Kárpáti Magyar Hírlap, 1934. (15. évfolyam, 2-145. szám)

1934-01-05 / 2. szám

XV. évf. 2. szám Péntek-szomb. 1934 jan. 5-6. MÁRPÁK­ magyar hírlap Szerkesztőség : Ujhorod-Ungvár Vargasor­ utca 13. sz. Szerk. «rák: Kedd, Csat., Szám»., 8­1-ig a „Viktoria­“ nyomdában Tel. 307.­ Kiadóhivatal: Munkácsi M. u. 67. SZERKESZTIK RÁCZ PÁL és KOVÁTS MIKLÓS Megjelenik szerdán, pénteken, vasárnap. Ara 1 évi •• кг, 1/2 évi 48 кг, 1/4 évi 24 кг, havi 8 кг. I£ül Földre a portó különbözettel több. — Egyes szám ára 1 Nt. Kárpátalja mint gazdasági tartalék Lapunk legutóbbi számában is­mertettük a kárpátaljai közgazda­­sági egyesület prágai vitaakcióját, mely tárgyában élénken reácáfolt mindarra, amit a prágai kormány Kárpátaljáról eddig oly előszere­tettel hirdetett. Ezen a vitaakción kisült, hogy Kárpátalja nem olyan lenézendő. Se mint telepedési hely, se mint gazdasági objektum, mert hiszen olyan jelentős természeti kincsek­ben bővelkedik, melyek minden­kor felhasználhatók gazdaságilag e terület nagyobb mérvű boldogítá­­sára. Kárpátalja mindig gazdasági tar­talékként szerepelt. Amikor m­ég a Kárpátok övezte területek egysé­ges gazdasági politika szerint irá­­nyíttattak, Kárpátalja természeti kincseit nem szabad volt feltárni. Ezek a természeti kincsek tarta­lékként szerepeltek arra az időre, amikor már egyéb területek ter­mészeti kincsei apadóban lesznek, illetve már kifogytak. Ilyen szempontok figyelembevé­tele mellett történt a sóbányászat, az erdőkitermelés, valamint a bá­nyászat egyéb ágainak fejlesztése is. Azok a „felfedezések“ tehát, amiket a prágai urak azon a prá­gai értekezleten oly szenzációs formában tettek meg Kárpátaljá­ról, nem is olyan újságok, mert Kárpátaljáról már régen is tudták, hogy természeti kincsekben jelen­tősen gazdag terület. Tudták, hogy van sója, kőszene, petróleuma, márványa, gránitja, kaolinja, sőt aranya és ezüstje is, de mindezeket visszahagyták a föld mélyében azokra az időkre, amikor ugyan­ezeket máshonnan olcsób­ K^^be­­szerezni lehetetlenné válik. Kár­­pátaljának gazdasági felle­gítése mindig ama elv alapján­örtént, hogy felületének gazdasági hozadé­­kai használtassanak fel, okos, nem rabló­, de racionális gazdálkodás révén. Ezt célozta az Egán-akció, mely a népet fajmarhákkal látta el, megjavította a havasi legelőket, bevezette az alpesi gazdálkodás módszereit, a sajtkészítést, a ne­mes juhok tenyésztését s egyúttal megtanította a ruszin népet a házi iparra, hogy természetadta javait feldolgozni és így jobban értéke­síteni tudja. Kárpátalja gazdasági fellendítésének módszereit és esz­közeit az Egán-akció már öt évti­zeddel ezelőtt követendően példáz­ta. Nem kell más, csak e példát gyakorolni s a kárpátaljai nép előtt ismét ismeretlen lesz az éhínség, a nyomorszülte számtalan betegség s a ruszin faj degenerálódása meg­szűnik. Kárpátalja földalatti kincseihez nem szabad még nyúlni. Erre sem­mi ok nincsek. Az a bizonyos vád, hogy a prágai kormány Kárpátal­jára ráfizet, ügyesen beállított mese. Ha figyelembe vesszük, hogy az osztrák-magyar monar­chia felbomlása után Csehországra jó pár százezernyi emberfelesleg zúdult, melyet el kellett valahol helyeznie, akkor Kárpátalja, mint elhelyezési terület, felbecsülhetet­len és megfizethetetlen szolgálatot tett eddig is Csehországnak. Ha Kárpátalja nincs, a prágai Romániában hadiállapot van BÉCS, jan. 4. Bukarestből jelen­tik, hogy a kihirdetett ostromálla­pot következtében tilos minden egyenruha és fegyverviselés, a la­pok előzetes cenzúra alá esnek, minden színház, vendéglő és ká­véház éjfélkor már i­s tilosak min­denféle gyűlések és felvonulások. Bármiféle magánjellegű jelvény vi­selése büntetendő cselekmény­számba megy. вт^^наздяа^аадж’ті^ііітіттміі'чиїї іііііііившшнвNo«вівмііммйьшаі<>ігцаа-■иявимииияммиш „Kormányfiatalitás“ kísért Prágában PRÁG­A. jan. 4. Mialypetr mi­niszterelnök már az ősz elején fel­vetette a kormány átalakításának tervét, de azt akkor a szociálde­mokraták ellenezték s arra kérték Mialypetrt, hogy a költségvetés le­tárgyalása utáni időre halassza. A Ceské Slovo jelentése szerint ez a „korm­ányfiatalítás“ rövidesen m­eg fog történni, mert Malypetr a terv­i­vet az új évben is felvetette. Costantinescu golyója „üzenet“ volt a romániai politikai rendszernek BÉ­CS, jan. 4. Bukaresti jelentés szerint a Ciuca miniszterelnök el­len elkövetett halálos kimenetelű merényletről a kormány kommü­nikét adott ki, mely a következő­­ket tartalmazza : „A merénylő Constantinescu kijelentette, hogy a Vasgárda tagja. A merényletet a Vasgárd­a hosszú idő óta előké­szítette. Constaninescu két társát letartóztatták.“ A m­erénylő két társa Calimati János kávéháztulaj­donos és Dorubenimaj János, is­meretlen foglalkozású egyén. A Vasgárda vezetőiből letartóztat­ták Zelea Codreanu egyetemi ta­nárt, a Vasgárda vezérét, Cantacu­­zino tábornokot és Nicifor Crainic főszerkesztőt. A további letartóz­tatások még folynak, mert oly miesszeágazó összeesküvésről van szó, mely hivatva lett volna a mai román politikai rendszert teljesen megdönteni s a szabadkőművesek uralmának véget vetni. * A világ legborzalmasabb­­ bányakatasztrófája a csehországi Duxban PRÁ­GA), jan. 4. A csehországi Dux melletti szénbányákban pél­­dátlanul álló tűzkatasztrófa kelet­kez itt, melynek valószínűleg 132 bányász fog áldozatul es­ni, mivel eddig mindössze négy ember menekült meg a bányá­ban tartózkodó 140 bányász közül. Kétségtelen, hogy a bányában bányalégrobbanás történt, melyet az összes tárnákba elharapózó tűz­vész követett. A bányából csak négy munkásnak sikerült a nyolca­dik tárna vészkijáratán át megme­nekülnie, de ez a négy is eszmé­letlenül esett össze a gázmérge­zéstől. і Ma, csütörtökön reggel 5 órára І tértek m­agukhoz a bányászok, de­­ a robbanás okáról semmit se tud­nak mondani. Valószínű, hogy a dinamitraktárban történt robbanás borította lángba a bánya összes tárnáit, melyek 132 munkást rej­tenek magukban. Az óriási füst, mely különösen három­ tárnából gázzal vegyesen tódul ki a mentési munkálatokat telje­sen lehetetlenné tette, úgy hogy eddig egyetlen bányászt se tudtak az égő bányából se élve, se holtan kimenteni. Sok tárna fala beomlott, úgy hogy most előbb utat kell vágni, hogy a bánya mélyén rekedt mun­kásokhoz hozzáférjenek. Az égő bányavidéket csendőrség zárta körül, hogy a család­tagjai­kért jajveszékelőket távoltartsák a pokoli tűzvész helyétől.­­ •— kormánynak már régen más világ­részben gyarmatot kellett volna kérnie a nagyántantról, emberfe­leslegének elhelyezésére. Bárhol tehát, de a kormánynak a nemzet emberfeleslegét el kellett volna tartania és pedig nagyobb­részt különféle állásokban, melyek a világháborúban tett szolgálatok­ért tekintélyes részének jogosan kijárt. A Kárpátalján tartott hivatal­nok-tábor tehát éppen úgy pénzé­be kerülne a kormánynak, ha azt nem Kárpátalján, de más területen lett volna kénytelen elhelyezni. Az a pénz, amit ily címen „fizet rá“ a prágai kormány Kárpátaljá­ra egyébként se vész el, mert az közvetlenül a cseh nemzeti vagyont gyarapítja. Az ide küldött hivatalnokok a legjobb, legbecsü­letesebb hazafiaknak bizonyultak, akik csak annyi pénzt költenek Kárpátalján, amennyit okvetlenül muszáj, mert úgy ruházatukat, mint ipari feldolgozású élelmisze­reiket a történelmi országokról szer­zik be a különféle druzsiróik utján s fizetésüknek nagyobbik felét buzgó pontossággal juttatják visz­­sza bankbetéteikben az óhazába, ahol az ismét forgatható nagytőké­vé leszen, vagy ingatlan vásárlásá­ra fordítható. Itt tehát ráfizetésről szó sem le­het, csak abból a szempontból, hogy a munkanélküli és így közse­gélyre szoruló népet valamiképpen mégis csak táplálni kell. Jobb sor­sa azonban akkor sem lesz ennek a kárpátaljai népnek, ha az anké­­ton felsorolt természeti kincseket feltárják, mert azok az okok, me­lyek miatt a kárpátaljai gazdasági produktumok ma nem értékesíthe­tők, akkor is fenn fognak állani. Ennek mélyebb fekvő gazdaság­­politikai okai vannak, mely okokat a kormánynak Kárpátaljára való tekintet nélkül is meg kellene szün­tetnie, de amelyeket éppen nemzet­közi okokból megszüntetni kép­telen. Egy cseppet sem örülünk tehát annak, hogy Kárpátalját Prágában „felfedezték“, mert e felfedezés ugyancsak azokkal a következmé­nyekkel fog járni, mint minden más felfedezés : fel fogja kelteni a spekuláció kapzsiságát, mely azok­tól a kincsektől is kifoszt majd bennünket, melyek ma még a föld alatt^iJ^jjnek. Rá ez Pál. ,l££tl éS tiztCSSn пиігегф a к öszvér? .гот és ízül etf­ái dal­­а к az üveg Ke22 50, IV­, 8—. Ggyógyszer­­p - %árauy* * *n topható. Idült esetekben igyon Dr Rich térféle dietikus rher­matikus­ gyógy­­. . ^u* 19-— Г2 doboz Ké

Next