Kárpáti Magyar Hírlap, 1940. január-június (21. évfolyam, 1-145. szám)

1940-01-02 / 1. szám

úgy anyagi, miint erkölcsi szem­­­­pont­ból összehasonlíthatatlanul elő­nyösebb helyzetbe került és ha te­kintetbe vesszük, hogy az első hí­rek 200 százalékos pótadóról szól­tak és a többi thj. városok sokkal nagyobb poftadót szednek, úgy Ungvár helyzete általában kielé­gítő. Ungvári thj. város 1940. évi köz­úti költségvetéséről­ Mihalka müsz. tanácsos számolt be. Az útadót 10 százalékban állapították meg. (A vármegyénél­ 18 százalék az út­adó.) Ungvár kövezetvámszedési jog gyakorlás meghosszabbítását a ke­resk. miniszter jóváhagyta. A bizottság jóváhagyta a város pénzeinek gyümölcsöző elhelyezé­séről szóló referátumot.. Eszerint a város vagyonát a Tiszaháti, a Ke­reskedelmi és a Kassai Bank fog­ja kezelni. A bizottság tudomásul­ vette a vagyonátruházási illeték szedésé­re vonatkozó szabályrendelet meg­alkotását. A város hirdetési szabályrende­letét is megalkották. Megkötötték a Magyar Hirdető Irodával­­ a bér­leti szerződést. Az Iroda 8 hen­­geralalku hirdetőoszlopot és táblá­kat állít fel a városban. A város anyagilag előnyös szerződést kö­tött a M. I. I.-val­ A rendőri, a községi és mezőőri büntetőbírói tisztséggel Paulincsák Ferencet bízták meg. Helyettese: Dr Szmetama Ernő. Megválasztotta a közgyűlés az adófelszólalmltást, bizottság tagjait. Ezek: Dr Eperjessy József, Barna Béla, Sütő Mihály, Speck István, dr Hackel Sándor, póttagok: Dr Lukács Géza, Boross Zsigmond, Kállai Mihály, Krón Péter, Kozár Ferenc. A városi tisztviselők fizetéseme­lését jan. 1-től a törvény a idevo­natkozó rendelkezése szerint in­tézték el, azonkívül a tisztviselők részére 12 ezer­­ karácsonyi se­gély kiutalását h­agyta jóvá a köz­gyűlés. A debreceni kollégium ifjúság telepítési akciójára 300 pengőt sza­vaztak m­eg. * A tárgysorozatot a legteljesebb összhangban tárgyalta le­­a bizott­ság. A közgyűlés táviratilag üdvözöl­te Teleki Pál gróf miniszterelnö­köt, Keresztes-Fischer Ferenc bel­ügyminisztert, valamint Jaross An­dor tárca nélkül minisztert. Sienénfalvy dr .főispán az esti órákban rekesztette be a közgyű­lést. Az újjászervezett Kárpátaljai Magyar Kulturegyesület tisztulta illés® Az újonnan megszervezett kár­­pátaljaii magyar kult­uregyesület most tartotta ülését Beregszászon, amelyen i a közülrért sok vezető té­nyezője jelent meg. Az egyesület elnökévé Benda Kálmánt, alelnö­­kévé Pásztor Ferencet és Szabó Sándort,­­ügy­vezető­ elnökk­é Well­­mann Mihályt választották meg. A tisztikar nevében Benda Kál­mán elnök mondott köszönetet és az országos vezetőség tagjait fo­kozott munkára hívta fel­, vázolva azokat a célkitűzéseket, amelyek­ért az egyesület minden tagjának küzdenie kell. örömmel vették tu­domásul ezután a közgyűlésről k­il­dott üdvözlésekre kapott válaszo­kat, kiemelve azok közül Hóman Bálint és Jaross Andor miniszte­rek, Perényi Zsigmond báró kor­mányzói biztos és Mayer János ny. miniszter köszönő válaszát. A vezetőségi gyűlés a lelépett és díszelnökké választott Székely Jó­zsef ny. főerdőtanácsosnak jegy­zőkönyvi köszönetet szavazott a cseh és ukrán uralom nehéz viszo­nyai közötti kifejtett hűséges és eredményes működéséért. Végül a vezetőség köszönettel vette tudo­másul Weltmann Mihály ügyveze­tő­ elnöki jelentését a már előkészí­tett ungvári kulturestről és kul­­turnapról, amely január 8-án és­ 9- én lesz. A kulturest és a kultur­nap iránt igen n­agy érdeklődés nyilvánul meg egész Kárpátalján. Jó hangulat és bizakodó jókedv uralta Ungváron a Szilvesztert A tradicionális sikerű ungvári Szilveszter éjszakája az idén is szokott jó hangulatban telt el. A város és vidékének közönsége bi­zakodó jókedvvel búcsúztatta az jó­ esztendőt és köszöntötte az újat. A kávéházak és vendéglők kö­zül az „Astoria“ és a „Felvidéki" bonyolították le a­ legnagyobb for­galmat. Mindkét helyen a délelőtti órákban még mulattak. Zempléni M. Béla és­­a Bori-dzsesz szórakoz­tatták a kért kávéházban a Szilvesz téri közönséget. A Korona és a Bercsényi (az utóbbinak megvonták az italméré­si engedélyt) ez idén nem volt, oly frekventált, mint a múltban.­­ A Kaszinó is megtelt előkelő közön­­sséggel és a mulatók is teli házat jeleztek. A pezsgőfogyasztás határozot­tan emelkedett az elmúlt Szilvesz­terhez viszonyítva, általában a forgalom valamivel­­„enyhébb“ volt, noha a közönség nagy ked­vet tanúsított a­ mulatozás terén. A borozók és a kisebb lokálok vendégei szintén jó hangulatban virrasztották át Szilveszter éjsza­káját és s a mulatozók békés, bol­dog fáj esztendőt kívántak egy­másnak. FENYŐK ORSZÁGA Gondolatok a rutén népről Irta: Budaváry László. A hegyeket, völgyeket már hó borit­ja. Nehéz, szürke felyegek go­molyognak a magasban. Némelyik mélyen leereszkedik és ronggyá szakad a bércek fenyőerdőjén. Te­nyérnyi darabja sem látszik a nyá­ron olly szép kárpátful­di égnek. A sebes folyók már jeges partok kö­zött rohannak. Kristályhullámaik perlekedve, csörögve omlanak kő­­ről-kőre. Az itt rekedt tutajok ha­talmas szálfái hóborítottan fehér­­lenek a sötétkék vízben Fenn a fel­hők alatt várja regiment szárí­to,­a­­mint sötét hírnökei a közelgő hó­viharnak. A völgyek mélyén halotti csend. Ha kis zörej támad, vagy kiáltás kurjant, ezerszeres erővel, élesen visszhangzik az erdőborítotti­ he­gyek között. A kicsi falvak messzi föl i 'ig látszanak! Fehér tetejük összeolvad a környék tiszta fehér­ségével Élő lelket alíg látni. Min­denki fedél alá húzódik a csípős szél elől. Csak fedél alá, de nem melegbe, mert itt, az erdőrenete­­gek alján kevesebb tüzelőt fo­gyasztanak az emberek, mint a fát­lan Alföldön. Szegény a nép. Nincs pénze fára. Fia meg erdeje van, vagy fához juthat, inkább vá­rosba viszi eladni, dehogy is hasz­nálná arra, hogy gémberedett tag­jait melengesse tüze mellett. N­agyon nehéz, nagyon vigaszta­­­lan­­a kárpátaljai tél. Künn min­den munka szünetel. Az erdőkben nem lehet járni az embermagas hó­ban. Ilyenkor nincsen a népnek semmi keresete. A nyáron szerzett kis élelmiszert fogyasztgatják kis adagolásban, hogy kijusson ta­vaszig. De akinek, rossz esztendeje volt, aki nem kereshetett, ,a­z em­bertelenül szenved a hosszú tél­szakán-Idestova egy éve lesz már, hogy visszakerült hozzánk Rákóczi föld­je- Egy kis számadást kellene ten­nünk, hogy mi is történt azóta. Vájjon a tavaszi feltámadás, mely akkor vígan harsogott ormon, völgyben, tovább zeng-e még rutén testvéreink szívében? Vájjon ég­nek-e még az arcokon a boldogság rózsái, amelyeket fa szabadság szel­lője csókolt rájuk? Vájjon a nekik nyúj­tott szociális megsegítés arány­ban á­ll-e azzal a kinccsel, amelyet földjükkel s magukkal nyertünk? Jól tudjuk, hogy a kormány meg­értő szívvel karolta fel a ruténség ügyét, de valahogy mintha ólom­lábakon kocogna a gazdasi­rces po­litikai adminisztráció. Igaz,ezt lo­jálisan el kell ismernünk, hogy­­az­­óta ezerszeresre szaporodott a gon­dunk, bajunk, törődésünk. Körü­löttünk tejesen megváltozott a vi­lág képe. Az egész Európai lángok­ban áll, pernyeit ide is el-elsodor­­ja a szél.Senki sem tudhatja, hogy mit hoz a ho­nlap. Készen kell len­nünk mindenre. Ez az állapot nagy­ban hozzájárul ahhoz, hogy fel­sza­badított rutén testvéreink nem érezhetik még nagyobb mértékben a magyar szív szeretetének szociá­lis tettekben nyivánuló melegét. De ezt tudni kell Kárpátalja népé­nek is. Tudja meg tőlünk, a mi be­csületes nyilt szavunkból s ne a soraikba férkőző titkos bujtogatók­tól, akik bizony megkezdték már az aljia­s aknamunkát, hogy a hazug­ság és rágalom szavával éket verje­nek közénk s más vágyódásuk iz­zó parazsát helyezzék el a nehéz viszonyok között élő ruszin test­vérek szivében. A mai viszonyok között nem ne­héz az elégedetlenség felkeltése, de­­ annál nehezebb annak ellensúlyo- s zása. Nem dugjuk homokba a fe­jünket! Ellenkezőleg, köv­esünk el mindent, hogy a gonosz suttogá­sok hatástalanok maradjanak és az a nép, amellyel tíz viharos száza­don át édes testvériségben egybe- ölelkezve küzdöttünk, szenved­tünk, áldoztunk és örvendtünk, változatlan érzéssel maradjon to­vábbra is olda­lunk mellett! Legelsősorban­­a rutén nép sor­sát intéző előkelőségekre és mun­katársaikra hárul a fontos feladat. Ne zárkózzanak el a nép elől! Ne a kancelláriákból kormányozzák, igazgassák a népet...de éljenek, jár­janak állandóan közöttük! Hallgas­sák meg panaszukat mérhetetlen türelemmel, beszélgessenek velük határtalan jóindulattal, ismerjék meg ezt a drága népet közvetlen közelről!, fa viskójukban, a munká­jukban, kis frak­usi közösségünkben Intézzék el apró-cseprő dolgaikat, kérés­üket, jogos egyéni és közér­dekű kívánságaikat nem halogatva, nem­­aktázgatva, hanem azonnal. Ha így lesz, akkor a­ nép nem fog hallgatni a bujtogató politikai ügynökökre, mert érezni fogj­a a magyar szeretet és együttélés pó­­tolhatatlanságát. De az említettek mellett ia­z egész magyar nemzet­nek is fokozott mértékben kell fi­­i­gyelmét a ruténekre fordítania. (Folyt.) I. Kinevezések az ungvári városházán A belügyminiszter a felvidéki ügyek tárca néllküli miniszterével egyetértve U­ngvár városhoz Páló­czi Horváth Aladárt tanácsnokká, Bartakovics Aladár dr-t tiszti ügyésszé, Kerekes Viilmos dr-t és Skultéty László dr-t I. osztályú al­jegyzővé, Szmetamna Endre dr-t és Paulincsák Ferencet I. osztályú fogalmazóvá, Dorbai István dr-t és Vengriczky Sándor dr-t II.­ osztá­lyú fogalmazóvá, Nagy Béla dr-t és Speck Gyulát a fogalmazási sza­kon gyakornokká nevezte ki. ■!— ■ІМІІІІІІІІІШІІИІІІ I III ПІН ИНГ I I III I I II I Д í Újévi üdvözlés a Kormányzónál Fü­orthy Miklós kormányzónál újév napjának délelőttjén szeren­­csekívonatainak kifejezése végett megjelent József főherceg, m­ajd a miniszterelnök, a felsőház és a képviselőh­áz elnöke, a honvédség, a Budapesten akkreditált diplomá­ciai testület, a székesfőváros, a Mária Terézia Rend, a Vitézi Rend és a református egyház kül­döttsége. Tömegesen érkeztek táv­­latok, eddig az angol, olasz, nor­vég, görög, bo­lgár és román kirá­lyok a német kancellár, a jugo­szláv kormányzóherceg, a finn és a mexikói köztársaság elnöke, Franco tábornok, továbbá számos­­ fejedelmi személyiség és külföldi­­ követség küldött üdvözlő­ távira­ Az iparjogot a rendőri büntető­­bíró nem vonhatja el A Kihágási Tanács egy­­eléje ke­­­rült ügyben érdekes ítéletet ho­zott, amint ezt a hivatalos Köz­gazdaság­i Értesítő 50. száma közli. A rendőri büntetőbíróság ítéleté­ben terheltet azzia­l sújtotta, hogy az iparigazolvány bevonását ren­delte el. A Kihágási Tanács 6343/ 1939. kih. sz. ítéletével a másod­fokú ítéletnek az iparjogosítvány bevonására vonatkozó részét meg­semmisítette és a harmadfokú íté­let jogerőre emelkedése után az iparigazolvány elvonásának kérdé­sében való döntés végett az iratok­nak az elsőfokú iparhatósághoz való áttételét rendelte el­, mert ш iparűzési jog elvonása az 1936. évi VII. tc. 19. §-ának rendelkezése szerint az iparhatóság hatásköré­be tartozik, ennélfogva ebben a kérdésben a rendőri büntetőbíró nem intézkedhetik­ fizessen elő a KMH-ra

Next