Ruszinszkói Magyar Hírlap, 1927. július-december (8. évfolyam, 73-146. szám)
1927-07-01 / 73. szám
Péntek, 1927. Julius I. KSZINSZKOI, Vili, évfolyam, 73. szám. MAGYAR HÍRLAP SZERKESZTIK Megjelenik szerdán, pénteken és vasárnap. * Előfizetési ára évi 96, 12 évi 48, 1/1 évi 24, egyhavi 80. Külföldre a portókülönbözettel drágább. Hirdetések díjszabás szerínt. * Telefon: 95 * Cheque: 2.978. RÁCZ PÁL és KOVÁTS MIKLÓS Szerkesztőség és kiadóhivatal: Ujhorod — Ungvár, Széchenyi-tér 10, Mukacevo — Munkáér, Kossuth-u. 1. Beregszász, Kálvin-tér 2. * Szerkesztésért és kiadásért KOVÁTS MIKLÓS laptulajdonos felelős Аж ipar és kereskedelem vészkiáltása! Az erősebbek . Nemde keserűen nevetséges, amikor egy olyan kormány, amilyen például Prágában uralkodik, egy heterogén elemekből összetársított köztársaság fölött, a jogról a demokráciáról, a haladásról és a népek boldogulásáról beszél. Jogállamban nevelkedett régi emberek valami nagy, őszinte csodálkozással hallgatják ezeket a frázisokat,amelyeknek a kormányzás fényeiben éppen az ellenkezőjét tapasztalják. Ilyen például az a frázis, amelyet Kramár ordított bele a gyorsírók fülébe, de amelyet nem akart meghallgatni senki se abban a parlamentben, ahol igazság szerint a jognak, a nemzeti egyenjogúság elvéből fakadó igazságosságnak és a köztársaság alapelvéből következő demokráciának kellene a mai vak terror helyét elfoglalnia. A közigazgatási reformjavaslat tárgyalásánál ismét alkalmunk van tapasztalni, hogy a prágai kormány micsoda szimpla nagyképűsködéssel igyekszik Ruszkeszkó autonómiáját a törvényjavaslat paragrafusainak sirkantja alá elföldelni. Szinte vért felháborító az a komolyság, ahogy ott, a parlamentarizmus égisze alatt komoly, megállapodott emberek, régi politikusok, ámitó szavakat fecsegnek szintén hozzájuk hasonló komoly, de a politikában is erkölcsi alapon álló politikusok fülébe. Bámulunk rajtuk, hogy nem pirulnak el, tudva azt, hogy egyetlen szavuk sem a szívükből, a lelkükből fakad, hanem a kormánykoalíció fegyelmi paragrafusainak fenyegető intésére születik meg a szájukon ... Szinte kedvünk lenne, innen, a perifériákról odakiáltani a komoly arccal tanácskozó farizeusok gyülekezetébe az igazságot. Ne tovább, mert a népek milliói nem bírják már a terrort! Mi kiáltanak oda, akik itt Ruszinszkóban a cseh centralista, soviniszta kormánypolitikának minden átkát végigszenvedtük az elmúlt hét esztendő alatt. Mi kiáltanék oda, akiknek az igazság és jog szerint ma autonómiával rendelkező egyenrangú feleknek kellene lennünk azokkal, akik a közigazgatási reformmal sírba eresztik Ruszinszkó autonómiáját. És mily szép szavak kíséretében teszik ezt! Az ember ereiben felforr a vér ekkora farizeuskodás láttán és akarva, nem akarva, igazad ad a síppal, kerepelővel és ököllel küzdő kommunistáknak, akik hivatásszerűleg gyűlölik ezt a — magát demokratikusnak nevező — polgári parlamentarizmust, amely azonban az igazságérzettel megáldott emberek millióit képes a moszkvai destrukció karjaiba kergetni. Tudjuk, hogy a csehszlovák kormány várat nyert azzal az európai diplomáciában, hogy a ruszinszkói bolsevizmusnak tág teret hagyott a tömegek felett való érvényesülésre. A legraffináltabb politikai fogás volt ez, mert a kormány biztos létre dobta kártyáját, amikor a kommunisták azon kívánságát továbbíthatta az európai közvélemény elé, hogy a kommunisták is a ruszinszkói autonómia életbeléptetése mellett vannak!? ... A bolsevizmustól reszkető Európa ugyanis sohase fogja a csehszlovák Egy hét leforgása alatt négy ungvári cég lett fizetésképtelen. Teljes tönk szélén Ruszinszkó gazdasági élete Megremegett a toll a kezünkben, amikor ezt a három betűt leírtuk a cikkünk élére. Azt a három betűt, amely rémületet kelt mindenütt, ahol csak meghallják, ahol csak meglátják és amely tömeges pusztulást hoz s a halál arat a nyomában, ha idejében nem jön meg a segítség! Ruszinszkó gazdasági élete, már kezd teljesen kritikussá válni. Az elviselhetetlen adóteher s az abból eredő üzleti stagnáció lerombol minden reményt s egymásután dobja a tönk szélére az exisztenciákat. Egy hét leforgása alatt 4 kereskedő jelentett be fizetésképtelenséget Ungváron. Nem akarunk ezekhez az inzolvenciákhoz most kommentárt fűzni, de kell, hogy most már nyíljon fel a szeme mindazoknak, akik ezen az elszomorító helyzeten segíthetnének. Kugler mint tanácsos úr éppen lapunk hasábjain jelentette ki a nyilvánosságnak, hogy a pénzügyi szervek kímélni akarják a nehézségekkel küzdő existenciákat. Ha ez a kímélet valamikor jogos volt, úgy jogosult ma, amikor a fizetni nem tudás minden iparost és kereskedőt a legsúlyosabb probléma elé állít. A fizetésképtelenségek egész sorozata fenyegeti,ez a szomorú tény az a legkiáltób mementó, hogy mérsékeljék a kivetési, foglalási és végrehajtási adóprést és mentsék meg az adóalanyokat, amíg lehet. Ha ez a mentőakció idejében nem lesz keresztülhajszolva, a ruszinszkói iparosokra és kereskedőkre ijesztően szomorú sors vár! Jobb belátást! Méltányosságot! Segítséget kérünk az utolsó órában ! s. o. Nyúzzad csak, nyúzzad csak, ki tudja, meddig nyúzhatod II.I - і A városi kövezet vám- és helypénzszedési jog bérleti kezelése alkalmából fenti cím alatt megírt, s e lapokban megjelent közleményem a közönség teljes érdeklődését váltotta ki, ami érthető is, hiszen a bérbeadás mindnyájunk bőrére megy, s a bérbeadás esetére általam előre bemondott zsarolás és visszaélés folytán bekövetkezett általános piaci élelmiszer-drágulás nemcsak minket, másodrendű állampolgárokat sújt, de érinti azokat is, akik közé tartozik Hrbek Ján zsupáni biztos is, aki be sem várva az általunk beadott felebbezések ügyében a harmadfokú döntést, — a bérbeadást — felebbezés dacára — mégis perfektuálta, ami eddig a községi közigazgatás életében még elő nem forduló kuriozitás lenne, ha nem volna annyira az erszényünket is érintő a dolog; de így, amennyiben a bérbeadás az összlakosság és a vidéki közönség anyagi érdekeit egyetemesen erősen sújtja, anélkül, hogy a városi közpénztárra ebből haszon háromolnék, ezért ez a zsupáni biztosi működés egyik legtörvénytelenebb és legkönnyelműbb esetének minősítendő. A fentebb jelzett cikkemért — mint az U. K., ez ügyben teljesen a fal mellé húzódó lap irja. — Terray gazd. tanácsos Hrbek Ján zsupáni biztos felhatalmazása alapján perbe fog. Helyesen teszi. De azt nem értem, hogy miért nem kormányt arra kényszeríteni, hogy Ruszinszkó autonómiáját életbe léptesse, amíg ezen a területen a kommunisták szerepe látható eredményeket tud felmutatni. A közigazgatási reform tehát — kösse bár örök időkre gúzsba Ruszinszkó önrendelkezési jogát — Európa tetszésével fog találkozni. És ezt tudják a prágai képviselőházban parlamentárosdit játszó kormánykoalíció urai is. Minket tehát csak az háborít fel, hogy ha már tudják, miért alakoskodnak és miért rabolják el a képviselők drága idejét? Legyenek nyíltan abszolutisztikusak! Ne szégyeljék nyíltan csinálni, amit egy összeeszkábált többségre való támaszkodással, a „parlamentáris” formák kihasználása útján már nyolcadik éve űznek! vonják legalább fegyelmi eljárás alá azt a zsupáni biztost, aki nem jogerős bérleti szerződést életbe léptet, amiért nem vonják felelősségre azt a zsupáni referenst, aki a legfelsőbb közigazgatási bíróság által törvénytelennek kijelentett s ezért épp a kormány által is visszavont kormányredeletre hivatkozva utasította el a mi, írni-olvasni tudó itteni lakosok felebbezését és állapít meg a zsupáni biztos részére oly jog- és hatáskört, amilyent még az új törvény sem állapít meg;miért nem indítnak vizsgálatot abból az okból, hogy a gazdahivatal a kövezetvám-pausálékra vonatkozó egyezségeket hírlapi felszólalásom dacára sem kötötte meg az 1927. évre mindazokkal, akik ily pausálé fizetésére jelentkeztek, miért nem indítnak vizsgálatot oly irányban, hogy kinek a kezdeményezésére és kinek az érdekében történt az, hogy az 1927. évi január hó 1-étől kezdődőleg az eddig több mint 600 tételből álló, minden egyes árucikkre pontos díjtételeket megállapító helypénz-díjszabást 155 tételű tarifára zsugorították össze, holott a bérbeadást az 1926. évre érvényes volt díjszabályzat alapján eszközölték, miért nem indít vizsgálatot a felettes hatóság az 1927. évi tarifában felemelt díjak indító okaira, illetve arra nézve, hogy miért történek a felemelések, holott a pénz értékének emelkedése, jól mondva, most már stabilizálódása folytán úgy a helypénz- mint a kövezetvám-díjak erősen leszállítandók lettek volna, amiként azt a városi képviselőtestület az 1925. évre el is rendelte? Kérdések, melyekre szeretnénk érdemleges feleletet nyerni. Hogy pedig úgy a közönség, mint a felettes hatóság is — minden kutatás és fáradság nélkül lássa, — mily tételeket emelt a város vezetősége az 1927. évtől kezdődőleg az 1926. évi tarifaalapon vállakozott bérlők javára: ide iktatok néhányat. Pl. az elfoglalt négyzetméter terület után fizetendő tételek száma az 1926. évben 205 volt. Az áru minőségéhez mérten a fizetendő összegek 40 f-től 2 K-ig váltakoztak. 1927-re összesen 18 tétel van részletesen felsorolva, s ezek legkisebb tétele 80 f., a legnagyobb 2 K. Egyszáznyolcvankét tétel után pedig átlag 1 , 50 f. fizetendő négyzetméterenkint, tekintet nélkül az áru értékére. (Ugyebár szép kis emelés a bérlők javára). Gyümölcs mindenféle házikosárban 60 f. volt, most 80 f-re emelték, ugyanez kézikosárban 30-ról 40 f-re emelkedett. A szemes száraz főzelék (5 literig) 40 f-ről 1 K-ra szökött. 1926-ban meg volt állapítva, hogy csikó után 2 éves koráig fizetendő .