Kárpáti Magyar Hírlap, 1940. január-június (21. évfolyam, 1-145. szám)
1940-01-02 / 1. szám
úgy anyagi, miint erkölcsi szempontból összehasonlíthatatlanul előnyösebb helyzetbe került és ha tekintetbe vesszük, hogy az első hírek 200 százalékos pótadóról szóltak és a többi thj. városok sokkal nagyobb poftadót szednek, úgy Ungvár helyzete általában kielégítő. Ungvári thj. város 1940. évi közúti költségvetéséről Mihalka müsz. tanácsos számolt be. Az útadót 10 százalékban állapították meg. (A vármegyénél 18 százalék az útadó.) Ungvár kövezetvámszedési jog gyakorlás meghosszabbítását a keresk. miniszter jóváhagyta. A bizottság jóváhagyta a város pénzeinek gyümölcsöző elhelyezéséről szóló referátumot.. Eszerint a város vagyonát a Tiszaháti, a Kereskedelmi és a Kassai Bank fogja kezelni. A bizottság tudomásul vette a vagyonátruházási illeték szedésére vonatkozó szabályrendelet megalkotását. A város hirdetési szabályrendeletét is megalkották. Megkötötték a Magyar Hirdető Irodával a bérleti szerződést. Az Iroda 8 hengeralalku hirdetőoszlopot és táblákat állít fel a városban. A város anyagilag előnyös szerződést kötött a M. I. I.-val A rendőri, a községi és mezőőri büntetőbírói tisztséggel Paulincsák Ferencet bízták meg. Helyettese: Dr Szmetama Ernő. Megválasztotta a közgyűlés az adófelszólalmltást, bizottság tagjait. Ezek: Dr Eperjessy József, Barna Béla, Sütő Mihály, Speck István, dr Hackel Sándor, póttagok: Dr Lukács Géza, Boross Zsigmond, Kállai Mihály, Krón Péter, Kozár Ferenc. A városi tisztviselők fizetésemelését jan. 1-től a törvény a idevonatkozó rendelkezése szerint intézték el, azonkívül a tisztviselők részére 12 ezer karácsonyi segély kiutalását hagyta jóvá a közgyűlés. A debreceni kollégium ifjúság telepítési akciójára 300 pengőt szavaztak meg. * A tárgysorozatot a legteljesebb összhangban tárgyalta lea bizottság. A közgyűlés táviratilag üdvözölte Teleki Pál gróf miniszterelnököt, Keresztes-Fischer Ferenc belügyminisztert, valamint Jaross Andor tárca nélkül minisztert. Sienénfalvy dr .főispán az esti órákban rekesztette be a közgyűlést. Az újjászervezett Kárpátaljai Magyar Kulturegyesület tisztulta illés® Az újonnan megszervezett kárpátaljaii magyar kulturegyesület most tartotta ülését Beregszászon, amelyen i a közülrért sok vezető tényezője jelent meg. Az egyesület elnökévé Benda Kálmánt, alelnökévé Pásztor Ferencet és Szabó Sándort,ügyvezető elnökké Wellmann Mihályt választották meg. A tisztikar nevében Benda Kálmán elnök mondott köszönetet és az országos vezetőség tagjait fokozott munkára hívta fel, vázolva azokat a célkitűzéseket, amelyekért az egyesület minden tagjának küzdenie kell. örömmel vették tudomásul ezután a közgyűlésről kildott üdvözlésekre kapott válaszokat, kiemelve azok közül Hóman Bálint és Jaross Andor miniszterek, Perényi Zsigmond báró kormányzói biztos és Mayer János ny. miniszter köszönő válaszát. A vezetőségi gyűlés a lelépett és díszelnökké választott Székely József ny. főerdőtanácsosnak jegyzőkönyvi köszönetet szavazott a cseh és ukrán uralom nehéz viszonyai közötti kifejtett hűséges és eredményes működéséért. Végül a vezetőség köszönettel vette tudomásul Weltmann Mihály ügyvezető elnöki jelentését a már előkészített ungvári kulturestről és kulturnapról, amely január 8-án és 9- én lesz. A kulturest és a kulturnap iránt igen nagy érdeklődés nyilvánul meg egész Kárpátalján. Jó hangulat és bizakodó jókedv uralta Ungváron a Szilvesztert A tradicionális sikerű ungvári Szilveszter éjszakája az idén is szokott jó hangulatban telt el. A város és vidékének közönsége bizakodó jókedvvel búcsúztatta az jó esztendőt és köszöntötte az újat. A kávéházak és vendéglők közül az „Astoria“ és a „Felvidéki" bonyolították le a legnagyobb forgalmat. Mindkét helyen a délelőtti órákban még mulattak. Zempléni M. Béla ésa Bori-dzsesz szórakoztatták a kért kávéházban a Szilvesz téri közönséget. A Korona és a Bercsényi (az utóbbinak megvonták az italmérési engedélyt) ez idén nem volt, oly frekventált, mint a múltban. A Kaszinó is megtelt előkelő közönsséggel és a mulatók is teli házat jeleztek. A pezsgőfogyasztás határozottan emelkedett az elmúlt Szilveszterhez viszonyítva, általában a forgalom valamivel„enyhébb“ volt, noha a közönség nagy kedvet tanúsított a mulatozás terén. A borozók és a kisebb lokálok vendégei szintén jó hangulatban virrasztották át Szilveszter éjszakáját és s a mulatozók békés, boldog fáj esztendőt kívántak egymásnak. FENYŐK ORSZÁGA Gondolatok a rutén népről Irta: Budaváry László. A hegyeket, völgyeket már hó boritja. Nehéz, szürke felyegek gomolyognak a magasban. Némelyik mélyen leereszkedik és ronggyá szakad a bércek fenyőerdőjén. Tenyérnyi darabja sem látszik a nyáron olly szép kárpátfuldi égnek. A sebes folyók már jeges partok között rohannak. Kristályhullámaik perlekedve, csörögve omlanak kőről-kőre. Az itt rekedt tutajok hatalmas szálfái hóborítottan fehérlenek a sötétkék vízben Fenn a felhők alatt várja regiment száríto,amint sötét hírnökei a közelgő hóviharnak. A völgyek mélyén halotti csend. Ha kis zörej támad, vagy kiáltás kurjant, ezerszeres erővel, élesen visszhangzik az erdőborítotti hegyek között. A kicsi falvak messzi föl i 'ig látszanak! Fehér tetejük összeolvad a környék tiszta fehérségével Élő lelket alíg látni. Mindenki fedél alá húzódik a csípős szél elől. Csak fedél alá, de nem melegbe, mert itt, az erdőrenetegek alján kevesebb tüzelőt fogyasztanak az emberek, mint a fátlan Alföldön. Szegény a nép. Nincs pénze fára. Fia meg erdeje van, vagy fához juthat, inkább városba viszi eladni, dehogy is használná arra, hogy gémberedett tagjait melengesse tüze mellett. Nagyon nehéz, nagyon vigasztalana kárpátaljai tél. Künn minden munka szünetel. Az erdőkben nem lehet járni az embermagas hóban. Ilyenkor nincsen a népnek semmi keresete. A nyáron szerzett kis élelmiszert fogyasztgatják kis adagolásban, hogy kijusson tavaszig. De akinek, rossz esztendeje volt, aki nem kereshetett, ,az embertelenül szenved a hosszú télszakán-Idestova egy éve lesz már, hogy visszakerült hozzánk Rákóczi földje- Egy kis számadást kellene tennünk, hogy mi is történt azóta. Vájjon a tavaszi feltámadás, mely akkor vígan harsogott ormon, völgyben, tovább zeng-e még rutén testvéreink szívében? Vájjon égnek-e még az arcokon a boldogság rózsái, amelyeket fa szabadság szellője csókolt rájuk? Vájjon a nekik nyújtott szociális megsegítés arányban áll-e azzal a kinccsel, amelyet földjükkel s magukkal nyertünk? Jól tudjuk, hogy a kormány megértő szívvel karolta fel a ruténség ügyét, de valahogy mintha ólomlábakon kocogna a gazdasirces politikai adminisztráció. Igaz,ezt lojálisan el kell ismernünk, hogyazóta ezerszeresre szaporodott a gondunk, bajunk, törődésünk. Körülöttünk tejesen megváltozott a világ képe. Az egész Európai lángokban áll, pernyeit ide is el-elsodorja a szél.Senki sem tudhatja, hogy mit hoz a honlap. Készen kell lennünk mindenre. Ez az állapot nagyban hozzájárul ahhoz, hogy felszabadított rutén testvéreink nem érezhetik még nagyobb mértékben a magyar szív szeretetének szociális tettekben nyivánuló melegét. De ezt tudni kell Kárpátalja népének is. Tudja meg tőlünk, a mi becsületes nyilt szavunkból s ne a soraikba férkőző titkos bujtogatóktól, akik bizony megkezdték már az aljias aknamunkát, hogy a hazugság és rágalom szavával éket verjenek közénk s más vágyódásuk izzó parazsát helyezzék el a nehéz viszonyok között élő ruszin testvérek szivében. A mai viszonyok között nem nehéz az elégedetlenség felkeltése, de annál nehezebb annak ellensúlyo- s zása. Nem dugjuk homokba a fejünket! Ellenkezőleg, kövesünk el mindent, hogy a gonosz suttogások hatástalanok maradjanak és az a nép, amellyel tíz viharos századon át édes testvériségben egybe- ölelkezve küzdöttünk, szenvedtünk, áldoztunk és örvendtünk, változatlan érzéssel maradjon továbbra is oldalunk mellett! Legelsősorbana rutén nép sorsát intéző előkelőségekre és munkatársaikra hárul a fontos feladat. Ne zárkózzanak el a nép elől! Ne a kancelláriákból kormányozzák, igazgassák a népet...de éljenek, járjanak állandóan közöttük! Hallgassák meg panaszukat mérhetetlen türelemmel, beszélgessenek velük határtalan jóindulattal, ismerjék meg ezt a drága népet közvetlen közelről!, fa viskójukban, a munkájukban, kis frakusi közösségünkben Intézzék el apró-cseprő dolgaikat, kérésüket, jogos egyéni és közérdekű kívánságaikat nem halogatva, nemaktázgatva, hanem azonnal. Ha így lesz, akkor a nép nem fog hallgatni a bujtogató politikai ügynökökre, mert érezni fogja a magyar szeretet és együttélés pótolhatatlanságát. De az említettek mellett iaz egész magyar nemzetnek is fokozott mértékben kell fiigyelmét a ruténekre fordítania. (Folyt.) I. Kinevezések az ungvári városházán A belügyminiszter a felvidéki ügyek tárca néllküli miniszterével egyetértve Ungvár városhoz Pálóczi Horváth Aladárt tanácsnokká, Bartakovics Aladár dr-t tiszti ügyésszé, Kerekes Viilmos dr-t és Skultéty László dr-t I. osztályú aljegyzővé, Szmetamna Endre dr-t és Paulincsák Ferencet I. osztályú fogalmazóvá, Dorbai István dr-t és Vengriczky Sándor dr-t II. osztályú fogalmazóvá, Nagy Béla dr-t és Speck Gyulát a fogalmazási szakon gyakornokká nevezte ki. ■!— ■ІМІІІІІІІІІШІІИІІІ I III ПІН ИНГ I I III I I II I Д í Újévi üdvözlés a Kormányzónál Füorthy Miklós kormányzónál újév napjának délelőttjén szerencsekívonatainak kifejezése végett megjelent József főherceg, majd a miniszterelnök, a felsőház és a képviselőház elnöke, a honvédség, a Budapesten akkreditált diplomáciai testület, a székesfőváros, a Mária Terézia Rend, a Vitézi Rend és a református egyház küldöttsége. Tömegesen érkeztek távlatok, eddig az angol, olasz, norvég, görög, bolgár és román királyok a német kancellár, a jugoszláv kormányzóherceg, a finn és a mexikói köztársaság elnöke, Franco tábornok, továbbá számos fejedelmi személyiség és külföldi követség küldött üdvözlő távira Az iparjogot a rendőri büntetőbíró nem vonhatja el A Kihágási Tanács egyeléje került ügyben érdekes ítéletet hozott, amint ezt a hivatalos Közgazdasági Értesítő 50. száma közli. A rendőri büntetőbíróság ítéletében terheltet azzial sújtotta, hogy az iparigazolvány bevonását rendelte el. A Kihágási Tanács 6343/ 1939. kih. sz. ítéletével a másodfokú ítéletnek az iparjogosítvány bevonására vonatkozó részét megsemmisítette és a harmadfokú ítélet jogerőre emelkedése után az iparigazolvány elvonásának kérdésében való döntés végett az iratoknak az elsőfokú iparhatósághoz való áttételét rendelte el, mert ш iparűzési jog elvonása az 1936. évi VII. tc. 19. §-ának rendelkezése szerint az iparhatóság hatáskörébe tartozik, ennélfogva ebben a kérdésben a rendőri büntetőbíró nem intézkedhetik fizessen elő a KMH-ra