Kárpáti Magyar Hírlap, 1935. (16. évfolyam, 1-148. szám)
1935-10-13 / 118. szám
4 Hz autonómia védelmeimn Irts: tik ez A* ál Az ungvári városi kepviselőtestület legUlQsOJOl KÖZgyűléseU ОіуаП CSC- шедуек, jatszódtte te, amik Inettan gomuontoaoba csinetik az automonista embereket. • Arról volt szó, hogy, a képviselőtestület, дині a városi adófizető polgárság bizalmának letetemenyese, onkent mondjon le olyan ашидощjogrói, melynek mrnoritasa eddig legfontosabb lehulatai közé tartozó II A prágai kormány egy ezevi törvényé szerint a városi adó és illetek tartozásokat nem a városi polgarmester najtatja végre, Hanem a jegyzői hivatal■ ív Az adó- és ileték-venal Laseauig a városi tanács, illetve polgarmestri jogköreire tartozott. Ezzel a jogával a város vezetősége mindig a legnagyob körültekintessel élt. Lonase az lebegett a városi tanács szeme elott, hogy az adófizető polgárságot adófizetésre keptelenné tegye s ezzel a fizetőkepes adpalanyok számát mesterségesen apassza, hanem mindig az, hogy a polgárságot adózási kötetezettségének morális szempontból vett gyakorlására rászoktassa. A városi tanács tehát a jógazda háztartási elveinek figyelemme vevésével végezte mindig e feladatot. Az új törvény alapján azonban állami szerv ,ül lölele, amely most végrehajtó hatalom, a hivatali szigor kíméletlen paragrafusai alapjánn fog a városi polgársággál elbánni. Mindezektől eltekintve, meg kell állapítanunk, hogy a világháború utáni úgynevezett demokratikus irányzat az önkormányzat lényegét egészen szokatlanul értelmezte. Alapelve volt kezdeti él lógva, hogy úgy az egyén, mint a kezület minél nagyobb mertékben kerüljön függő helyzetbe a hatalomtól. Kínnek az elvnek érvényesülését látjuk abban, hogy önkormányzati szerveink mindenlegjelentéktelenebb határozata felsőbb jóváhagyástól függ. Végeredményben semmihez sincs jogunk oly mértékben, hogy az végre is hajtható legyen. A községi önkormányzatról már régen megállapítottuk, hogy az csak látszatönkormányzat, mely fölött állandóan ott lóg az állami szerv, a jegyzői hivatal vezetőjének vétójoga, mint fenyegető Damokles kardja. A város, vagy község egy közönséges munkást, vagy más valamilyen munkaerőt nem alkalmazhat az Országos Hivatal jóváhagyása nélkül. Választhat bárkit valamely állásra, az Országos Hivatal egy tollvonással megsemmisítheti a választást s mégcsak indokolással sem kell fárasztania magát. És így tovább. Egyedül még a városi adóztatás terén, élvezett a város olyan jogokat, amikbe beleszólása nem volt semmiféle állami szervnek. Ma már ez is megszűnt. A városi képviselőtestület bátran és úgyszólvánegységesen harcolt e jogának megvédése érdekében. Mit ért ez azonban, mikor befejezett tényekkel állott szemben és olyan kényszerhelyzet I Vasárnap, 1935. okt. 13. XVI. évf/118is magyar" Szerkesztőség és kiadóhivatali Uzhoratd-Ungvár. Munkácsi M. u. 67. Hírlapbélyeg eng. R. t. 7101 B-IV. 30. Feladási hely: Makacevo. " Megjelenik: szerdán, pénteken, varasra : 14 évi 24, 12 évi 48, egyes számok. Külföldre csak a porté különbözettel telt. Másfélórás heves elvi harc a községi autonómia körül Az ungvári képviselőtestület memorandumban kéri a végrehajtás régi gyakorlatának visszaállítását Az ungvári városi képviselőtestület csütörtökön du. 6 órai kezdettes ülést tartott, melyen neves harcok loúnak — különösen a községi autoцоїща veuenne koruk az ulest dir,itauser polgármestea'і merje ties nyuoita micg es vezette let az nies aunus Hangulatban kezdői ион, пн vere кер Vlsei и Les,Luk u tagom nagy része lavoimuramasaval uuitetett? La zsioo — es a magyar par tszorersegi kepviselo leotmeu Lagos koz in a regioomen manyóztak. misének a vízvezeték vadaskerti ügye került tárgyalás ala. a vizvezeteket a városi műszaki ügyosztály a vadaskertije is nevezetette, mceiod a vasmű pályatest alatt is ai kedett vezetnie, amihez az allamvasul engedenye vájt szükségessé. Az a Hamvasul az engedélyt a következő feltetelek mei-j lek apta meg: évi ov K. elismerési illetek, ód is., az erről szóló szerződés elkészítéséért es lau A. az építés iellenörzeseul. .'a^gjeigyziepd'ö, nogyj esik pan egy lyukat kedett allurin a palyatest alatt, aim par órai munkai vett igénybe. Az államvasút által esz-közölt «elenőrzés» tehát többe került a városnak, mint az egész munka. A második pont tárgyalása ugyani csak álmosan kezdődött, amikor arról volt szó, hogy bizonyos — még jóvá nem hagyott — szabályrendeleteeket módosítani kell, mivel az új törvény szerint a városi adók és illetékek végrehajtásának joga a városi tanács helyett a jegyzői ravatalt illeti. Elsőként Gaal Iván polgármester szólalt fel, aki minden oldalról me fel világította ezt a fontos kérdést. Arról volt szó, hogy azokban a szabályrendeletekben, amelyek valamely városi adó, vagy illeték szedéséről szólíanak, a végrehajtásra vonatkozó részt módosítani tell oly képen, hogy azt ezután a városi jegyzői hivatal gyakorolja. A városi tanács ebben a város autonóm jogainak megcsonkítását látja, s memorandumot terjesztett a korr. Hiány elé kérve, hogy a kormány a végrehajtási jogot ismét ruházza a városi tanácsra, illetve a polgármesterre. Gaal polgármester kifejtette, hogy ismerve a jegyzői hivatal animázotasát a közönséggel szemben, nem várhat jót tőle, s a polgárság zaki javasotaiak lesz kiteve. A kepviselotestlet a vegrenajtas jogáról nem діодипш le. T edlemeked az autonómiai, ez a kepviselotestület kötelessége. і ' Г . naindtatott arra, hogy a jegyzői hivatal a végrehajtást ataanalja a biróságnak s akkor ügyvédi költséggel is szaporodik az vegrenajtási eljárás. — Nem demonstráció akar ez tenni a törvény,ellen, nem megtagadása a törvény iránti tiszteletnek, de a tanács memorandumának támogatása. Elvesz az a jog, amiről önként lemondunk — jegyezte meg Gaar és azt javasolta, hogy mindezeknek jegyzőkönyvbe való foglalásával mondja ki a képviselőtestület ,nogy. иншогішиишої intéz a kormányhoz, ше»уі«® и eme autonom-jog csorálásanak megszüntetését kéri • Gaal felszólalása után heves vita indult meg a kérdés fölött. Dr. Kaminszky József és Marki pr.kép- viselőtestületi tag nemzetiségi vitába bocsájtkozva, összeveszett. Az elnök cseng esre állandóan szólott, de a csendet csak nehezen tudta helyrelábtani. і Dr. Jutkovics M. képviselőtestületi tag is felszólalt és azt mondta, hogy itt a polgárság sorsáról van szó, s nem arról, amit az előadó mondott, hogy csupán az egyik szobából a másik szobába viszik át a végrehajtói hivatalt. Dr. Márki ezzel szemben azt igyekezett bizonyítani, hogy nincs szó az autonómia megsértéséről, majd Gaal polgármester a főjegyzőt hívta fel nyilatkozattételre, de a főjegyzőkitért a nyilatkozat elől, eletemben még két munkaerőt kért a végrehajtás lebonyolítására, mert a jelenlegi apparátus idősi(!?). Kauser elnök a másfél óra óta tartó vitát azzal akarta kettévágni, hogy kijelentette, aki adóval tartozik a városnak, az nem szólalhat fel, mert érdekelt fél... Nagy derültséget terzítettek szavai, de a vita csak tovább folyt. Rácz Pál rámutatott arra,hogyez az új végrehajtási gyakorlat is a felhatalmazási törvény szüleménye. Végül is dr. Szóva tanácsos, mint előadó, ama érve hatott a legjobban, mely szerint, ha a szabályrendeleteket nem módosítják, az Országos Hivatal nem hagyja jóvá és ezzel 1936 január 1-től megszűnik a város adószedési joga, így aztán a módosításba a többség belement- A képviselőtestületet ez a hosszú vita alaposan kifárasztotta, úgy, hogy a többi pontok közül csak az illetőnségi ügyek okoztak még kisebb vitát- Ez akörül forgott, hogy szedjen-e a város díjat az illetőségi jog meg-adásáért, vagy se. Az általános megegyezés az lett, hogy olyan polgártól, aki Ungváron születést, dijat nem szed a város. 4 . і Ezután a város kötelékébe a következőket vette fel díjmentesen: Krausz Zélig, Krohn Jakab, Schweiczerné Mária, özv. Krulyikne Апда, Majerovics Mátés, Lefkovics Géza, Marcin János, Diamantstein Salamon, Kreizler Áron, Török Bertalam, Pekár János, Mencsik József, Kábán Mózes, Rosenbaum Helen, Pfeifer Mihály, Jakubovics Dávid, Maricó Mária. Nem vette fel a község kötelékébe a következőket: Törnek Ágoston, Neumann Ferenc, Cieninec József, Kizlikóné Mária, és Dalinka Iván. Illetőségi jogát nem ismerte el a következőknek: Ádám Miklós, Ronsenthalné Regina, Sninszky József és Seba Mária. Illetőségi jogát elismerte a képviselőtestület Vincsur, Jánosnak és Moskovics Sámueltnak. A község kötelékébe való felvételét a következőknek helyezte kilátásba a képviselőtestület: Hirsch J, Berchulka A., Kril M., Ganz B. (100 K. díj lefizetése ellenében.) Sata András, Kruczák Vaszil (500 K. díj ellenében.) Varga Gyula, Weiszné Róza, Bezuhant és Gyula, Rosdeutscher Arnold Bójárné Mária, Rubin Hugó, Mycák Pál, (50 K. díj ellenében.) Biróné Amina, Tussay Sándor, Hartford Salamon, Hegedűs Imre, Nabivamec I. Uj kormány van és nincs már köztársaság Görögországban Hibén. A görög kormányt Kondilis tábornok alakította meg. A nemzetgyűlés kimondotta a köztársaság megszűnését s a királyság visszaállítására a népszavazást noveikára rendelte el. Az uj kormány külpolitikája a miniszterelnök nyilatkozata szerint változatlan marad.delmében minden őslakos párt ősz- lelőtt, ami elől kitérni nem tudott. Nem maradt tehát más hátra, mint a tiltakozás, a memorandum készítése, a kilincselés és az autonóm jogok hangoztatása, amikről önként lemondani a polgársági városi képviselői nem akarnak. Az autonómia vészefogott, s mi reméljük, hogy a prágai kormány is gondolkodóbaesik, ha ennek az egyöntetű fellépésnek erkölcsi erejét élvezni fogja. Utóvégre a demokrácia örve alatt jogokat korlátozni mégsem szabad!