Ruszinszkói Magyar Hírlap, 1924. január-június (5. évfolyam, 1-34. szám)
1924-01-03 / 1. szám
2 oldal RUSZINSZKÓI MAGYAR HÍRLAP 1984. január 3. і Hersnovits Bernét és Fia UJTÉR 1. I VÁLLAL: I mindennemű elektromtor-І javítást, tekercselést, villany-I szerelést és varrógép javi-I fásokat, selyemlámpaernyők І és diszpárnák készítését. ELAD: csillárokat, elektrotechnikaicikkeket, selyemlámpaernyő ■ két és varrógépeket a legí jutányosabb árak mellett. Prima it іor literenként 50-ért kapható ÉLIÁS MÁRKUSZ korcsmárosnál Zugó utca 19. sz-501. felül árengedmény. " 11 ............... 4 a malorolnického lidu v Podkarpatszké Ruszi. ~~A végrehajtó bizottság, mivel ily módon végrehajtotta a teljes öszszeolvadást, a központi végrehajtóbizottságba 6, az elnökségbe 2 tagot delegál. Ennek következtében megváltozik a végrehajtóbizottság elnevezése is, mely ma utoljára ülésezett a régi elnevezés alatt. A bizottság új neve: Krajevij Komitet republikánszkoj zemljedjelcseszkoj partiji v Podkarpatszkoj Ruszi, Zemszkij vykonnij vybor republikanszké sztrany zemjedjelszkého a maloronického lidu V Podkarpatszké Ruszi. A Krajevij Komitet kiépítése az organizációs statútum szerint történik. A végrehajtó bizottság ennek a memorandumnak kibocsátásakor a legtisztábban meg van győződve, hogy ezzel az összeolvadással biztosítja a földmivesek életét és jobb jövőjét, mivel a legnagyobb földmives párttal való egyesüléssel többet érhetünk el a kárpátorosz földmives javára. A mai politikai helyzet nem engedi meg pártunk önállóságát, mivel az összes többi podkruszi pártok egyesültek a csehszlovák pártokkal, minek folytán a kárpátorosz földmivesek megsemmisülnének existenciájukban és árána a mi kulturális és gazdasági követeléseinknek, ha pártunk nem egyesült volna a legnagyobb csehszlovák párttal. Itt, az utolsó helyen megnevezett pontok voltak összeforradásunk okai és a jövő ítéletét nyugodan várjuk, mivel tudjuk, hogy csak ezen a módon tehetünk legtöbbet az összes kárpátorosz földművesek és az egész kárpátorosz nemzet üdvére. Ezen ünepélyes alkalommal teljes bizalmunkat fejezzük ki Ant. Svehla mint elnök úrnak az összes földműpárti miniszter uraknak és pedig Hodzsa, Malypetr és Udrzsal miniszter uraknak, valamint a csehszlovák köztársasági párt elnökségének és végrehajtóbizottságának. Munkács, 1923. dec. 31. Dr■ Petrigalla s. k. J. Balog s. k. alelnök, elnök. Inzs Jos. Loskot s k.könyvvezető. Dr. Kaminszky s. k. titkár. * Távol áll tőlünk, hogy a ruszin pártok politikájába beleszóljunk, de mint politikai híranyagot magunk is a legnagyobb meglepetéssel vesszük ezt a határozatot, mely a ruszin politikában a legteljesebb fordulatot jelenti és beláthatatlan következményeket vonhat maga után. Különben mindenki kíváncsian várja, hogy mit fog szólani ehhez az eddig ellenzéki szellemben nevelt ruszin közvélemény ! Az „Új Közlöny“ bombát Ungvár, jan. 8. A külföldi eseményekkel foglalkozó napilapok hírül adták, hogy Csongrádon, semmivel sem menthető gazság történt. Eddig ismeretlen tettesek karácsony másodnapján a csongrádi izraelita nőegyletnek a Nagyszállóban tartott bálján bombát dobtak a bili közönség közzé, melynek több halottja és súlyos sebesültje lett. Nincs elegendő súlyos szavunk a szótárban, mellyel ezt a közönséges gazságot el tudnók kellőleg ítélni. Ekkora gyalázatosságot elkövető ember, vagy társaság nem érdemel mást, mint akasztófát, mert a bosszúállás legnemtelenebb módját választja ki, melynek következtében ártatlan embereket pusztít el. Erős volt a meggyőződésünk, hogy a hatóságok kézrekerítik az elvetemült tetteseket. E meggyőződésünket igazolták az események, amennyiben a tetteseket a rendőrség elfogta és ma börtönben várják az igazságszolgáltatás sújtó kezét, amely kérlelhetetlenül le fog csapni a gazemberekre. Ismételjük: ez a csongrádi gazság nem menthető semmivel sem. Még azzal a „bizonyos nemzeti őrülettel“ sem, aminek egyes sajtóorgánumok ezt az esetet tulajdonítják. Mentséget nem is szabad keresnünk, mert mihelyt mentségről van szó, máris enyhül a bűn súlya. Annál megdöbbentőbb tehát, hogy az ungvári „Új Közlöny“ ezzel a gazsággal kapcsolatban azonnal következtetéseket von le a magyarországi közállapotokra és a „Bécsi Magyar Újság“ szerepét véve át, bombát dob a magyar nemzeti és közéletbe. Mihelyt a hír ugyanis világgá ment, az „Új Közlöny“ biztos tendenciával írta le a következő szavakat : „A gyilkos merénylők ezen legújabb gyalázatos gaztette beláthatatlan következményekkel jár, mert a külföldnek a magyar „konszolidációt“ igaz képében mutatja be. Az „Új Közlöny“ ezzel a mondattal vezeti be tudósítását, bebizonyítván, hogy mihelyt alkalom adódik, hogy a magyar nemzet ősi hazáján üthet egyet, ezt az ütést el nem mulasztja. Minden elfogulatlan olvasó megállapíthatja, hogy ezen a téren az „Uj Közlöny“ túltesz a kimúlt „Bécsi Magyar Újságon“ de pusztítóbb bombát dob bele a közvéleménybe, mint amilyen a csongrádi volt. Az „Uj Közlöny“ azonban nem áll meg ennél. A lap következő számában „Gól“ című vezércikkét így kezdi: „A csongrádi merénylet a ma dobott a magyar közéletre, gyár közéletben az eddigi harci eszközök változatlan alkalmazását jelenti." Mi ez más, mint a csongrádi merényletnek a magyar közélet szelleméből fakadó jelenségként való beállítása, amellyel a magyar nemzet mai nehéz napjait igyekszik még nehezebbé tenni és többek között a magyar kölcsön ügyét a külföld előtt diszkreditálni. Nem élünk eléggé méltó kifejezéssel, ha azt mondjuk, hogy ez a második bombavetés közéleti szempontból szintén olyan aljas cselekedet volt, mint a csongrádi bombamerénylők gyilkos merénylete. Nincs szándékunkban most rámutatni arra, hogy a forradalmak óta minden középeurópai államban történtek és történnek gyilkosságok ; minisztereket, követeket, politikusokat ölnek meg, véres pogromokat rendeznek, anélkül, hogy ezekből bárki is egy-egy nemzet közéletére vonatkozó konzekvenciákat vonna le; itt csak arra akarunk rámutatni, hogy egy, magát „magyarénak tartó ungvári lap, melyet a magyarság számára imád, átveszi a „Bécsi Magyar Újság“ nemzetgyalázó szerepét és abból az esetből, hogy néhány elvetemedett gazember Csongrádon drága emberi életet oltott ki és embereket tett nyomorékká, minden egyebet mellőzve, a magyar nemzeti és közéletre von le következtetéseket. Az a ravasz tendencia, amellyel ezt a szomorú ügyet az „Új Közlöny “ eddig tárgyalta általános megdöbbenést keltett az ungvári magyarság körében, bennünket pedig feljogosít arra, hogy a lapot olyan kritikában részesítsük amilyet a néhai „Bécsi Magyar Újság” ” érdemelt ki magának. Erre való jogunkat azzal a párt sorral is indokolhatjuk, amit a szerkesztőség a lap december ЗО і ki számában a bomba vetésről szóló „távirati“ tudósítása elején zárj elek között helyezett el és amely azon híradásra vonatkozólag, hogy „a nyomozás sikerrel kecsegtet“ a következő megjegyzést tartalmazza: „így szól a pesti távirat. Mi tudjuk, hogy nem kecsegtet sikerrel, mert ha el is fognák a gyilkosokat nem lehet majd semmit rájuk bizonyítani.)" Ezek a sorok nyilvánvaló tendenciát tartalmaznak és a lapot a „Bécsi Magyar Újság“ szellemének nívójára sülyesztik. Ha pedig a K. M. U. egyes közleményeiről az volt a megállapításunk, hogy amit a magyar nemzet ellen elkövet, az gazság, ugyanezt a megállapításunkat meg nem vonhatjuk a fenti lap méltó utódjául jelentkező Új Közlönytől sem. Az elítélés mellett nehéz megérteni azt is, hogy az Új Közlöny mi célból, minő indokból végzi azt a munkát, melynek az ily irányú cikkek állanak szolgálatában? A motívum nem lehet más a többi között, mint olvasótábora fantáziájának izgatása s a hangulatkeltés ily módja utján a megszűnt Bécsi Magyar Újság olvasótáborának megszerzése. Csúnya munka, melynek perfidsége minden kritikán alul áll. A csongrádi merénylők a szegedi Csillagbörtönben ülnek. Mit fog írni az „Új Közlöny“ akkor, ha elkövetkezik tettük súlyos következménye : a büntetés ? Egyébként mindez, amit itt leszögeztünk az „Új Közlöny” szerkesztőségének szól, mert erősen hisszük, hogy a csongrádi események ilyen beállítása a szerkesztőség valamelyik tagjának egyéni akciója s nem akarjuk elhinni, hogy ez akció mögött akár a Polgári Párt, akár az „Új Közlöny“ olvasótábora, vagy akár a kormány ott állana. * Hubay Jenő Ungváron Hubay Jenő a világhírű magyar hegedűművész és zeneszerző csehszlovákiai körútján Ungvárra is eljön. Az ünnepségszámba menő hangverseny január hó 10-én lesz a Kaszinó nagytermében. Jegyek a falragaszok kitételétől kezdve Székely és Illés könyvkereskedésében kaphatók a vétel sorrendjében. Hirvay Jenő legutóbb Prágában ért el fenomenális sikert, s tiszteletére báró Villányi magyar követ estélyt adott, melyen a prágai közélet kiválóságain kívül Benes külügyminiszter is megjelent. Hangversenyét a közönség óriási érdeklődéssel várja, mert ez est lesz Dohnányi után Ungvár legnagyobb művészi eseménye. A csongrádi bomba Ungváron