Kárpáti Magyar Hírlap, 1934. (15. évfolyam, 2-145. szám)
1934-01-05 / 2. szám
XV. évf. 2. szám Péntek-szomb. 1934 jan. 5-6. MÁRPÁK magyar hírlap Szerkesztőség : Ujhorod-Ungvár Vargasor utca 13. sz. Szerk. «rák: Kedd, Csat., Szám»., 81-ig a „Viktoria“ nyomdában Tel. 307. Kiadóhivatal: Munkácsi M. u. 67. SZERKESZTIK RÁCZ PÁL és KOVÁTS MIKLÓS Megjelenik szerdán, pénteken, vasárnap. Ara 1 évi •• кг, 1/2 évi 48 кг, 1/4 évi 24 кг, havi 8 кг. I£ül Földre a portó különbözettel több. — Egyes szám ára 1 Nt. Kárpátalja mint gazdasági tartalék Lapunk legutóbbi számában ismertettük a kárpátaljai közgazdasági egyesület prágai vitaakcióját, mely tárgyában élénken reácáfolt mindarra, amit a prágai kormány Kárpátaljáról eddig oly előszeretettel hirdetett. Ezen a vitaakción kisült, hogy Kárpátalja nem olyan lenézendő. Se mint telepedési hely, se mint gazdasági objektum, mert hiszen olyan jelentős természeti kincsekben bővelkedik, melyek mindenkor felhasználhatók gazdaságilag e terület nagyobb mérvű boldogítására. Kárpátalja mindig gazdasági tartalékként szerepelt. Amikor még a Kárpátok övezte területek egységes gazdasági politika szerint irányíttattak, Kárpátalja természeti kincseit nem szabad volt feltárni. Ezek a természeti kincsek tartalékként szerepeltek arra az időre, amikor már egyéb területek természeti kincsei apadóban lesznek, illetve már kifogytak. Ilyen szempontok figyelembevétele mellett történt a sóbányászat, az erdőkitermelés, valamint a bányászat egyéb ágainak fejlesztése is. Azok a „felfedezések“ tehát, amiket a prágai urak azon a prágai értekezleten oly szenzációs formában tettek meg Kárpátaljáról, nem is olyan újságok, mert Kárpátaljáról már régen is tudták, hogy természeti kincsekben jelentősen gazdag terület. Tudták, hogy van sója, kőszene, petróleuma, márványa, gránitja, kaolinja, sőt aranya és ezüstje is, de mindezeket visszahagyták a föld mélyében azokra az időkre, amikor ugyanezeket máshonnan olcsób K^^beszerezni lehetetlenné válik. Kárpátaljának gazdasági fellegítése mindig ama elv alapjánörtént, hogy felületének gazdasági hozadékai használtassanak fel, okos, nem rabló, de racionális gazdálkodás révén. Ezt célozta az Egán-akció, mely a népet fajmarhákkal látta el, megjavította a havasi legelőket, bevezette az alpesi gazdálkodás módszereit, a sajtkészítést, a nemes juhok tenyésztését s egyúttal megtanította a ruszin népet a házi iparra, hogy természetadta javait feldolgozni és így jobban értékesíteni tudja. Kárpátalja gazdasági fellendítésének módszereit és eszközeit az Egán-akció már öt évtizeddel ezelőtt követendően példázta. Nem kell más, csak e példát gyakorolni s a kárpátaljai nép előtt ismét ismeretlen lesz az éhínség, a nyomorszülte számtalan betegség s a ruszin faj degenerálódása megszűnik. Kárpátalja földalatti kincseihez nem szabad még nyúlni. Erre semmi ok nincsek. Az a bizonyos vád, hogy a prágai kormány Kárpátaljára ráfizet, ügyesen beállított mese. Ha figyelembe vesszük, hogy az osztrák-magyar monarchia felbomlása után Csehországra jó pár százezernyi emberfelesleg zúdult, melyet el kellett valahol helyeznie, akkor Kárpátalja, mint elhelyezési terület, felbecsülhetetlen és megfizethetetlen szolgálatot tett eddig is Csehországnak. Ha Kárpátalja nincs, a prágai Romániában hadiállapot van BÉCS, jan. 4. Bukarestből jelentik, hogy a kihirdetett ostromállapot következtében tilos minden egyenruha és fegyverviselés, a lapok előzetes cenzúra alá esnek, minden színház, vendéglő és kávéház éjfélkor már is tilosak mindenféle gyűlések és felvonulások. Bármiféle magánjellegű jelvény viselése büntetendő cselekményszámba megy. вт^^наздяа^аадж’ті^ііітіттміі'чиїї іііііііившшнвNo«вівмііммйьшаі<>ігцаа-■иявимииияммиш „Kormányfiatalitás“ kísért Prágában PRÁGA. jan. 4. Mialypetr miniszterelnök már az ősz elején felvetette a kormány átalakításának tervét, de azt akkor a szociáldemokraták ellenezték s arra kérték Mialypetrt, hogy a költségvetés letárgyalása utáni időre halassza. A Ceské Slovo jelentése szerint ez a „kormányfiatalítás“ rövidesen meg fog történni, mert Malypetr a tervivet az új évben is felvetette. Costantinescu golyója „üzenet“ volt a romániai politikai rendszernek BÉCS, jan. 4. Bukaresti jelentés szerint a Ciuca miniszterelnök ellen elkövetett halálos kimenetelű merényletről a kormány kommünikét adott ki, mely a következőket tartalmazza : „A merénylő Constantinescu kijelentette, hogy a Vasgárda tagja. A merényletet a Vasgárda hosszú idő óta előkészítette. Constaninescu két társát letartóztatták.“ A merénylő két társa Calimati János kávéháztulajdonos és Dorubenimaj János, ismeretlen foglalkozású egyén. A Vasgárda vezetőiből letartóztatták Zelea Codreanu egyetemi tanárt, a Vasgárda vezérét, Cantacuzino tábornokot és Nicifor Crainic főszerkesztőt. A további letartóztatások még folynak, mert oly miesszeágazó összeesküvésről van szó, mely hivatva lett volna a mai román politikai rendszert teljesen megdönteni s a szabadkőművesek uralmának véget vetni. * A világ legborzalmasabb bányakatasztrófája a csehországi Duxban PRÁGA), jan. 4. A csehországi Dux melletti szénbányákban példátlanul álló tűzkatasztrófa keletkez itt, melynek valószínűleg 132 bányász fog áldozatul esni, mivel eddig mindössze négy ember menekült meg a bányában tartózkodó 140 bányász közül. Kétségtelen, hogy a bányában bányalégrobbanás történt, melyet az összes tárnákba elharapózó tűzvész követett. A bányából csak négy munkásnak sikerült a nyolcadik tárna vészkijáratán át megmenekülnie, de ez a négy is eszméletlenül esett össze a gázmérgezéstől. і Ma, csütörtökön reggel 5 órára І tértek magukhoz a bányászok, de a robbanás okáról semmit se tudnak mondani. Valószínű, hogy a dinamitraktárban történt robbanás borította lángba a bánya összes tárnáit, melyek 132 munkást rejtenek magukban. Az óriási füst, mely különösen három tárnából gázzal vegyesen tódul ki a mentési munkálatokat teljesen lehetetlenné tette, úgy hogy eddig egyetlen bányászt se tudtak az égő bányából se élve, se holtan kimenteni. Sok tárna fala beomlott, úgy hogy most előbb utat kell vágni, hogy a bánya mélyén rekedt munkásokhoz hozzáférjenek. Az égő bányavidéket csendőrség zárta körül, hogy a családtagjaikért jajveszékelőket távoltartsák a pokoli tűzvész helyétől. •— kormánynak már régen más világrészben gyarmatot kellett volna kérnie a nagyántantról, emberfeleslegének elhelyezésére. Bárhol tehát, de a kormánynak a nemzet emberfeleslegét el kellett volna tartania és pedig nagyobbrészt különféle állásokban, melyek a világháborúban tett szolgálatokért tekintélyes részének jogosan kijárt. A Kárpátalján tartott hivatalnok-tábor tehát éppen úgy pénzébe kerülne a kormánynak, ha azt nem Kárpátalján, de más területen lett volna kénytelen elhelyezni. Az a pénz, amit ily címen „fizet rá“ a prágai kormány Kárpátaljára egyébként se vész el, mert az közvetlenül a cseh nemzeti vagyont gyarapítja. Az ide küldött hivatalnokok a legjobb, legbecsületesebb hazafiaknak bizonyultak, akik csak annyi pénzt költenek Kárpátalján, amennyit okvetlenül muszáj, mert úgy ruházatukat, mint ipari feldolgozású élelmiszereiket a történelmi országokról szerzik be a különféle druzsiróik utján s fizetésüknek nagyobbik felét buzgó pontossággal juttatják viszsza bankbetéteikben az óhazába, ahol az ismét forgatható nagytőkévé leszen, vagy ingatlan vásárlására fordítható. Itt tehát ráfizetésről szó sem lehet, csak abból a szempontból, hogy a munkanélküli és így közsegélyre szoruló népet valamiképpen mégis csak táplálni kell. Jobb sorsa azonban akkor sem lesz ennek a kárpátaljai népnek, ha az ankéton felsorolt természeti kincseket feltárják, mert azok az okok, melyek miatt a kárpátaljai gazdasági produktumok ma nem értékesíthetők, akkor is fenn fognak állani. Ennek mélyebb fekvő gazdaságpolitikai okai vannak, mely okokat a kormánynak Kárpátaljára való tekintet nélkül is meg kellene szüntetnie, de amelyeket éppen nemzetközi okokból megszüntetni képtelen. Egy cseppet sem örülünk tehát annak, hogy Kárpátalját Prágában „felfedezték“, mert e felfedezés ugyancsak azokkal a következményekkel fog járni, mint minden más felfedezés : fel fogja kelteni a spekuláció kapzsiságát, mely azoktól a kincsektől is kifoszt majd bennünket, melyek ma még a föld alatt^iJ^jjnek. Rá ez Pál. ,l££tl éS tiztCSSn пиігегф a к öszvér? .гот és ízül etfái dalа к az üveg Ke22 50, IV, 8—. Ggyógyszerp - %árauy* * *n topható. Idült esetekben igyon Dr Rich térféle dietikus rhermatikus gyógy. . ^u* 19-— Г2 doboz Ké