Kárpáti Magyar Hírlap, 1939. január-június (20. évfolyam, 1-146. szám)

1939-01-01 / 1. szám

Ungvár város katonai parancsnoka búcsúzik Ungvár hazafias közönségétől A kifürkészhetetlen sors úgy akar­ta, hogy a visszacsatolás örömna­pjai­­ban én vegyem át a katonai köziigaz­gatás vezetését a felszabadult Ungvár területén. Különös érzelmet váltott ki belőlem a felettes pa­ra­ncsnok­ságom eme intézkedése annál­ is inkább, mert hosszú éveik óta csak most jö­hettem nyugodtam haza­­az is­mét sza­­­­bad és­­független l­mgvánra, az én­i szü­­lővárosomba. 1923. óta csak mo­st léphettem át házunk küszöbét, amelyben legkedvesebb gyermekévei­met töltöttem. Ide köt ifjúságom min­den szép emléke s itt vannak az én háborús baj­társaim is, akikre mindig baráti szeretettel­­gondolok. A lasszú és szomorú évek sivársága árán jutot­­tu­nk ahhoz, hogy győzött az igazság és Urugvár ismét­­magyar város! A borongó őszi napok mintha a ta­vaszt varázsolták volna elő, amikor a mi derék és­­vitéz honvéde­ink virág­eső közepette vonultak be nagy Ber­csényi Mis­kilós őszi fészkébe. Az öröm­teljes bevonulást követő órákban azonban új feladatok előtt álltunk. A cseh rabság nyomában járó rendet­lenségeit, fegyelme­tlenséget fel kellett váltalni­­a rendinek és az új magyar szellemű építő munkának. A feliszakí­tott sebeket meg kellett gyógyítani s az idegesség helyet nyugalmat kellett elővarázsolni, ami a sok szenvedés után nehéz feladatnak tűnt fel. Az a tudat azonban, hogy írni ide nem mint hódító ellenség, hanem mint testvér és jóbarát jöttünk, megkönnyítette feladatomat. Hogy a béke és a rend helyreáll­ott, köszönhetem egyrészt annak, hogy az őslakosság megértette a rendkívüli időket és viszonyokat is másrészt an­nak, hogy munkatársaim, a Nemzeti Tanács tagjai jól isimervén a helyi ■viszonyokat, összhangba tudták hoz­ni az erélyes intézkedéseket a feleba­­­ráti szeretettel. Bár minden intézke­désemet a jogra alapított méltányos belátás irányította, tudom, hogy nem alkothattam tökéleteset, mert hiszem én is csak gyarló lemiber vagyok. A rendkívüli idők és viszonyok, rendkí­vüli intézkedéseket is vontak maguk után. Bár vér nélkül jutottunk­­az igazság győzelméhez, tudnia kellett a polgárságnak, hogy háborús időben éltünk s a katonai intézkedés­ek ép­pen a békés polgári élet biztosítását célozták. A békés munka előfeltételé­nek a­­megteremtés­e volt a katonai közigazgatás­­legfőbb célja. Ennek a jegyében nem az egyes emberek, ha­nem a köz, a társadalom egész ösz­­szességének a jóléte lebegett a kato­nai hatóságok szeme előtt. Aki így fogja fel a kérdést, annak be kell lát­nia, hogy a cél érdekében mindenki­nek áldozatot kell hozni. Mii, katonáik azt az áldozatot meghoztuk k­ell kiis­­meretes munkával is s a polgáris­ág az­zal, hogy munkánkban támogatott bennünket. Feladatunkat befejeztük és helyüin­ket átadtuk a polgári közigazgatás­nak, abban a remény­ben, hogy iszál­­láscsinálói voltunk a normális, békés további munkának. і Midőn­­és most a felelősségteljes t­e­rvemről távozom, kötelességemnek tartom, köszönetemet kifejezni a vá­ros hazafias őslakosságának a meg­értésért, amelyet tanúsított. Köszönetemet fejezem­­ki a város vezetőségének is elsősorban Gaár Iván­­ polgármester úrnak, aki nagy és imeg- s­értő segítőtársnak bizonyult s nehéz és rendívüli időben. Elismeréssel tar­­t­­ozom közvetlen­­munkatársaimnak,­­ dr. Rauch Károly miniszteri biztos j­r úrnak, a Nemzeti Tanács tagjainak, valamint a mellém beosztott polgári és katonai­­személyeknek, akik éjjelt nappallá téve dolgoztak és hűségesen, kitartottak a poszton, ahová őket a­ kötelesség szólította.­­ Amikor most búcsú közszak­írtá­sb­a­­ nyújtom jobbomat, boldogabb és­ megel­­egedettebb új esztendőt kívánok Ungvár város m­inden lakosának. Ungvár, 1938. december hó ЗІ неп. Tomcsányi Gábor s. k. ezredes Ungvár városi kat. parancsnoka. Bérces Sándor m. kir. vívómester veszi át az UAC vívószakosztályá­nak vezetését Az Ungvá­ri Atlétikai Club vívószak­­osztályának sikerült az egyik legkivá­lóbb magyar vívómestert megnyerni, Bérces Sándor honvéd-vívómester sze­mélyében, aki az UAC-b­am jelentkező és vívással foglalkozni akaró fiatalsá­got kiképzésiben fogja részesíteni. Tanítani fogja a tőrvívásra az epe- és kardvívásra a jelentkező hölgyeket és férfiakat. Felszereléssel az UAC szolgál. Je­­lentkezési erő január 15-ig az UAC­ ve­zetőségénél. А ШШ telepesen lati тШШ cseh toll Az Államtudományi Intézet szer­kesztésében megjelent kitűnő felvilá­gosító könyvecske (A Felvidéki Ma­gyarság Húsz Éve 1918—1938) azo­,­kat a módszereket tárgyalja, melyek­kel a csdi hatalom birtokosai a felvi­déki magyar zárt ethnikai települési terület egységének megbontására tör-t­tek. 1937 végéig az elszakított terü te­,­ten 107 olyan telep létesült, melynek­­ benépesítésére idegenből hozták az emberanyagot. Hat kivételiével mind-­ ■egyik terület a déli peremvidéken­ volt, ott, ahol a magyarság nemcsak túlnyomó szántban, hanem zárt egye­­ségben is él. A telképeken 2278 birtok­ alakult, melyen családtagokkal együttі 14.000 ember talált megélhetést. E birtokok összes kiterjedése 68.048 ka-­­taszt­rális hold. Magaik a cseh baszá-­ mólók vetnek világot arra a tényre,­ hogy a betelepítettek nagyobb része — 60 százaléka — nem szlovák, ha­nem cseh. Az eredmény megint csak az volt, amit már a népszámlálás erőszakos befolyásávall elértek: olyan helyeken, ahol­­eddig a magyarság egyedül dominált, sikerült az arány­­számot lenyomni­­és ezzel a­­magyar­ságot tenni meg, jogaitól megfosztott, kipusztulásra ítélt kisebbséggé, így adódott a községek egész sora, апк.­ІуЬп az 1921. évi — imár cseh uralom alatt végrehajtott népszámlá­lás sem talált »cseh-szlovákot.« 1930-­­ban már százával, megtízszereződve, sőt megszázszorozódva írták össze az uralkodó népétemét. Szerencse, hogy a magyar népétem olyan nagy ellenállást tanúsított s így életereje megmentette az etnikai jel­leget, ha a iszámhli láttszatará­nyt si­került is átmenetileg meghamisítani. 11 eli­am által illidin­ nyilvánított ШШ І. Ш тщітїazonnal ti fellatt Unnia Csonla-Snázisi Jelentettük, hogy dr. Be­szkid Sán­dor, az Országos Hivatal alkormány­zója Volosinék előtt kegyvesztett lett, mert nem volt hajlandó­­alávetnie ma­gát az ukrán terroristák utasításai­nak. Beszkid Sándor hir­t az ukrán kormány — megbízhatatlamisága mi­att — menesztette állásától és »kény­szerszabadságra« küldte. Az alkor­mányzónak kényszerszabadságát nem volt szabad Csonka-Ruszii­szkó területén eltölteni.­­ Beszkid Sándor dr. értesítette U­ng­­váron maradt feleségét, hogy költöz­zön át Szlovensz­kóra, in­ert Eperje­sen akar letelepedni és ott bevárni nyugdíjügyének rendezését. Dr. Besz­­kidné teljes lakásberendezésével imár­­ végleg el is hagyta U­ngvárt.­­ Huszton, Beszkid dr. távozásával imár egyetlen orosz irányzatú főtiszt­viselő sem maradt az Országos Hiva­­t­­alban. rá A Magyarországra szökött egyének hozzátartozóit is megkínozzák az ukrán rohamcsapatosok (Beregszászi tudósítónk jelenti). Biztos forrásból eredt híreik szerint Hosszúm­ezőn az ukrán ro­hamcsapa­­tosok csend­őr­ö­­és katonai asziszten­­cia mellett vasra ver­ve a csen­dő­r lak­­tanyára hurcolátk a pseh-uterán rém­uralom elől elmenekült ruszin auto­nóm párt vezetői és lelkes tagjai hoz­zátartozóit. Ugyancsak letartóztatták a csehszl. hadseregből megszökött ka­tonák hozzá­tartozóit. Mindezeket azzal vádolják, hogy­ eszimiéllegő­ egyetértenek a Magyar-­ országon tartózkodó­­hozz­átartozóik-­­kal és hogy Csonka-Kárpátalja Ma­gyarországba való visszacsatolásáról álmodoznak. Szóval Violoisin,Révay ukrán terro­ristái még a feltételezett »álmodozá­sért« is börtönbe hurcolják az­­Erdős Kárpátok népét. Arról, hogy bánnak ezekkel az »ál­modozó igazaá­rulókkal« szükségtelen filmjét­ beszámolnunk. Csupán annyit említünk meg, hogy a hosszúmezői csendőri Laktanya előtt elsétált­­infor­mátoraink d. u. kettőkor hallotta egy behurcolt parasztasszony sikoltozá­sait­­és feljajdulásait, melyeket még este 6 órakor is hallott! Ez Volosin páter birodalma! Újra megjelent Ungvár­on a Nedila (Vasárnap) c. ruszin hetilap A »‘Nedila« c. ruszin hetilap, me­lyet a cseh éra alatt ‘Boksa » tanár szerkesztett, újév napján újból meg­jelenik. A lap felelős szerkesztője: I­­­mi­cky Sándor g. k. kanonok, míg szerkesztői: Dr.­­Németh Sándor theo­­logiai tanár és Ortutay Tivadar váro­si főszám­vevő. A »felszabadult« ruszin lap vezető cik­k­ét dr. Egán Imre ny. főispán ír­ta. A lap céljául tűzte ki azt a tradi­cionális elgondolást, mely a ruszin­­magyar barátság elvén már évszáza­dokkal­­ezelőtt felépült. Ezt a patri­­atuális testvéri­­viszonyt tesz "hivatva továbbra is ápolni a 'Nudila­miak, a ruszin nép vallásának, nép szokásai­nak és rítusának szem­ előtt tartásá­val. Rádiókat, csillárokat és az e szakmába vágó cikkeket alkalmi áron szerezheti be G­r­a­m­m­e­r, rádió-elektro cégnél, Ungvár.­ ­ (A r. kath. templommal szemben.) — (Letartóztatták) a moszkvai Pravda szerkesztőjét Koszov Midim­ért. — (Borzalmas) lavina pusztított a Toyama melletti Sian­danibam (Közép- Japán) 93 immunkást temetett maga alá a hatalmas hőgörgeteg. — (Prágában) az Irgalm­asók kór­házában is gázcső megrepedt. 13 be­teg gáamférgezást szenvedett, közü­lük 3 meghalt. Boldog újévet kíván tisztelt vevőinek a Goldblatt órás és ékszerész cég Ungvár - Korsó. — (Karácsony) éjszakáján a laká­sán felakasztotta magát Kállai Imre kányára gazdálkodó. Mint észrevet­ték tettét már halott volt. Régi, gyó­gyíthatatlan betegsége kergette a ha­lálba a 68 éves­­embert. — (Hazafele tartott) szekerén Szo­­boszló határában Éles Sándor gazda­­legény. Egyszerre csak rosszul tett, lefordult a szekérről és meg is halt, anélkül, hogy eszméletre tért volna. Boldog újévet kíván a tisztelt vendégeinek MILLENIUM k­á­v­é­h­á­z tulajdonosa Ungvár, Széchényi-t. Értesítés Értesítem a t. közönséget, hogy a volt Lodomka-féle vendéglőt­­és a­­je­lenleg Erzsébet szállodát (Ungvár, Zsigó i u. 2.) átvettem. Szolid árak. Ma­gyar konyha.­­Kitűnő italok. Szilveszterkor nyitva! Hegedűs Sándor tulajdonos. Jól kezdi az újévet, ha kitűnő cigány­zene mellett az országszerte ismert éttere m vendéglőben Debrecen ebédel és vacsorázik. Budapest, VII., Rákóczi­ út 88. Keleti pályaudvarnál. Felvidéki vendégeinket híres ételkülönlegessé­geinkkel, polgári árakkal, szeretettel várjuk.

Next