap méltó utódjául jelentkező Új Közlönytől sem. Az elítélés mellett nehéz meg­érteni azt is, hogy az Új Közlöny mi célból, minő indokból végzi azt a munkát, melynek az ily irányú cikkek állanak szolgálatá­ban? A motívum nem lehet más a többi között, mint olvasótábora fantáziájának izgatása s a han­gulatkeltés ily módja utján a meg­szűnt Bécsi Magyar Újság olvasó­táborának megszerzése. Csúnya munka, melynek perfidsége min­den kritikán alul áll. A csongrádi merénylők a sze­gedi Csillagbörtönben ülnek. Mit fog írni az „Új Közlöny“ akkor, ha elkövetkezik tettük súlyos kö­vetkezménye : a büntetés ? Egyébként mindez, amit itt le­szögeztünk az „Új Közlöny” szerkesztőségének szól, mert erő­sen hisszük, hogy a csongrádi események ilyen beállítása a szer­kesztőség valamelyik tagjának egyéni akciója s nem akarjuk elhinni, hogy ez akció mögött akár a Polgári Párt, akár az „Új Közlöny“ olvasótábora, vagy akár a kormány ott állana. * Hubay Jenő Ungváron Hubay Jenő a világhírű magyar hegedűművész és zeneszerző cseh­szlovákiai körútján Ungvárra is eljön. Az ünnepségszámba menő hangverseny január hó 10-én lesz a Kaszinó nagytermében. Jegyek a falragaszok kitételétől kezdve Székely és Illés könyvkereskedé­sében kaphatók a vétel sorrend­jében. Hirvay Jenő legutóbb Prá­gában ért el fenomenális sikert, s tiszteletére báró Villányi magyar követ estélyt adott, melyen a prágai közélet kiválóságain kívül Benes külügyminiszter is megje­lent. Hangversenyét a közönség óriási érdeklődéssel várja, mert ez est lesz Dohnányi után Ungvár legnagyobb művészi eseménye. A csongrádi bomba Ungváron

Next