Ruszinszkói Magyar Hírlap, 1925. július-december (6. évfolyam, 27-54. szám)
1925-07-05 / 27. szám
1925. JULIUS 5 VASÁRNAP, VI. ÉVF- 27 .HELYBEN ÉS VIDÉKÉN EGYES PÉLDÁNY Ш 1 KORONA SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL: U.HOROD-MNOVÁR SZÉCMENYI (KORJATOVICH)-TÉR 33. IKUNKÁCS PÜSPÖK-U. 3. Г1ЕОJBLENIK MINDEN VASÁRNAP. A RUSZINSZKYI MAGYAR PÁRTOK SZÖVETSÉGÉNEK HIVATALOS LAPJA FELELŐS SZERKESZTŐ: ZOMBORY DEZSŐ DR. SZERKESZTŐK: RÁCZ PÁL UNGVÁR , R. VOZÁRY ALADÁR MUNKÁCS. ELŐFIZETÉSI ÁR: EGÉSZÉVRE 52 KORONA, FÉLÉVRE 26 KORONA, NEGYEDÉVRE 13 KORONA. • TELEFONSZÁMOK: UNGVÁR 240. MUNKA** 80 Nem cáfolunk Esztendők óta tart már Szlovenszkóban is, de nálunk is az az undok munka, mely magyar nyelven megjelenő lapok hasábjain rágalmazza, piszkolja, feketíti a magyarság küzdelmeit s annak vezéreit. Eleinte lassan, lopva, ravaszul, később már egész rendszerként kialakulva folyt a munka s nem volt nap, hogy valamelyes módon megne nyilatkozott volna az a tendencia, mely éket akar verni a magyarság egymáshoz vetett házai közzé. Itt nálunk a leghihetetlenebb ravaszsággal, a legképmutatóbb módon folyik e hadjárat. Egymásután alakultak a legkülömbözőbb című lapok, egymásután bukkantak fel a legkülömbözőbb nevű vállalatok, melyeknek céljai mindenkor az volt, hogy a magyar sajtó csalétkén át lopják be a bomlasztó mérget a magyarság, sőt az őslakosság szervezetébe. Egyikmásik kidőlt a küzdelemben, lett helyette uj, mely koncért, kenyérért, kalácsért oda állott a hatalom szolgálatába s magyar tollát mocsokba mártva telehullatta hétről-hétre, napról-napra a fehér papirt. Eleinte nehéz volt a küzdelem ellenök. A magyar fajta becsületes, nyílt, nem tud lecsúszni a sajtóocsmányságok mocsarába. Ami írva van, azt írottnak s igy igaznak veszi. Sejtelme sincs róla, hogy a nyomott betű hazugságot, csalást, visszaélést s a nyomott betűk sorozatának bizonyos irányzat szolgálatába való állítása : kenyérkeresetet, і bőséges existenciát is jelenthet. Ma már évek után fölnyilt a magyarság szeme. Annyin ment keresztül még a falusi magyar is, hogy a legravaszabb módok mellett elhelyezett írások mögé is oda tud látni. Ismeri már a „Válság a kisgazdapárt-ban“, a „Romlik az őslakosok sorra“, a „Mit kíván a reális politika ?“ és sok más, más, hasonló újságcím tentendenciáit, mint malacainak a fülét. A Horthy-huszár, az irredenta, a reakció csahosa, a grófok bérence és ezer más meg már a könyökén jön ki s nincs ma már szükség arra, hogy négy esztendő megfizetett felvilágosító munkája után, mi tanítsuk ki a magyarságot arra, mi az, amit neki nem szabad küzdelmünk célja és eszközeink megítéléseinél figyelembe venni. Ez az oka annak, hogy mi nem cáfolunk. Nem! Nincs ma már szükség erre. A magyarság már tudja, melyek azok a lapok, amikre reá se kell hederítenie s kik azok az emberek, kiknek írásaira fittyet kell hányni. Folyjék hát a tinta, álljanak ólomsorba a betűk, írják meg Ruszinszkó ez irányú lapjai a pártválságok sorát, a titokzatos események naponként ismétlődő kirívó kontúrját, bűneinket, oktalanságainkat, vagy mást, mi nem cáfolunk. Nincs már kinek cáfolnunk és nincs is mit. Mikor tartandó be a vasárnapra megállapított munkaszünet ? Kavarodás a 65/1925. számú törvény végrehajtása körül. A csehszlovák köztársaság nemzetgyűlése ez év folyamán új törvényt hozott, melyet általánosságban mint az ünnepnapok rendezéséről szóló törvényt ismernek. Tényleg azonban e törvény nem az ünnepnapokat szabályozza, hanem egyedül és kizárólag azt mondja ki, hogy mely napokon van munkaszüneti nap az állami hivatalokban s az iskolákban. Az állam ugyanis nem hozhat oly törvényt, mely valamely vallásfelekezet által egyházi ünneppé emelt naptól az egyházi ünnepi jelleg megvonását célozza, és épp ezért a csehszlovák köztársaság nemzetgyűlése által hozott 65/1925. számú törvény sem tekinthető a lat. szerk. róm. kath. egyház egyik-másik ünnepének eltörlésére irányulónak, hanem kizárólag az állami hivatalok és iskolák hivatalos szünnapjai újabb szabályozójának veendő. Tudni kell ugyanis, hogy a Csehszlovák Köztársaság területén a 65/925. számú törvény meghozataláig minden lat. szerz. róm. kath. ünnepnap egyúttal szünnapot jelentett az állami hivatalok és az összes állami iskolák részére is. De mert akadtak kormányférfiak, akik szükségesnek tartották az állami hivatalok és állami iskolák szünnapjainak újbóli szabályozását, illetve több évfordulónak emléknappá emelését, — ezért, hogy a hivatalos szünnapok száma ne emelkedjék, a hivatalos szünnapok közül kihagytak több lat. szert. róm. kath. egyházi ünnepet. Az egyház azonban e napokon is ünnepel, s igy továbbra is megünnepli az állami ünnepnapok közé fel nem vett február 2-át, március 25-ét, szept. 8-át, a husvét, pünkösd és karácsony másodnapját. A dolog ilyetén állása mellett ép azért nagy meglepetéssel olvasta e hó 2-án az ungvári közönség a városi főjegyző hivatalnak következő hirdetményét: Az 1925. év április hó 3-án kelt 65. számú törvény 1. és 2. bekezdésében felsorolt ünnepek és emléknapok a következők: Ünnepek: január 1, január 6, június 29, augusztus 15, november 1, december 8, december 25. Emléknapok: Július 5, július 6, szeptember 28, május 1, október 28, valamint az 1919. év október hó 14-én kelt 555. sz. törvényben előírt emlékünnepnap. Ezeken a napokon a vasárnapi munkaszünet tartandó be. Az ellene vétők az 1925. év április hó 3-án kelt 65. számú törvény 3. §-ának értelmében 10.000 koronáig terjedhető pénzbüntetéssel, avagy egy hónapig terjedhető elzárással sújthatók. A főjegyzői hivatal hirdetménye szerint tehát az összes ünnep- és emléknapokon a vasárnapi munkaszünetre vonatkozó rendelkezések betartandók volnának, tehát e napokon az üzleteket d. e. 10 órakor zárni, az ipari munkának pedig szünetelni kellene. Pedig ez nincsen kimondva a törvényben; a főjegyzői hivatalnak ily irányú magyarázata épp oly téves, mint hiányos az ünnepnapok megállapítása. Mert az ünnepnapok közé a hirdetményben felsoroltakon kívül fel van véve az Ur mennybemenetelének napja és az Ur napja is. A 95/925. számú törvény 3. §-a az emléknapok közül kiemeli október hó 28-át, s kimondja, hogy erre a napra a vasárnapi munkaszünetre vonatkozó összes rendelkezések érvényesek. Tehát az összes felsorolt ünnep- és emléknapokon — október 28-át kivéve — mindenki egész napon át nyílva tarthatja üzletét, végezheti ipari, gyári vagy gazdasági munkáját, mert a törvény 4. §-a szerint a többi emlék- és ünnepnapra vonatkozólag a vasárnapi munkaszünetre hozott rendelkezések csak annyiban tartandók be, amennyiben határidőszámításokra, nyilvános hivatalok, hatóságok, állami intézmények és vállalatokra, valamint iskolákra vonatkoznak. Vagyis, először: ha valakinek váltója, szerződési és fizetési kötelezettsége, felebbezési határideje a felsorolt többi ünnep- vagy emléknapok egyikén jár le vagy áll be, úgy a lejárati idő egy nappal kitolódik; — másodszor: a többi ünnep- vagy emléknapokon hivatalos szünet van a hivatalokban, hatóságoknál, állami intézmények és iskoláknál. Tízezer koronáig terjedhető pénzbüntetéssel vagy egy hónapig tartó elzárással tehát nem azok a kereskedők, iparosok és